Szerzői útmutató

Publikációra jelentkezés esetén

A Ciklus szerkesztősége kizárólag olyan tanulmányok és recenziók kéziratait várja, melyek még nem jelentek meg máshol és nem állnak elbírálás alatt más folyóiratoknál.

A dokumentumokat MS Word-formátumban (.doc vagy .docx), kérjük feltölteni a folyóirat bírálati rendszerébe.

A Ciklus úgynevezett kettős vak módszerrel (double-blind peer review) lektorált folyóirat, így kérjük, hogy a kéziratok ne tartalmazzák se a szerzők nevét, se semmilyen a szerzők beazonosítására alkalmas utalást a szövegben, se pedig a szerzőket azonosító háttéradatot! Hogyan anonimizáljunk Word-dokumentumot?

Egy külön dokumentumban kérjük feltölteni a tanulmány címét, alcímét, összefoglalóját/absztraktját, öt kulcsszavát magyar és angol nyelven. Az absztraktok terjedelme 500 és 1000 leütés között legyen. Ugyanebben a dokumentumban kérjük megadni a szerző(k) nevét és ORCiD-azonosítóját és azt vagy azokat az intézményi affiliáció(ka)t, amely(ek)et szeretnék, hogy majd a kézirat MTMT-rekordjában szerepeljen(ek). Ha a kézirat valamely szerzője nem rendelkezik ORCiD-dal, kérjük, a kézirat feltöltése előtt végezze el az ingyenes regisztrációt! Ezen a linken lehet ORCiD-azonosítót regisztrálni.

 

A kézirat felépítése és formai követelményei

  • Tanulmányok esetében a kéziratok terjedelme az irodalomjegyzékkel együtt körülbelül 40 ezer leütés szóközökkel, de nem haladja meg az 50 ezer leütést, míg a recenziók esetében az optimális terjedelem 10–15 ezer leütés. Ezektől a terjedelmi korlátoktól indokolt esetben el kehet térni, de a szerkesztők a felső határt túllépő kéziratok esetében kérhetik annak lerövidítését.
  • A nem megfelelő formában leadott kéziratokat a szerkesztőség visszaküldheti formai hiányosságokra hivatkozva.
  • A szöveget Times New Roman 12pt.-os betűtípusban, másfeles sorközzel, a bekezdések első sorát – kivéve cím, alcím, illetve ott, ahol a szöveg új egysége következik – behúzva kérjük leadni.
  • Lábjegyzetek indokolt esetben használhatóak, végjegyzetek nem. De a lábjegyzetet is csak indokolt esetben használjunk, ha egy gondolat feltétlenül fontos, de megtörné a főszöveg gondolatmenetét! Egy lábjegyzet terjedelme se haladja meg az 500 leütést! Lábjegyzetben magában álló hivatkozás ne szerepeljen!
  • A táblázatokat és ábrákat forrásmegjelöléssel együtt a főszövegben kell szerepeltetni.
  • A tanulmányok és monográfiák címeit és az idegen nyelvű kifejezéseket kérjük dőlttel szedni, kivéve a magyarban gyakran használatosokat, pl. status quo, ad hoc, offshore.
  • Az évtizedekre való utalás során az évet kérjük számmal kiírni, pl. 1970-es évek. (Tehát ne ’70-es évek, 70-es évek vagy hetvenes évek szerepeljen!)
  • Az elsőrendű alcímek („fejezetcímek”) félkövérrel szerepeljenek, a másodrendű alcímek félkörrel és dőlttel. Harmadrendű alcímek csak nagyon indokolt esetben szerepeljenek, ilyenkor dőlttel! Az alcímek ne legyenek számozva! Negyedrendű alcím nem használható.
  • A szövegben a kiemelésre vagy hangsúlyozásra dőlt betűket kell használni, a szövegben semmiképp ne szerepeljenek félkövérrel vagy a betűk széthúzásával írt szövegrészek.
  • A kézirat végén a „Hivatkozott irodalom” elsőrendű alcímen kérjük feloldani a hivatkozásokat.

 

Szövegközi hivatkozások

  • A Ciklusban a szövegközi hivatkozások a főszövegben, zárójelben történnek, tehát nem lábjegyzetben vagy végjegyzetben.
  • A Ciklus az APA hivatkozási rendszerét használja, amihez javasoljuk egy ingyenes hivatkozási szoftver (pl. Zotero) használatát, illetve a Google Scholarból kimásolni a bibliográfiai tételeket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos folyóiratoknál a netre feltöltött hivatkozási adatok hibásak lehetnek, ilyenkor muszáj kézileg szerkeszteni a hivatkozásokat.
  • A szövegközi hivatkozás formája (Gagyi, 2014), tehát a szerző neve után vessző is kell, nemcsak szóköz. Ha a szerző neve szerepel a mondatban, akkor csak az évszám: „Ahogy arra Gagyi Ágnes (2014) is felhívja a figyelmet…”. 
  • Két szerző esetén & jellel választjuk el a szerzőket (Éber & Gagyi, 2014).
  • Szövegközi hivatkozásban három vagy több szerző esetén a névsorban első szerző vezetéknevét és az et al. kifejezést kérjük kiírni, pl. (Barna & et al., 2017). (Tehát ne a tsai. vagy mtsai. alakot használjuk!) A hivatkozott irodalmak listájában minden szerző szerepeljen! Ha a szövegben akarjuk szerepeltetni akkor, a „Ahogy Barna Emília és szerzőtársai (2017) rámutatnak…” formát használjuk.
  • Ismeretlen dátum esetén a dátumot „n.d.” rövidítéssel helyettesítsük, ismeretlen szerző esetén a szerző neve helyettesíthető az intézmény nevével.
  • A zárójeles hivatkozást a mondat részeként kezeljük, ezért a mondatzáró pont nem a zárójel elé, hanem a zárójel után kerül, tehát (Gagyi, 2014).
  • Szó szerinti idézetnél, vagy meghatározható oldalszámon szereplő gondolatra való hivatkozás esetén az oldalszám is szerepeljen a hivatkozásban.  Az évszám után vessző szerepeljen, tehát ne kettőspont! Az oldalszámot „p.”-vel jelöljük, tehát: (Gagyi, 2014, p. 301).
  • A tól-ig típusú oldalszámos hivatkozások esetében ne rövid (-), hanem hosszú kötőjel (–) (félkvirtmínusz) szerepeljen és az oldalszámokat „pp.”-vel jelöljük! Például (Gagyi, 2014, pp. 301–305). (Az angol nyelvben használatos m-dash [kvirtmínusz] írásjel nem használható.)
  • Ha létezik korábbi kiadás is, vagy amire hivatkozunk, fordítás, lehetőleg szögletes zárójelben tüntessük fel az eredeti, illetve legelső kiadás évszámát is: (Böröcz, 2018 [2009]).
  • Az idézeteket a Magyarországon használatos idézőjellel jelöljük, melynek első karaktere alulra pozícionált: „így”. „Ha esetleg az idézeten belül idézőjel szerepel, akkor »nyilas idézőjelet« használjunk!” Az idézett szöveget ne írjuk végig dőlt betűvel. (Kivételt képeznek az angol nyelvű címekben az idézőjelek.)
  • Szó szerinti idézetnél a pont a hivatkozás után szerepeljen: „A posztkoloniális és posztszocialista felzárkózás nem egymással párhuzamos képződmények, hanem ugyanazon hierarchikus, globális rendszeren belüli folyamatok” (Gagyi, 2014, p. 301).
  • A négy sornál hosszabb idézeteket kérjük behúzni és 10-es betűtípussal szedni. Ilyenkor a hivatkozás az utolsó mondaton kívülre kerüljön.
  • Ha a szó szerinti idézetből ki akarunk hagyni egy részletet, akkor azt kapcsos zárójellel (tehát ne gömbölyű zárójellel) jelöljük: „Az erkölcs, a vallás, a metafizika és egyéb ideológia és nekik megfelelő tudatformák ilyenképpen nem tartják meg többé az önállóság látszatát […]. Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot” (Marx & Engels, 1960 [1846], p. 25).
  • Ha a hangsúlyozás miatt egy szó vagy mondatrész dőlt stílussal van írva, jelöljük, hogy az eredetiben is így volt-e vagy mi szeretnénk hangsúlyozni valamit. (Gagyi 2014, p. 301, kiemelés az eredetiben) vagy (Gagyi 2014, p. 301, kiemelés tőlem).
  • Különböző szerzőkre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a különböző tételeket egymástól (Gagyi, 2014; Gerőcs & Jelinek, 2018). Ez akkor is alkalmazandó, ha szerepelnek oldalszámok is (Gagyi, 2014, pp. 301–302; Gerőcs & Jelinek, 2018, p. 21).
  • Ugyanazon szerző különböző műveit vesszővel választjuk el (Gagyi, 2014, 2021), illetve (Gagyi, 2014, 2021; Éber, 2014, 2020).
  • Valamely szerző ugyanazon évben megjelent különböző publikációit kisbetűvel különböztetjük meg. Például: (Gagyi, 2014a, 2014b).
  • Ha egy másik szövegen keresztül idézünk, az így szerepeljen: (Melegh, 2006, p. 123, idézi Gagyi, 2014, p. 301). Ez esetben az irodalomlistában mindkét művet fel kell tüntetni.
  • Ugyanarra a műre történő egymás utáni hivatkozás esetén az uo. (ugyanott) (és ne ibid. vagy i.m.) rövidítést használjunk!
  • Amennyiben saját kutatási interjúnkra hivatkozunk, azt szövegesen jelöljük. „Itt nincs olyan, hogy szakszervezet vagy ilyesmi. [...] Nem, nem, nem jó, ez egy kiszolgáltatott, proletár helyzet egy nőnek. Hideg, hideg, kemény világ ez igazából” (Részlet saját interjúnkból egy egykori újságíróval).

 

Hivatkozott irodalom

A Ciklus az APA (7. kiadás) hivatkozási rendszert használja. Azoknál a tételeknél, amelyek rendelkeznek vele, ott kérjük a DOI-azonosító feltüntetését is. Ennek meglétét legegyszerűbben a CrossRef rendszerében lehet ellenőrizni. A DOI-azonosítót az irodalomjegyzék-tétel végén kell feltüntetni (lásd alább a példáknál). Amennyiben egy publikációnak (pl. egy kötetnek) nincs DOI-azonosítója, kérjük, ne tüntessék fel a kötetről írt recenziók DOI-ját, se más webes elérhetőséget (pl. JSTOR).

 

Folyóiratcikkeknél

Gagyi, Á. (2016). “Coloniality of power” in East Central Europe: External penetration as internal force in post-socialist Hungarian politics. Journal of World-Systems Research, 22(2), 349–372. http://dx.doi.org/10.5195/jwsr.2016.626

Böröcz, J. (2006). Goodness Is Elsewhere: The Rule of European Difference. Comparative Studies in Society and History, 48(1), 110–138. https://doi.org/10.1017/S0010417506000053

Csányi, G., Dés, F., & Gregor, A. (2024). Pornification as Westernization on the semi-periphery: The history of the Hungarian ‘porn boom’ in the 1990s. Sexualities, 27(1–2), 306–329. https://doi.org/10.1177/13634607221092651

Éber, M., Gagyi Á., Gerőcs, T, Jelinek Cs., & Pinkasz A. (2014). 1989. Szempontok a rendszerváltás globális politikai gazdaságtanához. Fordulat, 21, 10–63.

 

Monográfiáknál

Melegh, A. (2006). On the East/West Slope. Globalization, nationalism, racism and discourses on Central and Eastern Europe. Central European University Press. 

Federici, S. (2004 [1998]). Caliban and the Witch. Women, the Body and Primitive Accumulation. Autonomedia.

Böröcz, J. (2018 [2009]). Az EU és a világ. Kritikai elemzés. Kalligram.

 

Tanulmánykötetekben megjelent tanulmányoknál

Csányi, G., & Kerényi, S. (2021). A Semi-Peripheral Myth of the “Good Mother”: The History of Motherly Love in Hungary from a Global Perspective. In Mayer, C.-H., & Vanderheiden, E.  (Szerk.), International Handbook of Love (pp. 317–332). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-45996-3_17

Éber, M. (2018). A világrendszer-elemzés. In Antal, A. Földes, Gy., & Kiss, V. (Szerk.), Marx… Interpretációk, irányzatok, iskolák (pp. 160–174). Napvilág.

 

Marx és Engels művei

Marx és Engels műveit lehetőleg kérjük a Kossuth kiadónál 1957 és 1988 között megjelent Marx és Engels összes művei gyűjteményes sorozatból hivatkozni, az alábbi formában:

Marx, K. (1959 [1847/1885]). A filozófia nyomorúsága (MEM 4, 59–174). Kossuth.

Marx, K. (1962 [1849]). A demokraták rajnai kerületi bizottsága elleni per. (MEM 6, 230–246).

Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.

Marx, K., & Friedrich E. (1960 [1846/1932]). A német ideológia (MEM 3). Kossuth.

 

Publicisztikák esetében

Barna, E., Nagy, K., & Szarvas, M. (2021). COVID-19 Crisis in Hungarian Cultural Production – Vulnerability and deepening authoritarian. LeftEast, 2021. február 12. https://lefteast.org/author/emilia-barna-and-kristof-nagy-and-marton-szarvas/

 

Interjúk esetében

Gregor, A. (2018). Gender Studies in Hungary are now being linked to broader struggles. Gagyi Ágnes interjúja Gregor Anikóval. LeftEast, 2018. december 28. https://www.criticatac.ro/lefteast/gender-studies-in-hungary.

 

Kéziratok, disszertációk esetében

Éber, M. (2012). Megkülönböztetett különbségek: A „magyar társadalom” tagolódásának és tagolásának vizsgálatához. Az ELTE Szociológia Doktori Iskolába leadott kézirat.

 

Levéltári dokumentumok esetében

HU-MNL-BKML-IV.1.

HU-MNL-OL-P 507-1.-II.-2.-34.

Nagy mennyiségű levéltári hivatkozást használó tanulmányok esetében lehetőség van külön levéltári forráslistát szerkeszteni a hivatkozott irodalmak listája előtt. Ilyenkor a jelölés eltérhet.

 

Filmek esetében

Gábor, P. (1978). Angi Vera. MAFILM.

Három vagy több kiadó esetén elég jelölni az elsőt és az „et al.” jelzést használni.

Kifejezetten filmekkel foglalkozó tanulmányok esetén lehetőség van külön filmlistát szerkeszteni a hivatkozott irodalmak listája előtt. Ilyekor a jelölés eltérhet.