VÉLEMÉNYEK ÉS TÉNYEK A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSRŐL

Absztrakt

Napjainkban a kutatók közül az alternatív közgazdászok, geográfusok, területfejlesztők, szociológusok fejtik ki azon véleményüket, mely szerint a gazdaság nem tud úgy működni a válság kirobbanását követően, mint ahogy előtte (Csath 2011; Lányi 2010; Cséfalvay 2006). Szükség van egyfajta szemléletváltásra, egyes kezelési módok elhagyására, mások megerősítésére (Lentner 2010; Faragó 2004). Leginkább azonban az újdonságok észrevételére, továbbá végső soron az innovációk teremtésére van szükség (G. Fekete 2010).

A foglalkoztatottság alacsony szintje az egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági probléma Magyarországon (Munkácsy 2011). Az átlagos értéket óriási területi különbségek alakítják ki. Minél kisebb területi egységeket tanulmányozunk, annál nagyobb területi differenciák bukkannak elő (Rechnitzer 2011). Kutatásunkban azért választottuk ki a települési szintet, mert reményeink szerint így a problémák gyökeréig juthatunk el.

Területfejlesztési-településfejlesztési oldalról közelítve a problémát – vagyis a foglalkoztatottság kritikusan alacsony mértékét – megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedek hazai gyakorlatában a külső erőforrásokra épülő fejlesztések domináltak, amik a helyi igényekhez nem, vagy nem teljesen idomultak (Bartke et al. 2004; Németh 2011). Ez miatt csak átmeneti fellendülést eredményeztek abban az időszakban, amíg a külső forrás folyamatosan érkezett. Az exogén fejlesztések fenntarthatósága elvétve valósult meg. E megközelítés ellenpólusaként az utóbbi néhány évben számos magyarországi településen kísérleteztek olyan belső erőforrásokra épülő fejlesztésekkel, melyek a helyben szunnyadó energiák kiaknázására, a helyi humán erőforrás mozgósítására épültek. A kutatásunkban mi egyértelműen a belső, helyi erőforrások feltárására építettünk (Szabó 2012; Handlerné Makkos et al. 2012).

Napjainkra az elmaradott térségekben súlyosan visszaszorult a helyi foglalkoztatás. Továbbá a foglalkoztatottak egy része sem helyben dolgozik, ingázni kényszerül, mivel ezen elmaradott térségekben fekvő településeken helyben nincs alkalmazottakat foglalkoztató munkalehetőség. Az elmaradott térségekben élő lakosság vállalkozási aktivitása ráadásul igen alacsony. Az egyén és a közösségek is csak meglehetősen kevés ismerettel rendelkeznek az önfoglalkoztatásról, a vállalkozás-alapításról és a kitörés egyéb lehetőségeiről (Czene et al. 2010). E tényezők, kiegészülve a tőkehiánnyal, tovább nehezítik a falvakban, kisvárosokban a helyi foglakoztatás mértékének javítását. Mélyebb célkitűzésként, a társadalmi-gazdasági válságok megértését nevezhetjük meg (Csaba 2011; Szalai 1987).

A 2012 nyarán végrehajtott lokális foglalkoztatási mintázatokat feltáró alkalmazott jellegű kutatásunkban a helyi és az általános foglalkoztatáspolitikát, valamint a társadalmi (területi) tervezést kívántuk szolgálni. Ezen túlmenően a helyi gazdaságfejlesztés lehetőségeinek feltárása volt az alapvető célkitűzésünk. Terepkutatatásaink helyszínei tízezer főnél alacsonyabb népességszámú agrárjelleggel bíró kisvárosok és falvak voltak szerte az országban (Nagyné Molnár 2012). A gazdasági-társadalmi-kulturális aspektusból karakterisztikusan eltérő települések adták meg a lehetőséget arra, hogy az egyedi sajátosságok feltárásán, és a tipizáláson túl, az egész összevont elemzésével, általános következtetéseket vonhassunk le a tízezer főnél alacsonyabb lakosságszámú vidéki rurális településekre vonatkozóan.

A négy településen (Besence, Mórahalom, Oszkó, Pásztó) változatos módszertannal, a holisztikus szemlélet követelményeinek figyelembe vételével végeztük a terepmunkát. Egységes kérdőívvel gyűjtöttünk kvantitatív információkat a helyi lakosság körében. Egységes mélyinterjú struktúrára alapozva kérdeztük ki a helyi meghatározó személyiségeket, kvalitatív információkat nyerve, ezáltal. Módszertani kísérletként az egyik helyszínen fókuszcsoportos elemzést folytattunk le. Az információszerzés közvetett eszközét pedig a terepbejárásaink során nyert élmények és benyomások szisztematikus megbeszélései adták.

Ebben a tanulmányban a 407 darab lekérdezett, feldolgozott, összesített és analizált kérdőívből szármaró, a helyi gazdaságfejlesztés szubjektív és objektív megítélésére vonatkozó, egyes eredményeket adjuk közre.