A közös kereskedelempolitika uniós külkapcsolati jogon belüli jelentősége: jogfejlődési-jogtörténeti megközelítés

Absztrakt

A legtöbb uniós joggal foglalkozó megközelítés az Európai Unió Bíróságának esetjogát emeli a középpontba. Esetenként azonban szükséges lehet más megközelítéseket is alkalmazni annak érdekében, hogy az uniós jogfejlődés egyes aspektusai árnyaltabban azonosíthatók legyenek. Erre remek például szolgálhat a közös kereskedelempolitika. A kereskedelempolitika hosszú ideig központi (majdhogynem egyeduralkodó) szereppel bír az uniós külkapcsolati jog fejlődése során, amelyre rámutat az Európai Unió Bíróságának esetjoga is. A tanulmány ugyanakkor az esetjog mellett kifejezetten a közös kereskedelempolitika születésének körülményeit és korai szakaszát kívánja bemutatni: a nemzetközi kontextust, az EGK-Szerződés korai időszakában a közös kereskedelempolitika helyzetét, valamint az Európai Bizottság viszonyulását a szakpolitikai területhez. Ezen túl a tanulmány kitér az abban az időszakban az uniós jogi szakirodalom álláspontjára a közös kereskedelempolitika esetén, amely álláspontok rámutatnak a szakpolitika egyes tartalmi és hatásköri kihívásaira. Ezek a körülmények és tényezők azon túl, hogy alátámasztják az Európai Unió Bíróságának pragmatikus megközelítését, rámutatnak arra is, hogy a nemzetközi környezet, a Bizottság és az akadémiai szféra milyen befolyással volt a közös kereskedelempolitika alakulására.