Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat

Fenntarthatóságra nevelés a Tiszafüredi Óvodák Nyitnikék Tagóvodájában

Szilvia Muliter — 2025-03-06

Óvodánk önkormányzati óvodaként hat csoporttal működik. A Nyitnikék tagóvoda négy csoportja környezet- és természetbarát irányultsággal működik. Lakóhelyünk, Tiszafüred kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik. A Tisza folyó, a Tisza-tó, a Hortobágy közelsége kiemelt természeti jelentőséggel bír az itt élők és az idelátogatók számára. Természeti és társadalmi értékeink megismertetése kiemelt fontosságú óvodai nevelésünkben. A fenntarthatóságra nevelés alapjait a zöld szíves ünnepeink köré csoportosított tevékenységekkel, programokkal színesítjük. Pedagógiai gyakorlatunk fontos jelképe a bejárat melletti falon található nagy zöld szív, amelyre az óvodapedagógusok figyelemfelhívó képeket, kiírásokat, plakátokat helyeznek el. A csoportok saját faliújságjára közepes méretű zöld szív kerül ki és a kirándulás vagy ünnep alkalmával a gyerekek ruházatára is feltűzzük a szívet. Zöld jeles napjainkat óvodai vagy csoportszinten ünnepeljük meg. Fontosnak tartjuk a közösen átélt élményeket, közvetlen megtapasztalásokat. A „Megmozdul az ovi” programsorozat keretében mind a négy csoportunk egyszerre vesz részt a programokon. Egy-egy rendezvénybe bevonjuk a szülőket is ezzel segítve a szülők szemléletmódváltását. Természeti környezetünk felkínálja a legjobb lehetőségeket, a hetenként visszatérő kirándulások alatti rácsodálkozást a természet kincseire. A közösen átélt élmények a közösség összetartozásának érzését erősítik, ezért igyekszünk változatos programokat szervezni, melyek színesítik óvodai életünket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeken keresztül pozitív hatásokat gyakoroljunk szüleikre. A családokkal közösen szervezett programjainkat folyamatosan bővítjük. Jeles napjaink mellett a mindennapjainkat folyamatosan áthatja az a környezettudatos szemléletmód, amellyel segítjük óvodásainkat abban, hogy egy jobb és élhetőbb, fenntarthatóbb világban cseperedjenek iskolásokká, később felnőttekké. A gyermekek környezeti kultúrájában, ismereteikben, természet iránti érzelmeikben környezettudatos magatartásában bekövetkezett változásokról partnereink (a szülők, iskolák, illetve fenntartónk) pozitív visszajelzései adnak képet.

Fenntarthatóságra nevelés a Benkő István Református Iskolában

Krisztina Farkasné Nagy — 2025-03-06

A fenntarthatóság divatos és mind jobban előtérbe kerülő kifejezése egyre nagyobb teret kap az oktatásban is. Ez a szemléletmód nem szűkíthető meghatározottan egy tantárgyra, ahogyan a minket körülvevő világ vizsgálata sem sorolható egyetlen tudományágba. Így egy oktatási intézményben akkor igazán eredményes a fenntarthatóságra nevelés, ha az intézmény egészének működésében jelen van ez az attitűd. Ebben a tanulmányban azokat a jógyakorlatokat kívánom megosztani, amelyeket az elmúlt években iskolámban a kollégák, a vezetőség és külső szakmai szervezetek segítségével megvalósítottunk. A jógyakorlatok középpontjában minden esetben a teremtett világ, rendszerben való megismerése és a természettudományos gondolkodásmód elsajátítása áll. Mindezekhez elengedhetetlen a tantárgyak közötti kapcsolatok erősítése és a tantárgyi integráció elősegítése. A gyakorlati módszerek között előtérbe kerülnek a tanulói tevékenységre ösztönző, arra építő, a tanulást felfedezésként értelmező módszertani munkaformák. E célok megvalósításához elengedhetetlen a pedagógusok folyamatos érzékenyítése és képzése, valamint a megfelelő taneszközök, segédanyagok használata is.

Tevékenykedtető feladattípusok a fenntarthatóságért

Izabella Gombkötőné Lombár — 2025-03-06

A környezetvédelem ügye, a környezettudatosság hétköznapi gyakorlatának elfogadtatása és az arra való motiváció nem csak a környezetismeret és a természettudomány órákon kerül előtérbe, hanem valamennyi tantárgy immár lényeges, intergrált része. Nyelvtanulóknál különösen fontos, hiszen az elmúlt évek valamennyi vizsgatípusában megjelentek a témával kapcsolatos szövegek. A felső tagozatos magyarórákon is változatosan juthat szerephez a téma, ugyanis kiváló alapot ad a szövegfajták (érvelő, ismeretterjesztő, véleményformáló) tanításához. Az elmúlt évek tanári gyakorlatában mindkét tantárgyam (magyar és francia) és mindkét korosztály (felső tagozat és gimnázium) esetében számos didaktikai eljárást próbáltam ki, hogy a fenntarthatóság témáját integráljam az óráimba, amelyeket a tevékenykedtető feladattípusok használata jellemez. Ezeket a jó gyakorlatokat kívánom megosztani tanulmányomban, bevezetőként röviden vázolom a tevékenykedtető módszer elméletét. A tevékenykedtető szemléletnek és a változatos tanórai eljárásoknak köszönhetően a diákok a tanórákon nem csak tanulóként, hanem társadalmi szereplőként jelennek meg, tágabb környezetükről is tanulnak gondolkodni, véleményt formálni, tervezni. A környezeti nevelés alapvető ismereteinek átadása az egyéb tantárgyak feladata. Azonban a fenntarthatóságról való tudás és az ezzel kapcsolatos világismeret aktivizálása, felhasználása elengedhetetlen része a többi tantárgy módszertani gyakorlatának is.

A zoopedagógia mint a fenntarthatóságra nevelés lehetősége a tanító- és óvóképzésben

Zita Bauer — 2025-03-06

Napjainkban a pedagógusok egyik kiemelkedően fontos feladatává vált a környezet megismerésére törekvő, nyitott, pozitív környezeti szemlélettel, környezetkultúrával rendelkező gyermekek nevelése. Az ehhez szükséges készségek, képességek és attitűdök alakítása a valós tapasztalatokon keresztül történhet meg eredményesen. A fenntarthatóság pedagógiája ennek lehetőségét hivatott megteremteni. Ahhoz azonban, hogy a fenntarthatóságra nevelési törekvések eredményesen valósulhassanak meg, elengedhetetlenül szükséges a pedagógusképző intézmények és azon kulcsfontosságú helyszínek szoros együttműködése, melyekben a lehetőségekhez képest legtöbb gyakorlaton keresztül történik a leendő pedagógusok szemléletének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, valamint módszertani kultúrájának megalapozása. Mind az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Természettudományi Tanszékének, mind a Fővárosi Állat-és Növénykertnek kiemelt fontosságú célja, hogy olyan szakembereket, nevelőket képezzen, akik képesek az intézményen kívüli színtereken a fenntarthatóság kultúrájának és a fenntartható életvitelnek élményszerű, játékos alapozására és fejlesztésére.

Előszó

Erzsébet Szurdoki — 2025-03-06

Esszenciális ábrák szerepe egy fejlesztő kísérlet keretein belül

Nikolett Turzó-Sovák — 2025-03-06

Tanulmányunkban egy fejlesztő kísérlet eredményeiről számolunk be, ami egy, a budai agglomerációban található általános iskola 3. évfolyamán zajlott. Kutatásunk központjában az esszenciális (Berends & Van Lieshout, 2009) ábrákat tartalmazó szöveges matematikai feladatok megoldásának segítése állt. Kísérletünk célja az volt, a tanulók 12 saját fejlesztésű feladatpár feldolgozása során találkozzanak egy-egy esszenciális ábrával, melynek tanulmányozása nélkülözhetetlen a sikeres feladatmegoldáshoz. Eredményül azt vártuk, hogy a kísérletben részt vett tanulók körében magasabb lesz a megoldottsága az ilyen típusú szöveges matematikai feladatoknak, és hogy nő a realisztikus válaszok aránya a realisztikus (Verschaffel, 2009) szöveges feladatok megoldása során. A kísérlet eredményeként tendenciózusan nőtt a kísérleti csoportban a realisztikus szöveges feladatokra adott realisztikus válaszok aránya, és kimutatható fejlesztő hatást értünk el egy PISA 2003-as hiányos szövegezésű feladat megoldottságában. Eredményeink a matematikadidaktika, a problémamegoldás területén fontos adalékul szolgálhatnak a gyakorló pedagógusok és a matematika módszertani képzés számára.

Supporting Preschool Teachers and Candidates in Inclusive Preschool Setting – Presentation of Naturalistic Teaching Project

Zsófia Böddi — 2025-03-06

Although mainstream teachers have wide knowledge about children with special educational needs (SEN), improvement of practical skills regarding education and development of these children is always needed. Improving teaching skills related inclusion and best practices are very important, as well as exchanging inclusion-related information and experience with other countries. Naturalistic teaching is defined as a process that helps children to gain developmental goals through interactions with the teacher embedded in natural environment and situations. It is a process, which provides developmental opportunities for all young children with SEN at-risk groups and with typical development to acquire skills or reinforce them. This paper presents the characteristics of Naturalistic Teaching as well as the key elements of it. The main questions and strategies are also described such as strategies that can be used with both children with and without SEN. Naturalistic Teaching Project is also presented as a good example of international information changing in the field of preschool inclusion.

Bizonytalanság, ökoérzelmek, természet és szabadság – A fenntarthatóságra nevelés pedagógiai dilemmái

Attila Varga — 2025-03-06

A tanulmány bemutatja, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek a fenntarthatóságra nevelés területén sokszor komoly dilemmák elé állítják a pedagógusokat. Talán a legfontosabb dilemma, mellyel minden fenntarthatósággal foglalkozó pedagógusnak szembe kell néznie, a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonytalanság. A fenntarthatóságra nevelés alapvetően egy olyan vágyott, elképzelt jövőről szól, mely eltér a múlttól, és melynek elérésben senki sem lehet biztos. Ezért gyökeresen más pedagógiai megközelítésmódot igényel, mint az oktatás hagyományos formái, melyek fő célja a múltban kialakult társadalmi működésmódok átörökítése a következő generációkra. A fenntartható jövővel kapcsolatos bizonytalanság ma már világszerte sok diák érzelemvilágában különféle negatív ökoérzelmek formájában is megjelenik, de e negatív érzelmek sok diákot környezettudatos cselekedetekre sarkallnak. Így az ökoérzelmek pedagógiai kezelése egy újabb dilemma elé állítja a pedagógusokat. Az ökoérzelmek mellett a környezettudatos cselekedetek másik fontos háttértényezője a természettel kialakított pozitív viszony. E pozitív viszony fejlesztésében kulcsszerepet játszik a természet szabad felfedezése. A tanulmányban tárgyalt harmadik pedagógiai dilemma, hogy hogyan illeszthető be a természet szabad felfedezése az iskolák erősen strukturált működésmódjába.

A becslés, mérés kompetencia-komponens különbségei a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanuló diákok között

Katalin Kulman — 2025-03-06

A 2020-as módosított Nemzeti alaptantervben a környezetismeret tantárgy óraszámai csökkentek (3–4. évfolyamon heti egy óra) a korábbiakhoz (1–4. évfolyamon heti egy óra) képest. Ennek hatására többek között a matematikaórák keretében is szükséges azoknak a specifikus módszereknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek hozzájárulnak a természettudományos neveléshez. Kutatásunk középpontjában annak vizsgálata állt, hogyan módosult az alsó tagozatos diákok tudása a mérés témakörében a tantervi változások tükrében. A 2021 és 2022 őszén hat általános iskola 3. évfolyamos diákjai (N=607) töltöttek ki egy, a természettudományos ismereteikre vonatkozó offline (papíralapú) kérdőívet. A két tanévben megkérdezett diákok két különböző tanterv (NAT 2012; NAT 2020) alapján tanultak. Az iskolák pontátlaga 5,31 és 6,07 között volt, az elérhető 7 pontból. A diákok 43%-a maximális pontszámot szerzett, 26%-uk pedig 6 pontot. Mindkét adat arra enged következtetni, hogy a korosztályi sajátosságaiknak megfelelő információk birtokában voltak a diákok a mérés témakörében. A feladatra kapott pontszámokat tekintve 2021-ben szignifikánsan jobb (t = 5,012; p < 0,01) eredményeket értek el a tanulók, mint a későbbi tanévben. Ez az eltérés nemcsak a teljes pontszámra volt igaz, hanem az egyes részfeladatok pontszámaira is. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy nagyobb ismeretanyaggal rendelkeztek a mérés témakörében azok a diákok, akiknek még volt környezetismeret órájuk az 1–2. évfolyamon.

Általános iskolás (alsó tagozatos) gyermekek táplálkozási és életmódbeli jellemzőinek vizsgálata

Gábor Áron Vitályos — 2025-03-06

Az új NAT az iskolák első és második évfolyamán megszüntette a környezetismeret tantárgyat. Ugyanakkor fontos lenne, hogy az egészséges életmódra nevelés az oktatás részévé váljon. Felmérésünk célja bizonyítani, hogy a rendszeres testmozgást végző családok gyermekei jobb egészségi mutatókkal és testtömeg-indexszel (BMI) rendelkeznek a többieknél. 2021-2023 között, harmadikos tanulók szüleit bevonva, kérdőívvel vizsgáltuk a gyermekek tápláltsági állapotát és szokásait és a szülők demográfiai jellemzőit és szokásait. Arra kerestünk választ, hogy ezek milyen hatással vannak a gyermek tápláltsági állapotára, hogy befolyásolják egészségi állapotát és későbbi fizikai aktivitását. Kutatásunk elsősorban tendenciákat vizsgál, pontos tápanyagszámításokra nem alkalmas. Az eredményeket a Második Országos Növekedésvizsgálat (2. ONV 2003–2006) eredményeivel is összevetettük. A gyermekek átlagos testmagassága és testtömege megfelel a 2. ONV által közölt értékeknek. A gyermekek BMI-jére jellemző, hogy egyre több a túlsúlyos és kövér. A szülők sportolási szokása szignifikánsan pozitív hatással van gyermekük tápláltsági állapotára. A családi sportprogramok pozitívan befolyásolják a gyermekek tápláltsági állapotát. Vizsgálatunkban az élelmiszer-összetevőkkel összefüggő allergia/érzékenység összecseng az országos arányokkal. A napi étkezések száma és a reggelizés és az ebéd szokása a kitöltők nagy többségénél optimális. A tipikusan fogyasztott ételek szénhidrát- és zsírdúsak, kevés zöldségtartalommal. Folyadékfogyasztás tekintetében közel megfelelő a bevitel, főleg víz. A közoktatás kiváló színtér lehetne a helyes étkezési szokások formálására, ez eddig főleg a környezetismeret órákon jelent meg.

Analyses on the anthropocene from anthropology to philosophy

Bektas Yener — 2025-03-06

Although there are differing views on when the Anthropocene began, the relationship between man and nature reached a critical point in history during this period. Since the beginning of the Neolithic period, the world’s population has grown significantly, reaching approximately eight billion people today, with more than half of them living in metropolitan areas. The growing population and density of cities have played a significant role in increased consumption of natural resources, the decline of biological diversity, and the emergence of ecological issues. Urbanisation has resulted in infrastructure and industrial activities that continue to disrupt the natural structure of the Earth. As a result, for the first time in history, the quantity of human-made objects has exceeded all living biomass. The apparent impact of humanity on the natural environment, which is viewed as the primary driving force behind these transitions, has raised concerns about the future. The solution to the growing concerns and escalating problems lies in reimagining and reconstructing the relationship between nature and man. In this regard, it is necessary to reconsider the definition of nature. What do we mean by nature? When asked this question, many people envision forests, mountains, or lakes. What is noteworthy, however, is that individuals do not place themselves within these images of nature. So, why does humanity position itself so distinctly apart from nature? To answer this, it is necessary to closely analyse the mode of modern thinking. The modern world’s way of thinking is based on a dualist perspective; everything is approached through opposites, and subject-object duality becomes more evident. Man has moved away from nature by confronting nature as an object and has begun to see himself as superior as a subject. Is this actually the case? In fact, each of us, like all life on earth, came from nature; we are its components.

A fenntarthatóságra nevelés vizsgálata a szigetközi általános iskolákban

Lajosné Csenger — 2025-03-06

Korunk globális környezeti kihívásai hazánkat, így a Szigetköz–Csallóköz régióját is érintik. A klímaváltozás hatásai, az édesvizekhez kapcsolódó minőségi és mennyiségi problémák, a szigetközi, ártéri ökoszisztéma változásai egyaránt megfigyelhetők (Guti 2020). Központi kérdés, hogy a helyi lakosság, a most iskolába járó fiatal generáció képviselői mennyire érzékelik ezeket a problémákat, mekkora jelentőséget tulajdonítanak ezeknek és hogyan lehet a környezettudatosságukat, a fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteiket, tudásukat bővíteni, a szemléletüket formálni. Az Insula Magna – Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program – melynek célja a vízgazdálkodással és a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos tervezési, információtechnológiai és monitoring fejlesztések előkészítése a Szigetközben – kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy feltérképezzük a Szigetközben működő általános iskolák fenntarthatóságra nevelési tevékenységét. Az általunk elvégzett komplex kutatás célja a régióban lakó és tanuló iskolás gyermekek környezettudatosságának vizsgálata volt, továbbá az iskolai pedagógiai programok elemzésével és az igazgatók írásbeli kikérdezésével az intézmények fenntarthatóságpedagógiai gyakorlatát, a felmerülő igényeket kívántuk feltárni. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy elméleti szinten minden általunk vizsgált intézmény megfogalmazza a környezet- és egészségtudatosságra, a fenntarthatóságra nevelésre irányuló elképzeléseit, ám a gyakorlati megvalósítás még várat magára, és a mindennapi nevelő-oktató munka során ezeket egyáltalán nem, vagy csak esetlegesen építik bele a tanórai és tanórán kívüli programokba. Munkacsoportunk a kutatási eredmények alapján egy fejlesztési programcsomagot készített, mely hozzájárulhat a Szigetközt érintő ismeretbővítéshez, a környezet- és egészségtudatos szemlélet kialakításához, formálásához, a helyidentitás fejlesztéséhez. Ezt a programtervezetet jelenleg szakértők vizsgálják, elemzik, értékelik és reményeink szerint pozitív elbírálásban részesül és minél előbb elkezdhetjük a program megvalósítását.

Környezeti nevelés hatása a Dunakanyarban

Szibilla Fazekas — 2025-03-06

A tanulmány átfogó képet ad a Dunakanyar, azon belül is a váci, dunakeszi, szobi és rétsági járás adott részein vizsgált civil szervezetek fenntarthatóságra való nevelésének hatásáról az oktatási intézményekben. A környezeti nevelés szemléletformálása irányt mutat a diákoknak, hogy a fenntartható életmód gyakorlásával a fogyasztói társadalom részeként globálisan és lokálisan formálják a gazdasági, társadalmi és környezeti jelenségeket. A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány kapcsolati tőkéjén keresztül interjúk és kérdőívek használatával a térség tanintézményeinek környezettudatos gondolkodását vizsgálva számos intézkedés érzékelhető, azonban eltérések vannak az iskolák által felállított prioritások miatt.

A fenntarthatóságra nevelés fejlődése a képzési és kimeneti követelmények tükrében

Tímea Laura Nyitrai — 2025-03-06

A fenntartható jövő érdekében az oktatásnak és nevelésnek középpontba kell állítania a fenntarthatóságot, hiszen a világunkkal szemben támasztott kihívások egyre nagyobb mértékűek. Ezért rendkívül fontos ma olyan pedagógusok képzése (szakiránytól függetlenül), akik kellően képzettek e területen. Ehhez át kell látnunk, hogy a képzési rendszerünkben hol helyezkedik el, milyen szerepet kap és a képzés során hogyan valósul meg a fenntarthatóságra nevelés és milyen módszertani felkészítést kapnak a pedagógusok a fenntarthatóságra nevelési feladataik megvalósításához. Egyik oldalról nyomást gyakorol a pedagógusképzésre a tanárhiány és a megnövekedett teherviselés, másik oldalon pedig a szakmai fejlődés és a minőségi nevelés-oktatás megvalósítása. Minőség és hatékonyság jegyében vizsgáltam a fenntarthatóságra nevelés jelenlétét a pedagógusképzésben. Dokumentum- és tartalomelemzés segítségével megvizsgáltam a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletek változásait a fenntarthatóságra nevelésre fókuszálva. A biológia-, földrajz- és kémiatanár-jelöltek felkészítésében vizsgáltam, hogy milyen mértékben integrálják a fenntarthatóság témakörét. Nemzetközi és hazai statisztikai adatokat elemezve, alapstatisztikai mutatók segítségével összehasonlító táblázatokat készítettem, arról, hogy a pedagógusképzésben milyen szinten valósul meg a fenntarthatóságra nevelés. Elemzem, hogy a különböző országok felsőoktatásában milyen eltérések és hasonlóságok figyelhetők meg a fenntarthatóságra nevelés terén.

Környezeti szemléletformálás két eltérő környezeti adottsággal rendelkező budapesti gimnáziumban

Zoltán Seres — 2025-03-06

A tanulmány célja bemutatni, hogy egy belvárosi környezetben, valamint egy budai zöldövezetben elhelyezkedő állami fenntartású középiskola közösségének milyen gyakorlati lehetőségei lehetnek a környezeti szemléletformálás területén. Jelen írásban konkrét példákon keresztül olyan jógyakorlatokat ismertetnek a szerzők, amelyek megvalósításához a legtöbb esetben csak kreativitásra és a környezeti nevelés iránti elkötelezettségre van szükség. A tanulmány szerzői az elmúlt évek során különböző, környezeti szemléletformáláshoz kapcsolódó iskolai programokat valósítottak meg a tanulók aktív bevonásával. Ilyenek voltak például a tanulók által készített infografikák és plakátok kihelyezése; madárodúk, etetők és itatók telepítése, valamint megfigyelése; iskolazöldítés (például magaságyások létesítése, faültetés, levéldísznövények szaporítása és gondozása); szemétszedés, illetve a szelektívhulladékgyűjtő-rendszer újragondolása. Különösen nagy hangsúlyt fektettek ezen a programok tanórai környezetbe való integrálására, amellyel sok száz tanulót mozgattak meg. A tanulmány célja a tapasztalatok, a fellelt támogató szervezetek, a felmerülő nehézségek, valamint az elért sikerek bemutatása.

Fenntarthatóság és művészetpedagógia – Új kihívások a pedagógusképzés vizuális nevelésében

Viola Rekvényi — 2025-03-06

Az ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszékének 3612+Vizuális Képességek Kutatóműhelye folyamatosan figyeli a vizuális nevelésben megjelenő nemzetközi trendeket, annak érdekében, hogy hallgatóink naprakész tudással rendelkezzenek. Így került a Kutatóműhely érdeklődésének fókuszába a vizuális alkotótevékenységek anyaghasználata és az ehhez fűződő társadalmi vélekedések megváltozása a fenntarthatósági törekvések kapcsán. Kutatásunk során részletesen vizsgáltuk a műanyagok megjelenésétől napjaink klímaszorongásáig terjedő időszakot, benne azokat a jelenséget, amelyek meghatározzák a vizuális nevelést a 21. században. A középpontjában két fő téma áll: egyrészt a vizuális nevelés aktuális témái és anyaghasználata, másrészt pedig a hallgatóink vélekedései ezen kérdésekkel kapcsolatban. A forrásfeldolgozás megszokott módjai mellett az esettanulmányok képezik a kutatási design legnagyobb hányadát. Kvalitatív módszereink mellett (interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések) kvantitatív elemeket is beemeltünk: adatgyűjtésünket két hazai pedagógusképző intézmény hallgatói körében folytattuk. Vizsgálatunk gerinceként a vizuális nevelés legjellemzőbb alapanyag-csoportjait tekintjük át – fontos kritériumként tudatosítva az anyaghasználatot, a kreativitást ellenben nem korlátozva. Kutatásunk eredményeképpen ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni a fenntartható vizuális nevelés minőségének eléréséhez és megtartásához, mint a korszerű pedagógusképzés fontos alappillére.

Könyvismertetés: Szabadi Magdolna Anna (2024). Zenélni, de másként – Zeneterápiás eszközök fejlesztő hatása a pedagógusjelöltek eredményes viselkedésére

Klára B. Zsoffay — 2025-03-06