Hagyományok és kihívások

A vendégek köszöntése, a konferencia programjának ismertetése

2020-12-15T11:54:52+00:00

Szeretettel köszöntök minden résztvevőt, az egyetem vezetését, a szakmai szervezetek és a társintézmények képviselőit, munkatársait, a konferencia előadóit, valamint az egyetem könyvtárosait a Hagyományok és kihívások című szakmai rendezvényünkön.

Köszöntő

2020-12-15T11:54:51+00:00

Áttekintve a konferencia programját, a Tartalmi feltárás a Google árnyékában cím ragadta meg a figyelmemet. A saját szűkebb szakmámra, a térképészetre is elmondható, hogy a Google árnyékában van: minket, térképészeket is hasonlóan érintett a Google megjelenése, mint Önöket. Gondolom, azzal Önök is tisztában vannak, hogy ennek vannak pozitív aspektusai, de ugyanakkor vannak árnyoldalai is. A Google egy üzleti vállalkozás, ami bármennyire is ingyenes (vagy annak tűnő) szolgáltatást kínál nekünk, a háttérben ott van a haszon növelésének célja. Ezek a szolgáltatások azonban teljesen beépültek a mindennapjainkba, ami
valójában csak akkor tudatosul bennünk, ha valamiért éppen nem érhetők el. Nemrég volt szerencsém két-három napot Pekingben tölteni. Kínában a Google, úgy ahogy van, államilag blokkolt. Így nem volt Gmail, nem tudtam a naptáramhoz hozzáférni, amit szintén Google szolgáltatással használok. Ráfanyalodtam a kínaiak saját keresőjére, a Baidu-ra, amely gyakran semmiféle releváns találatot nem ad egy európainak. Érthető, hogy türelmetlenül vártam, hogy visszatérjek a komfortzónámba, és végre hozzáférjek azokhoz az időnként szeretett, időnként szidott szolgáltatásokhoz, amiket a Google kínál.

Rekordkapcsolattól a szemantikus kapcsolatig. A Petőfi Irodalmi Múzeum személynévtere és az értelemmel teli világháló

2020-12-15T11:54:51+00:00

Napjainkban a közgyűjtemények előtt álló egyik legnagyobb szakmai kihívás az átalakuló informatikai környezet nyújtotta lehetőségek megfelelő kihasználása. A korszerű és hatékony digitális információszolgáltatás ugyanis már nem (csak) magukra az adatokra, hanem a közöttük lévő kapcsolatokra épül. E kapcsolatok segítségével a könyvtár, levéltár, múzeum katalógusában információt kereső felhasználót a jelenleginél jóval hatékonyabban, eredményesebben, sőt látványosabban lehet kiszolgálni. E tanulmányban bemutatjuk a rekordok és az egyes diszkrét adatelemek közötti kapcsolatok építésében rejlő lehetőségeket, amelyekhez nem csupán a hagyományos adattárolási formákat (MARC-rekordok), hanem a szemantikus világháló korszerű technológiáit is felhasználhatjuk. E megoldások alkalmazásával igyekszünk a PIM személynévterét és gyűjteményi adatbázisait releváns, hiteles, könnyen megtalálható és eredményesen használható információforrássá tenni.

The biggest challenge that the GLAMs are facing nowadays, is the proper implementation of the possibilities of the changing IT-landscape. The modern and efficient digital information services are based today not just on the data elements but on their connections. With using these relations, the users of the GLAMs can be served in a much more efficient, successful and spectacular way than today. In this study, we introduce the possibilities of making connections between MARC-records and discrete date elements, in which we can implement not onlyf the traditional solutions, but also the current technologies of the Semantic Web. With these, we are trying to transform the name authority file and other collection databases of the Petőfi Literary Museum into a relevant, authentic, findable and successfully usable information source.

Nevek, névterek, névadatbázisok – névkutatói megközelítésben. Gondolatok és észrevételek a Nemzeti Névtér programjának kapcsán

2020-12-15T11:54:51+00:00

A tanulmány a névtan, azaz a tulajdonnevek kutatásával foglalkozó – nyelvészeti alapozású, de interdiszciplináris meghatározottságú – szakterület nézőpontjából közelíti meg témáját. Szól a tulajdonneveknek az ember, a társadalom és a kultúra szempontjából egyaránt meghatározó fontosságáról, lexikográfiai és enciklopédikus feldolgozásuk eltérő lehetőségéről. Bepillantást nyújt a magyar nyelv névkincsének főbb típusaiba, illetve az ezeket feldolgozó – elektronikus – szótárak, névtárak, névadatbázisok körébe, lehetőségeibe, reflektálva a Nemzeti Névtér programjára is. Kitér röviden a névtér alapvető összetevőinek és értelmezésének problematikájára, majd részletesebben tárgyalja az egyes névállományok feldolgozásának néhány gyakorlati kérdését. Kiemelten szól a nevek és a névviselők összekapcsolásának (az egy vagy több név, illetve egy vagy több megnevezett lehetőségeinek), a nevek és a névváltozatok kezelésének, valamint a névadatok és az információk teljességének és pontosságának a Nemzeti Névtér projekt kapcsán felmerülő kérdéseiről. A tanulmány a Nemzeti Névtér nyilvánosan elérhető, béta verziója alapján fogalmazza meg észrevételeit, s konkrét példaanyaggal illusztrálja megállapításait.

The paper looks at the given topic from the perspective of onomastics – the linguistically based but interdisciplinary field of the scientific study of proper names. It addresses the vast social, cultural and individual importance of proper names and the different possibilities of their lexicographic and encyclopaedic processing. It gives insights into the main name types and the possibilities of the (digital) name dictionaries and onomastic databases, reflecting on the project of Hungarian National Namespace
as well. It briefly discusses the problems of the basic components of the namespace and their interpretation, and then looks in more detail at some of the practical questions of processing certain name pools. It takes special interest in the following questions: connecting the names with the name bearers (one or more names vs one or more named entities), dealing with names and their variants, and the completeness and accuracy of onomastic data (and information attached), as raised by the Hungarian National Namespace project. The paper concerns itself with the currently available beta version of the Hungarian National Namespace (http://abcd.hu), illustrating its points with relevant examples taken from there.

Tartalmi feltárás az ELTE könyvtári hálózatában

2020-12-15T11:54:51+00:00

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2009-ben jött létre az Egyetemi Könyvtári Szolgálat, majd a tartalmi feldolgozás egységesítését, a közös katalogizálás megszervezését és koordinálását segítendő 2012-ben megkezdte működését a Tartalmi Feltárás Almunkabizottság. A tanulmány bemutatja a közös munka keretében megvalósult eredményeket, kitér a jelenlegi állapotra és felvázolja a jövőbeli lehetőségeket.

The University Library Service was established in 2009 at the Eötvös Loránd University. In 2012, the Committee of Subject Indexing began its mission to systematise and regulate the content processing and subject headings and unify the system of cataloguing amongst the faculties of the university. This study presents the achievements of this committee, and details its current statis and its proposals for the future .

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont feldolgozási gyakorlata a tartami feltárás tükrében

2020-12-15T11:54:51+00:00

Tanulmányomban a tartalmi feltárás gyakorlatát középpontba helyezve mutatom be a Tudásközpont kialakulásához vezető utat, annak főbb mérföldköveit és a jelenlegi helyzetből adódó kihívásokat a következő szempontok szerint: a szakreferensi rendszer kialakulása, virágkora és megszűnése, az egyetemi integráció hatása a gyűjteményszervezési munkafolyamatokra, a 2010-ben létrejött új integrált könyvtár okozta átalakulás, problémák és folyamatos változások.

Focusing on the practice of content classification, I present the path to the Centre for Learning, its major milestones, and the challenges of the current situation in the following aspects; the emergence, flowering and termination of the subject librarians system; the impact of university integration on collection organization workflows; transformation due to the new integrated library created in 2010; problems and constant changes.

Könyvtár, könyvtárak, könyvtárosok

2020-12-15T11:54:51+00:00

A digitális technológia elterjedése átalakítja a könyvtári világot is. Ha a könyvek, az írott kultúra dokumentumai mind átkerülnek digitális platformra, az itt tárolt tartalmak hozzáférhetőségét biztosítani lehet akár egyetlen digitális könyvtár fenntartásával is. Úgy tűnik, hogy a hagyományos értelemben vett könyvtárakra nem lesz szükség. A digitális kultúra kiépítésében és fenntartásában viszont a korábbiaknál is nagyobb szükség lehet a könyvtárosok szakértelmére, mert a tartalmak leírása, rendszerezése, valamint az érdeklődő olvasók eligazítása a digitális térben könyvtárosi tudást igényel.

The digital technology is transforming the libraries. If the books and the documents of the written culture are all transferred to a digital platform, the accessibility of the digital content can be ensured even by maintaining a single digital library. It seems that libraries in the traditional may lose their function in the future. However, in building and maintaining the digital culture, the expertise of librarians may be needed even more than before, because the description and cataloguing of content on the one hand and the supporting the readers in the digital space ont he other hand require librarian knowledge.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás húsz éve

2020-12-15T11:54:51+00:00

Az elmúlt csaknem százhúsz év során a mesterséges nyelvű tartalmi feltáró, úgynevezett osztályozási rendszerek közül az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) használata és oktatása terjedt el a legszélesebb körben a magyar könyvtári rendszer különböző szintjein. Az osztályozási rendszer legutóbbi magyar nyelvű, a tartalmát tekintve teljes egészében az ETO 2000-ben közreadott központi adatbázisán alapuló kiadása hosszas és gondos fordítási és szerkesztési munka eredményeként 2005-ben látott napvilágot. Az ETO utóbbi harminc éve a rendszer tudományos alapokon nyugvó, folyamatos, összehangolt és tudatos fejlesztésével telt. Az átszervezések kimondott célja az egyes tudomány- és tudásterületek egyre gyorsuló változásaival való szükségszerű lépéstartás megkísérlése mellett az osztályozás nyelvének könnyebben automatizálhatóvá tétele volt. A fejlődés első évtizedének eredményeivel az imént említett magyar kiadásban is találkozhattunk. Az elmúlt húsz év számos további újítást hozott, melyek áttekintését különösen aktuálissá teszi az Országos Széchényi Könyvtár csatlakozása az ETO-t gondozó konzorciumhoz, illetve az új magyar ETO-fordítás előkészületeinek indulása.

Since the beginning of the twentieth century Universal Decimal Classification (UDC) has become the predominant classification system employed at every level of the Hungarian library network. The most recent Hungarian edition of the schema, containing the material of the UDC version released in 2000, was published in 2005. The last thirty years have seen a continuous, coordinated and scientifically based revision of the system. The explicit purpose of the modifications was, aside from following the accelerated changes of science and other knowledge areas, to render the schema’s grammar and vocabulary easier to automate. Although the results of the first period of refactoring appear in the aforementioned Hungarian edition, many further changes have been published in the last twenty years. Since the National Széchényi Library joined the UDC Consortium and the preparation of the new Hungarian online edition began, reviewing the recent changes of UDC has become particularly pertinent.

Az ETO-n át az ügyfélhez. A könyvtári tartalmi feltárás üzleti hasznosulásának egy szép példája

2021-03-03T16:20:24+00:00

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás a 20. és a 21. századi technológiáknak hála, új alkalmazási területeket hódíthat meg, túllépve a könyvtári felhasználás bennfentes körein. A webáruházak katalógusaiban alkalmazott elnagyolt tematikus besorolásokkal szemben a visszakeresési potenciál jelentős emelkedéséhez vezethet az ETO-jelzetek megfeleltetése a nemzetközi online könyvkereskedelemben elterjedt hierarchikus tárgyszórendszer (Thema) fogalmaival. A Thema-kódokat és az ETO-jelzeteket más-más szervezet más-más igények mentén hozta létre, de a két kategóriarendszer összhangba hozható. A megfeleltetést tartalmazó táblázat alapján számítógéppel futtatható algoritmus jött létre. Ez a kiinduló adatbázist képes volt ellátni Thema-kódokkal, és remélhető, hogy az adatbázis bővülése során alapvetően automatizáltan történhet majd az új bibliográfiai rekordok Themakódokkal való kiegészítése.

Due to technologies developed during the last two centuries Universal Decimal Classification (UDC) can be applied in new fields and go beyond usefulness limited to libraries. The retrieval potential of webshop catalogues can be raised through mapping UDC numbers to terms of the international hierarchical thesaurus Thema, which has been spread in the book industry, instead of applying the not-too-detailed topical classifications used nowadays in the area for retrieval. The lists of Thema codes and UDC numbers were created by various corporates, according to different demands, but from the two structures a coherent one can be built. The list of matched Thema codes and UDC numbers can be prepared for use in computer algorithms. The application, based on this table, could add Thema codes to the bibliographic records of the initial database. Hopefully the application can do this work in the future with the new records of the database almost completely in an automatized way.

Mit kíván a (felsőoktatási) könyvtár?

2020-12-15T11:54:51+00:00

A könyvtáraknak évente felül kell vizsgálniuk a stratégiájukat, és alkalmazkodniuk kell az újabb és újabb kihívásokhoz. Vajon a könyvtárosképzés tudja-e követni a felsőok-tatási könyvtárak szakemberei iránt támasztott követelményeket? Felvértezettek-e a ma végzett könyvtárosok, rendelkeznek-e a szükséges kompetenciákkal? Elegendő-e a könyvtárosképzés által nyújtott tudás és gyakorlat? Milyen más képzési lehetőségek egészíthetik ki a könyvtárosok felkészültségét, hogy ezen a területen versenyképes tudást tudjanak felmutatni?
A tanulmány összefoglalja a felsőoktatásra és a felsőoktatási könyvtárakra érvényes legfontosabb trendeket, és áttekinti az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma által végzett, a könyvtárosok kompetenciaigényeiről szóló felmérés eredményeit.

Libraries need to review their strategy annually and adapt to ever changing challenges. Does librarian training meet the requirements of academic libraries for professionals? Are the librarians who graduate today equipped with the necessary knowledge and have the necessary competencies? Is the knowledge and practice provided by librarian training sufficient? What other opportunities are available to complement librarians’ training and provide them with competitive knowledge in this field?
The study summarizes the main trends in higher education and academic libraries and reviews the results of a survey of librarians’ required competencies conducted by the College of University Library Directors.

Multidiszciplináris könyvtárosképzés és multifunkciós egyetemi könyvtár a tudásalapú gazdaság kontextusában

2020-12-15T11:54:51+00:00

A multifunkciós kihívásokkal szembesülő, piacgazdasági keretek között működő könyvtári hálózat tagjai nem láthatják el küldetésüket sokoldalúan felkészült könyvtárosok nélkül, ugyanakkor a képző- és továbbképzőhelyek sem a könyvtárügytől elszigetelten.
A tanulmány elemzi a közelmúlt – felsőfokú könyvtárosképzést is érintő – meghatározó könyvtárszakmai tényezőit, és megvilágítja az egyetemi könyvtárakkal kapcsolatos nemzetközi és hazai trendeket. A tudásalapú gazdaság, annak pénzügyi környezete és az egyetemi könyvtárak által támasztott követelményekre reagálva az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárosképzését fókuszba helyezve, értékeli a felsőoktatás multidiszciplináris kompetenciafejlesztésre adott válaszait: az elmélet és a gyakorlat szinergikus viszonyának fokozására irányuló törekvéseket, a könyvtár- és információtudományi kutatások innovációtámogató eredményeit. A közlemény – a képzéssel kapcsolatban felmerülő téves véleményekből válogatva, azokra reagálva – feltárja a napjainkban az egyetemi könyvtárakban is tapasztalható könyvtáros munkaerőhiány (pályaelhagyás) okait, rögzíti a sürgető beavatkozási, illetve együttműködési területeket, melyeknek financiális és további (akár információhiányból fakadó) háttere egyaránt azonosítható.

Facing multifunctional expectations and operating in market economies, members of the library network cannot fulfil their mission without sufficiently prepared, multi-skilled librarians; furthermore, educational establishments cannot function in isolation from librarianship. This paper analyses the most recent decisive factors of the librarian profession which have an effect on the higher education of librarians as well, and clarifies international and domestic trends related to university libraries. Reacting to the requirements of our knowledge-based economy, its financial environment and university libraries, and focusing on the librarian training programme of Eötvös Loránd University in particular, the paper also evaluates how post-secondary education responded to multidisciplinary competence development. It especially highlights the efforts aimed at enhancing the synergic relationship between theory and practice, and the results of research in the field of library and information science which support innovation. The study, enumerating and responding to some of the false perceptions related to the training programme, reveals the reasons behind labour shortage (career changes) among librarians, which affects university libraries as well, and identifies areas in need of urgent intervention and cooperation, the backgrounds of which – financial and otherwise (potentially also arising from a lack of information) – are also described.

A digitális átállás könyvtári aspektusai a nemzetközi trendek tükrében

2020-12-15T11:54:51+00:00

A jelenleg zajló 4. ipari forradalom jelentős mértékben átalakítja a társadalom működését. Átalakul a munkaerőpiac: jelentős számú szakma tűnik el és újak jelennek meg, valamint megváltoznak a munkavállalóktól elvárt képességek is. A társadalomnak szüksége van olyan intézményekre, amelyek segítik a felkészülést a kihívásokra. Az amerikai lakosság a könyvtáraktól várja a 4. ipari forradalom hatására elterjedő új technológiai eszközök használatára való felkészítést, valamint a digitáliskompetencia-szint fejlesztését. A társadalmi elváráson túl a nemzetközi stratégiák, valamint a tanulási környezetben bekövetkező változások új szerepköröket jelentenek a könyvtárak számára. Egy 21. századi könyvtárnak a hagyományos könyvtári funkciók ellátásán túl:
• digitális oktatási központként,
• tanulási környezetként, valamint
• online oktatási színtérként is funkcionálnia kell.
Tanulmányomban a nemzetközi stratégiák figyelembevételével mutatom be ezek létjogosultságát.

The current Fourth Industrial Revolution radically changes society in the 21st century. Several professions and trades disappear and new ones emerge on the labour market while the skills required of employees have changed as well. Hence the need for institutions capable of preparing people to face such challenges becomes pressing. In the United States libraries are expected to train the population for the use of technological devices introduced during the Fourth Industrial Revolution along with improving their respective digital competence levels. Furthermore, various international strategies and the changing learning environment bring about new tasks for libraries. Thus in the 21st century, in addition to their traditional functions, libraries have to become
• digital education centres
• learning environments
• on-line educational spaces.
My essay explores the reasons for and the results brought about by these changing expectations, taking the relevant international strategies into consideration.

Eltérő felsőfokú végzettségek és szakképzettségek hatásának vizsgálata a munkavállalók digitális kompetencia állapotára

2020-12-15T11:54:51+00:00

A közelmúltban az EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek pályázati konstrukció Az én könyvtáram című kiemelt projektjének keretében két országos reprezentatív felmérés valósult meg digitális kompetencia témában. Az egyikben közel kétezer könyvtáros, a másikban pedig több mint nyolcszáz pedagógus vett részt. További vizsgálatok is zajlottak gazdaságinformatikus és informatikus könyvtáros egyetemista hallgatók körében, arra keresve a választ, hogy a képzés milyen hatást gyakorol a digitális kompetencia állapotukra. A tanulmány bemutatja a kutatások legfontosabb eredményeit, részletesen ismertetve, hogy melyek azok a digitáliskompetencia-területek és kompetenciák, amelyek esetében egyértelműen kimutatható a képzés és a végzettség kompetenciaszintet befolyásoló hatása. A kutatás eredményei tényszerűen igazolták, hogy a felsőfokú könyvtárosképzés kifejezetten nagy mértékben erősíti a hallgatók digitális kompetenciáit.

Recently two national representative surveys were organized by the Museum and Library Development for Everyone My Library EFOP-3.3.3.-VEKOP/16-2016-00001 project in the digital competence topic. One of them involved nearly two thousand librarians, while more than eight hundred teachers participated in the other. Further investigations were also conducted among students of library and information science and business
informatics. The main target of the student surveys was to explore the effect of education on their digital competence condition. The study presents the most important findings of the surveys, and details those digital competence areas and competences which are in unambiguous connection with the qualifications. The results of the research factually demonstrated that the librarian training at the academic level markedly improves the students’ digital competences.

A könyvtáros kompetenciák erősítésének lehetőségei. Továbbképzések a Könyvtári Intézet tanfolyami kínálatában

2020-12-15T11:54:51+00:00

A negyedik ipari forradalom kihívásai a könyvtárosokat is kompetenciáik fejlesztésére ösztönzik. 2018 elején megújult a kulturális szakemberek továbbképzésére vonatkozó jogszabályi környezet, az állami költségvetésben az utóbbi években újra megjelent a továbbképzéseket támogató költségvetési sor, mindez komoly lendületet adott a könyvtáros kompetenciák képzéseken keresztüli erősítésének. A támogatásnak köszönhetően és a nyilvános könyvtárak körében lefolytatott igényfelmérés alapján a Könyvtári Intézet kontakt és blended képzések engedélyeztetésével növelte és megújította továbbképzési kínálatát, és a könyvtáros kollégák számára ingyenes részvételi lehetőséget biztosít mind a székhelyén újonnan kialakított hagyományos és számítógépes oktatótermekben, mind a képzéseket befogadó budapesti és vidéki helyszíneken szervezett tanfolyamain.

The challenges of the Fourth Industrial Revolution encourage librarians as well to develop their competences. In early 2018, a new legal regulation on the extension training of cultural workers was issued in Hungary, and in recent years a line supporting extension training has been included in the state budget again. All this gave a major impetus to strengthening the competences of librarians through training. Thanks to this state support, and based on a needs assessment conducted in libraries open to the wider public, the Hungarian Library Institute has increased and upgraded its offer of extension training courses, and provides now an opportunity for librarians to participate, free of charge, at courses organized in the new – traditional and computer-based – instruction rooms at its site, as well as at other locations both in Budapest and in other towns.

Egy képzőhely megszűnése kapcsán. Szubjektív megközelítés a szombathelyi könyvtárosképzésről

2020-12-15T11:54:51+00:00

A szerző szakmai pályafutása során számtalan formában kötődött a szombathelyi Alma Materhez. Annak szellemi tevékenységét nemcsak hallgatóként és oktatóként ismerte, hanem gyakorló könyvtárosként is folyamatosan figyelemmel kísérte és nagyra értékelte az ott folyó munkát. Ezért vállalkozott a képzés befejezése apropóján egy szubjektív múlt-idézésre és elmélkedésre.

The author was connected in many ways to her Alma Mater in Szombathely during her professional career. She knew the intellectual activities there not only as a student, then as a professor, but also as a practising librarian, constantly following and highly appreciated the work going on there. That is why she embarked upon a subjective recollection and reflection inspired by the ceasing of the training there.