Vagy jót, vagy semmit. Narratívák nők politikához való viszonyáról

Absztrakt

A tanulmány a jog és politika viszonyát, valamint a legalitás és legitimitás közötti kapcsolódási pontokat vizsgálja két női élettörténet tükrében, Zsidai Ágnes munkásságának egyik kulcsfelvetéséhez kapcsolódva. Zsidai Ágnes elemzése szerint a jog társadalmi szerepe a magyar közelmúltban jelentős átalakuláson ment keresztül: míg a totalitárius rendszer időszakában a politikai hatalom teljes mértékben alárendelte a jogot saját céljainak, az 1956 utáni politikai pragmatizmus lehetőséget teremtett a jog relatív autonómiájának kialakulására. Ez a változás a jogot nem csupán a rendszer legitimációját szolgáló eszközzé tette, hanem egyúttal hozzájárult a hatalom korlátozásához, és szerepet játszott a békés átmenet lehetővé tételében is. A tanulmány célja, hogy ezt a gondolatmenetet a jelenkori viszonyokra alkalmazza, különös tekintettel arra, hogyan jelenik meg a jog és a politika közötti dinamika napjainkban. Ezt a vizsgálatot egy harmadik szemponttal is kibővítem: annak felismerésével, hogy a legitimációt biztosító társadalom nem egységes tömbként működik, hanem sokszínű egyének és csoportok alkotják. A különböző társadalmi pozíciók, legyen szó többségi vagy kisebbségi hovatartozásról, különféle elvárásokat és értelmezéseket fogalmaznak meg a képviselettel kapcsolatban – legyen az tematikus, szimbolikus vagy tényleges jelenlét a politikai térben. A kutatás két női narratív élettörténet-interjú elemzésére épül, és azt vizsgálja, hogy a mai magyar társadalomban milyen elképzelések, értelmezések élnek a női témák politikai megjelenítéséről, illetve a nők közéleti részvételéről.