https://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/issue/feedGyógypedagógiai Szemle2024-03-25T20:39:11+00:00Virányi Anitaviranyi.anita@barczi.elte.huOpen Journal Systems<p>A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének folyóirata a gyógypedagógia szakterületének új eredményeit, gyakorlati munkájának tapasztalatait közli negyedéves rendszerességgel. A Gyógypedagógiai Szemle (GYOSZE) a gyógypedagógia specifikus területeinek aktuális hírei mellett évek óta állít össze tematikus számot egy szakág összefoglalójaként, illetve az időszaki eseményekről, megjelent friss kiadványokról közöl rövid tájékoztatókat.</p>https://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8102A figyelmetlen „fiatal franciától” a mai ADHD-ig – a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar története2024-03-25T19:48:46+00:00Zsófia Szigethiszigethi.zsofia@radnoti.elte.hu<div class="page" title="Page 1"> <div class="section"> <div class="layoutArea"> <div class="column"> <p>Bár az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté, jó, ha tudjuk, hogy ez az idegrendszeri fejlődési zavar nem csak a 20. században jelent meg. Jelen tanulmányban áttekintem az ADHD történetét, a változó elnevezéseket és definíciókat.</p> <p>A történeti érdekességen túl célom rávilágítani, hogy a szindróma nem újkeletű, csak a változó világ állítja új és új kihívások elé az érintett személyeket. Bár az ADHD-s emberek hasonló viselkedést tanúsítottak az elmúlt évszázadok során, az azonosításukra használt diagnosztikai címkék nagyrészt a kulturális, orvosi és tudományos változások és felfedezések következtében sokat módosultak (Mayes & Rafalovich, 2007), és változnak a mai napig is. Ami állandó, hogy az első leírástól napjainkig biológiai eredetűnek gondolták ezt az állapotot.</p> <p>A kezdeti, elszórtan megjelenő esettanulmányok után a 20. század elején írták le a tünetegyüttest, akkor még „morális kontroll zavarként”. Ez a fogalom a „minimális agyi károsodáson/diszfunkción” keresztül, a DSM-2 pszichodinamikusan orientált hiperkinetikus reakció fogalmán át jutott el a biológiai pszichiátriához közelítő ADD, majd napjaink ADHD meghatározásáig.</p> <p><strong>Kulcsszavak:</strong> ADHD, történet, DSM, BNO</p> </div> </div> </div> </div>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8105Eduardo L. Bunge, Javier Mandil, Andrés J. Consoli és Martín Gomar: Kognitív viselkedésterápia szorongó és depressziós gyermekeknek és serdülőknek. Eszköztár klinikusoknak2024-03-25T20:20:12+00:00Monika Janochjanoch.laszlone@barczi.elte.hu<p> </p>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8106Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.): Figyelem a gyakorlatban2024-03-25T20:24:09+00:00Anna Némethnemeth.anna@barczi.elte.hu<p> </p>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8107Körmendi Attila: Behálózott gyermekeink: Okoseszköz-használat gyermek- és serdülőkorban2024-03-25T20:27:25+00:00Ferenc Sotsot.ferenc@barczi.elte.hu<p> </p>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8103Látássérült nők iskolai életútja2024-03-25T20:00:34+00:00Nikolett Rékasirekasinikolett90@gmail.comGabriella Papppapp.gabriella@barczi.elte.huAnikó Sándorsandor.aniko@barczi.elte.hu<div class="page" title="Page 1"> <div class="layoutArea"> <div class="column"> <p><em>Háttér és célok:</em> Fontos feltárni azt az időszakot, ami bemutatja a látássérült tanulók oktatását az elmúlt évtizedekben. Azzal is foglalkozni kell, hogy a nőket érő kettős elnyomás miként jelentkezik már gyermekkorban az oktatás keretei között. Öt, 32-45 év közötti látássérült nő iskolai életútját mutatjuk be és elemezzük. A narratív életútinterjúikból azokat a részeket emeljük ki, amik a közoktatáshoz kötődnek. Célunk hogy bemutassuk a látássérült tanulók speciális és integrált oktatását az 1980-as, 1990-es években, , valamint, hogy képet adjunk az ezek befolyásoló, a közoktatási törvényben zajló változásokról.</p> <p><em>Módszer:</em> Kutatásunkban a narratív interjú és a Grounded Theory módszereket vegyítettük. A két módszer kombinálása ritka, de látunk rá példákat (Charmaz, 1999). Az elemzéshez a MAXQDA 2022 szoftvert használtuk. Két kérdésre kerestük a választ: 1. Milyen nehézségek azonosíthatók a látássérült nők élettörténeteiben iskolai életútjuk során? 2. Milyen erőforrások álltak rendelkezésükre ahhoz, hogy az iskolai életút során tapasztalt nehézségekkel megküzdjenek?</p> <p><em>Eredmények:</em> Vizsgálatunkból kiderül, hogy a család támogató vagy hátráltató tényező lehet. Erőforrásként említhető a megfelelő gyógypedagógiai segítség és az erős baráti kapcsolatok megléte. Ugyanakkor a tanárok elutasító magatartása, a gyógypedagógiai támogatás hiánya, a beilleszkedési nehézségek, a kirekesztés nehézséget jelentettek az oktatásban.</p> <p><em>Következtetések:</em> Kutatásunk eredményei alátámasztják a jelen korban folyó integrációs folyamatokat. Az azonosított erőforrások és nehézségek egymástól elválaszthatatlanok.</p> <p><strong>Kulcsszavak:</strong> látássérült nők, iskolai életút, integrált oktatás, látássérülés</p> </div> </div> </div>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8108Hogyan tovább? Az inkluzív iskolafejlesztés további lépései Migori megyében, Tagache, Senya, Kumoni, Tiani és Kanga települések iskoláiban 2024-03-25T20:39:11+00:00Andrea Perluszperlusz.andrea@barczi.elte.hu<p> </p>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemlehttps://ojs.elte.hu/gyogypedszemle/article/view/8104Egy ritka eset: epidermolysis bullosa diagnózisú gyermek mozgásnevelése2024-03-25T20:14:08+00:00Eszter Zsófia Juhászjuhasz.eszter.zsofia@mozgasjavito.comDitta Szabó-Pálinkáspalinkas.ditta@mozgasjavito.comRenáta Mlinkómlinko.renata@gyopsz.elte.huAndrea Berencsiberencsi.andrea@barczi.elte.hu<div class="page" title="Page 1"> <div class="layoutArea"> <div class="column"> <p><em>Háttér és célok:</em> Az epidermolysis bullosa (EB) egy genetikai eredetű ritka betegség, ami a bőr és a nyálkahártyák extrém mértékű sérülékenységével jár. Az EB a mozgatószervrendszert nem érinti közvetlenül, de a hegesedés következtében mozgáskorlátozottságot okoz. Jelenleg kevés szakmai útmutatás található az érintettek szomatopedagógiai ellátására vonatkozóan, ezért tanulmányunkkal szeretnénk a szakirodalom, valamint a saját tapasztalataink összegzésével támogatási, illetve adaptációs lehetőségeket ajánlani iskolai és otthoni környezetben.</p> <p><em>Módszer:</em> A gyermek iskolai tevékenységeinek megismerése céljából pedagógiai szempontú megfigyelést végeztünk. A mozgásállapot feltérképezéséhez a szomatopedagógiai funkcionális állapotfelmérés vizsgálatait használtuk. Elvégeztünk egy adaptált sztereognózis- vizsgálatot, valamint a felsővégtagi funkciók és egyéb meghatározott tevékenységek saját megítélésen alapuló felmérését az ABILHAND- Kids és a COSA kérdőívekkel.</p> <p><em>Eredmények:</em> Az ízületi mozgásterjedelem testszerte csökkent, több ízületben is flexiós kontraktúra alakult ki. A manipulációt nagy mértékben akadályozza a pszeudoszindaktília, azonban a sztereognózis-vizsgálatban a tárgyak felismerését ez nem gátolta. Sajátos kétkezes technikával ír, önállóan étkezik, emellett az önellátási és mindennapos tevékenységek terén nagymértékű személyi segítséget igényel.</p> <p><em>Diszkusszió és következtetések:</em> Az esettanulmány elkészítésénél fontos szempont volt a participatív szemlélet megvalósítása. Az adaptációs lehetőségek segítik az iskolai és az önellátási funkciók biztonságos kivitelezését. A betegség prognózisa egyénenként eltérő, így a támogatást személyközpontúan szükséges kialakítani, az aktuális mozgásállapothoz és egyéni igényeihez illesztve, az érintett személlyel és a környezetével szoros együttműködésben.</p> <p><strong>Kulcsszavak:</strong> epidermolysis bullosa, ritka betegség, pszeudoszindaktília, szomatopedagógia, esettanulmány, mozgásnevelés</p> </div> </div> </div>2024-03-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Gyógypedagógiai Szemle