A repozitóriumok üzemeltetésének jogi kérdései

Absztrakt

Az adott egyetem vagy intézmény tudományos tevékenységét napjainkban a repozitóriumok reprezentálják leginkább, amelyeket általában a könyvtárak üzemeltetnek, ezért a tanulmányomban összefoglalom e dokumentum- és publikációs szerverek üzemeltetése kapcsán felmerülő jogi kérdéseket. A nyílt hozzáférésű dokumentumok szerzői jogilag ugyanúgy védettek, mint a hagyományos publikációk. A nyílt hozzáférés ajánlott módjai közül írásomban a zöld útra koncentrálok, ami a publikált tudományos szövegeknek az intézményi vagy tematikus dokumentumszerveren, repozitóriumban történő archiválását és nyilvánossághoz közvetítését jelenti nyílt hozzáféréssel. A nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak esetében a szakirodalmi művek, tudományos publikációk archiválása, digitalizálása az Szjt. 35. § (4) bekezdése alapján engedélykérés és díjizetés nélkül lehetséges, amennyiben az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és az Szjt.-ben felsorolt valamelyik felhasználási céllal összhangban van. Ugyanakkor a digitalizált szakirodalmi művek online felhasználása vagy on-demand nyilvánossághoz közvetítése csak a jogtulajdonosokkal kötött felhasználási szerződés birtokában lehetséges. Gyakori, hogy a szerző egy kiadónak engedi át a számunkra releváns műfelhasználási jogait. A legtöbb kiadó engedélyezi a publikációk intézményi vagy tudományterületi repozitóriumokban történő párhuzamos elhelyezését. Ahhoz, hogy egy szerző biztosítsa magának a jogot cikkének online repozitóriumban vagy saját intézményének ingyenesen elérhető dokumentumszerverén történő párhuzamos elhelyezésére, a kiadóval kötött szerződést ennek értelmében kell megkötnie. A kiadóval vagy a jogtulajdonossal kötött szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a kiadó/jogtulajdonos szavatol azért, hogy a művön nem áll fenn harmadik személynek olyan kizárólagos szerzői vagyoni joga, amely a repozitórium üzemeltetőjének jogszerzését és műfelhasználását korlátozná vagy akadályozná. Sarkalatos része a megállapodásnak – véleményem szerint – egy esetleges jogsértés esetén felmerülő felelősség kérdése. Fontos lenne lefektetni a szerződésben, hogy a repozitórium üzemeltetője nem felelős akkor, ha harmadik személy a hatásos műszaki intézkedést megkerüli, és jogtalanul használja fel a védett műveket.