Gyógypedagógiai Szemle

Nádas Pál: A Wechselmann-ház története

2024-09-10T17:24:41+00:00

Kiválasztott vagy megbélyegzett? Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint

2024-09-10T17:28:41+00:00

Lundy Bancroft: Apa bántja anyát: Hogyan tud segíteni gyermekeinek a bántalmazott anya?

2024-09-10T17:32:41+00:00

Maria Bruckmüller emlékére

2024-09-10T17:37:55+00:00

Szabó Ákosné dr. 1947. december 20. - 2024. augusztus 28.

2024-09-10T17:41:31+00:00

Beszámoló a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének 50. Országos Szakmai Konferenciájáról

2024-09-10T17:19:39+00:00

LEHET MÁSKÉPP? – szakmai kihívások jubileumi köntösben

2024-09-17T10:02:59+00:00

Értelmi fogyatékosság hajléktalan emberek körében: azonosítás, szükségletek, támogatási lehetőségek. Felmérő szisztematikus szakirodalmi áttekintés

2024-09-10T14:31:36+00:00

Háttér és célok: Míg a fogyatékossággal élő emberek alapvető joga a közösségben való élet, a lakhatás kihívást jelent ma Magyarországon. A hajléktalanellátás belső felmérései alapján az ügyfélkörben megjelennek testi, értelmi fogyatékossággal élő emberek is. Erről célzott, empirikus vizsgálat még nem történt. E tanulmány célja az értelmi fogyatékosságra fókuszálva a nemzetközi szakirodalom alapján feltárni és magyar nyelven bemutatni, hogy más országokban a hajléktalan emberek körében 1) milyen módszerekkel azonosították az értelmi fogyatékosságot, 2) milyen gyakorinak bizonyult ez, 3) milyen támogatási szükségleteket és 4) milyen gyakorlati implikációkat azonosítottak.

Módszer: Felmérő szisztematikus szakirodalmi áttekintés történt az Academic Search Complete, ERIC, MEDLINE, APA PSychArticles és Web of Science adatbázisokban keresve, 2012. január – 2023. június közt megjelent közlemények közül szűrés után 14 tanulmány elemzésével.

Eredmények: Különböző országokban, többféle módszerrel mérve a népességbeli aránynál gyakoribb az értelmi fogyatékosság előfordulása hajléktalan emberek közt és sokszor társul más, főleg pszichés problémákkal. Az önálló életvitelhez a lakhatás mellett életviteli készségek fejlesztésére és tartós, közösségi alapú támogatásra is szükség lehet.

Következtetések: A jelenre irányuló kutatások mellett a megelőzéshez, beavatkozáshoz hasznos volna vizsgálni az értelmi fogyatékosság és hajléktalanná válás összefüggéseit is, az intelligenciafókuszú hagyományos klinikai felfogás helyett több figyelmet fordítva az adaptív működésre és az egyén környezetére.

Kulcsszavak: hajléktalanság, értelmi fogyatékosság, prevalencia, szűrés, támogatási szükségletek

Specifikus tanulási zavarral diagnosztizált gyermekek és felnőttek pragmatikai képességei — egy kevésbé kutatott terület vizsgálati módszereinek és eredményeinek összefoglalása

2024-09-10T14:41:29+00:00

Háttér, célok: A pragmatikai kompetencia a nyelv megfelelő használatának és megértésének képessége az adott kontextusban. Specifikus tanulási zavarral diagnosztizált (STZ) gyermekek és felnőttek a vezető tünetek mellett gyakran nehézségeket tapasztalnak ezen a területen is, azonban az utóbbi évekig csak kevés kutatás próbálta meg feltárni a STZ és a pragmatikai kompetencia összefüggéseit gyermekeknél, még kevésbé felnőtteknél. A tanulmány célja a nemzetközi szakirodalom áttekintése, a kutatásokban alkalmazott módszerek és az ezekkel feltárt nehézségek, illetve erősségek bemutatása.

Módszer: A 2023 szeptemberében és októberében a Scopus adatbázisban és a Google Scholar keresőben történt szakirodalmi keresés alapján sztenderdizált mérőeljárásokat és/vagy teszteket is alkalmazó 12 publikáció került kiválasztásra.

Eredmények: A STZ hátrányosan befolyásolja a pragmatikai képességek fejlődését, akadályozva a kontextusnak megfelelő lexikai egységek és beszédaktusok kiválasztását, valamint használatát. A nem szószerinti jelentés kikövetkeztetése és az implicit módon kifejezett tartalmak megértése felnőttkorban is tartósan fennálló nehézség marad.

Következtetések: Mivel a pragmatikai képességek nem megfelelő működése nagy mértékben befolyásolja a mindennapi kommunikációt, az iskolai és munkahelyi teljesítményt, hátrányosan hat az érintettek el- és befogadására, az általános életminőségükre.

Kulcsszavak: pragmatikai képesség, specifikus tanulási zavar, gyermekek, felnőttek, összefoglalás

Egy Digitális Pszichodiagnosztika tesztcsomag Szóolvasási modulja – a szóolvasási teljesítmény digitális szűrő eljárása

2024-09-10T14:48:20+00:00

Háttér és célok: Tanulmányunkban az olvasási teljesítmény mérésének egy újfajta változatát mutatjuk be. A hazai gyógypedagógiai-pszichológiai állapotmegismerés során használt vizsgálati módszerek gazdagítása céljából alkottuk meg a Digitális Pszichodiagnosztika Szóolvasás modult. A tesztcsomag alkalmas a szóolvasás, szóazonosítás vizsgálatára kisiskolás korban, valamint támpontokat nyújthat az olvasási zavarok szűréséhez. A hazánkban használt tesztekhez képest a tesztfelvétel moduláris és online jellege jelenti az egyik újdonságot. Másik újdonsága, hogy a klasszikus szó- és álszóolvasási feladattól eltérően lexikális döntési paradigma alapján vizsgálja a szódekódolást és a szóértést. A tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk célja a szóolvasási tesztcsomag bemérése és validálása volt.

Módszer: az elméletek, módszertani leírások áttekintése után megalkottuk az olvasási anyag szókészletét és képgyűjteményét, ezt követte az online keretrendszerbe illesztett szoftverfejlesztés, majd a tesztcsomag egy pilot kutatás alapján történő kismintás bemérése. A kutatásban 2-4. osztályos, 8-12 év közötti tipikusan fejlődő gyermekek vettek részt.

Eredmények: A kismintán gyűjtött eredmények feldolgozása során statisztikai próbamódszerekkel referencia értékeket rendeltünk az olvasási teljesítményekhez.

Kulcsszavak: olvasás, szóazonosítás, online keretrendszer

Tanulási nehézséggel diagnosztizált alsó tagozatos tanulók kommunikációs képességeinek felmérése a Gyermeki Kommunikációs Kérdőív (CCC-2) segítségével

2024-09-10T14:54:41+00:00

Háttér és célok: Bár a hazai gyakorlatban egyelőre kevéssé közismert, de a tanulási nehézségek hátterében gyakran okkal feltételezhetünk fel nem ismert szociális-kommunikációs és pragmatikai nehézségeket. A nemzetközi gyakorlatban a pragmatikai képesség felmérésére több módszer is rendelkezésre áll. Ezek közül egy, számos országban és nyelven régóta széles körben használt eszközt választottunk: a CCC-2-t (Children’s Communication Checklist; Bishop, 2003). Az eszköz egy szülői kérdőív, melynek magyar adaptációja kutatási célokra már elkészült (Gyermeki Kommunikációs Kérdőív; Kas & Svindt, 2019), noha a validációja még nem történt meg.

Módszer: Kutatásunkban összesen 50 gyermeket vizsgáltunk a CCC-2 magyar adaptációjával. 25 fő BTMn státuszú, tanulási nehézséggel diagnosztizált, alsó tagozatos általános iskolás gyermeket, valamint 25 fő életkorban illesztett kontroll gyermeket.

Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulási nehézséggel diagnosztizált gyermekek 44%-ánál tapasztalható szignifikáns elmaradás a kontrollcsoporthoz képest, amely elmaradás vagy a strukturális nyelvi képességeket, vagy a pragmatikai képességeket, esetenként mindkettőt érinti.

Következtetések: Kutatásunk megerősíti, hogy a BTMn státusz esetében is rendkívül fontos volna a szociális-kommunikációs és pragmatikai képességek szűrése is, mivel az ide sorolt gyermekek több mint harmada jelentős nehézségekkel küzd ezekben a képességekben.

Kulcsszavak: pragmatikai képesség; tanulási nehézség; Gyermeki Kommunikációs Kérdőív (CCC-2); BTMn

A szelektív mutizmus pszichológiai és logopédiai vonatkozásai – 1. rész

2024-09-10T16:58:47+00:00

Írásunkban a szelektív mutizmus pszichológiai és logopédiai hátterének együttes szempontsorát kívánjuk bemutatni. A mostani, első részben rövid áttekintést nyújtunk a szelektív mutizmussal kapcsolatos terminológiáról, az etiológia és a tünettan figyelembevételével. Az összehasonlító leírást a klasszifikációs rendszerek egybevetésével, valamint régebbi és újabb releváns szakirodalmak feldolgozásával tesszük meg. Azon pszichológiai és logopédiai tanulmányok eredményeit mutatjuk be, melyek hozzásegíthetnek bennünket a pontosabb differenciáldiagnózis megalkotásához és a terápiás módszerek körének hazai bővítéséhez. A következő, második részben térünk majd ki a terápiás lépések részletezésére.

Kulcsszavak: elektív mutizmus, szelektív mutizmus, szorongásos zavar, szenzoros feldolgozások zavarai, amygdala

Egy autizmussal élő fiatal és a pica – esetbemutatás

2024-09-10T17:06:51+00:00

A cikkben egy autista fiatal iskolai környezetének pica miatt sürgetően szükségessé vált adaptálását mutatjuk be; a folyamat jelenleg is alakul, a mindennapokban mutatott újabb viselkedéseknek megfelelően módosul. Röviden jellemezzük a pica-t, a fiatalt, valamint kitérünk arra, mikor és milyen formában jelent meg először esetében a nem ehető anyagok, tárgyak fogyasztása, hogyan változott a viselkedés intenzitása az évek során, holt tart most. A pica fokozódása azonnali és nagymértékű beavatkozást követelt, amelynek területeit és lépéseit részletezzük, és amely során a team mindvégig törekedett a változtatásokat egyenként és lassan bevezetni, azonban olykor az autizmusspecifikus szempontok betartását felülírta a fiatal testi épsége megőrzésének szempontja.

Kulcsszavak: autizmus spektrum, pica, tér-struktúra, napirend, munkarend és munkaszervezés, viselkedésmenedzsment

Ideális iskolai környezet ADHD-val diagnosztizált tanulók számára. Tanulói és szakértői meglátások

2024-09-10T17:14:36+00:00

Háttér és célok: Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük az ADHD-val diagnosztizált tanulókat támogató iskolai környezet jellegzetességeit, továbbá, hogy az érintett tanulók, illetve a szakértők megkérdezésével gyakorlati javaslatokat gyűjtsünk a célcsoport oktatásához, melyek a kutatás befejeztével beépíthetővé válnak az őket nevelő iskolák mindennapi tevékenységébe.

Módszer: Különnevelő intézményben tanuló diákokkal és szakértőkkel egyaránt félig strukturált interjú keretein belül kifejezetten feltáró jelleggel vizsgáltuk a támogató iskolai környezetről való elképzeléseiket.

Eredmények: Az interjúk során megkérdezett tanulók és a szakértők megközelítőleg ugyanolyannak írták le a megfelelő iskolai környezetet. Különbség abban mutatkozott meg, hogy néhány szakértő nem támogatta a házi feladat feladását, továbbá, a tanulók egyike sem választaná az egész napos iskolát.

Következtetések: Az iskolai környezet az érintett tanulók számára megfelelőbbé tehető szemléletváltással és könnyen megvalósítható változtatásokkal. A szakértők és a tanulók által leírt környezet jellegzetességeinek egyezéséből következtethetünk arra, hogy ahhoz, hogy megtegyük az első lépéseket az ADHD-val diagnosztizált tanulókat támogató iskolai környezet megteremtése felé, elegendő a tanulók véleményének meghallgatása, a „Semmit rólunk nélkülünk” elvet követve.

Kulcsszavak: ADHD, támogatási szükséglet, szakértői és tanulói szempontok, támogató iskolai és tanítási környezet