Természettudományos érvelés az alkotmányjogban

Absztrakt

A tanulmány fő állítása, hogy a (köz)egészségügyi alapjogok korlátozása esetén az alapjogok ütközése és korlátozhatósága megítélésében a természettudományos érvelésnek új, központi szerepe kell, hogy legyen. A tanulmány érvelésében, a közegészségügy területén olyan mérhető adatok befolyásolják az alapjog-korlátozás szükségességét, amelyek a természettudomány nyelvén kifejezhetők. Példának okáért, a járványok idején a különleges helyzet (különleges jogrenddel vagy anélkül) alapjog-korlátozással járt. Ilyenkor a kijárási tilalom elrendelésénél (mint a mozgásszabadság korlátozásánál) vagy a kötelező maszkviselésnél, illetve a kötelező védőoltás bevezetésénél a szükségesség-arányosság meghatározásakor jelentőséggel bír, hogy a járvány milyen súlyos, hány áldozata van, milyen a betegség transzmissziós sebessége, tehát milyen mérhető következményei vannak a fertőzésnek. Másként, ha az alkotmányjog nyelvén arról kell dönteni, hogy szükséges és arányos-e a vakcina kötelezővé tétele, akkor erről orvosi adatok szerint lehet majd dönteni.