A jogalkotás klasszikus modellje

Absztrakt

A jogalkotás két egymással szorosan összefüggő tevékenységből áll: a belső jogalkotás határozza meg a norma tartalmát, ennek viszonylagos befejezését követően indulhat meg a külső jogalkotási folyamat, amely hagyományosan írásbeli feladat: a jogszabály szövegének elkészítése, ezt nevezik jogszabályszerkesztésnek; azonban a két eljárás gyakorlati lefolyása egyidejűleg történik. Ezt követi a jogszabály elfogadásához vezető eljárás. Ez a két elem folyamatosan jelen van a külső jogalkotásban, hiszen egy-egy egyeztetést, döntéshozói ülést követően a jogszabály tervezet szövegét folyamatosan módostani kell, jogszabályszerkesztési eszközök használatával. Jelen tanulmány célja a külső jogalkotási folyamat áttekintő bemutatása, hogyan lesz a jogszabály tervezetből rendelet vagy törvény; a fontosabb összefüggésekre koncentrálva. Szükséges megemlíteni, hogy a jogalkotás tárgyalandó leírása – a hatályos jogi szabályozással összhangban – nem tartalmazza a digitalizáció vívmányait, így a törvényjavaslati szakaszt leszámítva a vizsgált folyamatok akár évtizedekkel ezelőtt is hasonlóan működhettek volna. A jogalkotás digitalizált rendszerét más tanulmányaimban mutattam be.