Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
  • A beküldési állománya OpenOffice, Microsoft Word vagy RTF document fájlformátumban van.
  • Ahol rendelkezésre állt, a hivatkozásokhoz az URL megadásra kerültek.
  • A szöveg szimpla sorköz szerkezetű, 12-es betűméretet használ. Dölt szövegezést használ aláhúzás helyett (kívétel az URL címek), és az összes illusztráció, ábra és táblázat a szövegtörzs megfelelő szakaszában található és nem a dokumentum végén.
  • A szöveg betartja, és megfelel a Szerzői Útmutatóban felvázolt stílus- és bibliográfiai követelményeknek.

Szerzői útmutatók

Publikációs feltételek és formai tudnivalók (For the English see below)
A tanulmányok maximális terjedelme 2 szerzői ív, a recenzióké és a „vita” rovatban
megjelenő írásoké 1 ív, a konferencia-beszámolóké és a „portré” rovatban megjelenő írásoké
fél ív. (Egy szerzői ív = negyvenezer leütés lábjegyzetekkel együtt, a leütésekbe beleértve a
szóközöket is.) Ez alól a Szerkesztőség csak különösen indokolt, egyedi esetekben enged
kivételt.
Tanulmányokat és egyéb írásokat a Szerkesztőség csak magyar, angol és német
nyelven fogad.
A Szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a szövegen a tartalmat nem érintő
technikai és stilisztikai változtatásokat végezzen, azt helyesírásilag kijavítsa, illetve a
szükséges változtatások elvégzésére a publikás feltételeként a szerzőt kötelezze. A
Szerkesztőség jogosult visszautasítani azt az írást, amelynek szerzője a Szerkesztőség által
szükségesnek ítélt formai vagy tartalmi változtatásokat nem végzi el, továbbá indokolás
nélkül jogosult visszautasítani mindazon írásokat is, melyeket – akár felkért külső, anonim
lektor szakvéleménye, akár saját döntése alapján – tartalmilag a publikálásra alkalmatlannak
ítél.
Kérjük a szerzőket, hogy nevük után (a legelső sor végén) lábjegyzetben hivatkozva
jelöljék meg intézményüket/munkahelyüket (tanszék, intézet, osztály stb. pontossággal) és
beosztásukat.
A szöveget Word szövegszerkesztővel, rich text (.rtf) formátumban, Times New
Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel kérjük írni. A sorköz 1-es. Sem a szerzőhöz, sem a
mű címéhez, sem a fejezetcímekhez ne használjanak más betűtípust vagy betűméretet.
Ne használjanak tabulátort, oldalszám-beszúrást, illetve semmilyen élőfejet vagy
élőlábat. Kerüljék a szükségtelen vagy rendhagyó formázásokat, illetve az „egyéni”
beállításokat mind a főszöveg, mind a lábjegyzetek tekintetében.
A folyó szöveg sorkizárt; ha a tanulmányon belül fejezetcímek, illetve -alcímek
vannak, akkor azokat is 12-es betűmérettel, de balra igazítva és kurzívval szedve kérjük
jelölni. A fejezetcímeket római számmal, továbbá az alcímeket, al-alcímeket stb. arab
számokkal, pontokkal elválasztva (pl. I., I.1., I.1.1. stb.) kell írni úgy, hogy az előző
(al)fejezet után három sor kihagyás, utána jön a következő (al)fejezet címe, aztán egy sor
kihagyás, majd az (al)fejezet szövege.
A jegyzeteket, lábjegyzeteket arab számokkal számozzák 1-től kezdve. Az esetleges
köszönetnyilvánításokat, pályázati vagy ösztöndíjjal kapcsolatos megjegyzéseket, illetve
minden, a mű egészére vonatkozó megjegyzést a cím után csillagozva kérjük feltüntetni.
A kiemeléshez, kérjük, csak kurziválást használjanak; ne használjanak aláhúzást,
félkövér betűtípust, sem KISKAPITÁLIST.
Az új bekezdéseket mindig Enter-rel kezdjék, a bekezdésekhez csak a „Tab” billentyűt
használják, a tabulátorok használatát azonban minden esetben mellőzzék.
A felhasznált munkákra való hivatkozások ne a főszövegben, hanem mindig a
lábjegyzetekben kapjanak helyet. A hivatkozások formája a következő:
Oldalszámok jelölése a magyar helyesírási szabályok szerint történik („o.”), idegen
nyelvű művek idézésénél azonban elfogadható az adott nyelv szabályai szerinti rövidítés is,
illetve mindehol egységesen a latin rövidítés („p.”, „pp.”). A neveket mindeg teljes egészében
ki kell írni, tehát nem elég csak a vezetéknév, sem pedig a vezetéknév mellett pusztán a
keresztnév első betűjének feltüntetése. Egy tanulmány minden szerzőjét fel kell tüntetni,
nagykötőjellel elválasztva, azonban egy tanulmánykötet szerkesztőire történő hivatkozás
esetén csak akkor, ha legfeljebb két szerkesztője volt a tanulmánykötetnek, három vagy annál
több szerkesztő esetén elég, ha az első szerkesztőt tüntetik fel (teljes névvel), majd utána az
„et al.” rövidítést használják. A nevek esetében a vezetéknév mindig megelőzi a keresztnevet,
idegen nyelven íródott művek szerzőinél a vezeték- és keresztnevet vesszővel kell
elválasztani.
A könyvekre történő hivatkozás formája: szerző(k) neve – kettőspont – könyv címe –
pont – kiadó neve – vessző – kiadás helye – vessző – kiadás éve – pont. Ha a kiadás éve nem
ismert (általában régebbi könyveknél), akkor a kiadás éve helyett az „é. n.” rövidítést kell
feltüntetni. Ha a kiadó neve nem ismert (vagy a mű magánkiadásban jelent meg), a „k. n.”
rövidítést használják. Ha a kiadás helye egyszerre több várost, esetleg több országot jelent
(tipikusan külföldi könyveknél), akkor választás szerint fel lehet tüntetni akár az összes
megjelenési helyet is, akár kizárólag a könyvben első helyen megjelölt megjelenési helyet is.
Tanulmánykötetben, konferenciakiadványban stb. megjelent tanulmányokra történő
hivatkozás: szerző(k) neve – kettőspont – tanulmány címe – pont – „In” – tanulmánykötet
(konferenciakiadvány stb.) szerkesztőinek neve – („szerk.”) – kettőspont – tanulmánykötet
stb. címe – pont – tanulmánykötet stb. kiadójának neve – vessző – kiadás helye – vessző –
kiadás éve – pont. Idegen nyelvű tanulmányoknál a „szerk.” rövidítés helyett annak az adott
nyelvű rövidítése (pl. „ed.”) is elfogadható.
Folyóiratokban (napi-, heti- és havilapokban stb.) megjelent tanulmányokra, egyéb
írásokra történő hivatkozás: szerző(k) neve – kettőspont – tanulmány (egyéb írás) címe –
vessző – hivatkozás oldalszáma (ha nem az egész tanulmányra hivatkozik) – „In” – folyóirat
megnevezése – megjelenés ideje (pl. „2011. február” vagy „2011/2. sz.” – kezdő oldalszám –
kötőjel – befejező oldalszám – pont.
Internet alapú folyóiratokban publikált írásokra történő hivatkozás formája: szerző(k)
neve – kettőspont – tanulmány (egyéb írás) címe – pont – hivatkozás oldalszáma, ha van (ha
nem az egész tanulmányra vagy egyéb írásra hivatkozik) – pont – „In” – folyóirat
megnevezése – vessző – megjelenés ideje (pl. „2011. február” vagy „2011/2. szám”) – vessző
– kezdő oldalszám – kötőjel – befejező oldalszám – pont – az érintett weblap pontos linkje – a
letöltés, megtekintés dátuma zárójelben megjelölve (év, hónap, nap).
Egyéb, kizárólag interneten elérhető írásokra történő hivatkozás formája: szerző(k)
neve (ha az ismert) – kettőspont – tanulmány (egyéb írás) címe – pont – hivatkozás
oldalszáma (ha van) – pont – az érintett weblap pontos linkje – a letöltés, megtekintés dátuma
zárójelben megjelölve (év, hónap, nap).
Ha a cím mellett alcím is van, a címet és az alcímet minden esetben ponttal vagy
kettősponttal kell elválasztani.
Néhány példa:
Könyv:
Maine, Henry Sumner: Az ősi jog összefüggése a társadalom korai történetével és kapcsolata
a modern eszmékkel. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988, 17-22. o.
Szabó Imre: A jogszabályok értelmezése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1960, 100.,
124., 146. és 153. o.
Hart, Herbert Lionel Adolphus: A jog fogalma. Osiris Kiadó, Budapest, 1995, p. 149.
Regelsberger, Ferdinand: Pandekten. Erster Band. Verlag von Duncker & Humblot, Leipzig,
1893, 155-161. o.
Trócsányi László – Badó Attila (szerk.): Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. KJK[1]KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2005.
Horváth Barna: Az erkölcsi norma természete. Attraktor Kiadó, Máriabesenyő–Gödöllő,
2005, 144. o.
Bentham, Jeremy: An Introduction to the Principles of Morals and Legislation. In The Works
of Jeremy Bentham, Vol. I., Edinburgh, 1843, 142. o.
Gönczi Katalin – Horváth Pál – Stipta István – Zlinszky János: Egyetemes jogtörténet.
Nemzeti Tankönyvkadó, Budapest, 1997
Tanulmánykötetben, konferenciakiadványban stb. megjelent tanulmány:
Hohfeld, Wesley Newcomb: Alapvető jogi fogalmak a bírói érvelésben. In Szabó Miklós –
Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és
Államtudományi Kar Jogbölcseleti Intézet, Budapest, 2000, 71. o.
Rivarol, Antoine de: Az ember mint intellektuális és morális lény. (Részletek.) (ford.: Kis
János) In Ludassy Mária (szerk.): A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Gondolat Kiadó,
Budapest, 1975, 725-778. o.
Folyóiratokban (napi-, heti- és havilapokban stb.) megjelent tanulmány, egyéb írás:
Hann Endre – Lakatos Zsuzsa: Nem kényszer, hanem… Felmérés az alkotmányozásról, 15. o.
In HVG, 2010. december 25., 51-52. szám, 14-16. o.
Győrfi Tamás: A tulajdonságok nélküli ember elmélete. Az Alkotmánybíróság
oszthatatlansági doktrínája és ami abból (nem) következik, 39. o., 30. sz. jegyzet. In
Fundamentum, 1998/3. szám, 23-41. o.
Cane, Peter: Corrective Justice and Correlativity in Private Law, pp. 471-475. In Oxford
Journal of Legal Studies, Vol. 16, No. 3, 1996, pp. 471-488.
Internet alapú folyóiratokban publikált tanulmány, egyéb írás:
Pokol Béla: Jogászság és a jogrendszer. In Jogelméleti Szemle, 2011/4. szám,
http://jesz.ajk.elte.hu/pokol48.html (2012. május 19.)
Egyéb, kizárólag interneten elérhető tanulmány, egyéb írás:
Kriminológiai közlemények 70. (Magyar Kriminológiai Társaság)
http://www.kriminologia.hu/publikaciok/kriminologiai-kozlemenyek-70 (2012. május 19.)
The Universal Declaration of Human Rights. (United Nations)
http://www.un.org/en/documents/udhr/index.shtml (2012. május 19.)
Nem teljesíti a miniszter kérését a Kúria elnöke. http://www.origo.hu/itthon/20120518-nem[1]teljesiti-navracsics-tibor-kereset-a-kuria-elnoke.html (2012. május 19.)
Ismételt hivatkozások formája:
Amennyiben két olyan hivatkozás követi egymást (akár azonos, akár különböző
lábjegyzetben), amelyek ugyanazon mű ugyanazon oldalára hivatkoznak, a második (és
minden ezt követő, egyéb hivatkozással meg nem szakított) hivatkozást az „uo.” rövidítéssel
jelölünk.
Amennyiben az előbbi eseten kívül egy már hivatkozott műre történik ismételt
hivatkozás, akkor annak formája: a szerző vezetékneve – kettőspont – i. m. – oldalszám. (Pl.:
„Sólyom: i.m. 412. o.”) Ha a már idézett műnek két szerzője van, akkor mindkét szerző
vezetéknevét kiírjuk, ennél több szerző esetében csak az első szerző vezetéknevét írjuk ki,
utána az „et al.” rövidítéssel. Ha a szerzőnek korábban több művét is említettük, akkor az
egyes műveket évszám szerint különböztetjük meg egymástól, azonos szerzőtől azonos évben
született művek esetében pedig az évszám után az „a”, „b”, „c” stb. jelölést alkalmazzuk. (Pl.:
„Mezey 2010: 8. o.”; „Hamza 2008a: 46. o.”; „Hamza 2008b: 259. o.”)
Saját korábbi vagy későbbi lábjegyzetre való hivatkozás: „Lásd” – [lábjegyzet száma]
– „lábj.” (Pl.: „Lásd: 17. lábj.”)
Közvetett hivatkozásnál a sorrend: hivatkozott mű (a fenti szabályok szerint jelölve) – pont –
„Idézi:” – az a mű, amelyben a hivatkozás megtalálható (szintén a fenti szabályok szerint
jelölve).

Publication requirements and formalities

The maximum content of the studies is 2 sheets per authors, 1 sheet for the reviews and articles in the “discussion” section, and half sheet for the papers in the conference reports and the “portrait” section.

(An author’s sheet is equal to forty thousand keystrokes with footnotes, including spaces in the keystrokes.) The Editorial Board will allow exceptions to this only in particularly justified individual cases.

Studies and other writings are accepted by the Editorial Board only in Hungarian, English and German languages.

The Editorial Board reserves the right to make technical and stylistic changes to the text which does not affect the content, to correct it or to oblige the author to make the necessary changes as a requirement of publication.

The Editorial Board has the right to reject the article, the author of which does not make any formal or substantive changes deemed necessary by the Editorial Board, and reject without written reasons all writings that are judged inappropriate to be published.

The authors are kindly asked to indicate their place of work referring to the footnote at the end of the first line about the chair, Institute, department, position, title etc. accurately.

Please write the text in Word text editor, rich text (rtf) format, Times New Roman font, font size 12.

Line spacing is 1. Please do not use a different font or font size for the author, the title of the work, or the chapter titles.

Do not use tabs, page number inserts, or any headers or footers. Please, avoid unnecessary or unusual formatting or individual settings for both the body text and footnotes.

Current text is a justification if there are chapter titles or sub-headings within the study, please mark them with letter size 12, but aligned to the left and cursive.

Chapter titles must be written in Roman numerals, as well as subheadings, subheadings, etc. separated by Arabic numerals, dots (e.g. I., I.1, I.1.1, etc.) so that the previous (sub) chapter is followed by three lines of omission, followed by the title of the next (sub) chapter, then a series of omissions, followed by the text of the (sub) chapter.

To number the notes and in Arabic numerals from the beginning 1.

Any acknowledgments, comments on the application or scholarship, and any comments on the whole work should be marked with an asterisk after the title.

For highlighting, please use only cursections and do not use either underscores, bold fonts, or small caps.

Always start the new paragraphs with Enter, use only the "Tab" key for paragraphs, but avoid to use tabs in all cases.

References to the works used should not be in the main text but always in the footnotes. The forms of the links are the following:

Page numbers are marked according to the Hungarian spelling rules (“p.”), But the quoting of works in foreign languages, the abbreviation according to the rules of the given language is acceptable, as well as the Latin abbreviation (“p.”, “Pp.”).

The names must always be written completely, so it is not enough to include only the last name or the first letter of the first name next to the last name.

All authors of a study must be indicated, separated by a great hyphen, but when referring to the editors of a study volume only if the study volume had at most two editors, in the case when three or more editors it is sufficient to indicate the first editor (full name) followed by "et al." abbreviation is used.

In the case of names, the surname always precedes the first name, in the case of authors of works written in a foreign language, the surname and first name must be separated by comma.

The form of the references to books: is the author(s)’ name – colon – the title of the book – the name of editor – comma – the place of publishing – comma – the year of publishing – point.

If the year of the edition is unknown (usually at older books), then instead of the year of publishing the abbreviation w. y. – without year – has to be written. If the name of the editor is unknown (or the book is a private edition) the abbreviation publishing without editor w. e. has to be indicated.

If the place of the edition means several towns or countries (typically foreign books) then you have the possibility to show all the places or only the place which is marked as the first place in the book.

Reference to volume of essays and studies in conference volume of essays: author(s)’name – colon – the title of study – point – „In”- volume of essays (conference books) –editor’s name – colon – title of volume of essays – point – the name of editor of volume of essays – comma – place of edition – comma – the year of edition – point.

Studies in foreign languages instead of the abbreviation „szerk.” the English abbreviation „ed.” is acceptable.

References to studies in journals (daily papers, weekly or monthly papers) references to other writings: author(s)’name – colon – the title of study – comma – page number of reference – (if it doesn’t refer to the whole study) –„In” – name of the journal – the date of publishing – (for example February, 2020 or 2011/2.) – first page – colon – finishing/last page – point.

The form of references of internet journals: author(s)’name – colon – the title of study – point – page of reference – (if it doesn’t refer to the whole study) – point – „In” – the name of journal – comma – date of publishing (for example February, 2011. or 2011/2.) – comma – first page – colon – finishing/last page – point – weblink – the date of download in parentheses (year, month, day)

Form of any other studies exclusively found on the Internet, the form of the reference is the following: author(s)’name –colon – the title of study – (or other writing) – point- page of reference if it is – the weblink – the date of download in parentheses (year, month, day).

If there is a subtitle besides the title, the subtitle must be separated by a point or a colon.

 

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóiratnál megadott nevek és email címek kizárólag a folyóiratnál ismertetett céllal lesznek felhasználva. Egyéb célokra, harmadik félnek nem kerülnek átadásra.