A Topográfia és Térinformatika Szakosztályok 2023. december 7-i ülése

Hosszabb szünet után, a 2023-as év végén került sor „A topográfia korszerű megoldásai és fejlesztési irányai” előadássorozat következő ülésére, melyet az MFTTT Topográfia és Térinformatika szakosztályai rendeztek a BME Fotogrammetria és Térinformatika tanszékének közreműködésével. Az ülés menetrendje követte a korábbit, azaz a jelenlévők két előadást hallgathattak meg, majd ezt követően kötetlen szakmai beszélgetésre került sor. Az ülés előadói a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től érkeztek.

Elsőként Takács Zoltán, a Geoinformációs és Légiképesség-fejlesztési Igazgatóság, térinformatikai osztályvezető-helyettese tartotta meg prezentációját „A DITAB–50 adatbázis kartografálása” címmel. Az előadás lépésről lépésre bemutatta a DITAB–50 adatbázis kartografálásának folyamatát. A félautomata folyamat során az adatbázis előkészítése az első lépés, amely saját fejlesztésű programokkal történik. Az átalakítások után egy fájlkonverzió következik, aminek eredményét az OCAD-szoftverbe importálva történik maga a kartografálás. Az elemek jelkulcsi jelekkel történő felruházása szintén automatikus folyamat, ezután azonban manuális javítások, átalakítások történnek a térképen. A térkép kereten kívüli részének generálása egy külön szoftverrel és külön fázisban valósul meg, ami után a két rész (térkép és kereten kívüli rész) összeillesztése következik. A kartografálás utáni ellenőrzési és javítási fázisok a minőségi átvételi folyamattal zárulnak le. Az ofszetnyomáshoz egy színre bontott, kompozit pdf-fájl készül, amiből már közvetlenül előállítható a nyomólemez a nyomdagép számára.

Második előadónk Levárdy Tamás, a Térképészeti Ágazati Igazgatóság Felmérő Osztályának munkatársa volt, „A Központi Gyakorlótér területére készített 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép bemutatása” című előadásával. A címben említett térképek létrehozásának célja, hogy a korábban rajzi eljárással készült térképművek ezentúl adatbázis-szerkezetbe kerüljenek, megtartva az eddigi, kartografált, nyomtatott papírtérkép-változatot is. A feladat megoldásaként két egymás mellett működő adatbázis lett létrehozva ArcGIS-környezetben. Az első egy M = 1:10 000 méretarányú topográfiai adatbázis, amelynél figyelembe lett véve a cég hasonló, már futó projektjével (DITAB-50) történő kompatibilitás, az EOTR T.3, T.4 jelkulcsa és a mindenkori katonai térképészet által kiadott topográfiai jelkulcs, valamit ezeknek részletes útmutatói, műszaki intézkedései. Ez egy csökkentett, egyszerűsített tartalmú térkép, elősegítve a katonai tartalom jobb olvashatóságát. A másik ugyanolyan méretarányú, de kifejezetten a katonai céltematikát tartalmazó adatbázis, tekintettel a NATO-ban rendszeresített jelkulcs elemeire és a Magyar Honvédség előírásaira. Nyomtatásban a katonai tematika egy lila felülnyomással kerül a térképre, kiemelve a katonai gyakorlatok szempontjából fontos terepi elemeket: katonai objektumok, lőterek berendezései, területei, valamint az akadályt képező objektumok (pl. szélerőmű, elektromos vezetékek). A térképek UTM-vetületben készülnek, (33-34 vetületi sáv), a magassági adatok a Balti alapszintre vonatkoznak. Fontos hangsúlyozni a kétnyelvűséget. A térképlapon magyar feliratok, magyarázatok vannak, míg a kereten kívüli megírások, adatok viszont magyar és angol nyelven is feltüntetésre kerülnek.

A feladatot munkafázisai az alábbiak:

• Előkészítés. Az elérhető állami (ortofotó mint elsődleges adatforrás) és nem állami forrásból származó alapadatok beszerzése. Az adott területhez és a hozzá kialakított szelvényezéshez történő igazítása is ide tartozik.
• Adatok bedolgozása, a hiányzó, vagy ellentmondó adatok összegyűjtése, valamint az irodai körülmények között nem egyértelműen beazonosítható elemek, területek kijelölése.
• Terepi adatgyűjtés. Az előbbiekben bizonytalanként kijelölt objektumok tisztázása és az előzetesen felvett adatok ellenőrzése, különös tekintettel a közlekedési elemekre (pl. utak, hidak), a növényzeti fedettségre, a különböző jól tájékoztató objektumok (pl. geodéziai mérőtorony, templomtorony) magasságára és meglétének ellenőrzése.
• A terepi információk bedolgozása az adatbázisokba. A topográfiai és katonai tartalmak tisztázása, a hiányzó vagy kétséges adatok egyértelműsítése.
• Párhuzamosan elkezdődik a térképmű kartografálása is. A kereten kívüli tartalom kialakítása: a jelmagyarázat esetleges módosítása, a szó- és rövidítésjegyzék aktualizálása, kereten kívüli megírások elhelyezése.
• Végül kétszintű ellenőrzés után létrejönnek az előírásoknak megfelelő adatbázisok és a nyomdai végtermék, amelyeket átadunk a megrendelőnek.

Az ülés és a meghirdetett előadások szerencsére nagy érdeklődésre tartottak számot. A helyszín csordultig megtelt, közel 40 fős közönség figyelte az érdekes és aktuális témákat feldolgozó prezentációkat. Érkeztek vendégek a Lechner Tudásközpontból, az MFTTT-től az előadók kollégái a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től, a BME Fotogrammetria és Térinformatika, valamint az Általános és Felsőgeodézia Tanszékeinek oktatói mellett jelentős számú egyetemi hallgató is jelen volt.

Az előadásokat követően, szűkebb körben jó hangulatú beszélgetésre került sor, mely során elsőként az előadók válaszoltak a résztvevők kéréseire, megjegyzéseire. Ezután már kissé kötetlenebb formában több érdekes szakmai téma és jövőbeli elképzelés is terítékre került. Összességében elmondhatjuk, hogy egy igen jó hangulatú ülésen vagyunk túl, és egyértelműnek tűnik az igény a hasonló rendezvények iránt, hiszen a hazai térképészet és térinformatika jelenlévő szereplői kötetlen, szabadabb formában tudják megbeszélni, megvitatni az aktuális topográfiai, térinformatika kérdéseket, ötleteket. Terveink szerint 2024 tavaszán szeretnénk megszervezni a következő ülésünket, hasonló programpontokkal.

Dr. Juhász Attila a Topográfia Szakosztály elnöke