A 2024. évi horvát nyelvtörvény elemzése és összehasonlítása a szomszédos országok hasonló törvényeivel

Absztrakt

Horvátországban a függetlenné válás óta a nyelvkérdés gyakran kerül napirendre a politikai viták során. A volt Jugoszlávia közös múltja és a szerbekkel fennálló nyelvi közösség nem éppen ragyogó tapasztalatai, valamint a globalizált világ kihívásai arra ösztönözték az állami döntéshozókat, hogy nyelvtörvényt alkossanak. Habár a törvény megalkotását a nyelvészek indítványozták, az ellenzék sugallatára a közéletben mégis olyan kép rajzolódott ki, mely szerint „nyelvvédelmi” törvényről és horvát nyelvi puritanizmusról lenne szó. A szuverenisták viszont nemcsak támogatták a törvény létrehozását, hanem felrótták a kormánynak azt is, hogy az túl sokat várt mindettől. Szerintük a kormánynak nem volt bátorsága megtenni ezt a lépést mindaddig, amíg Szerbia nem fogadott el hasonló törvényt. Tekintettel arra, hogy Szerbián kívül nyelvtörvényeket fogadtak el még Szlovéniában, Bosznia-Hercegovina szerb entitásában, Koszovóban és Magyarországon is, ezért ebben a tanulmányban az összehasonlító vizsgálat keretében igyekszünk rámutatni a délkelet-európai országok törvényeinek legfőbb jellemzőire.