Initium

Genesedarstellung von Prosatexten

Márta Mária Vass — 2023-12-14

Die vorliegende Arbeit thematisiert die Möglichkeiten der Genesedarstellung in Prosatexten und stellt drei unterschiedliche Annäherungsweisen vor. Als Erstes wird anhand einer ausgewählten Textstelle des „Arbeitstagebuches“ der in der Hamburger Klopstock-Ausgabe eingesetzte lineare Apparat analysiert und seine Vor- und Nachteile beschrieben. Des Weiteren werden die anhand des Treppenapparates von Friedrich Beißner und der synoptischen Variantendarstellung von Siegfried Scheibe erarbeiteten spatialen Apparatproben dargestellt und ein Lösungsansatz für das Problem der optimalen Gliederung von Prosatexten geliefert.

„Szellem és szükségszerűség”

Klaudia Kmetty — 2023-12-14

Hugo von Hofmannsthal első világháborús publicisztikájában a soknemzetiségű, nagyhatalmi státuszában megkérdőjelezett Osztrák-Magyar Monarchia legitimációs stratégiáját dolgozta ki, amely öröklött történelmi szerepet konstruált a Habsburg Birodalom számára. A szerző háborús publicisztikája mögött húzódó kultúramodell, amelyet Hofmannsthal a Monarchia heterogén társadalmi adottságaiból vezetett le, érvelése szerint kiterjesztendő a háború utáni Európára. A tanulmány végigkíséri a szerző kultúramodelljének alakulását az 1914–1918 között keletkezett publicisztikáiban és arra kíván rámutatni, hogy a Hofmannsthal-életmű recepciójában eddig kevéssé hangsúlyos szerepet kapó háborús publicisztika mind ideológiai bázisát, mind poétikai megoldásait tekintve szoros összefüggésben áll a háború előtti és utáni művekkel.

Meister der kurzen Form: Ernest Hemingway und der frühe Siegfried Lenz

Marcell Dániel Stéger — 2023-12-14

Im vorliegenden Beitrag wird untersucht, wie die Kurzgeschichte zu einem dominanten Genre in der deutschen Literatur der Nachkriegsjahre wurde und wie Ernest Hemingway die junge Generation deutscher Schriftsteller der genannten Zeit beeinflusste. Um diese Fragen umsichtig zu beantworten und das Phänomen erst auf der Makroebene zu betrachten, war eine Untersuchung der deutsch-amerikanischen Beziehungen in der Mitte des 20. Jahrhunderts aus literaturgeschichtlicher und -soziologischer Sicht erforderlich. Daher werden die institutionellen und kulturpolitischen Bedingungen sowie die Bedingungen auf dem Buchmarkt ausgeführt, unter denen einerseits die Kurzgeschichte als Genre, andererseits Hemingway als Schriftsteller zu wichtigen Mustern für die junge Schriftstellergeneration wurden. Auf der Mikroebene, d.h. auf der Ebene literarischer Texte werden bestimmte Kurzgeschichten von Siegfried Lenz, vor allem aus seinem frühen Band Jäger des Spotts, daraufhin analysiert, inwieweit sich in ihnen der Einfluss des amerikanischen Erzählers feststellen lässt. Die Analyse geht jedoch über die Suche nach Parallelen hinaus: Es handelt sich auch darum, wie Lenz die von Hemingway übernommenen Motive und Strukturen verändert und umdeutet und wie der deutsche Schriftsteller daraus seinen eigenen Stil entwickelt.

Die Symbolik des Budapester Holocaust-Mahnmals "Die Schuhe am Donauufer" innerhalb der Erinnerungskultur an die Schoah

Felicitas Maria Kahles — 2023-12-14

Die Abhandlung untersucht das Holocaust-Mahnmal Die Schuhe am Donauufer in Budapest, Ungarn. Die Installation, bestehend aus 60 Paar Schuhen aus Gusseisen, erinnert an die Erschießungen ungarischer Jüdinnen und Juden, Kommunistinnen und Kommunisten und Angehöriger der Sinti- und Roma-Gemeinde im Jahre 1944/45 durch die Pfeilkreuzler-Bewegung. Die Arbeit betrachtet das Mahnmal in drei Dimensionen: als historisches Ereignis, als gegenwärtige Kunstform und als mahnende Botschaft für die Zukunft. Dabei werden die drei Zeitformen Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft analysiert. Die Studie zieht wichtige Forschungsergebnisse aus den Kulturwissenschaften heran und vergleicht das Budapester Schuhdenkmal mit anderen Holocaust-Mahnmalen. Ein Interview mit dem Künstler Can Togay, der die Idee und Konzeptualisierung für das Mahnmal entwickelte, dient als eine der Hauptquellen. Die Arbeit schließt mit einem Ausblick auf international vergleichbare Schuhdenkmäler und deren Rolle in der Erinnerungskultur.

Der Diskurs der Organtransplantation in David Wagners "Leben" und in den Dankesbriefen von Organempfängern

Csaba Lelkes — 2023-12-14

Die vorliegende Arbeit ist eine Diskursanalyse, die auf den Dankesbriefen von transplantierten Menschen und auf David Wagners Roman Leben (2013) beruht. In der Analyse geht es um die Ähnlichkeiten bzw. die Topoi und Fragestellungen in den Briefen und im Roman. Im Fokus stehen die Gedanken und Fragen, Erlebnisse und Gefühle des Protagonisten und Organempfänger. Weiterhin wird die mögliche Identitätsveränderung der Patienten nach der Transplantation bzw. das Verhältnis von Anonymität und individuellem Register dargestellt.

Deutschsprachige Spuren in Budapest: Geschichte, Gegenwart, Alltag

2023-12-14

Das Ausstellungsprojekt des Seminars „Kultur- und Mediengeschichte der deutschsprachigen Länder“ (Wintersemester 2023/24) folgt dem soziolinguistischen Ansatz einer Erkundung von ‚Sprachlandschaften‘. Bei diesem Ansatz (Englisch: Linguistic Landscapes) greifen verschiedene Disziplinen ineinander: Linguistik und Geografie bzw. Topografie, Stadtanthropologie, Soziologie und Medienkunde. Die Herangehensweise eignet sich sehr dafür, durch eine Schärfung des Blickes Entdeckungen im eigenen Alltag und in gewohntem Gelände zu machen.

A kínai nagy fal

Karl Kraus — 2023-12-14

Karl Kraus (1874–1936) hírnevét elsősorban "Die Fackel" (A fáklya) című folyóiratának köszönheti, amely közel negyven éven át, többé-kevésbé állandó rendszerességgel jelent meg Bécsben. A kezdeti időszakot leszámítva Kraus egymaga írt és szerkesztett minden számot, kifogyhatatlan energiával és nyelvi leleményességgel tűzve bennük tollhegyre a korabeli kultúra visszásságait. Egyszemélyes sajtóhadjáratának elsődleges célpontja maga a média, és ha gyakran úgy is tűnik, hogy társadalomkritikai rohamai során bolhákból csinál elefántot – vagy azt is mondhatnám, egyik kötetének címét kölcsön véve, "ágyúval lő verebekre" –, írásaiból mindig kiérződik, hogy valódi mozgatórugójuk a nyomtatott szó jelentőségébe vetett feltétlen hit. Mindenekelőtt ez adja aktualitását nemcsak főművének, "Az emberiség végnapjai"-nak, hanem tárcáinak és esszéinek is, melyek közül itt négy olvasható.

Alles ist umgekehrt

Elisabeth Kádár-Karr — 2023-12-14

Die Edition der vorliegenden Leseprobe aus Elisabeth Kádár-Karrs Roman "Alles ist umgekehrt" entstand im Rahmen eines Seminars über die deutsch-ungarischen Beziehungen im Wintersemester 2023/24. Der Roman über das Budapest der 1910er Jahre gewann 1938 den für die im Exil tätigen Nachwuchsschriftsteller ausgeschriebenen Heine-Preis, erschien aber erst 1958 in einer von der Autorin stark überarbeiteten ungarischsprachigen Fassung mit dem Titel "Gyönyörű ősz" [Herrlicher Herbst].

Rám nézett a kép

Katya Petrovszkaja — 2023-12-14

"Rám nézett a kép" a címe Katya Petrovszkaja legújabb könyvének, amelyben a képekkel való párbeszédben az eseti és az általános, az álom és a valóság, a gazdag kultúrtörténeti vértezettség és az egyéni impressziók keveredése mutatkozik meg. Miért épp ez a fotó? – teszi fel a kérdést a "Donbászi bányász"-ban; mert hónapok óta üldözte ez a kép, mint egy vérfarkas szeme. De mennyire valódi az imaginárius? Többek között ezt a problémát vizsgálja "Az elképzelhető kép", amelyhez alapul Török László "A család" című World Press Photo díjas fényképe szolgál.

Andersen "Klokken" című művének értelmezési lehetőségei

Klaudia Császár — 2023-12-14

A tanulmány célja, hogy a meséiről ismert Andersen egyik kevésbé elterjedt művét járja körül. A Klokken műfaji kérdéseire nem térek ki, de mind a szövegközpontú, mind a biografikus elemzés során jól látható, hogy meseként megjelölni nem szerencsés. Mindkét megközelítési mód segít azonban a szöveg értelmezési lehetőségeit felvázolni, melyek között ott találjuk a vallásos aspektust, a harangszót mint allegóriát, a természeti hierarchiát és mindenek felett a fejlődést. Az életrajz felől közelítve találkozunk H. C. Ørsted és Grundtvig nevével, akik véleményem szerint nagyban hozzájárultak a mű létrejöttéhez.

A természet és a szerelem ábrázolása Knut Hamsun "Pán" című regényében

Anett Rékai — 2023-12-14

A dolgozat röviden bemutatja Knut Hamsun Pán című regényének különböző kritikai olvasatait. A hagyományos, újromantikus értelmezés mellett narratológiai, ökokritikai, pszichoanalitikus és feminista szempontból is vizsgálja a tárgyalt művet, adekvát olvasatokat keresve a 21. század számára. A dolgozat emellett röviden kitér a szerző ellentmondásos megítélésére, életművének hozzáférhetőségére a magyar olvasó számára. A dolgozat Norvégia legismertebb Hamsun-kutatóinak elemzéseit veszi alapul és mutatja be a magyar közönségnek.

„Szívvel és lélekkel kell írni…”

Zalán Sajó — 2023-12-14

Martin Andersen Nexø, az akkor már idős dán író neve hirtelen vált ismertté Magyarországon a második világháború után. Nexø régóta baráti viszonyt ápolt kelet-európai kommunista politikusokkal, köztük Rákosi Mátyással. Számos utazást tett a Szovjetunióban, ill. az NDK-ban is, ahol végül letelepedett. Egy ízben Budapestre is ellátogatott, amiről a magyar sajtó részletesen beszámolt. Művei közül többet is lefordítottak magyarra. Leghíresebb regényének, a Ditte Menneskebarnnak tizenhárom magyar nyelvű kiadása jelent meg, az utolsó már a rendszerváltozás után.

Was denken die Ungarndeutschen über sich selbst und über die Ungarn?

Szimonetta Waldhauser — 2023-12-14

Die vorliegende Studie hat das Ziel, die Sprach- und Sprechereinstellugen von Ungarndeutschen im Ungarischen Mittelgebirge zu den ungarndeutschen Dialekten und zum Ungarischen bzw. zu ihren SprecherInnen zu untersuchen. In der Studie werden zuerst die Begriffe ,Einstellung‘, ‚Sprach- und Sprechereinstellung‘, ‚Auto- und Heterostereotype‘ definiert. Nach einem kurzen Überblick über die letzten (in Ungarn durchgeführten) Einstellungserhebungen in Bezug auf die Ungarndeutschen sowie der Darstellung der Datenerhebung (Forschungsmethode, Forschungsgebiet, UntersuchungsteilnehmerInnen) werden die Ergebnisse der Untersuchung in Bezug auf die Hypothesen erörtert.

Diskurzuskeretezés a norvég digitális kommunikációban

Martin Papp — 2023-12-14

A tanulmány célja a digitális kommunikációban megjelenő diskurzuskeretek feltérképezése. A kutatás fókuszában egy Jonas Gahr Støre (Norvégia jelenlegi miniszterelnöke) által közzétett Facebook bejegyzés áll, valamint az arra érkezett hozzászólások, amelyeket a kritikai diskurzuselemzés (CDA) módszertani keretei között vizsgálunk. Az alapkérdések között szerepel, hogy a korábbi kognitív nyelvészeti kutatásokban ismertetett állam-család metafora miként változik a tárgyalt ország és a diskurzus földrajzi kontextusától függően, és milyen új metaforákkal bővíthető. Továbbá, hogy azok a felhasználók, akik nem értenek egyet Jonas Gahr Støre eredeti bejegyzésével, milyen diskurzuskereteket, keretezési módszereket alkalmaznak hozzászólásaikban. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a diszkurzív folyamat társadalmi kontextusának bemutatása után az állam-család metafora valóban módosítható és kiegészíthető. Az eredeti bejegyzéssel való egyetértés függvényében alkalmazott diskurzuskeretezés azonban nem egyértelmű.