A veszélyes üzemi felelősség megjelenése a polgári törvénykönyv tervezetekben

Absztrakt

Az 1874-es vasúti felelősségi törvény áttörést jelentett a magyar kártérítési jog objektív fejlődését meghatározó elméleti és gyakorlati gondolkodásban. A tanulmány célja, hogy bemutassa, miként alakult ki és fejlődött a veszélyes üzemi felelősség szabályozása a magyar magánjogi tervezetek hosszú időszaka alatt. Rámutat arra, hogy a technikai fejlődés ellenére Magyarországon nem született sem ágazati törvény az újabb üzemekre, sem egységes kódex a veszélyes üzemekre, így a bírói gyakorlatnak kellett pótolnia e hiányokat a vasúttörvény analógiájára, amely szabályokat rögzítettek a tervezetek is. Az Mtj. általános klauzulája révén a veszélyes üzemekre kiterjesztett objektív felelősség kodifikálása ötvözte a bírói gyakorlatból kiérlelt szabályokat a társadalmi-gazdasági szükségletekkel, így a törvényjavaslat bár formálisan nem kötelező, mégis meghatározó normává vált.