Az egészségügy mint hatalmi erőtér a pszichiátria példáján

Szerzők

  • Attila Dobai

DOI:

https://doi.org/10.59558/jesz.2025.3.29

Kulcsszavak:

legitimitás, legalitás, hatalom, varázstalanítás

Absztrakt

Az orvos- és egészségtudomány (és az egészségügyi ellátórendszer) mint tudományos mező hatalmi konstrukció. Az orvosi szocializáció által és az orvos-beteg kapcsolat aszimmetrikus jellegének köszönhetően keretezi az egész ellátórendszert és ab ovo hatalmi pozícióba (papi funkciókat kapnak az orvosok) emeli a gyógyító orvosokat. A jognak az alárendelt viszonyból fakadó igazságtalanságokra és az emberi jogok megsértésére reflektálnia kell. A pszichiátria immanens módon a legkiszolgáltatottabb emberekkel foglalkozik, helyzetük többféle igazságtalanság forrása lehet. Az egyik friss CPT jelentésben külön kiemelik, hogy néhol a vizsgált magyar kórházakban azért alkalmaznak kényszerítő eszközöket (átlátható protokoll kidolgozását nem végezték el), mert nincs meg a betegek ellátásához szükséges előírt dolgozói létszám. A jelentés megállapításai rámutatnak az ellátórendszer máig meglévő abszurditásaira. A hazai pszichiátriatörténet ezer szállal kapcsolódik a politikai hatalmi erőtérhez is, hiszen nem csupán orvosi, de össztársadalmi kérdés a lelki betegségek kezelése és a hatalom attitűdje a kezelés alatt állókhoz. Az államszocialista érában két jelentősebb szociográfia is született a témában. Hajnóczy Péter és Bakonyi Péter az elmeszociális otthonok és az elmeosztályok zárt világáról adnak látleletet, megtörik a csendet, és sajátos perspektívából tárják fel a témakör legkényesebb kérdéseit. Bár az előbbi két mű megállapításai 40-50 évvel vagy korábban észlelt problémákról szólnak, de a legfrissebb kutatások, a jelenkori pszichiátriai narratíva is rámutat az igazságtalanságok újratermelődésére az egész ellátórendszerben. Sajnálatosan a modern „lélekszemlélet”, az egyre differenciáltabb pszichológiai tudás a köztudatban is jól ismert „pszicho ipar” nem hozta el a pszichiátriai ellátás reneszánszát. Zsidai Ágnes jól ráérez az orvos-beteg kapcsolat aszimmetriájára, amikor 2009-ben e sajátos terület joghelyzettanát vizsgálja. Jelen tanulmányban arra törekszem, hogy ehhez a munkájához kapcsolódjak szerény eszközeimmel, saját területemen mutatok rá ennek a speciális jogviszonynak a belső világára a pszichiátria példáján.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-11-16

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok