Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat

Az óvodáskori agresszió és bullying sajátosságai

Zsófia Böddi — 2024-10-22

Tanulmányunk elméleti szempontból vizsgálja az agresszió és a bullying jelenségeit az óvodáskorban, kiemelve a kialakulásukban rejlő háttértényezőket. Részletesen elemezzük az agresszió és a bullying közötti összefüggéseket, külön kitérve az óvodások között megjelenő specifikus formákra és szereplőkre. Hangsúlyozzuk a pedagógusok kulcsszerepét az óvodáskori agresszió és bullying kezelésében, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek ezen a területen.

Kisgyermeknevelők gyermekfelfogása – Gyermekekről vallott nézetek narratív életútinterjúk tükrében

Réka Bencsikné Molnár — 2024-10-22

Jelen tanulmány a kisgyermeknevelők gyermekekről vallott nézeteiről szól, és arra vállalkozik, hogy értelmezze azokat a narratív mintázatokat, amelyek a megkérdezett kisgyermeknevelők gyermekfelfogását tükrözik. A mintánkban 15 olyan kisgyermeknevelő szerepel, akik több évtizede vannak a pedagóguspályán. Kvalitatív kutatásunkban az egyéni szóbeli kikérdezés módszerét – azon belül a narratív interjús technikát – alkalmaztuk. A számítógéppel támogatott kvalitatív adatelemzésünk az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, amely a megalapozott elméleten – grounded theory-n – alapul. A narratív interjúszövegek elemzése Glaser (1992) által kidolgozott elemzési stratégiát és kódolási logikát követi. Kutatásunk fogalmi kereteként szolgál Pukánszky (2005) által megfogalmazott gyermekfelfogás, amely sorvezetőként szolgál a narratív interjúk elemzésekor. Az induktív kategóriaalkotás folyamatában nagy mennyiségű adattal szembesültünk, a szubsztantív kódolás során a fogalomindikátorokat kategorizáltuk és ennek alapján az eredményeinket négy fő kategória mentén értelmezzük (A társadalom, A bölcsőde, A kisgyermeknevelő, A család/A gyermek). Ezek a fő kategóriák körbefonják egymást, így a négy fő kategória egymás összefüggésrendszerében értelmezhető. Jelen tanulmányban A család/A gyermek kategória bemutatásával ismertetjük a kisgyermeknevelők gyermekfelfogását. A gyermekekről vallott nézetek feltárása mellett a szülőkről vallott nézetek is elénk tárultak, ezen mintázatok elemzése segítséget jelentett a kisgyermeknevelők gyermekfelfogásának megismerésében, értelmezésében. A pedagógus narratívákban a társadalmi változások, a digitalizáció és az ingergazdag környezet gyermekekre és családokra gyakorolt hatásai végig jelen vannak. A megkérdezett pedagógusok egyhangúan rámutatnak arra, hogy ezen hatások lenyomatát tükrözi a mai kor gyermekének érzelmi állapota, magatartása, viselkedése. A narratívákban az idealizált gyermekkor tulajdonságai is megmutatkoznak, azaz az interjúkból a kisgyermeknevelők gyermekfelfogása mellett a gyermekképük is kibontakozik.

A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei

Krisztina Kopcsó — 2024-10-22

A hátrányos fejlődési következmények csökkentése érdekében a nemzetközi ajánlások kétéves kor alatt a digitális médiaeszközök használatának teljes mellőzését javasolják, ez ugyanakkor egyre kevesebb gyermekre jellemző. Tanulmányunk célja szociodemográfiai szempontból reprezentatív magyarországi mintán megvizsgálni a kora gyermekkori médiahasználat elterjedtségét és sajátosságait, és a napi képernyőidő szocioökonómiai és demográfiai meghatározottságát. Teszteljük továbbá a helyettesítési hipotézist, miszerint a nagyobb mértékű médiahasználat kevesebb szülővel végzett egyéb közös tevékenységgel jár együtt. Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat harmadik hullámának súlyozott részadatbázisán valósult meg (n=2569), másfél éves (M=17,99 hónap, SD=0,84) gyermekek körében (52% fiú, 48% lány). Az adatok anyai beszámolókon alapulnak. A gyermekek döntő többsége digitális médiaeszköz használónak bizonyult, leggyakrabban televíziót néztek, 43,6%-uk napi gyakorisággal. A médiaeszköz használó gyermekek napi átlagos képernyőideje 99,6 perc volt, 37,5%-uk napi képernyőideje haladta meg az egy órát. A napi képernyőidő jelentős összefüggést mutatott az anya szocioökonómiai státuszával és életkorával. A napi több mint fél óra képernyőidővel jellemezhető gyermekekre többváltozós elemzésekben kisebb arányban volt igaz, hogy a szüleik gyakran mondókáztak nekik, vagy játszottak velük a házon belül vagy a szabadban, mint az ennél rövidebb képernyőidővel jellemezhető gyermekekre. Az eredmények a kora gyermekkori médiahasználat elterjedtségére és az ártalomcsökkentési megközelítés jelentőségére hívják fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a családokat a fejlődési kockázatot minél inkább csökkentő médiahasználati szokások kialakításában érdemes támogatni.

Rajzolás az óvodában: történeti áttekintés a 20. század első feléig

Anett Somogyi — 2024-10-22

A pedagógiai szemlélet átalakulása, a gyermekkép és a gyermekfelfogás megváltozása mind-mind meghatározóak voltak abban, ahogy a rajztanítás szerepe a nevelés történetében folyamatosan változott. A művészeti nevelés és a rajzoktatás történeti feldolgozottsága az óvodáztatás területén kevésbé feltárt, tanulmányunkban ezért megkíséreljük a tágabb történeti, kulturális és társadalmi összefüggések vizsgálata után a századforduló kisgyermekkori művészeti-pedagógiai törekvéseiről, reformpedagógiai újdonságairól is átfogó képet adni. A tanulmány az elmúlt évszázadban keletkezett, releváns szakirodalmi forrásokra (monográfiákra, szakcikkekre, a Rajztanítás és a Kisdednevelés című szakfolyóiratok sajtóanyagaira) támaszkodva bemutatja, hogy a rajz milyen szerepet töltött be a kisgyermeknevelésben a kezdeti mechanikus, hasznos kézügyesítő gyakorlatoktól kezdve a játékos szemléltetés és ismeretszerzés felfedezésén keresztül a művészetpedagógia megjelenéséig. Áttekintjük a kisgyermekkori művészeti nevelés főbb állomásait a 17. századi pedagógiai modelltől egészen a 20. század elején kibontakozott hazai és nemzetközi pedagógiai reformtörekvésekig, bemutatva, hogy a Kisdednevelés című szakfolyóirat milyen publikációkat jelentetett meg az egyes rajztanítási elvekkel és módszerekkel kapcsolatban.

Szorzáshoz kapcsolódó játékok az alsó tagozatos matematikaórákon

Csilla Farkasházi — 2024-10-22

A matematikaóra élmény is tud lenni, ha a tanár játékos formában közelíti meg az elsajátítandó vagy gyakorlásra kerülő tananyagot. Az alábbi írás számos jógyakorlaton keresztül közelíti meg a matematika megszerettetésének kihívását.

Tapasztalatszerzés a sokszázról – egy feladat felrobbanása

Márk Móricz — 2024-10-22

A Varga Tamás és Dienes Zoltán nevéhez köthető felfedeztető alsó tagozatos magyar matematikatanítás egyik fontos eleme, hogy a problémát a gyerekek tevékenység segítségével, eszközök használatával, saját tempójukban haladva oldják meg. Ebben a szellemiségben jöttek létre a magyar matematikatanítás érvényben lévő tartalmi szabályozói és a hozzájuk készült tankönyvek többsége is. E tanulmány fókuszában egy 3. osztályos, számkörbővítéssel kapcsolatos tankönyvi matematikafeladat áll, melyet nemcsak a tankönyvben, papíron lehet megoldani, hanem alapos tanári előkészület és hétköznapi eszközök használatával gyakorlati tevékenység keretében is. Így a tankönyvi feladat megelevenedik, kevésbé absztrakt, érthetőbb, motiválóbb lesz és a megoldási folyamat újabb és újabb kérdéseket vethet fel a diákokban. A feladathoz folytatási lehetőségek is tartoznak, mivel a számkörbővítés témáját nemcsak darabszám – ahogyan az a kiválasztott feladatban szerepelt –, hanem mérőszám-tartalommal is meg kell mutatni a gyerekeknek. Fontos, hogy a fentiek mellett a becslési képesség fejlesztése és a közelítő számlálás alkalmazása is szorosan kapcsolódik a tankönyvi feladathoz.

Mit játsszunk egy marék dobókockával?

Krisztina Horti — 2024-10-22

A tanulmány számos jógyakorlatot mutat be a matematika játékos oktatására, A tanulmányban bemutatott játékok nagy előnye, hogy eszközeik egyszerűek, élvezetesek, illetve otthon is játszhatóak. Alkalmazhatók az iskolában tanítási órán, napköziben párban, csoportban, néhány esetben osztályszinten. A foglalkozás közben a gyermekek megtanulják és értékelik a társasjátékokat, illetve megismerkednek a matematikai „folklórjátékokkal”. Némelyik játék alapja boltban kapható társasjáték. Több esetben megmutatjuk a variálási lehetőségeket, a különböző szinten való alkalmazás módjait. A játékok szabálya mellett azok fejlesztő hatását is leírjuk, például hogy melyik osztályban, melyik tananyaghoz javasoljuk használatukat.

A matematikai fogalmak, módszerek fejlesztésének hosszú útja

Marianna Pintér — 2024-10-22

Magyarországon a matematikatanítás spirálisan épül fel, az egyes matematikai tartalmak vissza-visszatérnek a közoktatás folyamán. A tizenkét (esetenként tizenhárom) tanév során egy adott tartalomhoz kapcsolódó fogalmak köre bővül, a fogalmak egyre precízebbek lesznek, kialakul a definíciónak az adott absztrakciós szinthez illeszkedő szabatossági foka. A fogalmak terjedelmének és mélységének bővülésével a használt eljárások köre is szélesedik. A hosszú út során a tartalmakat összefüggő fogalomépítési folyamatként kezeljük, a spiralitás elvének megfelelően időről-időre egyre magasabb szinten érintünk egy-egy fogalmat. Ellenkező esetben a spiralitás nem segíti a matematikai fogalmak épülését, a fogalomcsírák különállóak maradnak. Áttekintésemben egy-egy konkrét matematikai tartalmon keresztül mintákat mutatok a hosszú út módszerére.

A kisgyerekek boldogan tanulnak maguktól, ha nekik való problémákkal birkózhatnak

Eszter C. Neményi — 2024-10-22

Children and dogs: Exploring the impact of canine interaction on socio-cognitive development

Laura Gillet — 2024-10-22

Dogs are popular pets among families with children. From the parents’ point of view, dog ownership can help children to become more mature and responsible. Children can develop a close relationship with the family dogs, becoming involved in their care and participating in daily activities together. Children can also meet dogs outside their homes, for example, as part of educational programmes. The aim of our study is to review how rich behavioural interactions with dogs (e.g., playing, petting, talking to the dog) can have an effect on typical children’s socio-cognitive development and the psychological and physiological mechanisms behind these effects. Positive effects include increased social competence, improved reading skills and higher motivation to learn, which may be explained by the child’s attachment to the pet and the effect of social buffering. In addition to the potential benefits, we also mention the costs of dog ownership in relation to child-dog interactions. Dog bites and allergies represent a significant risk, and in the case of problem behaviour or financial problems, the presence of a dog can lead to stress in the family, and the focus of the parents’ attention may be diverted from the child. We also review the main methodological limitations of studies on human-animal interactions, such as small sample sizes, small effect sizes, lack of control for confounding effects, self-report bias, lack of longitudinal studies, variability in dog behaviour and husbandry habits, and different study methods. We conclude that a large proportion of the studies on this topic are correlational, which does not allow causality to be established. Although dog ownership may be associated with certain developmental benefits, this does not necessarily mean that the presence of a dog directly causes these outcomes. Other factors, such as family environment, socioeconomic status and parental involvement, may also play a significant role, but these have rarely been examined in previous research.

A Children and Youth Resilience Measure 5–9 éves gyermekek számára készült kérdőív nyelvi validálása magyar populáción

Zsófia Winkler — 2024-10-22

Több szerző is felhívta a figyelmet a reziliencia átfogó és objektív mérésének fontosságára, azonban Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre olyan önkitöltős mérőeszköz, melyet az 5-9 éves korosztály számára fejlesztettek ki. A jelen vizsgálat célja a Children and Youth Resilience Measure 5-9 éves gyermekek részére készült változatának magyar adaptációjának elővizsgálata: a kérdőív magyar fordításának nyelvi validálása és annak felmérése, hogy az 5-9 éves korosztály számára nehézséget okoz-e a kérdőív kitöltése. Pest-megyei óvodásokból és általános iskolás gyermekekből (M = 7,50 év, SD = 1, 20) álló mintán (N = 83) vizsgáltuk a nyelvi megértést és a kitöltés közben felmerülő nehézségeket. A vizsgálat során kiderült, hogy a nyelvi megértés támogatása céljából néhány kérdést konkrét példákkal szükséges szemléltetni. A kitöltés megkönnyítése érdekében célszerű a kérdéseket különböző színekkel jelölni és rövid szünetet beiktatni a kérdőívfelvétel során a monotónia csökkentésére. Az eredeti kérdőív egyik tétele nem releváns a magyarországi ötéves gyermekek számára, ezért ezt az itemet eltávolítottuk a kérdőívből. A javasolt változtatások után a kérdőív alkalmas a magyar 5-9 éves gyermekek rezilienciájának felmérésére.

Az óvodai nevelés komplex hatásrendszere az óvodapedagógusok szakmai kompetenciáinak tükrében

Éva Márkus — 2024-10-22

A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023 őszén új óvodai nevelő technikusi képzés indítását jelentette be a szakképzési ágazatban. Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szerinti 5-ös szintű okleveles képzés jelentős szakmai diskurzust generált a hivatásban dolgozó pedagógusok, a felsőoktatási és szakképzési intézmények vezetői, oktatói körében. Jelen tanulmány a felsőfokú (BA-szintű) óvodapedagógus-képzés szemszögéből kíván adalékokkal és gondolatokkal szolgálni a címben foglalt témával kapcsolatban, melynek során a magyar óvodai nevelés évszázadok alatt kivívott értékeit, magas színvonalú, komplex, nevelő, személyiségfejlesztő szerepét, valamint az óvodapedagógus professzió betöltéséhez elvárt követelményeket, szakmai kompetenciákat állítja középpontba. Kiemeli a mai magyar óvodákban végzett pedagógiai munka pszichológiai, (neuro)pedagógiai, óvodapedagógiai és gyógypedagógiai megalapozottságát, a munkakör betöltéséhez elvárt kvalifikációs követelményeket, kompetenciákat, fokozódó elvárásokat, kiemelt hangsúlyokkal arra vonatkozóan, hogy az óvodában a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, a konstruktív életvezetést megalapozó kompetenciák fejlesztése nem csupán az óvodapedagógus által irányított/facilitált szervezett tevékenységekben valósul meg, hanem – attól elválaszthatatlanul és elkülöníthetetlenül – jelen van az óvodai élet minden egyes mozzanatában, a gondozási feladatokban, a munka jellegű tevékenységekben, a családokkal való kapcsolattartásban.

Online prevenciós szülőtréning program hatékonyságának vizsgálata randomizált kontrollált elrendezésben

Mónika Miklósi — 2024-10-22

A viselkedéses problémák megelőzésében és kezelésében fontos szerepe van a szülő támogatásának. A szülőtréning programokhoz való hozzáférést a távsegítés internet-alapú formái növelhetik. Óvodáskorú gyermekek szülei számára készítettünk el egy viselkedésterápiás szemléletű prevenciós programot, amelyet email-kurzus formájában alkalmaztunk. A program hatékonyságát randomizált kontrollált elrendezésben, 180 szülő bevonásával vizsgáltuk. Két budapesti kerület és egy Pest megyei település összevont óvodájában toboroztunk. Az intervenciós csoport (N = 120) öt héten keresztül kapta email fiókjába a hírlevelet. Véletlenszerűen kiválasztott 60 szülőt a várólistás kontrollcsoportban való részvételre kértünk. A két csoportot három hónappal az első hírlevél elküldése után hasonlítottuk össze az észlelt szülői kompetencia, a pozitív és negatív szülői magatartásformák, illetve a gyermek engedelmességével, szabálykövetésével kapcsolatos tapasztalatok mentén. A hírlevélküldő program adatai szerint az első hírlevelet 67%, a másodikat 77%, a harmadikat 80%, a negyediket 66%, az ötödiket 59% nyitotta meg. Az után-követés kérdőívét az intervenciós csoportból 32, a kontrollcsoportból 22 fő töltötte ki hiánytalanul, így 54 szülő adataival dolgoztunk. Ismételt-méréses varianciaanalízist alkalmazva egyik csoportban sem találtunk különbséget az észlelt szülői kompetenciában és a szülői magatartásformákban a két mérés adatai között. Az intervenciós csoportban azonban a szülők szignifikánsan kevesebb engedetlenségről számoltak be a hétköznapi helyzetekben az után-követéskor, mint az alapfelmérésben. A kontrollcsoportban nem volt különbség a két mérés adatai között. Bár a jelentős kiesés további vizsgálatot indokol, eredményeink arra utalnak, hogy a viselkedésterápiás szemléletű szülőtréning email-kurzus formájában közvetítve is hatékony lehet a szülő-gyermek együttműködés javításában.

Beszédprodukciót vizsgáló és beszédprodukciós képességet igénylő nyelvi tesztek iskoláskorig

Valéria Juhász — 2024-10-22

A kommunikációs képességek minősége hosszú távon jelentősen meghatározza az egyén sikerességét. A megfelelő szintű olvasás és írás a tanulási képesség, a tudásbővítés meghatározója, amellett a kapcsolatfelvételhez és -építéshez és az együttműködéshez, konfliktuskezeléshez is elengedhetetlen. A komplex és hatékony nyelvi képességfejlesztés alapja a tudományos eredményeken nyugvó mérések eredményeire épülő tudatos és egyénre szabott fejlesztési program összeállítása. A tanulmányunkban összefoglaljuk a beszédprodukció fejlődésének menetét, amely a legfontosabb mérföldköveket mutatja be. A mérföldkövektől való jelentős eltérés ráirányíthatja a környezet figyelmét az atipikus nyelvi fejlődés figyelmeztető jeleire, egy esetleges nyelvfejlődési zavar fennállására. Ezt követően összegyűjtjük azokat a hazai gyakorlatban alkalmazott mérőeljárásokat, teszteket, amelyek az óvodáskorú gyermekek beszédprodukciós képességeit, illetve nyelvi képességeit mérik beszédprodukciót elváró vizsgálatokkal, részletesen bemutatjuk azok célját és az eredményeket befolyásoló tényezőket vagy képességeket. A feladatok jelentős részénél meghatározzuk a gyermekektől adott életkorban elvárható, átlagos teljesítményt. A különböző nyelvi szinteket vizsgáló számos feladattípus rávilágíthat arra, hogy mennyire fontos a nyelvi képességek sokoldalú vizsgálata már óvodáskorban, továbbá ötleteket adhat a preventív jellegű képességfejlesztő feladatsorozatok összeállításához is. A tanulmány végén a bemutatott feladattípusokat egy táblázatban is szintetizáljuk a vizsgálatok céljai alapján összegezve.

Szerzőink 2014/2

2024-10-22

Plane-Sphere Comparative Geometry: An Experiment in the Third Grade of Primary School

Mónika Bagota — 2024-10-22

The main aim of our research was to teach basic concepts of spherical geometry to elementary school children, constantly comparing the spherical concepts with those of plane geometry. Twenty-eight third-grade students participated in playful activities dealing with elements of plane geometry and spherical geometry simultaneously. We have found that it becomes completely natural for third graders to compare two different worlds of geometry. This activity is beneficial not only for introducing spherical geometry, but also for a deeper understanding of planar geometry. In addition, spherical geometry contributes to better understanding of geographical concepts and orientation on the earth-globe. The post-test results confirmed our assumption about the advantages of comparative plane-sphere geometry in lower grades. Children who were considered less gifted in the subject showed interest and activity in these classes. Our experience suggests that further research on this topic may be necessary and fruitful with a larger sample of students.

The IT habits and mathematical experience base of the 'alpha generation' in Hungary

Marianna Pintér — 2024-10-22

In this article, I present some previously unpublished results of a research conducted in 2014-2019. The research consisted of two parts. The theoretical part is based on international and Hungarian literature. In this section, I investigated whether the conditions set forth in Károly (Karl) Mannheim’s generational theory are fulfilled in the case of children born in 2010 and after. The second part is an empirical part, in which I collected data about the IT device usage habits of the children in the indicated age group and their mathematical experience base before going to school. The method of data collection was a questionnaire survey. The first, pilot survey was a paper-based questionnaire that I posted to several kindergartens in Budapest in 2015. The questionnaire was voluntarily filled out anonymously by the relatives of 95 children. The answers highlighted that it is worth researching the topic. That is why I created an improved online questionnaire in 2018. The questionnaire was available nationwide, and it was filled out anonymously and voluntarily by the relatives of 345 Hungarian children.

Események 2023

Csilla Zámbó — 2024-10-22

„Óvodámmal a világ körül” projekt elemzése a globális nevelés aspektusából

Mónika Vörösmarthy-Fodróczy — 2024-10-22

Az éghajlatváltozás ellen az emberiségnek közös erővel kell szembenéznie. Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja között (Agenda,2030) az oktatáshoz köthető a 4. alapvető cél (SDG4 Minőségi oktatás), melynek egyik feladata a globális felelősségvállalásra és fenntarthatóságra nevelés, mely, mint ENSZ tagországnak, Magyarországnak is teljesítendő. Az óvodai nevelés egyik kiemelt célja, hogy a gyermek aktív tapasztalat során felfedezhesse szűkebb tágabb környezetét, pozitív viszony alakuljon ki közte és a természet között. A konstruktív tanulásértelmezés a motiválón kialakított környezetre épít; ahol aktív, alkotó, felfedező tevékenységekkel, a gyermekek saját maguk konstruálják tudásukat (Nahalka, 2002). Reflektálva a fenti elvárásokra, a tanulmány ismerteti az élmény, mint kiemelt jelentőséggel bíró tényező fontosságát a konstruktív pedagógiában, illetve megoszt egy jó gyakorlatot, mely során, a gyermekek játszva ismerkedhetnek a világgal, számukra érdekes és kihívást jelentő játékos tevékenységek által.