Denominális diminutívumképzés az orosz, német és magyar nyelvben
DOI:
https://doi.org/10.33934/initium.2019.1.2Kulcsszavak:
nyelvtudomány, diminutívum, szóképzés, produktivitás, szubjektív-evaluatív, Sprachwissenschaft, Diminutiv, Wortbildung, Produktivität, subjektiv-evaluativAbsztrakt
Jelen dolgozatban az orosz, német és magyar denominális diminutívumképzést vizsgálom a morfológiai produktivitás és a szemantika szempontjából. Ez egy sajátos toldalékolás, melyet hagyományosan derivációnak szokás tekinteni. A dolgozat fő célja a három nyelv diminutívumképzése közötti hasonlóságok valamint különbségek feltárása. A kutatás részben nonszensz szavakat tartalmazó internetes kérdőíveken alapul. A diminutívumok, melyeket a válaszadók a nonszensz szavakból képeztek, nem mindig támasztják alá a szakirodalom alapján megfogalmazott hipotéziseket a deriváció szabályairól. Korpuszok tették lehetővé a produktivitás további vizsgálatát és a szubjektív-evaluatív szóképzési jelentés aktualizációinak megfigyelését. Látszólag „a lehető legáltalánosabban vett kicsinyítés” az általános diminutívumjelentés legjobb meghatározása a három nyelv tekintetében. Az orosz képes a legtöbbféle realizációra, a német és magyar diminutívumképzés ebből a szempontból majdnem azonos szinten áll.
