Elpis Filozófiatudományi Folyóirat

Előszó az Überhauptról írott tanulmányokhoz

2024-04-23T21:16:40+00:00

Az ELTE BTK Filozófiai Intézete 2022. november 11-én egész napos konferenciát rendezett Bence György, Kis János és Márkus György legendás könyve, a Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? – becenevén az Überhaupt, avagy az Anti-Tőke – szamizdat „megjelenésének” 50. évfordulója alkalmából. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a konferencia – Kis János nyitóelőadásával, Tamás Gáspár Miklós köszöntőbeszédével, számos izgalmas értelmezéssel és Vajda Mihály záró gondolataival – ünnepi esemény volt, amelynek aktualitását csak fokozta, hogy 2022 őszén a mű angol fordításban is napvilágot látott, azaz megnyílt az út a „magyar marxista reneszánsz” utolsó klasszikusának nemzetközi recepciója előtt is.

De mit ünnepeltünk voltaképpen? Meggyőződésünk szerint nem pusztán egy történelmi dokumentumot, a marxizmustól távolodó, majd a demokratikus ellenzékben földalatti otthonra találó gondolkodók tájékozódási pontjainak egyikét, amelynek ott és akkor, a szabadság kis köreiben komoly helyi értéke volt, és amelyet egykori helyi értéke miatt ma is becsben tartunk. Az efféle elismerés inkább ünneprontó volna, semmint ünnepi, hiszen (Hegellel szólva) egy alkotás néhai jelentőségének bizonygatásával csupán a mostani jelentéktelenségét igazolhatjuk. A valódi emlékünnepen „rólad van szó” (tua res agitur), hangsúlyozza Ernst Bloch. Ilyenkor „a múlt ismét betör a Mostba”, vagy másképpen: „a Most kirobbantja a múltat hajdani történelmi lefolyásából”. Ha tehát a konferencia ünnepi esemény volt, csak a történelméből kirobbanó és a Mostba újra betörő mű tehette azzá. S hogy valóban azzá tette-e, azt lapszámunk Olvasója is megítélheti a tanulmányokká bővített előadások alapján: tematikus blokkunkat ugyanis ezek a szövegek képezik.

Vállalkozásunk hiánypótlónak tekinthető, hiszen az Überhaupt korábban még sohasem került „akadémiai” viták középpontjába. Amíg tilalmi listán volt, csupán a szamizdat irodalomban utalhattak rá, ám e hivatkozások jobbára a könyv lefegyverző ereje előtti tisztelgésre szorítkoztak – ahhoz hasonlóan, ahogy Vajda Mihály ’70-es évekbeli írásainak egyikében látjuk: „[ehhez] tárgyilag a magam részéről hozzátenni semmit sem tudok”.[5] A rendszerváltás utáni években azután a mű megjelenhetett végre, de sokáig változatlanul visszhangtalan maradt, minthogy a kritikai gazdaságtani vizsgálódások – és egyáltalában a Marx-stúdiumok – jóformán teljesen megszűntek. A közelmúltban azonban a könyv iránti érdeklődés szembetűnően megélénkült, éspedig igen sajátos módon. Amint erre Kis János is rámutat: az új felfedezők általában a Marx felé vezető útjukon találnak rá az Überhauptra, amely szerzői és akkori progresszív olvasói számára viszont a marxista hagyománnyal való szakítás dokumentuma volt.[6] Ez a különös kettősség a lapszámunkban közölt tanulmányok esetében is tetten érhető.

Köszöntőbeszéd az Überhaupt megírásának 50. évfordulója alkalmából

2024-04-24T06:41:26+00:00

Tamás Gáspár Miklós előadásának leirata.

Ideáljainkról gondolkodva. Miért nem vagyok szocialista?

2024-04-24T09:14:40+00:00

A Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? a szerzők számára a marxizmustól való eltávolodás kulcsműve volt. Mai felfedezőit többnyire a marxizmushoz való közeledésük motiválja. A szocialista ideál újkeletű vonzása érthető és méltányolható. A cikk azt indokolja meg, miért nem enged a könyv egykori társzerzője a csábításnak. Társadalmi ideálok háromféle érv alapján bírálhatók. (1) Nem gondolható el olyan intézményi modell, amely megvalósítaná őket. (2) Ha lehetséges is ilyen modell, a jelenből nem vezet erkölcsileg vállalható út oda. (3) Maga az ideál nem vonzó, megvalósulása nem kívánatos. A tanulmány a harmadik érvelésmódot, Gerald A. Cohen Miért ne inkább szocializmust? című munkáját vizsgálja. Cohen szocializmusában a munkamegosztás nem kölcsönösen előnyös tranzakciók, hanem az általános gondoskodás elvei alapján szerveződnék meg. Kimutatható, hogy egy ilyen rendszer egyoldalú függési viszonyokat teremt és megfosztja az egyént autonómiájától.

Az Anti-Tőke mint kritikai elmélet

2024-04-24T09:29:57+00:00

Bence György, Kis János és Márkus György közös könyve a hetvenes évek elejére készült el, és a címe: Hogyan lehetséges a kritikai gazdaságtan? A köznyelvben az Anti-Tőke vagy az Überhaupt elnevezés terjedt el. A kritikai töltés miatt én az előbbit preferálnám, de tartalmilag az utóbbi beszédesebb: lehetséges-e egyáltalán a kritikai gazdaságtan? Ez a szocializmusnak egy olyan elmélete lenne, amely a marxizmus reneszánszának kontextusába illeszkedik. Dolgozatom azt szeretné megmutatni, hogy az elemzett könyv két fontos tézist tartalmaz: (1) a marxi elmélet nyomvonalain haladva egy ilyen elmélet nem lehetséges, (2) a szocialista gazdaság nem lehetséges, illetve működésképtelen.

A használati érték kritikái és a kritika értéke

2024-04-24T09:37:02+00:00

Tanulmányomban azt a kérdést teszem vizsgálat tárgyává, hogy hogyan viszonyult az Überhaupt a nyugati marxizmus Marx-kritikájához, mindenekelőtt a Louis Althusser és tanítványai által írt Olvasni A tőkét kötethez. A tanulmányban a használati érték marxi fogalmának kritikáit teszem elemzés tárgyává, amely kritika mindkét műben hangsúlyos szerepet kap. A használati érték kritikájához kapcsolódik mindkét kötet azon fő kérdése, hogy vajon beszélhetünk-e a marxi diskurzus esetében valamilyen előzetes, A tőke kifejtésétől független tudományeszményről, és ha nem beszélhetünk erről, akkor vajon hogyan tudnánk meghatározni Marx kifejtési módszerének sajátosságait, kell-e beszélnünk egyáltalán ilyen speciálisan marxi módszertanról. A tanulmány fő célja az eltérő válaszok kibontása és szisztematikus összevetése.

Lehetséges-e egyáltalán marxi értelemben vett kommunizmus?

2024-04-24T09:41:22+00:00

Bence György, Kis János és Márkus György Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? című, ötven éve készült és betiltott grandiózus műve máig értékes és érvényes. Először a szocialista (kommunista) gazdaság marxi modelljéről nyújtott kritikájukat rekonstruálom. Majd áttérek a marxi kommunizmusfelfogás nem gazdasági összetevőinek kritikai tárgyalására: arra, hogy (1) a primitív társadalmak kommunizmusa nem szolgálhatott mintául a posztkapitalista kommunizmus számára, (2) a közösségek összetartó erejüket nagy mértékben a külső vagy belső ellenségképből merítik, (3) irreális feltételezni az állam, a jog és az erkölcs megszűnését nagyméretű komplex társadalmakban, és azt is, hogy az emberek közötti mindenféle konfliktus megszűnhet bennük, (4) az önmegvalósítás és a közösségiség összeegyeztetése problematikus, (5) a mindenki számára lehetséges kreatív önkiteljesítést biztosító társadalom elképzelhetetlen.

A hallgatólagos tudás és a marxi kommunizmuskép

2024-04-24T09:47:28+00:00

A tanulmány kiindulópontja az, hogy a Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? a központosított munkaidőgazdasággal szemben felhozott érveit a marxista közgazdászok azóta megcáfolták. A tanulmány bemutatja Cockshott és Cottrell a marxi munkaértékelmélet és a modern informatika módszereinek összekapcsolásával megalkotott szocializmusmodelljét. Ezután megvizsgálja az osztrák közgazdasági iskola a modellel szemben felhozott azon ellenvetését, hogy ez a szocializmusmodell sem tudná kezelni és felhasználni az úgynevezett hallgatólagos tudást, az olyan tudást, amely az emberek mindennapi, spontán gyakorlatában keletkezik és adódik tovább, és ezért nem táplálható be a számítógépekbe.

Kritikai politikai gazdaságtan vagy a politikai gazdaságtan kritikája?

2024-04-24T09:58:21+00:00

Az Überhaupt szerzői a marxi szocializmuskoncepció megvalósíthatóságának elgondolásán szándékoztak lemérni Marx kritikájának érvényét. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy a hagyományos marxizmus Moishe Postone által megfogalmazott kritikája és Postone alternatív Marx-olvasata alapján bíráljam ezt a vállalkozást. Ezek rövid ismertetése után azonosítom az Überhaupt elemzésében azt, ami a hagyományos marxizmus előfeltételezéseinek megőrzéséről árulkodik. A legfőbb egyezés abban áll, hogy mind a hagyományos marxizmus, mind az Überhaupt szerzői egy kritikai politikai gazdaságtan kidolgozására tett kísérletet tulajdonítanak Marxnak. Postone-t követve azonban amellett érvelek, hogy Marx a politikai gazdaságtan kritikájára vállalkozott, melyet nem érvénytelenítenek egy pozitív szocialista gazdaságtan megalkotásának nehézségei.

Értékelmélet és dialektika. Az Überhaupt a kritikai gazdaságtan hegeli örökségéről

2024-04-24T10:40:32+00:00

A marxizmus történetében a Hegelhez fűződő viszony kérdése mindig is jelentőségteljesebb volt annál, minthogy csupán hatástörténeti összefüggéseket tisztázó szakfilozófiai vizsgálódások tárgya legyen: Hegel ismétlődő le- és fölértékelése fontos fordulópontokkal esett egybe. Az Überhaupt esetében sincs ez másként. A mű nemcsak Hegellel szakít, hanem jóval általánosabb fordulatot hoz: a rendszerváltás előtti Magyarország progresszív elméleti antimarxizmusának legfőbb forrása lesz. Írásomban a Neue Marx-Lektüre értelmezési hagyománya alapján amellett érvelek, hogy A tőke „bizonyítási eljárásaival” szembeni közismert ellenvetések – az Überhaupt alapos és szubtilis bírálatai is – részben célt tévesztenek, s ez nem független a dialektikus módszer megítélésének problémájától.

Egy másik világ lehetősége

2024-04-24T10:44:44+00:00

A Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? egyik központi állítása, hogy a Marx-féle kritikai elméletnek mint elméleti és politikai programnak csak az adhat értelmet, ha legalább általános vonásaiban megadható az az alternatív társadalmi rendszer, amelyre e program a fennállót lecserélné. Az érv egy általános elvet feltételez: a fennálló társadalmi rend radikális átalakításának pártolása, esetleg tevőleges elősegítése csakis akkor jogosult, ha – legalább általános vonásaiban – meg tudjuk adni azt az alternatív társadalmi rendszert, amely a fennállót felváltaná, és meg tudjuk mutatni, hogy ez az alternatíva képes lenne a fennálló patológiáinak megszűntetésére újabb és rosszabb patológiák létrehozása nélkül. Aki ki akarja forgatni sarkaiból a világot, annak legalábbis meg kell tudnia mutatni, hogy egy másik világ lehetséges. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, igaz-e ez az elv. Amellett érvelek, hogy az elv nem bír általános érvénnyel: bizonyos helyzetekben akkor is jogosult a radikális társadalmi változásra való felhívás, ha nem tudjuk megmutatni, milyen lenne a másik világ, amelyre a jelenlegit felváltanánk. Sőt, bizonyos esetekben ez akkor is jogosult lehet, ha tudjuk, egy másik világ nem lehetséges.

Előszó a Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? angol nyelvű kiadásához

2024-04-24T10:48:31+00:00

Az angol kiadás előszavának magyar fordítása.

Vannak-e értelmezhetetlen műalkotások?

2024-04-24T10:55:31+00:00

Mennyire racionális a szabad akaratba vetett hit?

2024-04-24T11:04:09+00:00

A sztoicizmus horizontjai

2024-04-24T11:07:45+00:00