A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2025.2.131Kulcsszavak:
tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, ítélkezési gyakorlat, empirikus kutatás, bírósági döntések elemzéseAbsztrakt
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a magyar büntetőjog legsúlyosabb szankciója, amely a halálbüntetés eltörlését követően került be a jogrendszerbe. A jelen tanulmány az első olyan átfogó empirikus kutatás, amely az összes hozzáférhető TÉSZ-es ítélet szisztematikus elemzésére vállalkozik. A vizsgálat célja nemcsak a bírósági gyakorlat statisztikai feltérképezése, hanem annak feltárása is, hogy milyen személyes, szociális és pszichés jellemzők mentén körvonalazódik a TÉSZ-re ítéltek profilja. A kutatás 89 ügy elsőfokú ítéleteit, valamint a rendelkezésre álló másodfokú és kúriai döntéseket dolgozza fel, kiegészítve a halálozási, fellebbezési és kegyelmi adatokkal. A tanulmány kitér az ítéletek földrajzi és időbeli eloszlására, a bűncselekmények típusára, valamint azokra a mintázatokra, amelyek az elítéltek életútjában, motivációiban és bírósági megítélésében ismétlődnek.