Egyetemi német nyelvfejlesztés és a német főnevek többes számának oktatása

Absztrakt

A jelen tanulmányban az egyetemi nyelvszakos nyelvfejlesztés aktuális helyzetét, kihívásait és lehetőségeit vizsgálom a német nyelvszakok példáján. Azt igyekszem megmutatni, hogy a felsőoktatási nyelvi képzésekben mára elengedhetetlenné vált egy nyelvi alapozó modul, amely előkészíti az elsőéves hallgatókat későbbi tanulmányaikra. Ezt támasztják alá az ELTE BTK Germanisztika szakos hallgatóival végzett két empirikus vizsgálat eredményei, amelyek a tanulmányaikat megkezdő hallgatók bemeneti nyelvi szintjét, valamint a felsőbbévesek nyelvi tudatosságát és szakmai motivációit vizsgálják. Ezek bemutatása után rátérek azokra a legfontosabb szempontokra, amelyek hozzájárulhatnának az egyetemi nyelvfejlesztési modul eredményességéhez. A megváltozott bemeneti ismeretek következtében szükségessé váló átfogó grammatikai bevezetésen túl számos további lehetőség rejlik a kontrasztív nyelvészeti ismeretek tudatosításában, egyes nyelvészeti eredmények és elméletek nyelvdidaktikai felhasználásában, ill. az autentikus dokumentumokban. Emellett hangsúlyozom a hallgatók önálló munkájának, tudatos önfejlesztésének kulcsfontosságú szerepét, amelyet azonban intézményesen szükséges megalapozni, elindítani és végigkövetni. Végül a nyelvfejlesztéshez összeállítottam egy meglátásom szerint hiánypótló oktatási segédanyagot, amely a német főnevek többes számú képzésével kapcsolatos szabályokat, szabályszerűségeket, kivételeket foglalja össze egyetemi hallgatók számára – ez a tanulmány függelékében található.

Die vorliegende Studie setzt sich mit den aktuellen Herausforderungen und Möglichkeiten des Sprachausbildungsmoduls an den Universitäten auseinander, mit besonderem Augenmerk auf die deutsche Sprachausbildung im  achelorstudiengang Germanistik in Ungarn. Ich argumentiere dafür, dass ein gut strukturiertes Basismodul, das Studierende im ersten Jahrgang auf ihr späteres Studium sprachlich vorbereitet, wegen der Veränderung der sprachlichen Voraussetzungen unerlässlich geworden ist. Dies wird durch die Ergebnisse von zwei empirischen Studien untermauert, die Aufschluss über das Einstiegssprachniveau, die Sprachbewusstheit und die berufliche Motivation von Studierenden der Germanistik an der Eötvös-Loránd-Universität geben. Anschließend gehe ich auf die wichtigsten Aspekte ein, die die Effektivität der universitären Sprachausbildung fördern könnten: Neben einer gut strukturierten, flächendeckenden  grammatischen Einführung liegen zahlreiche weitere Möglichkeiten in der kontrastiven Bewusstmachung (Deutsch–Ungarisch, Deutsch–Englisch), in der didaktischen Verwendung sprachwissenschaftlicher Ergebnisse sowie in den authentischen Dokumenten. Weiterhin betone ich die Schlüsselrolle des studentischen Selbststudiums, das jedoch im institutionellen Rahmen erfolgen sollte. Als konkreten Beitrag stellte ich ein Lehrmaterial zu den Regeln, Tendenzen und Ausnahmen der Pluralbildung der deutschen Substantive zusammen – dies befindet sich im Anhang 2 der Studie.