A VALOSÁGOS _keresztény_  _tükör_ 
493


 _elöljáró_  _beszéd_ 
494

A Valoságos _keresztény_  _tükör_ 
496

A VALOSÁGOS _keresztény_  _tükör_ 

Pater juste mundus _te_ non Cognovit

joan 17 25

1749 Rodosto


 _elöljáró_  _beszéd_ 

Az olyan _ember_ szokási akik nem avallás _szerint_ viselik magokot _ki_ mondhatatlan aleg _okos_ is arrol tsak igen _gyenge_  _írhat_ mivel az _eltévelyedés_ uttyai veghetetlenek a midön pedig el _hagy_ arendet a menyi _fő_ anyi féle út és _innét_ származnak evilágban az a _csodálatos_  _sok_ féle elme _tartás_  _hajlandóság_ és a _különböző_ szokások

Tsak egyedül az Isten _aki_ mindenkor ugyan azon mindenüt valahol uralkodik azért az igen _haszontalan_ és _semmirekellő_ munka azt reménleni _hogy_ le lehesen _írni_ az _ember_ ugy a mint vannak _de_ a _bizonyos_ és _hasznos_ munka azt le _írni_ a mitsodásoknak _kell_ lenniek mindnyájoknak ugy mint _Krisztus_  _tanítvány_ 

Esze szedvén mind azokot a _tudomány_ a melyeket nékünk adot az _evangélium_ mindenkor _tökéletes_ mindenkor egy aránsunak _talál_ a valoságos _keresztény_ meg változhatatlan szokását a mely nem engedi _hogy_ az _ember_ valamely _olyas_  _különbözés_ legyen _egy_ a másikátol mert a _Krisztus_ mindenkor egy mindenikben

A valoságos _keresztény_ ugyan ezen szokását vagy _jel_ ( _karakter_ ) akarták _tehát_ rövideden le _írni_  _ebben_ a _könyv_  _hogy_ pediglen az világosabban _ki_  _tetszik_ szükséges volt egy részit _ellenében_  _tenni_ a rosz _kereszt_ szokásinak nem az olyan _otromba_ vétkekröl szollok a melyeket még avilágiak is _kárhoztat_  _hanem_ tsak a jó _erkölcs_ valo _csalandó_  _gondolat_ szollok a melyekben _gyakorta_ vannak az emberek és _az_ afogyatkozásokrol a melyeket aköteleséginkröl valo _tudatlanság_ és a magunkhoz valo szeretet rejtik el _előtte_ a melyek _mindazonáltal_  _ellenkezik_ a _fő_ részeivel a _keresztényi_  _tudomány_ 

fel _tesz_  _tehát_  _előre_ a _fogyatkozás_ vagy a szines jó _erkölcs_ a mely _ellenkezik_ azal a miben áll a valoságos _keresztényi_  _szokás_ vagy _jel_ ezen _két_  _ellenkező_  _dolog_ mint egy _hasonlítás_  _csinál_ és tsak rövideden az _igazság_  _bizonyítás_ is fel _tesz_ Mint _hogy_ pedig ezek az reflexiok _sok_ féle _dolog_ vannak a melyek egészen _különbözik_  _egymás_ azért az _olvasó_ meg nem ütközik azon _ha_ láttya _hogy_ a mely reflexiok egy mást _követ_  _gyakorta_ semmi szövettségek nintsen _egymás_ azt a szövettséget nem is _kell_  _keresni_ az illyen meg röviditet munkában _hanem_ tsak azt _kell_  _kívánni_  _hogy_ mindenik reflexio _igaz_ legyen és _hogy_ az _igazság_ az melyet fel tészen _megegyezik_ a _keresztényi_ valásal

A mint is nem _kell_ azokot _egymás_ utan _olvasni_ valamint a _história_ mivel azok ugy mondván mindenik _keresztényi_ jó _erkölcs_ rövideden tsak a veleje és a melyekböl lehet _egy_ vagy _kettő_  _ki_ venni _egyszerre_ és meg visgálni _abból_ mint _cselekedik_ az _eltöltött_  _idő_ mint _cselekedik_ a _jelenvaló_ napokban és _hogy_ mint _kelletik_  _cselekedni_  _jövendő_ 

Nem fognak _talán_ semmit is látni _ebben_ akis _könyv_ olyat a mit nem láthattak volna más _egyéb_ jó _könyv_  _mindazonáltal_ azt _gondol_  _hogy_  _talán_ még valamely _haszon_ lehet _közönséges_ a _hív_  _hogy_  _ha_ ugyan azon _dolog_  _ilyen_ uj _forma_ alát adgyák _elébe_ 

Ebben a munkában lévö _igazság_ valo nézve azt fogják mondani _kétség_ nélkül _hogy_ igen _kevés_  _kereszt_ fognak üdvezülni _de_  _hogy_ lehesen el távoztatni ezt a mondást mivel etellyeségel meg _egyezik_ az _evangélium_ miért is _kell_  _abban_  _kételkedni_  _hogy_ a 
 választottak száma _oly_  _kevés_ mivel azt _sok_  _hely_ mondgya nékünk a _Krisztus_ azt mondgya _hogy_ az _élet_ vivö _kapu_  _keskeny_ az uttya annak nehéz és _hogy_  _kevés_  _talál_ azt meg

Ezek a szent lélektöl származot _igazság_ meg üsmértetik velünk mitsoda roszat _okoz_ a magunkhoz valo vak szeretet meg is vettetik velünk azt a mit _inkább_  _becsül_ magunkban az _isteni_ és a _felebaráti_ szeretetre _indít_ minket meg utáltattyák velünk magunkot és a világi _tartás_ és meg üsmértetvén velünk _hogy_ nem vagyunk valoságos jó _erkölcsű_  _betölt_ minket állando alázatoságal a mely _fundamentum_ egész vallásunknak

Meg üsmértetik azt is velünk _hogy_ mitsoda szükseges szüntelen vigyázni magunkra mitsoda szükségünk vagyon a _kegyelem_  _hogy_ jót _cselekedik_ és az _irgalmasság_  _hogy_ el _töröl_ azt a _fogyatkozás_ mely _abban_ a _jobban_  _találkozik_ a melyet _cselekedik_ 

A Valoságos _keresztény_  _tükör_ 

1

Tsak nem mindnyájan a _keresztény_ azért _követ_ inkáb a magok vallásokot mint sem valamely _másféle_ mert _abban_ születettek és neveltettek

A valoságos _keresztény_ pedig _aki_ atanulást szereti meg visgálva _követ_ vallását mert _abban_ világos _bizonyság_  _talál_ 

A mi _hit_  _első_  _fundamentum_ az _hogy_  _megtud_ miért avallás a melyben vagyunk valoságosab a _másféle_ avallás _dolog_ ugy más _dolog_ is a mit agyermekségben és a neveltetésben az elménkre veszünk a _benne_  _kemény_  _gyökér_ vétt _mindazonáltal_ az ollyanok kik tsak azért _követ_ vallásokot mert _abban_ születettek vagy neveltettek rend _szerint_  _gyenge_  _hit_  _hogy_  _ha_ tsak az Isten _különös_ valo malasztival meg nem _erősít_ öket Minden _keresztény_  _aki_ az _oktatás_ szereti _ok_  _kell_ vallását _követni_ és _hinni_ akristusban azért mert az _okosság_ akarja _hogy_  _hisz_  _őbenne_  _együgyűség_ volna azt _gondolni_  _hogy_ nem _kell_ a vallásrol _okoskodni_ mint _ha_ avallás _tart_ az _okosság_ visgálásátol avaloságos _dolog_  _hogy_ nem szabad _okoskodni_ a _titok_ és azokot akristusban és azö _anyaszentegyház_ valo _hív_  _által_  _kell_  _hinni_  _de_ szükséges magunkal el hitetnünk az 
  _okosság_  _által_ avaloságos _ok_ amelyek ara _kényszerít_  _hogy_  _hisz_ akristusnak _istenség_ mivel azután _könnyű_ vethettyük magunkot mind az alá amit nékünk _ki_ nyilatkoztatot ugyan ez is tészi az _ember_ valoságos _keresztény_ 

Az _istenség_ azon a sugárán _kívül_ amelyet azIsten munkái _által_  _oly_  _fényesség_  _tesz_ az emberek szemei _elébe_ világ _kezdet_  _fogvást_ és a mely vétkeséké tészi öket szent pál _szerint_  _hogy_  _ha_ nem _keres_ vagy nem _dicsőít_ annak avilágoságnak _eredet_ azokon a _jövendölés_ és _csoda_  _kívül_ a melyeket egy más után láttyuk az _írás_ az elsö _ember_  _fogvást_ és a melyeknek _bizonyság_  _oly_ nagy szorgalmatoságal _megtart_ magok is a sidok Az Isten az utolso _idő_  _elküld_ nékünk afiát a kinek _oly_ világosagal mutatta _ki_ 
  _istenség_  _hogy_ tsak a világi elme nem üsmérheti meg _ő_ akristus azt mondgya nékünk 
 szolván a sidokról: Ha el nem _jön_ volna és nékik nem szollottam volna Ha a _cselekedet_ nem _cselekedik_  _közötte_ melyeket senki más nem _cselekedet_  _bűn_ nem volna most pedig menttségek nintsen az ö _bűn_ ezekböl a szokból azt _kihozhat_  _hogy_  _ha_ a _Krisztus_  _istenség_  _oly_  _erős_ meg nem bizonyitatot volna a mint _megbizonyíttatik_ nem lett volna vétek _benne_ nem _hinni_  _de_ egy szers mind azt is meg _bizonyít_ a _feljebbvaló_ szók _hogy_ az _ok_ a melyekért _hinni_  _kell_ a _Krisztus_  _istenség_  _oly_ nyilvánságosok és valoságosok _hogy_ a jó _értelem_ el _kell_ azt magával hitetni és _hogy_ nintsen menttsége annak _aki_ arra nem _hajol_ 

A prophétiák a melyek _megígér_ a _Krisztus_ a melyeknek minden _cikkely_ valo _beteljesedés_ láttuk a mely _jövendölés_ tett akristus azokot láttyuk a sidokon az ö _csodatétel_  _feltámadás_ a szent léleknek láthatoképen valo le szállása _aki_ egyedül _ad_  _erő_ az apostoloknak: mind ezek olyan _dolog_ amelyek meg _bizonyít_ akristusnak valoságos _istenség_ és mind azok abizonyságok kik _élet_ fel áldozták az ö _feltámadás_ valo _vallástétel_ mind ollyan mártyromok akik _különbözik_ atöbbitöl illyeneket semmi féle _história_ nem _ad_  _elöben_ a több mártyromok a _hit_  _erő_  _által_ szenvedtek 
 martyromságot _de_ azok akik látták a _Krisztus_ és _aki_ szent pál _szerint_  _ötszáz_ valának 
 martyromságot szenvedtenek a _feltámadás_ látásáért és mind ezek látó _bizonyság_ valának _bennünket_  _megölethet_ mondák ezek _de_ azt meg nem tilthatod nékünk _hogy_ azt ne 
 mondgyuk a mit _hall_ a mit szemeinkkel láttunk és _kéz_  _tapasztal_ mi akristust _feltámadás_ után láttuk véle _beszél_ véle _eszik_ már mi most nem a 
 profétákra valo nézve _hisz_  _őbenne_ mivel mi láttuk és _hall_  _ő_ ezek ollyan _dolog_ a melyeket mi meg nem tagadhattyuk a mint is _hogy_ egy sem _megtagad_  _közüle_ ugyan akristus _Jézus_ fel támadásárol valo _bizonyság_ változtaták meg az egész _föld_ szinét ezek az alá valo _tudomány_ és _fegyver_ nélkül valo emberek _ledönt_ a 
  _bálvány_  _megtérít_ akirályokot a _filozófus_ és az _ország_ ök látták és _bizonyít_ azt akülönös _csoda_ avaloságos _Jónás_  _aki_  _eltemettetik_ és _harmadnap_  _feltámadt_ akristus azt _bizonyít_ nékünk _hogy_ más _jel_  _azonkívül_ nem _adatik_ azok akik azt 
 látták _hisz_ is mind magokért mind _érte_  _de_  _boldog_ azok kik nem látván azt _hisz_ 

Hogy _ha_ akristus valoságal fel nem _támad_ és a _tanítvány_  _ő_ nem látták volna _feltámadás_ után _csalárdság_ lett volna adologban a _tanítvány_ is _megcsal_ Leheté azt _értelem_ meg is _gondolni_  _hogy_ anyi _ember_ magára válalta volna egy _hitető_ adolgát _hogy_ mindnyájan meg is hallyanak azért _hogy_ valamely _kigondolt_  _feltámadás_  _bizonyság_  _tesz_ és azt _erősít_  _hogy_ az a _hitető_ Isten volt _soha_ az _ember_ elme az illyen _hihetetlen_  _dolog_  _hely_ nem _ad_ és _ha_ szinte _találkozik_ is egy _közötte_ olyan _esztelen_  _aki_ illyen _csalárdság_  _erősít_ leheté azt _megfogni_  _hogy_ anyi _sok_ számu _hamis_  _bizonyság_  _közül_ valamelyike meg nem vallotta volna az _igazság_ a _kínzás_  _holott_ semmi reménség nem volt ajutalomra

A _Krisztus_  _Jézus_  _feltámadás_ világosan _megbizonyíttatván_ ezen _meggyőzhetetlen_  _bizonyság_  _által_ ebböl akövetkezik _hogy_ a mi _okosság_ el _kell_ magával hitetni _hogy_ ö nem _hitető_ volt _hanem_ Isten a mint maga is meg mondotta nyilván _hogy_ ö Isten volna ez igy 
 lévén avaloságos _keresztény_  _okosság_ veti minden _értelem_ azok atitkok alá amelyeket ez az _ember_ s’ Isten nyilatkoztatot _ki_ néki akár mely _ellenkező_  _tetszik_ is lenni az 
  _ember_  _okosság_ ugyan az _okosság_ is viszi arra _hogy_ az _anyaszentegyház_ alá vesse magát látván azt világosan _hogy_ aztot akristus _fundál_ meg is _ígér_  _hogy_  _soha_ el nem _hagy_ 

A _keresztényi_  _tudomány_ szenttsége is igen _hatalmas_  _bizonyság_ a mi vallásunk _igaz_ voltának mivel a mint _meglát_  _ezután_ semmi roszat nem _cselekedhet_ik_  _hogy_ mindgyárt avallás az ellen ne állana semmi jót nem _cselekedhet_ik_ olyat a mely _ha_ tsak valamiben is aláb valo ne légyen annál atekélleteségnél mint a melyet a _Krisztus_  _kíván_ töllünk ez olyan _isteni_  _jel_ a mely fel nem _találkozik_ semmi _másféle_  _tudomány_ valaki azért nem _engedelmeskedik_ annak a mit mojses a proféták a _Krisztus_ és az apostolok 
  _hagy_ nékünk a _hihetetlen_ lenne _ha_ szinte a _hall_  _feltámadván_  _oktat_ is A _Krisztus_ avaloságos világoság a vilagban _jön_  _hogy_ meg világosittsa a setéttséget A szent lélek _elegendő_ meg üsmértette avilágal mitsoda vétek akristusban nem _hinni_ 
 azigasságot a melyel _teljes_ volt minden _cselekedet_ és _beszéd_ és az _ítélet_ a 
 melyet _követ_ a világ _fejedelem_ tsak a vakok vagy akik a setéttségben maradnak vagy tsak a világi szem nem láttya ezt a világoságot mind azok _aki_ magok viselése _tiszta_ és akik az _igazság_  _követ_  _könnyű_  _megkülönböztet_  _hogy_  _ha_ akristus _tanítás_ az _isten_ 
 vagyoné azok akik azö lábaihoz _közelget_ mondgya az _írás_ azö _tudomány_ 
  _folyás_ veszik _de_ az emberek jobban szerették a setéttséget mint sem avilágoságot a mely _-e_ világban _jön_  _hogy_ öket meg világosittsa _ugyanezért_ is itéltetnek meg mondgya az üdvezitö


2

Sokan az emberek _között_ tsak a láthato és a materialis világot szemlélik és visgállyák

A valoságos _keresztény_ pedig mindenek felet a lelki vilagot szemléli

Minek elötte a _keresztényi_  _kötelesség_ meg visgállyuk szükseges _megtekinteni_  _hogy_ avaloságos _keresztény_ mire _fordít_ mind azokot adolgokot melyek azö szeme _elébe_ mennek atesti _keresztény_ olyanok mint a sidok kik tsak a _földi_  _jó_  _tekint_ és szerették ugyan tsak ezekre _céloz_ mostanában is minden üsmerettségek _elmélkedés_ és _indulat_ tsak nem mindnyájan akeresztények tsak a _csillag_ a _föld_ atengert az 
  _ember_ és az _oktalan_ állatokot _tekint_ és semmit nem _egyéb_  _de_ azt _hallgat_  _hogy_ mit monda az Isten _jobb_ és mitsoda formában adgya szemei _elébe_ mind azt valami 
  _csodálatos_ és _isteni_ a _természet_ mind a leg aláb valo állatokig mitsoda _különbség_  _találtatik_ mind azö _termet_ mind az ö szokásokban _aki_ az Isten _gyönyörűség_ 
 mutatta _ki_  _jel_ mindenhatoságának mind azok olyan _csodálatos_  _dolog_ amelyek az elmét 
  _kényszerít_ meg üsmérni az ujját annak a _hatalmas_ munkásnak és szüntelen _csodálkozva_  _kell_ mondani _Dávid_ mely _csodálatos_ uram ate munkáid mindeneket nagy _bölcsesség_  _teremt_ mind ezeket amunkákot tsak testi szemekel _tekinteni_ annak _goromba_  _kell_ lenni vagy _esztelen_  _ha_ azokot tsak _történet_  _szerint_ valo _dolog_  _tart_ lenni a melyet meg nem lehetne egyeztetni az _értelem_ és azok az állatok _oly_  _csodálatos_ vannak _alkotva_  _hogy_ ugyan nehéz lelki párát _hogy_ nem _tulajdoníthat_ némelyeknek _közüle_ ajób _könyv_ meg lehet látni avilágnak _csodálatos_ valo _leírás_ amelyben meg láthattyák az emberek ateremtönek mindenhatoságát rendelésit és nagy _gond_  _ha_ a magában valo _megegyezés_ ennek a láthato vagy materialis világnak _teljesség_ meg _bizonyít_  _hogy_ nem _történet_ valo _alkotmány_ az _anyaszentegyház_ vagy is alelki világnak _egyesség_ nem aláb valo képen _tündöklő_ és láthato az _egyesség_ és ahasonlatoság mely az _ó_ és az _újtestamentum_  _között_  _találtatik_ szintén ugy a szemiben ütközik egy _keresztény_ valamint a napnak _csillag_ szép rendel valo _folyás_ 


 A valoságos _keresztény_ meg üsméri aláthato _dolog_ az _isteni_  _kéz_ a mely azokot alkotta és amely azokot _tart_ tsak az _isten_  _tekint_ minden _teremt_ állatban melyek 
 szemei elött vannak láttya avilágnak _tengely_ mely az ur munkája _meghajolni_ az ö _hatalom_ alat és a _föld_ felet valo _felhő_ kik _követ_ annak akarattyát _ki_ azokot vezeti láttya meddig _terjed_ a _filozófus_  _meghatározott_ elméjek és atzélt _ahol_ az _okosság_  _engedelmeskedni_  _kell_ a _hív_ meg üsmérteti véle a _föld_ porában a _meghal_  _sok_ számu _ember_  _hamv_ akik is _kész_ vannak _meghalhatatlan_ formát venni magokra _első_ 
 parantsolattyára _teremtő_ amidön az _ember_ fia _eljön_  _hogy_ meg visgállya mindenikének _cselekedet_ és el válasza akonkolyt a jó magtol Mivel _eljön_ az az _idő_ amelyben 
 mind azok kik a _koporsó_ vannak _meghall_ az Isten _fia_ szavát És mind azok kik jó _cselekedet_  _cselekedik_ akoporsokbol _kikelvén_ az _örökkévaló_  _élet_ fel _támad_ ugy azok is kik rosz _cselekedet_  _cselekedik_ azokból _kikel_  _feltámadván_  _kárhozat_ Addig amég aközönségesen valo _feltámadás_ nagy _titok_ és nagy _csoda_ véghez menyen ugyan azon _hív_  _ki_ nyilatkoztattya a _keresztény_ az _isten_ lelke mint 
 munkálodik a szent lelkekben a menyei lelkek vigyázván szüntelen _körülötte_ azö parantsolattyábol és az ö _irgalmas_  _kéz_ mely aválasztottakot vezeti _kigondolhatatlan_ és _megfoghatatlan_ utakon láttya _elfáradhatatlan_ serénységit az _ördög_  _aki_ maga után vonnya 
 abünösököt és _aki_ azt _keres_ szüntelen _hogy_ el nyelhese mindnyájan az _ember_ akeresztény azt is lattya _hogy_ mitsoda nehéz ateremtet _dolog_  _élni_ ragaszkodás nélkül a miolta az elsö _ember_ vétke mind azokot annak _hatalom_ alá vetette a kit a _Krisztus_ világ 
  _fejedelem_ nevezi a _csalárd_  _jó_  _felfedez_ és _felkeres_ azt a mi akeserüségekben üdveséges _érez_ magában az _ember_ szivnek meg romlását és akegyelemnek _erő_ a mely egyedül _felemelhet_  _ha_  _elesik_ üsméri lelkének _gyengeség_ és a _tiszta_  _imádság_  _hathatósság_  _kérvén_ az _isten_ segittségit _általlát_ atitkokban mind azt valamit a _Krisztus_  _tanít_ nékünk egy szoval mindenekben tsak ezen lelki világ _szerint_  _cselekedik_ amelyet néki a _hit_ szemei olyan _jól_  _ki_ nyilatkoztattyák valamely _jóllehet_ látnia _földi_  _dolog_  _hogy_  _ha_ aláthato _dolog_  _hajol_ nem _egyéb_  _hanem_ mint olyan modokhoz melyek arra rendeltettek _hogy_ a láthatatlan _dolog_ üsméretire _emel_ minket és ezen üsmerettségböl fel menyen az _isteni_ szeretetröl valo nagy parantsolatnak _betöltés_ mivel _kicsoda_ üsmérheti _ő_  _hogy_ ne szeresse

Ihon ezt nevezi szent pál ahitböl valo _élet_ mitsoda nyomoruságban vannak az ollyanok 
 kik tsak a testi állatokrol valo _gondolkodás_ és azoknak _bírás_  _foglal_ a lelkeket az Isten ö nékik olyan lelket adot akinek lehet magát _táplálni_  _isteni_  _gondolat_  _mindazonáltal_ azt tsak _földi_  _gondolat_ legeltetík Az _ember_ meg nem foghattya a maga nagyságát: ö _hasonlít_ az állatokhoz és azokhoz _hasonló_ lészen tsak aromlando és 
  _veszendő_  _jó_ után _fut_ amelyek _ő_ semmi meg maradando _boldogság_ nem viszik _de_ söt még _ellenben_ az _örökös_ nyomoruságra vezetik


3

Sokan akeresztények _közül_  _hasonlít_ az ollyan _esztelen_  _követ_  _aki_ el nem akarnák _olvasni_  _hogy_ mi vagyon a parantsolattyokban és akik _eltékozol_ a _követség_ vet _fundus_ 

A valosagos _keresztény_ pedig olyan _okos_  _kő_  _aki_ szüntelen aparantsolatrol _gondolkodik_ és _aki_  _fejedelem_  _tisztelet_  _fordít_ a _fundus_ melyet vett tölle

A _közönséges_ és a _megfoghatatlan_ vaksága tsak nem mindnyájan az emberekneka _hogy_ igen _kevés_  _gondol_ aköteleségek _megtanulás_ ök evilágra _küldettetik_ azt _tud_  _hogy_ itt _kevés_ mulatások lehet még is nem _igyekezik_ meg tudni azt _hogy_ itt mit _kell_  _cselekedni_ Az ö _király_ attyok a világra _küld_ öket _elegendő_  _talemtum_ is _ad_ nekik az ö _követség_  _de_ ök _visszaél_ azokal atálentumokal _elébe_ adgya atörvényt _hogy_ azt _megtart_ meg magyaráza nékik minden akarattyát az _evangélium_  _de_ azt nem _olvas_ vagy _ha_  _olvas_ is nagy _hidegség_ és bé _tölt_ a szent 
  _Jakab_ mondását _hogy_ meg nézvén magokot _abban_ a szent _tükör_  _elfelejt_  _mihelyt_ annak _hát_  _fordít_ a mocskot melyet magokon láttak volt Az az atya _elébe_ adgya _testamentum_ a melyel _örökös_  _fogad_ öket _bizonyos_  _ok_ alat ök pedig nem _olvas_ se parantsolatit se leveleit se atestámentumát annak a _hatalmas_ Atyának és el mulattyák meg tudni azokot az _ok_ a melyek vagy az _örökség_ teszik vagy _onnét_  _ki_ rekesztik öket minden nap _kiált_ nékik nyisátok meg azt a _testamentum_ a melyet az Atyátok vérivel petséttlette meg és anyi _sok_  _bizonyság_ vérekel kik _ő_ meg _halni_ látták _tiértetek_ meg fogjátok látni _hogy_ mint vesztitek el azt a _drága_  _örökség_ a mely néktek rendeltetet volt _de_ ök ezen fel nem indulnak leheté azt _megfogni_  _hogy_ az emberek anyira el merüllyenek az _esztelenség_ mivel _abban_ más mód nintsen vagy azt meg vallyák _hogy_ nem _keresztény_ vagy _hogy_  _esztelen_ azért mert magokot nem _oktattat_ a _keresztényi_  _kötelesség_  _mindazonáltal_ a _föld_  _tele_ az illyen vázhoz _hasonló_  _keresztény_ 

vannak olyan _kevés_ számu _keresztény_ kik magokban _által_ láttyák _hogy_ a _fő_  _kötelesség_  _abban_ áll _hogy_ szüntelen _olvas_ az attyok _testamentum_  _hogy_ nagy szorgalmatoságal és _tisztelet_ vegyék magokban a _benne_ lévö _oktatás_  _hogy_ atudosokal magokot meg világositassák és meg magyaráztassák _kis_ részit is annak a mi _abban_  _homályos_ volna és valamint az _evangélium_ jó szolgák a nyereségre adgyák a _különbféle_  _talemtum_ a melyeket vettek az _isteni_  _törvény_  _követés_  _megcsal_ magát _aki_ azt _gondol_  _hogy_  _elegendő_ avallásnak tsak némely részeit meg tudni a _keresztény_  _tartozik_  _megtanulni_ vagy magokot _oktattatni_ minden _kötelesség_ és ez a 
  _kötelesség_  _továbbterjed_ mint sem _gondol_  _hallgat_ mit mond maga az Isten nékik: Az én _törvény_ ate szivedben légyen mindenkor szemeid elött légyen _tesz_ a nyakad _körül_ és 
  _köt_ azt a _kar_ arrol _gondolkodik_ mind napal mind _éjjel_ Elmélkedgyél az én _ige_  _ház_ ülvén és uton _járván_  _ír_ azokot a _ház_  _küszöb_ és ajtaira _tanít_ ezekre _fia_ és magyarázd meg néki mi végre rendeltem a _ceremónia_ az illyenekben _foglal_  _tehát_ magokot a szentek és mi is tsak igy remelhettyük azt az _örökös_  _örökség_ amely _ígéret_ vagyon


4

Az emberek azt _tart_  _hogy_ vagyon _ok_  _keresztény_ nevezni magokot a midön a _titok_  _hisz_ és a vallásnak részeit _külső_  _követ_ 

A valoságos _keresztény_ mind azt semminek számlállya _hogy_  _ha_ tsak mind _külső_ mind _belső_ nem _követ_ a példákot melyeket a _Krisztus_ adot nékünk

visgállyuk meg még az ollyan rosz féle _keresztény_  _aki_ sokat _tart_ magok felöl olyan szin alat _hogy_  _tud_  _kötelesség_  _de_ akik valoságal tsak olyan állapotban vannak 
 mint akik nem _tud_ nem _elég_ atitkokot _hinni_ nem _elég_  _olvasni_ és _hallgatni_ atörvényt 
 mert valamint szent pál mondgya azok akik atörvényt _hallgat_ nem lesznek azal _igaz_ Isten elött _de_ tsak azok _megigazul_ akik azt _követ_ A _farizeus_ és a _doktor_ nem vadolták azal _hogy_ a _törvény_ nem _tud_ ök annak minden részit _tud_ mind azon 
  _által_ akristus szüntelen valo átkot mondot reájak mert nem _követ_ azt a mit _tud_ és _hisz_ és a mire másokot _tanít_ szent _Jakab_ apostol arra _tanít_ minket _hogy_ az _ördög_ is 
  _hisz_ amit mi _hisz_  _de_ a _hív_  _cselekedet_ nélkül _meghal_  _hív_ valamely _fa_ jó _gyümölcs_ 
 nem _hoz_  _ki_ vágattatik és _megégettetik_ A midön akristus azt fogja mondani menyetek el átkozotak az _örökkévaló_  _tűz_ nem azt fogja nékik mondani mert nem _hisz_  _hanem_ azt 
 mert az _irgalmasság_  _cselekedet_ nem _követ_  _hogy_  _ha_ tsak nem _bőséges_ ati _igazság_ az _írástudó_ a menyeknek _ország_ bé nem mentek: Legyetek _tökéletes_ 
 mondgya az üdvezitö valamint ati menyei Atyátok _tökéletes_ : Ezt a _tökéletesség_ ugy nyerjük meg _hogy_  _ha_  _megegyeztet_  _élet_ akristuséval Mi nékünk tsak egy 
  _doktor_ és mesterünk vagyon _aki_ is akristus ö nála vagyon egyedül az _örök_  _élet_ 
  _ige_ ö egyedül az a nagy _szegletkő_ a melyen áll a _keresztényi_ egész _épület_ szükséges 
 minden _okos_  _ember_ erre a _kő_  _építeni_ ugy _hogy_ amidön az _eső_ az _árvíz_ és a szelek a _ház_  _jön_ el nem _esik_ mert a _kő_ vagyon _építve_ A _Krisztus_  _kell_  _hát_  _építeni_ 
 ugy _kell_  _gondolkodni_ valamint akristus ugy _kell_  _beszélni_ valamint akristus ugy _kell_  _cselekedni_ valamint akristus és azö nevében ezt _hagy_ nékünk az apostol egy szoval 
 akristusban _kell_  _öltözni_ A _ki_ utánnam akar _jönni_ engemet _követ_  _aki_ velem nintsen 
  _ellene_ vagyon és _aki_ velem nem _gyűjt_ a _tékozol_ Ez igy lévén akik akristust nem 
  _követ_ azok véle nem _egyes_ olyanok valamint az ágak melyek nintsenek a szöllö 
 tökéhez _foglalva_  _gyümölcs_ nem _hozhat_ meg száradnak és atüzre vettetnek mert 
 mondgya akristus mi semmit nem _cselekedhet_ik_ nála nélkül szent pál pedig arra _tanít_ 
  _hogy_ tsak azok üdvezülnek akik _hasonlít_ az Isten _fia_ a mi urunk _Jézus_  _Krisztus_  _ábrázat_ 

Mind ezekböl láthatni _tehát_  _hogy_ tsak egyedül ahit nem _elegendő_ az _örökkévaló_  _dicsőség_ el nyerésire _hanem_  _teljesség_ szükséges akristus _élet_  _követni_  _ki-ki_  _találhat_  _abban_ a maga 
 rendéhez _képest_  _sok_ féle példát mert noha a _sok_ féle _talemtum_ (vagy ajándék:) melyet az _isten_ lelke adgya nékünk _sok_ féle _kötelesség_  _kötelez_  _de_  _tartozik_ mindenkor ugyan 
 azon lélek _szerint_ viselni magunkot és ugyan azon _Jézus_  _Krisztus_  _tekinteni_ minden _beszéd_  _és_  _cselekedet_ némellyik _követhet_  _ő_ az ö _hallgatás_ magános és el rejtet _élet_ meg más az ö munkás és _fáradozó_  _élet_  _aki_ is tsak amások szolgálattyában _fáradozik_  _követhet_  _ő_ az ö _igazság_  _irgalmasság_  _kegyesség_  _tűrés_ alázatoságában _felebaráti_ szeretetében és noha lehetetlen volna nékünk ezeket a jó _erkölcs_ azal a _tökéletesség_  _követni_ mint a mellyel a _Krisztus_  _követ_  _de_ az ö _követő_ leszünk tsak azt _cselekedik_ a _mitőlünk_  _ki_ telhetik a melyet pedig el mulatván nem remélhettyük az üdveséget mert a midön akristus azt mondgya _hogy_  _aki_ 
  _hisz_ és _megkeresztelkedik_ üdvezül a _cselekedet_  _által_ valo _élő_  _hit_  _kell_  _érteni_ szent 
  _Jakab_  _szerint_ szent pál azt mondgya még nekünk _hogy_ a _Krisztus_ vallásában tsak a szeretet _által_ valo _hív_  _használ_ 


5

Legg több része az _ember_ akeresztényi _tudomány_  _abban_ aparantsolatban _tart_  _hogy_ másokal ne _cselekedik_ azt aroszat amelyet nem akarnok _hogy_ velünk _cselekedik_ 

A _keresztényi_ vallás _több_  _kötelez_ és azt _hagy_  _hogy_ másokot _megelőz_ és _cselekedik_ mind azt másokért valamit akarnok _hogy_ mások _cselekedik_  _érte_ 

Sokan akeresztények _közül_ azt _gondol_  _hogy_ az _ótestamentumbeli_  _tudomány_ továb nem 
 ment a _természet_  _törvény_ parantsolattyánál amelyet _Tóbiás_ a _fia_  _hagy_ és a melyet a pogányok is üsmerték valamint asidok ne _cselekedik_ azt másal amit nem akarnád _hogy_ mások _cselekedik_ veled _de_ akristus _aki_ azért _eljön_  _hogy_ meg magyaráza a 
  _törvény_ valoságos _értelem_ nékünk azt parancsolta _hogy_ azt _cselekedik_ masokért amit akarnok _hogy_ mások _cselekedik_  _érte_ ebböl áll rövideden az egész törvény ez igy lévén _hinni_  _kell_  _hogy_ az _ó_ törvény magában _foglal_ ezt atekelleteségre valo parantsolatot és mind azokot az _oktatás_ melyeket _Tóbiás_  _ad_ afiának _ha_  _jól_  _meggondol_ ez a parantsolat tsak rövideden _elöben_ adgya atermészet _szerint_ valo _igazság_ amelyet minden _ember_  _olt_ az Isten és amely ellen _soha_ senki ugy fel nem _támad_  _hogy_ magában meg nem üsmérte volna _hogy_ roszul _cselekedik_ 

Igasságos _dolog_  _tehát_  _hogy_ azt _cselekedik_ másokért amit _kíván_  _hogy_ mások _cselekedik_  _énértem_ Azt akarom _hogy_ azok akik alattam vannak meg adgyák nékem amivel _tartozik_ nem _kell_  _tehát_ semmiben is el mulatnom azt amivel _tartozik_ azoknak _aki_  _függ_ vagy azoknak akik valamely _javall_ voltak _hozzá_ azt akarnám _hogy_ minden féle állapotban _kegyesség_  _igazság_  _hűség_ és szeretettel volnának _hozzá_  _hasonló_  _kell_  _tehát_  _cselekedni_ nekem is _hasonló_  _tekintet_ és _tisztelet_  _kell_ lennem _felebarát_ mint a melyel akarom _hogy_ légyen _hozzá_  _öröm_ látom _ha_ nékem meg _bocsát_ meg _kell_  _hát_ nékem is _bocsátani_ Azt akarnám _hogy_ engemet meg segitenének és _hogy_  _megelőz_ lelki és testi szükségimet szükséges _tehát_  _hogy_ én is _megelőz_ másokot a menyiben _tőle_ lehet A nekem igen nehéz volna _ha_  _csúfság_ üznének _belőle_ ugy _kell_  _tehát_ másokal _tréfálódni_  _hogy_ a _tréfa_  _okosság_ annak _tisztelet_ és _kedv_  _fordít_  _aki_  _tréfálódik_ Azt én _örömest_  _kíván_  _ha_ szeretettel _megint_  _fogyatkozás_ a melyekböl magamot _megjobbíthat_ és _hogy_ a _többi_ el szenvedgyék és _megbocsát_  _hasonló_  _kell_  _bánni_ az én atyám _fia_ igy _kell_  _tehát_  _gondolkodni_ atöbbiröl is 
 Mindenitek szolgállyon _egy_ a másikának a vett ajándék _szerint_ mint az Isten ajándékinak _hű_ sáfári mondgya szent Péter

A szentek fel áldozták _élet_ azokért kik az ö segittségekhez _folyamodik_ ámbár sokan azok _közül_  _soha_ nem _kér_ is segittségeket _de_  _megcselekedik_ mert _érez_  _hogy_  _hasonló_ alkalmatoságokban ök is _kedves_ vették volna a segittséget _ó_ mely _kevés_  _követ_ ezt az _isteni_  _törvény_ még akönyü _dolog_ is _de_ még _ellenben_ menyi vagyon olyan _aki_ olyan roszat _cselekedik_ amelyet nem akarná _hogy_ mások _cselekedik_ véle _mindazonáltal_ 
  _hogy_ valoságal Isten _fia_ mondhasa valaki magát nem _elég_ roszat nem _cselekedni_ mivel _teljesség_  _tartozik_ jót _cselekedni_ és nem tsak jót _kell_  _cselekedni_  _hanem_  _ha_ meg lehet atekélleteség azt _kíván_  _hogy_ a _jobb_  _igyekezik_ 

Némelykor igen nehéz választást _tenni_ a jó és ajobb _között_ ebajos volt _gyakorta_ a szenteknek is _kételkedik_ azon _ha_ egy _dolog_ meg tselekedgyéké inkáb mint sem a másikát _ha_ szollyanaké vagy _hallgat_  _de_ ezt a parantsolatot _hogy_ azt _cselekedik_ másokért amit 
 akarnok _hogy_  _érte_  _cselekedik_ és a mit láttak _hogy_ azIstennek _nagy_  _dicsőség_ lehet azt _teljesség_ véghez vitték

A parantsolat melyet adok néktek mondgya akristus az _hogy_ ugy szeresétek egy mást 
 valamint én szerettelek _titeket_ Az Attyának pedig azt mondgya szolván az apostolokrol 
 és az ö _kép_ mindnyájan a _hív_ ugy szeretted öket valamint engemet szerettél 
 meg másut azt mondgya az Atya ugy szerette a világot _hogy_ azért az _egyetlenegy_ fiát adta Ez a szeretet pedig mondgya akedves apostol _abban_ áll _hogy_ nem mi az _isten_  _hanem_ 
 az Isten szeretet minket _elsőbben_ Az _isten_ és a _Krisztus_  _Jézus_ az _ember_ valo szeretete _megelőző_ szeretet és mint _hogy_  _tartozik_ ugy szeretni másokot valamint az Isten és akristus szeretet minket ebböl azt _kell_  _kihozni_  _hogy_  _tartozik_ egy mást szeretni 
  _megelőző_ szeretettel ugyan _ezáltal_ is mondgya az üdvezitö _hogy_  _egy_ lészünk mindnyájan valamint ö egy az Atyával _hogy_ mi _benne_ leszünk és a _Krisztus_  _mibennünk_ siessünk _tehát_  _az_ a _titkos_  _egyesség_  _feláldozván_ mindent azért _hogy_  _megelőzhet_ 
  _egy_ a másikunkot: adgyuk el ugy mondván mindenünket _hogy_ meg nyerhesük azt a menyei el rejtet _kincs_ és azt a _megbecsülhetetlen_  _gyöngy_ mint _hogy_ pedig az a parantsolat magában _foglal_ az egész _törvény_ a világos _hogy_ azok akik azt nem _követ_ vétkeznek 
 atörvény ellen ez a _tanítás_ szent _Jakab_ apostolnak


6

Nagyob része akeresztényeknek tsak testi _tekintet_ valaszttyák magoknak az _élet_ rendét

A valoságos _keresztény_ pedig az Isten lelke _által_ választtya azt

Igen _közönséges_  _dolog_ azt látni _hogy_ a szülék rendelik el _gyermek_  _hivatal_ vagy az óllyanok kik szabadosok ök magok választtyák azt magoknak _abban_ pediglen _egyéb_ nem vigyáznak _hanem_ a nagyra vágyásra a _haszon_ az _életbeli_ alkalmatoságokra a nyugodalomra vagy a szükségre mind ezek testi _tekintet_ és _gyakorta_ veszedelmesek ezek is _okoz_  _gyakorta_ a _sok_ féle _hivatal_ lévö emberek _között_ a rendeletlenségeket mert _gyakran_  _az_ nem hivatattak még is _az_ adgyák magokot és _elegendő_  _értelem_ nintsen _hogy_ azokot _jól_ végben vigyék

A _tisztességes_  _élet_ módgyai el nem rekesztenek az üdveségtöl _de_ némelyiknek olyan _illik_ a mely másnak _kárhozat_ lészen A valoságos _keresztény_ pedig _egyenlő_  _tekint_ mind azokot a _hivatal_ melyek _hozzá_  _illendő_ az Isten _elébe_  _járul_  _gyakorta_  _hogy_  _hallgat_ az ö szavát és magát az alá veti amit vagy az ö szent akarattya sugarol vagy a mit a _keresztényi_  _okosság_  _ad_  _elébe_  _de_  _hogy_ magát meg ne tsallya _okos_ és _értelmes_  _ember_  _jár_  _tanács_ rend _szerint_ ugyan _ezáltal_ is mutattya meg az Isten azt amit _isteni_  _hivatal_ neveznek ugyan ez is viszi avaloságos _keresztény_ inkáb egy _hivatal_ mint sem a másikára minden _másféle_ út vagy _tévelygés_ vagy veszedelemre viszi az _ember_ mindenek felet arra _kell_ vigyázni _hogy_ a _hivatal_ való valasztás melyek másokot _tekint_ ugy mint alelki pásztorság a _bíróság_ vagy a _doktorság_ sokal nagyob vigyázást _kíván_ mint sem az olyanok a mellyek tsak a választo személyit _tekint_ más képen rettentö számadásra adgyák magokot a vétkekért mellyekben _eshet_ik_ A midön akristus _Jézus_  _tag_ szerentséjekben vagy _élet_  _jár_ adolog a nem _elég_  _hogy_ tsak azt _cselekedik_ a mi _jobb_  _hanem_  _bizonyos_ is _kell_  _abban_ lenni _hogy_  _elegendő_ ajándékok vagyon arra 
  _hogy_  _az_ végezhessenek mivel az Isten ugy _osztogat_ az ö _különbféle_ ajándékit az _ember_ amint néki tettzik ugyan az ö lelke és ajándéki _szerint_  _kell_  _intézni_ az _ember_ amagok _hivatal_ 

Hogy _ha_ a _klastrom_ tsak azért _kell_ menni _hogy_  _elhagy_ a világi meg romlást _hogy_ penitentziát _tart_  _hogy_ egészen a sanyaruságra adgyák magokat és _hogy_ a magok akarattyok _követés_ valo veszedelmet _elkerülhet_ egy szoval _hogy_  _tökéletes_  _követhet_ a _Krisztus_ és _hogy_ a _Krisztus_  _öltözhet_ik_ valamint szent pál mondgya ezek _tehát_ az egyedül valo _ok_ a melyekért a szerzetes _élet_  _kell_  _kívánni_ mivel atöbbi arendeletlenségeknek _ok_ 

 _de_ amidön az _egyházi_ rendre akarják magokot adni mindenek felet _inkább_  _akkor_  _kell_ 
 vigyázni az Isten szavára A _Krisztus_  _sok_  _hely_ mondgya nékünk _hogy_  _ő_ az Attya választotta _hogy_ ö nem magátol _eljön_  _hanem_ az Attya _küld_ Az apostolinak meg azt 
 mondgya _hogy_ nem ök választották _ő_  _hanem_ ö valasztotta öket szent pál azt mondgya 
  _hogy_ senkinek nem _kell_ magának _tulajdonítani_ a papi _tisztelet_  _hogy_  _ha_ tsak arra ugy nem _hívattatik_ mint _Áron_ Mitsoda vakmeröségel lehet _tehát_ az _ember_ a mint azt láttyuk minden nap magokat a papságra választani és az _egyházi_ méltóságokra Nem lehet más rendet adni azoknak _elébe_ kik azokot méltán akarják fel venni mint amelyeket szent 
 pál _ad_  _Timóteus_ Ne _illet_ az urnak _Krisztus_ se ne vádollyátok az urnak 
 valasztottit _hanem_  _megítél_ ök magokot a szent _ige_  _szerint_ a melyeknek ök meg 
 tartoi és sáfári rettegjenek pedig _akkor_ a midön tsak a magok választása _felemel_ öket 
 arra a nagy méltoságra és nem akristus lelke és azö _feljebbvaló_ A papok a _föld_ soja és az igen _félő_  _hogy_ az ollyanok akik tsak _ember_  _tekintet_ mentek _abban_ a szent rendben ne legyenek olyanok mint az _ízetlen_ só a mely tsak _elvetni_ valo ök avilágnak avilagosága meg _kell_ világosittani mind azokot kik aházban vannak _fényleni_  _kell_ nékik az emberek elött _aki_ arra _kell_ vinni _hogy_  _dicsőít_ a menyei atyát példát adván nékik ajó _cselekedet_ szükséges _tehát_  _hogy_ a menyei Atya a világoságnak attya _tesz_ öket agyerttya tartokra _hogy_ világosittsák az _anyaszentegyház_ mely azö _ház_  _hogy_  _ha_  _Oza_  _oly_  _kemény_  _megbüntet_ azért _hogy_ a szekrényt akarta _tartani_  _hogy_  _él_  _esik_ miképpen fognak _bánni_ azokal kik az elö menetelért vagy ahaszonért ádozo papoká merik magokot _tenni_ és _kéz_ venni a szenteknek szentit _hogy_  _ha_ több számot vesznek azoktól _aki_  _több_  _bíz_  _hova_ lésznek azok akik magok _keres_ magokra _tenni_ arettentö _teher_ az _oltár_  _szolgálat_ 


7

Tsak nem mindnyájan akeresztények azt _gondol_  _hogy_ sokat _cselekedik_  _ha_  _bizonyos_  _óra_ az _imádság_ vagy az _elmélkedés_  _tölt_ 

A valoságos _keresztény_ pedig azt _tart_  _hogy_  _tartozik_ szüntelen _imádkozni_ 

Nagyob része akeresztényeknek azt _tart_  _hogy_  _elég_ tészen _kötelesség_  _ha_ egy nehány _óra_ az _imádság_  _eltelik_ atöbbit pedig amulattságban és a _hiábavalóság_  _eltölt_ mind 
 azon _által_ akristus arra _tanít_  _hogy_ szüntelen _kell_  _imádkozni_ szent pál _megtanít_  _hogy_ mi 
 modon lehesen ez az _imádság_ amely is nem más _hanem_  _hogy_ mindenkor az _isten_  _függeszt_ lelki szemeinket akár _eszik_ akár _iszik_ vagy akár mit _cselekedik_ mondgya nékünk _de_ azt mind az Isten _dicsőség_ valo nézve _cselekedik_  _ki_  _ki_ észre veheti ebböl 
  _hogy_ mi formában _kell_  _követni_ ezt aparantsolatot ugyan az _isten_ mondgya ezen 
 apostol _hogy_  _él_ mozgunk és maradunk _mihelyt_ azö lelke rollunk el _távozik_  _meghal_ és porrá leszünk minden szem pillantásban veszünk az _isten_ és minden szem pillantásban vagyon szükségünk _hogy_ tölle _kér_ vakságban volna az olyan _aki_ nem látná _hogy_ mitsoda szükséges nékünk szüntelen azö segittségit _kérni_ nagy _hálaadatlan_ is 
 volnánk _ha_  _elfordít_ szemeinket arrol a _mindenható_  _kéz_ amely szüntelen segit minket minden munkáinkban _aki_  _megfoghatatlan_  _tűrés_ várja _hogy_  _gondolkodik_ üdveségünkröl és akinek _gond_ vagyon _élet_ még _akkor_ is a midön vétkezünk

Akár mely _foglalatosság_ volnánk is miért nem _felemelhet_ elménket az _isten_ vagy azért _hogy_  _dicsőít_ vagy segittségit _kér_ meg emlékezvén _belső_ ezekröl a szokról melyek szüntelen az _anyaszentegyház_ szájában vannak uram _figyelmez_ az én 
  _oltalom_ én _isten_ sies az én segittségemre: _Judit_ mind _imádság_ mind _böjtölés_  _készül_  _az_ a nemesi _cselekedet_ amelyet az Isten _ad_ elméjire: a jó alkalmatoság elötte volt _hogy_ véghez vigye _mindazonáltal_  _elhalaszt_ és _elsőbben_ a _Holofernesz_ ágya mellé _leborul_  _hogy_ a menyei segittséget _kér_ a midön pedig el akarná vágni a _fej_  _egy_  _kéz_ ahaját _tartván_ a másikában akardot _felemelve_ meg állapodik és 
 mondgya ujontában én _isten_ mostanában _ad_  _erő_ nékem Ez olyan _csodálatos_ példa mely meg _bizonyít_ a szüntelen valo _imádság_ szükséges voltát a mely nem _egyéb_ szent 
 agoston _szerint_  _hanem_ aszivnek _óhajtás_ és _indulat_  _ez_  _kell_  _kérni_ akristustól valamint az apostolok _kér_ mondván uram _megtanít_ minket _imádkozni_ aszivnek _indulat_ lészen ö _jelen_  _imádság_ és tészi _foganatos_  _kérés_ valahol _két_ vagy 
  _három_ személy _összegyülekezik_ az én nevemben mondgya akristus én _közötte_ lészek és 
 akár mit _kér_ az én nevemben meg nyeritek azt az én menyei Atyámtol Hogy _ha_ pedig az Isten mindgyárt meg nem _hallgat_ minket _erős_  _kell_  _imádkozni_ és inkáb _kell_  _kiáltani_ valamint a _jerikói_ vakok _cselekedik_ és _akkoron_ meg nyerjük _kérés_ tsak a _Krisztus_ nevében _kér_ 

A _különös_ és _óra_ szabot _imádság_ igen _dicséretes_  _követ_ azokot az _óra_ amelyeket az üdvezitö _éjszaka_  _eltölt_  _sokszor_ tsak magánoson a _hegy_ és apusztakban _de_ a 
 szoval valo _imádság_  _közben_  _soha_ sem _kell_  _elmulatni_ a szivbéli _könyörgés_ akristus azt mondgya a sidokrol ez a nép tsak az ajakával _tiszt_ engemet _de_ a szive mesze vagyon _tőle_ ugyan ezen _történik_  _gyakorta_ azokal kik _megelégedik_ némely szoval valo 
  _imádság_ vagy atemplomban vagy _különös_ a magok _ház_ Ámbár akirályok _tiszt_ légyen is _bizonyos_  _idő_ nyugodalmok _de_ aleg _buzgó_  _közötte_ sziveknek nyugodalmat nem adnak szüntelen azon _gondolkodik_  _hogy_ miképpen _tetszhet_ik_  _fejedelem_ és _hogy_ mi formában mehesenek _hovatovább_  _elébb_  _kedv_ 

A rendel valo _elmélkedés_ is _hasznos_  _de_ tsak a magahoz valo _hízelkedés_ meg _tud_ magát _őrizni_ az _ember_ mivel sokan _jobb_  _tart_ magokot azért _hogy_ egy nehány _óra_  _elmélkedik_ olyan _gondolat_ a melyek egy _fő_ aucthor _szerint_ inkáb származnak az elméböl mint sem aszivböl avaloságos _érdem_ az _hogy_ szüntelen _elmélkedik_  _erőltetés_ és mutogatás nélkül _megegyeztetvén_ avilági _foglalatosság_ azal a szivbéli _indulat_ amelyröl ide _feljebb_ szollottunk és azal a menyei _foglalatosság_ a melyekröl 
 szól szent pál nékünk


8

Igen _kevés_ vannak az olyan _keresztény_  _aki_ unadalom nem volna az _isten_ valo _beszélgetés_ 

A valoságos _keresztény_ pedig nehezen _hallgat_ amásrol valo _beszélgetés_ az _isten_ valo _beszélgetés_ néki mindenkor ujnak és _kedves_ tettzik


 Az _ember_ rend szerent olyanrol _beszél_  _inkább_ a mi asziviben uralkodik ugyan ezt is _hív_ akristus az _ember_ sziv _kincs_ azt mi már meg szoktuk látni _hogy_ az emberek egy mást _terhel_  _sok_ perlekedésekel _bajos_  _dolog_ vagy mulattságokal _soha_ pedig elnem unnyák ezekröl _beszélni_ a _bizonyos_  _jel_  _hogy_ aszivek _oly_  _tele_ az illyen _dolog_  _hogy_ nem 
  _megférhet_  _benne_ a szent _elöljáró_ azt mondgya _hogy_  _aki_ a _föld_ veszi _eredet_ a _föld_ az üdvezitö azt mondgya _hogy_ a száj a szivnek _bőség_  _beszél_ Egy jó _mesterember_ azon nem panaszolkodik _hogy_ minden nap a munkájárol és a nyereségéröl _gondolkodik_ egy nagyra vagyó mindenkor azon _törődik_  _hogy_ mehesen _elébb_ egy _fösvény_ nem szánnya az _idő_ a melyet a _kincs_  _gyűjtés_  _eltölt_ és a szerzésben _elfáradhatatlan_ senki sem _elfárad_ a _gondolat_ se a _cselekedet_ a midön _kívánság_  _elég_ akar _tenni_ tsak _éppen_ az _isten_ valo _gondolat_ és a menyei _dolog_ unadalmas meg is mutattyák _hogy_ ezekel _kevés_  _gondol_ 

A _keresztény_  _aki_ az elsö parantsolat _szerint_ egész szivéböl lelkéböl és _erő_ szereti az _isten_ nem unya meg rolla _beszélni_ ez neki minden pere minden nagy _dolog_ és minden 
  _gyönyörűség_  _immár_ azt _meghall_ szent páltol _hogy_ a _keresztény_ tsak a menyei _dolog_  _kell_  _beszélni_  _hogy_  _ha_  _megtekint_ az _isten_  _dicsőség_ a melyben reméllyük _hogy_ még részesülünk vagy az ö _hatalom_ a melyet _hirdet_ mind az a mit szemünkel láthatunk vagy az ö _jóság_ a melynek valoságát minden szempillantásban _tapasztal_ mind ezekre valo nézve szüntelen _kell_ magunkban _érezni_ aszeretetet és az álmélkodást _soha_ nem is _kell_ meg unnunk az annyi _jó_  _kezdő_ valo _gondolkodás_  _hogy_  _ha_  _megtekint_ az ö _igazság_ a melyért retteghetünk vagy az öirgalmaságát a melyre _oly_ szükségünk vagyon mindenik _oly_ igen _illik_ minket _hogy_  _megfoghatatlan_  _dolog_ miképpen lehet annyi _sok_  _ember_ a _hiábavaló_  _beszélgetés_  _eltölteni_ azt az _idő_ a mely nékünk azert _adat_  _hogy_  _megengesztel_ azt az _igazság_ és el nyerhesük azt az _irgalmasság_ 
 akristus azt mondgya nékünk _hogy_ az _ítélet_ napján az emberek számot adnak minden _hiábavaló_  _beszéd_ mert a _beszéd_  _megigazíttatik_ és abeszédinkböl _kárhoztatik_ ugyan azon _beszéd_ a melyek a szájbol _ki_ menvén _tisztátalan_  _tesz_ az _ember_ mert olyan szivböl _ered_ a melyböl _kifolyik_ a rosz _gondolat_ azt _ki_  _ki_  _tud_  _hogy_ az _okosság_ arra _kényszerít_ némelykor _hogy_ tsak _közönséges_  _dolog_  _beszél_ és _elhallgat_ az _isteni_  _dolog_  _követvén_ az üdvezitö mondását _hogy_ nem _kell_ az _eb_ vetni a szent _dolog_ se a sertések _elébe_ a _gyöngy_  _de_ meg ugyan azon _okosság_ arra _kényszerít_  _hogy_  _elkerül_  _társaság_ az ollyanoknak akik nem _istenes_ nehogy részt 
 vegyünk _cselekedet_  _eszerint_ üsmérhetni meg pedig az ollyanokot _aki_  _isten_ vagyon a _hallgat_ az Isten _ige_  _de_ azok _aki_ nem _hallgat_ nem _isten_ vannak _soha_ 
 nem is _érez_ magokban azt a szent _buzgóságos_ a mely _éget_ az _Emmaus_ menö _két_  _tanítvány_ sziveket a midön akristus _megjelenik_ nékik uttyokban és meg magyarázá nékik az _írás_ nem is _elegendő_ arra _hogy_  _megérezhet_ a szent _beszélgetés_ lévö _gyönyörűség_ és _haszon_ mert nem _isten_ valok

A valoságos _keresztény_ pedig még _akkor_ is amidön az elmének szüksége volna a nyugodalomra _talál_ sokféle _okos_ modot a nyugasztalásra noha az _isten_ szemeit el nem veszi A _természet_  _ki_ merithetetlen _csoda_ amely is _csodálat_ méltó aleg _kis_ részeiben is mind ezek véghetetlen _feljegyzés_ méltó mulattságos _dolog_ adnak az elmének és a melyek az elmének _felháborodás_ nélkül vezetik _természet_  _szerint_ a _keresztény_ arra _hogy_  _csodál_ és _dicsér_ a világ _kezdő_ ugyan _eszerint_ is megyen egy _istenes_ lélek a _foglalatosság_ amulattságra a mulattságrol a _foglalatosság_  _soha_ el nem vévén szemeit szivének szerelmesiröl


9

Tsak nem mindnyájan a _keresztény_ az _isten_ a pokoltol valo _félelem_ szolgállyák

A valoságos _keresztény_ az _isten_  _tiszta_ szeretetböl szolgállya vagy is leg aláb az _örökös_  _jutalom_ reméllésiért

 _három_ féle _indulat_ viheti az _ember_ az _isteni_ szolgálatra vagy a _büntetés_  _félelem_ vagy az _örökös_  _jutalom_ reménsége vagy pedig a _tiszta_ szeretet mely semmi _haszon_ nem _tekint_ azt valoságal el mondhatni _hogy_ az elsö _indulat_ nem _elegendő_ tsak magánoson sohult azt fel nem talalhatni a _Szentírás_  _hogy_ szolgállyad az _isten_ tsak azért _hogy_  _él_ kárhozál arosz szolgának _jel_ az _aki_ tsak averéstöl _fél_ 

A _jutalom_ reménsége nem volna ugy mondván _tökéletes_  _indulat_  _hogy_  _ha_ meg válhatna aszeretettöl másként ez az _indulat_  _haszonkereső_ volna az _isten_ tsak azert szolgálni _hogy_  _boldog_ lehesünk meg nem egyeznék _teljesség_ ezel a parantsolatal _hogy_ mindenek felet szeresük az _isten_ és inkáb mint magunkat Ez a reménség _mindazonáltal_ igen _keresztényi_ remenség mivel rend szerent a szeretettel együt vagyon és _hogy_ az _örök_  _jutalom_ nem más 
  _hanem_ az Isten maga Az Isten mondá _Ábrahám_ én leszek ate véghetetlen _jutalom_ Ezen _értelem_ szerent az _örökkévaló_  _boldogulás_  _kívánság_ igen _fő_  _ösztön_ arra _hogy_  _felébreszt_ lágyságinkot a melyben _gyakorta_  _esik_  _Dávid_ és tsak nem mindnyájan aszentek a _boldogság_ reménségivel _bátorít_ magokot a nehézség ellen a melyel vagyunk 
 aszenvedéshez mind azt valamit itt szenvedünk mondgya szent pál nem _hasonlíthatni_  _az_ aditsöséghez mely minket vár _de_ mind azok a szentek _akkor_  _él_ ajutalomnak reménségével minek utánna nagy _jel_ adták volna szereteteknek

A _harmadik_  _indulat_ atiszta szeretet az Isten egyedül nagy egyedül jó egyedül szeretetre méltó és _ő_  _kell_ szeretnünk _ha_ szinte semmi _jutalom_ nem _ígér_ is igy is _betölt_ ezt a parantsolatot _hogy_ szeresük az _isten_ inkáb mint magunkot voltak olyan szentek kik azt a _gyönyörűség_  _hogy_ az _isten_ valo szereteteket _itt_ meg mutathassák nagyobra _becsül_ az _öröm_ melyet remellették _elérni_ a _boldogság_ Ne a _halál_ uram ne ahalált akár mely _boldogság_ várjon is engem menyekben _hanem_  _hogy_ mindenkor szenvedgyek azért _hogy_  _hovatovább_ jobban meg mutathasam _hozzá_ valo szeretetemet _talán_ nem tsak pázziai szent magdolna tett _isten_ illyen _könyörgés_ mivel szent _Bernard_  _aki_  _oly_  _bölcs_  _megkülönböztet_ atiszta szeretetet az _örökös_  _jutalom_ valo szeretettöl minden _kétség_ nélkül azö _buzgó_ szeretete is _elhat_ anyira


 Illyen szeretettel szerette szent pál akristust _de_ sött még azt _kíván_  _hogy_ tölle el rekesztessék tsak az _Ábrahám_  _fia_  _ő_ meg üsmerjék sokan _megbotránkozik_ szent pálnak ezen a szován és meg nem foghatták _hogy_ olyan nagy szent _aki_  _oly_ igen szerette az _isten_ magát arra ajánlotta _hogy_ az _isten_ el választassék szent _Chrysostomus_ magyarázván szent pálnak ezt a levelét azt mondgya adgyanak nékem olyan szivet a melyben anyi szeretet légyen mint a szent páléban _akkor_ meg fogja tudni _hogy_ mitsoda nagyá lehet a szeretet menyire mesze vagyunk mi az ollyan _tökéletesség_  _főképpen_ azollyanok kik az _isten_ tsak 
 a _kárhozat_  _félelem_ szolgállyák nem vettük a _szolgálat_ lelkét mondgya szent 
 pál _hogy_ még afélelemben _él_  _hanem_ az Isten _fogad_  _fia_ lelkét amelyben _kiált_ Atyánk szent _János_ azt mondgya nékünk szolván _az_ kik tsak _félelem_ szolgállyák az _isten_ : _hogy_  _félelem_ nits aszeretetben _hanem_ atekélletes szeretet _ki_ rekeszti a _félelem_ mert a _félelem_  _gyötrelem_ vagyon és _aki_  _fél_ nem _tökéletes_ aszeretetben szeresük _tehát_ az _isten_ mivel ö szeretet _bennünket_  _előbbször_ nem _hogy_ arosz _keresztény_ szeretnék az _isten_  _örömest_ ellene mondanának néki és szivesen avétekre is adnák magokot _hogy_  _ha_ a _büntetés_ nem _fél_ semmi öket meg nem _tartóztat_ se atölle vett _jó_  _hálaadás_ se az ö _ország_  _boldogság_  _keresztény_ az illyenek


10

Nagyob része a _keresztény_ sokal _kevés_  _tisztelet_ mennek az Isten _elébe_ mint sem az emberek _elébe_ 

A valoságos _keresztény_ pedig ugy vagyon az Isten elött valamint egy _halál_ itéltetet _bűnös_ egy _király_ elött _aki_ várja _kegyelmezés_ 


 Mindnyájan az emberek vétkeztenek _Ádám_ mindnyájan meg _érdemel_ az _örökkévaló_  _halál_  _kevés_ is vannak olyan _keresztény_ kik meg nem szegték volna a _keresztség_ tett _fogadás_ akik _különös_ valo vétkekért meg nem _érdemel_ volna ahalált _mindazonáltal_ azok anyomorultak _idegenség_ vannak az Isten elött _aki_ öket _megítél_ és _aki_ láttya sziveknek _belső_ részeit _kevés_  _tisztelet_ mennek _elébe_ mint sem egy olyan _ember_  _elébe_  _aki_  _tart_  _ki_ sem mondhatni mitsoda _kelletlen_ vannak _jelen_ anagy _titok_ 

Elsöben le _kell_  _írni_  _ha_ lehetne az ö nyomoruságoknak nagy voltát és egy szers mind az _isten_  _megfoghatatlan_  _felség_ ugy lehetne azután _elgondolni_ azö _esztelenség_ és 
 vakságokot _ha_ szinte szájokal _énekel_ is az _isteni_  _dicséret_  _hála_ adnak néki vagy _bocsánat_  _kér_  _bűn_  _de_ az ö szivek _távol_ vagyon az _isten_ és minden _cselekedet_ tsak _tunyaság_ és imel valoság a mely _irtóztató_ 

Sött még az Angyalok is rettegnek az ur elött noha ök szentek és _tiszta_ az emberek pedig kik tölle várják az _élet_ vagy ahalálra valo _ítélet_  _hideg_  _magarátartó_ és _gyakorta_ szemtelenek a _templom_ se a _Krisztus_ valoságos _jelenlétel_ se akinnyainak _kép_ melyeket szenvedet _hogy_ el ragadgya öket az _ördög_  _hatalom_ alol azö sziveket semmiképen meg nem hattya

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ az Isten elött mindenkor szent rettegésben vagyon és olyan maga meg alázásaban _hogy_ tsak az ö _irgalmasság_ valo _bizodalom_  _megbátoríthat_  _ha_ szinte semmiben magát vétkesnek nem üsmerné is _de_ meg _tekintvén_ a maga semmi voltát és _gyarlóság_ a mely mindenkor _kész_ ameg _esés_ azért mindenkor retteg _azelőtt_ 
 arettenetes Isten elött vigyázatok mondgya szent pál _hogy_  _félelem_ és rettegésel munkálkodgyatok üdveségteken A valo _hogy_ az _örökkévaló_ Atyának véghetetlen _jóság_ bé _tölt_ akeresztényt szeretettel és reménségel mindenben valamit _cselekedik_  _isten_ meg 
  _tart_ a szent _öröm_ mely _teljes_  _bizodalom_ és _együgyűség_  _mindazonáltal_ ö _soha_ el nem veszti a _fiúi_  _félelem_ szolgállyátok az urat _öröm_  _de_  _örvendezik_  _őbenne_  _félelem_  _Dávid_ ezt _tanít_ minden valoságos _keresztény_ Azért amidön az Attya elött _hisz_ magát lenni mivel a _Krisztus_ nékünk meg engedi _hogy_ annak _hív_ nem _elfelejt_ azt is _hogy_  _bíró_ és _király_ elött vagyon az ö szeretetit meg nem valtoztattya se az ö _tisztelet_ se _félelem_ valamint se _tisztelet_ se _félelem_ meg nem kisebittik szeretetét ugy _tekint_ magát mint a menyei udvarnak lábainál lévöt _ahova_  _tud_  _hogy_ szivének _indulat_ bé 
 botsáttathattyák _ha_  _irgalmasság_ nyér vagy _ahol_ akapu elötte _örökös_ bé záratik _hogy_  _ha_ vétkeinek _cédula_ el nem töröltetik akristus _Jézus_ vérével _de_ a mi még _irtóztató_ az _hogy_ mitsoda modon _járul_  _nagy_ része a _keresztény_ a szenttségekhez _meggyón_ik_  _de_ meg nem _tér_  _meggyón_ik_  _de_ tsak nem mindenkor valoságos szándék nélkül _élet_ meg változtatni el nem _hagyván_ az _ok_ a mely _oly_  _gyakorta_  _okoz_ a _megesés_ és igy a _szentségtörés_ apenitentzia tartatlansághoz _tesz_  _megkülönböztet_ az ollyan _gyónás_ amelyet _egészséges_  _tesz_ az olyantol a melyet a _halál_ valo _készület_  _tesz_  _kicsoda_ tett tégedet _abban_  _bizonyos_  _hogy_ ate tsak szokásbol valo _gyónás_ nem lészen leg utolso azért _hogy_ nem _gondol_ amái napon ugy venni akristust mint leg 
 utólbszori _communio_  _tehát_ magadot arra adod _hogy_ a magad _ítélet_  _eszik_ valamit 
  _cselekedik_ mindenkor azt ugy _tekint_ mint _ha_ a lenne leg utolszori _cselekedet_ és _soha_ sem vétkezel mondgya a szent lélek


11

Sokan akeresztények _közül_ azt _tart_  _hogy_  _elegendő_  _követ_ az Isten akarattyát _ha_  _bizonyos_ áitatoságokot _követ_ a melyeket ök választtyák noha _abban_ tsak amaga akaratot _követ_  _gyakran_ 

A valoságos _keresztény_  _tud_  _hogy_ az Isten akarattyát _követni_  _bizonyos_ modgya az _hogy_ az akarattyát az másoké alá vesse

Az Isten ne adgya _hogy_ az ellen a jó _cselekedet_ ellen _kíván_ szollani a melyeket _ki_  _ki_ választtya magának _hanem_ azok ellen szollanak akik azokért _jobb_  _tart_ magokat akik azt _tart_  _hogy_ azokal _elegendő_  _követ_ az Isten akarattyát noha _gyakorta_ az ollyan áitatoságok magának valo _hízelkedés_ A _tiszta_ és avaloságos aitatoság az _hogy_  _egészen_ az Isten akarattya alá vessük a mi akaratunkot mind azok akik azt mondgyák uram 
 uram nem mennek bé azért amenyeknek _ország_ mondgya akristus _hanem_ tsak a 
 mégyen oda _aki_ az én Atyámnak _aki_ mennyekben vagyon _követ_ akarattyát _aki_ az én Atyámnak akarattyát _követ_ az az én _báty_ néném és Anyám egy valoságos 
  _keresztény_ az avaloságos _eledel_  _hogy_ annak akarattyát _követ_  _aki_  _ő_  _elküld_ 
  _de_ mint _hogy_ az Isten nem mindenkor nyilatkoztattya _ki_ nékünk mindenben amaga akarattyát és _hogy_ a _Krisztus_ is azt mondgya nekünk _hogy_ valamit _cselekedik_ aleg kisebel is _aki_ azövé ugy veszi mint _ha_ ö véle magával _cselekedik_ valahányszor _tehát_ a magunk akarattyát a másoké alá vettyük _isten_ avilágos _hogy_  _olyankor_ az _isten_ alá vettyük magunkot és _hogy_  _bizonyos_ vagyunk _abban_ az ö akarattyát _követni_ mint sem _ha_ a 
 magunkét _követ_ a _jobb_  _erkölcs_  _cselekedet_ is szent pál azt mondgya nékünk _hogy_ a _Krisztus_ nem _kedvez_ magának azért nékünk _kedvezés_  _kell_ lennünk _felebarát_ ajóban

Az eddig valo mondásunk még _bizonyos_ a midön azok _aki_  _engedelmeskedik_ 
  _feljebbvaló_ nálunknál mivel _akkoron_ azt _kötelesség_  _cselekedik_  _de_ az _érdem_ tsak _megvan_  _ha_  _hozzá_  _hasonló_ vagy aláb valok mivel szent pal arra _int_  _közönséges_  _hogy_ egy másnak _engedelmeskedik_ akristus _félelem_ mentöl szabadgyab és akaratbol valo _engedelmesség_ annál nagyob az áldozat _gyakran_ ezen az uton nyilatkoztattya _ki_ 
 az Isten nékünk akarattyát és az olyan szolga _aki_  _tud_ az ura akarattyát és azt nem _követ_  _kemény_ meg veretik


 A _Krisztus_ azt mondgya nékünk _hogy_ evilágra nem azért _jön_  _hogy_ amaga akarattyát 
  _követ_  _aki_  _hozzá_ akar menni annak ellene _kell_ mondani magának ez igy lévén a veszedelem tsak mindenkor nagy _ha_ amagunk akarattyát _követ_  _hogy_  _ha_ pedig amásokét _követ_ akristusért mindabban ami nem _ellenkezik_ az ö _törvény_ az _érdem_  _bizonyos_ ez az mástol nem _függő_ szabadság mely _mielőttünk_  _oly_  _drága_ és a melyet mi _gondol_  _hogy_  _tartozás_  _kell_  _megtartani_ és _oltalmazni_ leg veszedelmeseb _ellenség_ a jó _erkölcs_ a mi nyugodalmunknak és _java_ vagy mi azt a szabadságot fel nem _talál_  _soha_ vagy az mi nekünk _teher_ lészen és azal _visszaél_ 

A miolta _oly_ roszra _fordít_ az elsö _ember_ ami szabadságunkot _azóta_ annak nem _kell_  _hinni_ és azon _kell_ lennünk _hogy_  _igazság_ és _okosság_ meg zabolázhasuk semmi ellene nem áll a mi akaratunknak a midön az az Isten akarattya alá vagyon _teljesség_ vetve azért nem is _történik_ semmi rajtunk amit nem akarnok _hogy_ ne _történik_ és illyen formában azal atekélletes _békesség_  _él_ amely _egy_  _fő_ ajándéka a szent léleknek és amely _soha_  _félni_  _találtatik_  _abban_ a _csalandó_ szabadságban a melyben _ki_  _ki_ akarna maradni _ugyanezért_ is _ad_ anyi szentek magokat a szerzetes _élet_ mint olyan rendre a melyben _bizonyos_ voltak _hogy_ az Isten akarattyát _követhet_ a _feljebbvaló_ akarattyok alá vetvén magokot és amagokét _oly_  _teljesség_ meg zabolázták _hogy_ a magokhoz valo szeretet a szabadságnak szine alat _ellene_ nem _támad_ ugyan ezen az alázatos uton is 
 mentek arra a _felső_  _tökéletesség_ a mellyet az Isten _kíván_ mindnyájunktol akár mely rendben legyünk legyetek _tökéletes_ valamint a _ti_ menyei Atyátok _tökéletes_ 

Az ollyanok pediglen akik _megelégedik_ a magok választások szerent valo áitatoságokal _oly_  _távol_ vannak _gyakorta_ akeresztényi uttol _hogy_ tsak nem mindenkor ugyan azon _fogyatkozás_ láthatni öket avilág _tele_ az illyen szines áitatosokal akik is _holmi_  _külső_ jó _erkölcs_ szine alat sokal _igazságtalan_  _könyörületlen_  _haszon_ inkáb _keres_ másokot inkáb meg vetnek nagyra vágyobbak _bosszúálló_  _hamar_  _tesz_  _balítélet_ másokrol _de_  _főképpen_ sokal inkáb _kíván_ uralkodni mint sem más emberek ugyan ezis mondatá egy nem régi _okos_  _ember_  _hogy_ az olyan áitatosok _oly_ igen _figyelmez_ a mások üdveségire _hogy_ a magokét _elfelejt_ 


12

Tsak nem mind azok akik jó _keresztény_  _tartatik_ tsak az olyan sanyargatásokot szeretik amelyeket magok választtyák magoknak

A valoságos _keresztény_ az olyan féle sanyargatásokot nem _tart_  _elegendő_  _főképpen_ az ollyanokot szereti a melyek akarattya ellen valok

Ez atanitás igen _hasonlít_ a _feljebb_ valohoz _mindazonáltal_ azt _gondol_  _hogy_ meg _kell_ attol _különböztetni_ az olyanok akik a sanyaru _élet_ ajó _cselekedet_ teszik ugy tettzik mint _ha_ amagok rendek felöl egy _kevéssé_ jót _gondolhat_  _de_  _gyakorta_ nem aláb valo képen rabjai amagokhoz valo szeretetnek _gyakorta_  _történik_  _hogy_ az olyanok kik _test_ szaggattyák kik _böjtöl_ kik _cilícium_ viselnek el nem szenvedhetnék a meg vetö és _becstelenítő_ szót valamely _jószág_ el vesztésit vagy tsak _kis_  _ellenkezés_ is az 
 akarattyokban az ö sanyargatások olyan valamint a _böjt_ annak a _farizeus_  _aki_ annak _haszon_ el veszté mert sokal nagyobra _becsül_ magát a publikánusnál agonosz lélek ugy _tud_ adisciplinának _kötél_ maga _haszon_  _fordítani_ valamint agyönyörüsegnek lángját minden valami a mi választasunkbol vagyon ugy mint _imádság_  _böjt_ sanyargatás mind ezekben _kételkedni_  _kell_  _hogy_  _ha_ ezekhez nem teszik mind azt valami nékünk parantsolatban vagyon


 Az _írástudó_ mondgya az üdvezitö _megeszik_ az _özvegy_  _ház_ a _hosszú_ 
  _imádság_ szine alat _ugyanezért_ is vesznek _kemény_  _ítélet_ valamint az olyan _képmutató_ is akik tsak azért _böjtöl_  _hagy_ láttassanak _böjtölni_  _jaj_ néktek _képmutató_  _írás_ 
  _tud_ és _farizeus_ kik _megdézsmál_ a mentát a _kapor_ és a _kömény_ és _elhagy_ a mik nehezebbek a _törvény_ ugy mint az  _ítélet_ és az _irgalmasság_ ezeket _kelletik_ 
  _cselekedni_ és amazokot el nem _hagyni_ az Isten szemekre _hány_ a sidoknak _hogy_ még aböjtölésekben is az akarattyokot _követ_ A mely _böjt_  _kíván_  _tőle_ valyon _abban_ állé _hogy_  _napestig_  _gyötör_  _ember_ magát a _hamu_  _fekszik_ zákban _öltözik_ a _fej_  _lehajt_ és mint egy _karika_  _csinál_ a nyakábol _megold_ az _istentelenség_  _kötél_  _elbocsát_ azokat szabadságra _aki_ meg romlottak és ved le rollok _teher_ szegd meg _kenyér_ az _éhező_ a szegényeknek és abujdosoknak _ad_ szállást akit mezitelen látz _befed_ azt és amagad _test_ meg ne utállyad illyen _böjt_  _kíván_  _tőle_ 

Meg lehet látni ezekböl _hogy_ mely _kevés_  _építhetni_ az olyan sanyargatásokra amellyeket 
 maga választ magának az _ember_ ami pedig azokban jó lehet mondgya sanctus _Franciscus_ salezius az azokban a sanyargatásokban vagyon melyek a mi _dicsőség_ ellen _támad_ az akaratunk ellen valokban és a meg aláztato sanyargatásokban mint _hogy_ pediglen a mi _nagy_ és _titkos_ vétkeink a _dicsőség_ szeretete és a _magahittség_ azért aleg _drága_ és _bizonyos_ sanyargatások azok amelyek le nyomják ezeket a _fő_  _ellenség_ az alázatoságnak a mely _kedves_ jó _erkölcs_ volt akristusnak ö maga _hogy_ el végeze a válttságnak nagy munkáját és _hogy_ bé _tölt_ azt a mit _kelletik_ szenvedni és ugy bé menni _dicsőség_ meg nem elégedet azal _hogy_  _megtestesül_  _imádkozik_ magát el rejttse _böjtöl_  _hanem_ magát még a sanyaruságokra és a szenvedésekre is akará adni nem tsak aleg fájdalmasabakra és _kemény_  _hanem_ még az _olyanféle_ is amelyek leg alázatosabak és akarat ellen valok valának ugy mint a szegénységre meg vetésre a nagy _fájdalom_ és agyalázatos _halál_ az illyen nagy alázatoságok _által_  _meggyőz_ ahalált és a vétket ugyan a _kereszt_  _gyalázat_  _tulajdonít_ üdveséginket elis mondhatni _hogy_ az illyen váratlan és akarat ellen valo sanyargatások probállyák meg a mi _hit_ és szeretetünket mentöl inkáb szeretik az _isten_ annál inkáb ellene _kell_ mondani magoknak _hogy_ tsak az _isten_ és az _isten_  _élhet_ A _ki_ utánnam akar _jönni_ mondgyon ellene magának mondgya akristus mentöl inkáb akarat ellen valo a sanyaruság annál inkáb ellene mondunk magunknak _ha_ azt _öröm_ veszük ez igy lévén az _isten_ nem adhattyuk nagyob _bizonyság_ szeretetünknek Az illyen akarat ellen valo szenvedéseket _kedvel_ avaloságos _keresztény_ mindenek felet azokban is mutattya meg _békességes_  _tűrés_ és alázatoságát azokban is _gyönyörködik_ az _kereszt_ valo szeretett mennél nagyob az alázatosság annal inkáb magához szorittya azt avaloságos _keresztény_ és _megölel_ a _Krisztus_  _kereszt_ annál inkáb _érez_  _közelgetés_  _az_ a _tökéletes_ példájához az alázatoságnak és a 
 szenvedésnek _aki_ is amint az _írás_ mondgya meg részegedet a _gyalázat_ és _fájdalom_ 


13

Sokan akeresztyének _közül_ azt _tart_  _hogy_ üdvezülhetnek _ha_ amások üdveségivel nem _gondol_ is

A valoságos _keresztény_  _tartozás_  _tart_ segitteni másokat minden _tehetség_ az üdveségekben _főképpen_ azokat _aki_ valamely _tartozás_ vagyon rende _szerint_ 

Azt nem szükséges meg magyarázni _hogy_ mitsoda _hasznos_ és _okosság_ azon lennünk _hogy_ üdvezülhesünk ezt maga adolog meg _bizonyít_  _de_ aparantsolat mely arra _kötelez_  _hogy_ ugy szeresük _felebarát_ mint magunkot noha _kevés_ vannak kik ezt _tud_ arra _tanít_ minket _hogy_ olyan _buzgóság_ legyünk a _felebarát_ üdveségiért valamint amagunkéért Mint _hogy_  _tartozik_ szeretni atyánk _fia_ valamint magunkot leg aláb _tartozik_ ellene mondani mind annak amialáb valo üdveségünknél _hogy_ az _övé_ segithesük: _gyönyörűség_  _java_  _élet_ mulando _becsület_ egy szoval mind azt valami tsak _idő_  _tartó_  _teljesség_ fel _kell_ áldoznunk afelebarátunk lelki _haszon_ lehet az _egyenlő_ mértekben magunkot _elébb_  _tenni_ másoknál ezt a szeretetnek rendi parantsollya nékünk _de_  _soha_ sem _kell_ az _földi_  _java_ nagyobra _becsülni_ az attyánk fia lelki _java_ és üdveséginél _mindazonáltal_ nem _hogy_ fel áldoznánk valamit a magunkébol azö üdveségiért _de_ tsak nem minden _cselekedet_ az ö veszedelmire _igyekezik_ és mi tsak az ö vétkiben részesülünk nem _hogy_ lelki _java_ lennénk _de_  _megbotránkoztat_  _ő_ nem _hogy_  _megfedd_ vétkeiröl vagy is leg aláb _értés_ adnok _hogy_ azok nem _tetszik_  _de_ még azokban 
 reszt veszünk vagy is _jóváhagy_  _hízelkedés_  _jobb_ volna pediglen a _tenger_ vettetni egy _malomkő_ mint sem vétekre _ingerelni_ aleg kisebet is

Az Isten meg mutattya nékünk példájábol _hogy_ a mi szeretetünknek mindent fel _kell_ áldozni a 
  _felebarát_ üdveségiért mert ugy szerette a világot mondgya akristus _hogy_ a világért a _halál_ adta az _egyetlenegy_ fiát és az üdvezitö _követvén_ ezt a szeretetett fel áldozta magát 
  _érte_ ellene mondot az _idő_ valo _élet_  _hogy_ nékünk meg nyisa a menyeknek uttyát az apostolok és a szentek mindnyájan _követ_  _ő_  _ebben_ az _ember_ mindnyájan nintsen alkalmatoságok és nem is _tartozik_ mindenkor illyen nagy áldozatokat _tenni_  _felebarát_ üdveségiért _de_ kinek kinek _kell_ azt _óhajtani_ és azon _igyekezni_ amenyiben lehet


 Szent péter arra _tanít_  _hogy_ aszeretet el fedezi avéteknek sokaságát akedves apostol _aki_ a 
  _felebaráti_ szeretetett _oly_ igen _hagy_ nékünk arra _int_ minden _tanítás_  _hogy_  _azáltal_ leszünk _kedves_ az Isten elött és ugy nem _félhet_ az ö _ítélet_ aparantsolat mely arra _kötelez_  _hogy_ az _isten_ szeresük mondgya ugyan azon apostol arra is _kötelez_ minket _hogy_ szeresük atyánk fiát _hogy_ szerethetné valaki az _isten_ a kit nem láttya _ha_ az atyafiát nem szereti akit láthat _kedves_  _atyámfia_ mondgya _ismét_ szeresük _egy_ a masikunkot _aki_ az attya _fia_ nem szereti az az _isten_ nem üsméri mivel az Isten szeretett

Ez igy lévén ne szánnyunk mindent fel áldozni a midön lehet az _atyánkfia_ üdveségekért mivel az _isten_ nem szerethettyük _ha_ az atyánk _fia_ nem szerettyük Mojses azon _kér_ az 
  _isten_  _hogy_ inkáb _kitöröl_  _ő_ akönyviböl _hogy_ sem el _hagy_ veszni az _izraelita_ veszedelemben nem _forog_  _ha_ mindent el vesztünk is a _felebarát_ üdveségiért _de_  _ha_ azt 
 el mulattyuk meg mutattyuk _hogy_ nintsen _felebaráti_ szeretet _benne_ a mely nélkül atöbb jó _erkölcs_  _haszontalan_ a szent _elöljáró_ veszedelemre _tesz_ és el is veszti _élet_ azért 
  _hogy_  _Heródes_  _int_ az attyafiával valo vétekröl az Isten reánk _bíz_  _egy_ a másikunknak üdveségit mondgya a szent lélek _de_  _főképpen_ azokét kik _hozzá_  _tartozik_ az atyánk fiaiét _cseléd_  _tisztség_  _képest_ az alattunk valoiét Azoknak kik avilági _dolog_  _forog_ lehet a mások üdveségit segiteni _intés_  _oktatás_  _tanács_ szolgálatokal jó _jótétemény_ lehet pedig mindennek segitteni üdveségiben _felebarát_ a jó példákal _imádság_ a melyekel mindeneknek _tartozik_ és minden _idő_ 


14

Sokan a _kereszt_  _közül_ az utolso napra _halaszt_  _megtérés_ és igen _bízik_ az olyan állapotban vett szenttségekben

A valoságos _keresztény_ pedig mindenkor _kész_ vagyon az Isten _elébe_ menni és _tud_  _hogy_ tsak az akarattal valo _penitenciatartás_  _érdemes_ 

A _sok_  _hirtelen_ valo _halál_ és az olyan nyavalyáknak melyek az elmét meg változtattyák fel _kell_ nyittani szemeket az _ember_ avegsö _penitenciatartás_  _bizonytalanság_  _mindaddig_ nem _meggondol_  _halni_ valamég nem lattyák _kétség_  _esni_ az _orvos_ rend _szerint_ pedíg az olyan állapotban nem alkalmatos már arra _hogy_  _figyelmezhet_ 
 magára _hogy_ meg lehesen elözni azt a veszedelmet az ur azt mondgya nékünk vigyázatok és _imádkozik_ mert nem _tud_ se az _óra_ se a napot ugy _eljön_  _hoz_ 
 valamint alopo _aki_  _olyankor_  _eljön_ a midön nem várnák meg lop _titeket_ amidön _eszik_ 
  _iszik_  _épít_  _házasodik_ amidön _nagy_  _békesség_ és _bátorság_  _gondol_ magatokot lenni

 _de_ ámbár ahalál _idő_ adna is nekünk aszenttségek vételére mitsoda _indulat_ vennök azokot _hogy_  _ha_ azokot egész _élet_ el mulatnok az _élet_  _eltölt_ és nem _oktattat_ magunkot mind arra a mi _jó_  _foglal_ magokban és _hogy_ mitsoda _készület_  _kívántatik_ azokhoz tsak _akkor_  _folyamodni_  _ehhez_ a segittséghez amidön láttyák _hogy_ nem lehet más 
 képen ugyan _akkor_ is _beteljesedik_  _gyakorta_ a szent léleknek ezek a szavai _hív_ és nem akartátok _kiterjeszt_  _kéz_ és senki reám nem nézet meg utáltátok minden _tanács_ és minden _dorgálás_ el mulattátok Én is nevetek ati veszedelmeteken és _megcsúfol_ midőn reátok szál a mitöl _fél_  _akkor_ segittségül _hív_ engem és meg nem _hallgat_ reggel _felkel_ és meg nem _talál_ engem

A lészen amértéknek _tetéttzet_ rettenetes _idő_ a melyben az Isten _elfordít_  _fül_  _hogy_ ne 
  _hall_ a _kérés_ és amelyben _irgalmasság_  _kér_ s’azt meg nem nyerhetik Mitsoda 
  _érdemes_ lehet az Isten elöt a _kénytelenség_ valo _cselekedet_  _aki_ visgáloja asziveknek és _aki_  _megvet_ az olyanoknak áldozatit _aki_ nem _tiszta_ és _egyenes_ a szándékok tsak ajó _élet_  _tehet_ minket ajó _halál_ uttyára a szent Atyák mindnyájan _csoda_  _tart_ avaloságos _megtérés_ a melyet az utolso _óra_  _elkezd_ az _anyaszentegyház_ nem _tudván_  _hogy_  _ki_  _eshet_ik_ ez a _csoda_ valo _hogy_ fel adgya mindennek a szenttségeket _de_ mint _hogy_ azt is _tud_  _hogy_ az olyan _csoda_ igen ritka azért _félve_ is adgya fel azokot az olyan allapotban mondgya szent agoston adhatok penitentziát _de_ nem adhatok _biztatás_ 

Mit _cselekedik_ az emberek _mindazonáltal_ a még arra a rettentö _óra_  _jut_ azt mondgyák _hogy_  _kereszt_  _tud_ is egy _keresztény_ minden _kötelesség_  _de_ azok _közül_  _egy_ sem vivén véghez olyan _békesség_  _tölt_  _élet_ a melynek _fundamentum_ 
 meg nem foghatni a szent lélek azt mondgya nékünk _hogy_ az ö _békesség_ nem _békesség_ 

Az emberek nem szeretik arosz _okoskodás_ fel is _támad_ az ellen akit _hall_  _hogy_ nem _jól_  _okoskodik_ tsak az alá valo _dolog_ is _ebben_ anagy _dolog_ pedig a melyen áll az ö _örökkévaló_  _boldogság_ vagy nyomoruságok minden magok viselések _oly_  _helytelen_ valo _okoskodás_  _hogy_ nem lehet tudni _hova_ lesz az _ész_  _ebben_ a _dolog_ láttyáké az _elkerülhetetlen_  _halál_ a _félelem_ el fogja öket és a _okos_  _doktor_ is munkát _ad_  _hogy_ egy _kevés_  _idő_ valo _csendesség_ szerezhesen nékik a melyben a vallásnak _külső_  _kötelesség_ végben vihesék

 _de_ avaloságos _kereszt_ kik mindenkor a szabad és az akarattal valo _penitenciatartás_  _él_ kik mindenkor _tart_ romlandoságoktol _aki_ mindenkor a _megesés_  _tart_ ezek a _hű_ szolgák kik szüntelen valo vigyázásban várják az urokat _gyakorta_  _holta_ olyan _csendesség_ és _békesség_  _érez_ a mely _elöljáró_ a menyei _békesség_ észre is vehetni _benne_  _hogy_ a _tökéletes_ szeretet el üzi a _félelem_  _öröm_ adgyák az Isten _kéz_ lelkeket és magokot _teljesség_ ö reája _hagy_ az ö suhajtások az _örökkévaló_  _boldogság_  _felé_  _oly_ mértékletes _hogy_ azok meg nem változtattyák az Isten akarattyához valo _engedelmesség_ mivel mindenkor _kész_ az Isten _elébe_ menni és mindenkor _kész_ vannak még továb is _bujdosás_  _teher_ viselni _hogy_  _ha_ az ö _dicsőség_ vagy a _felebaráti_ szolgálat azt _kíván_ töllök


15

Sokan a _keresztény_  _között_ azt mondgyák nem vagyok se pap se _barát_ azért nem _tartozik_  _oly_ szentül _élni_ mint azok

A valoságos _kereszt_  _tud_  _hogy_ a _keresztség_ tett _fogadás_  _által_ szintén olyan szent _élet_  _köteles_ valamint apapok és abarátok _ki_  _ki_ a maga rendi és _hivatal_  _képest_ 

Nintsen semmi _közönséges_ a világiak _között_ mint a _különbözés_ melyet _tesz_ a magok 
  _kötelesség_  _között_ a papok és a _barát_  _között_  _mindazonáltal_ szent pál azt mondgya 
  _hogy_ a _keresztség_  _által_ mindnyájan akristusban _öltözik_  _hogy_ mi az ö _halál_ kereszteltettünk meg és _eltemettetik_ véle együt _hogy_  _feltámad_ azö _élet_  _hasonló_  _élet_ ez igy lévén mindnyájan azt _fogad_  _hogy_ a _Krisztus_  _élet_ szabjuk amiéinket ellene mondottunk avilág _kívánság_ pompáinak és _tartás_ és mind annak valami _ellenkezik_ az üdvezitö nékünk adot _tanítás_ és példáival

A papok és abarátok nem _kötelez_ más _egyéb_ magokot az _engedelmesség_  _fogadás_ melyet _tesz_ ezek az utolsok arra _kötelez_ öket _hogy_  _teljesség_ a szerzetben lévö superiorok alá adgyák magokot _aki_ választanak _de_ a több _kereszt_ nem aláb valo képen _tartozik_ az magok modgyok _szerint_ az olyan superiorok alá vetni magokot _aki_ az Isten adot nékik illyenek az _egyházi_ superiorok avilági superiorok avér _szerint_ valo superiorok a _tisztség_ és a _különös_  _hivatal_  _szerint_ valo superiorok _aki_  _tartozik_ mindnyájan _engedelmesség_ a magok akarattyoknak _egyaránt_ valo ellene mondásával _tesz_  _ehhez_  _hogy_ mitsoda _engedelmesség_  _tartozik_ az Isten rendelésihez akár mely _ellenkező_ légyen _hajlandóság_ a _kedvezés_ melyel _tartozik_ lenni _egyik_ amásikához ezeknek _hossz_ véghetetlen

A szegénységröl valo _fogadás_ a szerzeteseknek _hogy_ semmit magánoson ne _bír_ nem _hogy_  _teher_  volna _de_ még meg menekednek az _élet_  _sok_  _gond_ azért ök mentek aszüntelen valo _gondolkozás_ a melyel mi mindnyájan _tartozik_  _hogy_ miképen _él_ és mire _fordít_ a _jószág_ a melyeket az Isten adta _kéz_ alá el távoztanak aveszedelemtöl _hogy_ ugy _él_ mint _gazdag_ és _könnyű_  _követhet_ akristus szegénységit amelyet is _oly_ nehéz _követni_ avilági _élet_ és a melyet _tartozik_  _követni_ akár mely állapotban legyünk mivel az _örökös_  _jó_  _kívánás_  _teljesség_ szükseges _hogy_ a sziv ellene mondgyon az _idő_ valo _jó_ 

A mi atisztaságot _illet_  _esztelenség_ volna azt _gondolni_  _hogy_ avilágiak nintsenek az alá ugy vettetve mint a papok és a szerzetesek _hogy_  _ha_ atisztaságrol valo _különös_  _fogadás_ ezek az utolsok meg szegik való _hogy_ vétkesebbek lesznek mint mások _de_ mindenek azoká lésznek a midön a _tisztaság_ ellen vétenek ök azt _tud_  _hogy_ a szent atyák magyarázván szent pál leveleit miformában adták _elöben_ a _házassági_  _kötelesség_ meg vallyák _hogy_ nehezeb a _házasság_ meg _tartani_ azt a _tökéletes_  _tisztaság_ a melyre _tartozik_ minden _keresztény_ mint sem a _házasság_  _kívül_ ez igy lévén nem _hogy_ szorosoknak _kell_  _tartani_ a szerzetesek _fogadás_  _de_ sött még ugy _kell_ azokot _tekinteni_ mint olyan modokot a melyek _könnyebbség_ adnak nékik a jó _erkölcs_ a melyeket mindnyájan _tartozik_  _követni_ 

Az _anyaszentegyház_  _kezdet_ akeresyének mindnyájan ugy _él_ az ö _különböző_  _hivatal_ valamint mostanában _él_ avaloságos szerzetesek az elsö szerzetesek _akkor_  _kezd_ avilágtol el _távozni_ amidön a _kereszt_ meg _kezd_ romlani és el _hagyni_ azt a szent _élet_ a melyet mostanában a szerzetesek _fogad_ meg _tartani_ szent péter arra _tanít_  _hogy_ a _kereszténység_  _király_ papság a _kereszt_ mindnyájan papok _tartozik_ szüntelen az _isten_ áldozni sziveket és minden _java_ az elsö _idő_ mindnyájan az emberek a _kéz_ vették a _Krisztus_ szenttséges testét és magak _kommunikáltat_ magokot még mostanában is avaloságos _kereszt_ lélekben _megegyesül_ a szent áldozatokal a melyeket a papok ajánlanak az _oltár_ ebböl _következik_  _hogy_  _tartozik_ magokot a valoságos papoknak szenttségihez és _tisztaság_ szabni kinek kinek a maga rendihez és _talemtum_  _képest_ 


16

Tsak nem mind azok _aki_  _istenfélő_  _tartatik_ meg vetik és _kerül_ azokot _aki_ vétekben _él_ 

A valoságos _keresztény_ tsak avétkeket _elkerül_  _de_ magokot a vétkeseket szereti és _gond_ vagyon reájok mint _beteges_  _tag_ 


 A _Krisztus_ azt parantsollya nékünk _hogy_  _elkerül_ mind azt valami nékünk _botránkozás_ lehetne söt még a szemünket és alábunkot is el _kell_ magunktol vetni _ha_ szükséges az az mind azt a _mielőttünk_  _kedves_ és a mi nékünk leg szükségesebnek 
 láttzik lenni a midön nékünk veszedelmünkre lehetnek söt még azt is mondgya _hogy_ ugy _kell_ az atyánk fiát _tekinteni_ mint egy pogányt _hogy_  _ha_  _szófogadatlan_  _de_ ezt tsak azután 
  _kell_  _cselekedni_ minek utánna szép szóval mindent _elkövet_  _hogy_ magában _tér_ valamint enékünk _megvan_  _hagyva_ az _atyjafiai_  _intés_ parantsolattyában

Ez az _eltávozás_ a _bűnös_ amelyet tsak azért parantsollyák _hogy_ azö vétkekben ne részesüllyünk nem _ellenkezik_ a _felebaráti_ szeretetnek parantsolattyával se a _gond_ a melyel 
  _kell_ lennünk _egy_ a másikunknak üdveségihez avalo _hogy_ az _okosság_  _gyakorta_  _kíván_  _hogy_  _eltávozik_ töllök az Isten is azt _sok_  _hely_ parantsollya az _írás_  _de_ ugyan az olyan alkalmatoságban _kell_ meg mutatni _hozzá_ valo szeretetünket _buzgó_  _imádság_ és 
  _keresvén_ minden modot _abban_  _hogy_  _külső_  _jel_ meg mutathasuk nékik mitsoda szives _buzgóság_  _kíván_ üdveségeket


 A _Krisztus_  _társalkodik_ és _eszik_ abünösökel és a publikánusokal mert mondgya maga abetegeknek vagyon szükségek az _orvos_ és nem az _egészséges_ noha ez a példa nem _illik_ minden féle személyhez nem is _követhet_ minden féle alkalmatoságokban meg 
 mutattya leg aláb _hogy_  _ha_ az _Üdvözítő_ a vétket _gyűlöl_  _de_ avétkest meg nem vetette azt is mondgya _hogy_ tsak _bűnös_  _jön_  _hívni_ és _hogy_ azok _megelőz_ az _igaz_ az Isten _ország_ ez igy lévén nem _hogy_ avaloságos _keresztény_ meg vetné öket valamint a 
  _farizeus_  _cselekedik_ és _cselekedik_ mostanában is azok _aki_ jó _erkölcsű_  _tartatik_  _de_ ugy _tekint_ öket mint olyanokat _aki_ az Isten _elébb_ valoknak _tart_ nálánál az ö _megfoghatatlan_ rendelése _szerint_ szereti öket _kedv_  _keres_ vagy meg _int_ öket atyafiui szeretettel és semmit sem mulat el _abban_ a mi az ö _megtérés_ sietethetné valo _hogy_ olyan _tag_  _aki_ a _gangréna_  _elhat_  _de_ ök még se _ki_ nem vágattak se el nem vettettek 
  _tag_ mindenkor annak atestnek akinek akristus afeje mennél inkáb _beteg_ annál 
 nagyob _gond_  _kell_ reájok lenni valamint amagunk saját _test_ nézük el mitsoda _gond_ volt a _Krisztus_ a _házasságtörés_  _esik_ aszonyra és a samaritána aszonyra és anyi 
  _sok_ mas _bűnös_  _aki_ még _imádkozik_ noha akeresztre _feszít_  _de_ még menti az ö vétkeket Atyam _megbocsát_ nékik mert nem _tud_ mit _csinál_ 


17

Kevesen vannak _aki_  _tud_  _megegyeztetni_ az _értelem_ és az _erő_ az _együgyűség_ 

A valoságos _keresztény_ az _evangélium_  _tud_ mind modgyát mind szükséges voltát azokot _megegyeztetni_ 

Gyakorta _történik_  _hogy_  _aki_  _erős_ és _értelmes_ akar lenni el veszti az _együgyűség_  _együgyű_ 
 akarván pedig lenni el veszti az _erő_ és az _értelem_ akristus arra _tanít_ atanitványit _hogy_ ne _fél_ attol amit akegyetlenek és a _földi_  _hamis_  _cselekedhet_ik_  _ellene_ ne 
  _tart_ aszenvedéstöl söt még ahaláltol is szent péter arra _tanít_  _hogy_  _erős_ legyünk ahitben: az illyen _érő_ nem áll az _ellenkezés_ se az üzésben _hanem_ az állando és _békességes_  _tűrő_ szenvedésben

A _Krisztus_ azt parantsollya nékünk _hogy_ ollyan okosok legyünk mint akigyok _hogy_  _elkerülhet_ azt ami meg sérthetné az ö _dicsőség_ és árthatna lelkünk üdveséginek _de_ ne legyünk se _gyanakodó_ se _balítéletű_ azért is mindgyárt utánna veti legyetek _együgyű_ mint agalambak akinek is _epe_ nem lévén ravaszság nélkül _követ_ a _természet_  _kegyesség_ melyet az Isten adot _bele_ szereti _fia_  _mindaddig_ még szükségek vagyon reája és magát nem _oltalmaz_ az _erőszakos_ ellen


 Azt akarom mondgya szent pál _hogy_ ajoban okosak legyetek és _együgyű_ aroszban 
 legyetek _gyermek_ az ártatlanságban mondgya meg másut _de_ atekélletes _ember_  _ész_ és _bölcsesség_  _bír_ ugyan ezel is magyaráza meg a _Krisztus_ szavainak _értelem_  _ha_ 
 olyanok nem lésztek mint akis dedek bé nem mentek a menyeknek _ország_ ugyan _eszerint_  _megegyeztet_ avaloságos _kereszt_ az _erő_ és az _értelem_ az _együgyűség_ ennek a _három_  _dolog_  _megegyezés_  _csodálatos_ láthatni _Ábrahám_ és _Dávid_ mitsoda _együgyűség_ nem vévé _Ábrahám_ az Isten parantsolattyát a midön parantsolá néki _hogy_  _elhagy_  _haza_  _hogy_ áldoza fel azt a fiát _aki_ reménlette azt a _sok_ számu maradékot és azt anagy _hatalom_ melyet neki _megígér_ az ö nagy _bátorság_ vagy is _erő_  _győzedelem_ vétetet véle akirályokon és meg vettette véle arajtok valo nyereséget az ö _okosság_  _békesség_  _éltet_  _ő_ és szövettséget _tetet_ véle a szomszédságban lévö _király_  _eltávoztat_ ö tölle még az attyafiait is kik _háborgat_  _csendesség_  _cseléd_  _sok_ volna _Dávid_ is _előhozni_  _kegyesség_ és _együgyűség_ az ö _okosság_  _ki_ tettzik mi modon _elkerül_ saulnak _sok_ féle mesterségit és mind azokot a _tőr_ melyeket _ellenség_  _hány_  _elébe_ az _erő_ és _bátorság_  _ki_ tettzik a nyomoruságokban és a _harc_  _Ábrahám_  _megérdemel_ a _hívő_ attyává lenni és _kép_ lenni az _örökös_ Atyának _aki_  _halál_ adta a maga fiát és _Dávid_ a szent lélek az Isten szive _szerint_ valo _ember_ nevezi és olyannak _aki_  _sok_  _jelent_ a _Krisztus_ 

A _bizonyos_  _hogy_ az _érő_ az _okosság_ és az _együgyűség_ a _Krisztus_ szent _emberség_  _fő_  _jel_ lehetetté valaha látni az alázatoságokban és a _kín_  _okos_  _erős_ és _egyszersmind_  _együgyű_  _ember_ nálánál amely _félelem_ és _keserűség_ mutatot az _olajfa_  _kert_ a tsak arra valo volt _hogy_ inkáb _ki_  _tetszik_  _halandó_  _élet_ valo _emberség_ és _hogy_ agyengék _kétség_ ne _esik_ olyan állapottyokban nem _kell_  _tehát_ azt _gondolni_  _hogy_ az _együgyűség_  _hagyván_ nékünk _kedvez_ az _esztelenség_ vagy a lágyságnak vagy pedig az _okosság_ parantsolván azt akarta volna _hogy_ ravasz _elméjű_ legyünk ajó _erkölcs_ már nem volna jó _erkölcs_  _ha_ egy más jó _erkölcs_ el rontana vagy _ha_  _kedvez_ a rosz _erkölcs_ 


18

A _gyenge_  _kereszt_  _örömest_  _hízelkedik_ azal magoknak _hogy_ a jó _cselekedet_ nem _elegyes_ a magokhoz valo szeretettel

A valoságos _keresztény_  _tudván_  _hogy_ a magához valo szeretet mindenel _összeelegyedik_ aleg _jobb_  _cselekedet_ sem _hisz_ magának

Hogy meg lehesen _érteni_ a _feljebbvaló_ mondást meg _kell_  _különböztetni_ a _kétféle_ magához valo szeretetet az _egy_ szabad söt még _megvan_  _hagyva_ a mint ezt _megbizonyít_ másut a másika _teljesség_  _megvan_  _tiltva_ a magához valo szeretet melyel _tartozik_ nem más _hanem_ a mely a mi valoságos _java_  _igyekezik_ ugyan ezt is nevezik meg világositatot magához valo szeretetnek a _megtiltatott_ magához valo szeretet nem más _hanem_ az a nyomorult _hajlandóság_ a melyel _hízelkedik_ lelkünknek és _test_ a _csalárd_  _jó_ a mellyek tsak _földi_ és _testi_ ugyan ezt is nevezik a _filozófus_  _tudatlan_ magához valo szeretetnek mert ö nálok minden vétek mint egy _tudatlanság_ noha akeresztyéni _tudomány_  _szerint_  _gyakorta_ ugy _tekint_ mint egy _hamisság_ vagy is leg aláb ugy mint a mely ami rendeletlen akaratunktol származik

Az egész _ember_ nemzetnek meg romlásátol _fogvást_ a _tudatlan_ magához valo szeretet meg hattya a menyiben tölle lehet minden _indulat_ lelkünknek valamint az áer meg _hat_ minden _test_ Egyebet mi nem _cselekedhet_ik_  _de_ azt sem _cselekedhet_ik_ a mi urunk _Jézus_  _Krisztus_  _kegyelem_  _csodatétel_ nélkül _hogy_ szorgalmatosan vigyázunk magunkra _hogy_  _betölthet_  _hogy_ ugy mondgyam lelkünknek minden részeit a meg vilagositatot magához valo szeretettel a mely _által_ mindent fel áldozunk _hogy_ magunknak meg szerezhesük az egyedül _igazán_ valo _jó_ Ez a munka _oly_ nagy _csoda_  _hogy_ aleg nagyob szentek semmit nehezebnek nem _talál_ alelki _élet_ mint azt _hogy_ ellene álhasanak atudatlan magához valo szeretet _sok_ féle mesterséginek és _csalárdság_ a mely meg ronttya minden jó _cselekedet_ arra sürget _hogy_  _elébb_  _tesz_ amagunk _haszon_ az _isten_ és a _felebarát_ arra _ingerel_  _hogy_  _óhajt_ az uralkodást _kerestet_ velünk az emberek _dicséret_ és _tisztelet_  _kigondolhatatlan_  _csalárdság_ és ami leg veszedelmeseb _elhitet_ velünk _hogy_ mi _igaz_ vagyunk noha meg romlotságban vagyunk és _teljes_ a _csalárd_  _jó_ nyomoru szeretetivel

A _gyenge_  _kereszt_  _ugyanezért_ is _örül_ magokban midön _gondol_  _hogy_ jót _cselekedik_ mint _ha_ azt magoktol _cselekedik_ és az _élet_  _halálos_  _bizodalom_ és nyugodalomban _tölt_ azomban pedig avaloságos _kereszt_ rettegnek a _jobb_  _cselekedet_  _követés_ mentöl inkáb ezek meg világositattak akegyelemel annál inkáb észre veszik az _ördög_  _incselkedés_  _hogy_  _ővelük_  _kedveltet_ amagok _haszon_  _dicsőség_ és aditséretet szüntelen _kísértet_  _hogy_ magokot nagyobra _becsül_  _kedv_  _betölt_ és testi nyugodalmat _keres_  _hogy_ zugolodgyanak az üldöztetések ellen a melyekre az 
  _isten_  _fia_ valo szeretete adgya öket _mihelyt_  _buzgóság_ akarnak _élni_ akristusban ugyan ezen _két_ magahoz valo szeretetnek szüntelen valo _tusakodás_  _cselekedik_  _hogy_  _oly_  _gyakorta_  _megbotlik_ és _megesik_ aleg _jobb_  _erkölcsű_ ugyan az is rettegteti öket _hogy_ 
 az _ítélet_  _elébe_  _kell_ menni a _igaz_  _cselekedet_  _tartván_ attol _hogy_ az _övé_ ne 
 legyenek _hasonló_ azokhoz a _megfertőztetett_  _igazság_ a melyeket utállya az Isten amint _Izajás_ mondgya avaloságos _keresztény_ az ö _együgyűség_ munkálodik _bizodalom_ 
 és reménségel az Isten _irgalmasság_ a _bölcs_ azt mondgya _hogy_ vannak _igaz_ és _bölcs_ és azö munkájok az Isten _kéz_ vagyon _de_ az _ember_ nem _tud_  _ha_  _gyűlölség_ vagy szeretetre méltóé a _meghalad_ az ö elméjit


19

Sokan azt _gondol_  _hogy_ nem vétkeznek vagy is leg aláb _könnyű_  _dolog_ vétkeznek és azért nem is _kell_ penitentziát _tartani_ ugy mint _bűnös_ 

A valoságos _keresztény_ meg vallya _hogy_ ö _bűnös_ és vannak mindenkor olyan _bűn_ a melyekért penitentziát _kell_  _tartani_ 

Sokan vannak olyanok kik magok felöl azt _tart_  _hogy_ nem vétkeznek semmiröl sem vádollyák magokat vagy is leg aláb igen _könnyű_ vétkekröl és azt _elhitet_ magokal _hogy_ nem szükséges penitentziát _tartani_  _mindazonáltal_  _ha_ meg visgálnák öket olyan _fogyatkozás_  _talál_  _benne_ a melyeket tsak ök nem láttyák _de_  _ha_  _egyéb_ nem volna is _benne_ tsak ahivataloknak _tudatlanság_ és az alázatoságnak _fogyatkozás_ tsak ez is _elég_ 
 volna _hogy_ öket _megítél_ mivel szent _János_ azt mondgya _hogy_  _aki_ magát vétkesnek nem üsméri a _hazug_ és az _igazság_ nintsen _benne_ 

A _Krisztus_ azt az _isteni_  _imádság_ nem tsak a _tökéletes_ adta _hanem_ abünösöknek is minek utánna arra _tanít_  _hogy_ a minden napi _kenyér_  _kér_ mindgyárt utánna tészi: _megbocsát_ nékünk a mi vétkeinket mi képen mi is meg botsátunk azoknak kik _miellenünk_ vétettenek evaloságal meg _bizonyít_ a szent atyák _szerint_  _hogy_ minden nap szükségünk vagyon a _bocsánat_ és _hogy_ egy nehány szor vétkezünk napjában ezt _könnyű_ meg láthatnok _ha_  _teljesség_  _tud_  _kötelesség_ és _igazán_ meg visgálnok magunkot _de_ akár mely jót _cselekedik_ akár mely _tökéletes_ legyenek mindenkor _kényszeríttetik_ 
 penitentziát _tartani_  _hogy_  _készülhet_ annak _elébe_ menni _aki_ az _igazság_  _megítél_ 

Szent _János_ noha az anya méhében meg volt szenteltetve _de_ a _penitenciatartó_  _élet_  _ad_ magát még _kisded_  _kor_  _hogy_ például lenne és azért mondgya az _anyaszentegyház_  _hogy_ 
 az _ember_ valo _társaság_ ne ártana ártatlanságának Ez a szent _elöljáró_ arra _tanít_  _hogy_ tsak azért _jön_  _hogy_ a penitentziát prédikálya akristus azt mondgya _hogy_  _ha_ penitentziát nem 
  _tart_ mindnyájan el vesztek el mulathatatlan _kötelesség_  _tehát_ a _penitenciatartás_ az Isten penitentzia alá veté _Ádám_ és az ö személyiben minden _ember_ és az a _magahittség_  _hogy_ arra nintsen szükségek az Isten szemei elött _nehéz_ atöbb vétkeknél ugyan ezis az a nagy vakság a melyet akristus anyiszor _kárhoztat_ a _farizeus_ menyi vétekben nem _ejt_ minket tsak nem szüntelen a magunkhoz valo szeretet a _gyönyörűség_ szeretete és a magunkot valo _tiszteltetés_ szeretete a valoságos _keresztény_  _könnyű_ meg valya _hogy_ tsak nem minden _cselekedet_  _hiányos_ mindenkor vétkesnek _tart_ magát mindenkor _megesendő_  _hogy_  _ha_ akegyelem és a szüntelen valo _penitenciatartás_ nem segittené aszent péter _megesés_ és atöb szenteké rettegésben _tart_ 

Mitsoda _fogyatkozás_  _gondolhat_ magát mentnek lenni mivel egy sintsen olyan a melyet magában fel nem _találhat_ leg aláb annak _eredet_ és _kezdet_  _egyéb_ nem _cselekedhet_ik_  _hanem_  _hogy_ viaskodgyék az ellen a szüntelen valo _penitenciatartás_  _fegyver_ és adgyon szüntelen valo _hála_ az _isten_ szent agostonal _mindaz_ a vétkekért a melyeket nem _cselekedik_ mivel nintsen olyan nagy vétek amelyben aleg nagyob szent is nem _esik_  _hogy_  _ha_ akristusnak _mindenható_  _kegyelem_ nem segitené valamint ugyan szent agoston mondgya a valoságos _keresztény_ ez az alázatoságal valo nyomoruságának meg üsmérése _elhitet_ véle mitsoda szükséges az _élet_ a _penitenciatartás_  _tölteni_ és amelyért az urnak _irgalmasság_ fogja venni _ha_ szinte azok a _bűn_ nélkül valok _oly_  _istenes_ volnának is valojában _de_ szent pálnál _istenes_ volnánaké _aki_ az egész világnak szine 
 elött meg vallya _hogy_ ö semmiben sem _érez_ magát vétkesnek _de_ azal meg nem igazult: azért is sanyargatom atestemet mondgya és a szolgálat alá vetem nehogy minek utánna 
 másoknak predikálottam volna magam el ne legyek vettetve


20

A _gyenge_  _keresztény_ ajó _erkölcs_  _ízetlen_ és nehezeknek _talál_ 

A valoságos _keresztény_ pedig a jó _erkölcs_  _kedves_ és _könnyű_  _követ_ 

Avaló _hogy_ akristus nékünk azt mondgya _hogy_ a menyeknek _ország_ tsak az _erőszakos_ 
 veszik meg és _hogy_ tsak az _erőszakos_ vehetik azt meg mivel az elsö vétektöl _fogvást_ az _ember_ szivének meg romlása szüntelen a roszra viszi _ő_ és ellene áll a _jó_ melyet _kell_  _követni_ Ettölis vagyon _hogy_ agyenge _kereszt_  _oly_  _ízetlen_ és nehéznek 
  _tart_ ajó _erkölcs_  _mindazonáltal_ a _Krisztus_ azt mondgya _hogy_ azö _járom_  _kedves_ és az ö _teher_  _könnyű_ ezek a _két_ szók ugy tettzik mint _ha_  _ellenkezik_ egy másal _mindazonáltal_ 
  _igazságos_ és meg _egyezik_  _csodálatos_ a szeretet _által_  _jön_  _énhozzám_ mindnyájan kik meg vagytok terheltetve és én _megkönnyebbít_  _titeket_  _erőszak_  _kell_ magunkon vennünk _járom_ és _teher_  _kell_  _hordozni_  _de_ amidön a szeretet a _Krisztus_  _öl_ viszen minket amidön a _hozzá_ valo szeretet _általmegy_  _őhozzá_ ez a _járom_  _kedves_ lészen és ez a _teher_  _könnyű_ 

Minden valami nehéznek tettzik agyengén valo szeretönek a _kedves_ tettzik annak _aki_ valoságal szeret noha _gyakorta_ nehéz légyen is meg gyözni az akadályokot a mint ezt _sok_ 
  _hely_ meg vallya szent pál adgyanak nekem olyan szivet _aki_ szeresen mondgya szent ágoston és minden _könnyű_ lesz néki mester fogja mondani _akárhová_ meny _de_ én _kísér_ minden nap láttyuk azokot a _két_  _különböző_  _jel_ azokban kik az áitatoságra adgyák magokot némellyek egy részit _követ_ annak amit mások _cselekedik_  _de_ azt zugolodásal és _kedvetlenség_  _cselekedik_ mely az ö _győzedelem_  _hiányos_ tészi _ellenben_ pedig akeresztyének _megerősítetvén_ a szeretettel ollyanok mint a _rendkívül_ valo _ország_ 
  _hódoltat_  _aki_ elöt mindenek meg alázák magokat _ezért_ is mondá a Szent Lélek _hogy_ a szeretett _oly_  _erős_ mint ahalál

Gyakorta láthatni olyan _gyenge_  _természetű_ személyeket kik _csodálkozik_ azon _hogy_  _kemény_  _élet_ nevezik azt a mitöl alágy szivüek _oly_ igen _fél_ az ollyan _aki_ szeret semmit nem _talál_ nehéznek vagy _ha_  _talál_ is valamely nehézséget _kedves_  _tart_ azt meg gyözni Mind 
 azok az akadályok melyek az Isten szolgálattyában _találkozik_ nem _halálos_  _de_  _ha_  _halálos_ volnának is lehetneé egy nehány napig _tartó_  _élet_ meg vonni attol _aki_ minékünk _ingyen_  _örökös_  _ad_  _helyette_ mely _boldogság_ volna _hogy_  _ha_ az a _halál_  _hasonlít_ 
 akristuséhoz _az_ a _drágalátos_  _búzamag_ akinek _halál_ anyi _sok_ számlálhatatlan más magot _hoz_  _kicsoda_  _tarthat_ azt maga felöl _hogy_  _őérte_ valamiben _hasonló_  _cselekedik_  _az_ a mit ö _cselekedet_ mindnyájunkért _közönséges_ és mindenikünkért _különös_ olyan Isten _megelőz_ minket _aki_ semmivel sem _tartozik_ nékünk mit nem _cselekedet_ és mit nem szenvedet azért _hogy_  _megbékéltet_ az attyával azt _ígér_ nékünk _hogy_ ami _csekély_  _erőszakvétel_  _engedelmesség_ és _hálaadás_ véghetetlen _dicsőség_  _megjutalmaztatik_ és mi nehéznek _talál_ azt az _erőszakvétel_ mely nagy _hálaadatlanság_ emi töllünk ami jót _tevő_ és igy a magunkhoz valo szeretetet is el mulattyuk _ha_ szinte mindent 
 véghez vinnénk is a mit parantsol _de_ még tsak _haszontalan_ szolgák volnánk és tsak azt vinnök végben amivel _tartozik_ mi tsak azt szenvedgyük mondgya a szent _tolvaj_ amit _megérdemel_  _de_ ez mitsoda roszat _cselekedet_ az illyen _gondolat_  _kedves_  _kell_  _találtatni_ velünk a jó _erkölcs_  _gyakorlás_ és a mi _penitenciatartás_ igen _könnyű_ 


21

Az _ember_  _tekintet_  _sok_  _keresztény_  _megakadályoztat_ a jó _cselekedet_ 

A valoságos _keresztény_ se meg nem pirul se _soha_ meg nem szünik a jó _cselekedet_ a mikor tölle lehet

Sokan akeresztyenek _közül_ el mulattyák a jó _cselekedet_ a melyeket meg _cselekedhet_ik_ vagy azért _hogy_ nem akarják félben _hagyni_ a világi _dolog_ vagy valamely világi és testi szövettségekért akristus nékünk ezeket világosan _elöben_ adgya atselédes _gazda_ valo _példabeszéd_  _aki_ nagy vatsorát _csinálván_ sokakot _hívat_ a vatsorára _de_ sokan el nem 
 menének Én egy _majorház_ vettem Én _öt_ pár _ökör_ vettem Én _megházasodik_ ezel ahárom féle menttségel menték magokot azok kik nem akarának avatsorára menni ezek a menttségek a _cselédes_  _gazda_  _harag_  _indít_ meg is _esküszik_  _hogy_  _egy_ is azok _közül_ az ö vatsoráját meg nem _kóstol_ ez a nyilvánságosan valo meg vettetése azoknak kik _ilyen_  _ok_ el mulattyák ajó _cselekedet_ 

Vannak még _másféle_  _kereszt_ kik még vétkesebbek az _első_ mivel el mulattyák ajó _cselekedet_ azért mert az emberek elött szégyenlik akristus _tanítvány_ mutatni magokat ezek nem _istentelen_  _teljesség_ se nem szabad _életű_  _hanem_ szégyenlik a szabad _életű_ elött _követni_ az _evangéliumi_ jó _erkölcs_ illyenek valának azok atanács urak kik 
 akristusban _hisz_  _de_ akik a _farizeus_ nem mértenek vallást _tenni_ rolla nyilvánságosan nehogy a synagogákbol _ki_ üzettessenek mert inkáb szerették az emberek _dicsőség_ mint sem az _isten_ mondgya az _evangélium_ 

Mind ezek arosz szolgák szégyenlik az urok _köntös_ viselni mert nem akarják mondgyák magokot _megkülönböztetni_ atöbbitöl _tart_ az emberek _csúfság_ vagy meg vetésitöl akár mely jó _cselekedet_ mivellyenek _titkos_  _de_ ez a nem _igazán_ valo szegyenlés azok _köz_ a szabad _életű_ vagy világiak _köz_ tészi öket _aki_  _oly_ nagy _tekintet_ voltanak _hallgat_ mitsoda rettentö _dolog_ mond az Isten fia _ellene_  _hogy_  _aki_ meg pirul _őérte_ és az ö _beszéd_ az _ember_ fia is meg pirul azért amidön _kísérvén_  _ő_ az angyalok _eljön_ az attya _dicsőség_ 

Mit fognak _akkor_ nékünk _használni_ azok _aki_ olyan veszedelmes _kedvezés_ voltunk meg 
 menteneké minket attol a _megbosszantatott_  _bíró_  _Dávid_  _tudta_ adgya _hogy_ se jó akaro se atyafi se más _ember_ az _élő_  _isten_  _kéz_ egy más _ember_  _ki_ nem vehet: _ihon_ eza sorsa az olyan lágy szivüeknek kik _ember_  _tekintet_ el _hagy_ ajó _cselekedet_ a melyre a 
 szent lelektöl valo _indulat_ vezetné öket ugyan nékik is mondá szent _István_  _keményfejű_ 
 a szent lélek ellen _támad_ szent pál is nékik mondgya ezeket meg ne szomorittsátok az _isten_ szent lelkét mely _által_ meg petsételtettetek a válttságnak napjára

A _hű_  _keresztény_  _követ_ ezt a szent apostolt és meg nem pirulnak az _evangélium_ 
 mindenkor _ész_  _tart_ ezeket a _Timóteus_ mondot szavait az Isten nem a _félelem_ lelkét adta nékünk _hanem_ abátorságnak szeretetnek és az _okosság_ lelkét meg ne piruly _tehát_ a mi urunkért _aki_ vallást _kell_  _tenni_ nézük meg mitsoda _jutalom_ lészen 
 avaloságos _kereszt_ nemesi álhatatoságoknak és _hallgat_ mit mond az ur nékik minden valaki meg vall engem az emberek elött én is meg vallom _ő_ az atyám elött _ki_ menyekben vagyon

Ez a nagy _ígéret_  _erő_  _ad_ avaloságos _keresztény_  _hogy_  _soha_ meg ne _hajol_ ót _ahol_ az _isten_  _dicsőség_ és _dolog_  _jár_ adolog ne _tart_ se a _fenyegetés_ se az üldözésektöl _hordoz_ mindenüt pirulás nélkül a _megfeszíttetik_  _Krisztus_  _tanítvány_  _bélyeg_ légyen _keresztény_ a világiak a jó akaroi és az _ellenség_ elött _ha_ valamit _cselekedni_  _kell_  _ha_ szollani _kell_  _ha_  _feddeni_  _kell_  _akkoron_ tsak a _keresztényi_  _okosság_ fog _tanács_  _kérni_ és minden világi _tekintet_ lábaival _tapod_  _ha_  _keresztényi_  _cselekedet_  _csúfol_ vagy 
  _gyűlöl_ nem szégyenli söt azokért _isten_  _dicsőít_ valamint szent péter _hagy_ azt néki 
  _örvendezik_ valamint az apostolok _ha_ valamit szenved akristus neviért azt is mondgya szent 
 pálal mindeneket _kár_ álittok lenni ami urunk _Jézus_  _Krisztus_ méltoságos üsméretiért _ki_ mindeneket el _hagy_ és ugy _tekint_ mint a _ganéj_  _hogy_ a _Krisztus_ meg nyerjem


22

Sokan a _kereszt_  _közül_ azt _tart_  _hogy_  _egyeztethet_ az alkalmatos és a _könnyű_  _élet_ az áitatoságal

A valoságos _keresztény_  _tud_  _hogy_ akár mely jót _cselekedik_ is mást _de_ tsak a sanyargatások és a szenvedések _által_ üdvezülhet

Az ollyanok kik az _isten_ anyira nem szeretik _hogy_  _gyönyörűség_ szenvedgyenek sokal _több_ szenvednek mint mások mivel a _járom_ egész _teher_ viselik meg sem _kóstol_ azt az _öröm_ a melyet a _Krisztus_ valo szeretet _ad_ aszenvedesben aszenvedés meg válhatatlan az _ember_ állapottól és a szenvedésnek szeretete meg válhatatlan a valoságos _keresztény_ ez olyan egyedül valo _bizonyság_ amelyel _megbizonyíthat_ az _isten_  _hozzá_ valo _tiszta_ szeretetét ami sebeinknek ez a _hasznos_  _orvosság_ ezis aleg _bizonyos_ módgya _hogy_ részesülhesünk akristus _örökség_ mivel tsak ugy lehetünk akristus _örökös_  _társ_  _hogy_  _ha_ szenvedünk ö véle avaloságos _keresztény_ ugy _tekint_ a szenvedéseket mint olyan _kedves_  _kegyelem_ a melyet az Isten tsak avaloságos _fia_ adgya 
 meg mivel tsak a _fattyú_ nem _megbüntet_ mondgya szent pál ez igy lévén a szeretet amelyel vagyon akeresztyén a szenvedésekhez mértéke annak abuzgoságnak amelyel vagyon amenyekhez valamint a _buzgóság_ amelyel vagyon amenyekhez _felgerjesztő_ vagy is 
  _kovász_ a szenvedésekhez valo szeretetnek akristus nem mondgya azt _hogy_  _aki_ el nem 
 szenvedi _kereszt_ nem méltó _énhozzám_  _hanem_ azt mondgya mindenüt _hogy_  _aki_ fel nem veszi _kereszt_ fel _kell_  _tehát_ azt venni akarattal és _öröm_ 


 Az apostolok igen nagy _öröm_ valának azért _hogy_ méltoká lettek a _Krisztus_ nevéért 
  _gyalázat_ szenvedni szent pál és silás vasban és atömlötzben lévén _énekszó_  _dicsér_ az _isten_ a maczédoniaiaknak nyomoruságok mennél inkáb nevekedet annál inkáb 
  _öregbedik_ az ö _öröm_ mondgya szent pál a _colossabeli_ azt mondgya maga felöl _hogy_  _örül_ a nyomoruságoknak melyeket szenved _érte_ És a sidoknak _öröm_ láttátok 
 minden _java_ el vesztésit _tudván_  _hogy_ néktek _jobb_ és meg maradando _jószág_ vagyon _mindennyi_  _sok_  _bizonyság_ után _ki_ mondhatná _hogy_ a szentek nem szerették a 
 szenvedéseket _de_  mit _felel_ szent _Jakab_ amidön azt mondgya atyámfiai _öröm_ 
 álittsátok mikor _különb-különb_  _kísértet_  _esik_ szent péteris _hasonló_ mond szerelmesim _örül_  _hogy_ a _Krisztus_ szenvedésiben részesültök _boldog_ lésztek _ha_ 
 szidalmaznak _titeket_ akristus neviért mert az _isten_  _tisztelet_  _dicsőség_ és _erő_ és azö lelke rajtatok meg nyugszik utolso _bizonyság_ a _Krisztus_ maga mondgya _boldog_ akik üldözést szenvednek az _igazság_ mert _övé_ amenyeknek _ország_  _boldog_ vagytok a midön szidalmaznak _titeket_ és üldöznek és _hazudván_ minden _gonosz_ mondanak _ellene_  _énértem_ : _örül_ és vigadgyatok mert ati _jutalom_  _bőséges_ menyekben _ki_ tettzik mind ezekböl _hogy_ a szenvedés olyan jó amelyet szeretni _kell_ és ugy _kell_ azt _tekinteni_ mint egy _boldogság_ vagy is _örökös_ ellene _kell_ mondani az _örök_  _dicsőség_  _haszontalan_ az _imádság_ és ajó _cselekedet_  _ha_  _öröm_ nem szenvednek vagy is leg aláb _csendesség_  _ha_ akaratbol el nem _hagy_ agyönyörüségeket nem lehet _tökéletes_  _tanítvány_ lenni akristusnak 
 minden _bizonnyal_  _abban_ alágy és puha _élet_  _esik_ amely ellen illyen átkot monda _jaj_ néktek _gazdag_ mert _megvan_ a _ti_ vigasztalástok


  _Ábrahám_  _egyéb_ nem monda adus _gazdag_  _hanem_  _hogy_  _fia_  _jut_  _ész_  _hogy_ el vetted ate _java_ ate _élet_ és lázár azon képen _gonosz_ azért is ö aditsöségben vagyon _te_ pedig akinokban nem tsak azért lehet _tehát_  _elkárhozni_  _hogy_ azt _cselekedik_ amit avilág rosznak _tart_ senem azért _hogy_ el mulatták azt a mit _jó_ nevez _hanem_ még ezekért arettentö szokért is _bőség_ és vigasztalásban _él_ az _evangélium_ ezen nyilván valo és vilagos verseit rettegve _kell_  _hallani_ azoknak kik azért _hogy_ valamely jót _cselekedik_ magoknak minden féle alkalmatoságot szereznek akar mitsoda állapotban tett az Isten minket akár minémü _gazdagság_ adot _kéz_  _de_ nem lehet magunk el vesztése nélkül tsak azt _keresni_  _hogy_ magunkot mindenben _betölt_ és _az_ ragaszkodgyunk

A valoságos _keresztény_ agazdagságok _között_ is _talál_ száz féle modot _abban_  _hogy_ magát a _gyönyörűség_ meg fosza _hogy_ magát szenvedtesse és sanyargassa minden _külső_ változás 
 nelkül ugy _tekint_ szent pal _szerint_ mint _isten_  _kegyelem_ nem tsak azt _hogy_ akristusban _hisz_  _hanem_  _hogy_ még szenvedis _érte_ akristus _feltámadás_ után azt mondá 
 az _Emmaus_ menö _tanítvány_  _hogy_ szükséges volt akristusnak szenvedni és ugy bé menni _dicsőség_  _ha_ szükséges volt a _Krisztus_ szenvedni mitsoda _ok_ lehet azoknak _aki_ szemvedet _hogy_ magokot menteknek _gondol_ lenni a szenvedéstöl atövisel _koronázott_  _fő_  _tag_ mondgya egy nagy szent ohajthattyáké agyönyörüségeket akristus szenvedésiben atitkos _test_ tsak a _fej_ szenvedet szükséges _tehát_  _hogy_ az ö szenvedése 
  _betöltetik_ a _tag_ is _ezért_ is mondgya szent pál _hogy_ a szenvedésekben bé _tölt_ azokat amelyek _híjával_ vannak a _Krisztus_ szenvedési az ö _test_ 


23

Sokan akeresztyének _közül_ ugy _tekint_ a munkát mint olyat mely szükséges az ö nagy rendekhez _de_ azt _tart_  _hogy_ attol meg menthetik magokat mikor lehet

A valoságos _keresztény_ azt olyan penitentziának _tart_ a melyet az Isten adta minden _ember_  _Ádám_  _fogvást_ és a melytöl ö meg nem mentheti magát


 A midön az Isten mondá _Ádám_  _sok_  _fáradság_  _eszik_ a _föld_  _termés_  _orca_ veritekivel _eszik_  _kenyér_ miglen viszá térsz a _föld_ a melyböl _teremt_ azután mondá az aszonynak a férfiu _hatalom_ alat lész _fájdalom_  _hoz_  _fi_ ezt a parantsolatot 
 a _bűn_  _büntetés_ mondák reájok és mint _hogy_ az emberek mindnyájan vétkeztek volt _Ádám_ ezt a parantsolatot is minden _ember_  _kiad_  _Ádám_ és _Éva_ ezen penitentzia alá veték magokat azt _betöltvén_  _bocsánat_ nyerének magoknak a melyet a nélkül meg nem nyerhették volna _Ádám_ nem azért _dolgozik_  _hogy_ nagyob _bőség_  _élhet_ se _Éva_ nem azért _engedelmeskedik_ mert magát _feljebb_  _emelni_ nem lehetet _hanem_ tsak _tiszta_ azért _hogy_ visellyék vétkek _büntetés_ ezt _tanít_ mindnyájan a szent Atyák

A pátriárkák olyan _jól_  _tud_ ezt a _kötelesség_  _hogy_ akár mely _gazdag_ valának _de_ ök magok vítték végben az olyan _dolog_ a melyeket mostanában ugy _tekint_ mint alá valokot és meg vetöket _hogy_ pediglen agyermekeket is a _dolog_ valo szoktatásban nevelhesék fel olyan _dolog_ miveltettek vélek a melyeket láthattyuk magunk _hogy_ atselédekel is véghez vitethették volna _holott_  _sok_ számu _cseléd_ volt ugyan ezis viszi avaloságos _keresztény_ arra _hogy_ szentül _él_ a _fáradság_ a melyekre az ö _különböző_  _hivatal_  _kötelez_ öket ugy is _tekint_ azokot mint a _elsőbb_ és _hasznos_ részit _penitenciatartás_ azonban pedig a rosz _keresztény_ nagyob része tsak azért 
  _dolgozik_  _hogy_ nyugodhasék és azt _gondol_  _hogy_ nem _tartozik_  _dolgozni_ amidön anélkül el lehet ez a veszedelmes nyavalya már szent ágoston _idő_ aklastromokban is bé szivárkozot volt a melyröl _erős_ panaszolkodik nem _egyéb_ mennek már azokban a szent _hely_ mondgya _hanem_  _hogy_ magokot a nagy _henyélés_ adhasák videmus eos in quamdam societatem sanctam otiosissimé Congregátos _közönséges_ azt _tart_  _hogy_ a _Krisztus_ magais _kézi_ munkát _dolgozik_  _mindaddig_ még prédikállását elnem _kezd_ 

Tudgyák meg _hát_ mindnyájan akeresztyének _hogy_ a munka _elkerülhetetlen_  _kötelesség_ és _hogy_ akár minémü rendben legyenek kinek kinek amaga rende _szerint_  _kell_  _dolgozni_ és ugy remélhetik _bűn_  _bocsánat_  _de_ annak nehéz munkának _kell_ lenni és olyanak a mely 
  _ellenkezik_ a _kényeztetés_ mivel egyedül tsak elehet penitentziául és _megérdemel_ akenyeret az olyan _aki_ nem _dolgozik_ neis _eszik_ mondgya szent pál amulattságra és az _időtöltés_ valo munka bé nem _tölt_ aköteleségeket _gyakorta_  _idővesztés_ Isten elöt és valoságos _henyélés_ vagyon _sok_ féle _henyélés_ akülömbözö _természet_  _képest_  _de_ számot adnak az _isten_  _hanem_  _dolgozik_ nehéz és sulyos munkákot akülömb féle munkáit akülömb féle _hivatal_ illyen szándékban _kell_ végben vinni más képpen vétkesek vagy is leg aláb bé nem _tölt_ szükséges voltát a munka _által_ valo _penitenciatartás_ Az ur szine változásakor szent péter nagy _öröm_ lévén azon aditsöséges _hegy_ mondá uram mi itt _jól_ vagyunk _csinál_  _három_  _hajlék_ mint _ha_ azt mondotta volna el ne _hagy_  _soha_ az illyen _kedves_ nyugodalomnak _gyönyörűség_ és illyen _fényes_  _dicsőség_ az _evangélista_ fel _tesz_  _hogy_ nem _tud_ mit mondot nem azért _hogy_ az az állapot _boldog_ és jó nem let volna _hanem_ azért mert a _baj_ és a munka nélkül valo _élet_ nem az _ember_ állapothoz valo _aki_ is a munkás és _penitenciatartó_  _élet_ itéltetett olyanra a mitsodást _él_ maga szent péter a Szent Lélek vétele után


24

Igen _kevés_ vannak olyanok _aki_  _tud_  _hogy_ menyire _kell_ vinnünk a parantsolatban lévö magunkhoz valo szeretetet és _gyűlölés_  _hogy_  _követhet_ ezt _tehát_ 

A valoságos _keresztény_ egyedül azt _tud_ az _evangélium_ és mind _egyik_ mind amásikát _követ_  _ész_ nem _elegyítvén_ azokot

Nem volt szükséges _hogy_ az Isten _különös_  _törvény_  _csinál_ mely nékünk a magunkhoz valo szeretetet parantsollya aközönségesen valo rend _által_ melyet tett az egész világban mindenik _teremt_ állatban _elegendő_ magához valo szeretet _öntetik_ vagy a maga _megtartás_ valo szükséges _instinktus_ vagy _hajlandóság_  _hanem_ a szükséges volt meg üsmértetni az _okos_  _teremt_ állatal _hogy_ menyire _kell_ vinni azt a magához valo szeretetett ugyan ezt is _cselekedik_ ezen elsö parantsolattya _által_ szeresed ate uradot _isten_  _teljes_ szivedböl _teljes_ lelkedböl és minden _erő_ és _faragott_  _kép_ ne _csinál_  _hogy_ azokat _imád_ abizonyos _hogy_ ez a parantsolat arra _kötelez_ minket _hogy_ az _isten_ magunknál inkáb szeresük másként magunkbol _csinál_  _kép_ és magunkot _imád_  _ha_ magunkot inkáb szeretnök _isten_ ugyan az illyen magához valo szeretet is veszté el agonosz lelkeket

E _tehát_ az az elsö _határ_ melyet az Isten vetet a szeretetnek amelyel magunkhoz _tartozik_ ez a _határ_ igen _igazságos_ mivel _elébb_ valo a véghetetlen _tökéletességű_ a _gyarló_ mindenel is _tartozik_ annak _aki_ vettünk mindent és _aki_ semmivé _tehet_ minket mikor néki tettzik azt _kelletik_  _tehát_ meg tudni _hogy_ mimodon _kívántatik_ el rendelni a szeretetet mely minket _illet_ ugyan ezt is magyarázta meg világosan a _Krisztus_ az _evangélium_ 

A léleknek az egyedül valo valoságos _java_ az _hogy_ az _isten_  _bírhat_  _akkor_  _fog_ meg 
 elégedni mondgya _Dávid_ a midön _dicsőség_ meg látom minden _másféle_  _jó_ tsak anyiban _jó_ a léleknek a menyiben _ő_  _az_ az elsö _jó_ vezetik az olyan _jó_ melyek attol _elfordít_  _kedves_  _eledel_  _de_ méregel _teljes_ az _íz_  _kedves_  _de_  _halálos_  _ezért_ is 
 mondgya nékünk a _Krisztus_  _aki_ a maga lelkét szereti el veszti azt _aki_ amaga lelkét _gyűlöl_ ezen a világon meg _tart_ azt az _örökkévaló_  _élet_  _addig_ a még a mi lelkünk a _test_ valo _megegyezés_ marad máshoz mint egy nintsenis _hajlandóság_ tsak a _test_  _de_ mind azok a _hajlandóság_ melyek az _isten_ nem _igyekezik_ azok _bálványozás_  _aki_ pedig _eszerint_  _kecsegtet_ lelkének illyen testi _hajlandóság_ szeretetével meg öli lelkét _aki_ pedig az üdveséges _keserű_ sanyargatásokban veti üdveziti azt _ha_ szinte mint egy láttzik is _gyűlölni_ 

Az illyen _gyűlölés_ szól nékünk akristus amidön azt mondgya _hogy_  _aki_ magát nem _gyűlöl_ a nem lehet az én _tanítvány_ magát szereti az olyan _aki_ illyen formában _gyűlöl_ magát illyen formában _tanít_  _tehát_ minket akristus _hogy_ szeresük és _gyűlöl_ magunkot mely _kevés_  _keresztény_ üsmérik ezt _de_ még mely _kevés_ vannak olyanok kik ezt _követ_ szeretni _kell_  _tehát_ magunkot ezt az Isten parantsolya az az _hogy_ mindent _cselekedik_ azért _hogy_ meg szerezhesük a mi lelkünknek valoságos és állando _java_ és _hogy_  _örökös_  _boldog_  _tehet_ magunkot _gyűlölni_  _kell_ az az _hogy_  _gyűlölni_  _kell_ magunkban mind azt valami _eltávoztathat_ minket az _isten_ és valami máshoz vonszon _ebben_ a _dolog_ a _kis_ el 
  _hagyás_ veszedelmes mivel akristus azt mondgya _aki_ akis _dolog_ nem _hű_ a nagy _dolog_ is _hűségtelen_ lészen


25

Kevesen vannak ollyanok _aki_  _tud_ a _felebaráti_ szeretetnek _elterjedés_ és _határ_ 

A valoságos _keresztény_ üsméri mind _egyik_ mind a másikát és ugy _tekint_ ezt a _különbözés_ mint _hivatal_  _fő_ részit


 A _Krisztus_ nékünk azt _tanít_  _hogy_ a parantsolat mely nékünk azt _hagy_  _hogy_ ugy szeresük _felebarát_ mint magunkot _hasonló_  _az_ a parantsolathoz _hogy_ az _isten_ mindenek felet szeresük azért mert ez a _két_ parantsolat tsak agai a szeretetnek vagy azert mert az _isten_ nem szerethetik _hogy_ az _ember_ is ne szeresék kik az ö _fia_ 

 _de_ ez akár mint légyen abizonyos _hogy_ a szeretet nem szenvedvén a _megosztás_ magábán _foglal_  _egyszersmind_ az _isteni_ és a _felebaráti_ szeretetet az Isten pedig nem tészen más 
  _határ_ a _felebaráti_ szeretetnek _hanem_ a magunkhoz valo szeretetet a _Krisztus_ maga mondgya a mely parantsolatot adok néktek a _hogy_ ugy szeresétek _egymás_ valamint én szerettelek _titeket_ ez igen meszire _elterjed_ 

Ezek a parantsolatok igen meg _egyezik_ egy más parantsolatal a melyröl már szollottunk és a melyhez _kell_  _intézni_ minden _cselekedet_  _cselekedik_ azt másokért amit akarnád 
  _hogy_ mások _cselekedik_  _érte_ ezt aparantsolatot _könnyű_ meg _érteni_ már _elegendő_ meg magyaráztuk fel _kell_ mindenünket áldoznunk a lelkünkön _kívül_ a _felebarát_ 
 lelkiért amely szeretettel _tartozik_  atyámfiához az igen mesze _terjed_  _mindazonáltal_ akristus azt mondgya _hogy_  _aki_ nem _gyűlöl_ attyát annyát attyafiát _feleség_ a nem meltó _hogy_  _tanítvány_ legyen egy más _evangélista_  _szerint_ maga meg magyaráza nékünk ezeket mondván _aki_ az attyát annyát etc inkáb szereti mint engemet a nem méltó _énhozzám_ 

A _felebaráti_ szeretet _tehát_  _abban_ áll _hogy_ szeresünk minden _ember_ atyafiui szeretettel _de_  _közüle_  _egyik_ se _kapcsol_ magunkot ö magáért se _idő_ valo _tekintet_ tsak az _isten_  _kell_ öket szeretni a mi üdveségünkért és az _övé_ nem _kell_ semmi _kedvezés_ lenni _hozzá_ amidön az Isten szolgálattyában _jár_ adolog el _kell_ öket _kerülni_  _ha_ lelki _jó_ akadályára vannak veszedelemre ne _tesz_ lelkünket _hogy_ nékik szolgállyunk vagy _tetszik_ vétkes _kedvezés_  _de_ meg fel _kell_ aldoznunk minden _földi_  _java_ üdveségekért söt még _élet_ is _ha_ a szükség ugy _kíván_ 

Ezen modon lehet _tehát_  _megegyeztetni_ azt a _felebaráti_ szeretetet és _gyűlölés_ amelyet a _Krisztus_  _oly_ igen _hagy_ nékünk a melyet _oly_  _kevés_  _kereszt_ veszik a szivekben és a melynek _oly_  _kevéssé_  _tud_  _kötelesség_ a szeretett a mely _soha_ el nem vész amely nélkül a több jó _erkölcs_  _haszontalan_ a _felebarát_ ugy szereteti velünk mint magunkot és az ö üdveségit inkáb _élet_  _de_ ugyan azon szeretet is szeretteti velünk lelkünket inkáb _felebarát_ valamint inkáb szeretetti velünk az _isten_ mint sem _felebarát_ és mint sem a magunk lelkét


26

Sokan az emberek _közül_ azt _tart_  _hogy_  _bízvást_  _ítélhet_  _felebarát_ tsak valamely _oly_ roszat lássanak _felőle_ amely _igaz_  _tetszik_ vagy is leg aláb _oly_  _dolog_ mely a roszra _céloz_ 

A valoságos _keresztény_ pedig azt _tart_  _hogy_ nem _ítélhet_ senkit is


 A _Krisztus_ azon parantsolatban _hogy_ ne _ítél_ semmit _ki_ nem veszen _hanem_ azt 
 mondgya ne _ítél_ ne _hogy_ meg itéltessetek és szent lukátsnál ne _ítél_ és meg nem itéltettek mint _hogy_ az a szenttséges Mester _tud_  _hogy_ mitsoda nehéz az _ember_ el _kerülni_  _hogy_ a mások _cselekedet_  _balítélet_ ne legyenek vagy is leg aláb _hogy_ olyanokot meg ne _ítél_  _aki_  _fogyatkozás_ látnak arra akarta vinni akeresztyéneket _hogy_ az _önnönmaga_  _haszon_ ne _ítél_ másokot

Nintsen semmi _irtóztató_ se a mitöl ugy retteghetnének az emberek mint az Isten _ítélet_ 
 szent pál azt mondgya _hogy_ rettentö _dolog_ az _élő_  _isten_  _kéz_  _esni_ a _Krisztus_ nékünk módót _ad_ arra _hogy_  _elkerülhet_ ne _ítél_ és nem itéltetel leheteé arra nékünk _jobb_ modot adni _hogy_ szemünket _behunyván_ a mások _fogyatkozás_ valo _okoskodás_  _elkerül_ mint azt midön azt mondgya _elkerül_ az Isten _ítélet_ tsak magatokot _abban_ ne avasátok _hogy_ mást _ítél_ a _bizonyos_  _hogy_ nehéz _dolog_ valamit olyat látni a mi rosznak tettzik _hogy_ azt rosznak ne mondgyák ez olyan veszedelem a melyben tsak nem mindnyájan _beleesik_ az emberek _de_ leg aláb _soha_ sem _kell_  _ítélni_ azt _aki_ aroszat _cselekedik_ 

A _Krisztus_ meg nem elégszik tsak azal _hogy_ nékünk meg mutassa mit nyerünk mi _azáltal_  _ha_ nem _ítél_  _de_ sött még azt is méltoztatik nékünk _megbizonyítani_  _hogy_ még az _okosság_ sem akarja _hogy_ mást _ítél_  _hogy_ ezt velünk meg üsmértethese a szivünknek és alelkünk üsmérétinek _belső_ és _titkos_ részeit fel nyittya mondván nékünk visgállyátok meg magatokot _ti_ akik mást itéltek és meg láttyátok _hogy_ vétkesebbek vagytok annál akit itéltek amint is _hogy_ amely roszat látunk _hogy_ a mi atyánk fia _cselekedik_  _gyakorta_ sokal _kis_ annál mint a melyet mi _cselekedik_ a midön _ítélet_  _tesz_  _aki_ is _kemény_  _kísértet_ volt mint mi _hasonló_ segittségeket pedig nem vett az ö _kívánság_ sebesége fel zavarta elméjit olyan vak _hogy_ nem láttya aveszedelmet a melyre veti magát az Isten el is _hagy_ egy _idő_ a maga _gyarlóság_  _de_  _te_ mentöl inkáb üsmered a magad _kötelesség_ annál több _kegyelem_ vettél és annál menthetetleneb vagy a vétekben melyet _cselekedik_ és az _ítélet_ melyet _tesz_ atyád fia ellen

Mind azon _által_ az abünös _talán_ náladnál inkáb tettzik Isten elött a mely _óra_  _ítélet_  _tesz_  _felőle_  _ugyanabban_  _talán_ az ö vétke meg alázta _ő_  _te_ pediglen _kevélység_ utálatosá lettél a menyek elött egy szoval a mit az atyád fia szemiben láttál a tsak szalma szál a _gerenda_  _képest_ a melyet a magadéban meg nem látod ez az _ok_  _tehát_  _hogy_ a valoságos _keresztény_  _soha_ senkit nem _ítél_ 

Az _ítélet_ valo roszhoz még sokal több roszat szoktak _tenni_ ugy mint amidön abeszéd _közben_ vagy a _kéz_ valo mutogatásal _értés_ adgyák másnak a mások felöl valo rosz _gondolat_ nem akarok itt szollani az ollyan _emberszólás_ se az ollyan _káromlás_ a mellyeket a leg aláb valo _kereszt_  _de_ sött még a pogányok is mindenkor nagy véteknek _tart_  _hanem_ az _ördögi_ mesterségröl _aki_ olyan féle _emberszólás_  _elterjeszt_ avilágon a melyre _inkább_ az ollyanokot _oktat_  _aki_ magokot _eszes_ és jó _erkölcsű_  _tart_ egy _szemhunyorítás_ egy mosolygás egy _kéz_ valo _integetés_ mind ezek olyan _hegyes_  _tőr_ a melyek noha mesterségesek _de_ olyan veszedelmesek valamint a nyelv a szándék mindenkor tsak azon vagyon _hogy_  _megértethet_ a _felebarát_ valo roszat és illyen formában meg ölik azt _aki_  _beszél_ meg ölik azt akinek _beszél_ és magokot is meg ölik szintén olyan _halálos_ valamint _ha_ a nyelv szabadosan _beszél_ mind ezeket nehéz el _kerülni_ a másrol valo _beszéd_  _ugyanezért_ is _javall_ mindenkor az okosak azt _hogy_  _soha_ másrol ne _beszél_ vagy _ha_  _teljesség_ azt el nem lehet _kerülni_ ugy _beszél_ más felöl _hogy_ a rendes legyen _hogy_ a _becsület_ legyen _őrizet_ vetettem a számnak mikor 
 a _bűnös_  _ellene_ állana mondá _Dávid_ meg némultam és meg aláztattam és _jó_ sem szolottam mikor az _ember_ illyen alkalmatoságokban _találkozik_ ahalgatás _olyankor_ sokal _keresztény_ aleg _keresztény_  _beszéd_ 


27

Sokan akeresztyének _közül_ alázatosoknak _tetet_ magokot azért _hogy_  _tiszteltetik_ az alázatosságért

A valoságos _keresztény_  _tart_ még attol is _hogy_ alázatosnak _tetszik_ és tsak azt _óhajt_  _hogy_ meg vetö legyen mindenhen a mitsak az Isten _dicsőség_ és a _felebaráti_ szeretetet nem _tekint_ 

Az _evangélium_ igen _sok_  _hely_ láttyuk _hogy_ mitsoda neheztelésel volt a _Krisztus_ a _kétszínű_ ellen mindenüt _anatéma_ és átkot mond reájok mint _hogy_ ö az _igazság_  _isten_ és ö _önnönmaga_ az _igazság_ nem szenvedheti ahazugságot _főképpen_ az ollyan _hazugság_ a mely a jó _erkölcs_  _befedez_ magát _hogy_ jobban _megcsalhat_ az _ember_ 

Az egész jó _erkölcs_  _között_ az alázatoságot mondhattyuk leg inkab a _Krisztus_ jó _erkölcs_ az ö _idő_ az _ember_ arrol igen _kevés_  _gondolat_ volt _megtanul_  _tőle_  _hogy_ 
 én _kegyes_ és alázatos szivü vagyok _megtanul_  _tőle_ azaz az én példáimbol 
  _megtanul_  _tőle_ mert mind eddig senki nem _tud_ milégyen avaloságos maga meg 
 alázás én pediglen magamot _megalázván_ magam akarattyábol zugolodás nélkül valo 
  _gyalázatos_  _halál_ szenvedtem a nyomoruságot _tud_ meg vetettem a _csendes_  _élet_ a népnek és a vitézeknek _csúfság_ adtam magamot

Az alázatoságnak ezen példájábol láttyuk _hogy_ az emberek ezt a jó _erkölcs_ meg nem határozhattyák amód nélkül valoval lehet vétkezni a több jó _erkölcs_  _de_ nem lehet _eléggé_ magunkot meg alázni ez ollyan jó _erkölcs_ amely véghetetlen a _megfeszíttetik_  _Jézus_  _tanítvány_ 

 _kicsiny_  _kell_ lenni valamint a mustár mag _hogy_ nagyobbá lehesen lenni minden _fű_  _aki_ 
 nagy akar lenni amenyeknek _ország_ annak _kis_  _kell_ lenni eföldön akristus nem 
 mondgya _hogy_  _kicsiny_  _kell_  _tetszeni_  _hanem_ ugyan _kicsid_  _kell_ lenni valojában _bizonnyal_ mondom néktek _hogy_  _ha_ meg nem _tér_ és _ha_  _hasonló_ nem lésztek akisdedekhez bé nem mentek amenyeknek _ország_ azért _aki_ magát meg aláza és _hasonló_ lesz _ehhez_ akisdedhez a _nagy_ lészen a menyeknek _ország_ ne vádgyatok arra a mi _fent_ valo mondgya szent 
 pál _hanem_  _megelégedik_ azal a mi leg aláb valo és leg alázatosab

Mint _hogy_ ez az jó _erkölcs_  _különös_ valo jó _erkölcs_ a _Krisztus_ azt _elhihet_  _hogy_ inkáb _gyűlöl_ azokot _aki_ alázatosoknak _tetet_ magokot mint sem más _egyébféle_  _hipokrita_  _de_ a mi _különös_  _dolog_ az alázatoságban és a mely fel nem _találtatik_ atöb jó _erkölcs_  _tudniillik_  _ha_ valaki _tiszta_ vagy _igazságos_ akarja magát mutatni azal atisztaságot se az _igazság_ el nem veszti _de_  _mihelyt_ alázatosnak akarja magát mutatni _teljesség_ el veszti az alázatoságot mert az alázatoság nem _abban_ áll _hogy_ alázatosnak mutassa magát _hanem_ alávalonak és meg vetendönek valamint ezt nékünk _elöben_ adgya salézius sz _Ferenc_ st _Franciscus_ salezius ez igy lévén azok a _sok_ számu emberek _aki_ minden nap láthatni mint vannak azon _hogy_ magokot alázatosoknak mutathasák az olyanok nem alázatosok _hanem_  _kevély_ az olyanok az alázatoságnak _hipokrita_ akik tsak a _tisztelet_ és a _dicséret_ után _fut_ a melyek szokták _követni_ ezt a nagy jó _erkölcs_ a midön valoságos

Az ollyanokot _megbosszant_  _meggyaláz_ vessék meg _csakhamar_ meg láttyák _hogy_ nem 
 alázatosak a szent Lélek szépen le _ír_ nékünk az ollyan _csalárd_ alázatosokot vannak olyanok kik _hamis_ meg alázák magokot kik _lefüggeszt_ szemeket és ugy _tetet_ mint _ha_ nem látnák _de_ tsak az ö _erőtlenség_  _megtartóztat_ öket és tsak azért alázatosok _mihelyt_ alkalmatoságot _talál_ a _gonosz_  _cselekedet_  _megcselekedik_ 

A valoságos _keresztény_ valoságos alázatos lévén az _okosság_ és a _kegyesség_ az alazatosághoz _tesz_ el _kerül_ magát alázatosnak mutatni meg elégszik az Isten elött és szivének _titok_ szeretni ameg vettetést és az _alávalóság_ valamint ameg válto _cselekedet_  _de_ sött még ezt a szeretetett is el rejti nehogy el veszese az alázatoságnak _drága_  _kincs_ 


28

Mennél inkáb _elébb_ mennek az emberek az _értelem_ és a méltoságban annál inkáb azt _tart_  _hogy_ magokot _becsülhet_ 

A valoságos _keresztény_ mennél _elébb_ mégyen a maga rendében annál több okot _talál_ arra _hogy_ magát meg vesse

Az _értelem_ és a méltoság igen _különbözik_ egy mástol az méltoságnak az _értelem_  _kell_  _követni_  _mindazonáltal_  _gyakorta_ láttyuk _hogy_ az _értelem_ meltoság nélkül vagyon és a méltoság _értelem_ nélkül _együvé_  _tesz_ itt ezt a _kettő_ és rend _szerint_ ezek _kevélység_ és _magahittség_  _okoz_ a szivekben _hogy_ lehesen a _hogy_ akinek töb _ész_  _értelem_ és _tudomány_ vagyon magát _több_ ne _becsül_ annál a kinek anyi nintsen _hogy_ ne _tart_ a méltóbnak magát a kit a méltoságra _felemel_ annál akit amaga alatson rendiben _meghagy_ mennél _elébb_ mennek ezen _két_ rendben ugy tettzik annál inkáb _becsülhet_ magokot ez _igazságos_ láttzik lenni _mindazonáltal_ mitsoda részünk vagyon az _értelem_ mid 
 vagyon a mit nem vettél volna mondgya szent pál és _ha_ vetted miért _dicsekedik_ véle mint _ha_ nem vetted volna _hogy_  _ha_ valami vagyon _benne_ a mit ugy tettzik _hogy_  _becsülhet_ 
 annak tsak ajó _erkölcs_  _kell_ lenni _de_ a _tridentinumi_  _gyűlés_ arra _tanít_ szent pál után 
  _hogy_ a jó _erkölcs_ ugy az _értelem_ is nem _mitőlünk_  _jön_ az Isten munkálodgya _mibennünk_ az akaratot és a _cselekedet_ minden _benne_ lévö jó ö tölle vagyon és a midön nékünk meg adgya a menyet tsak azért adgya mert _jóság_ meg akarja _benne_  _jutalmaztatni_ a tölle vett jó _erkölcs_ és ajándékokot

A mit az Isten néked adot anem _tőle_ vagyon a mit _az_  _tesz_ munkádal a nem olyan _dolog_  _hogy_ magadot azért inkáb _becsülhet_ nintsen senki is _aki_ ugyan azon munkával anyit nem _cselekedik_ mint magad _ha_ az _isten_ azon ajándékokot vette volna semmit _tehát_ magadnak nem _tulajdoníthat_ a miért magadot _feljebb_  _emelhet_ 

Hogy _ha_ méltatlanok vagyunk a méltoságokra a melyeket reánk adgyák semmi _ok_ nintsen _hogy_ magunkot inkáb _becsül_  _hogy_  _ha_ pediglen a mi _értelem_ valo nézve adgyák meg _kell_  _gondolni_  _hogy_ mely _kevés_ részünk vagyon azokban az _értelem_ ez igy lévén _akármelyfelé_  _fordít_ adolgot _de_  _egyéb_ nem _talál_ se a méltoságokban se az _értelem_  _hanem_  _félelem_ valo okot aveszedelemtöl és semmi okot a magunkot valo _becsület_ 

Egy valoságos _keresztény_  _tart_ mind az _egyik_ mind amásikátol a midön ezeket a szavait 
  _hall_ akristusnak Atyám _hála_ adok néked _hogy_  _ki_ nyilatkoztattad _titok_ az _együgyű_ és akitsideknek és _eltitkol_ azokot a világi _bölcs_ és okosak elött amidön láttya _hogy_ akristus avilágon aleg aláb valokot választotta _hogy_ azok legyenek _oszlop_ a 
 vallás _drága_  _épület_ szent _Jakab_ azt mondgya _hogy_ ne _keres_ a _becsület_ és a méltoságban valo nevekedést mert annál több számot adunk azIsten _ítélet_ ami _csodálatos_ a jó _erkölcs_ az _hogy_ mentöl _elébb_ mennek _abban_ arendben annál több valoságos _ok_  _talál_ a magok meg vetésekre tsak azok is _becsül_ magokot akik ajo 
  _erkölcs_ leg aláb valo rendiben vannak a szeretet és az alázatoság mennél inkáb _megerősödik_ annál inkáb észre veszik a magok nyomoruságát és méltatlansagát mennél nagyob 
 vagy mondgya a szent Lélek annál inkáb meg _kell_ magadot aláznod minden alkalmatoságban _azáltal_ is nyersz _kegyelem_ Isten elött mivel aditsöség és ahatalom tsak az _isten_  _illet_ és tsak az alázatosok _tisztel_ valoságal


29

A kik magokat másoknál _feljebb_  _emel_ még ezen avilágon meg aláztatnak azoknak elméjekben kik azt észre veszik

A valoságos _kereszt_ kik magokot mindennél aláb valonak _tart_  _feljebb_  _emeltetik_ másoknál még ezen avilágon

A _Krisztus_ szánakodásbol mint egy _kedvezés_ lévén a mi magunkhoz valo szeretethez azon vagyon _hogy_ azt _elhagyat_ velünk igen nehéz néked magadot meg aláznod tsak a fel magasztalást _keres_  _mindazonáltal_ azt akarom _hogy_  _megbizonyít_  _hozzá_ valo szeretetedet _feláldozván_ nékem _kevélység_ ate magadhoz valo _helyes_ szereteted semmit _abban_ el nem veszt az olyan _aki_ nékem akarván _tetszeni_ magát meg aláza egy _kevés_  _idő_ 
  _örökös_ fel magasztaltatik valamint azt _óhajt_ a magához valo szeretete _de_  _aki_  _tőle_ meg tagadgya azt a _kevés_ áldozatot _örökös_ meg aláztatik


 A _kevély_  _ember_  _gyalázat_  _esik_ az alázatoságot pedig mindenkor abölcseség _követ_ 
 mivel az alázatoság mondgya abölcs _követ_ a _kevélység_ valamint a _dicsőség_  _követ_ az alázatoságot ámbár minden emberek _teljes_ is _kevélység_  _de_ semmit _ennél_ nehezebben el nem szenvednek másokban mert a magok _kevélység_  _cselekedik_  _hogy_ a másokét el nem szenvedhetik

Mondgyunk még _több_ nem tsak a _kevély_ vannak a _kevélység_ ellen _de_ sött még az alázatosok sem szenvedhetik azt akristus _aki_  _oly_ alázatos és _aki_  _oly_  _tökéletes_ példája volt az alázatoságnak _aki_  _oly_  _kegyesség_ volt minden féle _bűnös_  _felgerjed_ és _felindul_ a _kevély_ ellen ugyan tsak azok ellen is mutatta _harag_ evilágon valo _élte_  _óv_ magatokot az _írástudó_  _doktor_  _aki_  _hosszú_  _köntös_  _jár_ szeretik a _köszöntés_ a 
 piatzon az elsö székeket a synagogákban és az elsö _hely_ a vendégségekben azt akarják _hogy_ öket mestereknek _hív_ ezek nagyob _kárhozat_ is vesznek _ihon_ mint _bánik_ ameg testesült _isten_ alázatosága akevélyekel még ez _élet_ 

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ meg _talál_ a fel magasztalást még ez _élet_ a melyet _kerül_ mert a _dicsőség_  _követ_ az alázatoságot mondgya a szent Lélek az emberek _oly_  _csodálkozás_ nézik avaloságos alázatost _hogy_ aleg _kevély_ szelidé lesz elötte még az olyanok is _aki_  _inkább_  _ellenáll_ akevélyeknek mind _külső_ mind _belső_ meg nem alhattyák _hogy_ magokot meg ne hajttsák az olyan elött akit valoságos alázatosnak üsmérik lenni ugy tettzik mint _ha_  _ebben_ mindnyájan az emberek akarnák _követni_ a magoság 
 belit _aki_ ellene áll a _kevély_ és _kegyelem_  _hint_ az alázatosokra vagyon mondgya a _bölcs_ olyan _megkisebbülés_ mely a _dicsőség_ vagyon _de_ vagyon olyan _felemelés_ mely az alázatoság _által_ vagyon


 Ez igy lévén az alázatos a _Krisztus_  _ígéret_  _szerint_ száz anyit veszen azért amit _elhagyott_ az _isten_ még ez _élet_  _de_  _ha_ szinte egy _kevés_  _esztendő_ el haladnais azö _jutalom_  _hány_ száz _esztendő_  _tart_ azután az ö fel magasztaltatása mivel azö _dicsőség_ és fel magasztaltatása anyi _idő_  _tart_ valamint az _isten_ mely szent _uzsora_ az urnak _kölcsönadni_ egy _kevés_  _idő_ valo meg alázást!


30

Nagyob részinek a _kereszt_  _között_  _kegyesség_ nintsen vagy _ha_ vagyon is igen romlando

A valoságos _keresztény_  _kegyesség_ mindenben állandó


 Tanullyátok meg _tőle_  _hogy_ én _kegyes_ és alázatos szivü vagyok mint _hogy_ a _kegyesség_  _követő_ az alázatoságnak akristus itt _együvé_ tészi mind a _kettő_ ez igy lévén minek utánna meg magyaráztuk volna az alázatoságot arrol a _kegyesség_  _kell_ szolanunk a mely _oly_  _kedves_ és a mely magához _kapcsol_ a sziveket _eszerint_ is _beteljesedik_ a _Krisztus_ ezek a 
 szavai _betű_  _szerint_  _boldog_ akegyesek mert _bír_ a _föld_ az az mert _meggyőz_ rosz _kívánság_  _földi_  _indulat_ magokhoz _hódít_ a _föld_ lévö minden _ember_ sziveket _megtanul_  _tőle_  _hogy_ én _kegyes_ és alázatos szivü vagyok


 A szeretet viszen minket arra _hogy_  _kegyes_ legyünk szent pál azt szépen _ír_ mondván a szeretet _tűrő_  _kegyes_ nem _irigykedik_ fel nem fuvalkodik nem _bosszankodik_ mindent el szenved láthatnié mind ezeket a szép _dolog_ arend _szerint_ valo _keresztény_  _de_ az olyanokban sem _sok_  _aki_ áitatosoknak _tart_ magokot mivel ezek _kegyes_ és _kedvező_ magoknak _de_  _kemény_ masokhoz _tűrhetetlen_ és _hamar_  _megbosszankodik_ ettöl is vagyon _hogy_ nem _hogy_ magokhoz vonnák a sziveket a mint azt meg _cselekedhet_ik_  _kegyesség_  _de_ sött még zugolodásokot _okoz_ és _eltávoztat_ magoktol mind azokot akik _követni_ akarnák öket _abban_ ami jó vagyon _benne_ meg kisebittik magok viselésivel a 
 valoságos áitatoságot _ellenben_ pedig a _kegyes_  _ember_  _eltör_ azirás _szerint_  _ellenség_  _harag_ 

A _kegyesség_ a szeretetböl és az alázatoságbol származik ez igy lévén a mi _ellenkezik_ a _kegyesség_ az a magához valo szeretettöl és akevélységtöl vagyon szent pál azt mondgya _hogy_ azok akik nem _kegyes_  _kevély_ és magokot szeretök


 Szent _Jakab_ azt mondgya _kicsoda_  _közte_  _bölcs_ és _tudós_ mutassa meg a jó maga viseléséböl az ö _cselekedet_ a _bölcsesség_ szelidségével

A valoságos _keresztény_ magához _kemény_  _de_ másokhoz szelid valamit ellene mondanak azt olyan _kegyesség_  _hallgat_ mint amit _dicséret_ mondanak mindenkor az Isten szavát _hallgat_ vagy is azt _gondol_  _hogy_ az Isten engedi meg _ellenség_  _hogy_  _ő_  _kísért_ illyen volt adavid _kegyesség_ amidön semei _gyalázat_  _illet_ 

A _keresztény_ szelidségel _engedelmeskedik_ mind annak a mi nálánál _feljebbvaló_ mint _ha_ 
 akristustol magátol venné aparantsolatot szent pál _hagyás_  _szerint_ szeliden _engedelmeskedik_ akristusért a magához _hasonló_ a midön parantsol ugyan _akkor_  _kegyes_ mert _ráemlékezik_  _hogy_ attya _fia_ parantsol olyanoknak akik _gyenge_ romlandok és akik magoktol ajora alkalmatlanok _ha_ másnak szolgál _boldog_  _tart_ magát _hogy_  _használhat_ a _Krisztus_  _tag_ söt még ugy _tekint_ azokot mint _jótevő_ kik illyen _érdem_ valo alkalmatoságot adnak néki _ha_  _int_ vagy _dorgál_ másokat ugy _cselekedik_ valamint a menyei atya _dorgál_  _fia_ azaz mindenkor atyai _jóság_ vagy is leg aláb atyafi szeretettel

Egy szoval ö mindenüt és mindenben _hű_  _követő_ az üdvezitö _ki_ mondhatatlan 
  _kegyesség_ a proféták azt _megjövendöl_ az apostolok látták annak _beteljesedés_ Imé az én szolgám fel veszem _ő_ az én választottam _kedv_  _telik_ lelkemnek _őbenne_ az én lelkemet _beléje_ adtam _ítélet_ szol a pogányoknak nem _kiált_ se nem _odahallattatik_  _ki_ az ö szava a meg repedezet nádat el nem ronttya a _füstölgő_  _gyertyabél_ el nem _olt_  _igazság_ szolgáltat _ítélet_  _hogy_  _ha_ az _isten_ lelkétöl származik a szelidség ugy az _igazság_ is ebböl _következik_  _hogy_ a mi _ellenkezik_ a szelidségel annak agonosz lélektöl _kell_ származni akristus _tehát_  _kegyes_ volt önem vetekedet se nem _kiált_ az ö szavát nem _hall_ az uttzákon mert az Isten lelke volt _benne_ el nem rontotta a meg repedezet nádat se a _füstölgő_  _gyertyabél_ el nem _olt_ az az _hogy_  _békességes_  _tűrés_ és _kegyesség_ várja a _bűnös_ meg 
 térését _három_  _esztendő_ szenvedte a _fügefa_  _terméketlenség_ még azt is el szenvedi _hogy_ a szöllö mives _megkapál_ atövit és _megganéz_ minden szavaiban _kegyes_ volt és minden maga viselésiben _kegyesség_  _enged_ magát ahalálra vitetni zugolodás nélkül aleg nagyob _bűnös_ is _kegyesség_ mutatta _megtekint_ mitsoda _kegyesség_  _bánik_ a _házasságtörés_  _esik_ aszszonyal a samaritánával abünös aszszonyal a _főpap_ szolgájával _aki_ meg ütötte és _Júdás_  _aki_  _csók_ el árulá _megtanul_  _tőle_  _hogy_ én _kegyes_ szivü vagyok


31

A midön meg _bocsát_ azt _gondol_  _hogy_ valamely nagy _dolog_  _cselekedik_ 

A valoságos _keresztény_ ugy _tekint_ az _ellenség_ valo _bocsánat_ mint olyan _dolog_ mely _kevés_  _dicséret_  _érdem_ 

Mint _hogy_ az _ellenség_ valo _megbocsátás_ olyan áldozat a mely _inkább_  _ellenkezik_ az _ember_ meg romlot szivével erre a _Krisztus_  _hasonló_  _ok_ akar minket vinni mint a melyel az alázatoságra akar minket _indítani_ és az _ítélet_ el távoztatni ne _ítél_ és nem itéltetel alázd 
 meg magadot és fel magasztaltatol: azt is mondgya nékünk _ha_ meg nem botsátotok én sem _megbocsát_ néktek _ha_ meg botsátotok én is _megbocsát_ néktek

Azt el mondhatni _hogy_ ámbár a menyei utak _tele_ legyenek is _tövis_  _de_ ez az _ösvény_ mind rövid mind ezen _könnyű_  _odaérni_ mindent _megbocsátván_ minden nékünk is meg _bocsáttatik_ mely _kegyetlenség_ volnék lelkemhez _ha_ inkáb szeretném _kárhozat_ mint sem atyám _fia_  _megbocsát_  _megbocsát_  _örömest_ azt az árulást a mely _jószág_  _telik_  _de_ meg nem botsáthatom azt az _emberszólás_ mely _fogyatkozás_  _ki_ nyilatkoztatta azt a _gyalázás_ mely _becsület_ meg sértette _ha_  _bosszú_ nem állok _ezért_ a meg vetésért ütésért _becstelenség_ azt fogják mondani _hogy_ nintsen szivem én _tud_ mind azt amit akristus szenvedet _érte_  _de_ én ezt el nem szenvedhetem _érte_ nem igy beszélneké mind azok kik meg nem _bocsát_ másoknak noha észre nem veszik magokot

 _de_ nézük meg mit _felel_ nekik a szent Lélek _aki_  _bosszú_ akar állani azon az ur _bosszú_ álya és 
 annak _bűn_ el nem feletkezik _megbocsát_  _felebarát_  _aki_ tegedet _megbánt_ és a 
  _bűn_ valo _imádság_ meg halgattatik akristus is azt mondgya amidön ajándékot akarván bé mutatni az _oltár_ elött _ész_  _jut_  _hogy_ atyád fiát _megbánt_  _hagy_ az _oltár_ elött ajándékodot és _eredj_  _megbékél_ véle azután _visszatér_ és mutasd bé ajándekodot: 
 mivel mondgya a _bölcs_ igasságosé az _hogy_ egy _ember_  _harag_  _tart_ más _ember_ ellen a midön azon _kér_ azIstent _hogy_  _megbocsát_ néki _bűn_ nintsen _könyörületesség_ a magához _hasonló_ és azt _kér_  _hogy_  _megbocsát_ néki _bűn_ ö tsak _test_ lévén _harag_  _tart_ és _isten_  _irgalmasság_  _kér_  _kicsoda_ fog _őérte_  _könyörögni_  _megemlékezik_ az utolso napodról és _letesz_ minden _harag_ ugy tettzik _hogy_ mind ez _elegendő_ meg _bizonyít_  _hogy_ mitsoda _kötelesség_  _tartozik_  _megbocsátani_  _ellenség_ és nem tsak egy szer a mint ezt az _ember_  _okosság_  _javall_  _hanem_  _hetven_ valo _hét_ a _Krisztus_ parantsolattya _szerint_ 

Az ollyanok akik meg _bocsát_ és akik azt _tart_  _hogy_ azal igen nagy _dolog_  _cselekedik_ akik azt _gondol_  _hogy_ azért az _ember_  _becsülni_  _kell_ öket ezek nagy vakságban vannak avaloságos _keresztény_ pedig _csodál_  _hogy_ valamely _dicséret_ adnak ennek a _cselekedet_ ö pediglen még _köteles_  _tart_ magát _az_  _aki_  _ő_  _megbánt_ mert részt szerzet néki a menyben ez a rész pediglen a _Krisztus_ mondására vagyon _építve_  _tartozik_ uram nékem _megbocsátani_ mivel én is _megbocsát_ a _keresztény_ tsak egy _dolog_  _tart_ a _megbocsátás_  _fél_ attol _hogy_ a mutogatás oda ne szivárkozék _hogy_ azö _meggyőzetett_  _ellenség_ el ne vesztesse véle a mulando _dicséret_  _örökös_ árrát _cselekedet_ 

Azok _között_ akik azt _gondol_  _hogy_ meg _bocsát_ és akik ugy tettzik mint _ha_  _távol_ volnának a _bosszúállás_ igen _sok_  _találkozik_ olyan _aki_ magában _titkos_  _öröm_  _érez_ a midön _ellenség_ valamely szomoru állapotban láttya _esni_ az illyen _bocsánat_  _hasonlít_ a _bosszúállás_ a _bocsánat_  _egész_ és szivböl valonak _kell_ lenni _íme_ mit mond nékünk világosan a _Krisztus_  _ha_ meg nem batsatotok _ki_  _ki_ azö attya _fia_ szivetekböl az én menyei Atyám is ugy _cselekedik_ veletek valamint azal a _kegyetlen_ és _igazságtalan_ szolgával a kit a 
  _hóhér_  _kéz_  _adat_ a rosz _kereszt_ azt _tart_  _hogy_ az olyan _titkos_  _öröm_ ártatlan _dolog_ mivel az Isten maga veszi _ügy_  _kéz_ és _aki_  _igazságos_  _megbüntet_ azokot kik öket _megbánt_ meg azt is _hozzátesz_  _hogy_ az a _büntetés_ meg _térít_ öket és én _egyéb_ nem _kíván_ tsak az ö üdveségeket: _hipokrita_ mitsoda áitatos palástal _elfedez_  _bosszúálló_  _kívánság_  _örül_ azon _hogy_ az Isten _fogyaszt_ számát vagy _erő_  _ellenség_ és _hogy_  _abban_ részetek nintsen _de_  _hol_ lehet _jobb_ akarótok annál mint az _aki_ alkalmatoságot _ad_ néktek a menyei részre ati _nagy_  _ellenség_ azok akik veszedelmes _hízelkedés_  _eltávoztat_ az _isten_ és el vesztetik veletek a _ti_ valoságos _java_ azok _aki_  _ellenség_  _tart_  _igazságtalanság_ több _java_ vannak mint sem azok kik néktek _hízelkedik_ vagy _kívánság_ szolgálnak amint is a valoságos _keresztény_  _igyekezik_ azokot szeretni és meg gyözni szeretetével és ezen _igyekezet_ azt nyeri valamit nyernek mind azok _aki_  _igazán_  _követ_ a jó _erkölcs_  _hogy_ még ezen a világon is _jutalom_ veszi mivel ugy fogják _ő_  _tekinteni_ mint olyan szivüt _aki_  _jól_ bé _tölt_ a valoságos _jóakaró_  _kötelesség_ ezen a szép _tartás_  _szerint_  _hogy_ tsak azok lehetnek valoságos jó akarok akik _oly_ jó _erkölcsű_  _hogy_ szeretik _ellenség_ is


32

Tsak nem mindnyájan az emberek _csodál_  _hogy_ egy jó _istenes_  _ember_ vétkezik és azt mondgyák _ha_ áitatos volnék illyen jót _cselekedik_ és illyen roszat nem _cselekedik_ 

A valoságos _keresztény_  _érez_ magában _hogy_ magátol semmi jót nem _cselekedhet_ik_ és _hogy_ mindenkor _kész_ aroszra _ha_ a _kegyelem_ meg nem segiti

Az illyen _hiábavaló_  _beszéd_ rendszerént az ollyanoktol _hallhatni_ akik nem _érez_ magokot a jó utban lenni _csodál_ azt _hogy_ egy _istenes_  _ember_ vétekben _eshet_ik_ mint _ha_ az _hív_ és a szeretet olyan állapotban _tesz_  _hogy_ ne vétkezhesék mit _felel_ a _Dávid_ és a salamon _eset_ nem voltaké ezek olyan áitatosok _esik_ elött valamint azok a _magahitt_ szent _Teresa_ meg magyaráza nékünk az _ok_  _hogy_ miért engedi az Isten némelykor aleg nagyob szenteket is _halálos_ vétekben _esni_ meg vallya _tehát_ eza szent _hogy_ nem tsak _abban_  _eshet_ik_  _hanem_ ugyan valojában _abban_ is _esik_ szent _Bernard_ azt mondgya _hogy_ a _klastrom_ meg nem menti avétektöl aszerzeteseket _hanem_ tsak anyival vannak jobban a vilagi _ember_  _hogy_ nem _oly_  _gyakorta_  _megesik_ és _hogy_  _hamar_  _felkel_ volté valaha _ember_ akarat _jobb_  _készület_ mint aszent peteré mind azon _által_  _három_ egy más után _irtóztató_ vétekben _esik_  _megtagadván_  _isten_ visgállyák meg az _ember_ szivet igen _kevés_  _talál_ olyat _aki_ ezel a szán szándékal _megesik_ akarok vétkezni meg akarom az _isten_  _bántani_ azonban pedig tsak nem mindnyájan _megesik_ és némelykor aleg nagyob szentek is meg _kell_  _tehát_ vallanunk _hogy_ a mi meg romlot _tészta_ viszen minket magátol a roszra és _hogy_ mi szüntelen _megesik_  _ha_ a _kegyelem_ meg nem _oltalmaz_ 

Nem üsméri a magát _aki_ azt mondgya: _ha_ áitatos volnék _ilyen_ jót _cselekedik_ vagy nem _cselekedik_ az _ilyen_ roszat _hogy_  _ha_ az olyanok kik igy _beszél_  _tud_  _hogy_  _eziránt_ mit 
  _tanít_ nékünk a szent _tridentinumi_  _gyűlés_ ellene mondanának vakmerö _beszéd_ 
 szent pál azt mondgya magárol _hogy_ nem _cselekedik_ a jót melyet akarna _cselekedni_  _hanem_ azt a roszat _cselekedik_ a melyet nem akarná _cselekedni_  _utánatesz_  _hogy_ mindnyájan illyenek vagyunk mitsoda _csodálatos_  _dolog_  _cselekedik_  _tehát_ az olyanok akik még nem léptek a _keresztényi_ utban


 Szent _Jakab_  _tilt_ nékünk azt mondani _hogy_  _holnap_ azt _cselekedik_ vagy utra _indul_ noha az illyen _cselekedet_ ugy tettzik _hogy_ tsak _tiszta_ az _ember_ akarattol _függ_  _de_ ez a szent _magahittség_  _tart_ az illyen szokot és azt akarja _hogy_ igy mondgyák _ha_ az urnak tettzik azt _cselekedik_ vagy oda megyek a valoságos _keresztény_ igy _beszél_  _tudván_ azt _hogy_ semmit sem _cselekedhet_ik_ magátol magában _oly_  _kemény_ és _meggyökerezik_  _hajlandóság_  _érez_ a roszra _hogy_ szüntelen _érez_  _tehetetlenség_ ajóra

Voltanak olyanok kik _megtérés_ után _jól_ észre vették szivekben mind meg romlásokot mind a _kegyelem_ segittségének _isteni_  _erő_ ugy anyira _hogy_ ez a szüntelen valo _csoda_ melyet magokban _érez_ a vallás _igazság_ valo _érezhető_  _bizonyság_ láttzot nékik _ugyanezért_ is _tart_ a szent lelkek _hogy_ az _isten_  _él_ hagyatassanak _ugyanezért_ is _kér_ szüntelen _hogy_ el ne vegye rollok _kéz_ mely öket _tart_ ugy tettzik mint _ha_ saul az _isten_ akart volna _térni_  _de_ nem lehete mert az ur el vette volt tölle _kegyelem_ a mint ezt samuelnek maga meg mondá

Mindenik _ember_ mondgya a nagy szent _Gergely_ ez _élet_ ugy vagyon mint _ha_ egyedül lévén egy _csónak_ egy igen sebes patakon fel akarna azon menni _evező_ is adnának néki _hogy_ segittse magát _de_  _haszontalan_ volna minden munkája mert a viznek sebesége tsak le vinné _hogy_  _ha_ tsak az Isten fel nem huzná menyekböl egy _kötél_ a _csónak_ az Isten azt akarja _hogy_ a _csónak_ fel menyen a patakon mind annak végéig _de_ azt is mondgya a _benne_ valo _ember_  _ha_ nem _evez_ énis el _bocsát_ a _kötél_ végit és egy szem pillantás alat sokal aláb lész mint sem _ahonnét_  _megindul_ a menyei segittség nélkül _haszontalan_  _evez_  _hiába_  _fárad_ mert tsak _visszatér_  ne mondgyuk _tehát_ sohais _hogy_ ezt _cselekedik_ vagy nem _cselekedik_ vallyuk meg _hogy_  _kegyelem_ nélkül tsak roszat _cselekedik_ a _kegyelem_  _által_ vagyok az a mi vagyok mondgya szent pál ugyan a _kegyelem_ is munkálodik _benne_ adgyunk szüntelen valo _hála_ annak az _irgalmas_  _kéz_ a mely minket meg _tart_ és a mely magához vonszon és _kér_ mindenkor azon _hogy_ meg ne vonya töllünk segittségit Én _isten_  _jövel_ segittségemre uram sies segittségemre _jönni_ 


33

Az emberek tsak nem mindnyájan szeretik a magok _dicsőség_ és azért mindent fel áldoznak

A valoságos _keresztény_ tsak az Isten _dicsőség_ szereti _hogy_ pediglen az emberek _oly_ igen _óhajt_ abetsületet ö azt ugy _tekint_ mint _bálványozás_ 

A _tisztesség_ és aditsöség tsak egyedül az _isten_  _illet_ akristus ugy mint _ember_ magának tsak a meg vetéseket választotta _hagyván_ minden _dicsőség_ az _isten_ én tsak _féreg_ 
 vagyok és nem _ember_ mondá aproféta _által_ el szalada és egyedül a _hegy_ mene a midön látá _hogy_  _király_ akarnák _tenni_ mind ezel meg akará nékünk mutatni _hogy_ az emberek része tsak az _hogy_ magokot szüntelen meg alázák az Isten szemei elött magokat meg vessék minden _dicsőség_ a _Mindenható_ adgyanak mint _teremtő_ és _megtartó_ mind annak a minek létele vagyon

Az elsö parantsolat nékünk _tilt_ a _bálványozás_ az olyan pedig magábol _bálvány_  _csinál_ magát _imádtatni_ is akarná _aki_ valamely _dicsőség_ akarna magának _tulajdonítani_ és magát _tiszteltetni_  _de_  _kicsoda_ az _aki_ ne vétene _ebben_ mitsoda _ember_ az akármely _buzgóság_ legyen is az Isten _dicsőség_  _aki_ egészen ellene mondana amaga _dicsőség_  _ki_ azt ugy ne _tekint_ mint saját _jószág_ és _aki_ mindent mást _él_  _hagy_ tsak azt magának meg _tarthat_ nintsen semmi a min az emberek _oly_  _közönséges_  _megegyezik_ mint a _dicsőség_ valo _fáradozás_ illyenek az ollyanok akik tsak azt _keres_  _hogy_  _tetszik_  _aki_ is _kárhoztat_ szent pál _ha_ én még _tetszeni_ akarnék az _ember_ nem lennék akristus szolgája

Hogy _ha_ szent pál véteknek _tart_ az _evangélium_ predikálásában valo _tetszés_ mit mondot volna az olyanokrol akik tsak azért _keres_  _tetszeni_  _hogy_ másokot meg ronthassanak akik magokban _örül_  _hogy_ magokot szeretethetik _hogy_ másokban rosz _kívánság_  _indíthat_ epediglen a mostani _idő_ igen _közönséges_ aleg emberségesebb emberek _között_ is ugy _tekint_ mint valamely nagy _dicsőség_ a szerelemre valo _felgerjesztés_ azt is _tart_  _hogy_ mentek lehetnek _ha_ azt mondgyák _hogy_ azt nem szán szándékal _cselekedik_  _de_ akár mint légyen az atsak olyan _dicsőség_ mint _ha_  _megöl_ volna az atyafiokat leheté _ennél_ nagyob vakság és nagyob utálatoság

Nem tsak azt _keres_  _hogy_ magokot szeretessék és _becsültetik_  _de_ még az uralkodást is szeretik _mindazonáltal_ akristus azt mondgya _hogy_ a _tanítvány_ nem nagyob amesternél mivel ö azért _jön_  _hogy_ szolgállyon és nem azért _hogy_ szolgáltassék miért a _tanítvány_ 
  _kíván_  _tehát_ az uralkodást nézük meg mitsoda választ _ad_ a zebedeus _két_  _fia_ és másoknak _tud_  _hogy_ a poganyok _fejedelem_ uralkodnak azokon és a nagyobak _hatalmaskodik_ rajtok _de_  _tiközöttetek_ nem igy _kell_ lenni _hanem_  _aki_  _közötte_ nagyob akar lenni legyen _inas_ és _aki_ elsö akar lenni _közötte_ légyen szolgátok mit _fog_ még 
  _felelni_ a _Krisztus_ ezen világos és rettentö szavára mi képen _hihet_  _ti_ kik _dicsőség_ vesztek egy mástól _kicsoda_  _közüle_  _aki_ nem veheti magára ezeket _hogy_ pediglen mind 
 példájával mind _beszéd_  _taníthat_ minket _hozzá_ tészi Én nem _keres_ a magam _dicsőség_ más fogja azt _keresni_ és nékem _igazság_ tészen ugy _megadatik_  _tehát_ nekünk avaloságos _dicsőség_  _ha_ a magunk _dicsőség_ nem _keres_  _aki_ mi nékünk _igazság_  _tesz_ a meg is adgya azt tsak mi ne _keres_  _elhagy_  _tehát_ a _dicsőség_  _hiábavaló_  _kívánság_ a mely _örökös_  _gyalázat_ vethett minket uram végy el minket mi magunktol mivel ez a _kívánság_ meg válhatatlan a meg romlot _természet_  _tesz_ semmivé az _óember_  _kovász_  _öltöztet_ minket az uj _ember_ a _Krisztus_  _Jézus_  _aki_ alázatoságal vette a _gyalázat_ és a _kereszt_ 

Kéttség nélkül azt fogják ezekre mondani _hogy_ mi _megtartó_ vagyunk _becsület_ és _hogy_ azt el nem _kell_ mulatnunk avalo _hogy_ nem _kell_ semmit is olyat _cselekedni_ ami _becstelenség_ lehetne _de_ mint _hogy_ tsak az _isten_ és az ö _dicsőség_  _kell_ magunkot szeretnünk ugyan azö _törvény_  _szerint_ is _kell_ rendelnünk a _becsület_ és nem az emberek _ítélet_  _szerint_ tsak azt az _dicsőség_  _kell_  _tehát_  _keresni_ amely az _isten_  _jön_ a _Krisztus_ azt 
 mondgya nékünk _hogy_ a mi az emberek _előtt_ nagy az utálatoság Isten elött


34

Sokan az emberek _között_ vétkeznek abetsületekre valo _gondviselés_ 

A valoságos _keresztény_ pedig tsak a _Krisztus_ akarja _ebben_  _követni_ 

Mindnyájan az _ember_  _ki_ nem telhetik _hogy_ a _dicsőség_ és a _tisztelet_ vágyanak _de_ mindennek _kell_ akár mitsoda rendben légyen a maga _becsület_ vigyázni a szent lélek meg 
  _tanít_ arra _hogy_ mint _kell_ azt _becsülni_ amidön azt mondgya a jó _hírnév_ a _csont_ 
  _hizlal_ szent pál meg mondgya nékünk _hogy_ a miben ályon _atyámfia_ valamik _igaz_ valamik szemérmetesek valamik _igazság_  _szerint_ valok valamik szentek valamik jó _hírű_  _ami_  _jóság_  _ha_ mi _dicséret_ az _oktatás_  _az_  _gondolkodik_  _íme_  _eszerint_  _kell_  _tehát_ avaloságos _keresztény_ meg _tartani_ jó _hírnév_  _mindazonáltal_ a _gyakorta_  _megtörténik_  _hogy_ a minek meg _kell_ azt _tartani_ ugyan az _megkisebbít_ némelyek elmejiben abölcsnek 
 mondása _szerint_  _hogy_  _ki_ az _egyenes_ uton _jár_ és az _isten_  _fél_ meg vettetik attol _aki_ az utálatos utakon _jár_ ugyan _akkor_  _kívántatik_ az ur _kéz_ ajánlani magunkot és reája _hagyni_ 
  _gond_ viselésit _akkoron_ mondgya szent pál ugy viselyük magunkot mint _isten_ szolgai a _sok_  _tűrés_ a _dicsőség_ és _gyalázat_  _között_ a _gonosz_ és jó _hír_  _között_ a testi _kereszt_  _aki_ nem üsmérik a magok valoságos jó _hír_ és akik tsak a mások _ítélet_  _hagy_  _bálvány_  _csinál_ magoknak _becsület_ olyan szin alat _hogy_ arra nekik másokra valo nézve is _kell_ vigyázni a mi pedig meg sérthetné jó _hír_ az öket meg _bosszant_ és anyira _elbódít_  _fej_  _hogy_  _elfelejt_  _kötelesség_ és mindent fel áldoznak aboszu állásnak avalo _hogy_ az Isten _gondviselés_ alá adta a mi jó _hír_ ugy valamint az _élet_  _okosság_  _kell_ vigyáznunk mind _egyik_ mind amásikára _de_ meg _kell_  _tudni_  _hogy_ a miben ályon és nem _kell_ azt a _gondviselés_ mód nélkül mesze vinni

Ezt a _két_  _idő_ valo jót valo _hogy_ igen _kell_  _becsülni_  _de_ a lelki _jó_  _soha_ sem _kell_  _feljebb_  _becsülni_  _tartozik_ fel áldozni _gyönyörűség_  _jószág_  _ha_ aszükség _kíván_ a jó _hír_ és _élet_  _megtartás_  _de_  _hogy_ az _isten_  _megbánt_ vagy _egyik_ vagy a másikának _megtartás_ a _soha_ sem szabad _hát_  _ha_ én el szenvedem ezt a _gyalázat_ 
 mondhattya valaki az jó _hír_ el vész azt fogják mondani nintsen szivem: ude _ha_ magad állasz _bosszú_ magadnak az Isten azt fogja mondani _hogy_ nem üsmér tégedet és az _örökkévaló_  _tűz_ vett

Jóbb volna nem _élni_ mondhattya valaki mint sem meg vetésel _tekint_ ezt _elhisz_  _de_ az Isten azt akarja _hogy_  _él_ és _hogy_ alázatoságal _él_  _hogy_ meg vettesél mindenektöl valamint a _Krisztus_  _bánik_ a kinek vagy ne _kíván_  _tetszeni_ vagy ne zugolodgyál _ha_ magához _hasonló_ tészen nézd meg mitsoda _tűrés_ szenvedte _hogy_  _ő_  _hitegető_ és _ördöngös_ nevezék _kegyesség_  _felel_ arra ami az ellene valo _káromlás_ el ronthatta _de_ azok ellen fel nem _indul_ akik az ö maga viselését roszra magyarazták a midön a sidok _sok_ féle nyelveken _hall_  _beszélni_ az apostolokot és _hirdetni_ nékik a _megfeszíttetik_ és _feltámadt_  _isten_ azt mondák _hogy_ ezek részegek szent péter ezen meg nem _bosszankodván_  _felel_ nékik _hogy_ ö maga és a többi _éhomra_ volnának és az után nagy _csendesség_ magyarázta nekik azirásokot _de_ fel nem gerjedet _ellene_ illyen nagy _káromlás_ illyen formában _kell_  _hát_ akeresztyéneknek _gond_ lenni _jó_  _hír_ 

Ha még is meg üsmértethetném mondhatná valaki _hogy_ az _isten_ valo _tetszés_ szenvedem el _hogy_  _gyaláz_ jó _hír_ amég is nekem vigasztalásomra volna _felebarát_ is jó példájára lenne nem _hogy_ még _közönséges_ meg vetnének _de_ némellyek még azért inkáb _becsül_ emind valo _de_  _ha_ tsak ezen _ok_  _cselekedik_  _felebarát_ jó példát adván el veszted a menyei _jutalom_ a melyért szenvedni _kell_ és nem _kell_  _dicsértetni_ 
 szenvedésidért söt még _örül_  _hogy_ részesülhetz a _Krisztus_ szenvedésiben _hogy_ azok akik szenvednek az Isten akarattya _szerint_ mondgya szent péter annak _kéz_ adgyák lelkeket _aki_ azt _teremt_  _hű_ is lészen _hozzá_  _ha_ állandok lésznek ajó _cselekedet_ 

 _József_ igen nagy vétekel vádoltaték vétkesnek is _hagy_ magát _tartatni_ és inkáb rabságot szenvede _hogy_ sem magát mentegese mert _ha_ magát mentegette volna az ura _feleség_  _gyalázat_ let volna az ö _békességes_  _tűrés_ és jó _hír_ fel áldozattyok _több_ vettek száz anyinál mint a menyit el vesztett volt és a _dicsőség_ a melyel _megjutalmaz_  _ő_ nem volt meg _határozva_ még ezen a világon is

Én azt _jól_  _tud_  _hogy_ ajó _hír_ és a _becsület_ valo meg sértés _nehéz_ a _keresztényi_  _élet_  _de_  _ha_ szivednek _felháborodás_ a _megfeszíttetik_  _Krisztus_ veted szemeidet meg látod _hogy_ alelkedben valo _csendesség_  _visszatér_ azt is meg látod _hogy_ menyire _kell_ vinni a jó _hír_ valo _gondviselés_ és _hogy_ menyit nersz _ha_ a _Krisztus_ el szenveded azokot a 
  _gyalázat_ és _becstelenség_ valamint szent péter mondgya _ha_ fel _tud_ áldozni _csendesség_ jó _hír_ a _Krisztus_  _kereszt_ elött _aki_  _ki_ mondhatatlan _gyönyörűséges_ tészi néked azt az áldozatot tsak a nagy _erőszakvétel_ lehetünk _kedves_ Isten elött és vehettyük _kegyelem_ a nagyobra valo vételre legyenek elménkben szüntelen a _Krisztus_ ezek 
 a szavai _hogy_ tsak azok nyerhetik el a menyeknek _ország_  _aki_ magokon _erőszak_ vesznek


35

Az emberek tsak nem mindnyájan _óhajt_  _keres_ és szeretik aditséreteket

A valoságos _keresztény_ azoktol _tart_ azokot _kerül_ és _gyűlöl_ 

Az emberek nagy nyavalyái aditséretek szeretete ez az _indulat_ sokban meg _egyezik_ azal amit ide _feljebb_ mondánk _de_ ez még sokal meszeb _terjed_ mivel ez lassanként aleg _jobb_  _erkölcsű_ is bé szivárkozik a szivében még azokéban is akik a nagy _dolog_  _kész_ volnának _dicsőség_  _becsület_ és jó _hír_ fel áldozni _kötelesség_ ez az _indulat_  _felkeres_ a szenteket az ö _barlang_ és el rejtet _hely_ 

Ez olyan proba a mely ellen _nehéz_ állani a szent lélek azt a _kemence_ és az 
  _olvasztóedény_  _hasonlít_ valamint az _ezüst_ meg probáltatik az _olvasztóedény_ és az arany a _kemence_ ugy az _ember_ meg probáltatik a _dicsérő_ szaja _által_ a _bölcs_ azt 
 mondgya _hogy_ tsak az a _bölcsesség_ méltó az _dicséret_ a mely _isten_ származik ez igy lévén _kicsoda_  _tarthat_ azt maga felöl _hogy_ meg _érdemel_ aditséreteket _mindazonáltal_  _ki_  _ki_  _örül_  _ha_ a maga viselésit _megdicsér_  _ha_ jó _cselekedet_  _öröm_ veszik

A _dicséret_ szeretetit olyan nehéz a szivböl _ki_ irtani valamint a vétkes magához valo szeretetet _de_ söt még _akkor_ is a midön a _Krisztus_  _kegyelem_ anyira mennek _hogy_ már ne szeresék aditséretet a szivnek meg romlása _gyakorta_ anyira viszen _hogy_  _óhajt_ aditséretet azért mert már aditsereteket nem szerettyük _mindazonáltal_  _előhoz_ még egy szer azt a 
 nagy mondását a _Krisztus_ a melyet már _előhoz_ miképen _hihet_  _ti_ kik _dicsőség_ vesztek egy mástol nintsen ollyan _keresztény_ akit ezek a szok ne _illet_ mert azt nem 
  _tagadhat_  _hogy_  _abban_ magát vétkesnek ne _talál_  _hasonló_ ugy ezekben is _jaj_  _tinektek_ a midön az emberek jót mondanak _felőle_ 

Miképen magyarázhatni ezeket a szokot szent pál meg mutattya nékünk _hogy_ mi képen _kell_ 
 azoknak valoságos magyarázatot adni a midön azt mondgya _hogy_  _ha_  _kíván_ még az _ember_  _tetszeni_ nem volnék akristus szolgája

Legg _jobb_ modgya _tehát_  _hogy_  _megoltalmazhat_  magunkot aditséretek szeretetétöl az _hogy_ azokot ugy _tekint_ mint az _ördög_ legg veszedelmeseb _kelepce_  _meggondol_  _hogy_ azok akik a sanyaruságokot _gyakorol_  _gyakorta_ azokban _esik_ a _dicséret_ ugy is _tekint_ mint _igazságtalan_ mivel azt már _megbizonyít_  _hogy_ minden jó valami az _ember_ vagyon anem az _övé_ és nem _érdemel_  _hogy_ azért inkáb _becsültetik_ mint sem mások midnyájan _egyarányosú_ volnának _ha_ mindnyájan _egyaránt_ vennék abetsületet egy szoval _tesz_  _igazság_ magunknak és valyuk meg _hogy_ amit az emberek _dicsér_  _benne_ aleg _gyakorta_ tsak _külső_ valo jó _erkölcs_ és _ha_  _dicsér_ tsak azért mert nem üsmérnek vagy azért mert _haszon_ vagyunk ez igy lévén tsak nem mind az ö _dicséret_ olyan _csalárd_ valamint ami jó _erkölcs_ és ugy lészen mind ö vélek 
 mind mi velünk valamint a szent Lélek mondgya a _példabeszéd_  _hogy_ azok akik atörvényt el _hagy_  _könnyű_  _dicsér_ az _istentelen_ 

Mind ezeknek el _kell_  _hagyatni_ velünk a _dicséret_ szeretetét _ugyanezért_ is vagyon _hogy_ avaloságos _keresztény_  _tartván_ a veszedelemtöl azokot _kerül_  _gyűlöl_ mint veszedelmeseket _hogy_  _ha_ azok _aki_  _dicsér_ olyan nagy veszedelemben vannak azok _aki_ rendeletlenül vagy a magok _haszon_ adgyák a _dicséret_ nem aláb valo képen vannak igen nehez valakit _dicsérni_ szemében vétkezés nélkül akár mely _dicséretes_ légyen 
 mivel veszedelemre teszik tsak _holta_ után _kell_ az _ember_  _dicsérni_ mondgya a szent Lélek 
  _soha_ a _dicséret_ ne _elkezd_  _beszéd_ mivel az _kísértet_  _ejt_ az _ember_  _hogy_  _ha_ okosak mit _gondol_  _dicséret_  _hogy_  _dicséret_  _jó_ és _kedves_ 
  _találhat_ szükséges _hogy_ magadot okosnak _tart_ ezen _igazság_  _szerint_  _hogy_ aditséret nem _kedves_ abünösnek szájában miképen bizonyithatod azt meg _hogy_ a nem vagy


36

Az emberek semmitöl ugy nem _tart_ mint a meg vetéstöl mindent fel áldoznak azért _hogy_ azt _elkerülhet_ 

A valoságos _keresztény_ azt nem _keres_  _de_ azt _tisztel_ és _kedves_ veszi _ha_ meg vetik

A _dicséret_ szeretete szükségképen maga után viszi a meg vetéstöl valo _tartás_ mind _egyik_ mind a másika egy _dolog_ származnak _mindazonáltal_ jó _különös_ meg visgálni _hogy_ mi légyen a meg vetéstöl valo _tartás_ a nem _egyéb_  _ha_ nem attol _tart_ amit _megérdemel_ és amit minden nap _okoz_ magunknak magunk viselésivel ugy mint _bűnös_ ugy mint _isten_ valo _hálaadatlan_ ugy mint vakok nem akarván fel nyitani szemeinket mi _egyéb_ nem _érdemel_ a meg vetésnél _hogy_  _ha_ nem üsmérjük _kötelesség_ és _ha_ el mulattyuk azokot _megtanulni_ méltok vagyunk ameg vetésre _hogy_  _ha_ azokot üsmérjük és _ha_ nem _követ_ amivel _tartozik_ még nagyob meg vetést _érdemel_ a mi alatson valoságunk mely _teljes_  _kevélység_ és _magahittség_  _érdemel_  _egyéb_ a meg vetésnél az Isten ami _büntetés_ vagy leg aláb ami _tanulás_ engedi _hogy_ meg vessenek az _egyik_  _igazságos_ a másika nékünk _hasznos_  _ha_ velünk _igazság_  _bánik_ vagy _java_ vannak miröl panaszolkodhatunk ne _bánt_ sémeit _had_  _gyaláz_ tégedet _had_  _hajít_  _kő_  _hozzá_ mondgyad valamint szent _Dávid_ mondá az Isten parantsollya sémeinek _hogy_ átkozza _Dávid_  _ki_ merné azt tölle _kérdeni_  _hogy_ miért _cselekedtet_ azt

Szent _Chrysostomus_ azt mondgya _hogy_ az alázatoságtol valo _félelem_ valoságal akadállya az üdveségnek _hogy_  _ha_  _örökös_  _társ_ nem lehetünk a _Krisztus_  _hanem_  _ha_  _hasonlít_ az ö 
  _kép_ és _ha_ ez a _hasonlítás_  _jegy_ a választásnak valamint szent pal mondgya abizonyos _hogy_ az alázatoságtol valo _félelem_ valoságos akadálya az üdveségnek mivel a _Krisztus_ egész _élet_ alázatoság volt születésekor meg volt vettetve egész _élet_  _halál_ meg volt vettetve azért is mondgya _hogy_ én az emberek elött _gyalázatos_ vagyok és 
 meg vettetet a nép elött nem _hasonlíthat_  _tehát_  _hozzá_  _teljesség_  _hogy_  _ha_  _élet_ valamely részében meg nem vettetünk valakitöl _de_  _megtekint_  _hogy_ mi formában vette a meg vetéseket _halandó_  _élet_ részeiben azt nem láttyuk _hogy_ zugolodot volna a vitézek ellen kik meg pofozták reája pökdöstek és _csúfság_ üztek az ö _király_ voltábol mind azon 
  _által_ azoknak a vitézeknek nem vala parantsolattyokban _hogy_ ugy _bánik_ véle szent _Jakab_ és szent _János_ a menyei _tűz_ akarák _elborítani_ a samaritánusoknak egy városát azért _hogy_ meg veték akristust nem akarván szállást adni néki a _Krisztus_ meg _fedd_ ezt a _két_  _tanítvány_ mondván nem _tud_  _ki_ lelkei vagytok _eszerint_ szokta volt a mi szent példánk a meg vetéseket el venni

Egy szoval mint _hogy_ az alázatoság _fundamentum_ a _keresztényi_ jó _erkölcs_ és mint _hogy_ a nem _egyéb_  _hanem_  _hogy_ alávalonak és meg vetendönek _kíván_ látzani amint ezt már meg mutattuk ebböl _következik_  _hogy_ ameg vetéstöl valo _tartás_  _teljesség_  _ellenkezik_ az alázatoságal ez igy lévén _addig_  _soha_ semi jó _erkölcs_ nem lészen valamég az alázatoságtol valo _félelem_ uralkodik szivünkben meg láthattyuk ezekböl mitsoda vétkesek az olyanok akik a meg vetéseket ugy _tekint_ mint nagy roszat _aki_ mindent _elkövet_ meg a vétket is _hogy_ azokot _elkerülhet_  _de_ egy szers mind nézük meg azt is mitsoda szemel _tekint_ azokot avaloságos _kereszt_ 

A miotátol _fogvást_ a _Krisztus_ amaga személyiben meg szentelte ameg vetéseket avaloságos _keresztény_ azokot szereti azokot _tisztel_ mint olyan pénzt a melyel az ö _díj_  _megfizet_ mint olyan leg rövideb modot _hogy_  _hasonlíthat_ az ö _isteni_ példájához szent péter minek elötte vette volna a szent Lelket ugy _tekint_ ameg vetéseket a melyeknek _kelletik_  _követni_ a _Krisztus_  _halál_ mint valamely _keserves_  _dolog_ söt még _félre_ is _hív_ az üdvezitöt és mint egy 
  _feddeni_ is _kezd_  _hogy_ az apostoli elött miért _jövendöl_ olyanokot _de_ a szent lélek vétele 
 után tsak a _Krisztus_ valo _gyalázat_ és _becstelenség_  _tart_  _dicsőséges_ 


 Az Isten ne adgya mondgya szent pál _hogy_ másban _dicsekedik_  _hanem_ tsak a mi urunk _Jézus_  _Krisztus_  _kereszt_  _tehát_ ettöl arettentö meg vetéstöl ettöl a _gyalázatos_ szenvedéstöl _hogy_ szent pál és mindnyájan a _kereszt_ veszik _dicsőség_ ugyan aleg nagyob meg alázásokban is _kell_ nékik _találni_ a valoságos _öröm_ avalo _hogy_ ezek _kemény_ probák olyan sanyaruságok melyek _ellenkezik_  _természet_  _de_ nemes és _kedves_  _erőszakvétel_ melyek méltok az ollyan vitézekhez kik a _megfeszíttetik_  _isten_ zászloja alat vitézkednek


37

Mitsoda _ember_ volna az _aki_ azt ne _kedvel_  _hogy_ meg _tud_ midön másokal jót _tesz_ és _aki_ ne panaszolkodnék aháláadatlanságrol

A valoságos _keresztény_ azt akarná _hogy_  _ha_ lehetne még a se _megtud_  _aki_ jót _tesz_ és _ha_ a _felebaráti_ szeretet azt néki meg _enged_  _óhajt_  _hálaadatlan_  _találni_ 

A _közönséges_ és mesterségeseb _tőr_ amelyet _hány_ amagához valo szeretet az _istenes_  _ember_ az az a _titkos_  _öröm_ amelyel láttyák _hogy_  _kihirdet_ amásokal valo _jótétemény_ erre _bizonyság_  _hív_ aleg _jobb_  _erkölcsű_ is lelke üsméretit mely _kevés_ vannak még azok _között_ is _aki_ el rejtik _jótétemény_ olyanok _aki_ valoságal _bán_  _ha_ a _ki_ nyilatkozodik tsak az olyan _bánhat_ valoságal jó _cselekedet_  _ki_ nyilatkoztatását _aki_ az _isten_ egyedül magáért szereti és magát tsak az _isten_ meg _kell_ üsmérni mely veszedelmes a mulando _jutalom_ és egyedül tsak az _isten_ valo _tetszés_  _kell_ ajót _cselekedni_ láttunk ami saeculumunkban olyan _ifjú_  _fejedelem_ kik a _keresztényi_  _adakozás_ anyira vitték _hogy_ minden féle mesterségel azon volták _hogy_  _eltitkolhat_ segittö _kéz_ még azok elött is _aki_ jót tettenek és akik szent szégyenel _hall_ amidön _cselekedet_  _ki_ nyilatkoztatot igen _kevés_ vannak az illyen _tökéletes_ és _kevés_ láthatni olyat _aki_ valoságal szomorkodnék amidön azok _aki_ jót tett _kihirdet_  _adakozás_ 

Ettöll is vagyon _hogy_ anyin panaszolkodnak ahaláadatlanok ellen mert a _jótétel_ azt várták _hogy_ azért valamely _jutalom_ vesznek az _ember_  _ugyanez_ is vagyon _hogy_ anyin vesztik el ajó téteményért valo _örökös_  _jutalom_ vagy is _hogy_ azért leg aláb _dicséret_ 
 vesznek _bizonnyal_ mondom néktek mondgya az üdvezitö _hogy_  _azáltal_ el is vettétek _jutalom_ 

A valoságos _keresztény_ pedig azt akarná a _Krisztus_ parantsolattya _szerint_  _hogy_  _ha_ lehetne abal _kéz_ meg ne _tud_  _jobb_  _kéz_  _jótétemény_ a szentek mindnyájan ezt _követ_ láttuk ezt is _követni_ ami _idő_ egy nagy _fejedelemasszony_  _aki_ nem tsak _abban_  _gyönyörködik_  _hogy_ meg ne üsmerjék _hanem_ még _hogy_ roszul is _fogad_ a szegények _aki_ el ment _felkeresni_  _lakóhely_ amidön pediglen nem lehet _hogy_ az ö _jótétemény_  _ki_ ne nyilatkoztassék _akkor_ valoságos _keserűség_  _érez_ magában _tartván_ igen attol _hogy_ aditséret _adás_ meg ne foszák _ő_ az _örökös_  _jutalom_ 

Mitsoda _öröm_ anéki amidön annak _hálaadatlanság_ akit meg segitet az Isten meg _fizet_ néki ajutalmat mind aháláadatlanért mind aszegényért suhajtoz is a _hálaadatlan_ vétkiért el is fedezi a menyiben tölle lehet az ö _hálaadatlanság_ mivel az olyan vétek amely utálatos az Isten és az emberek elött

A _hálaadatlanság_ minden vétkeknél _irtóztató_ és aleg _továbbterjed_ mindnyájan a vétkek anyiban vétkek mert magokban _foglal_ aháláadatlanságot _előbbször_ is az Isten abünösnek azt _hány_ szemére _hogy_  _hálaadatlan_ volt _jótétemény_  _teremtés_ meg váltásáért és anyi _sok_  _kegyelem_ azt az Isten _igazságos_  _cselekedik_  _de_ egy _ember_ sem _illik_ más _ember_  _hálaadatlanság_ szemekre _hányni_ azért mert ö magok _hálaadatlan_ az _isten_ mint sem mások _őhozzá_ azért is mert a mely jót _tesz_ aháláadatlanokal ugy _tesz_ mint az Isten _kéz_ lévö eszközök _tehát_ nem az _eszköz_  _kell_ várni aháláadoságot _hanem_ akéznek _aki_ azt _igazgat_ ez igy lévén avaloságos _keresztény_ el fedezi ezt a roszat a menyiben lehet amidön azt meg nem orvosolhattya _de_ 
  _örvendezik_ ezeken a szokon _boldog_ vagytok _hogy_  _ha_ az akit vendégségben _hív_ néktek azt viszá nem adhattya mivel az Isten azt néktek meg _fizet_ az utolso napon _hogy_  _ha_ az Isten _megfizet_ a szegényekért aháláadatlanokért is _megfizet_ a saul _igazságtalanság_ és _hálaadatlanság_  _erőltet_ ugy mondván az _isten_ arra _hogy_  _oly_ látható és _különös_  _gondviselés_ légyen _Dávid_  _aki_ az _anyaszentegyház_ minden nap ujjittya _hálaadás_ a soltárok _éneklés_ 

Imé ez a _kötelesség_ amelyel vannak az _isten_ valoságos szolgai azokhoz kik _hálaadatlanság_  _fizet_  _jótétemény_  _hogy_  _ha_ a feleharáti szeretet meg nem tartoztatná öket és _ha_ azt meg nem sértenék azt _óhajt_  _hogy_ mindenkor _hálaadatlan_  _talál_ ezek az _igyekezet_ az olyanoknak kik a sanctuarium mértekivel _megfontol_ adolgokot


38

Sokan akeresztyének közült sak _akkor_  _békességes_  _tűrő_ a midön _gondol_  _haszon_  _ha_  _békességes_  _tűrő_ látatnak

A valoságos _keresztény_ valoságos _békességes_  _tűrő_ nem _óhajt_  _hogy_ annak látassék lenni


 A _békességes_  _tűrés_ mondgya aszent lélek olyan _kemence_ amelyben meg probáltatik az 
 arany és az _ezüst_ abölcs azt mondgya _hogy_ atürés _sok_  _okosság_ vezéreltetik _aki_ pedig nem _tűr_ fel magasztallya _bolondság_ azt mondhattyák nekem _hogy_ abékeséges _tűrés_ igen _sok_ példa _találkozik_ evilágon _hogy_ sokan vannak olyanok kik _csendesség_ szenvedik a nyomoruságokot _igazságtalanság_ és némelykor a meg vetéseket is mindenek is _csodál_ jó _erkölcs_ mondhattyák ezt nekem ugyan ez is azö veszedelmek olyanok az _ilyen_  _tűrő_ valamint azok a _képmutató_ alázatosok _aki_ már szolottunk _gyakorta_ tsak a _tűrés_  _dicséret_ lesznek _tűrő_ a midön el nem kerülhetik aroszat se a _gyalázat_  _akkor_ azon vannak _hogy_ belyre _hozhat_ akép mutatásal amit el vesztettek abestelenségekel a mely _dicséret_ adnak pedig nékik szines _tűrés_ az el szenvedteti vélek agyalázatot a melyet el nem kerülhetik vagy a melyért _bosszú_ nem álhatnak

Imé ezekböl állanak sokaknak abékeséges _tűrés_ mind ezek amagához valo szeretettöl származnak _de_ amint azt meg mondottuk aszines alázatosokrol ezeknek is _ha_ alkalmatoság _adatik_ aboszu állasra meg fogják látni _hogy_ ami roszat _elkövethet_  _elkövet_  _akkoron_ aveszekedések és agyülölségek _elé_  _jön_ [ _elé_ - _jön_ ] _tűrhetetlenség_ miat meg _bizonyít_ akülömbözést amelyet salamon tészen abékeséges _tűrő_ és atürhetetlenközöt mivel az _egy_  _megcsendesít_ az viszá vonásokot a másika azoknak _kezdő_ a mint is _hogy_ atürhetetlenek nem tsak _kedvetlen_ teszik magokot mindenek elött _de_ meg _bosszankodván_  _megbosszant_ másokot is

A valoságos _kereszt_ mind _fő_ modal valo _békességes_  _tűrő_ ök ugy _tűr_ valamint akristustol _tanul_  _kevélység_ nélkül _tűr_  _titkos_  _tűr_ azért _hogy_  _titkos_  _gyönyörűség_  _áldozhat_ valamit az _isten_ és _hogy_ magokot azüdvezitöjökhöz szabhasák az ö 
  _tudomány_ atürés _által_ üsmértetik meg mondgya salamon és azö _dicsőség_ ahamiságok mellet el menni

Sokat _kell_  _küszködni_ atermészet ellen amég ezt _elérhet_  _de_ mint _hogy_ az urat _fél_ 
 mondgya a szent lélek és _megőriz_ parantsolatit _békességes_  _tűrés_ lészen mig reájok nem _tekint_ az Isten is _megjutalmaztat_ még ezen avilágon is nékie tett áldozattyokot a _Krisztus_ ezek a szavai is _beteljesedik_  _benne_ abékeséges _tűrés_  _bír_ lelketeket az az _hogy_ száz anyi _belső_  _békesség_ fognak néktek adni aháborodásokért 
 melyeket szenvedtetek alelketek _indulat_  _bír_ és valamint salamon mondgya _örökös_ lésztek lelketeknek


39

Kevés _ember_ vagyon olyan akinek _két_ nyelve ne volna A valoságos _keresztény_  _több_  _egy_ nem szenved A _két_ sziv és nyelv avétkek _között_ leg utálatosab az Isten elött ezt az egész 
  _Szentírás_  _tanít_ nékünk nintsen semmi roszab akét nyelvünél mondgya az _írás_  _jaj_ annak akinek _kettős_ szive vagyon átkozot akét nyelvü utálom akét nyelvü száját nem tsak avaloságos _hazugság_ vagy a szines jó _erkölcs_ lehet Isten elött utálatos lenni _hanem_ még akét nyelvüségelis amely el fedezi avaloságos _gondolat_ ez avétek igen _közönséges_ 

Sokszor ugy _tetet_  _hogy_  _becsül_ azt akit nem _becsül_ mint _ha_ szolgálni akarnának néki noha _az_ semmi _kedv_ nintsen mint _ha_ nem akarnának ártani annak akinek _titkos_  _kár_  _tesz_ olyan _dolog_ vigadni amelyeket _bán_ olyan _dolog_  _cselekedni_ másokért a melyeket valojában tsak magokért _cselekedik_  _több_  _ígér_ mint sem amenyit akarnak meg _tartani_ az _igazság_  _elfedez_ vagy azért _hogy_  _tréfa_  _tart_ vagy azért _hogy_  _emberséges_  _ember_  _tart_ 

Azok akik akét szinuségre adhattyák magokot igen _könnyű_ reá veszik magokot ahazugságra is amidön _abban_ valami _haszon_ látnak mert _aki_ akitsinyben nem _hű_ nem lehet az anagyban a kipedig aleg _kis_ részire is vigyáz az _igazság_ az aleg _hasznos_  _hazugság_ 
 is _eltávozik_ mert _aki_  _hű_ akitsinyben anagyban is alészen szent _Jakab_ azt mondgya nékünk _hogy_  _aki_ nem vétkezik _beszéd_ atekélletes _ember_ és egész testét meg zabolázhattya _tehát_  _aki_  _igaz_ az atekélleteségnek uttyát _hamar_ el _ér_ 

Mint _hogy_ az Isten maga az _igazság_ és az Isten tsak egyedül valo ebböl _következik_  _hogy_ az _igazság_ is tsak egy az _igazság_  _együgyű_ valamint az Isten _hogy_  _együgyű_ valoság az _isten_ nintsen se _homályosság_ se árnyék se változás ugy az _igazság_ is _tiszta_ világos és mindenkor _egyarányosú_ a midön a sidok azt _kérd_ akristustol _hogy_  _ki_ adot volna néki arra _hatalom_  _hogy_ atemplomban _tanít_ akristus nem akarván nékik meg _felelni_ minden _hímezés_ nélkül mondá nékik én is egy _kérdés_ akarok néktek _tenni_ amidön arra _megfelel_ én is meg mondom _hogy_ mitsoda _hatalom_  _cselekedik_ azt _de_ a sidok nem akarnának meg _felelni_ a _Krisztus_  _kérdés_ és _hogy_ a _felelet_  _elkerülhet_ azt mondák _hogy_ nem _tud_ mit _kérd_ töllök akristus látván _csalárdság_ mondá nékik én sem mondom meg _tehát_ mitsoda _hatalom_  _cselekedik_ ezeket _sok_ számu martyrumok el _hagy_ inkáb _élet_ nem mondom mint sem meg _tagad_ akristust _de_ mint sem _kis_  _dolog_ mondottanak volnais olyat ami arra _célozhat_ egész légyiok _meghagy_ magokot öletni azért mert _kis_ résziben sem akarták _elfedezni_ a _hit_  _igazság_ egy szoval akeresztyennek tsak azt _kell_ mondani amit _gondol_ és _ha_ az _okosság_ nem engedi _hogy_  _ki_ mondgya mind azt amit _gondol_ leg aláb anyira nem megyen _hogy_ azal _ellenkező_ mondgyon akár minémü alkalmatoságban


40

Többire avilagi _emberséges_ emberek tsak azért mutattyák _igazság_ szollani _hogy_  _igaz_ láttasanak lenni

A _keresztény_ magát az _igazság_ magáért szereti és tsak anyiban _kíván_  _hogy_  _igaz_  _tart_ a menyiben alelki _épület_ lehet _felebarát_ 

A tudni valo _dolog_  _hogy_ vannak olyan emberek akik magok felöl azt _tart_  _hogy_  _soha_  _hazugság_ nem szolnak se semmit elnem szinelnek az illyenek a valo _hogy_ ritka emberek az illyenek _becsület_ vannak avilágban és az _igazságos_ is _hogy_  _tekintet_ legyenek nintsen semmi is _dicséretes_ az _ilyen_ jó _természet_  _mindazonáltal_  _ha_  _jól_ meg visgállyák az ö sziveket sokat _találhatni_ olyanokot _közötte_  _aki_ tsak azért _kötelez_ magokot az _igazság_  _hogy_  _igaz_ mutassák magokot lenni azt _tart_ nyilván magok felöl _hogy_  _soha_ sem _hazud_ik_ és _talán_ ugyan valojában nem is _hazud_ik_  _soha_ is olyanban amit _gondol_  _hogy_ mások észre vehetnék _de_  _mihelyt_ tsak azért _igaz_  _hogy_ azok láttasanak tsak a magokhoz valo szeretetért _igaz_ és attol _tarthatni_  _hogy_  _akkor_  _igaz_ ne legyenek a midön _haszon_  _fordul_  _hogy_ azok ne legyenek vagy a mikor _bizonyos_  _benne_  _hogy_ rajta nem _ér_ 

 _de_  _hagyján_ legyenek _igaz_ mindenben még is magokért semmit nem _cselekedik_  _hogy_  _ha_ tsak azért _igaz_  _hogy_ másokal azt _elhitet_  _de_ még _több_ mondgyunk _mihelyt_ tsak azért _igaz_  _hogy_ azoká láttasanak _immár_ nem azok _aki_ tsak _éppen_ magáért szeretné az _isten_ az olyan tsak maga magát szeretné és nem az _isten_ ez igy lévén az _igazság_ tsak a maga _becsület_ szeretni ugy tsak maga magát szeretné és nem az _igazság_ az _igazság_ pedig nem szeretni az olyan _igaz_ nem lehet _hanem_  _csalárd_ 


  _Jeremiás_ az _isten_ szolván azt mondgya _hogy_ az ur Isten _igaz_ akristus azt mondgya nekünk Én vagyok az _igazság_ a szent lelket mindenüt _igazság_ lelkének nevezi _aki_ az Atyátol származik szent _János_ apostol azt mondgya _hogy_ az az _igazság_ lelke tészen nékünk arrol _bizonyság_  _hogy_ a _Krisztus_ az _igazság_ ez igy lévén az _igazság_  _oly_ igen az _isten_ lévö _három_ személyhez _tartozik_  _hogy_ azt _kell_ mondanunk _hogy_ az _igazság_ maga az Isten ugyan ez is _kényszerít_ avaloságos _keresztény_  _hogy_ szerese az _igazság_ magát azt _oly_  _buzgóság_ szereti valamint az _isten_ ö mindenkor olyan valamint ajó náthánáel _aki_ azt mondgya amit _gondol_ mint _aki_ semmi _csalárdság_ nintsen

Akár mely _hív_ szereseis az _igazság_  _de_ arra nem igen _hajt_  _hogy_  _igaz_  _tartatik_ a néki _elég_  _hogy_ az Isten légyen _bizonyság_ ártatlanságának avalo _hogy_ a _felebaráti_ szeretet arra _kényszerít_  _hogy_ semmit olyat ne _cselekedik_ a melyért _igaz_ nem _tarthat_  _de_  _ha_ 
  _igazságtalanság_  _megfoszt_ attol a jó névtöl azon nem szomorkodik söt még _kegyelem_  _tart_ szent péterel szenvedni az olyan _kisebbség_  _érdemtelen_ 

Midön a sidok mondák akristusnak _hogy_  _ördög_ volna nagy _együgyűség_  _felel_ nékik _hogy_ ö néki _ördög_ nem volna nem _gondolván_ azal akár mit _tart_  _felőle_ azt is _kérd_ tölle _Krisztus_ vagyé _Jézus_  _felel_ nékik azt néktek meg mondottam és én nekem nem _hisz_  _de_  _kis_ nehézséget sem mutata _hogy_ ö néki nem _hisz_ a midön a _főpap_ és pilatus _kérd_ tölle _te_ vagyé akristus _te_ vagyé a sidok _király_  _te_ mondod a vagyok _felel_ nékik világosan _Jézus_ noha nékik meg mondotta volna az _igazság_ és noha nékie nem _hisz_  _mindazonáltal_ azon fel nem _indul_ és a _halál_  _hagy_ magát itéltetni valamint egy _bűnös_ zugolodás nélkül tsak a magához valo szeretet viszen _tehát_ valakit arra _hogy_ mód nélkül _igyekezik_ azon _hogy_  _igaz_  _tartatik_ azal _beér_  _hogy_ valoságal azok legyünk az _igazság_ mondgyuk meg _együgyűség_ az után _hagy_ az _isten_ akinek _gond_ lészen a mi jó _hír_ 


41

A világi _ember_  _soha_ meg nem elégszik még _akkor_ is a midön minden _kívánság_ bé tellyesednek

A valoságos _keresztény_ mindenkor _boldog_ akár mely állapotban légyen

Visgáltassanak meg _jól_ mind azok kik a _gyönyörűség_ az _ember_ nyugodalmat agazdagságokot a _tisztelet_ a méltoságokot _keres_ azillyenek alig _elér_ ezeket _hogy_ meg probállyák mitsoda _tehetetlen_ a _földi_  _jó_ az _ember_  _boldog_  _tenni_ tsak nem minden _ember_ fel _találtatik_ azindulat valamelyikéhez ezek _közül_ a _csalárd_  _jó_  _közül_ a melyek bé 
 nem tölthetik sziveket a szent lélek arra _tanít_  _hogy_ a szem _telhetetlen_ a _hamisság_  _kívánság_ az olyan _ember_ meg sem elégedik _hanem_  _megemészt_ és el száraszttya lelkét 
 Valamint mondgya salamon apokol bénem telhetik ugy az _ember_ is szemek _telhetetlen_  _mihelyt_ az _óhajt_ szerentséjeket el _ér_ az után tsak asok _baj_  _érez_  _jószág_ akarnának _bírni_  _de_ ugy _hogy_  _baj_ ne volna azoknak _gondviselés_ és _megtartás_ nagy _tisztség_ akarnának lenni _de_ ugy _hogy_ se _irigy_ se _gond_ se nyughatatlanságok ne volna több _gyönyörűség_  _kíván_ és _ha_ azokot el _ér_  _sok_  _keserűség_  _esik_ 

A midön aleg okosabik ezen _telhetetlen_  _közül_ a _cél_  _elér_  _sokszor_  _kezd_ suhajtani az elsö _középszerű_ állapottyát menyin voltanak ollyanok akik az _öregség_ vagy abetegségnek szine alat _jókedv_ el _hagy_ amit nagy _gond_ és _baj_ szerzettek volt adgyák meg az _ember_ szivének mind azt amit _kívánhat_ mindenkor tsak _kíván_  _hanem_ szollunk is a nagyra vagyó és _telhetetlen_ ámánrol _Dávid_ maga _aki_ olyan szent volt és _oly_  _békességes_  _tűrő_ anyomoruságokban és _aki_ azt mondgya a szent Lélek _hogy_ az _isten_ szive _szerint_ valo _ember_ volt nem volt _elégséges_  _olyankor_ is amidön ugy _tetszik_  _hogy_ már _több_ nem _kívánhat_  _mihelyt_  _ellenség_  _meggyőz_ népét maga alá veté népenek számát akará meg tudni noha azIsten azt néki _megtilt_ volt nem is nyugovék _addig_ még véghez nem vivé azt a veszedelmes számba valo vételt a mely _oly_ veszedelmére lön népének salamon is szomoru példája _telhetetlen_ szivünknek _hogy_  _ha_ tsak _abban_ a _határ_ nem _tesz_ a melyben az Isten akarja _hogy_ legyünk

Az _ember_ elméje mindenkor uj _dolog_ akarna üsmérni az ö szive mindenkor uj _jó_ akar _bírni_ a _kívánság_ az _okos_ lélekhez _tartozik_  _aki_ szüntelen _óhajt_  _mindaddig_ valamég meg nem üsmérheti és nem _bírhat_ az _örökös_ valoságot ugyan ezent is _hall_ a soltárban a 
 midön azt mondgya _megelégedik_  _akkor_ a midön _megjelenik_ ate _dicsőség_ a még az a _dicsőség_  _eljön_  _addig_ az Isten _három_  _cél_  _tesz_ az _ember_  _kívánság_  _elébe_ és tsak ezeket is _kell_  _tekinteni_  _kívánság_ eföldön valo létiben az elsö _hogy_ az _isten_ neve meg szenteltessék 2 _hogy_ az ö _ország_  _eljön_ a _harmadik_  _hogy_ az ö akarattya _beteljesedik_ tsak _éppen_ ezekhez szabad az _ember_  _kívánság_  _telhetetlenség_ lenni rendeletlenek sem lésznek _tehát_ tsak egyedül az _isten_ és az ö parantsolatihoz valo _engedelmesség_  _találhat_  _beteljesedés_ és végit _kívánság_ minden valami nem _céloz_ az _isten_ annak lehetetlen bé _tölteni_ lelkünket

A valoságos _keresztény_ meg üsmervén ezt az _igazság_ az _evangélium_  _igazság_ szüntelen valo _elmélkedés_  _által_ unadalomal _tekint_  _közönséges_ avilági _jó_ azokal _él_  _de_ azokhoz nem ragaszkodik _ész_  _tartván_ a _bölcs_ ezt a mondását _hogy_  _jobb_ aközép renden valo létel az _isteni_  _félelem_ mint sem _sok_  _kincs_  _bírni_ a melyek atelhetetlenségel _jár_ ez igy lévén akár mi _történik_  _öröm_ vagy szomoruság _jószág_  _tisztség_ szaporodása vagy el vesztése _de_ ö mindenkor egy állapotban vagyon azt _tud_  _hogy_ az _isten_  _különös_  _gond_ vagyon reánk _hogy_ az ö akarattya nélkül tsak egy _hajszál_ sem _elesik_  _fej_ enékie _elég_ minden _dolog_ tsak az ura _hagy_ és más állapotot nem _kíván_  _hanem_ tsak azt amelyben az Isten tészi _bizonyos_ lévén _abban_  _hogy_ azö _isteni_  _jóság_ azt _cselekedik_ mindenkor mi velünk a mi _hasznos_ a mi üdveségünkre minden féle állapottyában tsak azt mondgya mi Atyánk ate akaratod legyen meg itt a _föld_ valamint menyekben

 _Ábrahám_ ugyan azon _hűség_ vevé a parantsolatot afia fel áldozására mint a melyel vette volt az _ígéret_  _hogy_ az ö maradéki meg számlálhatatlanok lésznek _jobb_ és _Tóbiás_ az _isten_ ugy áldák _keserves_ állapottyokban valamint ajóban és noha a _természet_ érezeis _különbség_ ezeknek a változásoknak _de_ a _keresztényi_ lélek elnem veszti a _csendesség_ és a _békesség_ mert ezek a szent léleknek ajándéki amelyek _engedelmes_  _tesz_  _ő_ az Isten rendelésihez az Isten adta nékem az Isten vette el _tőle_ az ö szent neve áldasék _örökké_  _érte_  _ha_ a jót _elvesz_ az ö _kéz_ miért ne vennök a nyomoruságokot is a midön nékie tettzik akár minémü változásokban is _de_  _soha_ a valoságos _keresztény_ szája _esztelen_ zugolodásokra nem _fakad_ valamint a _Jób_ nem _fakad_ 


42

A _tied_ és az _enyém_ ez a _két_  _dolog_  _indító_ mindennek az emberek _között_ és tsak nem mindnyájan az _kereszt_  _között_ 

A valoságos _keresztény_ azt _tart_  _hogy_ nintsen semmije a mi magáé volna és azt _tart_  _hogy_ a mit _bír_ az ugy másé valamint az _övé_ 

A _kereszt_  _között_ lévö _nagy_ és _közönséges_ rendeletlenség agazdagságokhoz valo ragaszkodás enem tsak a _gazdag_ szivét _elfoglal_  _de_  _gyakorta_ a szegényekében is szivárkozik _de_ még _gyakorta_ azoknak szivében is _aki_ a szegénységröl valo _fogadás_ 
  _tesz_  _mindazonáltal_ a _Krisztus_  _különös_  _tanít_  _hogy_ senki nem szolgálhattya az _isten_ és agazdagságokot ez olyan _két_  _ellenkező_  _dolog_  _hogy_ szükséges _egyik_ szeretvén _hogy_ a másikát _gyűlöl_ mivel _két_ urnak nem lehet szolgálni

E világban lévö _különböző_ rendek igen _bölcs_ vannak el rendeltetve szükséges _hogy_ szegények legyenek mind azért _hogy_  _bizonyos_  _hivatal_ végben vigyenek mind azért _hogy_ a _gazdag_ a _jótétemény_  _követhet_ szükséges az is _hogy_  _gazdag_ legyenek _hogy_ a szegényeket segithesék _de_ nem szabad _hogy_  _egy_ is _közüle_ a _gazdagság_  _kapcsol_ szivét mivel annak tsak _gondviselő_ akár mely _kevés_ látassék lenni az a ragaszkodás _de_ a _fösvénység_ attol származik és a szegények is _fösvény_  _hogy_  _ha_ mód nélkül _kíván_ a _gazdagság_ az Isten azokot mind _egyik_ mind amásikának tsak _kölcsönad_ kinek kinek a maga _különböző_ rendihez _képest_ valo szükségre és _kiosztogatás_  _de_ a szivnek szükséges _hogy_ mindenkor _övé_ legyen

Ne _gyűjt_ magadnak _kincs_ a _föld_  _ahol_ a _féreg_ és arosda _megemészthet_ és _ahonnét_ 
 atolvajok el lophattyák _hanem_ a menyekben _gyűjt_ magadnak _kincs_  _ahol_ a _féreg_ se arosdátol nem _félthet_ se ót _tolvaj_ nem lészen _hogy_ el lopja mivel _ahol_ a _kincs_ vagyon a szived is ót vagyon

Mind azon _által_ azt láthatni avilágban _hogy_  _ki_  _ki_ magának _gyűjt_  _telhetetlenség_ a _gazdagság_ a melynek ö tsak _kiosztogató_ eza ragaszkodás a szivet _megkeményít_ és nem fog se szánakodni se könyörülni az attyafiai nyomoruságán az _ilyen_ a szive meg nem _esik_ söt még _csodál_ és azt nem _hisz_ a _keményszívű_  _gazdag_ a panaszt ugy _hallgat_ valamint a mesét annak _hitel_ nem is adhat mert _soha_  _hasonló_ állapotban nem volt

Nem _tudván_ a szegénységnek nyomoruságit azért mód nélkül valo szeretettel is vagyon az _élet_ az a szeretet nem engedi _hogy_  _hallgat_ az Isten _ige_ és arra vezeti _hogy_ 
 penitentziát nem _tart_ mert a _bőség_ el _foglal_ meg vakittya és _megtompít_ aléleknek _tehetség_ a _gazdagság_ szeretete mondgya szent pál _gyökér_ minden nyomoruságoknak némelyek akik azokot szerették _eltévelyedik_ ahitben és _sok_ 
 nyomoruságokban _esik_ azt mondgya meg másut _hogy_ a _bálványozás_ szent _Jakab_ apostol _eszerint_ rendéli agazdagok és a szegények szivét _aki_  _közötte_ alatson renden lévö vagy szegény _dicsekedik_ a maga valoságos fel magasztaltatásában és valoságos _gazdagság_ az az _hogy_ az _isten_  _fogad_ fia és a _Krisztus_  _örökös_  _társ_  _ellenben_ pedig _aki_  _gazdag_ aláza meg magát a maga valoságos _alacsonyság_ mert ugy el mulik valamint a _fű_ virágja mert valamint a _verőfény_ a _fű_ el szárasztván avirág le _esik_ és a mi szépnek _tetszik_ oda vagyon és el vész a _gazdag_  _eszerint_ fog el száradni és hervadni a 
 maga uttyaiban salamon azt mondgya _hogy_  _megháborít_ aházát _aki_ mód nélkül ragaszkodik agazdagsághoz amint is _hogy_ a _tied_ és az _enyém_  _között_ valo _különbség_  _ok_ minden perlekedésnek a _fösvénység_  _sok_ féle ágai _felindít_ mindenre az _ember_ 

Ebböl is _ered_ a _kevélység_  _irigység_  _árultatás_  _gyűlölség_  _törvénykezés_  _uzsora_ lopás _gyilkosság_ a mitsoda szin alat _igazság_  _tetet_ magoknak az egészen el _olt_ az _igazság_ és a _felebaráti_ szeretetet _kölcsön_ ugy nem adnak _hogy_ azt viszá ne várhasák noha akristus 
 azt ugy parantsolya meg másut azt mondgya _ad_ annak _aki_  _tőle_  _kér_ és el ne igazittsad 
 magadtol _aki_  _kölcsön_ akar _tőle_  _kérni_ vagy _ha_ azt _megcselekedik_ is _de_ nem azal az _öröm_ amelyel _kell_  _járni_ minden _irgalmasság_  _cselekedet_ szent pál _szerint_ 

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ semmijét magájénak nem _tart_ a mit _bír_ az ugy másé valamint magáé _ha_ szegény meg elégszik a maga sorsával _ha_  _gazdag_ ugy _tekint_ ládáit mint olyan _hely_  _ahova_ az Isten _gondviselés_ alá tett _holmi_  _gazdagság_ anyi _idő_ a menyire néki tettzik _de_  _ahonnét_ ö el veheti akár _ki_  _kéz_  _által_ mindenkor _kész_ viszá adni a _kéz_  _aki_ azt vette szereti és _követ_ aszegénységet aböségben ugy valamint a 
 szükségben mert a _Krisztus_ is azt szerette az illyen _gondolat_  _által_ lehet agazdagnak üdvesége lehetövé a ateveis igy _általmegy_ a _tű_  _fok_ 


43

Tsak nem mindnyájan az emberek tsak az olyanokot _keres_ akik nékik _haszon_ lehetnek

A valoságos _keresztény_ azokot _keres_  _aki_ ö _haszon_ lehet

Imé ezen _jel_ üsmerhetni meg _inkább_ mitsoda _különbség_ vagyon avaloságos _keresztény_ és atöbb emberek _között_ azt _könnyű_ meg valyák _hogy_ tsak nem mindnyájan az emberek még azok is akik áitatosoknak _tetszik_ az olyanokot  _keres_ akik nékik _haszon_ lehet az olyanokot _keres_  _aki_  _előmenetel_ szolgálhatnak az olyanokot _aki_  _társaság_  _becsület_ lehet akik minket mulatnak vigasztalnak akik _ha_ tsak valamiben is nékünk szolgálhatnak mind ezek a magához valo szeretettöl származnak amely _oly_  _közönséges_ uralkodik avilágban és _gyakorta_ se nem szeretik se nem _becsül_ az olyanokot _aki_  _oly_ szorgalmatosságal _keres_ menyi _sok_ példát lehetne adni az _ilyen_ nyomorult szokásrol a mely a _felebaráti_ szeretetnek el rontása és veszedelme

A valoságos _keresztény_  _aki_ avilági _dolog_  _köteles_  _távol_ vagyon az olyan _illetlen_ szokásoktol mint _hogy_ ö egész _élet_ tsak a _felebaráti_ szeretetet _óhajt_ minden _gond_ tsak a _hogy_ azokot _felkeres_  _aki_  _használhat_ sietve megyen az _özvegy_ és az árvához _aki_ a nyomoruságban és a _keserűség_  _hagy_ a _farizeus_ meg segitti a sebbe _esett_ és a nyomorultat _aki_ a pap és a levita _könyörületesség_ nélkül nézték _felkeres_ azokot akik nem mérik az emberek _elébe_  _terjeszteni_ nyomoruságokot mert _sok_ szor látták _hogy_ szánakodásal nintsenek _hozzá_ mindenkor szeme elött viseli ezt a _törvény_  _cselekedik_ azt másokal a mit akarnád _hogy_ mások _cselekedik_ veled _éjjel_ napal Tsak az az _ész_  _hogy_  _tehetség_  _szerint_ meg segithesse a szegényeket a _beteg_ a rabokot

Már láttuk ezt a _két_  _ellenkező_ szokást nézük meg már azt is _hogy_ mind _egyik_ mind a másikának szorgalmatoságok mi végre lészen rend _szerint_ az _első_ nem _talál_ azt fel amit _keres_ a többi pedig ugy mondván _több_  _talál_ mint sem _keres_ az _első_ tsak azt _keres_  _hogy_ öket szolgállyák és meg vetik azokot kik nékik _haszontalan_ 

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ ajó _cselekedet_ valo alkalmatoságot _keresvén_ áldásokot veszen magára _ezért_ is mondgya akristus _hogy_  _hasznos_ adni mint sem venni _elég_  _tévén_ szeretetinek az _isten_ véghetetlen _jutalom_  _talál_ a _jó_ melyet _cselekedik_ ugy is _történik_  _hogy_  _keresvén_ az olyanokot _aki_  _haszon_ lehesünk olyanokra _talál_ akik valoságal _hasznos_ nékünk _sok_ példánk vagyon olyan a melyek meg mutattyák _hogy_ az _isten_  _megfoghatatlan_ rendeléséböl a nyomorultak _aki_ szükségek volt a segittségre olyan állapotban látták magokat _hogy_ még ezen a világban is nagy _haszon_ voltak _jótevő_  _de_ ne szollyunk az illyen _idő_ valo és _haszonkereső_  _dolog_  _hanem_ mondgyuk azt _hogy_ azt _keresvén_  _hogy_ másoknak _haszon_ lehesünk 
 akristus _követő_ leszünk a kinek minden _foglalatosság_ a volt eföldön _hogy_ az emberek _haszon_ lehesen valahol volt valahol _jár_ mindenüt jót tett mondgya szent péter a _keresztény_ illyen maga viselésivel nem tsak akristus _követő_ lészen _hanem_ még az _isten_ is annak az _irgalmasság_ attyának _aki_  _megelőz_ szükséginket minek elötte azokot _kér_ tölle a náziai szent _Gergely_ azt mondgya _hogy_  _aki_  _megelőz_ amások szükségit _isten_ lesz annak _aki_ jót tészen mi _indíthat_  _ennél_ jobban fel az _ember_ arra _hogy_ az Isten alkalmatoságot adván _felkeres_ az olyanokot _aki_  _haszon_ lehetnek mely _boldog_ agazdagok és ahatalmasok _aki_ anyi _sok_ alkalmatoságok vagyon _hogy_ ártatlanul _feljebbvaló_ lehesenek atöbb _ember_ mely szép _foglalatosság_ mindenkor arra _figyelmezni_ valamint az Isten _hogy_ a _jótétemény_  _elhint_  _mindaz_ akik _körülötte_ vannak 
 szent pál azt mondgya _hogy_ meg ne szünnyünk ajó _cselekedet_ Én nem _keres_ ami nékem _hasznos_  _hanem_ a mi sokaknak _hogy_ üdvezüllyenek


44

A _gazdag_ azt _gondol_  _hogy_ egészen bé _tölt_ az alamisnálkodásnak parantsolattyát _hogy_  _ha_ valamit adnak a szükségek felyül valobol

A valoságos _keresztény_ azt _tud_  _hogy_ mindenkor _tartozik_ oda adni a szükségin felyül valoját és némelykor a szükségesböl is

Azt senki sem _tagadhat_  _hogy_ az Isten ne parantsolta volna nekünk az alamisnálkodást azt 
  _olvas_ atörvényben melyet az Isten adot a sidó népnek mondván Ha valaki az atyád fia _közül_ szegénységre _jut_ meg ne kemenyittsed szivedet se meg ne vonnyad _kéz_  _hanem_ nyisd meg azt a szegénynek és _ad_  _kölcsön_ ami nelkül látod szükölködni _hogy_ ne _kiált_  _ellene_ az urhoz és _bűn_ legyen _hanem_  _ad_ néki és ne _cselekedik_ semmit _csalárd_ az ö szükséginek _megkönnyebbítés_  _hogy_ meg áldgyon téged ate urad _isten_ a szegények el nem _fogy_  _lakóföld_ azért parantsolom néked _hogy_ fel nyisd _kéz_ a szükölködö atyád _fia_ és szegénynek mind ezek az Isten szavai nem azokot a szines _jótétemény_ 
 senem azokot a mutogato _adakozás_ parantsollya nékünk amelyek tsak a _hiábavalóság_  _céloz_ mikor alamisnát adtz ne _trombitáltat_  _előtte_ és az uttzákon atitkon 
 valo alamisnát parantsollya nekünk azt parantsollya _hogy_ aleg aláb valokot _felkeres_ és _titkon_ segittsük _hogy_ abal _kéz_ ne _tud_ a mit _ad_ ajóbb _kéz_ 

Az egész _Szentírás_  _tele_ olyan versekel amelyek meg mutattyák _hogy_ az alamisnálkodás 
 parantsolat adgyátok _ingyen_ amit _ingyen_ vettetek Adgyatok és _adatik_ néktek jó és _megtömött_ és meg rázot és _kifolyó_ mértéket adnak ati _kebel_ mert azon mértékel a melyel mértek viszszá mérettetik néktek ugy tettzik _hogy_ akristus nem _ingerelhet_ minket az alamisnálkodásra nagyob _ok_ ezeknél _mindazonáltal_  _íme_ még egy a mely igen 
 szorgalmaztathat minket arra A mivel _bővelkedik_ adgyatok alamisnát és _íme_ mindenek 
  _tiszta_ néktek nintsen _tehát_  _ennél_  _bizonyos_ módgya annak _hogy_  _megtisztíttatik_ vétkeinkböl szerezetek magatoknak _barát_ ahamiság mamonájábol _hogy_ mikor _megfogyatkozik_  _befogad_  _titeket_ az _örök_  _hajlék_ Az alamisna meg ment ahaláltol a 
 vétkeket el töröli _irgalmasság_ és _örök_  _élet_ nyer

Meg _kell_ már mostanában magyarázni _hogy_ menyire _terjed_ az alamisnálkodás és meg űsmértettni azokal kik azt _tart_  _hogy_ nem _köteles_  _ki_ adni egészen a szükségen felyül valot és _hogy_ a szükségen felyül valon nem _igazán_  _ítél_ valamink a szükségen felyül vagyon azt _tartozik_ a szegénynek adni akristus azt mondgya nékünk adgyátok oda a mi meg marad _hogy_ az a maradék vagy a szükségen felyül valo mi légyen azt meg _kell_ üsmértetni agazdagokal _hogy_  _ha_ a szükségen felyül valot mind arra _terjeszt_ a mi _meghalad_ a szükséget azt _jól_  _cselekedik_ ugyan _keresztelő_ szent _János_ is ezt adgya _elöben_ ezen szok _által_  _hogy_ akinek _két_  _köntös_ vagyon adgya az _egyik_ annak a kinek nintsen nem azt a _köntös_ akarja _hogy_ adgyák a melyik szükséges _hanem_ a melyik aszükséget _meghalad_ a második _köntös_ igen meg tsallya _tehát_ a magát _aki_ aszükségen felyül valot _abban_  _tart_ a mi meg marad atzifrálkodástol és az _ékesség_ atudni valo _dolog_  _hogy_ a szükséges _több_ vagy _kevés_  _terjed_ akülömbözö rendekhez _képest_  _de_ nem _terjedhet_ sohais arra a mód nélkül valo _telhetetlenség_ és _gyönyörűség_ amelyekre vezetik avilági szokások tsak nem mindnyájan az _ember_ és a midön ezeket a mód nélkül valokot _elébb_  _becsül_ a _felebarát_ szükségénél _akkoron_ vétenek az alamisnárol valo parantsolat ellen A valoságos _keresztény_ pedig azon _igyekezik_  _hogy_ meg _tud_  _különböztetni_ mind azt a mi szükségen felyül valo és afelebaráti szeretettel _könnyű_ néki meg üsmérni _hogy_ mi nem szükséges néki _de_ még _több_ is _cselekedik_ mert meg foszttya magát attól is a mi _hozzá_  _illendő_ szükséges lenne és azt akebeliben rejti annak _aki_ valoságos szükségben vagyon azt _tud_  _hogy_  _sok_ alkalmatoságokban enem _tanács_  _hanem_ minden _gazdag_ valo parantsolat menyi _király_  _fejedelem_ és nagy urak kik még nagyobak voltanak Isten elött mint sem az emberek elött _cselekedik_  _ilyenformában_ mert _tud_  _hogy_ a _Krisztus_ mit 
 mondot _hogy_ az _özvegyasszony_  _két_ pénze _kedves_ volt Isten elött mivel néki szükséges volt az a _két_ pénz mint sem agazdagoknak _bőven_ valo _adás_ az illyen példák ritkák _de_ azt _tud_  _hogy_ még ritkábak a _gazdag_ mint sem a szegényeknél mely _dicsőség_ volt ennek a szegény _özvegyasszony_  _hogy_ a _Krisztus_ maga adot olyan _dicséret_ reája amelyet _soha_ sem adott a _gazdag_  _bizonnyal_ mondom néktek _hogy_ ez az aszony _több_ adot mindeneknél


45

Mentöl inkáb _közelít_ valaki ajób állapottyához sokan akeresztyének _közül_ annál inkáb el _kerül_ és meg vetik _ő_ 

A valoságos _keresztény_ ugyan azon állapothoz mutattya meg _inkább_ szeretetit és _tisztelet_ 

 _Jób_ még _előre_ valo _figura_ volt akristusnak _de_  tsak igen _kevés_ amint is _hogy_ ajób meg aláztatási és _fájdalom_ nem _közelíthet_ az _Üdvözítő_  _hogy_ ö _elhagyattatik_  _feleség_ és jó akaroitol atsak igen _kevés_ árnyéka az attyátol _elhagyattatott_  _Krisztus_ mitsoda _gyalázat_ szenvedet _az_  _képest_ azokhoz a melyeket a meg válto szenvedet a sidoktol avitézektöl és a _hóhér_ noha _jobb_ igen _távol_ légyen is a mi _isteni_ példánktol _de_ ö _mielőttünk_  _kép_ a makula nélkül valo _bárány_ szenvedésinek és _tűrés_ és mint _hogy_ mi nem _közelíthet_ a _Krisztus_ nagyságihoz és alázatoságihoz melyek együt vannak az ö szent személyiben a nékünk _elegendő_ atekélleteségre _hogy_  _ehhez_ a szent _ember_  _hasonlít_  _békességes_  _tűrés_ a midön olyan _boldog_ vagyunk _hogy_  _hasonlíthat_ szenvedésiben azt mondám _boldog_ vagyunk mivel már azt meg mutattuk _hogy_  _boldogság_ a szenvedés _mindazonáltal_ az emberek ettöl _tart_ azt el _kerül_ és attol _irtózik_ másokban

Ökk anagy renden lévöket _keres_ agazdagokot akik jó _egészség_ vannak vigasságban egy szóval _aki_  _tetszik_  _kerül_ a _beteg_ a _keseredett_ és mind azokot _aki_ a szegénység _ha_ tsak valamiben is _ki_ mutattya magát _mindazonáltal_ azt láttyuk _hogy_ a _Krisztus_ nem avilági _boldog_  _keres_ és mindenkor tsak olyanokal volt _körül_ véve _aki_ avilág _boldogtalan_ nevezi vagy azért _hogy_ vélek jót _tesz_ vagy azért _hogy_ öket jó akaroinak _fogad_ tsak a szegényeket vagy az olyanokot akik alázatoságbol lelki szegények valának _tart_  _érdemes_ az _evangélium_ bé vételére azért _küldetik_ mondá 
  _hogy_ az _evangélium_ a szegényeknek _hirdet_ 

Sokaknak a _keresztény_  _közül_ valo _kevés_  _hit_  _kevés_ alázatoságokat és _kevés_  _felebaráti_ szereteteket jobban meg nem _bizonyít_ se semmi inkáb nem _ellenkezik_ az _evangéliumi_  _tudomány_ mint az szegényekhez és az _elhagyatott_ valo magokviselése _de_ megint semmi ugy meg nem botránkoztattya avaloságos _keresztény_ se semmi az ur _harag_ jobban fel nem gerjeszti

A midön az Isten az _ördög_  _dühösség_ alá _hagy_  _jobb_ minden _földi_  _java_ ez a szent _ember_ zugolodás nélkül nézé el veszni _gyermek_  _jószág_ és _egészség_  _de_ a midön látá _hogy_ a jó akaroi meg vetnék és _irtózik_ tölle _akkoron_ meg nem türköztetheté magát _hogy_ panaszra ne _fakad_ anyira nehéz még az _igaz_ is az illyen _kegyetlenség_ Hogy _ha_ az ö jó akaroi azt _tud_  _hogy_ azokal anagy nyomoruságokal ö még a Messiást _jelent_ vagy _ha_ az ö _idő_ elött példát láttak volna egy olyan Isten s’ _ember_  _aki_  _gyalázat_  _fájdalom_ és meg vetéseket szenvedet _talán_  _tisztel_  _benne_ azokot a szent _jel_ vagy is leg aláb nem _bosszant_ se el nem _hagy_ a mint _cselekedik_ 

Mind azon _által_ akeresztyenek _aki_ szemek elött vagyon a szenvedö meg aláztatot és _elhagyattatott_  _Krisztus_ azért aláb valo _könyörületlenség_ vannak attyokfiokhoz akik _hasonló_ állapotban vannak _az_ a szent példához az ö _hitlenség_ ugy _tekintet_ vélek a nyomorultakot mint meg vetendöket akevelységek azt mondattya vélek _hogy_ a nyomorultak meg _érdemel_ nyomoruságban valo _esés_ egy szoval a _keménység_ bé szoritattya vélek markokot a midön _ki_  _kell_ nyittani nem szükséges _megbizonyítani_  _hogy_  _-e_ rend _szerint_ valo _dolog_  _főképpen_ a _gazdag_  _között_  _de_ sött még _gyakorta_ az áitatosak _között_ is _erről_ mindenik nyomorult _bizonyság_ 

Eleiben _kell_ adni azoknak a rosz _keresztény_  _hogy_ azokot akik _inkább_  _hasonlít_ a szenvedö és alázatos _Krisztus_ szeretniek és _tisztelni_  _kell_ avaloságos _keresztény_ ugy 
  _tekint_ öket mint _aki_ Isten elött _kedves_ mint olyanokot _aki_ magokban viselik az ur 
  _Jézus_  _bélyeg_ mint _aki_  _könyörgés_ meg halgattatik és _aki_  _irgalmasság_  _bánik_ az utolso napon és akik az elsö _hely_  _betölt_ amenyekben a szegények menyei 
  _király_ lésznek mondgya egy szent atya mivel a _Krisztus_ azt mondgya _hogy_ az az _ország_ öket _illet_ szegénységekért:


46

Sokan a _kereszt_  _közül_  _visszaél_ a _bőség_ és zugolodnak a szegenységért

A valoságos _keresztény_ szereti a szegénységet és _félelem_  _él_ a _bőség_ 

Nem szollanak itt az olyanokrol _aki_ a _hirtelen_ valo szerentse a _magahittség_ vitte sem _az_  _aki_ amod nélkül valo szerentsétlenség a méltatlan _cselekedet_ vezette ezeknek _egyik_ sem _megérdemel_ akeresztyén nevet nem is akartunk szollani _ebben_ a _könyv_ az olyan _otromba_ vétkekröl itt tsak az akérdés _hogy_ azt visgállyuk meg _hogy_ azok akik _istenfélő_  _tartatik_ miképen viselik magokot ajó vagy arosz állapotokban

Keveset láthatni olyanokot _közüle_ kik szerentséjeknek nevekedésében _megtart_ jó akarojokhoz és a szegényekhez azt a _kegyesség_ és szelidséget amelyeket _csodál_  _benne_ a midön tsak _középszerű_ állapottyokban voltanak a _gazdagság_ és _tisztelet_ mérges párája _csakhamar_ meg rontotta öket _könnyű_  _megízelít_ ahejában valoságokot és abujaságokot a melyeket a _bőség_ adta _elébe_ a _gyönyörűség_ és a vigaságtol már anyira nem _tart_ mint annak elötte ugy is _kezd_ azokot _tekinteni_ lassanként mint szükségeseket rendekhez és _természet_ a lelkek _ellágyul_ és a szivek _megkeményedik_ mentöl _feljebb_  _emelkedik_ annál _kevés_ szánakozásal vannak a szegényekhez és annál _kevés_ szeretettel jó akarojokhoz sokal _fösvény_ roszab _fizető_ mint annak elötte mikor _oly_  _gazdag_ nem voltanak mert nehéz _gazdagság_  _bírni_ és a szivet _az_ nem _kötni_ a _cifraság_ és agyönyörüségeknek _több_ nem adni mint sem _kívántatik_ a rendhez melyben vanhak

Az _ilyen_ ujonnan lett nagy urak nem szenvedhetik a _csendesség_ se a magános _élet_ noha ezek _táplál_ ajó _erkölcs_ anyira mennek _hogy_ magoktol is _megijed_  _ha_ egyedül maradnak _tartván_ attol _hogy_ egy _kevés_  _idő_ valo _gondolkodás_  _elébe_ ne adgya _hogy_ magokot _elfelejt_ az alázatoságnak _cselekedet_ a melyet _becsül_ nékik igen alacson _dolog_ tettzik a _felebaráti_ szeretetnek _cselekedet_ nem _tart_ méltonak _hogy_ arrol _gondolkodik_ ez igy lévén lassanként _elfelejt_ mind azt a mi _istenes_  _dolog_ és végtire 
 az _isten_ magát is _elfelejt_  _ugyanez_ is _tart_ salamon a midön arra _kér_ az urat _hogy_ ne adna néki _gazdagság_ ne _hogy_ azok _elfelejtet_  _ő_ véle _íme_ ezek _követ_ rend _szerint_ alágyságot a mely el válhatatlan _társ_ aböségnek _ezért_ is mondgyák azok _aki_ a lelki _dolog_ irnak _hogy_ sokal nehezeb a _tisztaság_ meg _tartani_ a _bőség_ mint sem a szegénységben nézük meg már _hogy_ ezt a _hűségtelenség_ mitsoda _büntetés_  _megbüntet_ 


 Ha a _hamis_  _kereset_  _hív_ nem voltatok _ki_  _bíz_ reátok azt a mi _igaz_ mondgya az üdvezitö És _ha_ a máséban _hív_ nem voltatok _ki_ adgya néktek a mi _tietek_ az az alelki _jó_ a _belső_ és _örökös_  _jó_ : Nó már _gazdag_ sirjatok _ordítván_ a reátok _következendő_ nyomoruságitokon ati aranyatok s’ _ezüst_ rozdája _bizonyság_ lészen _ellene_  
 vigan laktatok eföldön és _bujaság_ neveltétek sziveiteket a _megölés_ napjára mondgya ezeket szent _Jakab_ 

Hogy _ha_ pediglen azok a _félkeresztény_ a szegénységben _esik_  _meghall_ öket _átkozódni_ azok ellen kik _ok_ voltak szerentsétlenségeknek mindeneket _terhel_ panaszolkodásokal zugolodnak azok ellen kik ö reájok nem is néznek meg vetik és nem segittik öket _hogy_  _ha_ pedig némelykor az _isten_  _fordul_ nem _egyéb_  _hanem_  _hogy_ 
 panaszolkodgyanak szenvedésekröl és _hogy_  _földi_ segittségit _kér_ mert akit szeret az ur meg sanyargattya: _megostoroz_ pedig minden _fia_ a kit _hozzá_  _fogad_ 

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ ugy _tekint_ aböséget mint az _ördög_ mesterséges _kelepce_ mert _ha_ nem _kell_ is _hinni_ a _hazugság_ attyának _aki_ azt mondgya _hogy_ minden _földi_  _gazdagság_  _dicsőség_ és _hatalom_ az _övé_ neki is _adat_ és azokot annak adgya a kinek akarja leg aláb azt el mondhatni _hogy_ azokal _meggyőz_ az _ember_ és azokal ronttya meg az emberek szivét ez igy lévén a _keresztény_ látván a _kígyó_ el rejtve azok aviragok alat _távol_ vagyon _hogy_ azokot szerese _keres_ és azokhoz ragaszkodgyék _hogy_  _ha_ az ur azokot reája _hint_ mindgyárt arol _gondolkodik_  _hogy_ azokot a mulando _jó_ szent _dolog_  _fordíthat_ szüntelen szemei elött vannak a _keserű_ ségek melyek _követ_ a szegénységet a melyben vannak sokan az _atyjafia_  _közül_  _ha_ a szegénységben _esik_ azt ugy _tekint_ mint egy _kincs_ a mely _ő_  _meggazdagít_ mivel az alázatoságok és a _keserűség_ melyek azal az állapotal _jár_ ujjab modot adnak néki _hogy_ a _Krisztus_  _öltözhet_ik_ azt _tud_  _hogy_ a _Krisztus_ meg áldotta a szegényeket és _hogy_  _sok_  _jaj_ mondot a _gazdag_  _megtaníttatik_ 
 mondgya szent pál a magam állapottyával meg elégedni _tud_  _megaláztatni_  _tud_  _bővelkedni_ és szegenységet szenvedni ez igy lévén a valoságos _keresztény_  _aki_ nem _tud_ 
 mit _kelletik_  _isten_  _kérni_  _könyörgés_ a szent lélekre _hagy_ magát _aki_  _megkér_ aszenteknek ami az Isten akarattyával meg _egyezik_ mind ezek után _megelégedik_ a 
 szent pál mondásával _hogy_ mindenek _java_  _fordul_ azoknak _aki_ az _isten_ szeretik


47

Sokan vannak olyanok kik igen _jól_  _beszél_ az _isteni_ rendelesröl a midön semmi _fogyatkozás_ nintsen _de_ a szükségben el lankadnak

A valoságos _keresztény_  _akkor_  _bízik_  _inkább_ a midön ugy tettzik _hogy_ minden _híjával_ vagyon

Az _isten_  _jól_  _beszélni_ az igen _közönséges_ jó _erkölcs_ és annak _követés_ igen _kevés_  _telik_ eki tettzik _főképpen_ az olyan szines jó _erkölcsű_  _aki_ minden _dolog_  _jól_  _folyik_ az illyenek _igen_  _jól_  _beszél_ a _békességes_  _tűrés_ a midön senki meg nem bánttya öket: a _gazdagság_ meg vetéséröl és az _isteni_ rendeléshez valo _engedelmesség_ a midön _bőség_ vannak az illyenek mind a _Szentírás_ mind _másféle_ példákot _elegendő_  _előhoz_  _kemény_  _megtorkol_ az olyanokot kik nyughatatlanok szükségekröl _kicsinyhitű_ is mondgyák öket _hasonló_  _ebben_ a _jobb_ szines jó akaroihoz akik azt nem szenvedhették _hogy_ nyavalyáirol panaszolkodot _de_  _aki_ semmiben sem segitették _ő_ Ezek a _bölcs_  _beszélő_  _megijed_ és oda vannak _mihelyt_  _kis_  _dolog_  _történik_ rajtok ezek a _kicsinyhitű_ olyanok mint az apostolok voltak kik legkiseb szélvészbenis _megijed_ nem _gondolván_ azt meg _hogy_  _jobb_  _kéz_ felöl vagyon az _aki_ a szeleknek és a _tenger_ parantsol

A valoságos _keresztény_  _tudván_ azt _hogy_ az Isten atyai _gondviselés_ vagyon az _övé_ annál nagyob _bizodalom_ vagyon _olyankor_ a midön ugy tettzik _hogy_ mindenek el _hagy_  _örül_ azon a midön magát láttya valamiben _hasonlítani_ az üdvezitöhöz akinek nem volt anyi _hely_  _ahova_  _letesz_ a _fej_ ö remél minden reménség ellen valamint _Ábrahám_ és az ö _hit_ meg nem tsalatkozik _ha_ az Isten nem _kedvez_ a maga egy _fia_ mondgya szent pál és _ha_ 
 azt ahalálra adta mindnyájunkért mit nem várhatunk tölle minek utánna nékünk adta volna _ő_ 

Azt _ír_  _hogy_ szent _Teresa_ igen nagy _öröm_ volt a midön szükségben volt arrol _tréfálódzik_ ugy anyira _hogy_ az _apáca_ azért _sokszor_  _megbotránkozik_ a _bethulai_ vének és a papok el veszték reménségeket a midön _Holofernesz_  _körülvesz_ öket és semmi segittséget nem látának _de_  _Judit_ azal a szent _bátorság_ lévén a mely _soha_  _kétség_ nem _esik_ az Isten segittségéröl mondá nékik kik vagytok _ti_ kik az Isten rendelésit meg akarjátok határozni mondván _hogy_  _ha_  _öt_ nap mulva segittségünk nem _jön_ fel adgyuk magunkot várjátok meg azt a segittséget a még az _isten_ tettzik néktek el _küldeni_ a mint is _hogy_ ö azt _elküld_ annak _idő_ 

A midön _Jákob_  _Joseph_ siratá _hogy_  _ha_ az Isten _ő_ mindgyárt meg vigasztalta volna minden valami nagy _dolog_  _történik_  _József_  _Jákob_ és a _fia_ a meg nem lett volna _de_ az Isten mondgya szent _Chrysostomus_  _ő_ sirni _hagy_ és nevette sirását valamint egy _gyermek_  _aki_ nem _tud_ miért sir az ur _bőséges_ vigasztalást _tart_ néki amelyet annak _idő_ reája is _hint_ a magusok _megkeseredik_ azon _hogy_ a _csillag_ el vesztették volt _de_ azért szándékjokot félbe nem _hagy_ és az Isten _csakhamar_ meg vigasztalá _több_ is _ad_ nékik viszá mint amenyit _elveszt_ meg világosittá öket a profetiáknak világoságával a melyeket a synagoga _ad_  _elébe_ és a _csillag_ is meg mutatá nekik ugy anyira _hogy_ igen nagy _öröm_ valának valamint az _evangélium_ mondgya

végtire azIstennek _mindenhatóság_ és _jóság_  _soha_ minket el nem felejt ugy vigyáz mindenik _teremt_ állatra mint _ha_ az ö rendelésinek tsak _egy_ volna _gond_ ugyan öis 
  _táplál_ ahólló _fi_  _aki_ az attyok el _hagy_ ö legelteti avad állatokot ö is _ad_ 
  _eledel_ abenne _bízó_  _ember_  _hagy_ azurra magadot mondgya _Dávid_ és _gond_ 
 lészen _táplálás_ ö minket _keserget_  _de_ meg is segit noha _bűnös_ vagyunk valamint 
 Ágárt _aki_ is _bűnös_ volt az a menyei atya ugy _hoz_ fel azö napját a _gonosz_ valamint a _jó_  _eső_  _ad_ ugy agonoszokra valamint az _igaz_ menyi váratlan segittségek meg mutattyák nekünk _hogy_ az Isten meg nem engedi az _erő_ felet valo _kísértet_  _tud_ az Isten mikor nékie tettzik szüntelen valo segittségeket _támasztani_ a nyomorultaknak a melyek _meghalad_ azö reménségeket mind azok _aki_ semmijek nem volt _gondolhat_ volnaé azt _hogy_  _Husz_ vagy _harminc_  _esztendő_  _él_ nem _cselekedvén_ semmi _igazságtalanság_ vagy valamely _dísztelen_  _dolog_ 


 Halgasuk mit mond nékünk maga akristus ne legyetek szorgalmatosok lelketekröl mit _eszik_ se _test_ mibe _öltözik_ az _élet_ melyet Isten adot nem jobbé az _eledel_ és a _test_ nem jóbbé az _eledel_ ati menyei atyátok _táplál_ amadarakot nem _becsületes_ vattoké _ti_ azoknál _ha_ szinte törödnétekis _ha_ szinte nyughatatlankodnátok is mit _használ_ mind ezek mivel _kicsoda_  _közüle_  _aki_ minden szorgalmatoságával adhatna amagoságához egy _könyöknyi_ ne legyetek azért szorgalmatosok mint apogányok ati menyéi atyátok _tud_ szükségteket minek elötte még azt _kér_ tölle _keres_  _először_ az Isten 
  _ország_ és az ö _igazság_ és mind ezek _hozzáadatik_ néktek munkálodgyatok nem az _eledel_ mely el vész _hanem_ a mely meg marad az _örök_  _élet_ melyet az _ember_ fia _ad_ 
 néktek mert ezt az Atya Isten _megjegyez_ mitsoda reménsége lehete anyi _ezer_  _ember_  _aki_ akristust _követ_ apusztában _mindazonáltal_ ö tett szükségekröl minden segittség nélkül valamint az Isten meg _tart_ az _izraelita_ még a _köntös_ és a sarujokot is a pusztában negyven _esztendő_ az illyenek segittik a valoságos _keresztény_ a _keserves_ állapottyában is


48

Ha _egyéb_ nem is tsak _időtöltés_ Ezek á _közönséges_ valo szók meg mutattyák _hogy_ az _ember_ az _idő_  _teher_ vagyon

A valoságos _keresztény_ evilágon semit _drága_ nem _talál_ a _kegyelem_ után az _idő_ 

Nem _elég_ ezt tsak szájal mondani _de_ még szivböl is én üdvezülni akarok _buzgóság_ és vigyázásal _kell_  _élni_ azokal amodokal amelyeket az Isten adgya _kéz_  _hogy_ a menyet meg nyerhesük igen vigyáznunk _kell_ avéghetetlen _kegyelem_ melyeket reánk _hint_ aleg elsö _hozzá_ valo _kegyelem_ az _hogy_  _idő_  _ad_ arra _hogy_ atöbb _kegyelem_  _jól_  _élhet_  _mindazonáltal_ tsak nem mindnyájan az emberek azon vannak ugy tettzik _hogy_ a _kegyelem_ ellen ályanak és lábok alá _tapod_ azt az _idő_ amelynek mindenik része a mi üdveségünket munkálodhatná _de_ a melynek mindenik roszul _eltöltött_ része _ítélet_ fog lenni _ugyanezért_ is adgya szent pál ezt az üdveséges _oktatás_ meg lássátok azért _atyámfia_ mint _jár_ 
  _óvva_ nem ugy mint _esztelen_  _hanem_ mint _bölcs_ meg váltván az _idő_ mert a napok _gonosz_ 

volna még is valamely pogányhoz valo menttségek azoknak kik mind az _idő_ vagy a _dicsőség_ vagy a mulattság keresésben _tölt_  _de_ anyira meg vakulni _hogy_ meg unyák az _idő_  _hosszaság_ magokot is meg unyák nem _tudván_  _foglalatosság_ adni magoknak ezt _éppen_ nem lehet nékik _megengedni_ akeresztyéneknek szégyenleni _kell_ az illyen szokot tsak _időtöltés_ mivel még avilági _emberséges_ emberek is az _idő_ rövidnek _talál_  _de_ 
 mindenek felet azért mert az Isten szintén ugy veszen számot a mi _idő_ valamint _beszéd_ 


 A _föld_  _teremt_ Isten az _ember_ mondgya az _Ecclesiasticus_ és amaga _ábrázat_ alkotta _ő_ és _ismét_  _abban_  _visszatérít_  _ő_ amaga állapottya _szerint_ ruházta fel _ő_  _erő_ 
 számlált napokat és _idő_ adot néki az Isten adgya _tehát_ nékünk az _idő_ öis _tud_ számát anapoknak és az _óra_ melyeket adot _hogy_ azokal _él_  _hasznos_  _fia_ mondgya a szent lélek meg _tart_ az _idő_  _foglal_  _tehát_ minden _óra_  _abban_  _hogy_  _megtölt_ lámpásinkot _olaj_ adgyuk nyereségre a _talemtum_ melyeket reánk _bíz_ vigyük végben ahivatalokot a melyekben tett az urunk _addig_ még _hosszú_ uttyárol _visszatér_ ugy _hogy_ a midön 
 el _érkezik_  _kész_ vigyázva _talál_ minket és mutathasuk bé néki atálentumokal valo nyereséget ne _hogy_ ugy _bánik_ velünk valamint az _esztelen_ szüzekel vagy valamint azal a rosz szolgával _aki_ az ura _távol_ valo létiben tsak _iszik_  _eszik_ és a _szolgatárs_ meg verte

Nem _kevés_  _dolog_ az _idő_ valamire _fordítani_ nem is _kevés_  _dolog_ azt _teljesség_ el nem veszteni valamint _cselekedik_ azok akik azal nem _tud_  _élni_ avilág tsak _könnyű_ az _emberséges_ emberek _köz_  _tesz_ az olyanokot akik az _idő_ valamely _haszon_  _tud_  _fordítani_ az olyanok magokot _feljebbvaló_  _tart_  _abban_ másoknál és minden _idő_ tsak a magok _dolog_  _fordít_ meg vetésel _tekint_ a _heverő_ nem szánnyák _élet_ azt a nagy részit tsak szándékjokot _elérhet_  _mindazonáltal_ azok a nagy szándékok azok a nagy _gondolat_ a melyek Isten elött tsak olyanok mint a _hangya_ munkája el mulnak az _idő_ együt és mindent el vesztenek ugy valamint aheverök mert nem az _isten_  _céloz_ munkájokban

Egy olyan _ember_  _aki_ anyit munkálodot még ugy lészen mint _ha_ semmit nem munkálodot volna és ugy _bánik_ véle mint roszul _cselekedő_ mert nem az _isten_ munkálodot tsak 
 nem mindnyájan az emberek vagy roszat _cselekedik_ vagy semmit ugyan ez is mondattya a szent lélekel _hogy_ a _föld_ üresen maradot _ellenben_ pedig azt mondgya a szentekröl _sok_  _hely_  _hogy_ az ö napjok _teljes_ valának mindent valamit nem az _isteni_ szeretetben mivelnek a fel nem számláltatik és az vagy vétkes vagy leg aláb üres az 
  _gazdag_ mondgya az soltár minek utánna aluttanak volna semmit markokban nem 
  _talál_  _hogy_  _felébred_ ugy fognak vélek _bánni_ mint olyan rosz szolgákal kik nem adták nyereségre az _idő_ azt a nagy és _gazdag_  _talemtum_ a mely reánk _bízattatik_ és a melyel _ha_ okosan _él_ jó és _hű_ szolgáknak _tartatik_ 


 Mint _hogy_ akristus nékünk azt mondgya _hogy_ tsak egy szükséges _dolog_ vagyon azt is _kell_  _kihozni_  _abból_ a szent mondásbol _hogy_ tsak egy _hasznos_ modgya vagyon az _idő_ valo _élés_  _eszerint_  _ítél_  _tehát_ avaloságos _keresztény_ az _idő_ valo _élés_ el vesztetnek _tart_ minden _óra_  _hogy_  _ha_ szándéki meg nem _egyezik_ az Isten _dicsőség_ mert tsak ugy _ítél_ a _dolog_ minek utánna azokot a valoságos világoság _elébe_  _tesz_ az a valoságos 
 világoság pedig tsak egy _aki_ is akristus azö _ige_ Én vagyok a világ világosága mondgya az üdvezitö aza valoságos világoság _aki_ világosit minden _ember_  _ki_  _evilág_  _jön_ az 
 Atyanak vagy a _fiú_  _ige_ olyan világoság a soltár _szerint_ a mely meg világosittya lépésinket ezigy lévén azok _aki_ ezen világoság nélkül _ítél_ roszul _ítél_ mert vagy setéttségben vagy _homályosság_  _ítél_ 


 Minek utánna az _Ecclesiastes_ meg visgálta volna mind azokot a modokot a melyekel _élhet_ az emberek az _idő_ ugy mint vagy az _előmenetel-keresés_ vagy az _tisztség_  _gazdagság_ és _gyönyörűség_  _keresés_ végtire tsak azal _befejez_  _hiábavalóság_  _hiábavalóság_ és minden _hiábavalóság_ minden _okoskodás_ elégyen a vége az _isten_  _fél_ és azö parantsolatit meg _tart_ mert ez az egész _ember_ az Isten _előhoz_ az _ítélet_ minden _cselekedet_ jót vagy _gonosz_ ezekböl láthatni _hogy_ a mely _idő_ nem az Isten _dicsőség_  _eltölt_ és az ö parantsolatinak végben viteliben azt tsak _hívság_  _tart_  _hívság_  _hívság_ és minden _hívság_ 


49

Leg nagyob része az _ember_ szeretik a vigaságot és minden akadály nélkül _sok_  _idő_ adnak agyönyörüségeknek

A valoságos _keresztény_  _tart_ a vigaságtol és tsak anyiban _keres_ a mulattságot a menyiben a szükséges az elméje és _test_  _egészség_ 

Ihon vagyon még egy _közönséges_ és veszedelmes nyavalya avigaságnak szeretete ez _oly_  _természet_  _szerint_ valo _hajlandóság_ az _ember_  _hogy_ atöllök meg válhatatlan a vigaság az _egészség_  _táplál_ és az _élet_  _hosszabbít_ a szomoruság pediglen mind _ellenkező_  _cselekedik_ az _okosság_  _hoz_  _tehát_ magával _hogy_ az _ember_ avigaságot _kedvel_ ezt nem lehet 
  _tagadni_  _örül_ az urban mindenkor mondgya szent pál és még mondom _örül_ ati _csendes_ magatok viselése nyilván légyen minden _ember_ az ur _közel_ vagyon _de_ már mi légyen az a _csendes_  _öröm_ tsak azé amely az _isten_ valo _élet_ reménségiben _találtatik_ és ajó lelki üsméretnek _békesség_ és nem leheté az az _öröm_ is _odaérteni_ a mely a mulattságokban vagyon ezt is nem lehet _tagadni_  _hanem_ tsak azt _kell_ meg visgálni _hogy_ azok a mulattságok miben lehetnek ártatlanok

Elöször a midön azok olyanok _hogy_ az Isten azokban meg nem _bántódik_ se alélek veszedelemben nem _forog_ másodszor amidön azok tsak anyi _idő_  _eltöltet_ velünk a menyit rendesen _eltölthet_ az elménk és a _test_  _egészség_  _megtartás_ 

A _tegez_  _meggyengül_  _ha_ mindenkor fel vagyon huzva ugy az elme is hamindenkor _foglalatosság_ vagyon az elmének _hosszas_  _erőltetés_ sokal inkáb _meggyengít_ a _test_  _organum_ mint sem egyedül a testi _fáradság_ ez igy lévén szükséges _teljesség_ a mulattság és a vigasság

Hogy _ha_ a testi szükségeket ugy _tekint_ a mint _kell_ a mulattságoknak szüksége ugy valamint az álom nagy meg alázásunkra lenne mivel a meg _bizonyít_ a mi _gyengeség_ a mely olyan _hogy_ az _élet_ más képen nem segithettyük _hogy_  _ha_ tsak annak nagy _darab_ részit el nem veszttyük azért a segittségért a melynek _egyéb_  _haszon_ nintsen _hanem_  _hogy_  _helyrehozhat_ a munkáért valo el vesztet _erő_ a _kényes_ emberek _fő_  _gyönyörűség_  _tart_ az _alvás_ és a mulattságokot ugy _tekint_ azokot mint véget és nem ugy mint szükséget mert az ö _nagy_  _igyekezik_ nem az _hogy_ minden _idő_ az Isten _dicsőség_  _eltölt_ és az üdveségek munkájára _fordít_ 

Ellenben pedig avaloságos _keresztény_ ezt a _tartozás_ ugy _tekint_ mint penitentziájoknak _egy_ részit mint olyat a mely _ész_  _juttat_  _gyengeség_ és nyomoru voltokot _de_  _főképpen_ a szükséget _hogy_ meg _kell_ halniok ez igy lévén a testi szükségekre tsak anyi _idő_ adnak a menyit _tartozik_ adni az ö vigasságok és nyugodalmok mindenkor _elegyes_ alázatoságal és szüntelen _tart_ attol _hogy_ viszá ne _él_ a magokhoz _tartozandó_  _kedvezés_ 

Sok _hely_ fel vagyon _téve_ a szent _könyv_  _hogy_ az _ünnep_ és a _közönséges_ valo 
 véndégsegekben a nép igen nagy vigaságot mutatot _de_ az is fel vagyon _téve_  _hogy_ az olyan vendégségek vigaságok az urnak _félelem_ mentenek végben illyen volt az _ifjú_  _Tóbiás_ lakadalma illyenek valának az elsö _keresztény_ vendéglések amelyeket láttyuk az 
 apostolok _acta_ akik is amagok _ház_ együt _eszik_ vigaságal _de_  _együgyű_ szivel a midön a _jobb_  _gyermek_ egy mást vendéglik vala az alat az attyok az _isten_ azon _kér_ 
  _hogy_ a vendégségek az ö _félelem_ menne véghez


 Ugyan ezen _isteni_  _félelem_ mondgya a szent lélek _okoz_ a valoságos szivbéli _gyönyörűség_ és _indít_ avigaságot és az _örvendezés_ mivel mondgya meg másut a 
  _bölcsesség_ nintsen semmi szomoruság _beszéd_ sem unakodás avéle valo lakásban 
  _hanem_ vigaság és _öröm_ a szivnek vigasága mondgya a szent lélek a _fogyatkozás_ nélkül valo szenttségnek _kincs_ meg is ölt sokakot a _bánat_ akár mely szabad légyen a mulattság _de_  _abban_ több _idő_ nem lehet _tölteni_ tsak a menyit a _természet_ szerent valo szükség _kíván_ más képen vétkesek lennének az _idő_ rosz _eltöltés_ és _abban_ az átokban _eshet_ik_ melyet mond a _Krisztus_  _jaj_ néked _aki_ nevetz

Ugyan _ezért_ is _él_ igen nagy vigyázásal a valoságos _keresztény_ a szabadságal melyet _kíván_ a mulattság avalo _hogy_ szabad elmével és vigaságal _kell_ ezel _élni_  _ha_ annak _haszon_ akarják venni _mindazonáltal_  _soha_ elnem _kell_ felejteni ezeket a rettenetes szókót _jaj_ néked _aki_ nevetz a melyek _az_  _esik_ akik a vigaságot tsak a vigaságért _keres_ agyönyörüséget tsak a _gyönyörűség_  _aki_ anyira amulattságokra adgyák magokot _hogy_ azokot meg unnyák és akik egész _élet_ tsak _abban_  _tölt_  _hogy_ amely _gyönyörűség_ meg untanak más új _gyönyörűség_  _elfelejtetik_  _hasonló_ rendet _kell_  _tartani_ amulattságban mint amelyet parantsolnak _hogy_  _tart_ az _étel_ nem _kell_  tsak az _étel_ valo _gyönyörűség_  _enni_  _mindazonáltal_ a szükségért valo _étel_ is _találkozik_ valamely ártatlan _gyönyörűség_ az a _gyönyörűség_ a mely az _étel_ és a mulattságban _találkozik_ szintén olyan szükséges az _érő_ meg ujitására valamint az _étel_ és amulattság ugyan ez is tészi ezt a _gyönyörűség_ ártatlanná és _helyes_ 


50

Tsak nem mindnyájan a _kereszt_ az _élet_ ugy _tekint_ mint valamely nagy jót és annak _meghosszabbítás_ mindent _elkövet_ 

A _tökéletes_  _keresztény_ azt ugy _tekint_ mint egy _teher_ a melyet viseli mert nem szabad nékie azt magátol le _tenni_ 

Az elsö mondásunkot nem szükség _megbizonyítani_  _ki_  _ki_  _tud_  _hogy_  _aziránt_ mit _érez_ magában _de_ atekélletes _keresztény_  _három_  _fő_ okot _talál_ arra valamint szent pál _hogy_ az _élet_  _elidegenedik_ az elsö és amelyik nem _oly_  _tökéletes_  _ok_ mint a többi a _sok_ nyomoruságok szomoruságok és _fáradság_ a melyekel _jár_ rend _szerint_ akeresztyéni _élet_ szent pál az _igaz_  _hogy_  _tökéletes_ volt szerette is mind azt valami üdveséges volt azokban a szenvedésekben _mindazonáltal_ mert a mi _gyengeség_  _természet_  _szerint_ sohajtoz az 
 olyan _teher_ alat azt maga meg valya _hogy_ a nagy _fáradság_ miat az _élet_ unadalmasnak _tetszik_ néki

A midön pedig _érez_  _hogy_ atestnek _törvény_ üldöztetnék és _tartván_ attol _hogy_ a vétek _erő_ ne venne rajta lelki suhajtásal mondá mitsoda nyomorult vagyok én _ki_ szabadit meg engemet ettöl ahalando _test_ akeresztyéneknek minden nap _elegendő_  _ok_ vagyon az _ilyen_  suhajtásokra arra is _hogy_  _kíván_ a meg szabadulást az olyan _teher_ 

A _harmadik_ és aleg _tökéletes_  _ok_ amellyért szent pál az _élet_ ugy _tekint_ mint egy sulyos _teher_ az az _isten_ valo _buzgó_ szeretete volt _kíván_ mondgya _megválni_ a _test_ és _megegyesülni_ akristus _Jézus_ nem kelleneé minden _keresztény_  _ilyen_  _buzgó_  _kívánság_ lenni

Ambár egy _értelmes_  _ember_  _kevés_ vallása légyen is _de_ az _élet_ ugy _kell_ neki _tekinteni_ mint nehéz _teher_  _ha_  _jól_  _gondolkodik_ magában mivel _ha_ azt agyönyörüségben _tölt_ nem lehet _hogy_ azért magában valamely nehézséget ne _érez_  _hogy_  _ha_ pedig magátol meg vonnya mind azt valamit neki _tilt_ a _kereszténység_ az _élet_  _ember_ mód szerent tsak anyiban lehet néki _kedves_ a menyiben a _jövendő_  _élet_ reménsége _ő_ segitti _hogy_  _ha_ tsak a mostani _élet_ 
 reménlenénk a _Krisztus_ mondgya szent pál leg nyomorultabbak volnánk minden _ember_ avalo _hogy_ eza _jövendő_  _élet_ valo reménség vigasztalást és _öröm_  _okozhat_ 
 ugyan ezen apostol _szerint_  _de_ szüntelen valo viaskodásban _hagy_ minket a mint _jobb_ mondgya és _ki_ szeretheti a szüntelen valo viaskodást nem akarván sohais a _békesség_  _élni_ 
  _jobb_ mondgya _hogy_ leg aláb az olyanok akik nyomoruságban és _keserűség_ vannak az _élet_ ugy _tekint_ mint valamely nagy roszat ugy is suhajtoznak mondgya ahalál után mint az olyan _aki_ a _föld_  _ásván_  _óhajt_ a _kincs_ a melyet ótt _keres_ 

Hogy _ha_ mind azoknak akik nyomoruságban vannak illyen _gondolat_  _kell_ lenni az _élet_ mely _kevés_ lesznek olyanok _aki_ azt _kedvelhet_ mivel _ki_  _ki_ az emberek _között_ rend szerent azt _tart_  _hogy_ szerentsétleneb másoknál _mindazonáltal_ az _ördög_ meg vakitván minket az _élet_ valo szeretettel _elfelejtet_ velünk aboldog és az _örökös_  _élet_ a melyért _teremtetik_ ugyan ez is az ö _bizonyos_  _kelepce_ a melyet az emberek _elébe_  _hány_ avaloságos _keresztény_ pedig nem lévén akisértönek rabságában és a _kegyelem_ világosága lévén _benne_ semmi _hajlandóság_ nintsen a mulando _élet_  _kecsegtetés_  _hanem_  _óhajtván_ avaloságos _élet_ a melyet az Isten _kész_  _tart_ néki az Isten rendelésinek _engedelmeskedvén_ el szenvedi a _jelenvaló_  _élet_ változásit és viaskodásit minden _az_ valo ragaszkodás és zugolodás nélkül

Az Isten adta nékünk az _élet_ és azt adván meg is _tart_ magának egyedül azt ahatalmat _hogy_  _akkor_ veheti azt el töllünk a mikor nékie tettzik azért akár mely nehéz legyen az _élet_  _de_ nem szabad magunktol azt le _tenni_ azért is adta nékünk _hogy_  _ő_  _dicsőít_  _hogy_ mind a magunk mind az atyankfia üdveségiért munkálodgyunk illyen _értelem_ az _élet_ ollyan ajándék amely nékünk _kedves_  _kell_ lenni és a melyet a _jó_  _kell_  _fordítani_ 

Ámbár az _élet_ olyan ajándék legyen is amelyet szeretnünk _kell_  _mindazonáltal_ egy olyan _keresztény_  _aki_  _teljes_ az _isteni_ szeretettel ugy _tekint_  _élet_  _idő_ mint _bujdosás_  _Dávid_ 
 panaszolkodik az _ilyen_  _hosszú_  _bujdosás_ szent pál meg valya _hogy_ a _halál_ néki nyereség _ha_ továb is meg maradok _ebben_ a _halandó_  _test_ mondgya _haszon_ fogom venni munkámnak és igy nem _tud_ mit választani mind a _két_ részröl szorongattatom mert egy részint azt _óhajt_  _hogy_ a _Krisztus_ lehesek a mely mindennél _jobb_ nekem más reszint meg _hasznos_ a _ti_  _java_  _hogy_ még ez _élet_ maradgyak szent pal _ilyen_  _gondolat_ vala minden valoságos _keresztény_ is illyenben _kell_ lenni azt meg valván valamint ez a szent apostol _hogy_ a _halál_ nagy _java_ lenne néki

ugyan is miképen szerethetnök egész szivünkböl az _isten_  _hogy_  _ha_  _kedvel_ a _fedező_ a mely nem engedi _hogy_  _ő_ láthasuk _mindazonáltal_  _eszerint_  _cselekedik_ tsak nem mindnyájan akeresztyének az _élet_ valo vak szeretetekel _hogy_  _ha_ pedig tsak azokot _kell_  _tökéletes_  _tartani_ akik azt ugy _tekint_ valamint egy _tömlöc_ vagy valamint egy _teher_ mely _kevés_ számuak lesznek az illyen _tökéletes_  _kereszt_ 


51

Tsak nem minden ugy _tekint_ anyavalyákot mint valamely _keserves_  _dolog_ 

A valoságos _keresztény_ azokot ugy _tekint_ mint _drága_ és üdveséges _idő_ a melyet noha nem _kíván_ mert mindenben az Isten rendelése alá veti magát

Ugy tettzik _hogy_ nintsen semmi _okos_ mint anyavalyáktol valo _félelem_  _eszerint_ is _cselekedik_ tsak nem mindnyájan az emberek azok az _élet_ vagy _teljesség_  _elront_ vagy meg rövidittik atestet _meggyengít_ abeteg az után nem _foglalatoskodhatik_ akülsö jó _cselekedet_ szenved és _jajgat_ ajoszága _fogy_  _gyakorta_ még tsak anyira valoja sintsen _hogy_ magát segithese minden _cseléd_ és jó akaroja szomorkodnak leheté _ennél_  _keserves_ állapot


 E nintsen _különben_ az olyanok elött _aki_ tsak a testi _dolog_  _óhajt_  _de_ akik az 
  _isteni_  _dolog_  _óhajt_ mind más képen _tekint_ a _betegség_ a melyekben az _ember_ egészen _megfosztatik_ magátol ahajlandosági _megcsökken_  _benne_ az egész _ember_  _meggyengül_  _de_ az elméje _egészséges_ a _bosszúállás_  _gyűlölség_ nagyra vagyás _hívság_  _csalárdság_  _kényesség_  _torkosság_ némelykor a _fösvénység_ is el vesztik _erő_ a _betegség_ anagy nyavalyák mondgya aszent lélek mértékletesé _tesz_ a lelket az _ember_  _abban_ az állapotban tsak a nyomoruságát láttya _érez_ szükséges voltát az Isten segittséginek _ugyanaz_ is _folyamodik_ szüntelen valo alkalmatosága vagyon _hogy_  _kereszt_ visellye szenvedgyen magát meg aláza amaga akarattyát letegye a szegénységet _megérez_ akár mely _gazdag_ legyen mivel mindenben szüksége vagyon amás segittségire a _Krisztus_  _Jézus_ vallásában mik hagyatnak inkáb meg mint ezek a jó _erkölcs_ apenitentzia maga mégyen _hozzá_ tsak szenvedgye jó szivel vagy is leg aláb _békesség_ a mit el nem kerülheti _hogy_ ne szenvedgye ezel annál is inkáb _tartozik_  _hogy_  _ha_ nem akarná is azal _kevés_ nem szenvedne _de_ söt még nyughatatlanságával nevelné szenvedésit etehát _drága_ és üdveséges állapot


 Ugyan _eszerint_ is _cselekedet_  _Tóbiás_ a midön el veszté szeme világát az _írás_ fel _tesz_  _hogy_ az Isten meg _enged_ néki _abban_ a _kísértet_  _esni_ azért _hogy_ minden utánna valoknak példája lenne a _békességes_  _tűrés_ valamint szent _jobb_ mert mint _hogy_  _Tóbiás_  _gyermekség_  _fogvást_ az _isteni_  _félelem_ maga elöt viselte és a parantsolatokot meg _tart_ azért nem is zugolodék az ur ellen _hogy_ a vakságot reája _bocsát_ söt még igen _hív_ meg marada az _isteni_  _félelem_ és _élet_ minden napjaiban meg nem szünék az urnak _hála_ adni a midön pedig az atyafiai és jó akaroi azal _kezd_  _bosszantani_  _hogy_  _hova_ lett aza reménség a melyért anyi alamisnát adot és anyi _halott_  _eltemet_ ez a szent _ember_ meg elégedvén állapottyával azt _felel_ nékik ne _beszél_ igy mindnyájan szenteknek _fia_ vagyunk és várjuk azt az _élet_ a melyet az Isten meg adgya mind azoknak _aki_ elnem távoztak a _benne_ valo _hit_ Rafael angyal _megerősít_ az után _ő_ és mint egy _megjutalmaztat_ még ez 
  _élet_  _Tóbiás_ az ö meg vakulásának _békességes_  _tűrés_ az Isten _visszaad_ néked alátást és atöbb _java_ mondá néki az angyal mert mint _hogy_  _kedves_ voltál elötte szukséges volt _hogy_ a _kísért_ meg probályon és _hogy_  _bizonyság_  _tesz_  _hit_  _íme_ mitsoda _haszon_ vannak a _betegség_ a midön azokal _jól_  _tud_  _élni_  _hogy_  _ha_ a szükséges _hogy_ az _igaz_ meg probáltasanak miért ne szeretnök a mi nékünk szükséges leheté ollyan probánk amelyet ugy _megérez_ mint anyavalyákot miért _tehát_ ne szeretnök azokot

Mondgyunk még _több_ is az olyanok akik ezekröl _jól_  _gondolkodik_  _kíván_ azokot _ha_ szabad volna nékik _de_ a szent atyák és mind azok akik alelkiekröl _ír_ azt _tanít_  _hogy_ az olyan _kívánság_ nem _helyes_ azt is akarják _hogy_  _megelégedik_ azal _hogy_ semmitöl ne _tart_ és semmit ne _kíván_  _hanem_  _engedelmesség_  _él_ azal az állapotal a melyben az Isten tett minket

Szent _Teresa_ igen _csodálatos_ példát _ad_ a _keresztény_  _hogy_ mimodon szenvedgyék anyavalyákot és _hogy_ azokot mire _fordít_  _aki_ is _sok_  _esztendő_ igen nagy _fájdalom_ szenvedet és azoknak _ok_ se maga se a _doktor_ nem _tudhat_  _soha_ a szenvedésiért nem panaszolkodot se azt nem _kér_  _isten_  _hogy_ nyavalyáját _meghosszabbít_ se _hogy_ attol meg szabadittsa mely _csodálatos_ példája atekélletesegel valo _engedelmesség_ az Isten akarattyához


52

Az emberek _aki_  _bálvány_ az _egészség_  _sok_ olyan _dolog_  _cselekedik_ a melyek azokot el ronttyák

A valoságos _keresztény_  _aki_  _egészség_ nem szorgalmatoskodik arra _gond_ visel nyughatatlanság nélkül _de_ semmit nem is _cselekedik_ annak el rontására

Igen _sok_ rendeletlenség _találkozik_  _többi_ az olyanokban akik anyavalyákot nagy rosznak _tart_ mert amidön _bálvány_  _csinál_  _egészség_ ugyan _akkor_ azt fel is áldozák akedv keresésnek egy _kis_  _idő_  _tartó_  _gyönyörűség_ vagy a _jószágkeresés_ és a mulando _becsület_ és a melyek az _igaz_  _ítélet_  _szerint_ nem _ér_ anyit mint az _egészség_ a nyughatatlanságoktol _álmatlanság_ a mértékletlenségtöl és mind azoktol a _fáradtság_ melyeket _okoz_ arosz _kívánság_ ök ezektöl semmit nem _tart_ azonban pedig anyira megyen a _bálványozás_  _hogy_ semmit nem szenvedhetnek az _isten_ se _böjt_ se sanyargatást se penitentziát azt nem _cselekedhet_ik_  _hogy_ a világi vagy a lelki _kötelesség_ veszedelemre _tesz_  _élet_ vagy egy _kis_ változást _tesz_  _egészség_ se magokot meg nem türköztetthetik valamely _étel_ vagy _ital_ amelyek némelykor láthato képen _fogyaszt_  _élet_ vagy is leg aláb árthatnak _egészség_ és amelyek a _Krisztus_  _tanítás_ 
  _szerint_ aszivet meg nehezittik _hogy_  _ha_ a szükségen felyül valok

Nem _kell_  _csodálni_  _ha_  _abban_ arendeletlenségben el mulattyák azt amit _inkább_  _kell_  _kedvelni_  _hogy_  _ha_ az _okosság_ valo rendet _követ_ amelyet _kell_ is _követni_ amagokra valo _gondviselés_ a _bizonyos_  _hogy_ még nagyob _gond_ volna a lelkek _egészség_ mint sem atestekére alélek sokal _drága_ lévén atestnél annak _egészség_ nekünk olyan _élet_  _ad_ amelynek vége nem lészen a _jobb_ testi _egészség_ pediglen _ő_ továb nem _éltethet_  _hanem_ tsak egy _kevés_ számu _esztendő_ még is az emberek nem _keres_ aleg _jobb_  _orvos_ és aleg üdveségeseb _orvosság_ a lelkek számára valamint _cselekedik_ atestekért:

Illyen _esztelenség_ vezet minket a szivnek _tévelygés_ amidön azt szeretik amit nem _kell_ szeretni és azt nem szeretik amit _kell_ szeretni rendeletlenségben _esik_ arendet pedig _elvesztvén_ abékeséget el vesztik avaloságos _keresztény_  _aki_ mindenröl az _evangélium_  _szerint_  _ítél_  _aki_ tsak anyira _becsül_  _élet_ és _egészség_ a menyire _kívántatik_ és _aki_  _tud_ mitsoda _igazságos_  _gond_  _kell_ azokhoz lenni azokot nyughatatlanság nélkül _megtart_ és _csendesség_  _de_ semmit _soha_ olyat nem _cselekedik_ a mi azokot el ronthatná _hogy_  _ha_ pedig ugy tettzik mint _ha_ ártana _egészség_ a _böjt_ és sanyargatásokal vagy az _isteni_ és a _felebaráti_  _szolgálat_ szorgalmatoságával a midön _kötelesség_ azt _kíván_ tölle ö _elegendő_  _gond_ visel arra a mulando _egészség_ a menyiben tölle lehet a mely reája _bízattatik_ és amelyre szüksége vagyon _hogy_ munkálodhasék _hely_ is _hoz_ azt a mértékleteségel ami _fogyatkozás_  _eshet_ik_ apenitentziáért vagy ajó _cselekedet_  _gyakorlás_ menyi szentek vitték _oly_ mesze a sanyaru _élet_ sulyát _hogy_ avilágiak a _gyönyörűség_  _teher_ anyira nem vihették remete szent pálnak és más több remétéknek példájok nékünk meg _bizonyít_  _hogy_ a modgyával valo _böjt_ és sanyargatások anyira atestnek nem ártanak mint a mértékletlenségek és amód nélkül valok

Látunk még ami _idő_ is olyan szenteket kik sokáig _él_ a sanyaruságokban amelyektöl _irtózik_ avilágiak azonban pediglen amértékletlenek suhajtoznak asok számu 
  _betegség_ sulya alat és _fogyni_ láttyák _élet_ a _munkásember_ mondgya az _Ecclesiastes_  _ha_  _kevés_  _eszik_ is _kedves_ aluszik _de_ agazdag nem _alhat_ik_ mert _eltölt_ magát _hús_ noha az _ad_  _erő_ és a _táplál_ atestet _egészséges_ álma vagyon a _józan_  _ember_ 
 mondgya az _Ecclesiasticus_ viradtig aluszik és az ö lelke _gyönyörködik_ véle _de_ a _telhetetlen_ a vigyázás _harag_ és _gyötrelem_  _követ_ 


53

Az emberek tsak nem mindnyájan _irtózik_ ahaláltol akár mely _csendes_ és _tiszteletes_ legyen az amidön azt _elkerülhetetlen_ láttyák lenni

A _tökéletes_  _keresztény_  _óhajt_ a _halál_ és az _élet_ az Isten akarattyához valo _engedelmesség_  _megtart_ 

A midön sokan az emberek _közül_ a veszedelemre teszik _élet_ azért _cselekedik_ mert reménlik _hogy_ azt _megtarthat_ ezt az _igazság_ a leg vitézebbek is meg valották mások meg ahalált _bizonyos_ szemlélik és rend _szerint_ tsak azért adgyák arra magokot mert a _gyalázat_ valo _félelem_  _kétség_  _ejt_ öket azt nem mondhatni _hogy_ se _egyik_ se a másika valoságos vitézek legyenek az olyanok akik _elkerülhetetlen_  _halál_ adgyák magokot ugy tettzik _hogy_ inkáb azok _hogy_  _ha_  _mindazonáltal_ nem _okosság_  _hanem_ vakmeröségböl mivelik az inkáb _illik_ az _oktalan_ állathoz mint sem avitézséghez azért nem is az ollyanokrol akarnak itt szollani

It tsak az olyanokrol vagyon akérdés akik _ok_ és nem _kénytelenség_ adgyák magokot az _elkerülhetetlen_  _halál_ és ugyan ezekröl is mondhatni _hogy_ a _halál_ nem szemlélik akár mely _csendes_ és _tiszteletes_ legyen _irtózás_ nélkül _hogy_  _ha_ pedíg _igazán_ meg akarják vallani ezen mondást _helybenhagy_ minden _teremt_ állat _irtózik_ amaga el romlásátol és akár mit mondhattak arégi _filozófus_  _de_ senki _közüle_ ahalálra nem adta magát _jókedv_  _ki_ veszem az olyanokot _aki_ a szégyen a _bú_ vagy a _hívság_ meg rontotta _okosság_ azért még ezek nem azok a valoságos vitézek

Tsak avaloságos _keresztény_ áldoza fel _élet_ a _Krisztus_ és az apostolok példájára valo nézve _tartalék_ nélkül _de_ söt még _öröm_ amidön arra _kényszerít_ az Isten _dicsőség_ és szeretete vagy a _felebaráti_ szeretet el sem _távozik_ sohais az _igaz_ uttol _hogy_  _elkerül_ az _ilyen_  _halál_ mert nagyobra _becsül_  _kötelesség_  _élet_ és _örömest_ is el veszti az _idő_  _tartó_  _élet_  _hogy_ meg nyerhese az _örökkévaló_ amelyre _céloz_ egyedül _ugyanezért_ is ö egyedül a valoságos vitéz mivel tsak a jó igy és a jó vég adgya a valoságos _bátorság_  _ezért_ is _megérdemel_ a martyirok a vitezi nevet


 Az _ótestamentum_  _két_ nevezetes példát _ad_  _elöben_ az _elkerülhetetlen_  _halál_ elött valo 
  _bátorság_ az _egy_ a samsoné a másika _Eleazár_ ezek mind aketten nemesi modon áldozták fel akarattyokbol _élet_  _hogy_ az Isten _ellenség_ el veszeszthessék

A valoságos _keresztény_ még _több_ is _cselekedik_ nem várja az olyan nagy alkalmatoságokot a melyekben fel _találtatik_ a _dicsőség_ az _isteni_ szolgálatban _hanem_ amagához valo mértékletes szeretetnek _indulat_ a mely az ö valoságos _java_  _kerestet_ véle ahalált ugy _tekint_ mint vegit _bujdosás_ mint egyedül valo portusát a veszedelmes és szélvészes _tenger_ mint végit a lelkiért valo _sok_ viaskodásinak mint az _örökös_ napnak _hajnal_ amely napot a világosittya _aki_ a napot _teremt_ mint szabad és _gyönyörűséges_  _ország_ valo menetelét végtire mint olyan _óra_ amelyben _örökös_ meg _egyezik_ az ö _óhajt_  _teremtő_ ugyan ez is _cselekedik_  _hogy_ szent _óhajtás_  _kíván_ ahalált és ugy _tekintet_ véle az _élet_  _hosszaság_ mint egy olyan szivnek penitentziáját a mely _teljes_  _isteni_ szeretettel: az illyen _gondolat_  _hogy_  _ha_  _őbenne_  _tiszta_ el veszik tölle az _örökös_  _ítélet_ valo _tartalék_ mivel azIsten meg látásának _buzgóság_ valo _kívánság_  _oly_  _tökéletes_ szeretetnek _cselekedet_ amely _teljesség_ el töröli minden féle vétkeknek nyomdokit

Ezel nem _kíván_ azt mondani _hogy_ az _ilyen_  _tökéletesség_  _teljesség_ szükséges légyen a valoságos _kereszténység_  _de_ az is _bizonyos_  _hogy_ a _halál_ igen _irtózni_ az _élet_ valo szeretetért az igen _ellenkező_ az üdveségel mivel ugy nagyobra _becsül_ a mulando _jó_ az _örökös_ az _élet_  _csalárd_  _édesség_ az _isten_ valo lételnél egy szoval a _teremt_ állatot ateremptönél a melyben áll a valoságos _bálványozás_ ugy anyira _hogy_  _ha_ avaloságos _keresztény_ nintsen is mindenkor azon a _felső_ renden a melyen atekélletes ahalált ugy szemléli mint egy jót _de_ leg aláb azal _tartozik_  _hogy_ ahalált _eljövetel_  _békességes_  _tűrés_ és _elegendő_  _engedelmesség_ vegye meg mutatván _hogy_ az _isten_ az _élet_ inkáb szereti és _hogy_ mindenkor _kész_ az Isten akarattya alá vetni magát


54

A mások _halál_ vagy szerentsétlenségiben rend _szerint_ tsak azt _tekint_ a mitsoda _idő_ valo _kár_  _okoz_ azok _egy_ vagy másnak

A valoságos _keresztény_ evilágon tsak a léleknek vagy akegyelemnek el vesztésit _tart_ nyomoruságnak atöbbit tsak anyiban _tart_ nyomoruságnak vagy rosznak a menyiben ezt akét _kár_  _okozhat_ 

Az az _ember_  _meghal_ mitsoda nagy _kár_ a _feleség_ és a _gyermek_ az a szerentsétlenség vagy az az el vesztet perr mitsoda rendeletlenségeket nem _okoz_ mitsoda nyomoruság annak az egész _família_ amely mindenkor _bőség_ volt _ihon_ mind tsak illyenböl áll az emberek szánási azokot szánnyák akik meg maradnak azért _hogy_ el vesztették _gyámol_ a mulando _java_ vagy _tisztség_  _de_ szánnyáké azt _aki_ meg _holt_  _aki_ is avilági _szokás_  _szerint_  _eltölt_  _élet_ az olyanokot is szánnyák _aki_ a világi _jó_  _megfosztatik_ noha rend _szerint_ azok akadályi az üdveségnek és azokot nem szánnyák akik akülönös _középszerű_ és _békességes_  _élet_ a _fent_ valo _gazdag_ és veszedelmes rendekre mennek _de_ söt még _öröm_  _köszönt_ ezeket

 _Tóbiás_ amint már meg mondottuk _soha_ sem panaszolkodot a _java_ vagy a szeme világa el vesztésin ezekért mindenkor _hála_ adot az _isten_  _de_ meg neheztele és _tart_ attol a midön a _kecskefiú_ rivását _hall_  _hogy_ a lopot ne légyen ajó _istenfélő_ sidok a _babilóniai_ rabságban nem panaszolkodtanak anyira azért _hogy_  _jószág_ el _hagy_ és rabságban vannak mint azért _hogy_  _távol_ vannak _Jeruzsálem_ és atemplomtol ök azt nem mondgyák 
 vala miképen _énekelhet_ vasban rabságban és szegénységben lévén _hanem_ a _babilóniai_  _folyóvíz_ parttyán ülvén siránkozva _emlékezik_ sionrol azt _felel_ azoknak akik öket arra _kér_  _hogy_  _énekel_ sioni _ének_ miképen _énekelhet_ mi az urnak _ének_ az _idegen_  _föld_ az én jóbjóm veszen el _ha_ valaha _elfelejt_ tégedet _ó_  _Jeruzsálem_ az én nyelvem meg ragadgyon _ha_ rollad el feletkezem és _ha_ ugy nem _tekint_  _Jeruzsálem_ mint _öröm_  _kezdet_ a menyei _Jeruzsálem_  _tehát_ elsö _ok_  _öröm_ és _keserűség_ a valoságos _keresztény_ tsak annak el vesztesin _kesereg_ és tsak annak meg nyerésin _örül_ azt nem akarják ezel _hogy_  _kemény_ szivel nézük el vesztésit mind annak a mitsak _idő_ valo mivel vannak olyan _kár_ és _esik_ a melyekért szégyen volna egy _keresztény_ nem _keseregni_  _főképpen_ a midön _atyánkfia_ nyomoruságit láttyuk ajó _erkölcs_  _hoz_ magával a szánakodást a _könyörületesség_ akristus nem _megfedd_ azokot _aki_ szeretetböl siraták lázárt mivel maga is siratá _de_ mentöl _helyes_ azok a szeretetek és _keserűség_ annél _érdemes_ azokot az _isten_ fel áldozni és aszent Lélek _békesség_  _folyamodni_ a mely szerzi _benne_ az Isten rendelése ala valo _tökéletes_ ajánlást _de_ a mi mindenkor _igaz_ az _hogy_ a valoságos _kereszt_ tsak a menyet _tart_ valoságos _jó_ és a _kegyelem_ a mely oda vezeti

Egy sidó aszony _csodálkozás_ látván amiket a _Krisztus_  _cselekedet_  _csodálván_ azokot is a miket tölle _hall_ fel _kiált_  _boldog_ a méh mely tégedet _hordoz_ és az _emlő_ a melyeket szoptál 
  _de_ a _Krisztus_  _felel_ néki mondgyad inkáb azt _hogy_ azok _boldog_ akik az Isten _ige_  _hallgat_ és azt _követ_ meg akarván nekünk mutatni ezekel _hogy_ a valoságos jó és _haszon_ tsak az amely az Isten _dicsőség_ és az üdveségünkre vezet amidön pedig meg akarja velünk értetni tsak rövideden _hogy_ mitsoda rosztól _tart_ és _hogy_ mitsodástol ne _tart_ ezen szavaiban _foglal_ amelyeket az apostolinak mondá ne _fél_ az olyanoktol _aki_ tsak atestet _megölhet_ és a lelket nem _de_ attol rettegjetek _aki_ apokolra vetheti mind atestet mind a lelket _ezért_ is retteg a valoságos _keresztény_ a _haldokló_ a kinek az Isten _ítélet_  _kell_ menni szánnya _halál_ után vétkeiért valo szenvedésiért _tart_ attol _hogy_ a _gyermek_ rendeletlen _élet_ ne _esik_  _hogy_  _ha_  _keserűség_ láttya másoknak nagy _kár_ valo _esés_  _akkor_ igen _tart_ attol _hogy_ az ö zugolodások nyughatatlanságok _harag_ és _kétség_ valo _esés_ el ne vesztesse vélek _érdem_ szenvedéseknek

Egy szoval más _boldogság_ és nyomoruságot nem üsmér ez _élet_  _hanem_ tsak azt a 
 melyet a _Krisztus_ nevezi _boldogság_ és nyomoruságnak _boldog_ a szegények mert 
  _övé_ a menyeknek _ország_  _boldog_ akik sirnak mert meg vigasztaltatnak _jaj_ neked _aki_ nevetz mert még sirni _fog_  _jaj_ néktek _gazdag_ mert el vettétek vigasztalástokot _íme_ mely igen _ellenkezik_ ezek a világi _tudomány_  _de_ a valoságos _keresztény_ egyedül tsak ezek _szerint_  _ítél_ ez _élet_ lévö _jó_ és nyomoruságok felöl


55

Leg _többi_ azok _aki_ a _had_ mennek oda tsak az _ember_  _tekintet_ mennek

A valoságos _keresztény_ pedig oda azért megyen _hogy_ az _isten_ szolgállya a _fejedelem_  _kép_ és az _haza_  _oltalom_  _aki_ inkáb azö _élet_ mint sem a magáé

Mind azok _aki_ afamiliájokra valo _kötelesség_ viszi arra _hogy_  _fegyver_  _fog_ azt mindnyájan nem _egyenlő_ szándékböl _cselekedik_ némelyeket arra viszi az attyoktol valo _örökség_ vet _bátorság_ némelyek _hogy_  _feljebbvaló_ lehesenek mint sem amint vannak némelyek a _fejedelem_ valo _kötelesség_ és szeretetböl _cselekedik_ némelyek a _dicsőség_  _keresés_ és meg mások ahozájok _hasonló_ rendben lévöknek példájokra _cselekedik_  _meggyőzvén_ agyalázatol valo _félelem_ az _ellenkezés_ melyet arra _érez_  _természet_ 

Azok pediglen _aki_ arra adgyák magokot nem lévén arra _köteles_  _família_ valo nézve rend _szerint_ némellyek az elö menetelnek reménségiért _cselekedik_ mások a szabad _élet_ némellyek a _természet_  _szerint_ valo _bátorság_ nem _vállalhatván_ magokra _másféle_  _hivatal_  _de_  _ennyi_  _sok_ számu _között_ alig _találkozik_ olyan _aki_ azt _keresztényi_  _indulat_  _cselekedik_  _ugyanezért_ is _oly_ veszedelmes ahadi rend az üdveségre mivel az Isten _megbántás_ valo alkalmatoságokot _ezer_  _talál_  _abban_ és nem _tud_ azt _megkülönböztetni_ a mi szent és _érdemes_  _abban_ a rendben

A szent _história_  _sok_ számu valoságos vitézeket _ad_  _elöben_ akik tsak az Isten _törvény_ és _haza_  _oltalom_  _hadakozik_  _hogy_ az Isten _dicsőség_ és vallásokot _megtarthat_ és akik ezek _által_ magokot _elhíresít_ mint a _had_  _isten_ vitéz szolgai az _istenség_ egy nehány _bélyeg_ viselik akirályok _homlok_ atöbbi _között_  _hatalom_ vagyon _hadakozás_  _kezdeni_ vagy azért _hogy_  _ország_  _oltalmaz_ vagy azért _hogy_ a _korona_  _tartozandó_  _köz_  _megtarthat_ a népek inkáb _fia_ a _fejedelem_ mint sem a magok atyoknak azért Isten után _tartozik_ nékik _tisztelet_ és _engedelmesség_ ámbár azok 
 a _hatalmas_ azal viszá élnénekis a szent péter mondása _szerint_ a mi _élet_ azövék és a _haza_ minek elötte a miéink legyenek ez igy lévén a mind _igazságos_ mind _tartozás_ valo _dolog_ magunkot fel áldozni a midön a _fejedelem_ és a _haza_ szolgálattya ugy _kíván_ az Isten _gyakorta_  _kezdet_  _hadakozás_ némelykor azt is akarta _hogy_ azok _könyörületlen_ legyenek _hogy_ az _ellenség_ mind _egy_  _megöl_ meg is _büntet_ sault azért _hogy_ az _ilyen_ parantsolatot meg szegte ahadakozásokot ö vezérelte söt még angyalit is _küld_ a _harcol_ mellé és magát ahadak _isten_ nevezi ez igy lévén _abban_ nem _kételkedhetni_  _hogy_ az _igazságos_  _hadakozás_ ugy mondván _isteni_ rendelés ne volna _hogy_ a _hadi_ rend szent _hivatal_ ne lehesen és _hogy_ meg ne egyezék az üdveségel tsak azt _követ_ a mit a szent _elöljáró_  _hogy_ a vitézeknek akik is a midön azt _kérd_ tölle _hogy_ mit _cselekedik_ nem _felel_ azt nékik _hogy_  _elhagy_  _hivatal_  _hanem_ tsak azt mondá nékik ne _erőszakoskodik_ senkit meg ne károsittsatok és _megelégedik_  _fizetés_ arendeletlensége _tehát_ azoknak kik _visszaélvén_ ezen rendel tészi ezt _oly_ veszedelmesé az üdveségre noha a _bizonyos_  _hogy_ a jó szándék és az _okos_ maga viselés ezt _érdemes_  _tehet_ 

Ez a _kettő_  _tesz_ a szenteket és a valoságos vitézeket ugyan tsak egyedül _ezért_ is _kell_ avaloságos _keresztény_ ahadi rendre adni magát az _isten_ lelke _tesz_  _tehát_ avaloságos 
 vitézeket valamint a valoságos alázatosokot _Dávid_ azt meg valya _hogy_ az Isten adot néki _bátorság_ és ö _megtanít_  _ő_ ahadakozásra az én _isten_  _megtanít_ az én _kéz_ a _hadakozás_ és az én ujaimot ahadra


 Salamon azt mondgya _hogy_  _soha_ sem _kell_ a _harc_ el _hagyni_ az _evező_ az olyanok akik _okosság_ mennek ahadban _eszes_ meg _tart_  _élet_ nem adván magokot a _bosszúállás_  _harag_ se a vakmeröségre _de_ aztot nem is _kímél_ valamikor a szükség _kíván_  _hogy_ azt fel áldozák azért amidön illyen formában _élet_ el vesztik a _kötelesség_ martyrumi lesznek és mind anyi aldozatok az _isten_ a _fejedelem_ és a _ház_ valo szeretetért


56

Nagyob része a _bíró_ akik _tökéletesség_  _tesz_  _igazság_ tsak azért _cselekedik_  _hogy_ jó _bíró_ láttassanak lenni

Egy _keresztény_  _bíró_ pedig _első_  _igyekezet_ az _hogy_ az Isten elött lehesen _igaz_ 

A _Szentírás_ abirákrol szolván _isten_ nevezi öket amint valoságal is vagyon _isteni_  _bélyeg_  _őbennük_ mivel _hatalom_ vagyon az emberek _jószág_  _becsület_ és _élet_  _ítélet_  _tenni_  _ezért_ is _különös_  _tisztelet_  _kell_ lenni az _ember_  _hozzá_  _de_ azért _hogy_ az _isteni_  _hatalom_ egy részettskéje _kéz_ vagyon nem _kell_ nékik magokot _feljebb_  _emelni_ se magakot _elébb_ valoknak _tartani_ atöb _ember_ és _kevés_ alázatoságal lenni mivel 
 akristus Isten lévén leg alázatosab volt minden _ember_  _íme_ mit mond nékik a szent lélek és minden nagy renden lévöknek mennél nagyob vagy annál inkáb meg _kell_ magadot alázni mindenekben igy is nyersz _kegyelem_ Isten elött mert a nagyság és a _hatalom_ tsak az _isten_  _illet_ és valoságal tsak az alázatosok _tisztel_  _ő_  _elébe_ adgyuk nékik a szent 
  _Jakab_  _tanács_ is _atyámfia_ ne legyetek sokan mesterek _tudván_  _hogy_ nagyob _ítélet_ vesztek

Mind azon _által_  _sok_  _bíró_ látunk olyanokot akik magokhoz nagy _tekintet_ vannak és másokot ugy _tekint_ mint aláb valokot amely akevélységtöl származik ez a _hivalkodás_ vagy attol vagyon _hogy_ nem hivatattak arrra a _hivatal_ vagy _hogy_ az _evangéliumi_  _igazság_ meg nem hatották az ö sziveket ebböl a _következik_ minden _kétség_ nélkül _hogy_ a midön szorgalmatoságal _tesz_  _igazság_ azt tsak azért _cselekedik_  _hogy_ jó _bíró_  _tartatik_ nem lévén szivekben az a jó _erkölcs_ a mely az _igazság_ magáért szereteti az ö _igazság_ tsak az _ember_  _dicséret_ szeretetiböl áll és igy el mondhatni _hogy_ nem az _igazság_ szeretik _hanem_ a _dicséret_ 

A midön a _Krisztus_ a _bíró_ valo _példabeszéd_  _eléhoz_  _aki_ az _özvegyasszony_ nagy _baj_ nyerhete _igazság_  _elöben_ adgya _hogy_ az a _bíró_ valo _hogy_  _igazság_ szolgáltatot _de_ azért 
 atselekedetiért nem _dicsér_ mert az Isten asziveket visgálván nem a _külső_  _ítél_ mint az emberek ö a szivet _ítél_ az az _hogy_ ö az _indulat_  _ítél_ a _cselekedet_ a mi aranynak láttzot az _ember_ az az Isten elött tsak szalma lészen ez igy lévén ez a _külső_  _igazság_ melyet a _bír_  _tesz_ avalo _hogy_ másoknak _igazság_  _de_  _őbennük_ az _igazságtalanság_ mert olyan _dicsőség_  _figyelmez_ a melyet nem _kell_ nékik _keresni_ ettöl is vagyon _hogy_ nem mindenkor _igazságos_ vagy valamely _indulat_ vagy valamely _ember_  _tekint_  _elfelejtet_ vélek az _igazság_ 

Egy valoságos _keresztény_  _bíró_ a szeme mindenkor bé vagyon _kötve_  _hogy_ a emberek rendit ne _tekinthet_ azt láttya _hogy_ minden _ítélet_  _elébe_ az _ördög_  _tőr_  _hány_ azért is _kér_ annak _elkerülés_ az Isten segittségit _aki_  _ítél_ azokot mind _egyaránt_ ugy _tekint_ mint 
 atyafiait vagy is ugy mint a _Krisztus_ magát mivel mindenek az ö _tag_ maga _tanít_ minket arra _hogy_  _aki_ egy _kisgyermek_  _befogad_ azö nevében _ő_ magát _befogad_ a mit 
  _cselekedik_ aleg aláb valoval _ővele_  _cselekedik_ és amidön jót nem _cselekedik_ aleg aláb valoval ö véle nem _cselekedik_ 

Az _ilyen_  _gondolat_ akeresztyén _bíró_ akegyeségben és az _igazság_  _tart_  _belső_ valo alázatosá teszik és vigyazová amaga _hatalom_  _gyakorlás_ valoságos _tisztelet_ is lesznek _hozzá_ mind azok akik azö _bíróság_ alat vannak és az Isten áldása lészen rajta 
  _boldog_ az mondgya _Dávid_  _aki_  _igazság_  _tesz_ minden _idő_ az az _hogy_ nem tsak minden nap _hanem_ minden alkalmatoságban minden féle személyeknek minden féle _dolog_ szorgalmatos és _felebaráti_ szeretö _igazság_  _tesz_ 


57

Száz féle _ok_  _talál_ aperlekedésre a melyeket azt akarják _hogy_  _igazságos_  _tart_ 

A valoságos _keresztény_  _akkor_  _tart_ a perlekedést _igazságos_ a midön a _felebaráti_ szeretet arra _kényszerít_ vagy azt néki meg engedi

Az _ember_  _okosság_ meg romlása olyan nagy _hogy_ az emberek _gyakorta_ azt _gondol_  _hogy_ jót _cselekedik_ a midön nagy _igazságtalanság_ adgyák magokot és igen vétkes _indulat_ az illyen vakság _sok_ féle alkalmatoságokban uralkodik _de_  _főképpen_ az olyan _dolog_ a melyröl itt szó vagyon alig vagyon olyan rosz per a melyet _igazságos_ ne _tart_ se jó olyan amelyet ne _gondol_  _hogy_  _oltalmazhat_ ártatlanságal epedig attol vagyon mert meg nem mérték azokot a _felebaráti_ szeretetnek _igaz_ mértékiben

Hagyuk el azokot a véghetetlen _sok_ féle rosz _ok_ a melyek _egyenetlenség_ és pereket _indít_ az emberek _között_  _hanem_ tsak azokot visgállyuk meg a mellyek szenvedhetök egy valoságos _keresztény_ és ugy _könnyű_ meg üsmérhettyük azokot is a melyek nem azok a _bizonyos_  _hogy_ az olyanok akik _közönséges_ valo atyák azok _aki_ le tett _jószág_  _örző_ a _gondviselő_ vagy _tutor_  _köteles_ az _igazság_ és a szeretetnek _törvény_  _által_ a reájok _bízattatik_  _juss_  _oltalmazni_ és _visszakérni_ a mit _bitang_ vagy _igazságtalan_  _bír_  _mindazonáltal_ se ezeknek se másoknak nem _kell_  _soha_ is a székek _elébe_ menni _ha_ nem _előbbször_ a _kegyesség_ a szép szón _intés_  _kérés_  _kell_  _elkezdeni_  _hogy_ meg lehesen nyerni sziveket azoknak kik _igazságtalan_  _cselekedik_ vélek

Az olyanok _aki_ egyedül urai amagok _jószág_  _élhet_ ök is azon _juss_  _de_  _keresztény_  _dolog_ volna valamit _elengedni_ amagokébol _hogy_ az _igazságtalan_ lelkét meg nyerhesék mert a tudni valo _dolog_  _hogy_ valaki _igazságtalan_ perel az az _igazságtalanság_  _kívül_  _sok_  _másféle_ vétkekben _esik_ illyenek a _gyűlölség_  _gyalázás_  _irigység_  _káromlás_  _hazugság_  _esküvés_  _árultatás_  _halál_ minden féle veszedelmet és _kár_ egy másnak _kíván_  _ha_ nem _kíván_ is leg aláb _örül_  _ha_ ezek _megtörténik_  _mindazonáltal_ abizonyos _hogy_ a _felebaráti_ szeretet azt nekűnk meg nem engedi _hogy_ nagyobra _becsül_ az _idő_ valo _jó_ a melyekben tsak egyedül vagyon részünk a mi _nagy_  _ellenség_ üdveségeknél nem _elég_ azt mondani miért _cselekedik_ ö roszat én annak nem vagyok _ok_  _hogy_  _ha_ szeretetböl ellene mondván _juss_  _meggátolhat_ leg aláb egy részit a rosznak melyet _ellenség_  _cselekedik_ a _bizonyos_  _hogy_  _tartozik_ fel áldozni azt a reszt a mely tsak minket _illik_ más képen vétkezünk a _felebaráti_ szeretet ellen

Ugyan ez is _egy_  _értelem_ a _Krisztus_ ezen szavainak ne ály ellene a _gonosz_ melyet veled akarnak _cselekedni_  _ha_ a _köntös_ el akarják venni _odaad_ palástodot is ez olyan parantsolat a melynek végben vitelére mindenkor _kész_  _kell_ lenni a szivnek a melyet _betű_  _szerint_ is végben _kell_ vinni a midön a palást el vesztésivel _megtarthat_  _ellenség_ lelkét ugyan is mit _tud_ mi _abban_  _hogy_ akedves ne lenne Isten elöt _ha_ valamely részit _feláldozván_  _jószág_ meg menttyük atyánk fiát a _gonosz_ amelyet _cselekedik_  _ha_ azt _erő_ venné el _tőle_ az Isten azért _atyánkfia_ is _irgalmasság_ lenne valamint _sok_ szent atyák _tanít_  _hogy_ a szent _István_ vére és _könyörgés_  _megtérít_ szent pált

 _de_ ámbár magunkot _oltalmazván_  _egyéb_ el nem vesztenénk is tsak a _békesség_ a mint is _hogy_ nehéz azt meg _tartani_ a perlekedés _közben_ nem áldozhatnoké fel azért aköntösünköt _hogy_ azt _megtarthat_ abékeség olyan nagy jó a melynél nagyobal nem _élhet_ eföldön az emberek akristus _feltámadás_ után _békesség_  _ad_ az apostolinak és azt olyan formában a melyböl meg láthattyuk _hogy_  _drága_ ajándékot nem adhatot nékik szent pál nékünk azt 
  _hagy_  _hogy_  _békesség_  _él_  _ha_ lehet és amenyiben _tőle_ lehet minden féle személyekel az igen vétkes _dolog_  _közte_ mondgya azon apostol _hogy_ perlekedtek egy más ellen _hogy_ egy atyafi perel az atyafia ellen miért nem szenveded el inkáb akárt miért nem szenveded el inkáb _hogy_  _jószág_ el vegyek az atyák mindnyájan azt mondották magyarázván ezt a részt _hogy_ nem volna _egyéb_ szabad perlekedni _hanem_ a midön a _felebaráti_ szeretet _kötelez_ arra vagy a midön a meg nem sértödnék _de_  _ha_ az árvákot _illető_  _jószág_ vagyon a per _akkoron_ azt _oltalmazni_  _kell_  _kemény_ az _ellenség_ mert _ha_ ezeknek _felebaráti_ szeretettel _tartozik_ amazoknak _igazság_ a mely _elébb_ valo


58

Az emberek tsak nem mindnyájan a _gyermek_ tsak _ember_  _tekintet_  _óhajt_ 

A valoságos _kereszt_ pedig azokot az Isten _dicsőség_  _óhajt_ és _hogy_ aválasztattak számai szaporodgyék

Töbire mind azok kik _gyermek_  _óhajt_ vagy _abból_ a _természet_  _szerint_  _hajlandóság_  _óhajt_ a melyel _óhajt_ minden _teremt_ állat a maga szaporodását vagy azért _óhajt_  _hogy_ segittségek legyen és láthasák maradékokot vagy azért _hogy_  _gyönyörködhet_ik_ a _házassági_ szeretetnek _abban_ a _természet_  _szerint_ valo _gyümölcs_ azt nem _tart_  _hogy_ mind ezek az _indulat_ roszak volnának magokban _mindazonáltal_  _ha_  _isten_ nem _céloz_ roszaknak mondhatni a mint már ezeket _megbizonyít_ a valoságos _keresztény_ a _házasság_  _főképpen_ azért _óhajt_ agyermekeket _hogy_ meg szaporodgyék azoknak számok kik az _isten_  _dicsérhet_ és nevellyék az ö _dicsőség_ azon a szent uton amelyet rendelt még világ _kezdet_ 

A midön az Isten _megtilt_ népenek az _idegen_ aszonyokal valo _házasság_ nem tsak azért _cselekedik_  _hogy_ a pogányok leányi a sidok _köz_ ne vinnék abálványozást _hanem_ még azért is _hogy_ meg _tart_  _közötte_ a _házasság_ szenttségit és _tisztaság_ a melyekre nem igen alkalmatosak valának a pogányok leányai _de_  _főképpen_ azért is _hogy_ a _gyermek_ elméjek meg ne romollyék az _idegen_ anyáknak _hajlandóság_ és rosz példájokra valo nézve 
 valamint ezt fel _tesz_ az Isten _törvény_ az ur azt akarván _hogy_ az ö lelke mindenkor _fennmarad_ az ö népin és _hogy_ az ö _gyermek_ még _csecsszopó_  _kor_ meg _tanul_  _ő_ 
  _dicsőíteni_ akit _gyermek_ és a _csecsszopó_ szájokbol vettél _tökéletes_  _dicséret_ mondgya _Dávid_ 

Még az _írott_ törvény elöt _követ_  _Ábrahám_ ezt a parantsolatot mind a maga mind a fia Isák _házasság_ mivel ö és a több szent pátriárkák a midön meg _házasodik_ tsak azt _tekint_ és tsak azért _óhajt_ agyermekeket _hogy_ láthasák maradékokot az _isten_  _dicsérni_ ugyan ezen _ok_ valo nézve is _tiszteletes_ aházaságnak szenttsége mivel annak szenttsége nem tsak _abban_ áll _hogy_ az ö _egyesség_  _jelent_ a _Krisztus_ az _anyaszentegyház_ valo _megegyesülés_  _hanem_ még _abban_ is _hogy_ annak szaporitása _jelent_ a _Krisztus_ és az _anyaszentegyház_ kik minden nap _gyermek_ szülnek és nevelnek fel az _isten_ a _házasságbeli_  _egyesség_ olyannak _kell_ lenni valamint akristus _egyesség_ az _anyaszentegyház_ az az _hogy_ az _isteni_ szeretettel légyen és nem _haszon_ vagy testi _tekintet_ a melyeket igen _gyakorta_  _hint_ az _ördög_ a világi _házasság_ ugy _hasonló_ a szent _házasság_ valo _élés_ és a _gyermek_ valo reménség tsak egyedül az Isten _dicsőség_ nagyobitására _igyekezik_ mivel a _Krisztus_ és az _anyaszentegyház_ tsak azt _tekint_ alelki _fia_ szaporodásában

Azt _ki_  _ki_  _tud_ mitsoda vétkes el _kerülni_ a szent _házasság_  _cél_  _tartván_ agyermekek szaporodásátol a mely meg sérti az _isteni_ rendelésnek atyai _gondviselés_ szükséges _tehát_ a _kereszt_ elméjiben _oltani_ azt aminek _inkább_  _kell_ vélek _óhajtatni_ agyermekeket _megtud_ azért _hogy_  _mindebben_ mind másban minden valamit tsak magunkért _cselekedik_ vagy _óhajt_ a rosz minden _kívánság_ és _cselekedet_ tsak az Isten _dicsőség_  _kell_  _tekinteni_ mint utolso végünket az _ifjú_  _Tóbiás_  _ilyen_ lélekben mondá az _isten_  _imádság_  _hogy_  _soha_  _egyéb_ végre nem _kíván_  _gyermek_  _hanem_  _hogy_ az ö maradéki öröké _dicsőíthet_  _ő_  _ugyanezért_ is vévé az áldásokot a melyeket az angyal meg _ígér_ volt néki tsak az ur _félelem_ venné el sárát a mint is mind _egyik_ mind a másikanak tsak az a szent _óhajtás_ volt _hogy_ olyan maradékok lehesen akik méltó _fia_ legyenek _Ábrahám_ 


59

A _kereszt_  _közönséges_ tsak a világi mód _szerint_ nevelik agyermekeket és tsak _kevés_  _oktatás_ adnak nekik avalásrol

A valoságos _keresztény_ pedig az _evangélium_  _tudomány_ neveli és _megtanít_ öket akeresztyeni _kötelesség_ 

Ennél nagyob rendeletlenség alig lehet avilágban mind annak sokasága miat mind pedig mitsoda _sok_ rosz _következik_  _abból_ a neveltetés és a szoktatás _oly_ igen meg hattyák az elmét _hogy_  _gyakorta_ uj _természet_ változtattyák ez igy lévén sokan olyanok lesznek a mitsodásoká teszik öket és mind mások mint _ha_  _természet_  _szerint_ valo _hajlandóság_  _hagy_ öket _de_ meg sokan azért rendeletlenek mert nem üsmértették meg vélek _ifjúság_  _természet_ meg romlását

Mint _hogy_  _többi_ az emberek tsak _ember_  _tekintet_  _óhajt_ agyermekeket ugyan tsak _ember_ modon is nevelik azokot arra _gond_ vagyon _hogy_  _megkereszteltet_  _de_ a még az _okosság_  _idő_ el érhetik _addig_ az elméjeket _ellenkező_  _gondolat_  _megtölt_ a _fogadás_ a melyeket azok az ártatlanok _tesz_  _keresztség_ nem szollok arrol _hogy_ a rosz példák mitsoda _foganatos_  _előtte_ melyeket nékik adnak _ha_ szinte azt szán szándékal ne _cselekedik_ is _hanem_ tsak azt mondom _hogy_ a _jobb_ neveltetésekben is _többi_ még _sok_ világi _szokás_  _találtatik_ 

Azt _eléggé_  _meghagy_ a _gyermek_  _hogy_ semmit ollyat ne _cselekedik_ a mi _illetlen_ volna rendekhez amenyiben lehet szeretetik és vélek az _ember_ jó _erkölcs_ avalo _hogy_ azok az _ösztön_ lehetnek nékik valamely _haszon_  _mindaddig_ valamég azt az _idő_ el nem _ér_  _hogy_  _megízelíthet_ akeresztyéni jó _erkölcs_  _de_ emég _teljesség_ nem _elegendő_ azal _megelégedik_  _hogy_  _bizonyos_ részire a vallásnak _megtaníttat_  _de_ a valoságos _evangélium_  _tudomány_ vélek el mulatattyák arra _megtanít_  _hogy_  _jó_ legyenek _adakozó_  _irgalmazó_ szánakodok _de_  _gyakran_ ezekre tsak azemberi _dicséret_  _indít_ a midön pedig azt azidöt _ér_  _hogy_ a _Krisztus_  _követhet_ arra nem _tanít_  _hogy_  _békesség_ szenvedgyék _isten_ a _gyalázat_ és a _becstelenség_  _hogy_ a _dicséret_ meg vessék és szeresék az alázatoságot anyiban a menyiben azokoság és arendek azt nékik meg engedi azt sem _olt_  _beléje_  _hogy_ magokban _megfojt_ a magokhoz valo szeretetet _hogy_  _kívánság_ meg zabolázák magokot meg vessék és _belső_ magokot utállyák _hogy_ az _isteni_ és afelebaráti szeretetet anyira vigyék amenyire akristus azt _hagy_ nékunk _hogy_ vigyük

 _Tóbiás_ a _törvény_  _oktatás_ nevelé az ö fiát valamint mostanában _oktat_ avaloságos _kereszt_ a _fia_ az _evangélium_  _tudomány_  _ha_ nékem azt fogják mondani _hogy_ az illyen _tanítás_  _jó_ a _különös_ személyeknek _de_ a nagy renden valoknak más jó _erkölcs_  _kell_  _követni_ arra reá állok _hogy_ ezeknek a magok rendekhez valokot _kell_  _követni_  _rendkívül_ valo _okosság_ is _kívántatik_  _az_  _hogy_  _megegyeztethet_ az _evangélium_  _tanítás_ azal a mivel _tartozik_ rendeknek és méltoságoknak _de_ akár mely renden lévök legyenek _ha_ a _Krisztus_  _bélyeg_ viselik _tartozik_ mindenkor a szivekben viselni azokot a szent _tanítás_ és _soha_ el nem kerülhetik _hogy_ ne _tartozik_ azokot lelki képen _követni_ és hanémelykor fel szabaditatnak _hogy_ azokot egészen _követ_ atsak _akkor_ vagyon a midön azokot _betű_  _szerint_ vévén meg nem egyezhetnek az ö rendeknek _keresztényi_  _kötelesség_ mivel lelki képen _soha_ azoktol fel nem szabaditatnak _Dávid_ és más töb szent _király_ ugy mint szent _István_ ezekröl nagy példák ezek a szentek mindenben nagyok voltak és nem szégyenlettek _sok_ féle alkalmatoságokban a szenvedö és meg aláztatot _Jézus_  _bélyeg_ viselni _ha_ a neveltetések _keresztény_ volnának az atyák nem látnának anyi _hálaadatlan_  _fi_ és _elkerül_ a _keserűség_ a melyeket _okoz_ nekik a _gyermek_ rosz magok viselése a melynek el mondhatni _hogy_ ö magok a _fő_  _ok_ 


60

A világiak _esztelen_  _tart_ avaloságos _keresztény_ 

A valoságos _kereszt_  _esztelen_  _tart_ avilagiakot mellyik _tart_  _jobban_ 

Mind az eddig valo _beszéd_  _feltévén_ a _keresztény_  _jel_ egy részínt _feltesz_ a vilagiakét is ámbár nem _emlékezik_ is a lopokrol _gyilkos_  _fösvény_  _kevély_  _tisztátalan_  _hazudó_ a rágalmazokrol a _káromló_ se a töb _fő_ vétkekröl a melyekröl azt mondgya szent pál _hogy_ a világi elmét _követ_  _mindazonáltal_  _leír_ avilági _ember_ mivel a _Krisztus_  _szerint_ az avilágbol valo _aki_ szereti a _tisztelet_  _dicséret_ a _hiábavalóság_  _gazdagság_  _gyönyörűség_  _cifraság_ maga felöl sokat álitani másokon uralkodni _kétszínű_ lenni _felebarát_  _kegyetlen_ lenni tsak magát szeretni egy szoval nem _követni_ a _Krisztus_  _Jézus_ nyomdokit

Szent _János_ apostol _kevés_ szokal _elöben_ adgya _hogy_ mitsodás avilág minden valami evilágban vagyon mondgya a _test_  _kívánság_ a szemek _bujálkodás_ és az _élet_  _kevélység_  _íme_ ezen világ _tart_  _esztelen_ mind azokot kik szánszándékal ellene mondanak a _tisztelet_  _dicséret_ ahejában valoságoknak _gazdagság_ a _java_ és a _gyönyörűség_  _aki_ magokot fel áldozák a sanyaruságoknak meg vetéseknek és a _felebaráti_ szeretetnek az a világ neveti azokot akik magokot _gyűlöl_ és meg _tagad_ senki ugy nem adhattya magát az _evangélium_ jó _erkölcs_  _követés_  _hogy_ a világiak meg ne _csúfol_ és némelykor ne üldözék ezt minden nap láthattyuk

A valoságos _kereszt_ más felöl a világiakot _tart_  _esztelen_ mert ezek nagyobra _becsül_ a mulando _jó_ a _örökkévaló_ és _hogy_ nem _követ_ azt a mit _hisz_ szent pál azt mondgya _hogy_  _esztelen_  _tartatik_ azok _aki_ az _evangélium_  _követ_  _de_ megint a világi _bölcsesség_  _esztelenség_ Isten elött már most aza _kérdés_  _hogy_ mellyik a _két_ rész _közül_  _tart_ igazábban

A világiak azt nem _tagadhat_  _hogy_ a mit az _örökkévaloság_ nagyobra _becsül_  _hogy_ a ne légyen mulandó azt nem mondhattyák _hogy_ valamely _örökös_  _jó_ remelhetnek mivel az _örökös_  _jó_ tsak azoknak _ígér_ akik a mulando _jó_ ellene mondottanak azt nem 
 mondhattyák _hogy_ az Isten vélek legyen mivel a _Krisztus_ nyilván mondgya az Attyának _hogy_ nem _könyörög_ néki a világért mijek vagyon _tehát_ egy nehány szem pillantásig _tartó_  _öröm_ a melyet meg nem hoszabithattyák _kevés_  _gyönyörűség_ a melyek _soha_ sem _tiszta_  _aki_ nem anyira _esztelen_ azok anyugodalmat _keres_ és _soha_ el nem _ér_ tsak egyedül avaloságos _keresztény_  _boldog_  _ha_ a maga nyomoruságát _megtekint_  _abban_ valoságos fel magasztaltatását is láttya azt _tud_  _hogy_ az _isten_  _teremtetik_ és még _bírni_ is fogja az _isten_ és _hogy_  _kéz_  _között_ vannak azok a modok a melyekel el nyerhese _örökös_ azt a nagy _boldogság_ mivel az Isten meg nem vonya _kegyelem_ azoktól _aki_  _teljesség_ azon _igyekezik_  _hogy_ azt el nyerhesék és azt viszá sem veszi _hogy_  _ha_ tsak mi _elsőbben_ elnem mulattyuk azt a mível néki _tartozik_ mondgya a _tridentinumi_  _koncílium_ 

A világiaknak számok a valo _hogy_  _sok_ mert _kevés_ vannak avaloságos _kereszt_ a 
 szent lélek is azt mondgya _hogy_ az _esztelen_ száma véghetetlen _de_ nézük végit a _tragédia_ az Isten azt mondgya _hogy_  _holta_  _nevetni_ és _csúfol_ öket _de_ a mi leg nyomoruságosab a _hogy_ meg fogják üsmérni a magok _esztelenség_ és meg vallyák _hogy_ a valoságos _bölcsesség_ tsak a valoságos _kereszt_  _között_ vagyon _hallgat_ mit mond a szent lélek _hogy_ ök mit fognak mondani _holta_ után látván az _igaz_  _boldogság_ Ezek _hát_ azok _aki_ valaha _csúf_  _tart_ és szidalom _hasonlatosság_ mi _balgatag_ az ö _élet_  _bolondság_ alittyuk vala és az ö végeket _tisztelet_ nélkül _íme_ mint számláltattak az Isten _fia_  _közé_ és a szentek _között_ az ö sorsok _eltévelyedik_  _tehát_ az _igazság_ utárol az _igazság_ 
 világosága nem _fénylik_ nékünk se az _értelem_ napja fel nem _támad_ nékünk _efféle_ mondanak _tehát_ a _bűnös_ pokolban mondgya a _bölcs_ 

A mint is _hogy_ az _igazságos_  _hogy_ a valoságos _kereszt_ akik az _isten_  _él_  _hogy_ el vegyék a _jutalom_ amelyet meg _ígér_ nékik az _aki_  _él_ és _hogy_ a világiak _jutalom_ nélkül legyenek mivel tsak magokért _él_ és nem lehet magokot _megjutalmaztatni_  _holta_ után már mostanában _megítél_ akár _ki_  _hogy_ kik az okosok és kik legyenek az _esztelen_ 

Vége


ENNEK A _könyv_  _tábla_ 

1 Hogy avallás _fundamentum_ világosak 1 pag

2 Mi modon _kell_  _tekinteni_ az egész világot 9

3 szükséges a _kötelesség_  _oktattatni_ 14

4 szükséges az _élet_  _megegyeztetni_ a _Krisztus_ 17

5 A _törvény_ rövideden 21

6 A _hivatal_ választásárol 26

7 A szüntelen valo _imádság_ 31

8 A _keresztényi_  _társalkodás_ 35

9 Mitsoda _indulat_  _kell_ az _isten_ szolgálni 39

10 Mi modon _kell_ Isten _elébe_ menni 42

11 Az akaratunkot a másoké alá _kell_ vetni 46 

12 A _hasznos_ sanyargatásokrol 50

13 Igyekezni _kell_ a mások üdveségin 54

14 Az utolso _óra_ valo _megtérés_ 58

15 A _keresztség_ tett _fogadás_ 62

16 A _bűnös_ valo _kegyesség_ 66

17 Az _okosság_  _erő_ és _együgyűség_ 68

18 A magunkhoz valo szeretetröl 72 

19 A penitentziának szükséges voltárol 75

20 A jó _erkölcs_  _követés_  _kedves_ 79

21 Az _ember_  _tekintet_  _kárhoztatás_ 82

22 A _tunya_  _élet_  _kárhoztatás_ 86

23 A munka _tartozás_ valo 90

24 magát szeretni és _gyűlölni_  _kell_ 94

25 mint _kell_ szeretni a _felebarát_ 97

26 senkit sem _kell_  _ítélni_ 100

27 Az alázatoságrol 105

28 A magát meg vetésröl 109

29 Az alázatosok _jutalom_ 112

30 A _keresztényi_  _kegyesség_ 115

31 Az _ellenség_ meg _kell_  _bocsátani_ 119

32 nem lehet magunktol jót _cselekedni_ 124

33 Az _ember_  _dicsőség_ 128

34 A jó _hír_ 134

35 A _dicséret_ 138

36 A meg vetésröl 142

37 El _kell_ titkolni a jó _cselekedet_ 146

38 A _békességes_  _tűrés_ 150 

39 A _kétnyelvűség_ 153

40 Az _igazság_ szeretetéröl 156

41 _csendesség_ vagyon _aki_ meg elégszik a maga sorsával 160

42 nem _kell_ a _földi_  _jó_ ragaszkodni 165

43 nem _kell_ a maga _haszon_  _keresni_ 170 

44 Az alamisnárol 174

45 A nyomorultakhoz valo szeretetröl 180

46 A _bőség_ és a szegénységröl 184

47 Az Isten rendelésiben valo _bizodalom_ 190

48 Az _idő_  _drága_ voltárol 195

49 A mulattságrol 201

50 Az _élet_ valo szeretetröl 207

51 A _betegség_ 213

52 Az _egészség_ 218

53 A _halál_ 222

54 mi légyen avaloságos _kár_ 226

55 a _hadi_  _ember_ 231

56 A _bíró_ 235

57 A perlekedésröl 239

58 A _gyermek_ 244

59 A _gyermek_ neveltetésiröl 247

60 kik a valoságos okosak 251

*

 _Trajanus_  _császár_  _küld_  _Havasalföld_ molduvaban romai _kolónia_ annak a _fej_  _Flaccus_ volt ebböl a nevböl _idő_ valachust _csinál_ mi _oláh_ neveztük

*

presentia minuit famam

El vesztettem amit _elkölt_ 
másokra _hagy_ amit _bír_ 
a meg maradot amit másoknak adtam

Semik _tehát_ az _igaz_  _érdem_ igen is nem semi mert _igaz_  _de_  _hogy_  _igaz_ lennének azt meg nem édemlették St Aug

Ezek a jó _erkölcs_ az alázatoság _tűrés_  _kegyesség_ el _kell_ szenvedni amások _fogyatkozás_  _kedvkeresés_  _jószívűség_ szánakodás másoknak _megbocsátás_  _együgyűség_  _igazságszeretés_ 

Ezek még _fényes_ Az _okosság_  _igazság_ A _buzgóság_  _kedveskedés_ alamisna _tisztaság_ a _külső_ sanyargatás az _engedelmesség_ Az álhatatoság a _földi_  _java_ meg vetése _de_ mindenek felet az _isteni_ szeretet

Melyik _jobb_ a _földtál_ anyira _becsülni_ valamint az _ezüst_ vagy is az üzöstöt tsak anyira _becsülni_ valamint a _föld_  _tál_ 

�	 matth 7 13 luk 13 24

�	 rom 1 20

�	 hebr 1 1

�	 joan 15 22 et 24

�	 2 cor 5 6

�	 act 4 20

�	 1 joan 1 1 act 10 40

�	 joan 4 42

�	 matth 12 39

�	 joan 20 29

�	 2 Cor 1 5

�	 mark 16 2

�	 luk 16 31 joan 1 5 idem 15 8

�	 idem 1 5

�	 joan 1 17

�	 deut 33 3

�	 joan 3 19

�	 _jobb_ 38

�	 _jobb_ 38

�	 prov 8 3

�	 ps 108 8

�	 rom 1 20

�	 _jobb_ 8 13 24 13 37 12

�	 matth 13 29

�	 joan 5 28 et 29

�	 matth 17 10

�	 1 petr 5 8

�	 joan 12 31

�	 rom 1 17

�	 ps 28 18

�	 jac 1 23

�	 prov 6 21

�	 deut 6 7

�	 rom 11 18

�	 luk 23 11 19

�	 matth 7 9

�	 matth 3 10

�	 matth 25 41

�	 matth 5 20

�	 matth 5 48

�	 matth 23 10

�	 eph 11 20

�	 matth 7 24

�	 1 petr 4 2

�	 coll 3 17

�	 rom 12 14

�	 matth 16 24

�	 matth 12 30

�	 joan15 10

�	 rom 8 29

�	 eph 4 7

�	 1 Cor 12 4

�	 jac 11 17

�	 gal 5 6

�	 tob 4 16

�	 matth 7 12

�	 1 petr 4 10

�	 ps 36 27

�	 philip 1 11

�	 joan 15 12

�	 idem 17 23

�	 idem 3 16

�	 1 joan 4 10

�	 joan 17 21

�	 matth 13 44

�	 11 10

�	 éfés 4 8

�	 joan 8 42

�	 idem 15 16

�	 hebr 5 4

�	 1 tim 3 2

�	 ps 104 15

�	 rom 8 33

�	 matth 5 13

�	 luk 18 1

�	 1 Cor 10 3

�	 act 17 18

�	 ps 103 25

�	 rom 11 4

�	 ps 69 2

�	 _Judit_ 9

�	 luk 11 1

�	 matth 18 19

�	 joan 14 15 16

�	 matth 15 8

�	 matth 6 6

�	 philip 3 20

�	 matth 17 34

�	 joan 3 31

�	 philip 3 20

�	 matth 12 36

�	 joan 8 47

�	 luk 14 32

�	 ps 108 112

�	 2 cor 4 17

�	 rom 9 3

�	 rom 8 15

�	 1 joan 4 18

�	 1 Cor 15 22

�	 matth 15 8

�	 phi 2 12

�	 ps 99 2 ps 2 11

�	 Coloss 2 14

�	 1 cor 11 29

�	 Ecclis 7 40

�	 matth 7 21

�	 idem 12 49

�	 joan 4 34

�	 matth 25 40

�	 rom 15 2 3

�	 eph 5 21

�	 luk 12 47

�	 joan 6 38

�	 luk 9 23

�	 matth 5 48

�	 luk 18 12

�	 matt 23 14

�	 matt 6 16

�	 matt 23 23

�	 Isai 58 5

�	 salézius st _Ferenc_ 

�	 lamen 3 30

�	 matt 18 6

�	 joan 3 6

�	 eph 5 2

�	 1 petr 4 8

�	 joan 4 7 15

�	 exod 32 32

�	 1 cor 13

�	 ecclis 17 12

�	 matth 25 13

�	 matth 24 38

�	 thes5 2:

�	 prov 1 24

�	 Isai 1 14

�	 Isai 1 13

�	 ézék 13 16

�	 gal 3 27

�	 rom 6 3

�	 matth 5 19

�	 matth 18 17

�	 idem 15 16

�	 Eccl 17 12

�	 2 Cor 3 8

�	 matth 9 12

�	 ibidem

�	 matth 21 31

�	 eph 4 15 16

�	 joan 4 7

�	 luk 23 34

�	 luk 12 4

�	 1 petr 5 9

�	 rom 16 19

�	 2 cor 14 20

�	 matt 18 3

�	 2 tim 3 12

�	 ps 74 3

�	 isai 64 6

�	 Eccl 9 1

�	 1 joan 1 8

�	 ps 74 3

�	 matth 3 2

�	 luk 13 3

�	 1 cor 4 4

�	 ibid 9 27

�	 matth 11 12

�	 ibid 30

�	 ibid 28

�	 matth 8 19

�	 cant 8 6

�	 hebr 12

�	 joan 12 24

�	 luk 17 10

�	 luk 14 18

�	 mark 8 38

�	 ps 68 8

�	 act 7 51

�	 éfés 4 30 rom 1 16

�	 _II_ tim 1 7

�	 matth 10 32

�	 1 petr 4 16

�	 act 5 41

�	 _Fülöp_ 3 8

�	 hebr 12

�	 matth 10 38 mark 8 34

�	 luk 9 23

�	 act 5 41

�	 act 16 25

�	 2 cor 8 2 colos 1 24

�	 hebr 10 34

�	 jac 1 2

�	 1 petr 4 12 14

�	 matth 5 10 11 12

�	 luk 6 24

�	 luk 16 25

�	 _Fülöp_ 1 29

�	 luk 24 26

�	 Col 1 24

�	 gen 3 17

�	 rom 5 12

�	 tracta a _barát_ munkájárol

�	 2 thes 3 10

�	 ps 16 15

�	 joan 12 25

�	 luk 16 10

�	 matth 22 39

�	 joan 15 12

�	 matth 7 12

�	 luk 14 25

�	 matth 7 1

�	 luk 6 37

�	 hebr 10 31

�	 ps 38 2

�	 matth 11 29

�	 _Fülöp_ 11 8

�	 Isai 53 2

�	 hebr 12 2

�	 matth 13 31

�	 idem 18 3

�	 rom 12 16

�	 Eccli 19 23

�	 1 cor 4 7

�	 sess 6

�	 _Fülöp_ 11 13

�	 luk 10 21

�	 jac 3 1

�	 Eccli 3 20

�	 Eccli 32 20

�	 matth 23 12

�	 prov 11 2

�	 prov 29 23

�	 luk 20 46

�	 Eccli 20 11

�	 matth 10 30

�	 matth 11 29

�	 matth 5 4

�	 cor 13 4

�	 prov 15 1

�	 jac 8 13

�	 ephes 6 5

�	 Isai 42 1

�	 luk 1 3 8

�	 matt 6 14

�	 eccli 28 1 2

�	 matt 5 23

�	 Ecclis 28 3 4 : 5 6 7 8

�	 matt 18 35

�	 rom 7 19

�	 ibid 8 20

�	 jac 4 13

�	 ps 21 7

�	 matt 20 25

�	 joan 5 44

�	 joan 8 50

�	 luk 16 15

�	 prov 15 30

�	 _Fülöp_ 4 8

�	 prov 14 2

�	 2 Cor 6 4

�	 matt 26 2

�	 petr 4 13

�	 idem 14

�	 matt 11 12

�	 prov 27 21

�	 Eccli 15 10

�	 joan 5 44

�	 luk 6 26

�	 gal 1 10

�	 prov 18 4

�	 eccli 11-30

�	 idem 24 8

�	 idem 11 9

�	 rom 8 29

�	 ps 21 7

�	 luk 9 55

�	 matth 8 32

�	 petr 4 14

�	 gal 6 14

�	 matth 6 2

�	 luk 14 13

�	 ecclis 2 5

�	 prov 14 29

�	 prov 19 11

�	 Eccli 2 21

�	 prov 16 32

�	 Ecclis 5 17 idem 2 14 idem 28 14 prov 8 13

�	 ac 3 2

�	 jerem 10 10

�	 1 petr 2 : 20

�	 Eccli 14 9

�	 prov 27 20

�	 ps 16 15

�	 matth 6 24

�	 matth 6 9

�	 1 tim 6 10

�	 colos 3 5 jac 1 9

�	 prov 15 27

�	 luk 6 3 matth 5 42

�	 rom 13 8

�	 matt 19 24

�	 act 5 38

�	 2 thes 3 13 1 Cor 10 33

�	 deut 15 7

�	 matth 6 2

�	 matth 6 3

�	 matth 10 8 luk 6 38

�	 luk 11 41

�	 luk 16 9

�	 tób 15 9

�	 matth 12 44

�	 luk 4 18

�	 gal 6 17

�	 sap 6 7

�	 matth 5 3

�	 prov 30 9

�	 luk 16 12

�	 jac 5 1

�	 hebr 12 6

�	 philip 4 12

�	 rom 8 28

�	 ibidem

�	 rom 8 32

�	 ps 46 9 _jobb_ 28 41

�	 ps 144 15

�	 ps 36 21

�	 matth 5 45

�	 matth 6 25

�	 joan 6 27

�	 matth 15 32

�	 ephes 5 15

�	 matth 12 36

�	 Ecclis 17 1

�	 idem 4 23

�	 matth 25 12 matth 24 15

�	 jerem 4 23

�	 ps 75 6

�	 matth 25 26

�	 luk 10 42

�	 joan 8 12 idem 1 9

�	 ps 118 105

�	 Eccles 12 8

�	 phi 4 4

�	 tob 9 12

�	 act 2 46

�	 _jobb_ 1

�	 Ecclis 1 12

�	 sap 8 16

�	 Eccli 30 23

�	 2 Cor 1 8

�	 1 cor 15 19 rom 12 12

�	 _jobb_ 7 1

�	 idem 3 22

�	 ps 19 5 phi l 21

�	 matth 16 23

�	 Eccli 31 2

�	 tob 11 12

�	 idem 12 13

�	 luk 21 34

�	 eccles 5 2

�	 Eccli 31 23 25

�	 jud 16 30

�	 macca 6 4

�	 ps 137

�	 luk 11 27

�	 matth 5 3

�	 luk 7 24 45

�	 1 petr 2 18

�	 ps 143 1

�	 prov 20 18

�	 Eccli 3 20

�	 jac 3 1

�	 ps 8 10 1 reg 16 7

�	 matth 18 5

�	 idem 25 40 45

�	 ps 105

�	 rom 12 18

�	 deut 7 4

�	 ps 8 3

�	 joan 17 9

�	 Ecc 1 15

�	 sap 5 3



