Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat

Bevezető

Éva Márkus — 2024-12-17

Tanulmányút Dániában. A német kisebbség pedagógusképzése, óvodái és iskolái

Éva Márkus — 2024-12-17

Szerzőink 2024/3

2024-12-17

A tanfolyamoktól a felsőoktatásig - mozaikok a bölcsődei gondozónőképzés történetéből

Ágnes Nyitrai — 2024-12-17

A bölcsődei szakemberek képzése a 20. sz. elejei tanfolyami képzésektől az ezredforduló táján a felsőoktatásba került, majd 2008-ban a BA szak alapításával a pedagógusképzési terület legfiatalabb képzése lett. A szakalapítási és szakindítási törekvések, a szak működésével kapcsolatos tapasztalatok viszonylag ismertek, de az idáig vezető út lényegében nem publikált a neveléstudományi szakirodalomban. A tanulmány ennek az útnak a felvázolására tesz kísérletet, kiemelten kezelve a folyamat alakulására döntő befolyással bíró eseményeket. A bölcsődei szakemberek képzésének első 100 éve mind a képzés későbbi fejlődése, mind a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai-módszertani kultúrájának alakulása szempontjából megalapozó szerepet játszott.

A népszokások ismeretének online mérése óvodáskorú gyermekek körében

Zsuzsa Csontosné Buzás — 2024-12-17

A Kodály-koncepció alapelemein nyugvó óvodai zenei nevelés során a gyermekek megismerkednek a népi hagyományokkal, azok jellegzetességeivel. A hagyományápolással kapcsolatos tevékenységek a gyermekek számos értelmi, érzelmi és szociális képességeit fejleszthetik. Új lehetőségeket, egyben kihívást is jelentenek az óvodapedagógusoknak a digitális eszközök, azok óvodai módszertanba történő integrálása. Vizsgálatunkban az Elektronikus Diagnosztikus Mérési Rendszert (eDia) alkalmaztuk, amelynek fő célja az, hogy az óvodapedagógusi munkát a számítógép alapú tesztelés lehetőségeivel támogassa. Kutatásunkban célunk volt egy általunk fejlesztett online teszt segítségével választ kapni arra, hogy az óvodáskorú gyermekek milyen mértékben ismerik a népszokásokat. Az eredmények alapján a teljes teszt reliabilitása megfelelő (Cronbach alfa = 0,885), a résztesztek közül a legmagasabb a megbízhatósága a tavaszi hagyományok altesztnek (Cronbach alfa = 0,725). A gyermekek átlagteljesítménye a teszten 71,5%. Legjobban az őszi hagyományok részteszt feladatai sikerültek, amelyet 84%-ban oldottak meg. A gyermekek többségének legkedvesebb ünnepe a karácsony (45%), a húsvét (36%), illetve a farsang is (10%). Többségük szeret énekelni (55%), harmaduk pedig nagyon szeret. Kevés olyan hazai empirikus kutatás ismert, amely a népszokások, hagyományok ismeretéről, módszertanáról szól az óvodai nevelésben. Ezt a hiányt vizsgálatainkkal is szerettük volna pótolni.

Német nyelvjárások a nemzetiségi óvodákban – a képeskönyvek tanulsága

Ágnes Klein — 2024-12-17

A tanulmány a német nyelvjárások szerepének változását vizsgálja Magyarországon. Áttekintést nyújt a német és a magyar nyelv között, az elmúlt évszázadok során lezajlott nyelvi érintkezésről, valamint a német nyelv változatos formáinak megjelenéséről a magyar társadalomban. A tanulmány a német nyelvváltozatok jelenlegi helyzetével foglalkozik egy, az óvodás korú gyermekek körében végzett átfogó kutatás alapján. A tanulmány bemutatja azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek a múltban és a jelenben irányították és befolyásolták az óvodai nevelést. Végezetül a szerzők egy SWOT-elemzésen keresztül bemutatják, mi jelent az óvodai környezetben támogatást és mire van szükség ahhoz, hogy a nyelvjárásokat közelebb tudjuk hozni a gyerekekhez.

Az alsó tagozatos diákok transzverzális készségeinek fejlesztését támogató digitális alkalmazások

Katalin Kulman — 2024-12-17

A transzverzális készségek olyan tudományterületeken átívelő készségek, amelyekre szüksége van az embereknek a sikeres, teljes élethez. Ezek a készségek nem korlátozódnak egy adott területre, hanem általánosan alkalmazhatók, akár munkahelyi környezetben, akár személyes kapcsolatok terén, vagy akár különböző élethelyzetek kezelésében. Annak érdekében, hogy a diákok felnőttként használni tudják a transzverzális készségeiket, szükség van azok fejlesztésére már az iskolai oktatás során. Egy Erasmus+ projekt keretében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy melyek azok a transzverzális készségek, amelyek érdemben fejleszthetők már alsó tagozatos gyerekek körében is. A projektben részt vevő hét partnerország pedagógusai körében (N = 322) végzett kérdőíves kutatásunk eredményeit felhasználva kiválasztottunk tíz készséget, amelyeket a megkérdezett pedagógusok fontosnak tartanak, ugyanakkor a fejlesztésükre nem helyeznek hangsúlyt. A kiválasztott tíz transzverzális készség fejlesztésének érdekében létrehoztunk három, egymással szoros kapcsolatban álló eszköztárat: egy digitálisjáték-alapú tanulási eszköztárat, egy online tanítás- és tanulástámogató eszköztárat és egy kommunikációs eszköztárat. Mindegyik eszköztárban egy készséghez egy olyan alkalmazás tartozik, amelynek használatával a készség fejleszthető alsó tagozatos diákok körében. Az eszköztárak kialakítása közben felhasználtuk azokat az adott alkalmazásra vonatkozó kutatási eredményeket, amelyek igazolták az alkalmazás használatának a konkrét készség fejlesztésére gyakorolt hatásait. Felhasználva a kutatás eredményeit és az elkészített eszköztárakat egy – a diákok transzverzális készségeinek fejlesztésében segítséget adó – pedagógus-továbbképzési anyag összeállítása, fejlesztése a projekt végső célja.

Kortárs angol-amerikai költők a korai angol nyelvi nevelésben

Katalin Palkóné Tabi — 2024-12-17

Az óvodákban alkalmazott korai angol nyelvfejlesztésnek mindig is alapvető elemei voltak a gyerekmondókák, gyerekversek, melyeknek kiválasztásához a gyakorló óvodapedagógusok olykor rendkívüli leleményességgel, máskor aggasztó kényelmességgel nyúlnak az Interneten található segédanyagokhoz, ahol jellemzően ömlesztve, minősítés nélkül jelennek meg az óvodásoknak szánt különféle, gyakran anonim irodalmi anyagok. Az anyagválasztásban legfőbb szempontjuk általában a megfelelő tematika és a szókincs egyszerűsége, ami felülírhatja az irodalmi minőség igényét. Az angol műköltészet, ezen belül a kortárs gyermekköltészet hiánya az óvodai tanítási gyakorlatban azért különösen szembeszökő, mivel a magyar óvodapedagógia méltán büszke az igényes kortárs magyar gyermekirodalom népszerűsítésére. Nem, mintha az idegennyelvi óvodapedagógus-képzésben ne találkoznának a pedagógusjelöltek igényes gyermekköltészettel. Személyes tanítási tapasztalatom és más, gyermekirodalmat tanító kollégám tapasztalata mellett ennek szakirodalmi bizonyítéka többek között az 1995-ben napvilágot látott szöveggyűjtemény Ujlakyné Szűcs Éva szerkesztésében a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola számára: Children’s Literature Handbook, vagy az ELTE módszertani segédanyaga: A Task-Based Reader on Methodology and Children’s Literature, Kovács Judit és Trentinné Benkő Éva munkája (2003, különösen pp. 112–132). A tapasztalatok szerint a frissen végzett óvodapedagógusok munkájuk során szívesen alkalmazzák a főiskolán vagy egyetemen tanultakat (Trentinné Benkő et al., 2021). Épp ezért érdemes törekedni arra, hogy mi, pedagógusképzők folyamatosan megújítsuk az angol gyerekirodalmi tananyagot annak érdekében, hogy az internet kínálta mondókák, a klasszikus angol dajkarímek és kanonizált gyermekköltők versei mellett helyet kapjon a képzésben az angol nyelvű kortárs gyermekköltészet is, és így azok bekerüljenek az óvodába is. Megfelelő módszertannal és versválogatással elérhető, hogy az óvodásokra jellemző „kezdő nyelvi szint” ne zárja ki automatikusan a minőségi angol gyermekköltészet megismerését. Jelen írás egy folyamatban lévő kutatásból osztja meg hat kortárs angol-amerikai költő válogatott gyerekverseit módszertani ajánlásokkal.

Tanítójelöltek pályával kapcsolatos kompetenciaérzetének vizsgálata

Renáta Bernhardt — 2024-12-17

A tanulmány fókuszában a pedagógusjelöltek módszertani tudatosságára és adaptivitására irányuló tényezők feltárása áll. A kvantitatív eredmények egy átfogó, a trianguláció elvét képviselő kutatás egy részét képezik, melyek az írásbeli ankét módszerével kerültek felvételre. A kutatási mintát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campus végzős nappali és levelező tagozatos (N = 56) tanító szakos hallgatói jelentik. Hipotézisem szerint a tanító szakos hallgatók elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozó nézete és kompetenciaérzete variábilis, felfedezhető a kezdő szakaszra jellemző aspektusok megjelenése. Az eredmények alapján kiderül, hogy a végzős tanító szakos hallgatók által sikeresnek vélt tanulmányi eredményeket főként az adottságaiknak, illetve a tanulásra befektetett időnek tulajdonítják. A hallgatók saját tanítási gyakorlatukat és szakmai kompetenciáikat viszonylag magasra értékelik (gyerekekkel, pedagógusokkal történő kapcsolat kialakítása, IKT-eszközök használata, tanulási környezet kialakítása) Jelen kutatás adatai hasznos és újszerű adatokat szolgáltatnak a hallgatók pedagógiai tudatosságáról és módszertani adaptivitásának egyes területeiről is.

A pedagógiai gyakorlat új modelljei, mint a leendő pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztésének eszközei

Eleonóra Mendel — 2024-12-17

Az óvó - és tanítóképzés elengedhetetlen része a pedagógiai gyakorlat. A pedagógus szakmai professzió minőségének javítása érdekében, illetve. tekintettel a pedagógusokkal szemben támasztott növekvő igényekre, növekednek a pedagógiai gyakorlattal szemben támasztott követelmények is. A tanulmány bemutatja a Nyitrai Konstantin Filozófus Eegyetem Pedagógiai Karán bevezetett pedagógiai gyakorlat új típusait (modelljeit), amelyek az óvó- és tanítóképzés tanulmányi programok részét képezik. Az új típusú gyakorlatok célja az elméleti tanulás és a mindennapi óvodai gyakorlat közötti kapcsolat elmélyítése. Céljuk az óvoda és az általános iskola mindennapi és alkalmi tevékenységeinek megismertetése, kiegészítve ezzel a hallgatók kötelező pedagógiai gyakorlatát. Ugyanakkor, a tanulmányban bemutatott új típusú pedagógiai gyakorlatokat a leendő pedagógusok szakmai kompetenciáinak fejlesztésének eszközeként értelmezzük.

A diszlexiás tanulók nyelvoktatásának kérdései a pedagógusok szemszögéből

Magdolna Nemes — 2024-12-17

Magyarországon az általános iskolai tanulmányok megkezdését követő negyedik évben a diákok számára nagy kihívást jelent egy új tantárgy megjelenése, az idegen nyelv tanulása. A nyelvválasztás és az első idegen nyelv tanulása fokozott nehézséget jelent a diszlexiás tanulók számára, akiknek sokszor az anyanyelvi készségekkel is gondjaik vannak, lassabb az olvasási tempójuk és a szövegértésük gyengébb. A dolgozatban a diszlexiás nyelvtanulók nehézségei mellett az erősségeikről is szót ejtünk, mert a diszlexiás tanulók legfontosabb kompenzáló készsége a globális/holisztikus gondolkodás, a vizualizálás, a kreativitás és a problémamegoldás. Vizsgálatunk során 2023-ban idegen nyelvet oktató tanárokkal (n = 25) készítettünk félig strukturált interjút, akik pályájuk során már dolgoztak vagy jelenleg is dolgoznak diszlexiás diákokkal, így a megkérdezettek saját tapasztalataikat megosztva adtak választ kérdéseinkre. Kutatásunk célja feltárni, hogy az integráló intézményekben oktató pedagógusok rendelkeznek-e megfelelő mennyiségű információval a specifikus tanulási zavarral élő gyerekek oktatásához, továbbá milyen pedagógiai módszereket és eszközöket használnak a diszlexiás nyelvtanulók oktatása során. Az interjúkban rákérdeztünk, a pedagógusok hogyan vélekednek az osztályozás alóli felmentésről, az értékelésről és hogyan motiválják diákjaikat további nyelvtanulására. Az interjúk feldolgozása során azt tapasztaltuk, hogy a pedagógusok többféle módon igyekeznek bővíteni ismereteiket. A megkérdezett pedagógusok egy része úgy véli, nincs szükség kifejezetten diszlexiás nyelvtanulóknak szánt nyelvkönyvekre. A vizsgálat eredményei tanulsággal járhatnak a formális képzés fejlesztésére vonatkozóan (például pedagógusképző intézmények, nyelvtanárok képzése), továbbá a pedagógusok önfejlesztésében is (például módszertani segédletek formájában).

Óvodai képességzsonglőrök, avagy komplex kognitív képességfejlesztés az óvodában az óvodapedagógusok szemszögéből megközelítve

Zsófia Biró Rita — 2024-12-17

A tanulmány a kognitív képességek fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet az óvodai nevelés keretein belül. Bemutatja a kognitív fejlődés különböző aspektusait, beleértve a figyelmet, emlékezetet, észlelést, gondolkodást és problémamegoldást, amelyek mind meghatározó szerepet játszanak a gyermekek későbbi teljesítményében. A tanulmány rávilágít arra, hogy az óvodapedagógusoknak milyen alapvető szerepük van ezen képességek támogatásában, és milyen módszerekkel tudják elősegíteni a gyerekek fejlődését. Emellett a különböző fejlesztési módszerek és eszközök alkalmazását is vizsgálja, kiemelve, hogy a játékok és az egyéni fejlesztés fontos elemei a hatékony nevelési folyamatnak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a pedagógusok által használt hagyományos és új módszerek egyaránt hatékonyak lehetnek, ha megfelelően alkalmazzák őket.

Részvétel, nem részvét kell! Inklúzió a vizuális nevelés eszközeivel a pedagógusképzésben

Györgyi Bokor-Bacsák — 2024-12-17

A 3•6•12+ IncubARTor projekt az Egy sima egy fordított – Egyesület az Inklúzióért és az ELTE TÓK 3612+ Vizuális Képességek Kutatóműhelyének közös projektje, ami a vizuális nevelés és az épített környezeti nevelés eszköztárát és módszertanát használva a művészeten keresztül hozza közelebb az inkluzív szemléletet a leendő pedagógusokhoz. A projekt fő célja, hogy kapcsolatot teremtsen a fogyatékosságban érintett és nem fogyatékos gyerekek között egy befogadó és sokszínű társadalom jövőképével úgy, hogy egy kreatív és innovatív oktatási platformot dolgoz ki a pedagógusok és vizuális kultúra tanárok számára.

Tanulási kompetencia

Krisztián Józsa — 2024-12-17

A nemzetközi szakirodalomban az utóbbi évtizedekben egyre erőteljesebben van jelen a tanulási kompetencia fogalma (approaches to learning; ATL), ami azokat az összetevőket foglalja magában, amelyek a gyermek tanulását segítő kognitív és affektív tényezőkre utalnak. Kutatások sokasága igazolta, hogy az ATL-nek meghatározó jelentősége van a gyermekek fejlődésében. Bár Magyarországon is számos kezdeményezés, kutatás, fejlesztés foglalkozik az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezőkkel, az ATL fogalma és jelentősége még kevéssé ismert. Ezért tanulmányunkban áttekintjük a tanulási kompetencia elméleti megközelítéseit és összetevőit. Bemutatjuk azokat a vizsgálati eljárásokat, melyeket a tanulási kompetencia mérésére, feltérképezésére alkalmaznak.

Krízisben. Az elmúlt 10 év történéseinek hatása a gyermekek mentális egészségére

Zsuzsa F. Lassú — 2024-12-17

A gyermekkori jóllét kérdése a gyermekkorral foglalkozó kutatások egyre növekvő számának fókuszpontja. Jelen tanulmányban a jóllét fogalmának tisztázása után áttekintjük a bennünket leginkább érdeklő tényező, a mentális egészség tudományosan igazolt összetevőit és ezekkel összefüggésben tárgyaljuk azokat a környezeti tényezőket, amelyek az elmúlt tíz évben leginkább befolyásolják azokat – a klímaválság, a járványok és a háborúk hatásait. A szakirodalmi áttekintésben törekszünk a jóllétet támogató hatásokat is hangsúlyozni, ugyanakkor nem eltagadni mindazokat a rizikótényezőket, amelyek az utóbbi évtizedben leginkább veszélyeztetik a gyermekek mentális egészségét.

A kötődési kapcsolatban elszenvedett gyermekkori bántalmazás, elhanyagolás és traumák kezelése játékterápiával

Bernadett Eigner — 2024-12-17

A korai anya-gyermek mindennapi, kölcsönös interakciók folyamatában az út vezethet a harmonikus kapcsolat, a biztonságos kötődés felé, de atipikus anyai kommunikáció esetén bizonytalan kötődéshez, vagy a kötődési viselkedés széteséséhez is. Ennek hátterében abúzus, stressz, traumák, deprivációk állhatnak, mind a gyermeket körülvevő környezetet, mind az anya konfliktusos gyermekkorát tekintve. A kötődési kapcsolatban elszenvedett bántalmazás, interakciós tévesztések, atipikus kommunikáció kapcsolati zavarhoz, súlyosabb esetben traumatizációhoz vezethet, mely további gyermeki pszichopatológiák, atipikus fejlődés, mentális zavarok kialakulásának veszélyével járhat. Az atipikus személyiségstílus alakulása a gyermeknél már igen korán észlelhető, a játékmagatartásban megfigyelhetők a specifikus megküzdési, védekezési mechanizmusok. Az interakciók korai megfigyelése és elemzése, valamint az integratív játékterápia, mely gyermek-és családközpontú, kapcsolatorientált, trauma fókuszú módszer, még idejében segíthet a szülőkkel együttműködve a kóros irányú folyamatok egészséges irányba terelésében. A korai kapcsolati sérülések, traumatizációk, patológiás védekezések, anyai deviáns tükrözés és mentalizáció későbbi, terápiás intervenció során történő átírását, átdolgozását mutatom be esetrészlettel is illusztrálva a saját játékterápiás és szülőkonzultációs gyakorlatomból.

Amikor az apa megy GYES-re – Az apasági szabadság igénybevételének szabályozása és hatása

Adrienn Orosz — 2024-12-17

A tanulmány szakirodalmi áttekintést ad az apasági szabadság és a gyermekgondozási szabadság apák általi igénybevételét lehetővé tevő jogi szabályozás elemeiről – kitérve az európai gyakorlatra –, illetve azon nemzetközi és hazai kutatási eredményekről, amelyek az apasági szabadság, a szülői szabadság apák általi igénybevételének családi életre, személyközi kapcsolatokra gyakorolt előnyeiről számolnak be. Az apasági szabadság igénybevétele nemcsak az apaság élményének intenzívebb megélésére, az apa-gyermek kötelék elmélyítésére, valamint a párkapcsolat megerősítésére hathat kedvezően, hanem csökkentheti a családon belüli munkamegosztás egyenlőtlenségét, továbbá javíthatja az anyák munkaerőpiaci helyzetét.

A szülőség és gyermekfejlődés nehezített teherbeesést követően

Laura Hermanovszky — 2024-12-17

Jelen írás célja annak bemutatása, hogyan hathat a nehezített teherbeesés, meddőség a későbbi sikeres gyermekvállalásra, pontosabban a gyermekkel való kapcsolatra, továbbá a szülőség megélésére, ezen keresztül pedig a gyermek fejlődésére. A tanulmányban az átélt nehézségek ismertetése, azok megértése is központi szerepet kap. A vonatkozó szakirodalmak megismerése segíthet prevenciós és intervenciós pontok meghatározásában, továbbá a pedagógiai anamnézis kiegészítéseként is szolgálhat.

Könyvismertetés

Klára B. Zsoffay — 2024-12-17