Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat

Szerzők 2023/2–3

2024-01-04T12:21:44+00:00

A Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének 1919-ben és 1947-ben történt átmeneti, majd végleges megszüntetésének történetéhez

2024-01-02T11:40:51+00:00

Az ÓTE elődszervezetének, a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének (TITOE) 55 éves tényleges tevékenysége alatt először 1919 tavaszán merült fel a szervezet megszüntetésének lehetősége. Majd az 1945–1946. évi dermedt bizonytalanság után, hatósági nyomásra 1947. január 31-én, az utolsó közgyűlésen kimondták a szervezet végleges feloszlatását. Dokumentatív elbeszélésünkben e két esemény körülményeivel kapcsolatos forrásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Óvó úr vagy óvónő? Szakmásodás és az óvópedagógusi pálya feminizálódása

2024-01-02T11:49:31+00:00

A tanulmány összefoglaló áttekintést ad arról, hogy a hazai óvodáztatás 1828-as megindulását követően milyen lépésekben épült ki a 19. századi Magyarországon az óvóképzés, miként vált szakmává az óvópedagógusi hivatás. Forrásalapként a korabeli jogi dokumentumokra, tanügyi tanácskozási jegyzőkönyvekre és sajtócikkekre támaszkodva vizsgáljuk azt, hogy a kezdetben szinte csakis férfiak által művelt óvodai nevelői munka miként vált a századfordulóra szinte kizárólag női foglalkozássá, kiemelve a pálya elnőiesedésének folyamatát kísérő viták főbb témáit és érveit.

A hazai óvodapedagógus-képzés történetével összefüggő közlemények szisztematikus szakirodalmi áttekintése

2024-01-02T12:02:49+00:00

A szisztematikus szakirodalmi áttekintés célja a hazai óvodapedagógus-képzés szempontjából releváns és hozzáférhető elsődleges források (szakcikkek, tanulmányok és monográfiák) feldolgozása nyomán készített rendszerező elemző munka eredményének összefoglalása. Adatbázisokban folytatott szisztematikus keresés során a vizsgált kutatási területen a releváns publikációk kiválasztásához beválasztási és kizárási kritériumokat határoztam meg. A PRISMA 2020 protokoll módszertana szerint folytatott kereséshez kulcsszavakat választottam ki és alkalmaztam. Az azonosított szakanyagokat áttekintve, a felállított kritériumrendszer alapján, összesen 33 közlemény (tanulmány, tanulmány-sorozat, monográfia) került az elemzésbe. Az elméleti szisztematikus áttekintés egyrészt rámutatott arra, hogy bár a hazai óvodapedagógus-képzés történetével több közlemény foglalkozott, azok jelentős része az óvodatörténettel együtt tárgyalva tett említést képzéstörténeti mozzanatokról; másrészt igazolta, hogy az óvodapedagógus professzió hazai fejlődését a kezdetektől napjainkig bemutató kronologikus neveléstörténeti munka nem áll rendelkezésre.

Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének céljai, feladatai, feladatainak megvalósulása az elmúlt három évtizedben

2023-11-21T12:27:47+00:00

Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének 2023. évi találkozóján a történeti visszaemlékezés mellett fontos annak számbavétele, hogy az átalakuló oktatásban, azon belül a felsőoktatásban milyen jövője lehet az egyesületi munkának. Milyen kihívásokban segítheti a képző intézmények összefogódzását, az egyesületi munkában az egyéni szerepvállalást.

Kulturális folytonosság – az Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete első elnökének visszaemlékezései

2023-11-21T12:33:38+00:00

Az egyesület első elnökének visszaemlékezései a kulturális képzés fejlődésének szellemében történtek, amit a Baján megalakult ÓTE (Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete) azóta is képvisel. Ezekben a történeti emlékekben lépésről lépésre vezet minket végig a szerző a csöppet sem egyszerű, folyton változó, de annál inkább eredményesnek mondható úton.

Semper reformanda

2024-01-02T12:55:55+00:00

„A változás elkerülhetetlen. A változás állandó.” Benjamin Disraeli hitvallását követi a történeti áttekintés, az oktatáspolitikai változásokat és azok hatását felelevenítve az ÓTE jubileumi ülésén. Az írás hangsúlyozza a nevelés kezdeti szakaszának fontosságát, az óvó- és tanítóképzés fejlesztésének kiemelt szerepét.

Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete

2023-11-21T12:20:11+00:00

Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének (ÓTE) 30. jubileumi ünnepségén mondott beszédet a bajai Eötvös József Főiskola nyugalmazott főigazgatója, főiskolai tanára. Visszaemlékezései a kezdeti időkre olyan múltat idéztek fel, ami okán méltón lehetünk büszkék a magyar tanító- és óvóképzésre és bátran léphetünk a fejlődés további útjára.

Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete a magyar óvó- és tanítóképzésért

2023-11-21T11:26:23+00:00

Jelen megemlékezésben a magyarországi tanító- és óvóképzés mérföldköveivel találkozhatunk. Folyamatos fejlődésnek lehetünk tanúi a pedagógusképzés területén. Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének fontos szerepet szántak ezen az úton, ami követte a változásokat és támogatta az óvodapedagógus és tanítói professzió alakulását.

Óvodáskorú gyermekek digitáliseszköz-használatának, valamint a korosztály online jelenlétének vizsgálata

2024-01-02T13:15:02+00:00

Jelen kutatás az óvodáskorú gyermekek digitáliseszköz-használatát, internetfogyasztással kapcsolatos ismereteit mutatja be. A vizsgálatban részt vevő gyermekek 2015 után születtek, az Alfa-generáció tagjaiként egy olyan világban nevelkednek, ahol a digitális eszközök csupán karnyújtásnyira vannak tőlük. A felmérés kifejezetten a gyermeki tevékenységekre, ismeretekre fókuszál, bemutatja azon szakirodalmi adatokat, eredményeket, melyek a téma mélyebb megértéséhez nélkülözhetetlenek. A kutatás legfontosabb eredményének a gyermeki tanulás sajátosságainak feltárása tekinthető, hiszen a gyermekek rendszeres digitáliseszköz- használat nélkül is képesek fogyasztani a digitális tartalmakat. A kutatás eredménye alátámasztja azt a nézetet, hogy már kora gyermekkorban szükséges lehet a digitális edukáció, digitális kompenzáció.

Vajdasági óvodások szociálisprobléma-megoldása – Egy pilotmérés eredményei

2024-01-02T12:16:55+00:00

A szociálisprobléma-megoldás a személyközi problémák megoldására irányuló komplex – kognitív, érzelmi és viselkedéses – folyamat, melynek Chang és munkatársai (2004) elkülönítik orientációs (viszonyulási) és megoldói (racionális, impulzív, elkerülő) részeit. Az óvodások életkori nyelvi-kognitív sajátosságaiból, valamint az ezeket figyelembe vevő mérőeszközök jellemzőiből kifolyólag kevés információ áll rendelkezésünkre e korosztály szociálisprobléma-megoldásáról. Korábbi kutatások bizonyítják, hogy az óvodások esetében triangulációval megbízhatóbb adatok szerezhetők. Mindezek alapján a kismintás (N=38) mérésnek két fő célja volt: (1) vajdasági óvodások (4–6 évesek) szociálisprobléma-megoldásáról alkotott szülői és pedagógusi vélemények feltárása kérdőívek segítségével, valamint (2) óvodások szociálisprobléma-megoldásának közvetlen felmérése már meglévő és egy új, általunk fejlesztett, verbális és vizuális elemeket is tartalmazó eszközzel. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a szülők és a pedagógusok hogyan vélekednek a vajdasági gyermekek szociálisprobléma-megoldásáról, a családi-háttérváltozók befolyásolják-e ezeket, valamint a 4–6 évesek hogyan viszonyulnak a társas problémáikhoz és miként oldják meg ezeket. Az adatfelvétel a vajdasági gyermekek szüleivel és pedagógusaikkal kérdőíves (KNK, SZPMG) módszer alapján, míg a gyermekekkel közvetlenül (HSZPG, TRPG) kétszemélyes helyzetben történt. A szülők és pedagógusok véleményei eltérnek az SZPMG esetében: a pedagógusok ötéves korban tartják legjellemzőbbnek a kortársaik iránti negatív érzelmek kimutatását, a szülők ezeket kevésbé tartják jellemzőnek ebben az életkorban. Az óvodások adatai arra mutattak rá, hogy ezek kifejezése négyéves korban a legjellemzőbb. A problémákhoz való viszonyulást a felnőttek iránt eltérően látják az értékelők: a szülők tartják legjellemzőbbnek hatéves korban, emellett életkoronkénti különbségek rámutattak arra, hogy az apák ötéves korban is jellemzőnek tartják. A hatévesek adatai megegyeznek a szülők véleményeivel, miszerint a problémák megoldásához megfontoltan kérnek segítséget, ami a felnőttekkel kapcsolatos pozitív viszonyulásra utal. Az eredmények rámutatnak a szülők, a pedagógusok és az óvodások közötti hasonlóságokra és különbségekre, melyek részletesebb képet adnak a gyermekek szociálisprobléma-megoldásáról, valamint segítséget nyújtanak egy óvodapedagógusoknak szóló fejlesztőprogram elkészítéséhez, mellyel tudatosabban tudják felmérni és fejleszteni a gyermekek szociálisprobléma-megoldását.

Szülői nézetek vizsgálata az óvodás korú gyermekekkel kapcsolatos értékelvárások, észlelt jellemvonások és a kedvenc Disney-hercegnők összefüggésében

2024-01-02T12:27:18+00:00

A média hatásának erősségéről és irányáról megoszlanak a vélemények, azonban a kutatók abban egyetértenek, hogy a gyermekek nemekkel kapcsolatos gondolkodását a média is befolyásolja. Kérdőíves vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan látják a szülők gyermekeik kedvenc Disney hercegnőit, van-e összefüggés a gyermekek személyiségvonásai, a szülők értékpreferenciái és a kedvenc hercegnők jelleme között. A válaszadó 1310 szülő véleménye alapján úgy találtuk, hogy a Disney-hercegnős mesét fogyasztó gyerekek többsége a mesék főhősein keresztül a nők társadalmi szerepének változatos reprezentációját ismeri, ugyanakkor fiúk és lányok eltérő női főhősöket preferálnak. Vizsgálatunk szerint a szülők saját karakterpreferenciája, gyermekükről adott jellemzésük és a gyermekek felé támasztott értéke-alapú elvárások a gyermek neme által is meghatározottan összefüggenek azzal, hogy melyik Disney-karaktert látják gyermekeik kedvencének.

A múzeumpedagógia beépülése a Szennai Fekete László Általános Iskola gyakorlatába

2024-01-02T12:35:40+00:00

Napjaink múzeumában egyre hangsúlyosabb szerep jut az oktató-nevelő-szórakoztató funkcióknak. Mára az oktatás egyik fontos feladattá vált a múzeumi funkciók között. A múzeumok valódi részévé váltak az oktatási folyamatnak, ami az oktatási intézményekkel való együttműködések szorosabbá válását egyaránt feltételezi (Takács, 2013; Schlichter-Takács & Csimáné, 2020; Albrecht, 2022). A múzeum interaktív környezete, a múzeumpedagógia élményalapú módszerei segíthetik, eredményesebbé tehetik az iskolai tanulást. A „szórakozva tanulás” elvét szem előtt tartó, változatos múzeumpedagógiai módszertan alkalmazása a gyakorlatban kiváló tanítási/tanulási alkalmakat nyújthat a pedagógusok és diákjaik számára a tananyag élményszerű elsajátítására (Takács, 2013; Schlichter-Takács & Csimáné, 2020). Mégis még mindig kevesebben vannak azon pedagógusok, akik kihasználják a múzeumokban rejlő lehetőségeket, mint azok, akik nem. Persze sok a nehezítő körülmény: korábbi negatív múzeumi élmények (Kolosai, 2020), leterhelt pedagógusok, külső helyszínekből adódó óraösszevonások vagy éppen költségtényezők. Vannak, akiket mindez nem riaszt el. A Szennai Fekete László Általános Iskola egy sikeres példa. Tanulmányunkban megmutatjuk hogyan illeszthető be a múzeumpedagógia az alsó tagozatosok helyi tantervébe, valamint bemutatunk egy részletes mintaprojektet, mely kiválóan szemlélteti a múzeumi programok tervezésének-szervezésének folyamatát, kiemelve néhány sarkalatos pontot, melyek tapasztalatunk szerint a siker feltételei.

Utazás egy piros esernyővel – Elméleti és gyakorlati közelítés a képkönyv műfajához

2024-01-02T12:42:59+00:00

Tanulmányunk fókuszában egy olyan műfaj áll, amely Magyarországon alig ismert: a silent book (wordless picture book), azaz a képkönyv. Elméleti közelítésünket a műfaj többféle lehetséges megnevezésének és az emögött álló ontológiai sajátosságoknak a bemutatásával kezdjük, majd kiemeljük a képkönyvek történetének néhány fontos mozzanatát. Röviden kitérünk arra, milyen tényezők állhatnak amögött, hogy ez a műfaj a mai napig alig van jelen a magyar könyvkiadásban, és ezzel szembeállítva rávilágítunk a képkönyveknek az elsősorban az angolszász országokban tapasztalható népszerűségére. Nagyobbrészt külföldi szakirodalom alapján igyekszünk megmutatni, hogy esztétikai érdemein túl milyen gyakorlati haszonnal jár(na) a gyerekek számára a képkönyvek forgatása (vizuális nevelés, érzelmi nevelés, anyanyelvi nevelés). Végül pedig egy foglalkozástervben könnyen megvalósítható ötleteket kínálunk egy képkönyv gyerekekkel való közös megismeréséhez, élményteli feldolgozásához (Ingrid és Dieter Schubert The Umbrella című könyvéhez.)