A szivárványcsaládok szabad mozgáshoz való joga az Európai Unióban, az alapjogok, az uniós jog és a nemzeti identitás metszéspontjában található EUB jogesetek tükrében

Absztrakt

Jelen tanulmány vizsgálja, hogy az uniós jog jelenleg hogyan védi az azonos nemű házaspárokat többek között a mozgás- és tartózkodási szabadságuk tekintetében, illetve, hogy mely (további) jogok származtathatók ebből az alapvető szabadságból és milyen típusú jogi és politikai lépésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosított legyen a szivárványcsaládok szabad mozgáshoz való joga. Kiemelendő, hogy a jogi problémát nem az azonos nemű személyek közötti házasság törvényesítése képezi, hanem az uniós polgárok szabad mozgásának kérdése.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) több jelentős ügyet tárgyalt, amelyek az EU-ban élő szivárványcsaládok jogait érintették. Ezek az esetek az alapvető jogok (magán- és családi élet tiszteletben tartása), az uniós polgársági jog és a személyek szabad mozgása, valamint a nemzeti vagy alkotmányos identitás (amelyet az EUSZ 4. cikk 2. bekezdése véd) metszéspontjában helyezkednek el.

Feltételezhető, hogy a szabad mozgásról szóló uniós jog mint megkülönböztetésmentes alapvető jog kötelezettséget ró a tagállamokra az azonos nemű párok egy másik tagállamban kötött házasságának – a nemzeti jog valamennyi vonatkozása tekintetében történő – elismerésére, ezáltal az azonos nemű párok házasságának határokon átnyúló elismerésére és hordozhatóságának garantálására családi állapotként az EU-ban. További feltételezés, hogy a külföldön kötött azonos nemű pár házasságának el nem ismerését az uniós polgárok szabad mozgásának akadályaként lehet értelmezni; másodszor pedig ennek az alapvető szabadságnak a korlátozása nehezen igazolható a közrendre, a közérdekre és/vagy a nemzeti identitásra hivatkozással. Mindazonáltal ez nem foglal magában olyan kötelezettséget a tagállam számára, hogy az nemzeti jogában rendelkezzen az azonos nemű személyek közötti házasság intézményéről.