A VALOSÁGOS KERESZTÉNYEKNEK. TÜKÖRE
493


ELÖL JÁRÓ BESZÉD.
494

A Valoságos keresztényeknek Tüköre
496

A VALOSÁGOS KERESZTÉNYEKNEK. TÜKÖRE

Pater juste. mundus te non Cognovit.

joan. 17. 25.

1749 Rodosto


ELÖL JÁRÓ BESZÉD.

Az olyan embereknek szokási, akik nem avallás szerént viselik magokot, ki mondhatatlan. aleg okosabbak is arrol tsak igen gyengén irhatnak. mivel. az el tévelyedésnek uttyai veghetetlenek. a midön pedig el hagyák arendet. a menyi fö, anyi féle út. és innét származnak evilágban. az a tsudálatos sok féle elme. tartás, hajlandoság, és a külömbözö szokások.

Tsak egyedül az Isten. aki mindenkor ugyan azon mindenüt, valahol uralkodik, azért az, igen haszontalan és semire kellö munka, azt reménleni., hogy le lehesen irni az embereket., ugy a mint vannak. de a bizonyos. és hasznos munka. azt le irni. a mitsodásoknak kellene lenniek. mindnyájoknak. ugy mint kristus tanitványinak.

Esze szedvén mind azokot a tudományokot., a melyeket nékünk adot az Évangyéliumban., mindenkor. tekélletesnek, mindenkor egy aránsunak talállyák. a valoságos keresztyéneknek. meg változhatatlan szokását. a mely nem engedi hogy az emberekben. valamely olyas külömbözés legyen, egyik a másikátol, mert a kristus mindenkor egy mindenikben.

A valoságos keresztyéneknek. ugyan ezen szokását. vagy jelit. (character) akarták tehat rövideden. le irni ebben a könyvben. hogy pediglen az világosabban ki tessék., szükséges volt egy részit elleniben tenni, a rosz keresztyének. szokásinak. nem az olyan otromba vétkekröl szollok., a melyeket még avilágiak is kárhoztattyák, hanem tsak a jó erkölcsröl valo tsalando gondolatokrol szollok, a melyekben gyakorta vannak az emberek., és azokrol afogyatkozásokrol, a melyeket. aköteleséginkröl valo tudatlanság. és a magunkhoz valo szeretet rejtik el elöttünk. a melyek mind azon által, ellenkeznek. a fö részeivel, a keresztyéni tudomanynak.

fel tették tehát elöre a fogyátkozást, vagy a szines jó erkölcsöt, a mely ellenkezik azal. a miben áll. a valoságos keresztyeni szokás. vagy jel, ezen két ellenkezö dologbol. mint egy hasonlitást tsináltanak. és tsak rövideden. az igasságok bizonyitásit is fel tették. Mint hogy pedig ezek az reflexiok sok féle dolgokrol vannak. a melyek egészen külömböznek egymástol. azért, az olvaso meg nem ütközik azon ha láttya, hogy a mely reflexiok. egy mást követik leg gyakortáb. semmi szövettségek nintsen egymásal; azt a szövettséget. nem is kel keresni. az illyen meg röviditet munkában, hanem tsak azt kel kivánni, hogy mindenik reflexio igaz legyen. és hogy az igazság az melyet fel tészen, meg egyezék. a keresztyéni valásal.

A mint is nem kel azokot egymás utan olvasni. valamint a historiát, mivel azok ugy mondván., mindenik keresztyéni jó erkölcsnek. rövideden. tsak a veleje, és a melyekböl lehet egyet, vagy kettöt ki venni. egyszere. és meg visgálni abbol mint tselekedtenek. az el töltöt idökben. mint tselekesznek. a jelen valo napokban és hogy mint kellesék tselekedni jövendöben.

Nem fognak talám semmit is látni ebben akis könyvben olyat. a mit nem láthattak volna más egyéb jó könyvekben; mind azon által. azt gondolták,. hogy talám még valamely hasznára lehet közönségesen a hiveknek., hogy ha ugyan azon dolgokot ilyen uj forma alát adgyák elejekben.

Ebben a munkában lévö igasságokra valo nézve. azt fogják mondani kéttség nélkül. hogy igen kevés keresztyének fognak üdvezülni. de hogy lehesen el távoztatni ezt a mondást.,? mivel etellyeségel. meg egyezik az Évangyéliumal. miért is kellene abban kételkedni, hogy a 
 választottak száma oly kevés, mivel azt, sok helyt mondgya nékünk a kristus, azt mondgya. hogy az életre vivö kapu keskeny, az uttya annak nehéz. és hogy kevesen talállyák azt meg.

Ezek a szent lélektöl származot igazságok. meg üsmértetik velünk, mitsoda roszat okoz a magunkhoz valo vak szeretet. meg is vettetik velünk azt, a mit leg inkáb betsüllünk magunkban. az Isteni és a felebaráti szeretetre inditnak minket meg utáltattyák velünk magunkot. és a világi tartásokot, és meg üsmértetvén velünk, hogy nem vagyunk valoságos jó erkölcsüek. bé töltenek minket állando alázatoságal, a mely fundámentuma. egész vallásunknak.

Meg üsmértetik azt is velünk. hogy mitsoda szükseges szüntelen vigyázni magunkra, mitsoda szükségünk vagyon a kegyelemre, hogy jót tselekedgyünk. és az irgalmaságra, hogy el töröllye azt a fogyatkozást. mely abban a jóban találkoznék. a melyet tselekeszünk

A Valoságos keresztényeknek Tüköre

1.

Tsak nem mindnyájan. a keresztények azért követik inkáb a magok vallásokot. mint sem valamely más félét mert abban születettek. és neveltettek.

A valoságos keresztény pedig. aki atanulást szereti, meg visgálva követi vallását. mert abban világos bizonyságokot talál.

A mi hitünknek leg elsö fundámentuma az, hogy meg tudgyuk. miért avallás a melyben vagyunk. valoságosab a más félénél, avallás dolgában, ugy más dologban is, a mit agyermekségben. és a neveltetésben az elménkre veszünk, a bennünk kemény gyükeret vétt. mind azon által. az ollyanok kik tsak azért követik vallásokot. mert abban születettek. vagy neveltettek, rend szerént gyengék hitekben, hogy ha tsak az Isten különösön valo malasztival meg nem erösitti öket, Minden kereszténynek, aki az oktatást szereti, ókal kel vallását követni, és hinni akristusban. azért, mert az okoság akarja. hogy hidgyenek ö benne, Együgyüség volna azt gondolni, hogy nem kel a vallásrol. okoskodni. mint ha avallás tartana az okoság visgálásátol, avaloságos dolog, hogy nem szabad okoskodni a titkokról. és azokot akristusban. és azö anyaszent egy házaban valo hit által kel hinni, de szükséges magunkal el hitetnünk az 
 okoság által, avaloságos okokot. amelyek ara kénszeritnek. hogy hidgyük akristusnak Istenségit. mivel azután könnyen vethettyük magunkot. mind az alá, amit nékünk ki nyilatkoztatot., ugyan ez is tészi az embert valoságos kereszténnyé.

Az Istenségnek azon a sugárán kivül. amelyet azIsten munkái által. oly fényeségel teszi az emberek szemei eleiben világ kezdetitöl fogvást. és a mely vétkeséké tészi öket, szent pál szerént. hogy ha nem keresik, vagy nem ditsöitik annak avilágoságnak eredetit., azokon a jövendöléseken, és tsudákon kivül, a melyeket egy más után láttyuk az irásokban. az elsö embertöl fogvást. és a melyeknek bizonyságit. oly nagy szorgalmatoságal. tarttyák meg magok is a sidok., Az Isten az utolso idökben. elküldé nékünk afiát, a kinek oly világosagal mutatta ki 
 Istenségit. hogy tsak a világi elme. nem üsmérheti meg ötet, akristus azt mondgya nékünk, 
 szolván a sidokról: Ha el nem jöttem volna, és nékik nem szollottam volna. Ha a tselekedeteket nem tselekedtem volna közöttök. melyeket senki más nem tselekedet, bünök nem volna, most pedig menttségek  nintsen az ö bünökröl., ezekböl a szokból azt hózhattyuk ki, hogy ha a kristusnak Istensége. oly erösen meg nem bizonyitatot volna. a mint meg bizonyitatot, nem lett volna vétek benne nem hinni. de egy szers mind azt is meg bizonyittyák a fellyeb valo szók. hogy az okok, a melyekért hinni kel a kristus Istenségit, oly nyilvánságosok. és valoságosok. hogy a jó értelemnek el kel azt magával hitetni, és hogy nintsen menttsége annak. aki arra nem hajol.

A prophétiák, a melyek meg igérték a kristust, a melyeknek minden tzikelyben valo bé tellyesedéseket láttuk. a mely jövendöléseket tett akristus. azokot láttyuk a sidokon; az ö tsuda tételei, fel támadása. a szent léleknek láthatoképen valo le szállása, aki egyedül ada eröt az apostoloknak: mind ezek olyan dolgok. amelyek meg bizonyittyák akristusnak valoságos Istenségit,. és mind azok abizonyságok, kik életeket fel áldozták. az ö fel támadásárol. valo vallás tételekért. mind ollyan mártyromok. akik külömböznek atöbbitöl, illyeneket semmi féle historia nem ád elönkben. a több mártyromok a hiteknek ereje által szenvedtek 
 martyromságot, de azok akik látták a kristust. és a kik szent pál szerént ött százan valának. 
 martyromságot szenvedtenek. a fel támadásnak látásáért, és mind ezek látó bizonyságok valának. bennünket még ölethetz. mondák ezek, de azt meg nem tilthatod nékünk hogy azt ne 
 mondgyuk a mit hallottunk, a mit szemeinkkel láttunk. és kezünkel tapasztaltuk., mi akristust fel támadása után láttuk, véle beszéllettünk, véle ettünk. már mi most nem a 
 profétákra valo nézve hiszünk öbenne., mivel mi láttuk. és hallottuk ötet, ezek ollyan dolgok, a melyeket mi meg nem tagadhattyuk. a mint is hogy, egy sem tagadta meg közüllök. ugyan akristus Jésusnak fel. támadásárol valo bizonysagokal. változtaták meg az egész föld szinét. ezek. az alá valo. tudomány, és fegyver nélkül valo emberek, döjtöttök le a 
 bálványokot. téritették meg akirályokot, a filosophusokot. és az országokot. ök látták, és bizonyitották azt akülönös tsudát avaloságos jonásrol, aki el temetetet, és harmad napjára fel támadot. akristus azt bizonyittya nékünk, hogy más jel azon kivül nem adatik. azok, akik azt 
 látták. hitték is mind magokért, mind érettünk, de boldogok azok kik nem látván, azt hiszik.

Hogy ha akristus valoságal fel nem támadot volna. és a tanitvánnyi ötet nem látták volna fel támadása után, tsalárdság lett volna adologban, a tanitványi is meg tsaltak volna, Leheté azt értelemel meg is gondolni, hogy anyi ember magára válalta volna egy hitetönek adolgát, hogy mindnyájan meg is hallyanak azért, hogy valamely ki gondolt fel tamadásrol, bizonyságot tegyenek., és azt erösittsék, hogy az a hitetö Isten volt; soha az emberi elme, az illyen hihetetlen dolognak helyt nem ád, és ha szinte találkozot volna is egy közöttök olyan, esztelen. aki illyen tsaladságokot erösitet volna, leheté azt meg fogni, hogy anyi sok számu hamis bizonyságok közül, valamelyike meg nem vallotta volna az igazságot a kinzásokban, holot semmi reménség nem volt ajutalomra.

A kristus jesus fel tamadása, világosan. meg bizonyitatván, ezen meg gyözhetetlen bizonyságok által, ebböl akövetkezik, hogy a mi okoságunknak el kel magával hitetni, hogy ö nem hitetö volt. hanem Isten, a mint maga is meg mondotta nyilván, hogy ö Isten volna. ez igy 
 lévén. avaloságos keresztény. okoságal veti minden értelmét. azok atitkok alá. amelyeket ez az ember. s’ Isten nyilatkoztatot ki néki, akár mely ellenkezöknek tettzsenek is lenni az 
 emberi okoságal; ugyan az okoság is viszi arra. hogy az anyaszent egy ház alá vesse magát, látván azt világosan. hogy aztot akristus fundálta, meg is igérte. hogy soha el nem hadgya. 

A keresztényi tudománynak szenttsége is. igen hatalmas bizonysága a mi vallásunk. igaz voltának, mivel a mint meg láttyuk ezután, semmi roszat nem tselekedhetnének, hogy mindgyárt avallás az ellen ne állana. semmi jót nem tselekedhetnek. olyat, a mely ha tsak valamiben is. aláb valo ne légyen. annál atekélleteségnél, mint a melyet a kristus kiván töllünk., ez olyan Isteni jel, a mely fel nem találkozik. semmi más féle tudományban valaki azért nem engedelmeskednék annak., a mit mojses, a proféták. a kristus. és az apostolok 
 hagytak nékünk, a hihetetlenné lenne, ha szinte a halottak fel támadván, oktatnák is, A kristus. avaloságos világoság a vilagban jött, hogy meg világosittsa a setéttséget. A szent lélek, elegendö képen, meg üsmértette avilágal. mitsoda vétek akristusban nem hinni. 
 azigasságot, a melyel tellyes volt. minden tselekedetiben, és beszédiben, és az itéletet. a 
 melyet követet. a világ fejedelmén, tsak a vakok, vagy akik a setéttségben maradnak. vagy tsak a világi szem. nem láttya ezt a világoságot., mind azok, akiknek magok viselése tiszta. és akik az igazságot követik, könnyen meg külömböztetik, hogy ha akristus tanitása az Istentöl 
 vagyoné. azok, akik azö lábaihoz közelgetnek, mondgya az irás, azö tudományának 
 folyását veszik. De az emberek. jobban szerették a setéttséget mint sem avilágoságot. a mely e világban jött. hogy öket meg világosittsa, ugyan ezért is itéltetnek meg, mondgya az üdvezitö.


2.

Sokan az emberek közöt. tsak. a láthato. és a materialis világot szemlélik és visgállyák.

A valoságos kereszteny pedig, mindenek felet. a lelki vilagot szemléli.

Minek elötte, a keresztényi köteleségeket meg visgállyuk, szükseges meg tekintenünk. hogy avaloságos keresztény mire fordittya mind azokot adolgokot. melyek azö szeme eleiben mennek. atesti keresztenyek olyanok mint a sidok, kik tsak a földi jókot tekintették és szerették, ugyan tsak. ezekre tzéloz. mostanában is. minden üsmerettségek, elmélkedések, és indulattyok. tsak nem mindnyájan akeresztények, tsak a tsillagokot, a földet, atengert, az 
 embereket. és az oktalan állatokot tekintik. és semmit nem egyebet. De azt halgassák. hogy mit monda az Isten jóbnak, és mitsoda formában adgya szemei eleiben mind azt, valami 
 tsudálatos, és Isteni a természetben. mind a leg aláb valo állatokig., mitsoda külömbségek találtatnak. mind azö termetekben, mind az ö szokásokban, akikben az Isten gyönyörüségel 
 mutatta ki jeleit mindenhatoságának, mind azok olyan tsudálatos dolgok, amelyek az elmét 
 kénszerittik meg üsmérni az ujját annak a hatalmas munkásnak, és szüntelen tsudálkozva kel mondani Dávidal. mely tsudálatosak uram ate munkáid, mindeneket nagy böltseségel teremtettél, mind ezeket amunkákot tsak testi szemekel tekénteni, annak gorombának kellene lenni, vagy esztelennek. ha azokot tsak történet szerént valo dolgoknak tartaná lenni, a melyet meg nem lehetne egyeztetni az értelemel, és azok az állatok. oly tsudálatosan vannak alkotva. hogy ugyan nehéz. lelki párát. hogy nem tulajdonithatnak, némelyeknek közüllök, ajób könyviben meg lehet látni. avilágnak tsudálatosan valo le irását, amelyben meg láthattyák az emberek. ateremtönek, mindenhatoságát. rendelésit, és nagy gondgyát. ha a magában valo meg egyezése. ennek a láthato, vagy materialis világnak tellyeségel meg bizonyittya. hogy nem történetböl valo alkotmány, az anyaszent egy háznak, vagy is alelki világnak egyesége nem aláb valo képen tündöklö, és láthato. az egyeség, és ahasonlatoság mely az ó, és az uj testámentum közöt találtatik, szintén ugy a szemiben ütközik egy keresztenynek, valamint a napnak. tsillagoknak, szép rendel valo folyások.


 A valoságos keresztény meg üsméri aláthato dolgokban. az Isteni kezet. a mely azokot alkotta, és amely azokot tarttya, tsak az Istent tekinti minden teremtett állatban. melyek 
 szemei elött vannak, láttya avilágnak tengelyét. mely az ur munkája. meg hajolni az ö hatalma alat. és a föld felet valo felhöket. kik követik annak akarattyát. ki azokot vezeti; láttya meddig terjed, a filosophusoknak meg határozot elméjek, és atzélt, ahol az okoságnak engedelmeskedni kel. a hit, meg üsmérteti véle, a földnek porában, a meg holt sok számu embereknek hamvát, akik is készen vannak. meg halhatatlan formát venni magokra. leg elsö 
 parantsolattyára teremtöjöknek. amidön az embernek fia el fóg jöni, hogy meg visgállya mindenikének tselekedetit. és el válasza akonkolyt a jó magtol. Mivel eljö az az idö, amelyben 
 mind azok, kik a koporsokban vannak, meg fogják hallani az Isten fiának szavát; És mind azok, kik jó tselekedeteket tselekedtenek, akoporsokbol ki kelvén, az örökké valo életre fel támadnak, ugy azok is kik rosz tselekedeteket tselekedtenek. azokból ki kelnek, fel támadván karhozattyokra, Addig amég, aközönségesen valo fel támadásnak nagy titka, és nagy tsudája véghez menyen, ugyan azon hit ki nyilatkoztattya a kereszténynek, az Istennek lelke mint 
 munkálodik a szent lelkekben, a menyei lelkek vigyázván szüntelen körüllöttunk azö parantsolattyábol, és az ö irgalmas keze, mely aválasztottakot vezeti. ki gondolhatatlan, és meg foghatatlan utakon, láttya el fáradhatatlan serénységit az ördögnek, aki maga után vonnya 
 abünösököt, és aki azt keresi szüntelen. hogy el nyelhese mindnyájan az embereket; akeresztény azt is lattya, hogy mitsoda nehéz. ateremtet dolgokal. élni. ragaszkodás nélkül, a miolta, az elsö embernek vétke. mind azokot annak hatalma alá vetette., a kit a kristus. világ 
 fejdelmének nevezi. a tsalárd jókot fel fedezi, és fel keresi azt, a mi akeserüségekben üdveséges, érzi magában az emberi szivnek meg romlását, és akegyelemnek erejét, a mely egyedül emelheti fel. ha elesik, üsméri lelkének gyengeségit, és a tiszta imádságoknak hathatoságát. kérvén az Istennek segittségit, által láttya atitkokban mind azt. valamit a kristus tanyitot nékünk, egy szoval. mindenekben. tsak ezen lelki világ szerént tselekeszik, amelyet néki a hitnek szemei olyan jól ki nyilatkoztattyák, valamely jól lehet látnia földi dolgokot. hogy ha aláthato dolgokhoz. hajol, nem egyébért, hanem. mint olyan modokhoz. melyek arra rendeltettek., hogy a láthatatlan dolgoknak üsméretire emellyenek minket, és ezen üsmerettségböl fel menyen az Isteni szeretetröl valo nagy parantsolatnak bé töltésire, mivel kitsoda üsmérheti ötet, hogy ne szeresse.?

Ihon ezt nevezi szent pál. ahitböl valo életnek. mitsoda nyomoruságban vannak az ollyanok, 
 kik tsak a testi állatokrol. valo gondolkodásban., és azoknak birasában foglallyák a lelkeket.,? az Isten ö nékik olyan lelket adot, akinek lehet magát táplálni Isteni gondolatokal. mind azon által azt tsak földi gondolatokal legeltetík, Az ember meg nem foghattya a maga nagyságát: ö hasonlit az állatokhoz. és azokhoz hasonlová lészen; tsak aromlando, és 
 veszendö jók után fut, amelyek ötet semmi meg maradando boldogságra nem viszik, de söt még ellenben. az örökös nyomoruságra vezetik.


3.

Sokan akeresztények. közül. hasonlitnak. az ollyan esztelen követekhez. a kik el nem akarnák olvasni hogy mi vagyon a parantsolattyokban, és akik el tekozlanák, a követtségre vet fundust.

A valosagos keresztény pedig, olyan okos követ, aki szüntelen aparantsolatrol. gondolkodik, és aki fejdelmének tiszteletire fordittya a fundust. melyet vett tölle.

A leg közönségeseb, és a leg meg foghatatlanab vaksága. tsak nem mindnyájan az emberekneka. hogy igen keveset gondolnak aköteleségek meg tanulásával; ök evilágra küldettettek, azt tudgyák. hogy itt kevés mulatások lehet, még is nem igyekeznek meg tudni azt. hogy itt mit kel tselekedni. Az ö kiralyok, attyok, a világra küldi öket, elegendö tálentumot is ád nekik, az ö követtségekre. de ök viszá élnek azokal atálentumokal, elejekben adgya atörvényt hogy azt meg tarttsák. meg magyaráza nékik minden akarattyát az Évangyéliumban; de azt nem olvasák, vagy ha olvasák is nagy hidegségel. és bé töltik a szent 
 jakab mondását. hogy meg nézvén magokot abban a szent tükörben, el felejtik, mihent annak hátat fordittanak, a mocskot. melyet magokon láttak volt, Az az atya, elejekben adgya testámentumát. a melyel örökösinek fogadgya öket. bizonyos okok alat, ök pedig nem olvasák, se parantsolatit, se leveleit, se atestámentumát annak a hatalmas Atyának, és el mulattyák meg tudni azokot az okokot. a melyek. vagy az örökségében teszik, vagy onnét ki rekesztik öket., minden nap kiálttyák nékik. nyisátok meg azt a testamentumot, a melyet az Atyátok vérivel petséttlette meg, és anyi sok bizonyságoknak vérekel. kik ötet meg halni látták ti érettetek, meg fogjátok látni hogy mint vesztitek el azt a drága örökséget. a mely néktek rendeltetet volt, de ök ezen fel nem indulnak., leheté azt meg fogni. hogy az emberek anyira el merüllyenek az esztelenségben? mivel abban más mód nintsen, vagy azt meg vallyák hogy nem keresztények. vagy hogy, esztelenek azért, mert magokot nem oktattattyák a keresztényi köteleségekre. mind azon által, a föld tele. az illyen vázhoz hasonlo keresztényekel.

vannak olyan kevés számu keresztények, kik magokban által láttyák, hogy a leg föveb köteleségek abban áll, hogy szüntelen olvasák az attyok testámentumát; hogy nagy szorgalmatoságal, és tisztelettel. vegyék magokban. a benne lévö oktatásokot, hogy atudosokal. magokot meg világositassák. és meg magyaráztassák. leg kisebik részit is annak. a mi abban homályos volna, és valamint az Évangyéliumi jó szolgák. a nyereségre adgyák a külömb féle tálentumokot, a melyeket vettek. az Isteni törvénynek követésire. meg tsalná. magát aki azt gondolná. hogy elegendö avallásnak tsak némely részeit meg tudni. a keresztények tartoznak meg tanulni. vagy magokot oktattatni, minden köteleségekre, és ez a 
 köteleség továb terjed mint sem gondollyák, halgassák mit mond maga az Isten nékik: Az én törvényem. ate szivedben légyen., mindenkor szemeid elött légyen. ted a nyakad körül, és 
 kössed azt a karjaidra. arrol gondolkodgyál, mind napal. mind éjel, Elmélkedgyél. az én igéimröl házadban ülvén, és uton járván. irjad azokot a házad küszöbire, és ajtaira, tanittsad ezekre fiaidot, és magyarázd meg néki., mi végre rendeltem a Céremoniákot az illyenekben foglalták tehát magokot a szentek, és mi is tsak igy remelhettyük. azt az örökös örökséget. amely igéretben vagyon


4.

Az emberek azt tarttyák. hogy vagyon okok, keresztényeknek nevezni magokot. a midön a titkokot hiszik, és a vallásnak részeit, külsö képen követik.

A valoságos keresztény. mind azt semminek számlállya, hogy ha tsak. mind külsö, mind belsö kepen nem követi a példákot. melyeket a kristus adot nékünk.

visgállyuk meg még az ollyan rosz féle keresztényeket., a kik sokat tartanak magok felöl, olyan szin alat, hogy tudgyák köteleségeket, de akik valoságal tsak olyan állapotban vannak. 
 mint akik nem tudgyák; nem elég atitkokot hinni., nem elég olvasni, és halgatni atörvényt, 
 mert valamint szent pál mondgya. azok akik atörvényt halgattyák. nem lesznek azal igazak Isten elött, de tsak azok igazulnak meg, akik azt követik. A farisaeusokot, és a doktorokot nem vadolták azal, hogy a törvényt nem tudták volna, ök annak minden részit tudták, mind azon 
 által, akristus. szüntelen valo átkot mondot reájak, mert nem követték azt a mit tudtak és hittek. és a mire másokot tanitottanak. szent jakab apostol. arra tanyit minket. hogy az ördög is 
 hiszi amit mi hiszünk. de a hit, tselekedet nélkül meg holt hitt, valamely fa jó gyümöltsöt 
 nem hoz. ki vágattatik. és meg égettetik. A midön akristus azt fogja mondani. menyetek el átkozotak az örökké valo tüzre., nem azt fogja nékik mondani. mert nem hittetek, hanem azt, 
 mert az irgalmaságnak tselekedetit, nem követtétek. hogy ha tsak. nem bövségeseb. ati igasságtok. az irás tudokénál, a menyeknek országában bé nem mentek: Legyetek tekélletesek. 
 mondgya az üdvezitö, valamint ati menyei Atyátok tekélletes: Ezt a tekélleteséget ugy nyerjük meg. hogy ha meg egyeztettyük életünket. akristuséval; Mi nékünk tsak egy 
 doktorunk. és mesterünk vagyon. aki is akristus. ö nála vagyon egyedül az örök életnek 
 igéje. ö egyedül az a nagy szegelet kö, a melyen áll, a keresztényi egész épület. szükséges 
 minden okos embernek erre a köre épitteni, ugy hogy amidön az esök. az árvizek, és a szelek a házunkra jönek. el nem esik, mert a köre vagyon épitve. A kristusra kel hát épitteni., 
 ugy kel gondolkodni valamint akristus, ugy kell beszélleni valamint akristus, ugy kell tselekedni valamint akristus, és azö nevében. ezt hadgya nékünk az apostol, egy szoval 
 akristusban kel öltöznünk, A ki utánnam akar jöni, engemet kövessen, a ki velem nintsen. 
 ellenem vagyon, és aki velem nem gyüjt, a tékozol. Ez igy lévén, akik akristust nem 
 követik, azok véle nem egyesek. olyanok. valamint az ágak. melyek nintsenek a szöllö 
 tökéhez foglalva., gyümölcsöt nem hozhatnak., meg száradnak. és atüzre vettetnek, mert 
 mondgya akristus. mi semmit nem tselekedhetünk nála nélkül. szent pál pedig arra tanit. 
 hogy tsak azok üdvezülnek. akik hasonlitnak az Isten fiához, a mi urunk Jesus kristusunknak ábrázattyához.

Mind ezekböl láthatni tehát. hogy tsak egyedül ahit nem elegendö az örökké valo ditsöség el nyerésire, hanem tellyeségel szükséges akristus életét követni, kiki találhat abban. a maga 
 rendéhez képest. sok féle példát., mert noha a sok féle tálentum, (vagy ajándék.:) melyet az Istennek lelke adgya nékünk. sok féle köteleségekre kötelez, de tartozunk mindenkor ugyan 
 azon lélek szerént viselni magunkot. és ugyan azon Jésus kristust tekinteni minden beszédinkben. es tselekedetinkben, némellyik követheti ötet, az ö halgatásában. magános. és el rejtet életében, meg más, az ö munkás. és fáradozo életében, aki is tsak amások szolgálattyában faradozot., követhettyük ötet. az ö igasságában, irgalmaságában, kegyeségében, türésiben. alázatoságában, felebaráti szeretetében; és noha lehetetlen volna nékünk ezeket a jó erkölcsöket, azal a tekélleteségel követni. mint a mellyel a kristus követte. de az ö követöi leszünk, tsak azt tselekedgyük a mi töllünk ki telhetik. a melyet pedig el mulatván. nem remélhettyük az üdveséget. mert a midön akristus azt mondgya. hogy a ki 
 hiszen. és meg keresztelkedik, üdvezül, a tselekedetek által valo élö hitet kel érteni, szent 
 jakab szerént., szent pál azt mondgya még nekünk. hogy a kristus vallásában, tsak a szeretet által valo hit használ.


5.

Legg több része az embereknek. akeresztényi tudományt abban aparantsolatban tarttyák, hogy másokal. ne tselekedgyük azt aroszat. amelyet nem akarnok hogy velünk tselekedgyenek

A keresztényi vallás töbre kötelez., és azt hagya hogy másokot meg elözünk, és tselekedgyük mind azt másokért, valamit akarnok, hogy mások tselekedgyenek érettünk.

Sokan akeresztények közül azt gondollyák, hogy az ó testámentumbéli tudomány. továb nem 
 ment a természet törvényének parantsolattyánál. amelyet tobiás a fiának hagyot., és a melyet a pogányok is üsmerték, valamint asidok, ne tselekedgyed azt másal, amit nem akarnád hogy mások tselekedgyenek veled, De akristus, aki azért jött el, hogy meg magyaráza. a 
 torvénynek valoságos értelmét, nékünk azt parancsolta, hogy azt tselekedgyük masokért, amit akarnok. hogy mások tselekedgyenek érettünk. ebböl áll rövideden az egész törvény., ez igy lévén. hinnünk kell. hogy az ó törvény magában foglalta ezt atekelleteségre valo parantsolatot. és mind azokot az oktatásokot. melyeket tóbiás ád afiának, ha jól meg gondollyuk. ez a parantsolat. tsak rövideden. elönkben adgya atermészet szerént valo igasságot, amelyet minden emberekben oltotta az Isten. és amely ellen. soha senki ugy fel nem támadot., hogy magában meg nem üsmérte volna hogy roszul tselekeszik.

Igasságos dolog tehát, hogy azt tselekedgyem másokért. amit kivánnám hogy mások tselekedgyenek én érettem, Azt akarom hogy azok akik alattam vannak, meg adgyák nékem amivel tartoznak., nem kel tehat semmiben is el mulatnom azt, amivel tartozom azoknak akiktöl függök, vagy azoknak. akik valamely joval voltak hozám, azt akarnám, hogy minden féle állapotban kegyeségel, igasságal, hüségel, és szeretettel volnának hozám, hasonlo képen kel tehát tselekednem nekem is, hasonlo tekintettel, és tisztelettel. kel lennem felebarátomhoz., mint a melyel akarom hogy légyen hozám. örömmel látom ha nékem meg botsátanak. meg kel hát nékem is botsátani; Azt akarnám, hogy engemet meg segitenének. és hogy meg elöznék lelki. és testi szükségimet, szükséges tehát hogy én is meg elözek másokot a menyiben töllem lehet., A nekem igen nehéz volna ha tsufságot üznének belöllem. ugy kel tehát másokal tréfálodnom. hogy a tréfát okoságal. annak tiszteletire és kedvire fordittsam, a kivel tréfálodom; Azt én örömest kivánnám. ha szeretettel. intenének meg fogyatkozásimról, a melyekböl magamot meg jobbithatom, és hogy a többit el szenvedgyék. és meg botsásák. hasonlo képen kel bánnom az én atyám fiaival, igy kel tehát gondolkodni atöbbiröl is. 
 Mindenitek szolgállyon egyik a másikának, a vett ajándék szerént, mint az Isten ajándékinak hü sáfári. mondgya szent Péter.

A szentek fel áldozták életeket azokért, kik az ö segittségekhez folyamodtanak. ámbár sokan azok közül. soha nem kérték is segittségeket., de meg tselekedték, mert érzették, hogy hasonlo alkalmatoságokban. ök is kedvesen vették volna a segittséget. óh mely kevesen követik ezt az Isteni törvényt, még akönyü dolgokban is? de még ellenben, menyi vagyon. olyan., aki olyan roszat tselekeszik, amelyet nem akarná hogy mások tselekednének véle.? mind azon által, 
 hogy valoságal. Isten fiának mondhasa valaki magát., nem elég roszat nem tselekedni, mivel tellyeségel tartozik jót tselekedni. és nem tsak jót kel tselekedni. hanem ha meg lehet, atekélleteség azt kivánnya, hogy a jobra igyekezünk.

Némelykor igen nehéz választást tenni a jó, és ajobb közöt; ebajos volt gyakorta a szenteknek is., kételkedtek azon. ha egy dolgot meg tselekedgyéké inkáb, mint sem a másikát. ha szollyanaké, vagy halgasanak; de ezt a parantsolatot, hogy azt tselekedgyük másokért. amit 
 akarnok hogy érettünk tselekedgyenek, és a mit láttak. hogy azIstennek leg nagyob. ditsöségire lehet. azt tellyeségel. véghez vitték.

A parantsolat melyet adok néktek. mondgya akristus, az, hogy ugy szeresétek egy mást, 
 valamint én szerettelek titeket. Az Attyának pedig azt mondgya. szolván az apostolokrol. 
 és az ö képekben, mindnyájan a hivekröl, ugy szeretted öket, valamint engemet szerettél, 
 meg másut azt mondgya., az Atya ugy szerette a világot. hogy azért. az egyetlen egy fiát adta, Ez a szeretet pedig, mondgya. akedves apostol. abban áll, hogy nem mi, az Istent, hanem 
 az Isten szeretet minket elsöben. Az Istennek, és a kristus Jésusnak, az emberekhez valo szeretete., meg elözö szeretet., és mint hogy tartozunk ugy szeretni másokot, valamint az Isten. és akristus szeretet minket. ebböl azt kell ki hozni, hogy tartozunk egy mást szeretni 
 meg elözö szeretettel. ugyan ez által is mondgya az üdvezitö. hogy egyeké lészünk mindnyájan, valamint ö egy az Atyával. hogy mi bennek leszünk, és a kristus mi bennünk. siessünk tehát ahoz a titkos egyeséghez. fel áldozván mindent azért. hogy meg elözhesük. 
 egyik a másikunkot: adgyuk el ugy mondván, mindenünket. hogy meg nyerhesük. azt a menyei el rejtet kintset, és azt a meg betsülhetetlen gyöngyöt. mint hogy pedig az a parantsolat magában foglallya. az egész törvényt. a világos. hogy azok. akik azt nem követik, vétkeznek 
 atörvény ellen. ez a tanitása. szent jakab apostolnak.


6

Nagyob része akeresztényeknek. tsak testi tekéntetböl. valaszttyák magoknak. az életnek rendét.

A valoságos. keresztény pedig, az Isten lelke által választtya azt

Igen közönséges dolog azt látni, hogy a szülék  rendelik el. gyermekeknek hivatallyokot, vagy az óllyanok kik szabadosok. ök magok választtyák azt magoknak, abban pediglen egyébre nem vigyáznak, hanem a nagyra vágyásra. a haszonra. az élet béli alkalmatoságokra, a nyugodalomra. vagy a szükségre, mind ezek testi tekintetek. és gyakorta veszedelmesek, ezek is okozák gyakorta a sok féle hivatalokban lévö emberek közöt a rendeletlenségeket; mert leg gyakrabban azokra nem hivatattak még is azokra adgyák magokot. és elegendö értelmek nintsen hogy azokot jól végben vigyék

A tisztességes életnek módgyai, el nem rekesztenek az üdveségtöl., de némelyiknek olyan illik, a mely másnak kárhozattyára lészen., A valoságos keresztény pedig egyenlö képen tekinti mind azokot a hivatalokot, melyek hozája illendök. az Isten eleiben járul gyakorta, hogy halgassa az ö szavát., és magát az alá veti. amit vagy az ö szent akarattya sugarol. vagy a mit a keresztényi okoság ád eleiben. de hogy magát meg ne tsallya. okos, és értelmes embereknek jár tanátsokon. rend szerént, ugyan ez által is mutattya meg az Isten azt, amit Isteni hivatalnak neveznek, ugyan ez is viszi avaloságos keresztényt. inkáb egy hivatalra, mint sem a másikára. minden más féle út, vagy tévelygésre. vagy veszedelemre viszi az embert, mindenek felet arra kel vigyázni. hogy a hivatalokban való valasztás. melyek másokot tekintik. ugy mint alelki pásztorság, a biroság, vagy a doktorság. sokal nagyob vigyázást kiván., mint sem az olyanok, a mellyek. tsak a választo személyit tekintik,. más képen rettentö számadásra adgyák magokot a vétkekért, mellyekben eshetnek., A midön akristus Jésus tagjainak szerentséjekben, vagy élettyekben. jár adolog, a nem elég hogy tsak azt tselekedgyék a mi leg jóbb, hanem bizonyosnak is kell abban lenni. hogy elegendö ajándékok vagyon arra. 
 hogy azokrol végezhessenek. mivel. az Isten. ugy osztogattya az ö külömb féle ajándékit az embereknek, amint néki tettzik., ugyan az ö lelke. és ajándéki szerént kel intézni az embereknek, amagok hivatallyokat

Hogy ha a klastromokban. tsak azért kell. menni, hogy el hadgyák. a világi meg romlást. hogy penitentziát tarttsanak. hogy egészen, a sanyaruságra adgyák magokat. és hogy a magok akarattyok követésiért valo veszedelmet el kerülhesék. egy szoval. hogy tekélletesebben követhesék a kristust. és hogy a kristusban öltözhesenek, valamint szent pál mondgya. ezek tehát az egyedül valo okok, a melyekért a szerzetes életet kel kivánni. mivel atöbbi. arendeletlenségeknek okai,

De amidön az egy házi rendre akarják magokot adni, mindenek felet leg inkáb akor kel 
 vigyázni az Isten szavára, A kristus sok helyt mondgya nékünk, hogy ötet az Attya választotta,. hogy ö nem magátol jött el. hanem az Attya küldötte; Az apostolinak meg azt 
 mondgya. hogy nem ök választották ötet, hanem ö valasztotta öket. szent pál. azt mondgya. 
 hogy senkinek nem kel magának tulajdonittani a papi tiszteletet, hogy ha tsak. arra ugy nem hivatatik mint Aaron. Mitsoda vakmeröségel. lehet tehát az embereknek., a mint azt láttyuk minden nap. magokat a papságra választani, és az egy házi méltóságokra? Nem lehet más rendet adni. azoknak eleiben, kik azokot méltán akarják fel venni. mint amelyeket szent 
 pál ád timothéusnak. Ne illessétek az urnak kristusit. se ne vádollyátok az urnak 
 valasztottit., hanem itéllyék meg ök magokot. a szent igék szerént, a melyeknek ök meg 
 tartoi. és sáfári., rettegjenek pedig akor, a midön tsak a magok választása emelte fel öket 
 arra a nagy méltoságra, és nem akristus lelke. és azö felyebvalojok.. A papok. a földnek soja. és az igen félö, hogy az ollyanok. akik tsak emberi tekintetért mentek abban a szent rendben. ne legyenek olyanok mint az izetlen só. a mely tsak elvetni valo. ök avilágnak avilagosága, meg kel világosittani mind azokot. kik aházban vannak; fényleni kel nékik az emberek elött. akiket arra kell. vinni. hogy ditsöittsék. a menyei atyát, példát adván nékik ajó tselekedetekre., szükséges tehát. hogy a menyei Atya. a világoságnak attya. tegye öket agyerttya tartokra. hogy világosittsák. az anyaszent egy házat, mely azö háza, hogy ha. ozát oly keményen büntették meg, azért. hogy a szekrényt akarta tartani hogy elne esék. miképpen fognak. bánni azokal., kik az elö menetelért. vagy ahaszonért ádozo papoká merik magokot tenni, és kezekben venni, a szenteknek szentit. hogy ha több számot vesznek azoktól. akikre többet biztanak, hová lésznek azok, akik magok keresték. magokra tenni arettentö terhét. az oltári szolgálatnak.


7

Tsak nem mindnyájan akeresztények. azt gondollyák. hogy sokat tselekesznek. ha bizonyos orákot az imádságban, vagy az elmelkedésben töltenek.

A valoságos keresztény. pedig azt tarttya, hogy tartozik. szüntelen imádkozni.

Nagyob része akeresztényeknek. azt tarttya hogy eleget tészen köteleséginek, ha egy nehány orát az imádságban tölt el, atöbbit pedig, amulattságban. és a hejában valoságban tölti el. mind 
 azon által, akristus arra tanyit, hogy szüntelen kel imádkozni, szent pál meg tanyit. hogy mi 
 modon lehesen ez az imádság. amely is nem más, hanem hogy mindenkor az Istenre fügeszük lelki szemeinket. akár egyetek. akár igyatok, vagy akár mit tselekedgyetek, mondgya nékünk, de azt mind az Isten ditsöségire valo nézve tselekedgyétek. ki ki észre veheti ebböl, 
 hogy mi formában kel követni ezt aparantsolatot, ugyan az Istenben, mondgya ezen 
 apostol. hogy elünk, mozgunk. és maradunk, mihent azö lelke rollunk el távozik, meg halunk, és porrá leszünk. minden szem pillantásban veszünk az Istentöl. és minden szem pillantásban vagyon szükségünk hogy tölle kérjünk. vakságban volna az olyan., aki nem látná. hogy mitsoda szükséges nékünk. szüntelen. azö segittségit kérnünk, nagy háláadatlanok is 
 volnánk, ha el fordittanok szemeinket arrol a minden hato kezröl. amely szüntelen segit minket, minden munkáinkban, aki meg foghatatlan türésel. várja. hogy gondolkodgyunk üdveségünkröl, és akinek gondgya vagyon életünkre, még akor is. a midön vétkezünk.

Akár mely foglalatoságban volnánk is, miért nem emelhetnök fel elménket az Istenhez, vagy azért hogy ditsöittsük, vagy segittségit kérjük, meg emlékezvén belsö képen. ezekröl a szokról. melyek szüntelen az anyaszent egy háznak. szájában vannak, uram figyelmez az én 
 oltalmomra, én Istenem sies az én segittségemre: judith. mind imádságokal. mind böjtölésekel. keszült volt ahoz a nemesi tselekedethez, amelyet az Isten. adá elméjire: a jó alkalmatoság elötte volt hogy véghez vigye, mind azon által. el halaszttya, és elsöben. a holofernes ágya mellé le borul. hogy a menyei segittséget kérje, a midön pedig el akarná vágni a fejét. egyik kezében ahaját tartván, a másikában akardot. fel emelve. meg állapodik, és 
 mondgya ujontában. én Istenem. mostanában adgy erött nékem. Ez olyan tsudálatos példa, mely meg bizonyittya a szüntelen valo imádságnak szükséges voltát, a mely nem egyéb szent 
 agoston szerént. hanem aszivnek ohajtása, és indulattya. eztet kell kérni akristustól. valamint az apostolok kérték mondván. uram tanits meg minket imádkozni, aszivnek indulatiért lészen ö jelen imádságinkban. és tészi foganatosá kérésinket. valahol két vagy 
 három személy esze gyülekezik az én nevemben. mondgya akristus. én közöttök lészek, és 
 akár mit kérjetek az én nevemben. meg nyeritek azt. az én menyei Atyámtol. Hogy ha pedig az Isten mindgyárt meg nem halgat minket. erösebben kel imádkoznunk. és inkáb kel kiáltanunk. valamint a jérikoi vakok tselekedének., és akoron meg nyerjük kérésünket. tsak a kristus nevében kérjünk

A különös. és órára szabot imádságok, igen ditséretesek, követik azokot az orákot, amelyeket az üdvezitö éttzakákon töltötte el sokszor tsak magánoson a hegyeken. és apusztakban. de a 
 szoval valo imádság közben. soha sem kel el mulatni. a szivbéli könyörgést. akristus azt mondgya a sidokrol., ez a nép, tsak az ajakával tisztel engemet. de a szive mesze vagyon töllem. ugyan ezen történik gyakorta azokal., kik meg elégesznek némely szoval valo 
 imádságokal, vagy atemplomban. vagy különösön a magok házoknál. Ámbár akirályok tiszttyeinek légyen is bizonyos idökben nyugodalmok, de aleg buzgobbak közöttök. sziveknek nyugodalmat nem adnak., szüntelen azon gondolkodnak, hogy miképpen. tettzhessenek fejdelmeknek, és hogy mi formában mehesenek hová továb eléb kedviben.,

A rendel valo elmelkedések is hasznosok. de tsak a magahoz valo hizelkedestöl meg tudgya magát örizni az ember., mivel sokan. jobbaknak tarttyák magokot azért. hogy egy nehány oráig elmélkedtenek olyan gondolatokrol., a melyek egy fö aucthor szerént. inkáb származnak az elméböl, mint sem aszivböl. avaloságos érdem az, hogy szüntelen elmélkedgyenek. eröltetés, és mutogatás nélkül, meg egyeztetvén avilági foglalatoságat azal a szivbéli indulattal. amelyröl ide fellyeb szollottunk. és azal. a menyei foglalatoságokal, a melyekröl 
 szól szent pál nékünk


8

Igen kevesen vannak az olyan keresztények. akiknek unadalom nem volna az Istenröl valo beszelgetés.

A valoságos keresztény pedig nehezen halgattya, amásrol valo beszélgetést. az Istenröl valo beszélgetes néki mindenkor ujnak, és kedvesnek tettzik


 Az ember rend szerent olyanrol. beszél. leg inkáb, a mi asziviben uralkodik. ugyan ezt is hija akristus. az emberi sziv kintsének. azt mi már meg szoktuk látni. hogy az emberek egy mást terhelik, sok perlekedésekel. bajos dolgokal. vagy mulattságokal, soha pedig elnem unnyák ezekröl beszélleni. a bizonyos jele, hogy aszivek oly tele az illyen dolgokal. hogy nem 
 férhetnek meg bennek, a szent elöljáró. azt mondgya hogy aki a földböl veszi eredetét. a föld., az üdvezitö azt mondgya, hogy a száj. a szivnek bövségiböl beszél. Egy jó mester ember. azon nem panaszolkodik, hogy minden nap. a munkájárol. és a nyereségéröl gondolkodik. egy nagyra vagyó. mindenkor azon törödik hogy mehesen eléb. egy fösvény. nem szánnya az idöt, a melyet a kintse gyüjtésiben tölti el. és a szerzésben. el faradhatatlan. senki sem fárad el. a gondolatban, se a tselekedetben. a midön kivánságinak eleget akar tenni, tsak épen az Istenröl valo gondolat, és a menyei dolog unadalmas, meg is mutattyák, hogy ezekel keveset gondolnak.

A keresztény, aki az elsö parantsolat szerént. egész szivéböl, lelkéböl, és erejéböl szereti az Istent, nem unya meg rolla beszélleni,. ez neki minden pere, minden nagy dolga. és minden 
 gyönyörüsége. immár azt meg hallottuk szent páltol hogy a keresztényeknek tsak a menyei dolgokrol kell beszélleni, hogy ha meg tekénttyük az Istennek ditsöségit. a melyben reméllyük hogy még részesülünk. vagy az ö hatalmát. a melyet hirdeti mind az, a mit szemünkel láthatunk., vagy az ö joságát. a melynek valoságát minden szempillantásban tapasztallyuk., mind ezekre valo nézve. szüntelen kell magunkban éreznünk, aszeretetet. és az álmélkodást. soha nem is kell meg unnunk. az annyi jók kezdöjéröl valo gondolkodást. hogy ha meg tekénttyük az ö igasságát., a melyért retteghetünk, vagy az öirgalmaságát. a melyre oly szükségünk vagyon., mindenik oly igen illet minket, hogy meg foghatatlan dolog, miképpen lehet annyi sok embernek, a hejában valo beszélgetésben eltölteni azt az idöt, a mely nékünk azert adatot, hogy meg engesztellyük azt az igasságot, és el nyerhesük azt az irgalmaságot. 
 akristus azt mondgya nékünk. hogy az itélet napján. az emberek számot adnak. minden hejában valo beszédekröl., mert a beszédinkböl igazitattunk meg. és abeszédinkböl karhoztatunk. ugyan azon beszédekböl. a melyek a szájbol ki menvén, tisztátalanná tészik az embert. mert olyan szivböl erednek, a melyböl folynak ki a rosz gondolatok, azt ki ki tudgya, hogy az okoság arra kénszerit némelykor. hogy tsak közönséges dologrol beszéllyünk, és halgasuk el az Isteni dolgokot. követvén az üdvezitö mondását, hogy nem kel az ebeknek vetni a szent dolgokot. se a sertések eleiben a gyöngyököt. de meg ugyan azon okoság. arra kénszerit, hogy el kerüllyük társaságát az ollyanoknak akik nem Istenesek. nehogy részt 
 vegyünk tselekedetekben, eszerént üsmérhetni meg pedig az ollyanokot, aki Istentöl vagyon, a halgattya az Isten igéit. de azok a kik nem halgattyák. nem Istentöl. vannak, soha 
 nem is érzik magokban azt a szent buzgoságot. a mely égeté az emmausban menö két tanitványnak sziveket. a midön akristus meg jelenék nékik uttyokban. és meg magyarázá nékik az irásokot. nem is elegendök arra hogy meg érezhessék. a szent beszelgétésekben lévö gyönyörüséget. és hasznot. mert nem Istentöl valok.

A valoságos keresztény pedig. még akor is, amidön az elmének szüksége volna a nyugodalomra, talál sokféle okos modot a nyugasztalásra. noha az Istenröl szemeit el nem veszi. A természetnek ki merithetetlen tsudái. amely is tsudálatra méltó aleg kiseb részeiben is, mind ezek véghetetlen fel jedtzésre méltó mulattságos dolgokot adnak az elmének., és a melyek. az elmének fel háborodása nélkül, vezetik természet szerént a keresztényt arra, hogy tsudállya. és ditsérje a világ kezdöjét. ugyan eszerént is megyen egy Istenes lélek. a foglalatoságrol. amulattságra. a mulattságrol. a foglalatoságra, soha el nem vévén szemeit. szivének szerelmesiröl.


9

Tsak nem mindnyájan a keresztények. az Istent. a pokoltol valo félelemböl szolgállyák.

A valoságos keresztény az Istent, tiszta szeretetböl szolgállya. vagy is leg aláb. az örökös jutalomnak reméllésiért.

Három féle indulat viheti az embereket az Isteni szolgálatra. vagy a büntetésnek félelme. vagy az örökös jutalomnak reménsége. vagy pedig a tiszta szeretet. mely semmi hasznát nem tekinti. azt valoságal el mondhatni hogy az elsö indulat nem elegendö tsak magánoson. sohult azt fel nem talalhatni a szent írásokban. hogy szolgállyad az Istent tsak azért. hogy elne kárhozál. arosz szolgának jele az. aki tsak averéstöl fél.

A jutalomnak reménsége nem volna ugy mondván tekélletes indulat, hogy ha meg válhatna aszeretettöl. másként ez az indulat haszon keresö volna, az Istent tsak azert szolgálni hogy boldogok lehesünk. meg nem egyeznék tellyeségel ezel a parantsolatal., hogy mindenek felet szeresük az Istent, és inkáb mint magunkat. Ez a reménség mindazon által, igen keresztényi remenség. mivel rend szerent a szeretettel együt vagyon és hogy az örök jutalom nem más 
 hanem az Isten maga. Az Isten mondá ábráhamnak, én leszek ate véghetetlen jutalmad. Ezen értelem szerent. az örökké valo boldogulásnak kivánsága, igen fö ösztön arra, hogy fel ebrésze lágyságinkot, a melyben gyakorta esünk. Dávid, és tsak nem mindnyájan aszentek. a boldogságnak reménségivel bátoritották magokot. a nehézség ellen. a melyel vagyunk 
 aszenvedéshez, mind azt, valamit itt szenvedünk, mondgya szent pál. nem hasonlithatni ahoz aditsöséghez, mely minket vár. de mind azok a szentek akor éltek ajutalomnak reménségével, minek utánna nagy jeleit adták volna szereteteknek,

A harmadik indulat. atiszta szeretet, az Isten egyedül nagy, egyedül jó. egyedül szeretetre méltó, és ötet kellene szeretnünk, ha szinte semmi jutalmat nem igérne is, igy is töltenök bé ezt a parantsolatot., hogy szeresük az Istent inkáb mint magunkot, voltak olyan szentek, kik azt a gyönyörüséget, hogy az Istenhez valo szereteteket it meg mutathassák, nagyobra betsüllötték az örömnél, melyet remellették el érni a boldogságban. Ne a halált uram. ne ahalált. akár mely boldogság várjon is engem menyekben. hanem hogy mindenkor szenvedgyek, azért hogy hová továb jobban meg mutathasam hozád valo szeretetemet. talám nem tsak. pázziai szent magdolna tett Istennek illyen könyörgést, mivel szent bernárd. aki oly böltsen meg külömböztette atiszta szeretetet, az örökös jutalomért valo szeretettöl. minden kéttség nélkül. azö buzgo szeretete is elhatot anyira,


 Illyen szeretettel szerette szent pál akristust, de sött még azt kivánta hogy tölle el rekesztessék, tsak az ábrahám fíai ötet meg üsmerjék, sokan meg botránkoztanak. szent pálnak ezen a szován, és meg nem foghatták. hogy olyan nagy szent, aki oly igen szerette az Istent magát arra ajánlotta. hogy az Istentöl el választassék. szent Chrysostomus magyarázván szent pálnak ezt a levelét. azt mondgya, adgyanak nékem olyan szivet. a melyben anyi szeretet légyen mint a szent páléban. akor meg fogja tudni, hogy mitsoda nagyá lehet a szeretet. menyire mesze vagyunk mi az ollyan tekélletességtöl. föképen azollyanok, kik az Istent., tsak 
 a kárhozatnak félelmiböl szolgállyák,? nem vettük a szolgálatnak lelkét, mondgya szent 
 pál. hogy még afélelemben élyünk, hanem az Isten fogadot fiainak lelkét. amelyben kiálttyuk. Atyánk. szent jános azt mondgya nékünk, szolván azokrol. kik tsak félelemböl szolgállyák az Istent: hogy félelem nits aszeretetben., hanem atekélletes szeretet ki rekeszti a félelmet, mert a félelemnek gyötrelme vagyon., és aki fél, nem tekélletes aszeretetben; szeresük tehát az Istent, mivel ö szeretet bennünket elöbször. nem hogy arosz keresztények szeretnék az Istent. örömest ellene mondanának néki. és szivesen avétekre is adnák magokot. hogy ha a büntetéstöl nem félnének. semmi öket meg nem tartoztattya, se atölle vett jóknak háláadása, se az ö országának boldogsága. keresztényeké az illyenek.?


10

Nagyob része a keresztényeknek, sokal. keveseb tisztelettel mennek az Isten eleiben. mint sem az emberek eleiben.

A valoságos keresztény pedig ugy vagyon az Isten elött, valamint egy halálra itéltetet bünös egy király elött. akitöl várja kegyelmezésit.


 Mindnyájan az emberek vétkeztenek Ádámban. mindnyájan meg érdemlették az örökké valo halált, kevesen is vannak olyan keresztények, kik meg nem szegték volna. a kereszttségben tett fogadásokot, akik különösön valo vétkekért. meg nem érdemlették volna ahalált. mind azon által azok anyomorultak. idegenségel vannak az Isten elött, aki öket meg fogja itélni, és aki láttya sziveknek. leg belsöb részeit, keveseb tisztelettel mennek eleiben, mint sem egy olyan ember eleiben, akitöl tartanának. ki sem mondhatni, mitsoda kelletlenül vannak jelen anagy titkokon.

Elsöben le kellene irni. ha lehetne. az ö nyomoruságoknak nagy voltát. és egy szers mind az Istennek meg foghatatlan felségit. ugy lehetne azután elgondolni azö esztelenségeket, és 
 vakságokot., ha szinte szájokal. énekelik is az Isteni ditséreteket, hálákot adnak néki, vagy botsánatot kérnek bünökért,, de az ö szivek távul vagyon az Istentöl. és minden tselekedetek. tsak tunyaság. és imel valoság. a mely irtoztato.

Sött még az Angyalok is rettegnek az ur elött. noha ök szentek. és tiszták. az emberek pedig, kik tölle várják az életre, vagy ahalálra valo itéletit, hidegek, maga reá tartok, és gyakorta. szemtelenek a templomokban; se a kristusnak valoságos jelen létele, se akinnyainak képe. melyeket szenvedet hogy el ragadgya öket az ördög hatalma alol, azö sziveket semmiképen meg nem hattya,

Ellenben pedig avaloságos keresztény. az Isten elött mindenkor szent rettegésben vagyon. és olyan maga meg alázásaban, hogy tsak az ö irgalmaságában valo bizodalom. bátoritthattya meg. ha szinte semmiben magát vétkesnek nem üsmerné is, de meg tekintvén. a maga semmi voltát. és gyarloságát. a mely mindenkor kész ameg esésre, azért mindenkor retteg, az elöt 
 arettenetes Isten elött. vigyázatok. mondgya szent pál, hogy félelemel, és rettegésel munkálkodgyatok, üdveségteken. A valo, hogy az örökké valo Atyának. véghetetlen josága. bé tölti akeresztényt szeretettel. és reménségel; mindenben valamit tselekeszik Istenért., meg 
 tarttya a szent örömet. mely tellyes bizodalomal. és együgyüségel. mind azon által ö soha el nem veszti a fiui félelmet, szolgállyátok az urat örömel, de örvendezzetek ö benne félelemel, Dávid ezt tanittya minden valoságos kereszténynek. Azért amidön az Attya elött hiszi magát lenni, mivel a kristus nékünk meg engedi hogy annak hijuk, nem felejti el azt is, hogy birája. és királya elött vagyon, az ö szeretetit meg nem valtoztattya. se az ö tiszteletét, se félelmét, valamint, se tisztelete. se félelme meg nem kisebittik szeretetét. ugy tekinti magát, mint a menyei udvarnak lábainál lévöt, ahová tudgya hogy szivének indulati bé 
 botsáttathattyák. ha irgalmaságot nyér, vagy ahol akapu elötte örökösön bé záratik, hogy ha vétkeinek Czédulája. el nem töröltetik akristus Jésus vérével. De a mi még irtoztatob., az. hogy mitsoda modon jarul leg nagyob része a keresztényeknek. a szenttségekhez. meg gyonnak, de meg nem térnek, meg gyonnak. de tsak nem mindenkor valoságos szándék nélkül. életeket meg változtatni. el nem hagyván az ókót, a mely oly gyakorta okozta a meg esést, és igy a szenttség törést, apenitentzia tartatlansághoz tették. meg külömböztetik az ollyan gyonást. amelyet egésségesen tésznek. az olyantol a melyet. a halálhoz valo készületért tennének, kitsoda tett tégedet abban bizonyosá. hogy ate. tsak szokásbol valo gyonásod. nem lészen leg utolso? azért hogy nem gondolod amái napon ugy venni akristust, mint leg 
 utólbszori Communiot, tehát, magadot arra adod, hogy a magad itéletit egyed. valamit 
 tselekeszel. mindenkor azt ugy tekinttsed. mint ha. a lenne leg utolszori tselekedeted, és soha sem vétkezel. mondgya a szent lélek.


11

Sokan akeresztények közül azt tarttyák, hogy elegendö képen követik az Isten akarattyát, ha bizonyos áitatoságokot követnek. a melyeket ök választtyák, noha abban tsak amaga akaratot követik leg gyakraban.

A valoságos keresztény. tudgya, hogy az Isten akarattyát követni, leg bizonyosab modgya az, hogy az akarattyát, az másoké alá vesse.

Az Isten ne adgya. hogy az ellen a jó tselekedetek ellen kivánnának szollani, a melyeket ki ki választtya magának, hanem azok ellen szollanak, akik azokért jobbaknak tarttyák magokat, akik azt tarttyák. hogy azokal. elegendö képen követik az Isten akarattyát. noha. gyakorta az ollyan áitatoságok, magának valo hizelkedés, A tiszta, és avaloságos aitatoság az, hogy egészszen az Isten akarattya alá vessük a mi akaratunkot mind azok akik azt mondgyák. uram. 
 uram, nem mennek bé azért amenyeknek országaban. mondgya akristus. hanem tsak a 
 mégyen oda, aki az én Atyámnak aki mennyekben vagyon. követi akarattyát. a ki az én Atyámnak akarattyát követi, az. az én bátyám. néném. és Anyám. egy valoságos 
 kereszténynek. az, avaloságos eledele. hogy annak akarattyát kövesse., aki ötet el küldötte. 
 De mint hogy az Isten nem mindenkor nyilatkoztattya ki nékünk mindenben amaga akarattyát. és hogy a kristus is azt mondgya nekünk, hogy valamit tselekeszünk aleg kisebel is a ki azövé, ugy veszi. mint ha ö véle magával tselekednök. valahányszor tehát. a magunk akarattyát a másoké alá vettyük Istenért. avilágos, hogy olyankor, az Istené alá vettyük magunkot. és hogy bizonyosabbak vagyunk abban az ö akarattyát követni, mint sem ha a 
 magunkét követnök. a leg jóbb erkölcsnek. tselekedetiben is.  szent pál. azt mondgya nékünk, hogy a kristus nem kedvezet magának, azért nékünk kedvezésel kel lennünk felebarátunkhoz, ajóban.

Az eddig valo mondásunk. még bizonyosab, a midön azok, akiknek engedelmeskedünk, 
 fellyeb valok nálunknál, mivel akoron azt köteleségböl tselekeszük, de az érdem tsak meg vagyon, ha hozánk hasonlok vagy aláb valok, mivel szent pal arra int, közönségesen, hogy egy másnak engedelmeskedgyünk akristus félelmében. mentöl szabadgyab. és akaratbol valo engedelmeségünk, annál nagyob az áldozat, leg gyakrabban., ezen az uton nyilatkoztattya ki 
 az Isten nékünk akarattyát, és az olyan szolga, a ki tudgya az ura akarattyát, és azt nem követi, keményen meg veretik.


 A kristus azt mondgya nékünk, hogy evilágra nem azért jöt, hogy amaga akarattyát 
 kövesse., aki hozája akar menni, annak ellene kell mondani magának., ez igy lévén a veszedelem tsak mindenkor nagy ha amagunk akarattyát követtyük, hogy ha pedig amásokét követtyük akristusért. mindabban ami nem ellenkezik az ö törvényével, az érdem bizonyos. ez az mástol nem függö szabadság. mely mi elöttünk oly drága, és a melyet mi gondollyuk, hogy tartozás képen kel meg tartanunk. és oltalmaznunk, leg veszedelmeseb ellensége a jó erkölcsnek, a mi nyugodalmunknak. és jovunknak, vagy mi azt a szabadságot fel nem talállyuk soha. vagy az mi nekünk terhünkre lészen, és azal viszá elünk.

A miolta oly roszra forditá az elsö ember, ami szabadságunkot. az olta. annak nem kel hinnünk, és azon kel lennünk hogy igaságal. és okoságal meg zabolázhasuk., semmi ellene nem áll a mi akaratunknak. a midön az, az Isten akarattya alá vagyon tellyeségel vetve, azért nem is történik semmi rajtunk. amit nem akarnok. hogy ne történnyék, és illyen formában, azal atekélletes békeségel élünk, amely egyik fö ajándéka a szent léleknek, és amely soha felnem találtatik, abban a tsalando szabadságban., a melyben ki ki akarna maradni, ugyan ezért is adák anyi szentek magokat a szerzetes életre, mint olyan rendre. a melyben bizonyosok voltak hogy az Isten akarattyát követhetik., a fellyeb valojoknak. akarattyok alá vetvén magokot., és amagokét oly tellyeségel meg zabolázták. hogy a magokhoz valo szeretet., a szabadságnak szine alat. ellenek nem támadot. ugyan ezen az alázatos uton is 
 mentek arra a felsö tekélleteségre. a mellyet az Isten kiván mindnyájunktol. akár mely rendben legyünk. legyetek tekélletesek. valamint a ti menyei Atyátok tekélletes.

Az ollyanok pediglen, akik meg elegesznek a magok választások szerent valo áitatoságokal., oly távul vannak gyakorta akeresztényi uttol. hogy tsak nem mindenkor, ugyan azon fogyatkozásokban. láthatni öket, avilág tele az illyen szines áitatosokal, akik is holmi külsö jó erkölcsöknek szine alat, sokal igasságtalanabbak, könyörületlenebbek, hasznokot inkáb keresik, másokot inkáb meg vetnek, nagyra vágyobbak, boszu állobbak, hamaréb tesznek bal itéletet másokrol. de fökeppen, sokal inkáb kivánnak uralkodni, mint sem más emberek, ugyan ezis mondatá egy nem régi okos emberel. hogy az olyan áitatosok. oly igen figyelmeznek. a mások üdveségire, hogy a magokét el felejtik.


12.

Tsak nem mind azok. akik jó keresztényeknek tartatnak. tsak. az olyan. sanyargatásokot szeretik. amelyeket magok választtyák magoknak.

A valoságos. keresztény az olyan féle sanyargatásokot nem tarttya elegendönek. fö képen az ollyanokot szereti. a melyek akarattya ellen valok.

Ez atanitás igen hasonlit a fellyeb valohoz. mind azon által, azt gondollyuk, hogy meg kel attol külömböztetni, az olyanok., akik a sanyaru életet, ajó tselekedetekhez teszik, ugy tettzik mint ha amagok rendek felöl. egy kevesé jót gondolhatnak, de gyakorta. nem aláb valo képen rabjai amagokhoz valo szeretetnek. gyakorta történik. hogy az olyanok, kik testeket szaggattyák, kik böjtölnek, kik Ciliciumot viselnek, el nem szenvedhetnék. a meg vetö, és bestelenitö szót. valamely joszágok el vesztésit, vagy tsak leg kiseb ellenkezést is az 
 akarattyokban. az ö sanyargatások. olyan. valamint a böjttye annak a fariséusnak. aki annak hasznát el veszté. mert sokal nagyobra betsüllé magát. a publikánusnál, agonosz lélek, ugy tudgya adisciplinának köteleit maga hasznára forditani. valamint agyönyörüsegnek lángját. minden valami a mi választasunkbol vagyon. ugy mint, imádság, böjt, sanyargatás, mind ezekben kételkednünk kel., hogy ha ezekhez nem teszik mind azt. valami nékünk parantsolatban vagyon.


 Az irás tudok, mondgya az üdvezitö, meg eszik az özvegyeknek házait. a hoszu 
 imádságoknak szine alat, ugyan ezért is vesznek keményeb itéletet, valamint az olyan kép mutatok is, akik tsak azért böjtölnek. hagy láttassanak böjtölni. jaj néktek kép mutato irás 
 tudok, és fariseusok, kik meg dézmállyátok. a mentát, a kaprot, és a kömént, és el hattátok a mik nehezebbek a törvényben. ugy mint, az  itéletet, és az irgalmaságot. ezeket kelleték. 
 tselekedni, és amazokot el nem hagyni. az Isten szemekre hánya a sidoknak. hogy még aböjtölésekben is az akarattyokot követik. A mely böjtött kivántam tölletek. valyon abban állé, hogy nap estig gyötörje ember magát, a hamura feküdgyék. zákban öltözék, a fejit le hajttsa. és mint egy karikát tsinállyon a nyakábol, old meg az Istentelenségnek köteleit. botsásd el azokat szabadságra a kik meg romlottak, és ved le rollok terheket. szegd meg kenyeredet az ehezönek, a szegényeknek, és abujdosoknak adgy szállást, akit mezitelen látz, fedd bé azt. és amagad testedet meg ne utállyad. illyen böjtöt kivánok tölletek.

Meg lehet látni ezekböl, hogy mely keveset épithetni az olyan sanyargatásokra. amellyeket 
 maga választ, magának az ember, ami pedig azokban jó lehet, mondgya sanctus franciscus salezius az. azokban a sanyargatásokban vagyon., melyek a mi ditsöségünk ellen támadnak, az akaratunk ellen valokban, és a meg aláztato sanyargatásokban. mint hogy pediglen. a mi leg nagyob, és leg titkosab vétkeink, a ditsöségnek szeretete. és a maga hittség, azért. aleg drágáb. és leg bizonyosab sanyargatások. azok, amelyek le nyomják. ezeket a fö ellenségit. az alázatoságnak. a mely kedves jó erkölcse volt akristusnak, ö maga, hogy el végeze a válttságnak nagy munkáját. és hogy bé tölttse azt. a mit kelletet szenvedni, és ugy bé menni ditsöségében, meg nem elégedet azal. hogy meg testesüllyön, imádkozék. magát el rejttse. böjtöllyön, hanem magát még a sanyaruságokra, és a szenvedésekre is akará adni. nem tsak aleg fájdalmasabakra. és leg keményebekre. hanem még az olyan félékre. is. amelyek leg alázatosabak. és akarat ellen valok valának, ugy mint a szegénységre, meg vetésre, a nagy fajdalmakra, és agyalázatos halálra, az illyen nagy alázatoságok által gyözte meg ahalált. és a vétket. ugyan a kereszt gyalázattyának. tulajdonittyuk üdveséginket. elis. mondhatni. hogy az illyen váratlan. és akarat ellen valo sanyargatások probállyák meg a mi hitünket, és szeretetünket, mentöl inkáb szeretik az Istent., annál inkáb ellene kel mondani magoknak, hogy tsak az Istenért. és az Istenben élhesenek, A ki utánnam akar jöni, mondgyon ellene magának, mondgya akristus. mentöl inkáb akarat ellen valo a sanyaruság, annál inkáb ellene mondunk magunknak. ha azt örömel veszük. ez igy lévén, az Istennek nem adhattyuk nagyob bizonyságát szeretetünknek. Az illyen akarat ellen valo szenvedéseket kedvelli avaloságos keresztény mindenek felet. azokban is mutattya meg békeséges türésit, és alázatoságát.. azokban is gyönyörködik. az keresztekhez valo szeretett., mennél nagyob az alázatosság. annal inkáb magához szorittya azt. avaloságos keresztyén, és meg öleli a kristus keresztét. annál inkáb érzi közelgetésit, ahoz a tekélletes példájához, az alázatoságnak, és a 
 szenvedésnek, aki is, amint az irás mondgya, meg részegedet a gyalázatokal. és fajdalmakal.


13

Sokan. akeresztyének. közül azt tarttyák. hogy üdvezülhetnek, ha amások üdveségivel nem gondolnak is.

A valoságos keresztyén tartozásnak tarttya. segitteni másokat, minden tehettségivel, az üdveségekben. fö képen. azokat., a kikhez valamely tartozásal vagyon rende szerént.

Azt nem szükséges meg magyarázni, hogy mitsoda hasznos, és okoság. azon lennünk hogy üdvezülhesünk, ezt maga adolog meg. bizonyittya, De aparantsolat. mely arra kötelez. hogy ugy szeresük felebarátunkot mint magunkot, noha kevesen vannak kik ezt tudgyák. arra tanit minket, hogy olyan buzgoságal legyünk a felebarátunk üdveségiért, valamint amagunkéért, Mint hogy tartozunk szeretni atyánk fiait, valamint magunkot., leg aláb tartozunk ellene mondani mind annak, amialáb valo üdveségünknél. hogy az övéket segithesük: gyönyörüséginket, javainkot. életunket. mulando betsületünket, egy szoval. mind azt. valami tsak ideig tarto, tellyeségel fel kel áldoznunk afelebarátunk lelki hasznáért. lehet az egyenlö mértekben. magunkot eléb tenni másoknál. ezt a szeretetnek rendi parantsollya nékünk. de soha sem kel. az földi jovainkot nagyobra betsüllenünk az attyánk fia lelki jovánál, és üdveséginél. mind azon által nem hogy fel áldoznánk valamit a magunkébol. azö üdveségiért. de tsak nem, minden tselekedetink az ö veszedelmire igyekeznek, és mi tsak az ö vétkiben részesülünk. nem hogy lelki jovára lennénk. de meg botránkoztattyuk ötet, nem hogy meg feddenök vétkeiröl. vagy is leg aláb értésire adnok hogy azok nem tettzenek, de még azokban 
 reszt veszünk, vagy is jová hagyuk hizelkedésinkel. jóbb volna pediglen. a tengerben vettetni, egy malom kövel. mint sem vétekre ingerelni aleg kisebet is.

Az Isten meg mutattya nékünk példájábol, hogy a mi szeretetünknek. mindent fel kel áldozni a 
 felebarátunk üdveségiért. mert ugy szerette a világot mondgya akristus, hogy a világért. a halálra adta az egyetlen egy fiát; és az üdvezitö, követvén ezt a szeretetett, fel áldozta magát 
 érettünk, ellene mondot az ideig valo életének, hogy nékünk meg nyisa a menyeknek uttyát. az apostolok, és a szentek mindnyájan követték ötet ebben. az embereknek mindnyájan. nintsen alkalmatoságok, és nem is tartoznak mindenkor illyen nagy áldozatokat tenni felebarattyok üdveségiért, de kinek kinek kel azt ohajtani, és azon igyekezni amenyiben lehet.


 Szent péter arra tanit, hogy aszeretet el fedezi avéteknek sokaságát, akedves apostol., aki a 
 felebaráti szeretetett oly igen hagya nékünk, arra int minden tanitásiban, hogy az által leszünk kedvesek az Isten elött, és ugy nem félhetünk az ö itéletitöl., aparantsolat, mely arra kötelez, hogy az Istent szeresük, mondgya ugyan azon apostol. arra is kötelez minket, hogy szeresük atyánk fiát, hogy szerethetné valaki az Istent a kit nem láttya, ha az atyafiát nem szereti, akit láthat. kedves atyám fiai. mondgya ismét. szeresük egyik a masikunkot; aki az attya fiait nem szereti. az, az Istent nem üsméri, mivel az Isten szeretett.

Ez igy lévén, ne szánnyunk mindent fel áldozni. a midön lehet. az atyánk fiai üdveségekért, mivel az Istent. nem szerethettyük, ha az atyánk fiait nem szerettyük, Mojses azon kéré az 
 Istent, hogy inkáb törölné ki ötet akönyviböl, hogy sem el hagya veszni az Izraélitákot. veszedelemben nem forgunk, ha mindent el vesztünk is. a felebarátunk üdveségiért, de ha azt 
 el mulattyuk meg mutattyuk. hogy nintsen felebaráti szeretet bennünk. a mely nélkül atöbb jó erkölcsök haszontalanok. a szent elöl járo veszedelemre teszi, és el is veszti életit, azért, 
 hogy hérodest inté. az attyafiával valo vétekröl. az Isten reánk bizta, egyik a másikunknak üdveségit, mondgya a szent lélek. de fö képen azokét, kik hozánk tartoznak, az atyánk fiaiét, tselédinkét, tiszttségünkhöz képest. az alattunk valoiét, Azoknak, kik avilági dolgokban forognak. lehet a mások üdveségit segiteni. intésékel. oktatásokal. tanátsokal, szolgálatokal. jó téteményekel,. lehet pedig mindennek segitteni üdveségiben felebarattyát, a jó példákal. imádságokal, a melyekel mindeneknek tartozunk. és minden idöben.


14

Sokan a keresztyének közül. az utolso napra halaszttyák meg téréseket. és igen biznak. az olyan állapotban vett szenttségekben.

A valoságos keresztény pedig mindenkor készen vagyon az Isten eleiben menni; és tudgya. hogy tsak. az akarattal valo penitentzia tartás. érdemes.

A sok hirtelen valo halálnak, és az olyan nyavalyáknak. melyek az elmét meg változtattyák, fel kellene nyittani szemeket az embereknek. avegsö penitentzia tartásnak. bizonytalanságárol. mind addig nem gondollyák meg halni, valamég nem lattyák kéttségben. ésni az orvosokat, rend szerént pedíg az olyan állapotban.. nem alkalmatos már arra. hogy figyelmezhesen 
 magára. hogy meg lehesen elözni azt a veszedelmet, az ur azt mondgya nékünk, vigyázatok. és imádkozatok mert nem tudgyátok. se az orát, se a napot. ugy jövök el hozátok 
 valamint alopo., a ki olyankor jö el, a midön nem várnák. meg lop titeket, amidön esztek. 
 isztok, épitetek, házasodtok, amidön leg nagyob békeségben és bátorságban. gondollyátok magatokot lenni.

De ámbár. ahalál idöt adna is nekünk aszenttségek vételére. mitsoda indulattal vennök azokot, hogy ha azokot. egész életünkben el mulatnok. az életet eltöltenök, és nem oktattatnok magunkot mind arra. a mi jokot foglalnak magokban, és hogy mitsoda készületek kivántatnak azokhoz, tsak akor folyamodni ehez a segittséghez., amidön láttyák, hogy nem lehet más 
 képen. ugyan akor is tellyesedik bé gyakorta a szent léleknek. ezek a szavai. hittalak és nem akartátok. ki terjesztettem kezemet, és senki reám nem nézet. meg utáltátok minden tanátsomot. és minden dorgálásimot el mulattátok, Én is nevetek ati veszedelmeteken. és meg tsufollak. midőn reátok szál, a mitöl féltek. akor segittségül hinak engem. és meg nem halgatom, reggel fel kelnek. és meg nem találnak engem.

A lészen amértéknek tetéttzet rettenetes ideje, a melyben az Isten el fordittya füleit hogy ne 
 halya a kérest, és amelyben. irgalmaságot kérnek. s’azt meg nem nyerhetik. Mitsoda 
 érdemes lehet az Isten elöt, a kételenségböl valo tselekedet. aki visgáloja asziveknek, és aki meg veti az olyanoknak. áldozatit, akiknek nem tiszta és egyenes a szándékok, tsak ajó élet. tehet minket ajó halálnak uttyára, a szent Atyák mindnyájan, tsudának tarttyák avaloságos meg terést, a melyet az utolso orán kezdik el. az anyaszent egy ház nem tudván hogy kire eshetik ez a tsuda. valo hogy fel adgya mindennek a szenttségeket. de mint hogy azt is tudgya. hogy az olyan tsuda igen ritka, azért félve is adgya fel azokot, az olyan allapotban, mondgya szent agoston. adhatok penitentziát, de nem adhatok biztatást,

Mit tselekesznek az emberek, mind azon által a még arra a rettentö orára jussanak.? azt mondgyák hogy keresztyének, tudgyák is egy keresztyennek minden köteleségeit, de azok közül egyet sem vivén véghez. olyan békeségben töltik élettyeket, a melynek fundámentumát, 
 meg nem foghatni. a szent lélek azt mondgya nékünk, hogy az ö békeségek, nem békeség,

Az emberek nem szeretik arosz okoskodást, fel is támadnak az ellen, akit halyák hogy nem jól okoskodik, tsak az alá valo dolgokrol is; ebben anagy dologban pedig. a melyen áll, az ö örökké valo boldogságok. vagy nyomoruságok, minden magok viselések. oly helytelen valo okoskodás. hogy nem lehet tudni, hová lesz az eszek ebben a dologban., láttyáké az el kerülhetetlen halált, a félelem el fogja öket. és a leg okosab doktornak is munkát ád, hogy egy kevés idöre valo tsendeséget szerezhesen nékik, a melyben a vallásnak külsö köteleségeit végben vihesék.

De avaloságos keresztyének. kik mindenkor a szabad, és az akarattal valo penitentzia tartásban élnek. kik mindenkor tartanak romlandoságoktol, a kik mindenkor a meg eséstöl tartanak, ezek a hü szolgák. kik szüntelen valo vigyázásban várják az urokat. gyakorta hóltókor olyan tsendeséget és békeséget éreznek, a mely elöl jároja a menyei békeségnek. észre is vehetni bennek, hogy a tekélletes szeretet, el üzi a felelmet; örömel adgyák az Isten kezében lelkeket, és magokot tellyeségel ö reája hagyák, az ö suhajtások az örökké valo boldogság felé oly mértékletes, hogy azok meg nem változtattyák, az Isten akarattyához valo engedelmeségeket. mivel mindenkor készek az Isten eleiben menni, és mindenkor készen vannak még továb is bujdosásoknak terhét viselni, hogy ha. az ö ditsösége. vagy a felebaráti szolgálat, azt kivánnya töllök.


15

Sokan a keresztyenek közöt azt mondgyák, nem vagyok se pap, se barát. azért nem tartozom oly szentül élni mint azok.

A valoságos keresztyének tudgyák. hogy a kereszttségben tett fogadások által. szintén olyan szent életre kötelesek. valamint apapok. és abarátok, ki ki a maga rendi és hivatallyához képest.

Nintsen semmi közönségeseb a világiak közöt, mint a külömbözés melyet tésznek a magok 
 köteleségek közöt, a papok és a barátoké közöt, mind azon által. szent pál. azt mondgya. 
 hogy a kereszttség által, mindnyájan akristusban öltöztünk., hogy mi az ö halálában kereszteltettünk, meg, és temetettünk el véle együt. hogy fel támadgyunk azö életéhez. hasonlo életre, ez igy lévén, mindnyájan azt fogadtuk hogy a kristus életéhez szabjuk amiéinket, ellene mondottunk avilág kivánságinak., pompáinak. és tartásinak. és mind annak, valami ellenkezik, az üdvezitö nékünk adot tanitásival. és példáival.

A papok. és abarátok nem köteledzik más egyébre magokot. az engedelmeségnek fogadása. melyet tesznek ezek az utolsok. arra köteledzi öket. hogy tellyeségel. a szerzetben lévö superiorok alá adgyák magokot. akiket választanak. de a több keresztyének nem aláb valo képen tartoznak az magok modgyok szerént, az olyan superiorok alá vetni magokot., akiket az Isten adot nékik; illyenek az egy házi superiorok. avilági superiorok, avér szerént valo superiorok.. a tiszttségek. és a különös hivatalok szerént valo superiorok, akiknek tartoznak mindnyájan engedelmeségel, a magok akarattyoknak. egyaránt valo. ellene mondásával. tegyük ehez, hogy mitsoda engedelmeségel tartozunk az Isten rendelésihez. akár mely ellenkezö légyen hajlandoságinkal, a kedvezés melyel tartozunk lenni, egyikünk amásikához. ezeknek hosza véghetetlen.

A szegénységröl valo fogadások. a szerzeteseknek hogy semmit magánoson ne birjanak., nem hogy terhekre  volna, de még meg menekednek az élet sok gondgyaitol. azért ök mentek aszüntelen valo gondolkozástol, a melyel mi mindnyájan tartozunk, hogy miképen elünk, és mire fordittyuk a joszagokot, a melyeket az Isten adta kezünk alá, el távoztanak aveszedelemtöl, hogy ugy élyenek mint gazdagok, és könyebben követhetik akristus szegénységit. amelyet is oly nehéz követni avilági életben, és a melyet tartozunk követni akár mely állapotban legyünk, mivel az örökös jók kivánásához, tellyeségel. szükseges, hogy a sziv ellene mondgyon. az ideig valo jóknak.

A mi atisztaságot illeti. esztelenség volna azt gondolni, hogy avilágiak nintsenek az alá ugy vettetve. mint a papok és a szerzetesek. hogy ha atisztaságrol valo különös fogadásokot ezek az utolsok meg szegik. való hogy vétkesebbek lesznek mint mások, de mindenek azoká lésznek, a midön a tisztaság ellen vétenek. ök azt tudgyák. hogy a szent atyák magyarázván szent pál leveleit. miformában adták elönkben a házasági köteleségeket. meg vallyák, hogy nehezeb a házaságban meg tartani azt a tekélletes tisztaságot, a melyre tartozik minden keresztyén. mint sem a házaságon kivül. ez igy lévén. nem hogy szorosoknak kellene tartani a szerzetesek fogadásit. de sött még ugy kell azokot tekinteni. mint olyan modokot. a melyek. könyebséget adnak nékik a jó erkölcsökre., a melyeket mindnyájan tartozunk követni.

Az anyaszent egy háznak kezdetekór, akeresyének mindnyájan ugy éltenek az ö külömbözö hivatallyokban valamint mostanában élnek avaloságos szerzetesek, az elsö szerzetesek, akor kezdének avilágtol el távozni. amidön. a keresztyének. meg kezdének romlani és el hagyni azt a szent életet, a melyet mostanában. a szerzetesek fogadgyák meg tartani., szent péter. arra tanit. hogy a keresztyenség, királyi papság. a keresztyének mindnyájan papok. tartoznak szüntelen az Istennek áldozni sziveket. és minden jovokat. az elsö idökben, mindnyájan az emberek, a kezekben vették a kristus szenttséges testét. és magak Comunikáltatták magokot., még mostanában is avaloságos keresztyének, lélekben meg egyesülnek a szent áldozatokal., a melyeket a papok ajánlanak az óltárokon. ebböl következik. hogy tartoznak. magokot a valoságos papoknak szenttségihez és tisztaságihoz szabni, kinek kinek a maga rendihez, és talentumához képest.


16

Tsak nem mind azok, a kik Isten félöknek tartatnak. meg vetik. és kerülik azokot. a kik vétekben élnek.

A valoságos keresztyén. tsak avétkeket kerüli el, de magokot a vétkeseket szereti, és gondgya vagyon reájok, mint beteges tagjaira.


 A kristus. azt parantsollya nékünk hogy el kerüllyük mind azt. valami nékünk botránkozásunkra lehetne. söt még a szemünket, és alábunkot is el kel magunktol vetni ha szükséges. az az. mind azt a mi elöttünk leg kedveseb. és a mi nékünk leg szükségesebnek 
 láttzik lenni. a midön nékünk veszedelmünkre lehetnek, söt még azt is mondgya. hogy ugy kel az atyánk fiát tekintenünk. mint egy pogányt, hogy ha szó fogadatlan, de ezt tsak azután 
 kel. tselekedni, minek utánna szép szóval mindent el követtünk volna. hogy magában térjen, valamint enékünk meg vagyon hagyva. az atya fiai intésnek parantsolattyában.

Ez az el távozás. a bünösoktöl. amelyet tsak azért parantsollyák. hogy azö vétkekben ne részesüllyünk. nem ellenkezik a felebaráti szeretetnek parantsolattyával., se a gondal. a melyel 
 kel lennünk egyik a másikunknak üdveségihez., avalo hogy az okoság gyakorta kivánnya hogy el távozunk töllök. az Isten is azt sok helyt parantsollya az irásokban; de ugyan az olyan alkalmatoságban kel meg mutatni hozájok valo szeretetünket. buzgob imádságinkal, és 
 keresvén minden modot abban hogy külsö jelekel. meg mutathasuk nékik, mitsoda szives buzgoságal. kivánnyuk üdveségeket.


 A kristus társalkodot. és ett. abünösökel, és a publikánusokal. mert, mondgya maga, abetegeknek vagyon szükségek az orvosra. és nem az egéségeseknek., noha ez a példa nem illik minden féle személyhez., nem is követhetik minden féle alkalmatoságokban., meg 
 mutattya leg aláb, hogy ha az üdvezittö a vétket gyülölte. de avétkest meg nem vetette, azt is mondgya, hogy tsak bünösöket jött hini. és hogy azok. meg elözik az igazakot az Isten országában., ez igy lévén, nem hogy avaloságos keresztyén meg vetné öket, valamint a 
 farisaeusok tselekedének. és tselekesznek mostanában is azok, a kik jó erkölcsüeknek tartatnak. de ugy tekénti öket. mint olyanokat., akiket az Isten eléb valoknak tarttya nálánál. az ö meg foghatatlan rendelése szerént, szereti öket, kedveket keresi, vagy meg inti öket, atyafiui szeretettel, és semmit sem mulat el abban., a mi az ö meg téréseket sietethetné, valo hogy olyan tagok. akikben a gángréna el hatot, de ök még se ki nem vágattak. se el nem vettettek, 
 tagjai mindenkor annak atestnek, akinek akristus afeje. mennél inkáb betegek. annál 
 nagyob gondunknak kel reájok lenni, valamint amagunk. saját testére, nézük el mitsoda gondgya volt a kristusnak. a házaság törésben eset aszonyra, és a samaritána aszonyra, és anyi 
 sok mas bünösökre, akikért még imádkozot., noha akeresztre feszitették, de még menti az ö vétkeket. Atyam botsásd meg nékik. mert nem tudgyák. mit tsinálnak.


17

Kevesen vannak. a kik tudnák meg egyeztetni az értelmet és az eröt, az együgyüségel.

A valoságos keresztény. az Évangyéliumbol tudgya, mind modgyát, mind szükséges voltát. azokot meg egyeztetni.

Gyakorta történik. hogy aki erös, és értelmes akar lenni. el veszti az együgyüséget. együgyü 
 akarván pedig lenni, el veszti az eröt, és az értelmet; akristus arra tanittya atanitványit, hogy ne féllyenek attol. amit akegyetlenek, és a földi hamisak tselekedhetnek ellenek, ne 
 tarttsanak aszenvedéstöl, söt még ahaláltol is. szent péter arra tanit, hogy erösek legyünk ahitben: az illyen erö. nem áll. az ellenkezésben. se az üzésben, hanem az állando és békeséges türö szenvedésben,

A kristus azt parantsollya nékünk. hogy ollyan okosok legyünk. mint akigyok, hogy el kerülhesük azt, ami meg sérthetné az ö ditsöségit. és árthatna. lelkünk üdveséginek. de ne legyünk se gyanakodok, se bal itéletüek. azért is mindgyárt utánna veti. legyetek együgyüek, mint agalambak. akinek is epéje nem lévén, ravaszság nélkül követi a természetnek kegyeségit. melyet az Isten adot belé. szereti fiait mind addig még szükségek vagyon reája, és magát nem oltalmaza az eröszakosok ellen.


 Azt akarom mondgya szent pál, hogy ajoban okosak legyetek, és együgyüek aroszban. 
 legyetek gyermekek az ártatlanságban. mondgya meg másut. de atekélletes embereknek eszét. és böltseségit birjátok. ugyan ezel is magyaráza meg a kristus szavainak értelmét, ha 
 olyanok nem lésztek mint akis dedek, bé nem mentek a menyeknek országában. ugyan eszerént egyeztetik meg avaloságos keresztyének, az eröt és az értelmet., az együgyüségel. ennek a három dolognak meg egyezésit. tsudálatosan láthatni ábrahámban. és dávidban. mitsoda együgyüségel nem vévé ábrahám az Isten parantsolattyát. a midön parantsolá néki hogy hagyael hazáját, hogy áldoza fel azt a fiát, a kitöl reménlette azt a sok számu maradékot., és azt anagy hatalmat. melyet neki meg igérték volt, az ö nagy bátorsága, vagy is ereje. gyözedelmet vétetet véle akirályokon. és meg vettette véle. arajtok valo nyereséget; az ö okosága. békeségben éltette ötet. és szövettséget tétetett véle. a szomszédságban lévö királyokal. el távoztatta ö tölle még az attyafiait is, kik haborgatták tsendeségit tselédinek, sok volna dávidnak is elö hozni kegyeségit. és együgyüségit. az ö okosága ki tettzik. mi modon. kerülte el saulnak sok féle mesterségit. és mind azokot a töröket, melyeket ellenségi hantak eleiben; az ereje és bátorsága ki tettzik a nyomoruságokban. és a hartzokban. ábrahám meg érdemlé. a hivök attyává lenni., és képe lenni az örökös Atyának, aki halálra adta a maga fiát; és dávidot a szent lélek, az Isten szive szerént valo embernek nevezi, és olyannak, a ki sokakban jelentette a kristust

A bizonyos, hogy az erö, az okoság, és az együgyüség. a kristus szent emberséginek fö jelei, lehetetté valaha látni. az alázatoságokban, és a kinokban., okosab, erösebb, és egyszers mind együgyüeb embert nálánál. amely félelmet. és keserüséget mutatot az olaj fák kertében, a tsak arra valo volt hogy inkáb. ki tessék, halando életében valo embersége. és hogy agyengék kettségben ne essenek olyan állapottyokban. nem kel tehát azt gondolni. hogy az együgyüséget hagyván nékünk, kedvezet volna az esztelenségnek, vagy a lágyságnak, vagy pedig az okoságot parantsolván, azt akarta volna hogy ravasz elméüek legyünk, ajó erkölcs már nem volna jó erkölcs, ha egy más jó erkölcsöt el rontana, vagy ha kedvezne. a rosz erkölcsnek.


18.

A gyenge keresztyének, örömest hizelkednek azal. magoknak, hogy a jó tselekedetek. nem elegyes a magokhoz valo szeretettel.

A valoságos keresztyén tudván hogy a magához valo szeretet mindenel esze elegyedik. aleg jobb tselekedetiben sem hiszen magának.

Hogy meg lehesen érteni a fellyeb valo mondást, meg kel külömböztetni. a két féle magához valo szeretetet. az egyik szabad. söt még meg vagyon hagyva, a mint ezt meg bizonyittyuk másut, a másika, tellyeségel meg vagyon tiltva. a magához valo szeretet., melyel tartozunk, nem más, hanem a mely a mi valoságos jovunkra igyekezik, ugyan ezt is nevezik. meg világositatot magához valo szeretetnek, a meg tiltatot magához valo szeretet, nem más. hanem az a nyomorult hajlandoság. a melyel hizelkedünk lelkünknek. és testünknek, a tsalárd jókal, a mellyek tsak földiek és testiek. ugyan ezt is nevezik a filosofusok. tudatlan magához valo szeretetnek, mert ö nálok minden vétek, mint egy tudatlanság, noha akeresztyéni tudomány szerént, gyakorta ugy tekintik mint egy hamiságot. vagy is leg aláb. ugy, mint a mely ami rendeletlen akaratunktol. származik.

Az egész emberi nemzetnek meg romlásátol fogvást, a tudatlan magához valo szeretet meg hattya a menyiben tölle lehet minden indulatit lelkünknek, valamint az áer meg hatt minden testeket., Egyebet mi nem tselekedhetünk, de azt sem tselekedhettyük. a mi urunk jésus kristusunk kegyelmének tsuda tétele nélkül, hogy, szorgalmatosan vigyázunk magunkra, hogy bé tölthesük hogy ugy mondgyam lelkünknek minden részeit a meg vilagositatot. magához valo szeretettel. a mely által. mindent fel áldozunk., hogy magunknak meg szerezhesük az egyedül igazán valo jókót.. Ez a munka. oly nagy tsuda, hogy. aleg nagyob szentek, semmit nehezebnek nem találtanak. alelki életben. mint azt, hogy ellene álhasanak atudatlan magához valo szeretet sok féle mesterséginek, és tsalárdságinak, a mely meg ronttya minden jó tselekedetinket, arra sürget hogy eléb tegyük amagunk hasznát. az Istenénél, és a felebarátunkénál, arra ingerel hogy ohajttsuk az uralkodást. keresteti velünk az emberek ditséretit. és tiszteletit. ki gondolhatatlan tsalárdságal, és ami leg veszedelmeseb, el hiteti velünk. hogy mi igazak vagyunk. noha meg romlotságban vagyunk. és tellyesek. a tsalárd jóknak nyomoru szeretetivel.

A gyenge keresztyének, ugyan ezért is örülnek magokban. midön gondollyák hogy jót tselekesznek. mint ha azt magoktol tselekednék, és az élettyeket halálos bizodalomban. és nyugodalomban töltik; azomban pedig avaloságos keresztyének rettegnek a leg jóbb tselekedeteknek követésiben; mentöl inkáb ezek meg világositattak akegyelemel. annál inkáb észre veszik az ördög intselkedésit. hogy övélek kedveltesse amagok hasznát, ditsöségit, és aditséretet, szüntelen kisértetnek, hogy magokot nagyobra betsüllyék, kedveket bé tölttsék, és testi nyugodalmat keresenek, hogy zugolodgyanak. az üldöztetések, ellen, a melyekre, az 
 Istennek fiaihoz valo szeretete adgya öket, mihent buzgoságal. akarnak élni akristusban. ugyan ezen két magahoz valo szeretetnek. szüntelen valo tusakodások. tselekeszi, hogy oly gyakorta meg botlanak, és meg esnek, aleg jóbb erköltsüek, ugyan az is rettegteti öket., hogy 
 az itélet eleiben kel menni a leg igazab tselekedeteknek, tartván attol. hogy az övék ne 
 legyenek hasonlok azokhoz a meg ferteztetet igasságokhoz. a melyeket utállya az Isten. amint Isaiás mondgya, avaloságos keresztyén. az ö együgyüségiben munkálodik, bizodalomal 
 és reménségel, az Isten irgalmaságában. a bölcs azt mondgya, hogy vannak igazak, és böltsek. és azö munkájok. az Isten keziben vagyon. de az ember nem tudgya ha gyülölségre., vagy szeretetre méltóé. a meg haladgya az ö elméjit.


19

Sokan azt gondollyák, hogy nem vétkeznek. vagy is leg aláb. könyü dologban vétkeznek. és azért nem is kel penitentziát tartani. ugy mint bünösöknek.

A valoságos keresztyén meg vallya hogy ö bunös. és vannak mindenkor olyan bünei, a melyekért penitentziát kel tartani

Sokan vannak olyanok. kik magok felöl azt tarttyák. hogy nem vétkeznek. semmiröl sem vádollyák magokat, vagy is leg aláb igen könyü vétkekröl, és azt hitetik el magokal. hogy nem szükséges. penitentziát tartaniok. mind azon által. ha meg visgálnák öket, olyan fogyatkozásokot találnának bennek, a melyeket tsak ök nem láttyák. de ha egyéb nem volna is bennek. tsak. ahivataloknak tudatlansága, és az alázatoságnak fogyatkozása, tsak ez is elég 
 volna hogy öket meg itéllyék, mivel szent jános azt mondgya, hogy a ki magát vétkesnek nem üsméri, a hazug, és az igazság nintsen benne.

A kristus. azt az Isteni imádságát. nem tsak a tekélleteseknek adta, hanem abünösöknek is, minek utánna arra tanyitana, hogy a minden napi kenyerünket kérjük, mindgyárt utánna tészi,: botsásd meg nékünk a mi vétkeinket. mi képen mi is meg botsátunk azoknak, kik mi ellenünk vétettenek, evaloságal meg bizonyittya a szent atyák szerént, hogy minden nap szükségünk vagyon a botsánatra, és hogy egy nehány szor vétkezünk napjában, ezt könnyen meg láthatnok. ha tellyeségel tudnok köteleséginket, és igazán meg visgálnok magunkot., De akár mely jót tselekedgyenek, akár mely tekélletesek legyenek, mindenkor kénszeritetnek 
 penitentziát tartani. hogy készülhesenek, annak eleiben menni, a ki az igasságokot meg fogja itélni.

Szent jános noha az anya méhében meg volt szenteltetve, de a penitentzia tarto életre adá magát még kisded korában. hogy például lenne, és azért, mondgya az anyaszent egy ház, hogy 
 az emberekel valo társaság. ne ártana ártatlanságának. Ez a szent elöl járó arra tanit, hogy tsak azért jött. hogy a penitentziát prédikálya., akristus azt mondgya, hogy ha penitentziát nem 
 tartotok, mindnyájan el vesztek, el mulathatatlan köteleség tehat a penitentzia tartás. az Isten. penitentzia alá veté ádámot és az ö személyiben, minden embereket. és az a maga hittség hogy arra nintsen szükségek, az Isten szemei elött leg nehezeb. atöbb vétkeknél. ugyan ezis az a nagy vakság. a melyet, akristus. anyiszor kárhoztatá a farisaeusokban., menyi vétekben nem ejt minket tsak nem szüntelen, a magunkhoz valo szeretet., a gyönyörüségeknek szeretete, és a magunkot valo tiszteltetésnek szeretete.? a valoságos keresztyén, könyen meg valya, hogy tsak nem minden tselekedeti héjánosok, mindenkor vétkesnek tarttya magát, mindenkor meg esendönek. hogy ha akegyelem. és a szüntelen valo penitentzia tartás nem segittené, aszent péter meg esése, és atöb szenteké. rettegésben tarttya..

Mitsoda. fogyatkozástol gondolhatná magát mentnek lenni. mivel egy sintsen olyan. a melyet magában fel nem találhatná. leg aláb annak. eredetét. és kezdetit,? egyebet nem tselekedhetik, hanem hogy viaskodgyék az ellen. a szüntelen valo penitentzia tartásnak fegyverével. és adgyon szüntelen valo hálákot az Istennek, szent agostonal. mind azokért a vétkekért, a melyeket nem tselekeszik, mivel nintsen olyan nagy vétek, amelyben. aleg nagyob szent is nem esnék, hogy ha akristusnak minden hato kegyelme nem segitené. valamint ugyan szent agoston mondgya. a valoságos keresztyénnek, ez az alázatoságal valo nyomoruságának meg üsmérése, el hiteti véle, mitsoda szükséges az életet a penitentzia tartásban tölteni. és amelyért. az urnak irgalmaságát fogja venni, ha szinte azok a bün nélkül valok oly Istenesek volnának is valojában, de szent pálnál Istenesebbek volnánaké.? a ki az egész világnak szine 
 elött, meg vallya. hogy ö semmiben sem érzi magát vétkesnek, de azal meg nem igazult: azért is sanyargatom atestemet. mondgya és a szolgálat alá vetem. nehogy minek utánna 
 másoknak predikálottam volna, magam el ne legyek vettetve.


20

A gyenge keresztyén. ajó erköltsöket. izetleneknek. és nehezeknek talállya

A valoságos keresztyén pedig. a jó erköltsöket. kedvesen. és könyen követi.

Avaló hogy akristus nékünk azt mondgya. hogy a menyeknek országát. tsak az eröszakosok 
 veszik meg, és hogy tsak az eröszakosok. vehetik azt meg, mivel az elsö vétektöl fogvást, az ember szivének meg romlása szüntelen a roszra viszi ötet. és ellene áll a jónak melyet kellene követni, Ettölis vagyon., hogy agyenge keresztyének. oly izetlennek. és nehéznek 
 tarttyák ajó erköltsöt, mind azon által a kristus azt mondgya. hogy azö járma kedves, és az ö terhe könyü. ezek a két szók. ugy tettzik. mint ha ellenkeznének egy másal, mind azon által. 
 igazságosok. és meg egyeznek tsudálatosan a szeretet által. jövetek én hozám. mindnyájan kik meg vagytok terheltetve, és én meg könyebitlek titeket. erö szakot kel magunkon vennünk, jármat, és terhet kel hordoznunk, de amidön a szeretet a kristus öliben viszen minket. amidön a hozája valo szeretet által menyünk ö hozá. ez a járom kedvesé lészen. és ez a terh. könyüé.

Minden valami nehéznek tettzik agyengén valo szeretönek, a kedvesnek tettzik annak, aki valoságal szeret., noha gyakorta. nehéz légyen is. meg gyözni az akadályokot. a mint ezt sok 
 helyt meg vallya szent pál, adgyanak nekem olyan szivet aki szeresen. mondgya szent ágoston, és minden könyü lesz néki, mester, fogja mondani. akár hová meny, de én kisérni foglak. minden nap láttyuk azokot a két külömbözö jeleket azokban., kik az áitatoságra adgyák magokot. némellyek egy részit követik annak, amit mások tselekesznek., de azt zugolodásal., és kedvetlenségel tselekeszik, mely az ö gyözedelmeket héjánosá tészi, ellenben pedig akeresztyének. meg erösitetvén a szeretettel. ollyanok mint a rend kivül valo országot 
 hodoltatok. a kik elöt. mindenek meg alázák magokat, ezért is mondá a Szent Lélek,. hogy a szeretett. oly erös mint ahalál.

Gyakorta láthatni olyan gyenge természetü személyeket, kik tsudálkoznak azon, hogy kemény életnek nevezik azt. a mitöl alágy szivüek oly igen félnek., az ollyan aki szeret. semmit nem talál nehéznek, vagy ha talál is valamely nehézséget. kedvesnek tarttya azt meg gyözni. Mind 
 azok az akadályok melyek az Isten szolgálattyában találkoznak, nem halálosok. de ha halálosok volnának is, lehetneé egy nehány napig tarto életet meg vonni attol., aki minékünk ingyen, örököst ád helyette. mely boldogság volna. hogy ha az a halál. hasonlittana 
 akristuséhoz, ahoz a drágalátos buza maghoz, akinek halála, anyi sok számlálhatatlan más magot hozot. kitsoda tarthatná azt maga. felöl., hogy ö érette. valamiben hasonlot tselekedet volna ahoz. a mit ö tselekedet mindnyájunkért. közönségesen. és mindenikünkért különösön, olyan Isten elözöt meg minket. aki semmivel sem tartozot nékünk. mit nem tselekedet? és mit nem szenvedet azért hogy meg békeltesen az attyával.? azt igéri nékünk, hogy ami tsekély eröszak vételünk, engedelmeségünk, és hálá adásunk, véghetetlen ditsöségel jutalmaztatnak meg, és mi nehéznek talályuk azt az eröszak vételt,? mely nagy hálá adatlanság emi töllünk. ami jót tévönkhöz, és igy a magunkhoz valo szeretetet is el mulattyuk. ha szinte mindent 
 véghez vinnénk is a mit parantsol., de még tsak haszontalan szolgák volnánk, és tsak azt vinnök végben. amivel tartozunk. mi tsak azt szenvedgyük mondgya a szent tolvaj, amit meg érdemlettünk, de ez. mitsoda roszat tselekedet? az illyen gondolatnak. kedvesnek, kellene találtatni velünk a jó erkölcsöknek gyakorlását, és a mi penitentzia tartásinkot igen könnyünek.


21

Az emberi tekéntetek. sok keresztyéneket akadályoztatnak meg a jó tselekedetekben.

A valoságos keresztyén, se meg nem pirul, se soha meg nem szünik a jó tselekedettöl. a mikor tölle lehet.

Sokan akeresztyenek közül el mulattyák a jó tselekedeteket. a melyeket meg tselekedhetnék. vagy azért, hogy nem akarják félben hagyni a világi dolgokot, vagy valamely világi. és testi szövettségekért. akristus nékünk ezeket világosan elönkben adgya. atselédes gazdárol valo példa beszédben. aki nagy vatsorát tsinálván, sokakot hivata a vatsorára. de sokan el nem 
 menének. Én egy major házat vettem; Én öt pár ökröt vettem; Én meg házasodtam; ezel ahárom féle menttségel menték magokot azok, kik nem akarának avatsorára menni. ezek a menttségek a tselédes gazdát haragra inditták. meg is esküvék, hogy egyik is azok közül, az ö vatsoráját meg nem kostollyák. ez a nyilvánságosan valo meg vettetése azoknak, kik ilyen okokbol. el mulattyák ajó tselekedetet.

Vannak még más féle keresztyének., kik még vétkesebbek, az elsöknél. mivel el mulattyák ajó tselekedetet. azért, mert az emberek elött, szégyenlik akristus tanitványinak mutatni magokat. ezek nem Istentelenek tellyeségel, se nem szabad életüek, hanem szégyenlik a szabad életüek elött követni az évangyéliumi jó erkölcsöket., illyenek valának azok atanács urak. kik 
 akristusban hittenek,, de akik a farisaeusokért nem mértenek vallást tenni rolla nyilvánságosan. nehogy a synagogákbol ki üzettessenek, mert inkáb szerették az emberek ditsöségit, mint sem az Istenét. mondgya az Evangyélium

Mind ezek arosz szolgák. szégyenlik az urok köntösit viselni, mert nem akarják. mondgyák, magokot meg külömböztetni atöbbitöl, tartanak. az emberek tsufságitol, vagy meg vetésitöl, akár mely jó tselekedetet mivellyenek titkoson. de ez a nem igazán valo szegyenlés. azok közi a szabad életüek, vagy világiak közi tészi öket, akikhez oly nagy tekintettel voltanak, halgasuk mitsoda. rettentö dolgot mond az Isten fia ellenek, hogy aki meg pirul ö érette, és az ö beszédiért, az ember fia is meg pirul azért, amidön kisérvén ötet az angyalok. elfog jöni, az attya ditsöségében.

Mit fognak akor nékünk használni azok, akikhez olyan veszedelmes kedvezésel voltunk,? meg 
 menteneké minket attol a meg boszontatot birotol.? dávid tudtunkra adgya, hogy se jó akaro, se atyafi, se más ember, az élö Istennek kezéböl egy más embert ki nem vehet: ihon eza sorsa, az olyan lágy szivüeknek, kik emberi tekintetböl el hagyák ajó tselekedetet, a melyre a 
 szent lelektöl valo indulat vezetné öket. ugyan nékik is mondá szent István, kemény fejüek. 
 a szent lélek ellen támadtok. szent pál is nékik mondgya ezeket, meg ne szomorittsátok az Istennek szent lelkét. mely által meg petsételtettetek a válttságnak napjára.

A hü keresztények, követik ezt a szent apostolt, és meg nem pirulnak az évangyéliumért. 
 mindenkor eszekben tarttyák ezeket a timotéusnak mondot szavait. az Isten nem a félelemnek lelkét adta nékünk, hanem abátorságnak, szeretetnek. és az okoságnak lelkét. meg ne piruly tehat a mi urunkért, akiröl vallást kel tenned, nézük meg mitsoda jutalma lészen 
 avaloságos keresztyének nemesi álhatatoságoknak, és halgasuk mit mond az ur nékik, minden valaki meg vall engem az emberek elött. én is meg vallom ötet, az atyám elött, ki menyekben vagyon.

Ez a nagy igéret eröt ád avaloságos keresztyénnek, hogy soha meg ne hajollyon ót. ahol az Istennek ditsöségiben. és dolgában jár adolog, ne tarttson se a fenyegetésektöl, se az üldözésektöl. hordoza mindenüt, pirulás nélkül. a meg feszitetet. kristus tanitványának bélyegét, légyen keresztyen. a világiak, a jó akaroi, és az ellenségi elött. ha valamit tselekedni kel, ha szollani kell, ha feddeni kell, akoron. tsak a keresztyéni okoságtol. fog tanátsot kérni. és minden világi tekintetet lábaival tapodgya. ha keresztyéni tselekedetiért tsufollyák, vagy 
 gyülölik. nem szégyenli, söt azokért, Istent ditsöiti, valamint szent péter hagya azt néki. 
 örvendez. valamint az apostolok ha valamit szenved akristus neviért. azt is mondgya szent 
 pálal. mindeneket kárnak álittok lenni. ami urunk jésus kristusunk méltoságos üsméretiért. kiert mindeneket el hagytam. és ugy tekintem mint a ganéjt, hogy a kristust meg nyerjem.


22

Sokan a keresztyének közül azt tarttyák, hogy egyeztethetik. az alkalmatos. és a könyü életet, az áitatoságal.

A valoságos keresztyén tudgya, hogy akár mely jót tselekedgyék is mást, de tsak a sanyargatások, és a szenvedések által üdvezülhet.

Az ollyanok. kik az Istent anyira nem szeretik. hogy gyönyörüségel szenvedgyenek, sokal többet szenvednek mint mások, mivel a járomnak egész terhét viselik., meg sem kostollyák azt az örömet, a melyet a kristushoz valo szeretet ád aszenvedesben. aszenvedés meg válhatatlan az emberi állapottól. és a szenvedésnek szeretete, meg válhatatlan a valoságos keresztyéntöl, ez olyan egyedül valo bizonyság., amelyel meg bizonyithattya az Istennek, hozája valo tiszta szeretetét, ami sebeinknek, ez a leg hasznosab orvosága, ezis aleg bizonyosab módgya, hogy részesülhesünk akristus örökségiben, mivel tsak ugy lehetünk akristus örökös társai, hogy ha szenvedünk ö véle. avaloságos keresztyén ugy tekinti a szenvedéseket. mint olyan kedves kegyelmet, a melyet az Isten tsak avaloságos fiainak adgya 
 meg, mivel tsak a fattyakot nem büntetik meg mondgya szent pál; ez igy lévén, a szeretet amelyel vagyon akeresztyén. a szenvedésekhez, mértéke annak abuzgoságnak, amelyel vagyon amenyekhez. valamint a buzgoság, amelyel vagyon amenyekhez. fel gerjesztöje, vagy is 
 kovásza a szenvedésekhez valo szeretetnek, akristus nem mondgya azt, hogy a ki el nem 
 szenvedi keresztét, nem méltó en hozám, hanem azt mondgya mindenüt, hogy aki fel nem veszi keresztét; fel kel tehát azt venni akarattal. és örömel.


 Az apostolok igen nagy örömben valának. azért. hogy méltoká lettek, a kristus nevéért 
 gyalázatot szenvedni. szent pál. és silás, vasban, és atömlötzben lévén. ének szoval ditsérték az Istent. a maczédoniaiaknak. nyomoruságok mennél inkáb nevekedet, annál inkáb 
 öregbedet az ö örömök. mondgya szent pál. a Colossabélieknek. azt mondgya. maga felöl. hogy örül a nyomoruságoknak, melyeket szenved érettek. És a sidoknak. örömel láttátok 
 minden jovaitoknak el vesztésit, tudván hogy néktek, jóbb, és meg maradando jószágtok vagyon. mind enyi sok bizonyságok után, ki mondhatná, hogy a szentek nem szerették a 
 szenvedéseket; de  mit felelnek szent jakabnak, amidön azt mondgya, atyámfiai örömnek 
 álittsátok, mikor külömb külömb kisértetekben estek, szent péteris hasonlot mond. szerelmesim örüllyetek hogy a kristus szenvedésiben részesültök. boldogok lésztek ha 
 szidalmaznak titeket akristus neviért. mert az Istennek tiszteleti, ditsösége, és ereje, és azö lelke. rajtatok meg nyugszik. utolso bizonyságul. a kristus maga mondgya, boldogok akik üldözést szenvednek az igazságért. mert övék amenyeknek országa, boldogok vagytok a midön szidalmaznak titeket, és üldöznek. és hazudván, minden gonoszt mondanak ellenetek. én érettem: örüllyetek, és vigadgyatok., mert ati jutalmatok böséges menyekben. ki tettzik mind ezekböl. hogy a szenvedés olyan jó. amelyet szeretni kel, és ugy kel azt tekinteni. mint egy boldogságot, vagy is örökösön ellene kell mondani az örök ditsöségnek, haszontalan az imádság, és ajó tselekedet, ha örömel nem szenvednek, vagy is leg aláb tsendeségel, ha akaratbol el nem hagyák agyönyörüségeket. nem lehet tekélletes tanitványa lenni akristusnak, 
 minden bizonyal. abban. alágy és puha életben esnek, amely ellen. illyen átkot monda, jaj néktek gazdagoknak, mert meg vagyon a ti vigasztalástok.


 Ábrahám egyebet nem monda adus gazdagnak, hanem hogy, fiam jusson eszedben hogy el vetted ate javaidot ate életedben. és lázár azon képen gonoszit. azért is ö aditsöségben vagyon, te pedig akinokban., nem tsak azért lehet tehát el kárhozni. hogy azt tselekedték, amit avilág rosznak tart, senem azért hogy el mulatták azt, a mit jonak nevez, hanem még ezekért arettentö szokért is. böségben. és vigasztalásban éltél. az Évangyéliumnak ezen nyilván valo, és vilagos verseit. rettegve kellene hallani azoknak, kik azért hogy valamely jót tselekesznek, magoknak minden féle alkalmatoságot szereznek akar mitsoda állapotban tett az Isten minket, akár minémü gazdagságot adot kezünkben, de nem lehet magunk el vesztése nélkül. tsak azt keresnünk hogy magunkot mindenben bé tölttsük, és ahoz ragaszkodgyunk.

A valoságos keresztyén agazdagságok közöt is talál száz féle modot abban., hogy magát a gyönyörüségektöl meg fosza hogy magát szenvedtesse, és sanyargassa. minden külsö változás 
 nelkül. ugy tekénti. szent pal szerént. mint Istennek kegyelmét, nem tsak azt, hogy akristusban. hiszen. hanem hogy még szenvedis érette. akristus fel támadása után azt mondá 
 az Emmausban menö tanitványoknak. hogy szükséges volt akristusnak szenvedni, és ugy bé menni ditsöségében. ha szükséges volt a kristusnak szenvedni, mitsoda okok lehet azoknak akikért szemvedet, hogy magokot menteknek gondollyák lenni a szenvedéstöl.? atövisel koronázot fönek tagjai, mondgya egy nagy szent, ohajthattyáké agyönyörüségeket., akristus szenvedésiben. atitkos testnek. tsak a feje szenvedet, szükséges tehát. hogy az ö szenvedése. 
 bé töltessék a tagjaiban is. ezert is mondgya szent pál. hogy a szenvedésekben. bé tölti azokat amelyek héjával vannak a kristus szenvedési az ö testében


23

Sokan akeresztyének közül ugy tekéntik a munkát mint olyat, mely szükséges az ö nagy rendekhez, de azt tarttyák. hogy attol meg menthetik magokat. mikor lehet.

A valoságos keresztyén. azt olyan penitentziának tarttya, a melyet az Isten adta minden emberekre. ádámtol fogvást. és a melytöl ö meg nem mentheti magát


 A midön az Isten mondá ádámnak. sok fáradságokal eszel a földnek termésiböl. órtzád veritekivel eszed kenyeredet. miglen viszá térsz a földben, a melyböl teremtettél, azután mondá az aszonynak. a férfiu hatalma alat lész, fájdalmakban hosz fiakot., ezt a parantsolatot, 
 a bünnek büntetésiért mondák reájok. és mint hogy az emberek. mindnyájan vétkeztek volt ádámban. ezt a parantsolatot is minden emberekre adák ki. ádám. és éva, ezen penitentzia alá veték magokat. azt bé töltvén. botsánatot nyerének magoknak, a melyet a nélkül meg nem nyerhették volna, ádám nem azért dolgozék hogy nagyob böségben élhesen. se eva nem azért engedelmeskedék. mert magát felyeb emelni nem lehetet, hanem tsak tisztán azért. hogy visellyék vétkek büntetésit. ezt tanittyák mindnyájan a szent Atyák.

A pátriárkák olyan jol tudták ezt a köteleséget, hogy akár mely gazdagok valának, de ök magok vítték végben az olyan dolgokot. a melyeket mostanában ugy tekintik, mint alá valokot. és meg vetöket, hogy pediglen agyermekeket is a dologhoz valo szoktatásban nevelhesék fel., olyan dolgokot miveltettek vélek, a melyeket láthattyuk magunk, hogy atselédekel is véghez vitethették volna, holot sok számu tselédek volt. ugyan ezis viszi avaloságos keresztyéneket arra, hogy szentül éllyenek a fáradságokal., a melyekre az ö külömbözö hivatallyok köteledzi öket. ugy is tekintik azokot, mint a leg elsöbb, és hasznosab részit penitentzia tartásoknak. azonban pedig a rosz keresztyéneknek. nagyob része tsak azért 
 dolgozik hogy nyugodhasék, és azt gondollya hogy nem tartozik dolgozni. amidön anélkül el lehet. ez a veszedelmes nyavalya, már szent ágoston idejében aklastromokban is bé szivárkozot volt, a melyröl erösen panaszolkodik, nem egyébért mennek már azokban a szent helyekben, mondgya, hanem hogy magokot a nagy henyélésre adhasák. videmus eos in quamdam societatem sanctam otiosissimé Congregátos. közönségesen azt tarttyák. hogy a kristus magais kézi munkát dolgozot mind addig még prédikállását elnem kezdette.

Tudgyák meg hát mindnyájan akeresztyének, hogy a munka el kerülhetetlen köteleség, és hogy akár minémü rendben legyenek, kinek, kinek amaga rende szerént. kel dolgozni. és ugy remélhetik bünöknek botsánattyát. de annak nehéz munkának kel lenni, és olyanak. a mely 
 ellenkezék a kényeztetésel., mivel egyedül tsak elehet penitentziául és érdemli meg akenyeret, az olyan aki nem dolgozik, neis egyék mondgya szent pál. amulattságra, és az idö töltésre valo munka. bé nem tölti aköteleségeket, gyakorta idö vesztés. Isten elöt. és valoságos henyélés. vagyon sok féle henyélés, akülömbözö természetekhez képest, de számot adnak az Istennek. hanem dolgoztanak nehéz. és sulyos munkákot, akülömb féle munkáit akülömb féle hivataloknak. illyen szándékban kel végben vinni, más képpen vétkesek. vagy is leg aláb bé nem töltik szükséges voltát, a munka által valo penitentzia tartásnak. Az ur szine változásakor. szent péter nagy örömben lévén azon aditsöséges hegyen. mondá, uram mi itt jól vagyunk, tsinállyunk három hajlékot, mint ha azt mondotta volna, el ne hagyuk soha, az illyen kedves nyugodalomnak gyönyörüségit, és illyen fényes ditsöséget, az évangyélista fel teszi. hogy nem tudta mit mondot. nem azért hogy az az állapot boldog és jó nem let volna. hanem azért. mert a baj, és a munka nélkül valo élet, nem az emberi állapothoz valo, a ki is, a munkás, és penitentzia tarto életre itéltetett, olyanra, a mitsodást élt maga szent péter. a Szent Lélek vétele után.


24

Igen kevesen vannak olyanok, a kik tudnák. hogy menyire kel vinnünk a parantsolatban lévö magunkhoz valo szeretetet. és gyülölést. hogy követhetnék ezt tehát.?

A valoságos keresztyén. egyedül azt tudgya az évangyéliumbol. és mind egyikét. mind amásikát. követi. esze nem elegyitvén azokot

Nem volt szükséges. hogy az Isten különös törvényt tsinályon, mely nékünk a magunkhoz valo szeretetet parantsollya, aközönségesen valo rend által. melyet tett az egész világban, mindenik teremtet állatban. elegendö magához valo szeretet öntetet. vagy a maga meg tartására valo szükséges. instinctus, vagy hajlandoság. hanem a szükséges volt. meg üsmértetni az okos teremtet állatal. hogy menyire kel vinni azt a magához valo szeretetett. ugyan ezt is tselekedte ezen elsö parantsolattya által. szeresed ate uradot Istenedet, tellyes szivedböl, tellyes lelkedböl, és minden erödböl. és faragot képeket ne tsinály hogy azokat imádgyad. abizonyos hogy ez a parantsolat. arra kötelez minket, hogy az Istent magunknál inkáb szeresük. másként magunkbol. tsinalnánk képet, és magunkot imádnok. ha magunkot inkáb szeretnök Istennél; ugyan az illyen magához valo szeretet is veszté el agonosz lelkeket

E tehát az az elsö határ, melyet az Isten vetet a szeretetnek. amelyel magunkhoz tartozunk. ez a határ igen igasságos, mivel eléb valo a véghetetlen tekélleteségü, a gyarlonál, mindenel is tartozunk annak, akitöl vettünk mindent, és aki semmivé tehet minket mikor néki tettzik. azt kelletet tehát meg tudni. hogy mimodon kivántatot el rendelni a szeretetet, mely minket illetet. ugyan ezt is magyarázta meg világosan a kristus, az Évangyéliumban.

A léleknek, az egyedül valo valoságos jóva az, hogy, az Istent birhasa. akor fogok meg 
 elégedni. mondgya dávid, a midön ditsöségedet meg látom., minden más féle jók. tsak anyiban jók a léleknek. a menyiben. ötet ahoz az elsö jóhóz vezetik. az olyan jók. melyek attol el fordittyák. kedves eledelek. de méregel tellyesek, az izek kedves. de halálos. ezért is 
 mondgya nékünk a kristus. aki a maga lelkét szereti el veszti azt, aki amaga lelkét gyülöli ezen a világon. meg tarttya azt, az örökké valo élettre. addíg a még a mi lelkünk a testünkel valo meg egyezésben marad, máshoz mint egy nintsenis hajlandosága. tsak a testhez, de mind azok. a hajlandoságok. melyek az Istenhez nem igyekeznek, azok bálványozások, aki pedig eszerént ketsegteti lelkének illyen testi hajlandoságát, szeretetével meg öli lelkét. aki pedig az üdveséges keserü sanyargatásokban veti, üdveziti azt, ha szinte mint egy láttzik is gyülölni.

Az illyen gyülölésröl szól nékünk akristus amidön azt mondgya, hogy aki magát nem gyülöli. a nem lehet az én tanitványom., magát szereti az olyan. aki illyen formában gyülöli magát. illyen formában tanyit tehát minket akristus. hogy szeresük, és gyülöllyük magunkot. mely kevés keresztények üsmérik ezt. de még. mely keveseben vannak. olyanok. kik ezt követnék; szeretni kel tehát magunkot. ezt az Isten parantsolya. az az, hogy mindent tselekedgyünk azért, hogy meg szerezhesük. a mi lelkünknek valoságos és állando javait. és hogy örökös boldogá tehesük, magunkot gyülölni kel, az az. hogy gyülölni kel magunkban mind azt. valami el távoztathat minket az Istentöl. és valami máshoz vonszon., ebben a dologban. a leg kiseb el 
 hagyás veszedelmes. mivel akristus azt mondgya. aki akis dologban. nem hü, a nagy dologban is hüségtelen lészen.


25

Kevesen vannak ollyanok. a kik tudnák. a felebaráti szeretetnek. el terjedésit. és határját.

A valoságos keresztyén. üsméri mind egyikét, mind a másikát, és ugy tekénti ezt a külömbözést. mint hivatallyának. leg föveb részit.


 A kristus nékünk azt tanittya, hogy a parantsolat. mely nékünk azt hagya. hogy ugy szeresük felebarátunkot mint magunkot., hasonlo ahoz a parantsolathoz. hogy az Istent mindenek felet szeresük. azért, mert ez a két parantsolat tsak agai a szeretetnek. vagy azert. mert az Istent nem szerethetik, hogy az embereket is ne szeresék., kik az ö fiai.

De ez akár mint légyen, abizonyos. hogy a szeretet. nem szenvedvén. a meg osztást, magábán foglallya egyszers mind, az Isteni, és a felebaráti szeretetet, az Isten pedig nem tészen más 
 határt. a felebaráti szeretetnek. hanem, a magunkhoz valo szeretetet, a kristus maga mondgya, a mely parantsolatot adok néktek a, hogy ugy szeresétek egymást, valamint én szerettelek titeket. ez igen meszire el terjed.

Ezek a parantsolatok igen meg egyeznek. egy más parantsolatal., a melyröl már szollottunk. és a melyhez kel. intéznünk minden tselekedetinket., tselekedgyed azt másokért, amit akarnád 
 hogy mások tselekedgyenek éretted, ezt aparantsolatot könyü meg érteni, már elegendö képen meg magyaráztuk, fel kel mindenünket áldoznunk a lelkünkön kivül a felebarátunk 
 lelkiért; amely szeretettel tartozom  atyámfiához az igen mesze terjed, mind azon által akristus azt mondgya., hogy a ki nem gyülöli attyát. annyát. attyafiát, feleségit, a nem meltó hogy tanitványa legyen. egy más évangyelista szerént. maga meg magyaráza nékünk ezeket. mondván, aki. az attyát. annyát. etc. inkáb szereti mint engemet,. a nem méltó én hozám.

A fele baráti szeretet tehát abban áll. hogy szeresünk minden embereket., atyafiui szeretettel., de közüllök egyikhez se kaptsollyuk magunkot ö magáért, se ideig valo tekintetért; tsak az Istenért kel öket szeretni. a mi üdveségünkért, és az övéjekért. nem kel semmi kedvezésel lenni hozájok, amidön az Isten szolgálattyában jár adolog. el kel öket kerülni ha lelki jonk akadályára vannak, veszedelemre ne tegyük lelkünket, hogy nékik szolgállyunk. vagy tetzsünk. vétkes kedvezésekel. de meg fel kel aldoznunk minden földi javainkot üdveségekért, söt még életünket is ha a szükség ugy kiványa.

Ezen modon lehet tehát meg egyeztetni azt a felebaráti szeretetet. és gyülölést, amelyet a kristus oly igen hágy nékünk, a melyet oly kevés keresztyének veszik a szivekben, és a melynek oly kevesé tudgyák köteleségeit. a szeretett, a mely soha el nem vész, amely nélkül a több jó erkölcsök haszontalanok., a fele barátot ugy szereteti velünk mint magunkot. és az ö üdveségit inkáb életünknél,. de ugyan azon szeretet is, szeretteti velünk lelkünket inkáb felebarátunknál, valamint, inkáb szeretetti velünk az Istent, mint sem felebaratunkot, és mint sem a magunk lelkét.


26.

Sokan az emberek közül azt tarttyák. hogy bizvást itélhetik felebaráttyokot. tsak valamely oly roszat lássanak felölle. amely igaznak tessék, vagy is leg aláb. oly dolgot mely a roszra tzélozék.

A valoságos keresztyén. pedig azt tarttya hogy nem itélhet senkit is.


 A kristus., azon parantsolatban. hogy ne itéllyünk. semmit ki nem veszen., hanem azt 
 mondgya. ne itéllyetek. ne hogy meg itéltessetek. és szent lukátsnál. ne itéllyetek. és meg nem itéltettek, mint hogy az a szenttséges Mester tudta. hogy mitsoda nehéz az embereknek el kerülni hogy a mások tselekedetiröl bal itélettel ne legyenek., vagy is leg aláb hogy olyanokot meg ne itéllyenek. akikben fogyatkozást látnak. arra akarta vinni akeresztyéneket, hogy az önnön magok hasznokért ne itéllyenek. másokot.

Nintsen semmi irtoztatób. se a mitöl ugy retteghetnének az emberek, mint az Isten itéletitöl. 
 szent pál azt mondgya. hogy rettentö dolog, az élö Istennek. kezében esni, a kristus nékünk módót ád arra. hogy el kerülhesük, ne itély. és nem itéltetel. leheteé arra nékünk jóbb modot adni. hogy szemünket bé hunyván a mások fogyatkozásirol valo okoskodást el kerüllyük. mint azt. midön azt mondgya. el kerülitek az Isten itéletit. tsak magatokot abban ne avasátok, hogy mást itéllyetek. a bizonyos hogy nehéz dolog. valamit olyat látni a mi rosznak tettzik, hogy azt rosznak ne mondgyák. ez olyan veszedelem, a melyben tsak nem mindnyájan belé esnek az emberek. de leg aláb soha sem kel. itélni azt, a ki aroszat tselekeszi,

A kristus meg nem elégszik tsak azal, hogy nékünk meg mutassa. mit nyerünk mi azáltal ha nem itélünk, de sött még azt is méltoztatik nékünk meg bizonyittani, hogy még az okoság sem akarja hogy mást itéllyünk., hogy ezt velünk meg üsmértethese. a szivünknek, és alelkünk üsmérétinek leg belsöb, és leg titkosab részeit fel nyittya, mondván nékünk, visgállyátok meg magatokot. ti akik mást itéltek, és meg láttyátok, hogy vétkesebbek vagytok annál akit itéltek, amint is hogy, amely roszat látunk hogy a mi atyánk fia tselekeszik. gyakorta sokal kiseb annál. mint a melyet mi tselekeszünk a midön itéletet teszünk. aki is keményeb kisértetben volt mint mi, hasonlo segittségeket pedig nem vett. az ö kivánságinak sebesége. fel zavarta elméjit. olyan vak hogy nem láttya aveszedelmet. a melyre veti magát, az Isten el is hagya egy ideig a maga gyarloságára., de te, mentöl inkáb üsmered a magad köteleségit, annál több. kegyelmeket vettél., és annál menthetetleneb vagy a vétekben. melyet tselekeszel, és az itéletben. melyet tész atyád fia ellen.

Mind azon által. az abünös talám náladnál inkáb tettzik Isten elött, a mely orában itéletet tész felölle, ugyan abban., talám az ö vétke meg alázta ötet. te pediglen. kevélységedért, utálatosá lettél a menyek elött, egy szoval., a mit az atyád fia szemiben láttál, a tsak szalma szál. a gerendához képest, a melyet a magadéban meg nem látod., ez az oka tehát, hogy a valoságos keresztyén. soha senkit nem itél.

Az itéletkor valo roszhoz. még sokal több roszat szoktak tenni, ugy mint, amidön. abeszéd közben. vagy a kézel valo mutogatásal. értésire adgyák másnak. a mások felöl valo rosz gondolattyokot. nem akarok itt szollani az ollyan ember szollásrol., se az ollyan káromlásrol. a mellyeket a leg aláb valo keresztyének, de sött még a pogányok is mindenkor nagy véteknek tartották, hanem az ördögi mesterségröl. a ki olyan féle ember szollást terjesztet el avilágon, a melyre leg inkáb az ollyanokot oktattya, a kik magokot eszeseknek, és jó erköltsüeknek tarttyák. egy szem hunyoritás. egy mosolygás, egy kézel valo integetés. mind ezek olyan hegyes török. a melyek noha mesterségesek., de olyan veszedelmesek valamint a nyelv., a szándék mindenkor tsak azon vagyon., hogy meg értethesse a felebarátrol valo roszat. és illyen formában. meg ölik azt akiröl beszélnek, meg ölik azt akinek beszélnek, és magokot is meg ölik szintén olyan halálosan., valamint ha a nyelv szabadosan beszéllene. mind ezeket nehéz el kerülni a másrol valo beszédben, ugyan ezért is jovalották mindenkor az okosak azt, hogy soha másrol ne beszéllyenek, vagy ha tellyeségel azt el nem lehet kerülni. ugy beszéllyenek más felöl. hogy a rendes legyen. hogy a betsületire legyen. örizetet vetettem a számnak. mikor 
 a bünös ellenem állana. mondá dávid. meg némultam, és meg aláztattam. és jókót sem szolottam. mikor az ember illyen alkalmatoságokban találkozik. ahalgatás olyankor sokal keresztyéneb. aleg keresztyéneb beszédeknél.


2.7

Sokan akeresztyének közül alázatosoknak tétetik magokot. azért hogy tiszteltessenek az alázatosságért.

A valoságos keresztyén, tart még attol is hogy alázatosnak tetzsék. és tsak azt ohajttya. hogy meg vetö legyen mindenhen. a mitsak. az Isten ditsöségit, és a felebaráti szeretetet nem tekinti.

Az Évangyéliumban igen sok helyt láttyuk hogy mitsoda neheztelésel volt a kristus a két szinüek ellen. mindenüt anathémát. és átkot mond reájok, mint hogy ö, az igazságnak Istene. és ö önnön maga az igazság. nem szenvedheti ahazugságot, fö képen az ollyan hazugságot. a mely a jó erkölcsel fedezi bé magát. hogy jobban meg tsalhasa az embereket

Az egész jó erkölcsök közöt. az alázatoságot mondhattyuk leg inkab a kristus jó erkölcsének, az ö idejéig. az embereknek. arrol. igen kevés gondolattyok volt. tanullyátok meg töllem. hogy 
 én kegyes. és alázatos szivü vagyok. tanulyátok meg töllem, azaz. az én példáimbol., 
 tanulyátok meg töllem. mert mind eddig, senki nem tudta. milégyen avaloságos maga meg 
 alázás, én pediglen magamot meg alázván. magam akarattyábol. zugolodás nélkül valo 
 gyalázatos halált szenvedtem., a nyomoruságot tudtam, meg vetettem a tsendes életet. a népnek, és a vitézeknek tsufságul adtam magamot.

Az alázatoságnak ezen példájábol láttyuk. hogy az emberek ezt a jó erkölttsöt meg nem határozhattyák. amód nélkül valoval, lehet vétkezni a több jó erkölcsökben, de nem lehet eléggé magunkot meg alázni. ez ollyan jó erkölcs. amely véghetetlen a meg feszitetet Jésus tanitványinak.

kitsiné kel lenni valamint a mustár mag, hogy nagyobbá lehesen lenni minden füveknél, aki 
 nagy akar lenni amenyeknek országában. annak leg kisebbé kel lenni eföldön. akristus nem 
 mondgya. hogy kitsinynek kel tettzeni, hanem ugyan kitsidé kel lenni valojában. bizonyal mondom néktek, hogy ha meg nem tértek. és ha hasonloká nem lésztek akisdedekhez. bé nem mentek amenyeknek országában, azért a ki magát meg aláza. és hasonlo lesz ehez akisdedhez. a leg nagyob lészen a menyeknek országában. ne vádgyatok arra a mi fent valo mondgya szent 
 pál, hanem elégedgyetek meg azal. a mi leg aláb valo, és leg alázatosab.

Mint hogy ez az jó erkölcs különösön valo jó erkölcse a kristusnak. azt el hihettyük, hogy inkáb gyülöli azokot, a kik alázatosoknak tétetik magokot. mint sem más egyéb féle hypocritákot. de a mi leg különöseb dolog az alázatoságban., és a mely fel nem találtatik atöb jó erkölcsökben. tudni illik, ha valaki tisztának, vagy igaságosnak akarja magát mutatni azal. atisztaságot. se az igasságot el nem veszti, de mihent alázatosnak akarja magát mutatni, telyeségel el veszti az alázatoságot. mert az alázatoság nem abban áll, hogy alázatosnak mutassa magát. hanem alávalonak. és meg vetendönek. valamint ezt nékünk elönkben adgya salézius sz ferentz st. franciscus salezius. ez igy lévén. azok a sok számu emberek, a kiket minden nap láthatni. mint vannak azon hogy magokot alázatosoknak mutathasák., az olyanok nem alázatosok, hanem kevélyek. az olyanok, az alázatoságnak hypocritái, akik tsak. a tisztelet, és a ditséret után futnak. a melyek szokták követni ezt a nagy jó erköltsöt., a midön valoságos.

Az ollyanokot boszonttsák meg, gyalázák meg, vessék meg, tsak hamar meg láttyák hogy nem 
 alázatosak. a szent Lélek szépen le irja nékünk az ollyan tsalárd alázatosokot, vannak olyanok kik hamisan meg alázák magokot. kik le fügesztik szemeket, és ugy tétetik mint ha nem látnák. de tsak az ö erötelenségek tartoztattya meg öket, és tsak azért alázatosok, mihent alkalmatoságot találnak a gonosz tselekedetre, meg tselekeszik.

A valoságos keresztyén. valoságos alázatos lévén, az okoságot, és a kegyeséget az alazatosághoz teszi. el kerüli magát alázatosnak mutatni. meg elégszik, az Isten elött. és szivének titkában szeretni ameg vettetést. és az alávaloságot, valamint ameg válto tselekedet., de sött még ezt a szeretetett is el rejti. nehogy el veszese. az alázatoságnak drága kintsét.


28.

Mennél inkáb eléb mennek az emberek az értelemben. és a méltoságban. annál inkáb, azt tarttyák. hogy magokot betsülhetik.

A valoságos keresztyen., mennél eléb mégyen a maga rendében, annál több okot talál arra, hogy magát meg vesse

Az értelem. és a méltoság, igen külömbözik egy mástol. az méltoságnak. az értelmet kellene követni, mind azon által gyakorta láttyuk, hogy az értelem, meltoság nélkül vagyon. és a méltoság értelem nélkül. együvé teszem itt ezt a kettöt. és rend szerént ezek. kevélységet. és maga hittséget okoznak a szivekben., hogy lehesen. a, hogy akinek töb esze, értelme, és tudománya vagyon. magát töbre ne betsüllye. annál, a kinek anyi nintsen.? hogy ne tartaná a méltóbnak magát. a kit a méltoságra fel emeltek. annál. akit amaga alatson rendiben meg hagyták. mennél eléb mennek. ezen két rendben., ugy tettzik annál inkáb betsülhetik magokot; ez igasságosnak láttzik lenni, mind azon által, mitsoda részünk vagyon az értelemben? mid 
 vagyon a mit nem vettél volna. mondgya szent pál. és ha vetted, miért ditsekedel véle, mint ha nem vetted volna, hogy ha valami vagyon bennünk, a mit ugy tettzik hogy betsülhetünk, 
 annak. tsak ajó erkölcsnek kel lenni. de a tridentinumi gyülés. arra tanyit szent pál után. 
 hogy a jó erköltsök. ugy az értelmek is. nem mi töllünk jönek. az Isten munkálodgya mi bennünk. az akaratot. és a tselekedetet. minden bennünk lévö jó. ö tölle vagyon. és a midön nékünk meg adgya a menyet. tsak azért adgya. mert jóságábol. meg akarja bennünk jutalmaztatni., a tölle vett jó erkölttsöket. és ajándékokot.

A mit az Isten néked adot, anem tölled vagyon a mit ahoz tész munkádal, a nem olyan dolog. hogy magadot azért. inkáb betsülhesed. nintsen senki is. aki ugyan azon munkával. anyit nem tselekedet volna mint magad. ha az Istentöl azon ajándékokot vette volna, semmit tehát magadnak nem tulajdonithatz. a miért magadot fellyeb emelhesed.

Hogy ha méltatlanok vagyunk a méltoságokra a melyeket reánk adgyák. semmi okunk nintsen. hogy magunkot inkáb betsüllyük, hogy ha pediglen. a mi értelmünkre valo nézve adgyák. meg kel gondolnunk. hogy mely kevés részünk vagyon azokban az értelmekben. ez igy lévén. akár mely felé fordittsuk adolgot., de egyebet nem találunk se a méltoságokban, se az értelemben. hanem félelemre valo okot aveszedelemtöl., és semmi okot. a magunkot valo betsületre.

Egy valoságos keresztyén. tart mind az egyikétöl. mind amásikátol., a midön ezeket a szavait 
 halya akristusnak. Atyám hálákot adok néked. hogy ki nyilatkoztattad titkaidot az együgyüeknek, és akitsideknek, és el titkoltad azokot a világi bölcsek. és okosak elött, amidön láttya. hogy akristus avilágon aleg aláb valokot választotta. hogy azok legyenek oszlopi a 
 vallás drága épületének. szent jakab azt mondgya. hogy ne keresük a betsületben. és a méltoságban valo nevekedést. mert annál több számot adunk azIsten itéletekor. ami leg tsudálatosab a jó erkölcsokben. az, hogy mentöl eléb mennek abban arendben, annál több valoságos okokot találnak a magok meg vetésekre. tsak azok is betsüllik magokot., akik ajo 
 erköltsöknek leg aláb valo rendiben vannak. a szeretet, és az alázatoság. mennél inkáb meg erösodik. annál inkáb észre veszik a magok nyomoruságát és méltatlansagát. mennél nagyob 
 vagy, mondgya a szent Lélek, annál inkáb meg kel magadot aláznod minden alkalmatoságban. az által is nyersz kegyelmet Isten elött, mivel aditsöség. és ahatalom tsak az Istent illeti, és tsak az alázatosok tisztelik valoságal.


29

A kik magokat másoknál fellyeb emelik. még ezen avilágon meg aláztatnak azoknak elméjekben kik azt észre veszik.

A valoságos keresztyének., kik magokot mindennél aláb valonak tarttyák. fellyeb emeltetnek másoknál. még ezen avilágon.

A kristus. szánakodásbol., mint egy kedvezésel. lévén. a mi magunkhoz valo szeretethez., azon vagyon hogy azt el hagyasa velünk. igen nehéz néked magadot meg aláznod, tsak a fel magasztalást keresed. mind azon által. azt akarom hogy meg bizonyittsad hozám valo szeretetedet,. fel áldozván nékem kevélységedet; ate magadhoz valo. helyes szereteted semmit abban el nem veszt., az olyan. a ki nékem akarván. tettzeni, magát meg aláza egy kevés ideig, 
 örökösön fel magasztaltatik, valamint azt ohajttya a magához valo szeretete. de aki töllem meg tagadgya. azt a kevés áldozatot. örökösön meg aláztatik.


 A kevély ember. gyalázatban esik. az alázatoságot pedig mindenkor. abölcseség követi. 
 mivel az alázatoság mondgya abölcs, követi a kevélységet. valamint, a ditsöség követi az alázatoságot., ámbár minden emberek tellyesek is kevélységel, de semmit ennél nehezebben. el nem szenvednek másokban, mert a magok kevélysége tselekeszi. hogy a másokét el nem szenvedhetik.

Mondgyunk még többet, nem tsak a kevélyek vannak a kevélység ellen., de sött még az alázatosok sem szenvedhetik azt,. akristus aki oly alázatos. és aki oly tekélletes példája volt az alázatoságnak., a ki oly kegyeségel volt. minden féle bünösökhöz. fel gerjed. és fel indul a kevélyek ellen. ugyan tsak azok ellen is mutatta haragját evilágon valo éltében. ojátok magatokot az irás tudo doktoroktol. a kik hoszu köntösben járnak. szeretik a köszöntést a 
 piatzon. az elsö székeket a synagogákban. és az elsö helyeket a vendégségekben; azt akarják hogy öket mestereknek hiják. ezek nagyob kárhozatot is vesznek. ihon mint bánik ameg testesült Istennek alázatosága akevélyekel még ez életben

Ellenben pedig avaloságos keresztyén. meg talállya a fel magasztalást még ez életben a melyet kerüli, mert a ditsöség követi az alázatoságot. mondgya a szent Lélek. az emberek oly tsudálkozásal nézik avaloságos alázatost hogy aleg kevélyeb. szelidé lesz elötte., még az olyanok is a kik leg inkáb ellent állanak akevélyeknek. mind külsö. mind belsö képen. meg nem alhattyák hogy magokot meg ne hajttsák. az olyan elött, akit valoságos alázatosnak üsmérik lenni, ugy tettzik mint ha ebben. mindnyájan az emberek akarnák követni a magoság 
 belit. aki ellene áll a kevélyeknek. és kegyelmit hinti az alázatosokra., vagyon mondgya a bölcs. olyan meg kissebülés, mely a ditsöségért vagyon. de vagyon olyan fel emelés, mely az alázatoság által vagyon.


 Ez igy lévén. az alázatos a kristus igérete szerént. száz anyit veszen azért amit el hagyot. az Istenért; még ez életben. de ha szinte egy kevés esztendökig el haladnais azö jutalma, hány száz esztendökig fog tartani azután az ö fel magasztaltatása.? mivel. azö ditsösege, és fel magasztaltatása. anyi ideig fog tartani. valamint az Istené, mely szent usora. az urnak költtsön adni egy kevés ideig. valo meg alázást!


30

Nagyob részinek a keresztyének. közöt. kegyeségek nintsen. vagy ha vagyon is. igen romlando.

A valoságos keresztyénnek kegyesége mindenben állandó.


 Tanullyátok meg töllem. hogy én kegyes, és alázatos szivü vagyok. mint hogy a kegyeség., követöje az alázatoságnak, akristus itt együvé tészi mind a kettöt. ez igy lévén, minek utánna meg magyaráztuk volna az alázatoságot. arrol a kegyeségröl kel szolanunk a mely oly kedves. és a mely magához kaptsollya a sziveket., eszerént is tellyesednek bé a kristusnak ezek a 
 szavai. betü szerént. boldogok akegyesek. mert birni fogják a földet. az az, mert meg gyözik rosz kivánságokot., földi indulattyokot. magokhoz hodittyák a földön lévö minden embereknek sziveket. tanullyátok meg töllem, hogy én kegyes, és alázatos szivü vagyok.


 A szeretet viszen minket arra, hogy kegyesek legyünk. szent pál azt szépen irja. mondván. a szeretet türö. kegyes, nem irigykedik, fel nem fuvalkodik, nem boszonkodik. mindent el szenved., láthatnié mind ezeket a szép dolgokot. arend szerént valo keresztyénekben. de az olyanokban sem sokakban. a kik áitatosoknak tarttyák magokot. mivel ezek. kegyesek. és kedvezök magoknak, de kemények masokhoz; türhetetlenek. és hamar meg boszonkodnak. ettöl is vagyon. hogy nem hogy magokhoz vonnák a sziveket. a mint azt meg tselekedhetnék kegyeségekel. de sött még zugolodásokot okoznak. és el távoztattyák magoktol. mind azokot. akik követni akarnák öket aban. ami jó vagyon bennek. meg kisebittik magok viselésivel a 
 valoságos áitatoságot. ellenben pedig, a kegyes ember. el töri. azirás szerént. ellenséginek haragját

A kegyeség. a szeretetböl. és az alázatoságbol származik. ez igy lévén, a mi ellenkezik a kegyeségel, az. a magához valo szeretettöl. és akevélységtöl vagyon. szent pál azt mondgya, hogy azok akik nem kegyesek, kevélyek, és magokot szeretök.


 Szent jakab azt mondgya. kitsoda köztetek bölcs és tudos, mutassa meg a jó maga viseléséböl az ö tselekedetit. a bölcseségnek szelidségével.

A valoságos keresztyén. magához kemény. de másokhoz szelid. valamit ellene mondanak. azt olyan kegyeségel halgattya. mint amit ditséretire mondanak. mindenkor az Isten szavát halgattya, vagy is azt gondollya. hogy az Isten engedi meg ellenséginek. hogy ötet kisérttse. illyen volt adavid kegyesége, amidön semei gyalázatal illeté.

A keresztyén. szelidségel engedelmeskedik mind annak. a mi nálánál fellyeb valo. mint ha 
 akristustol magátol venné aparantsolatot., szent pál hagyása szerént, szeliden engedelmeskedik akristusért. a magához hasonloknak, a midön parantsol. ugyan akor leg kegyeseb., mert reá emlékezik. hogy attya fiainak parantsol., olyanoknak. akik gyengék. romlandok. és akik magoktol ajora alkalmatlanok, ha másnak szolgál. boldognak tarttya magát, hogy használhat a kristus tagjainak, söt még ugy tekinti azokot mint jó tévöit, kik illyen érdemre valo alkalmatoságot adnak néki. ha int. vagy dorgál másokat. ugy tselekszik, valamint a menyei atya dorgállya fiáit., azaz, mindenkor atyai joságal. vagy is leg aláb. atyafi szeretettel,

Egy szoval ö mindenüt, és mindenben hü követöje. az üdvezitö ki mondhatatlan 
 kegyeséginek. a proféták azt meg jövendölték, az apostolok látták annak bé tellyesedésit. Imé az én szolgám. fel veszem ötet. az én választottam, kedve tölt lelkemnek ö benne. az én lelkemet beléje adtam. itéletet szol a pogányoknak nem kiált, se nem hallattatik oda ki az ö szava. a meg repedezet nádat el nem ronttya, a füstölgö gyerttya belet el nem olttya. igaságban szolgáltat itéletet. hogy ha az Istennek lelkétöl származik a szelidség. ugy az igaság is. ebböl következik. hogy a mi ellenkezik a szelidségel., annak. agonosz lélektöl kel származni., akristus tehát kegyes volt. önem vetekedet., se nem kiáltot, az ö szavát nem hallották az uttzákon, mert az Isten lelke volt benne. el nem rontotta a meg repedezet nádat. se a füstölgö gyerttya belet el nem oltotta. az az, hogy békeséges türésel, és kegyeségel várja. a bünös meg 
 térését. három esztendeig szenvedte a fige fának terméketlenségit, még azt is el szenvedi. hogy a szöllö mives meg kapállya atövit, és meg genéjozza, minden szavaiban kegyes volt, és minden maga viselésiben. kegyeségel engedte magát ahalálra vitetni. zugolodás nélkül, aleg nagyob bünösökhöz is kegyeségit mutatta, tekéntsük meg mitsoda kegyeségel bánt. a házaság törésben eset aszszonyal, a samaritánával, abünös aszszonyal. a fö pap szolgájával. a ki meg ütötte, és judásal. aki tsókal el árulá. tanullyátok meg töllem, hogy én kegyes szivü vagyok.


31.

A midön meg botsátanak, azt gondollyák. hogy valamely nagy dolgot tselekedtenek.

A valoságos keresztyén. ugy tekénti az ellenséginek valo botsánatot., mint olyan dolgot. mely kevés ditséretet érdemel.

Mint hogy az ellenségnek valo meg botsátás olyan áldozat., a mely leg inkáb ellenkezik az embernek meg romlot szivével, erre a kristus hasonlo okal akar minket vinni, mint a melyel az alázatoságra akar minket indittani. és az itélettöl el távoztatni, ne itély. és nem itéltetel., alázd 
 meg magadot, és fel magasztaltatol: azt is mondgya nékünk. ha meg nem botsátotok, én sem bótsátok meg néktek, ha meg botsátotok, én is meg botsátok néktek.

Azt el mondhatni. hogy ámbár a menyei utak tele legyenek is tövisel. de ez az ösveny mind rövid, mind ezen könyü oda érni, mindent meg botsátván. minden nékünk is meg botsátatik. mely kegyetlenségel volnék lelkemhez, ha inkáb szeretném kárhozattyát. mint sem atyám fiának meg botsásak, meg botsátom örömest azt az árulást. a mely joszágomban tölt, de meg nem botsáthatom azt az ember szollást, mely fogyatkozásomot ki nyilatkoztatta. azt a gyalázást. mely betsületemet meg sértette. ha boszut nem állok ezert a meg vetésért. ütésért, bestelenségért, azt fogják mondani hogy nintsen szivem; én tudom mind azt, amit akristus szenvedet érettem. de én ezt el nem szenvedhetem érette. nem igy beszélneké mind azok. kik meg nem botsátanak másoknak. noha észre nem veszik magokot.

De nézük meg mit felel nekik a szent Lélek aki boszut akar állani. azon az ur boszuját álya, és 
 annak büneiröl el nem feletkezik. botsás meg felebarátodnak, aki tegedet meg bántot. és a 
 büneidért valo imádságod, meg halgattatik. akristus is azt mondgya. amidön ajándékot akarván bé mutatni az oltár elött. eszedben jut hogy atyád fiát meg bántottad. hagyad az oltár elött ajándékodot. és eredgy békéjél meg véle, azután térj viszá., és mutasd bé ajándekodot.: 
 mivel. mondgya a bölcs. igasságosé az. hogy egy ember haragot tarttson más ember. ellen. a midön azon kéri azIstent. hogy botsása meg néki büneit.? nintsen könyörületessége. a magához hasonlohoz. és azt kéri hogy botsásák meg néki büneit.? ö tsak test lévén, haragot tart. és Istentöl irgalmaságot kér.? kitsoda fog ö érette könyörögni.? emlékezél meg az utolso napodról, és tégy le minden haragot.. ugy tettzik hogy mind ez. elegendö képen meg bizonyittya. hogy mitsoda köteleségel. tartozunk meg botsátani ellenségünknek. és nem tsak egy szer. a mint ezt az emberi okoság jovallya, hanem hetven szerte valo hét szer, a kristus parantsolattya szerént.

Az ollyanok akik meg botsátanak, és akik azt tarttyák. hogy azal igen nagy dolgot tselekesznek, akik azt gondollyák. hogy azért, az embereknek betsülni kel öket. ezek nagy vakságban vannak. avaloságos keresztyén pedig. tsudállya. hogy valamely ditséretet adnak ennek a tselekedetnek, ö pediglen még kötelesnek tarttya magát ahoz a ki ötet meg bántotta, mert részt szerzet néki a menyben. ez a rész pediglen. a kristus mondására vagyon épitve, tartozol uram nékem meg botsátani. mivel én is meg botsátottam. a keresztyén tsak egy dologtol tart a meg botsátásban fél attol hogy a mutogatás oda ne szivárkozék. hogy azö meg gyözetet ellensége. el ne vesztesse véle. a mulando ditséretekel. örökös árrát tselekedetinek.

Azok közöt. akik azt gondollyák hogy meg botsátottak. és akik ugy tettzik mint ha távul volnának a boszu állástol. igen sok találkozik olyan, a ki magában titkos örömet érez, a midön ellenségit valamely szomoru állapotban láttya esni. az illyen botsánat, hasonlit a boszu álláshoz. a botsánatnak. egésznek, és szivböl valonak kel lenni, imé mit mond nékünk világosan a kristus. ha meg nem batsatotok ki ki azö attya fiának szivetekböl, az én menyei Atyám is ugy tselekeszik veletek. valamint azal a kegyetlen és igaságtalan szolgával. a kit a 
 hohérok keziben adatot. a rosz keresztyének azt tarttyák. hogy az olyan titkos öröm ártatlan dolog. mivel az Isten maga veszi igyeket keziben és a ki igaságosan bünteti meg azokot. kik öket meg bántották. meg azt is hozá teszik, hogy az a büntetés meg tériti öket, és én egyebet nem kivánok. tsak az ö üdveségeket: hipocriták. mitsoda áitatos palástal fedezitek el boszu álló kivánságtokot. örültök azon hogy az Isten fogyaszttya számát, vagy erejét. ellenségteknek. és hogy abban részetek nintsen, de hol lehet jóbb akarótok annál. mint az, aki alkalmatoságot ád néktek a menyei részre, ati leg nagyob ellenségtek azok, akik veszedelmes hizelkedésekel. el távoztatnak az Istentöl. és el vesztetik veletek a ti valoságos jovatokot. azok akiket ellenségeteknek tartotok, igasságtalanságokal. több jovatokra vannak. mint sem azok. kik néktek hizelkednek, vagy kivánságtokban szolgálnak. amint is a valoságos keresztyén igyekezik azokot szeretni. és meg gyözni szeretetével, és ezen igyekezetiért azt nyeri. valamit nyernek mind azok a kik igazán követik a jó erkölcsöket, hogy még ezen a világon is jutalmát veszi. mivel ugy fogják ötet tekinteni. mint olyan szivüt. a ki jól bé tölti a valoságos jóakaronak köteleségit. ezen a szép tartás szerént. hogy tsak azok lehetnek valoságos jó akarok, akik oly jó erkölcsüek, hogy szeretik ellenségeket is.


32

Tsak nem mindnyájan az emberek. tsudállyák. hogy egy jó Istenes ember vétkezik. és azt mondgyák ha áitatos volnék. illyen jót tselekednék. és illyen roszat nem tselekednék.

A valoságos keresztyén. érzi magában hogy magátol. semmi jót nem tselekedhetik. és hogy mindenkor kész aroszra, ha a kegyelem meg nem segiti.

Az illyen hejában valo beszédeket. rendszerént az ollyanoktol halhatni, akik nem érzik magokot. a jó utban lenni, tsudállyák azt, hogy egy istenes ember vétekben eshetik. mint ha az hit. és a szeretet. olyan állapotban tennék. hogy ne vétkezhesék. mit felelnének. a dávid és a salamon esetire. nem voltaké ezek olyan áitatosok esetek elött, valamint azok a maga hittek. szent theresia meg magyaráza nékünk. az okát. hogy miért engedi az Isten némelykor aleg nagyob szenteket is halálos vétekben esni. meg vallya tehát eza szent. hogy nem tsak abban eshetnek, hanem ugyan valojában abban is esnek, szent bernárd, azt mondgya, hogy a klastrom meg nem menti avétektöl aszerzeteseket, hanem tsak anyival vannak jobban a vilagi embereknél. hogy nem oly gyakorta esnek meg, és hogy hamaréb fel kelnek. volté valaha emberi akarat jóbb készületben. mint aszent peteré, mind azon. által. három szor egy más után irtoztato vétekben esék, meg tagadván. Istenét. visgállyák meg az emberi szivet. igen keveset találnak olyat., aki ezel a szán szándékal esnék meg. akarok vétkezni. meg akarom az Istent bántani; azonban pedig tsak nem mindnyájan meg esnek. és némelykor aleg nagyob szentek is, meg kel tehát vallanunk, hogy a mi meg romlot tésztánk viszen minket magátol a roszra. és hogy mi szüntelen meg esnénk, ha a kegyelem meg nem oltalmazna.

Nem üsméri a magát. a ki azt mondgya: ha áitatos volnék. ilyen jót tselekedném, vagy nem tselekedném az ilyen roszat, hogy ha az olyanok kik igy beszéllenek. tudnák, hogy ez iránt mit 
 tanit nékünk. a szent tridentinumi gyülés, ellene mondanának vakmerö beszédgyeknek. 
 szent pál. azt mondgya magárol, hogy nem tselekeszi a jót melyet akarna tselekedni, hanem azt a roszat tselekeszi, a melyet nem akarná tselekedni. utánna teszi. hogy mindnyájan illyenek vagyunk, mitsoda tsudálatos dolgot tselekednének tehát az olyanok. akik még nem léptek a keresztényi utban.?


 Szent jakab. tilttya nékünk azt mondani hogy holnap azt tselekeszem. vagy utra indulok. noha az illyen tselekedetek. ugy tettzik hogy tsak tisztán. az emberi akarattol fugjenek, de ez a szent., maga hittségnek tarttya az illyen szokot. és azt akarja hogy igy mondgyák. ha az urnak tettzik. azt tselekeszem. vagy oda megyek a valoságos keresztyén igy beszél. tudván azt. hogy semmit sem tselekedhetik magátol, magában oly kemény és meg gyükeredzet hajlandoságot érez a roszra. hogy szüntelen érzi tehetetlenségit ajóra

Voltanak olyanok, kik meg térések után. jól észre vették szivekben. mind meg romlásokot. mind a kegyelem segittségének Isteni erejét., ugy anyira. hogy ez a szüntelen valo tsuda melyet magokban éreztenek a vallás igazságárol. valo érezhetö bizonyságul láttzot nékik. ugyan ezért is tartanak a szent lelkek, hogy az Istentöl elne hagyatassanak. ugyan ezért is kérik szüntelen hogy el ne vegye rollok kezét, mely öket tarttya, ugy tettzik mint ha saul. az Istenhez akart volna térni, de nem lehete, mert az ur el vette volt tölle kegyelmét. a mint ezt samuelnek maga meg mondá.

Mindenik ember, mondgya a nagy szent gergely. ez életben ugy vagyon. mint ha egyedül lévén egy tsonakban, egy igen sebes patakon. fel akarna azon menni, evedzöt is adnának néki, hogy segittse magát. de haszontalan volna minden munkája. mert a viznek sebesége tsak le vinné. hogy ha tsak az Isten fel nem huzná. menyekböl. egy kötélel a tsonakot. az Isten azt akarja hogy a tsonak fel menyen a patakon mind annak végéig, de azt is mondgya a benne valo embernek, ha nem evedzel. énis el botsátom a kötél végit, és egy szem pillantás alat. sokal aláb lész, mint sem a honnét meg indultál. a menyei segittség nélkül. haszontalan evedzenénk. hejában fáradnánk. mert tsak viszá térnénk.  ne mondgyuk tehát sohais, hogy ezt tselekedném, vagy nem tselekedném. vallyuk meg, hogy kegyelem nélkül tsak roszat tselekednénk. a kegyelem által vagyok az. a mi vagyok mondgya szent pál. ugyan a kegyelem is munkálodik bennem, adgyunk szüntelen valo hálákot annak az irgalmas kéznek, a mely minket meg tart, és a mely magához vonszon. és kérjük mindenkor azon. hogy meg ne vonya töllünk segittségit. Én Istenem jövel segittségemre, uram sies segittségemre jöni.


33

Az emberek. tsak nem mindnyájan szeretik a magok ditsöségit. és azért mindent fel áldoznak.

A valoságos keresztyén. tsak az Isten ditsöségit szereti, hogy pediglen az emberek oly igen ohajttyák abetsületet. ö azt ugy tekinti, mint bálványozást.

A tisztesség, és aditsöség. tsak egyedül az Istent illetik. akristus ugy mint ember, magának tsak a meg vetéseket választotta. hagyván minden ditsöséget az Istennek. én tsak féreg 
 vagyok, és nem ember mondá aproféta által. el szalada. és egyedül a hegyre mene. a midön látá hogy királynak akarnák tenni, mind ezel, meg akará nékünk mutatni., hogy az emberek része tsak az. hogy magokot szüntelen meg alázák. az Isten szemei elött. magokat meg vessék, minden ditsöséget a minden hatonak adgyanak, mint teremptöjének. és meg tartojának. mind annak a minek létele vagyon.

Az elsö parantsolat nékünk tilttya a bálványozást, az olyan pedig magábol bálványt tsinálna. magát imádtatni is akarná, a ki valamely ditsöséget akarna magának tulajdonittani, és magát tiszteltetni. de kitsoda az, aki ne vétene ebben? mitsoda ember az, akármely buzgoságal legyen is az Isten ditsöségéhez, aki egészen ellene mondana. amaga ditsöségének.? ki azt ugy ne tekintené mint saját joszágát. és aki mindent mást elne hagyna. tsak azt magának meg tarthatná. nintsen semmi. a min az emberek. oly közönségesen meg egyeznének, mint a dítsöségért valo fáradozáson, illyenek az ollyanok. akik tsak azt keresik hogy tetzsenek, a kiket is kárhoztattya szent pál. ha én még tettzeni akarnék az embereknek, nem lennék akristus szolgája.

Hogy ha szent pál véteknek tartotta az Évangyélium predikálásában valo tetzést. mit mondot volna az olyanokrol, akik tsak azért keresik tettzeni, hogy másokot meg ronthassanak. akik magokban örülnek, hogy magokot szeretethetik, hogy másokban rosz kivánságokot indithattak, epediglen a mostani idökben. igen közönséges aleg emberségesebb emberek között is. ugy tekéntik mint valamely nagy ditsöséget a szerelemre valo fel gerjesztést, azt is tarttyák. hogy mentek lehetnek, ha azt mondgyák, hogy azt nem szán szándékal tselekedték. de akár mint légyen az, atsak olyan ditsöség. mint ha meg ölték volna az atyafiokat. leheté ennél nagyob vakság és nagyob utálatoság.

Nem tsak azt keresik hogy magokot szeretessék. és betsültessék, de még az uralkodást is szeretik. mind azon által akristus azt mondgya, hogy a tanitvány nem nagyob amesternél. mivel ö azért jött hogy szolgállyon, és nem azért hogy szolgáltassék, miért a tanitványi 
 kivánnyák tehát az uralkodást.? nézük meg mitsoda választ ada a zebedeus két fiának, és másoknak., tudgyatok hogy a poganyok fejedelmi uralkodnak azokon. és a nagyobak. hatalmaskodnak rajtok, de ti közöttetek nem igy kel lenni; hanem aki közöttetek nagyob akar lenni. legyen inastok. és aki elsö akar lenni közöttetek. légyen szolgátok. mit fogunk még 
 felelni a kristusnak ezen világos és rettentö szavára. mi képen hihettek ti, kik ditsöséget vesztek egy mástól. kitsoda közüllünk aki nem veheti magára ezeket? hogy pediglen mind 
 példájával, mind beszédével tanithason minket., hozája tészi, Én nem keresem a magam ditsöségit, más fogja. azt keresni. és nékem igasságot tészen. ugy adatik meg tehát nekünk avaloságos ditsöség, ha a magunk ditsöségit nem keresük. a ki mi nékünk igasságot fog tenni, a meg is adgya azt. tsak mi ne keresük, hagyuk el tehát. a ditsöségnek hejában valo kivánságát, a mely örökös gyalázatban vethett minket. uram végy el minket mi magunktol, mivel ez a kivánság meg válhatatlan. a meg romlot természetünktöl. tedd semmivé, az ó embernek kovászát, öltöztes minket. az uj emberben. a kristus Jésusban, aki alázatoságal vette a gyalázatokot. és a keresztet.

Kéttség nélkül, azt fogják ezekre mondani. hogy mi meg tartoi vagyunk betsületünknek, és hogy azt, el nem kel mulatnunk, avalo hogy nem kel semmit is olyat tselekednünk, ami bestelenségünkre lehetne. de mint hogy tsak az Istenért. és az ö ditsöségiért kel magunkot szeretnünk. ugyan azö törvénye szerént is kel. rendelnünk a betsületet, és nem az emberek iteleti szerént. tsak azt az ditsöséget kel tehát keresni, amely az Istentöl jö. a kristus azt 
 mondgya nékünk, hogy a mi az emberek elott nagy, az utálatoság Isten elött.


34

Sokan az emberek közöt vétkeznek. abetsületekre valo gond viselésben,

A valoságos keresztyén. pedig. tsak a kristust akarja ebben követni.

Mindnyájan az emberektöl. ki nem telhetik. hogy a ditsöségre., és a tiszteletre vágyanak. de mindennek kel. akár mitsoda rendben légyen., a maga betsületire vigyázni. a szent lélek meg 
 tanit arra. hogy mint kel azt betsülnünk. amidön azt mondgya., a jó hirnév. a tsontokot 
 hizlallya. szent pál meg mondgya nékünk, hogy a miben ályon Atyám fiai. valamik igazak valamik szemérmetesek. valamik igazság szerént valok, valamik szentek. valamik jó hirüek. hami joság. ha mi ditserete az oktatásnak, azokrol gondolkodgyatok, imé, eszerént kel tehát. avaloságos keresztyennek. meg tartani jó hirét nevét. mind azon által. a gyakorta meg történik. hogy a minek meg kellene azt tartani. ugyan az. meg kissebitti némelyek elmejiben. abölcsnek 
 mondása szerént, hogy ki az egyenes uton jár. és az Istent féli meg vettetik attol. aki az utálatos utakon jár. ugyan akor kivántatik. az ur keziben ajánlani magunkot. és reája hagyni 
 gondunk viselésit. akoron, mondgya szent pál. ugy viselyük magunkot mint Istennek szolgai, a sok türésben, a ditsöség. és gyalázat közöt, a gonosz. és jó hir közöt, a testi keresztyének. a kik nem üsmérik a magok valoságos jó hirét. és akik tsak a mások itéletekre hagyák. bálványt tsinálnak magoknak betsületekböl olyan szin alat, hogy arra nekik, másokra valo nézve is kel vigyázni. a mi pedig meg sérthetné jó hireket. az öket meg boszonttya, és anyira el bodittya fejeket. hogy el felejtik köteleségeket, és mindent fel áldoznak. aboszu állásnak. avalo hogy az Isten gond viselésünk alá adta. a mi jó hirünket. ugy valamint az életünket. okoságal kel vigyáznunk. mind egyikére, mind amásikára. de meg kel tudnunk. hogy a miben ályon, és nem kel azt a gondviselést mód nélkül mesze vinni.

Ezt a két ideig valo jót. valo hogy igen kel betsülni. de a lelki joknál, soha sem kel felyeb betsülni. tartozom fel áldozni, gyönyörüségemet., joszágomot. ha aszükség kiványa, a jó hirem, és életem meg tartására, de hogy az Istent meg bánttsam vagy egyikének vagy a másikának meg tartására. a soha sem szabad., hát ha én el szenvedem ezt a gyalázatot. 
 mondhattya valaki, az jó hirem el vész, azt fogják mondani nintsen szivem: ude ha magad állasz boszut magadnak. az Isten azt fogja mondani, hogy nem üsmér tégedet. és az örökké valo tüzre vett.

Jóbb volna nem élnem. mondhattya valaki. mint sem meg vetésel tekinttsenek. ezt el hiszem. de az Isten azt akarja. hogy ély, és hogy alázatoságal ély, hogy meg vettesél mindenektöl., valamint a kristusal bántak. a kinek, vagy ne kivány tettzeni, vagy ne zugolodgyál. ha magához hasonlová tészen. nézd meg. mitsoda türésel. szenvedte. hogy ötet. hitegetönek. és ördöngösnek nevezék. kegyeségel felele. arra. ami az ellene valo káromlásokot el ronthatta, de azok ellen fel nem indult., akik az ö maga viselését. roszra magyarazták., a midön a sidok sok féle nyelveken hallák beszélleni az apostolokot. és hirdetni nékik a meg feszitetet, és fel támadot Istent., azt mondák. hogy ezek részegek; szent péter. ezen meg nem boszonkodván. felelé nékik. hogy ö maga, és a többi, éhomra volnának. és az után nagy tsendeségel magyarázta nekik azirásokot. de fel nem gerjedet ellenek, illyen nagy káromlásért, illyen formában kell hát akeresztyéneknek gondgyoknak lenni jo hirekre.

Ha még is meg üsmértethetném, mondhatná valaki. hogy az Istennek valo tettzésért. szenvedem el, hogy gyalázák jó hiremet, amég is nekem vigasztalásomra volna. fele baratomnak is jó példájára lenne., nem hogy még közönségesen meg vetnének, de némellyek. még azért inkáb betsülnének., emind valo, de ha tsak ezen okért tselekeszed, felebaratodnok jó példát adván. el veszted. a menyei jutalmat. a melyért szenvedni. kel, és nem kel ditsértetni 
 szenvedésidért., söt még örüly. hogy részesülhetz a kristus szenvedésiben. hogy azok., akik szenvednek az Isten akarattya szerént, mondgya szent péter, annak kezeiben adgyák lelkeket. aki azt teremptette. hü is lészen hozájok, ha állandok lésznek ajó tselekedetekben.

Josef igen nagy vétekel vádoltaték, vétkesnek is hagyá magát tartatni. és inkáb rabságot szenvede, hogy sem magát mentegese, mert ha magát mentegette volna, az ura feleséginek, gyalázattyára let volna. az ö békeséges türése. és jó hirének fel áldozattyok többet vettek száz anyinál. mint a menyit el vesztett volt. és a ditsöség, a melyel. meg jutalmazá ötet. nem volt meg határozva. még ezen a világon is.

Én azt jól tudom. hogy ajó hirben, és a betsületben valo meg sértés leg nehezeb. a keresztyéni életben., de ha szivednek fel háborodásában, a meg feszitetet kristusra veted szemeidet, meg látod. hogy alelkedben valo tsendeség viszá tér, azt is meg látod, hogy menyire kel vinni a jó hiredre valo gond viselést. és hogy menyit nersz, ha a kristusért el szenveded. azokot a 
 gyalázatokot, és bestelenségeket, valamint szent péter mondgya. ha fel tudod áldozni tsendeségel jó hiredet a kristus kereszttye elött, a ki, ki mondhatatlan gyönyörüségesé tészi néked azt az áldozatot., tsak a nagy eröszak vételért lehetünk kedvesek Isten elött, és vehettyük kegyelmit. a nagyobra valo vételre. legyenek elménkben szüntelen a kristusnak ezek 
 a szavai, hogy tsak azok nyerhetik el a menyeknek országát, a kik magokon eröszakot vesznek.


35

Az emberek tsak nem mindnyájan ohajttyák, keresik, és szeretik aditséreteket

A valoságos. keresztyén, azoktol tart, azokot kerüli és gyülöli.

Az emberek nagy nyavalyái. aditséretek szeretete. ez az indulat sokban meg egyezik azal. amit ide fellyeb mondánk, de ez még sokal meszeb terjed. mivel ez, lassanként, aleg jób erkölcsünek is bé szivárkozik a szivében, még azokéban is. akik a nagy dolgokban készek volnának. ditsöségeket. betsületeket, és jó hireket fel áldozni köteleségeknek. ez az indulat, fel keresi a szenteket az ö barlangjokban. és el rejtet helyekben.

Ez olyan proba, a mely ellen. leg nehezeb állani, a szent lélek. azt a kementzéhez. és az 
 olvaszto edényhez hasonlittya. valamint az ezüst meg probáltatik az olvaszto edényben. és az arany a keméntzében. ugy az ember meg probáltatik a ditsérö szaja által. a bölcs azt 
 mondgya, hogy tsak az a böltseség méltó az ditséretre. a mely Istentöl származik. ez igy lévén. kitsoda tarthattya azt maga felöl hogy meg érdemli aditséreteket. mind azon által ki ki örül, ha a maga viselésit meg ditsérik. ha jó tselekedetit örömel veszik,

A ditséreteknek szeretetit. olyan nehéz a szivböl ki irtani. valamint. a vétkes magához valo szeretetet. de söt még akor is. a midön a kristus kegyelméböl anyira mennek hogy már ne szeresék aditséretet. a szivnek meg romlása gyakorta anyira viszen. hogy ohajttsuk aditséretet azért, mert már aditsereteket nem szerettyük. mind azon által. hozzuk elö még egy szer azt a 
 nagy mondását. a kristusnak, a melyet már elö hoztuk., miképen hihettek ti, kik ditsöséget vesztek egy mástol. nintsen ollyan keresztyén, akit ezek a szok ne illetnének. mert azt nem 
 tagadhattya. hogy abban magát vétkesnek ne talállya. hasonlo képen. ugy ezekben is. jaj ti néktek. a midön az emberek jót mondanak felöletek.

Miképen magyarázhatni ezeket a szokot? szent pál meg mutattya nékünk. hogy mi képen kel 
 azoknak valoságos magyarázatot adni. a midön azt mondgya, hogy ha kivánnék még az embereknek tettzeni. nem volnék akristus szolgája.

Legg jóbb modgya tehát, hogy meg oltalmazhasuk  magunkot aditséretek szeretetétöl, az, hogy azokot ugy tekénttsük, mint az ördögnek legg veszedelmeseb keleptzéit., gondollyuk meg, hogy azok. akik a sanyaruságokot gyakorlották. gyakorta azokban estenek. a ditséreteket ugy is tekénttsük mint igaságtalanokot, mivel azt már meg bizonyitottuk, hogy minden jó valami az emberekben vagyon., anem az övék. és nem érdemli hogy azért inkáb betsültessenek mint sem mások. midnyájan egyaránsuak volnának, ha mindnyájan egyaránt vennék abetsületet. egy szoval tegyünk igaságot magunknak. és valyuk meg,, hogy amit az emberek ditsérnek bennünk. aleg gyakortáb, tsak külsö képen valo jó erkölcs. és ha ditsérnek. tsak azért, mert nem üsmérnek., vagy azért, mert hasznokra vagyunk., ez igy lévén, tsak nem mind az ö ditseretek. olyan tsalárd. valamint ami jó erkölcseink, és ugy lészen mind ö vélek. 
 mind mi velünk valamint a szent Lélek mondgya a példa beszédben, hogy azok akik atörvényt el hagyák. könyen ditsérik az Istentelent.

Mind ezeknek, el kellene hagyatni velünk. a ditséreteknek szeretetét., ugyan ezért is vagyon., hogy avaloságos keresztyén. tartván a veszedelemtöl. azokot kerüli, gyülöli. mint veszedelmeseket., hogy ha azok. akiket ditsérnek. olyan nagy veszedelemben vannak, azok a kik rendeletlenül. vagy a magok hasznokért. adgyák a ditséreteket, nem aláb valo képen vannak, igen nehez valakit ditsérni szemében. vétkezés nélkül., akár mely ditséretes légyen. 
 mivel veszedelemre teszik, tsak holta után kel az embert ditsérni mondgya a szent Lélek. 
 soha a ditséreteken ne kezd el beszédidet, mivel az kisértetben ejtené az embereket, hogy ha okosak, mit fognak gondolni ditséretidröl, hogy ditséretidet, jóknak.. és kedveseknek 
 találhasák. szükséges hogy magadot okosnak tarttsanak., ezen igazság szerént. hogy aditséret nem kedves abünösnek szájában. miképen bizonyithatod azt meg, hogy a nem vagy?


36

Az emberek semmitöl ugy nem tartanak mint a meg vetéstöl. mindent fel áldoznak azért. hogy azt el kerülhesék

A valoságos keresztyén azt nem keresi. de azt tiszteli, és kedvesen veszi, ha meg vetik.

A ditséretnek szeretete., szükségképen maga után viszi a meg vetéstöl valo tartást. mind egyike, mind a másika. egy dologtol származnak. mind azon által. jó különösön meg visgálni. hogy mi légyen, a meg vetéstöl valo tartás, a nem egyéb, ha nem attol tartunk amit meg érdemlünk. és amit minden nap okozunk magunknak, magunk viselésivel, ugy mint bünösök, ugy mint Istenhez valo háláadatlanok. ugy mint vakok. nem akarván fel nyitani szemeinket, mi egyebet nem érdemlünk a meg vetésnél, hogy ha nem üsmérjük köteleséginket, és ha el mulattyuk azokot meg tanulni, méltok vagyunk ameg vetésre. hogy ha azokot üsmérjük, és ha nem követtyük amivel tartoznánk, még nagyob meg vetést érdemlünk, a mi alatson valoságunk, mely tellyes kevélységel, és maga hittségel érdemelé egyebet a meg vetésnél.? az Isten. ami büntetésünkre, vagy leg aláb ami tanulásunkra engedi hogy meg vessenek. az egyike igasságos. a másika nékünk hasznos. ha velünk igaságal. bánnak, vagy jóvunkra vannak. miröl panaszolkodhatunk. ne bánttsad sémeit, had gyalázon tégedet.. hadd hajittson köveket hozád, mondgyad., valamint szent dávid mondá. az Isten parantsollya sémeinek. hogy átkozza dávidot, ki merné azt tölle. kérdeni, hogy miért tselekedteti azt.?

Szent Chrysostomus azt mondgya. hogy az alázatoságtol valo félelem valoságal akadállya az üdveségnek, hogy ha örökös társai nem lehetünk a kristusnak. hanem ha hasonlittunk az ö 
 képéhez, és ha ez a hasonlitás jegye a választásnak, valamint szent pal mondgya. abizonyos, hogy az alázatoságtol valo félelem. valoságos akadálya az üdveségnek. mivel a kristusnak., egész élete. alázatoság volt. születésekor meg volt vettetve, egész életében, halálakor meg volt vettetve. azért is mondgya hogy én az emberek elött gyalázatos vagyok. és 
 meg vettetet a nép elött. nem hasonlithatunk tehát hozzája tellyeségel, hogy ha életünknek valamely részében. meg nem vettetünk valakitöl. de tekinttsük meg, hogy mi formában vette a meg vetéseket. halando életének részeiben, azt nem láttyuk. hogy zugolodot volna a vitézek ellen. kik meg pofozták. reája pökdöstek, és tsufságot üztek. az ö királyi voltábol, mind azon 
 által. azoknak a vitézeknek, nem vala parantsolattyokban. hogy ugy bányanak véle. szent jakab. és szent jános. a menyei tüzel akarák el boritani a samaritánusoknak egy városát, azért hogy meg veték akristust, nem akarván szállást adni néki, a kristus meg feddé ezt a két tanyitvánt. mondván. nem tudgyátok ki lelkei vagytok. eszerént szokta volt. a mi szent példánk a meg vetéseket el venni

Egy szoval, mint hogy az alázatoság fundámentuma a keresztyéni jó erkölcsöknek, és mint hogy a nem egyéb, hanem hogy alávalonak. és meg vetendönek kivánnyunk látzani. amint ezt már meg mutattuk. ebböl következik, hogy ameg vetéstöl valo. tartás. tellyeségel ellenkezik az alázatoságal. ez igy lévén. addig soha semi jó erkölcsünk nem lészen. valamég az alázatoságtol valo félelem uralkodik szivünkben. meg láthattyuk ezekböl mitsoda vétkesek. az olyanok. akik a meg vetéseket ugy tekintik mint nagy roszat, a kik mindent el követnek. meg a vétket is. hogy azokot el kerülhesék. de egy szers mind, nézük meg azt is. mitsoda szemel tekintik azokot avaloságos keresztyének.

A miotátol fogvást.. a kristus. amaga személyiben meg szentelte. ameg vetéseket. avaloságos keresztyén azokot szereti, azokot tiszteli,. mint olyan pénzt, a melyel az ö diját meg fizették. mint olyan leg rövideb modot. hogy hasonlithason az ö Isteni példájához. szent péter, minek elötte vette volna a szent Lelket. ugy tekinté ameg vetéseket. a melyeknek kelleték követni a kristus halálát, mint valamely keserves dolgot. söt még félre is hivá az üdvezitöt, és mint egy 
 feddeni is kezdé, hogy az apostoli elött miért jövendölne olyanokot de a szent lélek vétele 
 után, tsak a kristusért valo gyalázatokot és bestelenségeket tartá ditsöségeseknek


 Az Isten ne adgya mondgya szent pál. hogy másban ditsekedgyem. hanem tsak. a mi urunk Jesus kristusunk keresztében. tehát ettöl arettentö meg vetéstöl. ettöl a gyalázatos szenvedéstöl, hogy szent pál. és mindnyájan a keresztyének. veszik ditsöségeket. ugyan aleg nagyob meg alázásokban is kel nékik találni a valoságos örömet. avalo hogy ezek kemény probák. olyan sanyaruságok, melyek ellenkeznek természetünkel, de nemes. és kedves eröszak vétel, melyek méltok. az ollyan vitézekhez. kik a meg feszitetet Istennek zászloja alat vitézkednek.


37

Mitsoda ember volna az. a ki azt ne kedvellené. hogy meg tudgyák midön másokal jót teszen. és aki ne panaszolkodnék. aháláadatlanságrol.

A valoságos keresztyén, azt akarná, hogy ha lehetne. még a se tudná meg akivel jót teszen, és ha a felebaráti szeretet azt néki meg engedné. ohajtaná. háláadatlanokra találni.

A leg közönségeseb. és mesterségeseb tör. amelyet hány amagához valo szeretet az Istenes embereknek. az, az a titkos öröm, amelyel láttyák. hogy ki hirdetik amásokal valo jó téteményeket. erre bizonyságul hivom., aleg jóbb erkölcsünek is lelke üsméretit., mely kevesen vannak még azok közöt is a kik el rejtik jó téteményeket., olyanok, a kik valoságal. bánnák, ha a, ki nyilatkozodik. tsak az olyan bánhattya valoságal. jó tselekedeteinek ki nyilatkoztatását, aki az Istent egyedül magáért szereti, és magát. tsak az Istenért. meg kel üsmérni. mely veszedelmes, a mulando jutalom. és egyedül, tsak az Istennek valo tettzésért. kel ajót tselekedni. láttunk ami saeculumunkban. olyan iffiu fejdelmeket, kik a keresztyéni adakozásokot anyira vitték. hogy minden féle mesterségel. azon volták, hogy el titkolhasák segittö kezeket. még azok elött is. akikel jót tettenek, és akik szent szégyenel. hallották. amidön tselekedetek ki nyilatkoztatot igen kevesen vannak az illyen tekélletesek, és keveset láthatni olyat, aki valoságal szomorkodnék. amidön azok akikel jót tett. ki hirdetik adakozását.

Ettöll is vagyon. hogy anyin panaszolkodnak ahaláadatlanok ellen. mert a jó tételben. azt várták, hogy azért valamely jutalmat vesznek az emberektöl. ugyan ettöl is vagyon. hogy anyin vesztik el. ajó téteményért valo örökös jutalmat, vagy is hogy azért. leg aláb ditséretet 
 vesznek, bizonyal mondom néktek. mondgya az üdvezitö, hogy az által, el is vettétek jutalmatokot.

A valoságos keresztyén pedig azt akarná, a kristus parantsolattya szerént, hogy ha lehetne, abal keze meg ne tudná. jóbb kezének jó téteményit. a szentek mindnyájan ezt követték. láttuk ezt is követni ami idönkben egy nagy fejdelem aszonytol., aki nem tsak abban gyönyörködöt hogy meg ne üsmerjék. hanem még hogy roszul is fogadgyák a szegények. akiket el ment fel keresni lako helyekben. amidön pediglen. nem lehet hogy az ö jó téteménye ki ne nyilatkoztassék, akor valoságos keserüséget érez magában, tartván igen attol. hogy aditséret adások, meg ne foszák ötet az örökös jutalomtól.

Mitsoda öröm anéki amidön annak háláadatlanságáért akit meg segitet. az Isten meg fizeti néki ajutalmat, mind aháláadatlanért, mind aszegényért. suhajtoz is a háláadatlannak vétkiért, el is fedezi a menyiben tölle lehet az ö háláadatlanságát, mivel az olyan vétek, amely utálatos az Isten. és az emberek elött.

A háláadatlanság. minden vétkeknél leg irtoztatóbb. és aleg továb terjed, mindnyájan a vétkek, anyiban vétkek. mert magokban foglallyák aháláadatlanságot., leg elöbször is az Isten abünösnek azt hánya szemére. hogy háláadatlan volt jó téteményiért, teremtésiért. meg váltásáért. és anyi sok kegyelmiért, azt az Isten igasságosan tselekeszi. de egy emberhez sem illik. más embereknek háláadatlanságokot szemekre hányni, azért mert ö magok háláadatlanabbak az Istenhez. mint sem mások ö hozájok. azért is mert. a mely jót tettek aháláadatlanokal., ugy tették, mint az Isten kezében lévö eszközök, tehát nem az eszköznek kel. várni aháláadoságot, hanem akéznek. aki azt ígazgattya, ez igy lévén. avaloságos keresztyén. el fedezi ezt a roszat. a menyiben lehet. amidön azt meg nem orvosolhattya., de 
 örvendez ezeken a szokon, boldogok vagytok, hogy ha az, akit vendégségben. hitatok. néktek azt viszá nem adhattya. mivel az Isten azt néktek meg fizeti az utolso napon., hogy ha az Isten meg fizet a szegényekért. aháláadatlanokért is meg fizet. a saul. igaságtalansági. és háláadatlansági, eröltették ugy mondván. az Istent arra, hogy oly látható. és különös gondviselésel légyen dávidra, a kihez az anyaszent egy ház minden nap ujjittya háláadását. a soltárok éneklésivel.

Imé ez a köteleség. amelyel vannak az Istennek valoságos szolgai azokhoz. kik háláadatlansággal fizetik jó téteményeket. hogy ha a feleharáti szeretet meg nem tartoztatná öket, és ha azt meg nem sértenék. azt ohajtanák, hogy mindenkor háláadatlanra találnának, ezek az igyekezeti az olyanoknak, kik a sanctuarium mértekivel. fontollyák meg adolgokot.


38

Sokan akeresztyének közült sak akor békeseges türök, a midön gondollyák hasznokot ha békeséges türöknek látatnak.

A valoságos keresztyén valoságos békeséges türö. nem ohajttya hogy annak látassék lenni.


 A békeséges türés mondgya aszent lélek. olyan kementze, amelyben. meg probáltatik az 
 arany, és az ezüst. abölcs azt mondgya. hogy atürés sok okoságal vezéreltetik. aki pedig nem tür, fel magasztallya bolondságát. azt mondhattyák. nekem. hogy abékeséges türésröl, igen sok példa találkozik evilágon. hogy sokan vannak olyanok. kik tsendeségel szenvedik a nyomoruságokot, igaságtalanságokot. és némelykor a meg vetéseket is. mindenek is tsudállyák jó erkölcsöket. mondhattyák ezt nekem. ugyan ez is azö veszedelmek, olyanok az ilyen türök, valamint azok a kép mutato alázatosok, akikröl már szolottunk. leg gyakortáb. tsak a türésnek ditséretiért lesznek türök, a midön el nem kerülhetik aroszat, se a gyalázatot., akor azon vannak. hogy belyre hozhasák akép mutatásal, amit el vesztettek abestelenségekel. a mely ditséreteket adnak pedig nékik szines türésekért. az el szenvedteti vélek agyalázatot a melyet el nem kerülhetik. vagy a melyért boszut nem álhatnak.

Imé ezekböl állanak sokaknak abékeséges türések, mind ezek amagához valo szeretettöl származnak. de amint azt meg mondottuk aszines alázatosokrol. ezeknek is ha alkalmatoság adatik aboszu állasra. meg fogják látni. hogy ami roszat el követhetnek. el követik. akoron. aveszekedések, és agyülölségek elé jönek [elé-jönek], türhetetlenségek miat. meg bizonyittyák akülömbözést. amelyet salamon tészen. abékeséges türö. és atürhetetlenközöt. mivel az egyik meg tsendesitti az viszá vonásokot, a másika azoknak kezdöje., a mint is hogy. atürhetetlenek, nem tsak kedvetleneké teszik magokot mindenek elött, de meg boszonkodván, meg boszontnak másokot. is,

A valoságos keresztyének. mind fövebb modal valo békeséges türök. ök ugy türnek valamint akristustol tanulták. kevélység nélkül türnek. titkoson türnek, azért hogy titkos gyönyörüségel áldozhasanak valamit az Istennek. és hogy magokot, azüdvezitöjökhöz szabhasák. az ö 
 tudományok atürés által üsmértetik meg, mondgya salamon. és azö ditsöségek ahamiságok mellet el menni.

Sokat kel küszködni atermészet ellen. amég ezt el érhesék. de mint hogy az urat félik. 
 mondgya a szent lélek. és meg örzik parantsolatit. békeséges türések lészen. mig reájok nem tekint. az Isten is meg jutalmaztattya. még ezen avilágon is. nékie tett áldozattyokot. a kristusnak. ezek a szavai is. be tellyesednek bennek. abékeséges türestekben. fogjátok birni lelketeket, az az, hogy száz anyi belsö békeséget fognak néktek adni. aháborodásokért. 
 melyeket szenvedtetek, alelketek indulatival birni fogtok. és valamint salamon mondgya, örökösi lésztek lelketeknek


39

Kevés ember vagyon olyan. akinek két nyelve ne volna, A valoságos keresztyén, többet egynél nem szenved. A két sziv. és nyelv. avétkek közöt. leg utálatosab az Isten elött. ezt az egész 
 szent irás tanittya nékünk. nintsen semmi roszab akét nyelvünél mondgya az irás. jaj annak akinek kettös szive vagyon. átkozot akét nyelvü. utálom akét nyelvü száját. nem tsak avaloságos hazugságal. vagy a szines jó erköltsel. lehet Isten elött utálatos lenni. hanem még akét nyelvüségelis, amely el fedezi avaloságos gondolatit, ez avétek igen közönséges.

Sokszor ugy tétetik, hogy betsülik azt. akit nem betsülnek., mint ha szolgálni akarnának néki, noha ahoz semmi kedvek nintsen., mint ha nem akarnának ártani annak, akinek titkoson kárt tesznek, olyan dolgokrol. vigadni, amelyeket bányák., olyan dolgokot tselekedni, másokért. a melyeket valojában tsak magokért, tselekeszik. többet igérnek, mint sem amenyit akarnak meg tartani. az igazságot el fedezik, vagy azért. hogy tréfának tarttsák. vagy azért. hogy emberségéseb embereknek tarttsák.

Azok. akik akét szinuségre adhattyák magokot. igen könyen reá veszik magokot ahazugságra is. amidön abban valami hasznot látnak, mert a ki akitsinyben nem hü. nem lehet az, anagyban, a kipedig aleg kiseb részire is vigyáz az igazságnak. az, aleg hasznosab hazugságtol 
 is eltávozik. mert aki hü akitsinyben. anagyban is alészen. szent jakab azt mondgya. nékünk. hogy a ki nem vétkezik beszédében. atekélletes ember, és egész testét meg zabolázhattya. tehát aki igaz. az, atekélleteségnek uttyát hamar el éri.

Mint hogy az Isten maga az igazság. és az Isten tsak egyedül valo. ebböl következik., hogy az igazság is tsak egy. az igazság. együgyü, valamint az Isten hogy együgyü valoság. az Istenben nintsen se homályoság. se árnyék. se változás. ugy az igazság is tiszta, világos. és mindenkor egyaránsu. a midön a sidok azt kérdék akristustol. hogy ki adot volna néki arra hatalmot. hogy atemplomban tanittson.? akristus nem akarván nékik meg felelni, minden himezés nélkül mondá nékik, én is egy kérdést akarok néktek tenni, amidön arra meg feleltek., én is meg mondom hogy mitsoda hatalombol tselekszem azt. de a sidok nem akarnának meg felelni a kristus kérdésére. és hogy a feleletet el kerülhesék. azt mondák. hogy nem tudnák. mit kérdene töllök, akristus látván. tsalárdságokot. mondá, nékik. én sem mondom meg tehát. mitsoda hatalombol tselekeszem ezeket sok számu martyrumok el hagyták inkáb életeket. nem mondom, mint sem meg tagadgyák akristust, de mint sem. leg kiseb dolgot mondottanak volnais olyat, ami arra tzélozhatot volna. egész légyiok meg hagyták magokot öletni. azért. mert leg kiseb résziben sem akarták el fedezni a hitnek igazságát. egy szoval. akeresztyennek tsak azt kel mondani, amit gondol. és ha az okoság nem engedi hogy ki mondgya mind azt amit gondol, leg aláb anyira nem megyen., hogy azal ellenkezöt mondgyon akár minémü alkalmatoságban


40

Többire avilagi emberséges emberek, tsak azért mutattyák igazságot szollani. hogy igazaknak láttasanak lenni.

A keresztyén. magát az igazságot magáért szereti, és tsak anyiban kivánnya hogy igaznak tarttsák, a menyiben alelki épületire lehet felebarattyának.

A tudni valo dolog, hogy vannak olyan emberek. akik magok felöl azt tarttyák. hogy soha hazugságot nem szolnak, se semmit elnem szinelnek. az illyenek a valo hogy ritka emberek. az illyenek betsületben vannak avilágban. és az igasságos is hogy tekintetben legyenek. nintsen semmi is ditséreteseb, az ilyen jó természetnél. mind azon által ha jol meg visgállyák az ö sziveket, sokat találhatni olyanokot közöttök, a kik. tsak azért köteledzik magokot az igazsághoz, hogy igazaknak mutassák magokot lenni. azt tarttyák nyilván magok felöl, hogy soha sem hazudnak. és talám ugyan valojában. nem is hazudnak soha is olyanban. amit gondolnák hogy mások észre vehetnék. de mihent tsak azért igazak. hogy azok láttasanak. tsak a magokhoz valo szeretetért igazak, és attol tarthatni, hogy akor igazak ne legyenek, a midön hasznokra fordul, hogy azok ne legyenek, vagy a mikor bizonyosok benne, hogy rajta nem érik.

De hagyán. legyenek igazak mindenben. még is magokért semmit nem tselekesznek., hogy ha tsak. azért igazak. hogy másokal azt el hitesék. de még többet mondgyunk, mihent tsak azért igazak hogy azoká láttasanak. immár nem azok, aki tsak. épen magáért szeretné az Istent. az olyan tsak maga magát szeretné. és nem az Istent., ez igy lévén, az igazságot tsak a maga betsületiért szeretni. ugy tsak maga magát szeretné. és nem az igazságot. az igazságot pedig nem szeretni. az olyan igaz nem lehet. hanem tsalárd.


 Jérémiás az Istenröl szolván. azt mondgya hogy az ur Isten. igaz. akristus azt mondgya nekünk. Én vagyok az igazság. a szent lelket. mindenüt igazság lelkének nevezi. aki az Atyátol származik, szent János apostol. azt mondgya. hogy az, az igazságnak lelke. tészen nékünk arrol bizonyságot. hogy a kristus az igazság, ez igy lévén. az igazság. oly igen az Istenben lévö. harom személyhez tartozik, hogy azt kel mondanunk. hogy az igazság. maga az Isten. ugyan ez is kénszeritti avaloságos keresztyént. hogy szerese. az igazságot magát. azt oly buzgoságal szereti valamint az Istent. ö mindenkor olyan. valamint ajó náthánáel, aki azt mondgya amit gondol., mint akiben semmi tsalárdság nintsen

Akár mely hiven szereseis az igazságot, de arra nem igen hajt. hogy igaznak tartasék. a néki elég hogy az Isten légyen bizonysága. ártatlanságának, avalo. hogy a felebaráti szeretet. arra kénszeritti. hogy semmit olyat ne tselekedgyék, a melyért. igaznak. nem tarthatnák. de ha 
 igasságtalanságból meg foszttyák. attol a jó névtöl, azon nem szomorkodik. söt még kegyelemnek tarttya szent péterel szenvedni az olyan kisebséget érdemetlenül.

Midön a sidok mondák akristusnak. hogy ördögé volna, nagy együgyüségel. felelé nékik, hogy ö néki ördöge nem volna. nem gondolvan azal, akár mit tarttsanak felölle. azt is kérdék tölle, kristus vagyé? Jésus felelé nékik. azt néktek meg mondottam. és én nekem nem hisztek., de leg kiseb nehézséget sem mutata hogy ö néki nem hittek. a midön, a fö pap. és pilatus kérdék tölle, te vagyé akristus? te vagyé a sidok királya. te mondod, a vagyok. felelé nékik világosan Jésus. noha nékik meg mondotta volna az igazságot, és noha nékie nem hittenek, mind azon által. azon fel nem indult, és a halálra hagyá magát itéltetni. valamint egy bünös. zugolodás nélkül. tsak a magához valo szeretet viszen tehát valakit arra. hogy mód nélkül igyekezék azon. hogy igaznak. tartassék. azal érjük bé. hogy valoságal. azok legyünk., az igazságot mondgyuk meg együgyüségel, az után. hagyuk az Istenre., akinek gondgya lészen. a mi jó hirünkre.


41.

A világi ember soha meg nem elégszik még akor is. a midön minden kivánsági bé tellyesednek.

A valoságos keresztyén mindenkor boldog, akár mely állapotban. légyen.

Visgáltassanak meg jól mind azok. kik a gyönyörüségeket. az emberi nyugodalmat. agazdagságokot. a tiszteleteket, a méltoságokot keresik. azillyenek alig érik el ezeket. hogy meg probállyák, mitsoda tehetetlenek a földi jók, az embert boldogá tenni. tsak nem minden emberben fel találtatik azindulat. valamelyikéhez ezek közül a tsalárd jók közül, a melyek bé 
 nem tölthetik sziveket. a szent lélek arra tanit, hogy a szem telhetetlen a hamiságnak kivánságában. az olyan ember. meg sem elégedik, hanem meg emészti. és el száraszttya lelkét. 
 Valamint mondgya salamon. apokol bénem telhetik. ugy az embereknek is szemek telhetetlenek, mihent az ohajtot szerentséjeket el érik. az után tsak asok bajt érzik. joszágokot akarnának birni, de ugy hogy bajok ne volna azoknak gondviselésire. és meg tartására. nagy tiszttségekben akarnának. lenni, de ugy hogy. se irigyek, se gond, se nyughatatlanságok ne volna, több gyönyörüségeket kivánnak, és ha azokot el érik, sok keserüségekben esnek,

A midön aleg okosabik ezen telhetetlenek közül. a tzéllyát el érte, sokszor kezdi suhajtani az elsö közép szerü állapottyát. menyin voltanak ollyanok, akik az öregségnek, vagy abetegségnek szine alat. jó kedvel el hagyták, amit nagy gondal, és bajal szerzettek volt; adgyák meg az ember szivének mind azt amit kivánhat, mindenkor tsak kivánni fog. hanem szollunk is a nagyra vagyó., és telhetetlen ámánrol, David maga, aki olyan szent volt. és oly békeséges türö anyomoruságokban, és akiröl azt mondgya a szent Lélek, hogy az Istennek szive szerént valo ember volt, nem volt elégséges olyankor is amidön ugy tettzet, hogy már többet nem kivánhatot. mihent ellenségit meg gyözé, népét maga alá veté. népenek számát akará meg tudni, noha azIsten azt néki meg tiltotta volt. nem is nyugovék addig, még véghez nem vivé azt a veszedelmes számba valo vételt, a mely oly veszedelmére lön népének. salamon is szomoru példája telhetetlen szivünknek. hogy ha tsak abban a határban nem teszük, a melyben az Isten akarja hogy legyünk.

Az embernek elméje. mindenkor uj dolgokot akarna üsmérni, az ö szive mindenkor uj jókót akar birni. a kivánságok az okos lélekhez tartoznak. a ki szüntelen ohajt mind addig, valamég. meg nem üsmérheti, és nem birhattya az örökös valoságot. ugyan ezent is halyuk a soltárban, a 
 midön azt mondgya. meg elégszem akor, a midön meg jelenik ate ditsöséged. a még az a ditsöség el fóg jöni, addig az Isten három tzélt teszen az ember kivánsági eleiben., és tsak ezeket is kel tekinteni kivánságival eföldön valo létiben., az elsö. hogy az Istennek neve meg szenteltessék, 2. hogy az ö országa jöjjön el. a harmadik. hogy az ö akarattya bé tellyesedgyék, tsak éppen ezekhez szabad az emberi kivánságoknak telhetetlenségel lenni, rendeletlenek sem lésznek, tehát tsak egyedül az Istenben. és az ö parantsolatihoz valo engedelmeségben. találhattyuk bé tellyesedésit és végit kivánságinknak, minden valami nem tzéloz az Istenhez. annak lehetetlen bé tölteni lelkünket.

A valoságos keresztyén. meg üsmervén. ezt az igazságot, az Évangyéliumi igazságokrol. szüntelen valo elmélkedése által. unadalomal tekinti közönségesen avilági jokot., azokal éll, de azokhoz nem ragaszkodik. esziben tartván. a bölcsnek ezt a mondását. hogy jóbb aközép renden valo létel az Isteni félelemel, mint sem sok kintseket birni. a melyek atelhetetlenségel járnak, ez igy lévén akár mi történnyék. öröm, vagy szomoruság. joszágnak. tiszttségnek szaporodása, vagy el vesztése. de ö mindenkor egy állapotban vagyon. azt tudgya hogy az Istennek különös gondgya vagyon reánk, hogy az ö akarattya nélkül tsak egy haj szál sem esik el fejünkröl. enékie elég, minden dolgát tsak az ura hadgya. és más állapotot nem kiván. hanem tsak azt, amelyben az Isten tészi. bizonyos lévén abban. hogy azö Isteni josága. azt tselekeszi mindenkor mi velünk, a mi leg hasznosab. a mi üdveségünkre, minden féle állapottyában tsak azt mondgya., mi Atyánk, ate akaratod legyen meg itt a földön, valamint menyekben.

Ábrahám, ugyan azon hüségel vevé a parantsolatot afia fel áldozására, mint a melyel vette volt az igéretet, hogy az ö maradéki meg számlálhatatlanok lésznek. jób, és tobiás. az Istent ugy áldák keserves állapottyokban. valamint ajóban, és noha a természet érezeis külömbségit, ezeknek a változásoknak, de a keresztyéni lélek elnem veszti a tsendeséget. és a békeséget. mert ezek a szent léleknek ajándéki. amelyek engedelmesé tészik ötet az Isten rendelésihez. az Isten adta nékem. az Isten vette el töllem. az ö szent neve áldasék örökké érette. ha a jót elvettük az ö kezeiböl, miért ne vennök a nyomoruságokot is. a midön nékie tettzik, akár minémü változásokban. is. de soha a valoságos keresztyénnek szája. esztelen zugolodásokra nem fokad, valamint a jóbé nem fokadot.


42

A Tiéd, és az enyim, ez a két dolog indittoja mindennek. az emberek közöt, és tsak nem mindnyájan az keresztyének közöt.

A valoságos keresztyén azt tarttya. hogy nintsen semmije. a mi magáé volna. és azt tarttya, hogy a mit bir., az ugy másé, valamint az övé.

A keresztyének közöt lévö leg nagyob, és leg közönségeseb rendeletlenség. agazdagságokhoz valo ragaszkodás. enem tsak a gazdagok szivét foglallya el. de gyakorta a szegényekében is szivárkozik, de még gyakortáb. azoknak szivében is. a kik a szegénységröl valo fogadást 
 tették. mind azon által a kristus különösön tanittya, hogy senki nem szolgálhattya az Istent. és agazdagságokot. ez olyan két ellenkezö dolog. hogy szükséges. egyikét szeretvén. hogy a másikát gyülöllye, mivel két urnak. nem lehet szolgálni.

E világban lévö. külömbözö rendek. igen bölttsen vannak el rendeltetve. szükséges hogy szegények legyenek, mind azért hogy bizonyos hivatalokot végben vigyenek, mind azért, hogy a gazdagok. a jó téteményt követhesék, szükséges az is hogy gazdagok legyenek. hogy a szegényeket segithesék, de nem szabad hogy egyik is közüllök. a gazdágsághoz kaptsollya szivét. mivel annak tsak gond viselöje. akár mely kevésnek látassék lenni az a ragaszkodás, de a fösvénység attol származik, és a szegények is fösvények, hogy ha mód nélkül kivánnyák. a gazdagságokot. az Isten azokot mind egyikének, mind amásikának. tsak költtsön adgya. kinek, kinek. a maga külömbözö rendihez képest valo szükségre. és ki osztogatására. de a szivnek, szükséges hogy mindenkor övé legyen.

Ne gyüjtts magadnak kintset a földben. ahol a férgek, és arosda meg emészthetik, és a honnét 
 atolvajok el lophattyák. hanem a menyekben gyüjts magadnak kintset, ahol a féregtöl, se arosdátol nem féltheted, se ót tolvaj nem lészen hogy el lopja., mivel a hol a kintsed vagyon. a szived is ót vagyon.

Mind azon által. azt láthatni avilágban. hogy ki ki magának gyüjti telhetetlenségel. a gazdagságot. a melynek, ö tsak ki osztogatoja. eza ragaszkodás. a szivet meg keményitti, és nem fog se szánakodni, se könyörülni az attyafiai nyomoruságán. az ilyenen a szive meg nem esik. söt még tsudállya, és azt nem hiszi. a kemény szivü gazdag. a panaszt ugy halgattya valamint a mesét, annak hitelt nem is adhat, mert soha hasonlo állapotban nem volt.

Nem tudván. a szegénységnek nyomoruságit. azért mód nélkül valo szeretettel is vagyon az élethez. az a szeretet. nem engedi hogy halgassa az Isten igéjit. és arra vezeti, hogy 
 penitentziát nem fog tartani. mert a böség. el foglallya, meg vakittya, és meg tompittya. aléleknek tehettségit. a gazdagságoknak szeretete., mondgya szent pál. gyükere minden nyomoruságoknak. némelyek akik azokot szerették. el tévelyedtenek ahitben. és sok 
 nyomoruságokban estenek. azt mondgya meg másut, hogy a bálványozás. szent jakab. apostol. eszerént rendéli agazdagok, és a szegények szivét. a ki közöttetek alatson renden lévö, vagy szegény. ditsekedgyek a maga valoságos fel magasztaltatásában. és valoságos gazdagságiban., az az, hogy az Istennek fogadot fia. és a kristusnak örökös társa. ellenben pedig aki gazdag. aláza meg magát. a maga valoságos alatsonságában, mert ugy el mulik, valamint a fünek virágja, mert valamint a ferö fény. a füvet. el szárasztván, avirág le esik. és a mi szépnek tettzet oda vagyon és el vész, a gazdag eszerént fog el száradni. és hervadni. a 
 maga uttyaiban. salamon  azt mondgya, hogy meg háborittya aházát, aki mód nélkül ragaszkodik agazdagsághoz. amint is hogy, a Tiéd. és az Enyim. közöt valo külömbség, oka minden perlekedésnek., a fösvénységnek sok féle ágai indittyák fel mindenre az embereket.

Ebböl is ered, a kevélység. irigység. árultatás, gyülölség. törvénykezés. usora. lopás. gyilkoság. a mitsoda szin alat igasságot tétetnek magoknak. az egészen el olttya az igasságot. és a fele baráti szeretetet, költtsön ugy nem adnak, hogy azt viszá ne várhasák, noha akristus 
 azt ugy parantsolya. meg másut azt mondgya. adgy annak a ki tölled kér. és el ne igazittsad 
 magadtol., a ki költtsön akar tölled kérni. vagy ha azt meg tselekszik is, de nem azal az örömel., amelyel kel járni. minden irgalmaság tselekedetinek. szent pál szerént.

Ellenben pedig avaloságos keresztyén. semmijét magájénak nem tarttya, a mit bir, az ugy másé, valamint magáé. ha szegény. meg elégszik a maga sorsával. ha gazdag, ugy tekinti ládáit. mint olyan helyeket. ahová az Isten gondviselése alá tett holmi gazdagságot, anyi idöre a menyire néki tettzik. de a honnét ö el veheti akár ki keze által, mindenkor kész. viszá adni. a kéznek. akitöl azt vette, szereti és követi aszegénységet. aböségben ugy, valamint a 
 szükségben., mert a kristus is azt szerette, az illyen gondolatok által, lehet agazdagnak. üdvesége lehetövé, a ateveis igy megyen által a tö fokán.


43

Tsak nem mindnyájan az emberek, tsak az olyanokot keresik. akik nékik hasznokra lehetnek.

A valoságos keresztyén. azokot keresi. akiknek ö hasznokra lehet

Imé ezen jelekröl üsmerhetni meg leg inkáb, mitsoda külömbség vagyon. avaloságos keresztyén. és atöbb emberek közöt. azt könyen meg valyák. hogy tsak nem mindnyájan az emberek, még azok is akik áitatosoknak tettzenek, az olyanokot . keresik. akik nékik hasznokra lehet, az olyanokot keresik, a kik elömenetelünkre szolgálhatnak. az olyanokot, akiknek társaságok betsületünkre lehet. akik minket mulatnak, vigasztalnak. akik ha tsak valamiben is nékünk szolgálhatnak. mind ezek a magához valo szeretettöl származnak. amely oly közönségesen uralkodik avilágban és gyakorta. se nem szeretik, se nem betsüllik az olyanokot. akiket oly szorgalmatosságal keresik. menyi sok példát lehetne adni. az ilyen nyomorult szokásrol. a mely a felebarati szeretetnek el rontása. és veszedelme.

A valoságos keresztyén. aki avilági dolgokhoz köteles. távul vagyon az olyan illetlen szokásoktol. mint hogy ö, egész életében. tsak a felebaráti szeretetet ohajttya, minden gondgya tsak. a, hogy azokot kerese fel, a kiknek használhat. sietve megyen az özvegyhez, és az árvához, a kiket a nyomoruságban. és a keserüségben hagya a farisaeus. meg segitti a sebbe esettet, és a nyomorultat, akiket a pap., és a levita. könyörületeség nélkül nézték, fel keresi azokot. akik nem mérik az emberek eleiben terjeszteni nyomoruságokot. mert sok szor látták., hogy szánakodásal nintsenek hózájok, mindenkor szeme elött viseli ezt a törvényt. tselekedgyed azt, másokal, a mit akarnád hogy mások tselekedgyenek veled, éjel, napal. Tsak az, az esziben, hogy tehettsége szerént. meg segithesse a szegényeket, a betegeket, a rabokot.

Már láttuk ezt a két ellenkezö szokást. nézük meg már azt is. hogy mind egyikének. mind a másikának szorgalmatoságok mi végre lészen. rend szerént az elsök nem talállyák azt fel amit keresnek, a többi pedig. ugy mondván, többet találnak mint sem keresnek. az elsök tsak azt keresik. hogy öket szolgállyák. és meg vetik azokot, kik nékik haszontalanok.

Ellenben pedig avaloságos keresztyén. ajó tselekedetre valo alkalmatoságot keresvén. áldásokot veszen magára, ezért is mondgya akristus. hogy hasznosab adni. mint sem venni. eleget tévén szeretetinek, az Istenben véghetetlen jutalmat találnak a jóért. melyet tselekedtenek, ugy is történik, hogy keresvén az olyanokot., akiknek hasznokra lehesünk, olyanokra találunk. akik valoságal hasznosok nékünk. sok példánk vagyon olyan. a melyek meg mutattyák. hogy az Istennek meg foghatatlan rendeléséböl., a nyomorultak, akiknek szükségek volt. a segittségre. olyan állapotban látták magokat. hogy még ezen a világban is, nagy hasznokra voltak jó tévöjöknek. de ne szollyunk. az illyen ideig valo, és haszon keresö dolgokrol, hanem mondgyuk azt, hogy azt keresvén. hogy másoknak hasznokra lehesünk, 
 akristus követöi leszünk. a kinek minden foglalatosága a volt eföldön. hogy az emberek hasznára lehesen. valahol. volt, valahol járt. mindenüt jót tett. mondgya szent péter, a keresztyén. illyen maga viselésivel, nem tsak akristus követöje lészen. hanem még az Istené is, annak az irgalmaság attyának. aki meg elözi szükséginket. minek elötte azokot kérjük tölle. a náziai szent gergely. azt mondgya, hogy a ki meg elözi amások szükségit, Istene lesz annak, akivel jót tészen. mi indithattya ennél jobban fel az embereket arra, hogy az Isten alkalmatoságot adván fel keresék az olyanokot. akiknek hasznokra lehetnek. mely boldogok agazdagok, és ahatalmasok akiknek anyi sok alkalmatoságok vagyon, hogy ártatlanul. felyeb valok lehesenek atöbb embereknél.? mely szép foglalatoság mindenkor arra figyelmezni., valamint az Isten. hogy a jó téteményeket el hinttsék mind azokra, akik körülöttek vannak. 
 szent pál azt mondgya. hogy meg ne szünnyünk ajó tselekedettöl. Én nem keresem ami nékem hasznos, hanem a mi sokaknak. hogy üdvezüllyenek.


44.

A gazdagok azt gondollyák. hogy egészen bé töltik az alamisnálkodásnak parantsolattyát. hogy ha valamit adnak, a szükségek felyül valobol.

A valoságos keresztyén azt tudgya. hogy mindenkor tartozik oda adni a szükségin felyül valoját. és némelykor a szükségesböl is.

Azt senki sem tagadhattya. hogy az Isten ne parantsolta volna nekünk az alamisnálkodást. azt 
 olvasuk atörvényben. melyet az Isten adot a sidó népnek mondván, Ha valaki az atyád fia közül szegénységre jut, meg ne kemenyittsed szivedet, se meg ne vonnyad kezedet., hanem nyisd meg azt a szegénynek. és adgy költtsön ami nelkül látod szükölködni, hogy ne kiálttson. ellened az urhoz. és bünödre legyen. hanem adgy néki. és ne tselekedgyél semmit tsalárdul. az ö szükséginek meg könyebitésében., hogy meg áldgyon téged ate urad Istened. a szegények el nem fogynak lako földedröl. azért parantsolom néked hogy fel nyisd kezedet a szükölködö atyád fiának. és szegénynek. mind ezek az Isten szavai. nem azokot a szines jó téteményeket, 
 senem azokot a mutogato adakozásokot parantsollya nékünk. amelyek tsak a hejában valoságra tzéloznak, mikor alamisnát adtz, ne trombitáltass elötted, és az uttzákon., atitkon 
 valo alamisnát parantsollya nekünk, azt parantsollya hogy aleg aláb valokot keresük fel. és titkon segittsük. hogy abal kezed ne tudgya, a mit ád ajóbb kezed.

Az egész szent irás tele olyan versekel., amelyek meg mutattyák. hogy az alamisnálkodás, 
 parantsolat. adgyátok ingyen. amit ingyen vettetek. Adgyatok. és adatik néktek, jó és meg tömöt. és meg rázot. és ki folyo mértéket adnak ati kebeletekbe, mert azon mértékel, a melyel mértek, viszszá mérettetik néktek. ugy tettzik hogy akristus nem ingerelhet minket az alamisnálkodásra. nagyob okokal ezeknél, mind azon által., imé még egy, a mely igen 
 szorgalmaztathat minket arra, A mivel bövölködtök. adgyatok alamisnát, és imé mindenek 
 tiszták néktek. nintsen tehát ennél bizonyosab módgya. annak. hogy meg tisztittassunk vétkeinkböl, szerezetek magatoknak barátokat, ahamiság mamonájábol, hogy mikor meg fogyatkoztok. bé fogadgyanak titeket az örök hajlékokba. Az alamisna meg ment ahaláltol. a 
 vétkeket el töröli, irgalmaságot., és örök életet nyer.

Meg kel már mostanában magyarázni, hogy menyire terjed az alamisnálkodás. és meg űsmértettni azokal., kik azt tarttyák. hogy nem kötelesek ki adni, egészen. a szükségen felyül valot. és hogy a szükségen felyül valon. nem igazán itélnek. valamink a szükségen felyül vagyon. azt tartozunk a szegénynek adni, akristus azt mondgya nékünk. adgyátok oda a mi meg marad. hogy az a maradék. vagy a szükségen felyül valo, mi légyen, azt meg kel üsmértetni agazdagokal. hogy ha a szükségen felyül valot. mind arra terjesztenék, a mi meg haladgya a szükséget. azt jól tselekednék. ugyan keresztelö szent János is ezt adgya elönkben ezen szok által, hogy akinek két köntöse vagyon., adgya az egyikét annak a kinek nintsen. nem azt a köntöst akarja hogy adgyák. a melyik szükséges. hanem a melyik aszükséget meg haladgya. a második köntöst, igen meg tsallya tehát a magát, a ki aszükségen felyül valot abban tarttya. a mi meg marad atzifrálkodástol. és az ékeségektöl., atudni valo dolog, hogy a szükséges. töbre, vagy kevesebre terjed, akülömbözö rendekhez képest, de nem terjedhet sohais. arra a mód nélkül valo telhetetlenségre, és gyönyörüségekre. amelyekre vezetik avilági szokások tsak nem mindnyájan az embereket, és a midön ezeket a mód nélkül valokot eléb betsüllik a felebarát szükségénél, akoron. vétenek az alamisnárol valo parantsolat ellen. A valoságos keresztyén pedig azon igyekezik. hogy meg tudgya külömböztetni mind azt, a mi szükségen felyül valo, és afelebaráti szeretettel., könyü néki meg üsmérni, hogy mi nem szükséges néki. de még többet is tselekeszik, mert meg foszttya magát attól is. a mi hozája, illendö szükséges lenne., és azt. akebeliben rejti annak, a ki valoságos szükségben vagyon. azt tudgya. hogy sok alkalmatoságokban., enem tanáts, hanem minden gazdagnak valo parantsolat. menyi királyok. fejdelmek. és nagy urak. kik még nagyobak voltanak Isten elött, mint sem az emberek elött. tselekedtenek ilyen formában, mert tudták. hogy a kristus mit 
 mondot. hogy az özvegy aszony két pénze kedveseb volt Isten elött. mivel néki szükséges volt az a két pénz, mint sem agazdagoknak. bövön valo adások., az illyen példák ritkák, de azt tudgyuk, hogy még ritkábak. a gazdagoknál mint sem a szegényeknél. mely ditsöségire volt., ennek a szegény özvegy aszonynak., hogy a kristus maga adot olyan ditséretet. reája, amelyet soha sem adott a gazdagokra bizonyal mondom néktek, hogy ez az aszony többet adot mindeneknél.


45

Mentöl inkáb közelit valaki ajób állapottyához. sokan akeresztyének közül, annál inkáb el kerülik. és meg vetik ötet

A valoságos keresztyén. ugyan. azon állapothoz mutattya meg leg inkáb szeretetit, és tiszteletit.

Jób még elöre valo figurája volt akristusnak, de  tsak igen kevésben, amint is hogy, ajób meg aláztatási. és fájdalmi, nem közelithetnek, az üdvezittöjéhez, hogy ö elhagyatatot feleségetöl, és jó akaroitol., atsak igen kevés árnyéka. az attyátol el hagyatatot kristusnak. mitsoda gyalázatokot szenvedet ahoz képest azokhoz. a melyeket a meg válto szenvedet a sidoktol, avitézektöl, és a hóhéroktol.? noha jób igen távul légyen is a mi Isteni példánktol. de ö mi elöttünk képe. a makula nélkül valo bárány szenvedésinek. és türésinek. és mint hogy mi nem közelithetünk a kristus nagyságihoz. és alázatoságihoz. melyek együt vannak az ö szent személyiben., a nékünk elegendö atekélleteségre. hogy ehez a szent emberhez hasonlittsunk békeséges türésiben. a midön olyan boldogok vagyunk. hogy hasonlithatunk szenvedésiben., azt mondám boldogok vagyunk mivel már azt meg mutattuk., hogy boldogság a szenvedés. mind azon által. az emberek ettöl tartanak, azt el kerülik, és attol irtoznak másokban.

Ökk. anagy renden lévöket keresik. agazdagokot. akik jó egéségben vannak, vigasságban. egy szóval a kik tettzenek, kerülik a betegeket. a keseredetteket, és mind azokot. a kiknél. a szegénység. ha tsak valamiben is ki mutattya magát. mind azon által, azt láttyuk. hogy a kristus nem avilági boldogokot kereste. és mindenkor tsak olyanokal volt. környül véve, a kiket avilág boldogtalanoknak nevezi. vagy azért. hogy vélek jót tegyen, vagy azért. hogy öket jó akaroinak fogadgya, tsak a szegényeket., vagy az olyanokot. akik alázatoságbol. lelki szegények valának. tartá érdemeseknek az Évangyélium bé vételére. azért küldettem, mondá. 
 hogy az Évangyéliumot. a szegényeknek hirdesem.

Sokaknak a keresztyenek közül valo keves hiteket. kevés alázatoságokat. és kevés felebaráti szereteteket jobban meg nem bizonyittya. se semmi inkáb nem ellenkezik az Evangyéliumi tudományal., mint az szegényekhez., és az elhagyatatakhoz valo magokviselése, de megint, semmi ugy meg nem botránkoztattya avaloságos keresztyéneket. se semmi az ur haragját jobban. fel nem gerjeszti.

A midön az Isten. az ördög dühösége alá hagyá jóbnak minden földi javait, ez a szent ember., zugolodás nélkül nézé el veszni. gyermekeit. joszágit. és egésségit, de a midön látá. hogy a jó akaroi meg vetnék, és irtoznának tölle. akoron meg nem türköztetheté. magát,. hogy panaszra ne fakadna, anyira nehéz. még az igazaknak is., az illyen kegyetlenség, Hogy ha az ö jó akaroi, azt tudták volna, hogy azokal. anagy nyomoruságokal. ö még a Messiást fogja jelenteni, vagy ha az ö idejek elött. példát láttak volna egy olyan Isten, s’ emberöl. aki gyalázatokot., fájdalmakot. és meg vetéseket szenvedet, talám tisztelték volna benne azokot a szent jeleket. vagy is leg aláb. nem boszontották volna. se el nem hagyták volna. a mint tselekedenek.

Mind azon által, akeresztyenek. akiknek szemek elött vagyon. a szenvedö, meg aláztatot. és el hagyatatot kristus. azért, aláb valo könyörületlenségel. vannak. attyokfiokhoz. akik hasonlo állapotban vannak., ahoz a szent példához. az ö hitlenségek, ugy tekinteti vélek a nyomorultakot, mint meg vetendöket. akevelységek. azt mondattya vélek, hogy a nyomorultak. meg érdemlették. nyomoruságban valo eséseket, egy szoval, a kemenységek. bé szoritattya vélek markokot. a midön ki kellene nyittani, nem szükséges meg bizonyittani, hogy e rend szerént valo dolog. föképpen a gazdagok közöt. de sött még. gyakorta. az áitatosak közöt is. eröl. mindenik nyomorult bizonyság. 

Eleiben kel adni, azoknak a rosz keresztyéneknek, hogy azokot, akik leg inkáb hasonlitnak. a szenvedö, és alázatos kristushoz, szeretniek, és tisztelniek kel, avaloságos keresztyén, ugy 
 tekinti öket, mint a kik Isten elött kedvesek, mint olyanokot. a kik magokban viselik. az ur 
 Jesus bélyegit. mint a kiknek könyörgések meg halgattatik. és akikel irgalmaságal bánnak az utolso napon, és akik az elsö helyeket fogják bé tölteni amenyekben; a szegények. menyei 
 királyok lésznek. mondgya egy szent atya. mivel a kristus azt mondgya., hogy az az ország öket illeti szegénységekért:


46

Sokan a keresztyének közül viszá élnek a böségel. és zugolodnak a szegenységért.

A valoságos keresztyén, szereti a szegénységet. és félelemel. éll. a böségel.

Nem szollanak itt, az olyanokrol. akiket a hirtelen valo szerentse. a maga hittségre vitte, sem azokrol, akiket amod nélkül valo. szerentsétlenség. a méltatlan tselekedetekre vezette, ezeknek egyike sem érdemli meg akeresztyén nevet., nem is akartunk szollani ebben a könyvben, az olyan otromba vétkekröl, itt tsak az akérdés. hogy azt visgállyuk meg, hogy azok, akik Isten félöknek tartatnak, miképen viselik magokot. ajó, vagy arosz állapotokban.

Keveset láthatni olyanokot közüllök, kik szerentséjeknek nevekedésében. meg tartanák jó akarojokhoz, és a szegényekhez. azt a kegyeséget. és szelidséget. amelyeket tsudálták bennek, a midön tsak közép szerü állapottyokban voltanak, a gazdagságoknak. és tiszteleteknek mérges párája, tsak hamar meg rontotta öket. könyen meg izelitették. ahejában valoságokot, és abujaságokot, a melyeket a böség adta elejekben, a gyönyörüségektöl, és a vigaságtol. már anyira nem tartanak. mint annak elötte. ugy is kezdik azokot tekinteni. lassanként, mint szükségeseket rendekhez, és természetekhez. a lelkek el lágyul, és a szivek meg keményedik, mentöl felyeb emelkednek, annál keveseb szánakozásal vannak a szegényekhez. és annál keveseb szeretettel jó akarojokhoz, sokal fösvényebbek, roszab fizetők, mint annak elötte. mikor oly gazdagok nem voltanak, mert nehéz gazdagságot birni. és a szivet ahoz nem kötni, a Czifraságoknak. és agyönyörüségeknek többet nem adni, mint sem kivántatnék, a rendhez melyben vanhak.

Az ilyen ujonnan. lett nagy urak nem szenvedhetik a tsendeséget, se a magános életet, noha ezek táplállyák ajó erkölcsöket. anyira mennek., hogy magoktol is meg ijednek, ha egyedül maradnak, tartván attol. hogy egy kevés ideig valo gondolkodás. elejekben ne adgya, hogy magokot el felejtik. az alázatoságnak tselekedete a melyet betsüllik. nékik igen alacson dolognak tettzik. a felebaráti szeretetnek tselekedetit nem tarttyák méltonak hogy arrol gondolkodgyanak, ez igy lévén, lassanként el felejtik mind azt. a mi Istenes dolog, és végtire, 
 az Istent. magát is el felejtik. ugyan ettöl is tarta salamon, a midön arra kére az urat. hogy ne adna néki gazdagságokot, ne hogy azok el felejtetnék ötet véle, imé ezek követik rend szerént alágyságot. a mely el válhatatlan társa aböségnek; ezért is mondgyák azok a kik a lelki dolgokrol irnak, hogy sokal. nehezeb. a tisztaságot meg tartani a böségben, mint sem a szegénységben. nézük meg már. hogy ezt a hüségtelenséget, mitsoda büntetésel. büntetik meg.


 Ha, a hamis keresetben. hivek nem voltatok. ki biza reátok azt; a mi igaz. mondgya az üdvezitö. És ha a máséban. hivek nem voltatok. ki adgya néktek a mi tiétek. az az, alelki jókót, a belsö, és örökös jókót: Nó már gazdagok, sirjatok orditván a reátok következendö nyomoruságitokon. ...... ati aranyatok. s’ezüstötök rozdája. bizonyságul lészen ellenetek, ...... 
 vigan laktatok eföldön, és bujaságban neveltétek sziveiteket. a meg ölés napjára. mondgya ezeket szent jakab.

Hogy ha pediglen. azok a fél keresztyények a szegénységben esnek. meg halyák öket átkozodni azok ellen. kik okai voltak szerentsétlenségeknek. mindeneket fognak terhelni panaszolkodásokal. zugolodnak azok ellen. kik ö reájok nem is néznek. meg vetik, és nem segittik öket. hogy ha pedig némelykor az Istenhez fordulnak. nem egyébért, hanem hogy 
 panaszolkodgyanak szenvedésekröl, és hogy földi segittségit kérjék. mert akit szeret az ur. meg sanyargattya: meg ostoroz pedig minden fiat. a kit hozája fogad.

Ellenben pedig avaloságos keresztyén. ugy tekinti aböséget. mint az ördögnek mesterséges keleptzéit. mert ha nem kell is hinni a hazugság attyának. aki azt mondgya. hogy minden földi gazdagságok. ditsöségek. és hatalom az övé, neki is adattak. és azokot annak adgya a kinek akarja; leg aláb azt el mondhatni, hogy azokal gyözi meg az embereket. és azokal. ronttya meg az emberek szivét. ez igy lévén. a keresztyén látván a kigyot el rejtve. azok aviragok alat. távul vagyon hogy azokot szerese, kerese, és azokhoz ragaszkodgyék, hogy ha az ur azokot reája hinti. mindgyárt arol gondolkodik. hogy azokot a mulando jokot szent dolgokra fordithasa., szüntelen szemei elött vannak a keserü ségek melyek követik a szegénységet. a melyben vannak sokan az attya fiai közül., ha a szegénységben esik. azt ugy tekinti mint egy kintset. a mely ötet meg gazdagittya. mivel, az alázatoságok. és a keserüségek melyek azal. az állapotal járnak. ujjab modot adnak néki, hogy a kristusban öltözhesék, azt tudgya, hogy a kristus meg áldotta a szegényeket. és hogy sok jajt mondot a gazdagokra. meg tanitattam 
 mondgya szent pál. a magam állapottyával meg elégedni. tudok meg aláztatni. tudok bövölködni, és szegenységet szenvedni. ez igy lévén, a valoságos keresztyén. aki nem tudgya 
 mit kellesék Istentöl kérni könyörgésiben. a szent lélekre hagya magát, aki meg kéri aszenteknek., ami az Isten akarattyával meg egyezik. mind ezek után. elégedgyünk meg a 
 szent pál mondásával, hogy mindenek jovokra fordul azoknak, a kik az Istent szeretik.


47

Sokan vannak olyanok, kik igen jól beszéllenek az Isteni rendelesröl. a midön semmi fogyátkozások nintsen. de a szükségben el lankadnak.

A valoságos keresztyén. akor bizik leg inkáb, a midön ugy tettzik hogy minden. hejával vagyon.

Az Istenröl. jól beszélleni, az igen közönséges jó erkölcs, és annak követése. igen kevésben telik. eki tettzik fö képen. az olyan szines jó erkölcsüekben. akiknek. minden dolgok. jól fóly, az illyenek ígen jól beszélnek. a békeséges türésröl, a midön senki meg nem bánttya öket: a gazdagság meg vetéséröl, és az Isteni rendeléshez valo engedelmeségröl., a midön böségben vannak, az illyenek. mind a szent irásbol. mind más féle példákot, elegendöket hoznak elö, keményen meg torkolyák az olyanokot. kik nyughatatlanok szükségekröl. kitsiny hitüeknek is mondgyák öket, hasonlok ebben. a jób. szines jó akaroihoz, akik. azt nem szenvedhették. hogy nyavalyáirol panaszolkodot. de a kik semmiben sem segitették ötet. Ezek a bölcsen beszéllök. meg ijednek. és oda vannak. mihent leg kiseb dolog történik rajtok, ezek a kitsiny hitüek, olyanok, mint az apostolok voltak, kik legkiseb szélvészbenis meg ijedtenek, nem gondolván azt meg. hogy jobb kezek felöl vagyon az, a ki a szeleknek, és a tengernek parantsol.

A valoságos keresztyén. tudván azt, hogy az Isten atyai gondviselésel vagyon az övéihez., annál nagyob bizodalomal. vagyon. olyankor, a midön ugy tettzik hogy mindenek el hagyák. örül azon, a midön magát láttya, valamiben hasonlitani az üdvezitöhöz, akinek nem volt anyi helye. a hová le tegye. a fejét. ö remél minden reménség ellen. valamint ábrahám. és az ö hite meg nem tsalatkozik. ha az Isten nem kedvezet a maga egy fiának mondgya szent pál. és ha 
 azt ahalálra adta mindnyájunkért, mit nem várhatunk tölle. minek utánna nékünk adta volna ötet.

Azt irják. hogy szent theresia igen nagy örömben volt, a midön szükségben volt. arrol tréfálodzot. ugy  anyira. hogy az apátzái azért sokszor meg botránkoztak, a bethuliai vének. és a papok, el veszték reménségeket. a midön holofernes környül vévé öket, és semmi segittséget nem látának, de judith, azal a szent bátorságal. lévén, a mely soha kettségben nem esik, az Isten segittségéröl mondá nékik. kik vagytok ti, kik az Isten rendelésit meg akarjátok határozni. mondván, hogy ha ött nap mulva segittségünk nem jö, fel adgyuk magunkot. várjátok meg azt a segittséget, a még az Istennek tettzik néktek el küldeni, a mint is hogy. ö azt el küldi. annak idejében.

A midön jákob josephet siratá, hogy ha az Isten. ötet mindgyárt meg vigasztalta volna, minden valami nagy dolog történék josefel, jákobal. és a fiaival., a meg nem lett volna, de az Isten, mondgya szent chrisostomus, ötet sirni hagyá, és nevette sirását, valamint egy gyermekét. a ki nem tudgya miért sir. az ur böséges vigasztalást tartot néki, amelyet annak idejében. reája is hintette, a magusok meg keseredének azon. hogy a tsillagot el vesztették volt. de azért szándékjokot félbe nem hagyák. és az Isten tsak hamar meg vigasztalá, többet is ada nékik viszá, mint. amenyit elvesztettek volt. meg világosittá öket. a profetiáknak világoságával, a melyeket a synagoga adá elejekben. és a tsillagot is meg mutatá nekik. ugy anyira. hogy igen nagy örömben valának. valamint az Évangyélium mondgya.

végtire azIstennek minden hatosága, és jósága. soha minket el nem felejt. ugy vigyáz mindenik teremtett állatra, mint ha az ö rendelésinek, tsak egyre volna gondgya. ugyan öis 
 táplállya ahólló fiakot. akiket az attyok el hagyta volt, ö legelteti avad állatokot, ö is ád 
 eledelt abenne. bizo embereknek. hagyad azurra magadot. mondgya dávid. és gondgya 
 lészen táplálásodra. ö minket kesereget, de meg is segit. noha bünösök vagyunk. valamint 
 Ágárt. a ki is bünös volt, az a menyei atya. ugy hoza. fel. azö napját a gonoszokra, valamint a jókra. esöt ád ugy agonoszokra. valamint az igazakra. menyi váratlan segittségek meg mutattyák nekünk. hogy az Isten meg nem engedi, az erönk felet valo kisértetet, tud az Isten, mikor nékie tettzik. szüntelen valo segittségeket támasztani. a nyomorultaknak, a melyek meg haladgyák, azö reménségeket. mind azok, akiknek semmijek nem volt, gondolhatták volnaé. azt, hogy husz, vagy harmintz esztendeig éllyenek, nem tselekedvén. semmi igaságtalanságot, vagy valamely disztelen dolgot.


 Halgasuk mit mond nékünk maga akristus, ne legyetek szorgalmatosok lelketekröl. mit egyetek, se testetekröl mibe öltözzetek, az élet melyet Isten adot, nem jobbé az eledelnél. és a test nem jóbbé az eledelnél, ati menyei atyátok táplállya amadarakot, nem betsületesebbek vattoké ti azoknál. ha szinte törödnétekis. ha szinte nyughatatlankodnátok is, mit használnának mind ezek. mivel kitsoda közülletek aki minden szorgalmatoságával. adhatna amagoságához egy könyöknyit.? ne legyetek azért szorgalmatosok mint apogányok. ati menyéi atyátok tudgya szükségteket, minek elötte még azt kérnétek tölle,. keresétek elöször az Isten 
 országát, és az ö igazságát, és mind ezek hozá adatnak néktek, munkálodgyatok nem az eledelért mely el vész, hanem a mely meg marad. az örök. életre, melyet az Ember fia ád 
 néktek, mert ezt az Atya Isten meg jegyezte. mitsoda reménsége lehete anyi ezer embernek, aki akristust követé apusztában, mind azon által ö tett szükségekröl. minden segittség nélkül. valamint az Isten meg tartá az Izraélitáknak még a köntösököt. és a sarujokot is a pusztában negyven esztendeig. az illyenek segittik a valoságos keresztyént. a leg keserveseb állapottyában is.


48

Ha egyébért nem is. tsak idö töltésért, Ezek á közönségesen valo szók. meg mutattyák. hogy az embereknek az idö terhekre vagyon.

A valoságos keresztyén, evilágon semit drágábbat nem talál. a kegyelem után. az idönél.

Nem elég ezt tsak szájal. mondani, de még szivböl is, én üdvezülni akarok, buzgoságal, és vigyázásal. kel élni azokal amodokal., amelyeket az Isten adgya kezünkben. hogy a menyet meg nyerhesük; igen vigyáznunk kel. avéghetetlen kegyelmekre. melyeket reánk hint, aleg elsö hozánk valo kegyelme az,, hogy idöt ád arra, hogy atöbb kegyelmekel jól élhesünk. mind azon által, tsak nem mindnyájan az emberek azon vannak ugy tettzik, hogy a kegyelem ellen ályanak, és lábok alá tapodgyák, azt az idöt, amelynek mindenik része. a mi üdveségünket munkálodhatná, de a melynek mindenik roszul el töltöt része, itéletünkre fog lenni. ugyan ezért is adgya szent pál. ezt az üdveséges oktatást. meg lássátok azért Atyám fiai mint járjatok 
 óva, nem ugy mint esztelenek, hanem mint böltsek. meg váltván az idöt. mert a napok gonoszak.

volna még is, valamely pogányhoz valo menttségek azoknak., kik mind az idöt. vagy a ditsöség, vagy a mulattság, keresésben töltik., de anyira meg vakulni. hogy meg unyák. az idönek hoszaságát, magokot is meg unyák. nem tudván. foglalatoságot adni magoknak, ezt épen nem lehet nékik meg engedni. akeresztyéneknek. szégyenleni kellene az illyen szokot, tsak idö töltésért. mivel még avilági emberséges emberek is az idöt rövidnek talállyák. de 
 mindenek felet azért. mert az Isten szintén ugy veszen számot a mi idönkröl. valamint beszédinkröl.


 A földböl teremtette Isten az embert, mondgya az ecclesiasticus. és amaga ábrázattyára alkotta ötet. és ismég abban viszá téritti ötet, amaga állapottya szerént ruházta fel ötet erövel. 
 számlált napokat és idöt adot néki. az Isten adgya tehát nékünk az idöt. öis tudgya. számát anapoknak. és az oráknak. melyeket adot, hogy azokal élyünk. hasznosan. fiam, mondgya a szent lélek. meg tarttsad az idöt. foglallyuk tehát minden oráinkot abban, hogy meg tölttsük lámpásinkot olajal, adgyuk nyereségre a tálentumokot. melyeket reánk bizták. vigyük végben ahivatalokot. a melyekben tett az urunk, addíg még hoszu uttyárol viszá tér, ugy hogy a midön 
 el érkezik. készen. vigyázva talállyon minket, és mutathasuk bé néki. atálentumokal valo nyereséget, ne hogy ugy bánnyék velünk valamint az esztelen szüzekel., vagy valamint azal a rosz szolgával, a ki az ura távul valo létiben tsak ivut, ett, és a szolga társait meg verte.

Nem kevés dolog az idöt valamire forditani. nem is kevés dolog azt tellyeségel. el nem veszteni, valamint tselekesznek azok, akik azal nem tudnak élni, avilág tsak könyen az emberséges emberek közi teszi az olyanokot., akik az idöt valamely haszonra tudgyák fordittani. az olyanok magokot. fellyeb valoknak tarttyák abban másoknál, és minden idejeket, tsak a magok dolgaira fordittyák. meg vetésel. tekintik a heveröket, nem szánnyák élettyeknek azt a nagy részit, tsak szándékjokot el érhesék. mind azon által. azok a nagy szándékok, azok a nagy gondolatok, a melyek Isten elött tsak olyanok., mint a hangyák. munkája, el mulnak az idövel együt, és mindent el vesztenek. ugy valamint aheverök. mert nem az Istenre tzéloztak munkájokban.

Egy olyan ember, aki anyit munkálodot, még  ugy lészen, mint ha semmit nem munkálodot volna. és ugy bánnak véle, mint roszul tselekedövel. mert nem az Istenért munkálodot, tsak 
 nem mindnyájan az emberek vagy roszat tselekesznek. vagy semmit. ugyan ez is mondattya a szent lélekel. hogy a föld üresen maradot. ellenben pedig. azt mondgya a szentekröl sok helyt, hogy az ö napjok. tellyesek valának. mindent valamit nem az Isteni szeretetben mivelnek. a fel nem számláltatik. és az, vagy vétkes. vagy leg aláb. üres. az 
 gazdagok., mondgya az soltár, minek utánna aluttanak volna. semmit markokban nem 
 találtanak hogy fel ébredtenek., ugy fognak vélek bánni. mint olyan rosz szolgákal, kik nem adták nyereségre az idöt, azt a nagy. és gazdag tálentumot, a mely reánk bizatatot, és a melyel, ha okosan. élünk, jó, és hü szolgáknak tartatunk.


 Mint hogy akristus nékünk azt mondgya, hogy tsak egy szükséges dolog vagyon, azt is kel. ki hozni abbol. a szent mondásbol., hogy tsak egy hasznos modgya vagyon., az idövel valo élésnek. eszerént itél tehát. avaloságos keresztyén. az idövel valo élésröl, el vesztetnek tarttya minden oráit. hogy ha szándéki meg nem egyeznek az Isten ditsöségivel, mert tsak ugy itél a dolgokrol., minek utánna azokot., a valoságos világoság eleiben tette volna. az a valoságos 
 világoság pedig tsak egy. a ki is akristus, azö igéje; Én vagyok a világ világosága. mondgya az üdvezitö. aza valoságos világoság. a ki világosit minden embert. ki elvilágra jö. az 
 Atyanak, vagy a Fiunak igéje. olyan világoság. a soltár szerént, a mely meg világosittya lépésinket. ezigy lévén. azok, a kik ezen világoság nélkül itélnek. roszul itélnek, mert. vagy setéttségben. vagy homályoságban itélnek.


 Minek utánna az Ecclesiástes meg visgálta volna mind azokot a modokot., a melyekel élhetnek az emberek az idövel., ugy mint, vagy az elömenetel keresésben. vagy az tiszttségek. gazdagságok és gyönyörüségek keresésiben. végtire tsak. azal fejezi bé. hejában valoságoknak. hejában valosága, és minden hejában valoság. minden okoskodásnak elégyen a vége. az Istent fellyed. és azö parantsolatit meg tarttsad. mert ez. az egész ember. az Isten. elöhoz az itéletre. minden tselekedetet. jót. vagy gonoszt. ezekböl láthatni. hogy a mely idöt nem az Isten ditsöségire töltik el, és az ö parantsolatinak végben viteliben. azt tsak hivságnak fogják tartani. hivságoknak hivsága. és minden hivság.


49.

Leg nagyob része az embereknek szeretik a vigaságot. és minden akadály. nélkül. sok idöt adnak agyönyörüségeknek

A valoságos keresztyén. tart a vigaságtol. és tsak anyiban keresi a mulattságot, a menyiben a szükséges az elméje, és teste. egésségire.

Ihon vagyon még. egy közönséges, és veszedelmes nyavalya. avigaságnak szeretete, ez oly természet szerént valo hajlandosága az embereknek. hogy atöllök meg válhatatlan.. a vigaság az egésséget táplállya, és az életet hoszabittya; a szomoruság pediglen. mind ellenkezöt tselekeszik, az okoság hoza tehát magával, hogy az ember avigaságot kedvellye, ezt nem lehet 
 tagadni. örüllyetek az urban mindenkor, mondgya szent pál. és még mondom örüllyetek, ati tsendes magatok viselése nyilván légyen minden embereknél. az ur közel vagyon. de már mi légyen az a tsendes öröm,? tsak azé. amely az Istennel valo élet reménségiben találtatik. és ajó lelki üsméretnek békeségiben. és nem leheté az az örömet is oda érteni, a mely a mulattságokban vagyon. ezt is nem lehet tagadni, hanem tsak azt kel meg visgálni, hogy azok a mulattságok. miben lehetnek ártatlanok.

Elöször. a midön azok olyanok, hogy az Isten azokban meg nem bántodik. se alélek veszedelemben nem forog, másodszor. amidön azok. tsak anyi idöt töltetnek el, velünk. a menyit rendesen el tölthetünk. az elménk. és a testünk. egéségek meg tartására.

A tegez meg gyengül. ha mindenkor fel vagyon huzva. ugy az elme is. hamindenkor foglalatoságban vagyon. az elmének hoszas eröltetése., sokal inkáb meg gyengitti a test organumit. mint sem egyedül. a testi fáradságok. ez igy lévén. szükséges tellyeségel a mulattság. és a vigasság.

Hogy ha a testi szükségeket ugy tekintenék, a mint kellene. a mulattságoknak szüksége. ugy valamint az álom. nagy meg alázásunkra lenne, mivel a meg bizonyittya a mi gyengeségünket. a mely olyan. hogy az életet más képen nem segithettyük hogy ha tsak annak nagy darab részit el nem veszttyük azért a segittségért. a melynek egyéb. haszna nintsen. hanem hogy helyre hozhasuk, a munkáért valo el vesztet eröt. a kényes emberek fö gyönyörüségeknek tarttyák az aluvást. és a mulattságokot. ugy tekintik azokot mint véget, és nem ugy mint szükséget. mert az ö leg nagyob igyekezetek, nem az. hogy minden idejeket. az Isten ditsöségire tölttsék el, és az üdveségek munkájára fordittsák.

Ellenben pedig avaloságos. keresztyenek, ezt a tartozást. ugy tekintik, mint penitentziájoknak egyik részit, mint olyat. a mely eszekben juttattya gyengeségeket. és nyomoru voltokot, de fökepen. a szükséget, hogy meg kel halniok. ez igy lévén. a testi szükségekre. tsak anyi idöt adnak, a menyit tartoznak adni; az ö vigasságok. és nyugodalmok mindenkor elegyes alázatoságal. és szüntelen tartanak attol. hogy viszá ne élyenek a magokhoz tartozando kedvezésel.

Sok helyt fel vagyon téve a szent könyvekben, hogy az innepekben. és a közönségesen valo 
 véndégsegekben. a nép igen nagy vigaságot mutatot,. de az is fel vagyon téve, hogy az olyan vendégségek. vigaságok, az urnak félelmiben mentenek végben. illyen volt az iffiu tobiás lakadalma, illyenek valának az elsö keresztyenek vendéglések, amelyeket láttyuk az 
 apostolok actáiban., akik is amagok házoknál együt ettenek. vigaságal. de együgyü szivel. a midön a jób gyermekei egy mást vendéglik vala, az alat. az attyok. az Istent azon keri vala. 
 hogy a vendégségek. az ö félelmiben menne véghez.


 Ugyan ezen Isteni félelem, mondgya a szent lélek, okoza a valoságos szivbéli gyönyörüséget. és indittya avigaságot. és az örvendezést. mivel, mondgya meg másut. a 
 böltseségnek nintsen semmi szomoruság beszédiben., sem unakodás avéle valo lakásban. 
 hanem vigaság és öröm. a szivnek vigasága. mondgya a szent lélek, a fogyatkozás nélkül valo szenttségnek kintse. meg is ölt sokakot a bánat., akár mely szabad légyen. a mulattság. de abban több. idöt nem lehet tölteni, tsak a menyit a természet szerent valo szükség kiván. más képen vétkesek lennének. az idö rosz el töltésiért, és abban az átokban eshetnének. melyet mond a kristus. jaj néked, a ki nevetz

Ugyan ezért is éll igen nagy vigyázásal. a valoságos keresztyén. a szabadságal. melyet kiván a mulattság. avalo hogy szabad elmével. és vigaságal kel ezel élni. ha annak hasznát akarják venni. mind azon által. soha elnem kel felejteni ezeket a rettenetes szókót. jaj néked a ki nevetz. a melyek azokra esnek, akik a vigaságot. tsak a vigaságért keresik. agyönyörüséget. tsak a gyönyörüségért. a kik anyira amulattságokra adgyák magokot. hogy azokot meg unnyák, és akik egész életeket tsak abban töltik. hogy amely gyönyörüséget meg untanak más új gyönyörüségel. felejtesékel. hasonlo rendet kel tartani amulattságban., mint amelyet parantsolnak hogy tarttsunk. az ételben, nem kel  tsak az ételért valo gyönyörüségért enni. mind azon által. a szükségért valo ételben is találkozik valamely ártatlan gyönyörüség., az a gyönyorüség. a mely az ételben, és a mulattságban. találkozik. szintén olyan. szükséges. az erö meg ujitására. valamint az étel, és amulattság. ugyan ez is tészi ezt a gyönyörüséget, ártatlanná. és helyesé.


50

Tsak nem mindnyájan. a keresztyének. az életet ugy tekéntik mint valamely nagy jót, és annak meg hoszabitásáért, mindent el követnek

A tekélletes keresztyén. azt ugy tekinti mint egy terhet. a melyet viseli, mert nem szabad nékie. azt. magátol. le tenni.

Az elsö mondásunkot. nem szükség meg bizonyittani. ki ki tudgya. hogy az iránt mit érez magában, de atekélletes keresztyén, három fö okot talál arra, valamint szent pál, hogy az élettöl el idegenedgyék. az elsö, és amelyik nem oly tekélletes ók mint a többi. a sok nyomoruságok. szomoruságok. és fáradságok, a melyekel jár rend szerént akeresztyéni élet. szent pál az igaz hogy tekélletes volt. szerette is mind azt, valami üdveséges volt. azokban. a szenvedésekben., mind azon által. mert a mi gyengeségünk természet szerént sohajtoz az 
 olyan terhek alat., azt maga meg valya., hogy a nagy fáradsági miat. az élet unadalmasnak tettzet néki.

A midön pedig érzené. hogy atestnek törvényétöl üldöztetnék, és tartván attol. hogy a vétek eröt ne venne rajta, lelki suhajtásal mondá. mitsoda nyomorult vagyok én. ki szabadit meg engemet ettöl ahalando testtöl, akeresztyéneknek minden nap elegendö okok vagyon az ilyen  suhajtásokra, arra. is, hogy kivannyák. a meg szabadulást. az olyan terhtöl.

A harmadik. és aleg tekélleteseb ók. amellyért szent pál az életet ugy tekintette. mint egy sulyos terhet. az. az Istenhez valo buzgo szeretete volt. kivánok mondgya meg válni a testtöl. és meg egyesülni akristus Jesusal. nem kelleneé minden keresztyenek ilyen buzgó kivánságal lenni,?

Ambár egy értelmes embernek. kevés vallása légyen is. de az életet ugy kel neki tekinteni mint nehéz terhet. ha jól gondolkodik magában., mivel ha azt, agyönyörüségben tölti, nem lehet hogy azért magában. valamely nehézséget ne érezen, hogy ha pedig magátol meg vonnya mind azt. valamit neki tilt a kereszténység. az élet. emberi mód szerent, tsak anyiban lehet néki kedves. a menyiben a jövendö. életnek reménsége ötet segitti, hogy ha tsak a mostani életért 
 reménlenénk a kristusban. mondgya szent pál, leg nyomorultabbak volnánk minden embereknél. avalo, hogy eza jövendö életröl valo reménség. vigasztalást. és örömet okozhat, 
 ugyan ezen apostol szerént, de szüntelen valo viaskodásban hágy minket. a mint jób mondgya, és ki szeretheti a szüntelen valo viaskodást. nem akarván sohais. a békeségel. élni? 
 jób mondgya, hogy leg aláb az olyanok akik nyomoruságban és keserüségben vannak, az életet ugy tekinttsék mint valamely nagy roszat. ugy is suhajtoznak mondgya ahalál után. mint az olyan. a ki a földet ásván. ohajttya a kintset, a melyet ótt keres.

Hogy ha mind azoknak, akik nyomoruságban vannak. illyen gondolatal kel lenni az életröl, mely kevesen lesznek olyanok a kik azt kedvelhetik. mivel ki ki az emberek közöt. rend szerent azt tarttya. hogy szerentsétleneb másoknál. mind azon által. az ördög meg vakitván minket az élethez valo szeretettel, el felejteti velünk aboldog, és az örökös életet. a melyért. teremptettünk, ugyan ez is az ö leg bizonyosab keleptzéje, a melyet az emberek eleiben hány. avaloságos keresztyén pedig. nem lévén akisértönek rabságában. és a kegyelemnek világosága lévén benne, semmi hajlandoságal nintsen a mulando életnek ketsegtetésihez, hanem ohajtván avaloságos életet. a melyet az Isten készen tarttya néki. az Isten rendelésinek engedelmeskedvén. el szenvedi a jelen valo életnek változásit, és viaskodásit. minden ahoz valo ragaszkodás. és zugolodás nélkül.

Az Isten adta nékünk az életet. és azt adván, meg is tartotta magának egyedül azt ahatalmat. hogy akor veheti azt el töllünk. a mikor nékie tettzik. azért, akár mely nehéz legyen az élet, de nem szabad magunktol azt le tenni. azért is adta nékünk, hogy ötet ditsöitsük, hogy mind a magunk. mind az atyankfia üdveségiért munkálodgyunk, illyen értelemel az élet ollyan ajándék. amely nékünk kedvesnek kel lenni. és a melyet. a jora kel forditanunk.

Ámbár az élet olyan ajándék legyen is. amelyet  szeretnünk kel, mind azon által. egy olyan keresztyén aki tellyes az Isteni szeretettel, ugy tekinti életének idejét. mint bujdosást. Dávid 
 panaszolkodik az ilyen hoszu bujdosásrol. szent pál. meg valya. hogy a halál néki nyereség ha továb is meg maradok ebben a halando testben. mondgya, hasznát fogom venni munkámnak, és igy nem tudom mit választani. mind a két részröl szorongattatom. mert egy részint azt ohajtom. hogy a kristusal. lehesek, a mely mindennél jóbb nekem. más reszint, meg hasznosab a ti jovatokra, hogy még ez életben maradgyak., szent pal ilyen gondolatokban vala, minden valoságos keresztyennek is illyenben kell lenni, azt meg valván, valamint ez a szent apostol. hogy a halál nagy jovára lenne néki.

ugyan is. miképen szerethetnök egész szivünkböl az Istent. hogy ha kedvellyük a fedezöt, a mely nem engedi hogy ötet láthasuk.? mind azon által eszerént tselekesznek. tsak nem mindnyájan akeresztyének. az élethez valo vak szeretetekel, hogy ha pedig tsak azokot kel tekélleteseknek tartani, akik azt, ugy tekéntik. valamint egy tömlötzöt. vagy valamint egy terhet. mely kevés számuak lesznek. az illyen tekélletes keresztyének.


51

Tsak nem minden ugy tekénti anyavalyákot, mint valamely keserves dolgokot.

A valoságos keresztyén azokot ugy tekénti, mint drága, és üdveséges idöt. a melyet noha nem kivánnya. mert mindenben az Isten rendelése alá veti magát.

Ugy tettzik hogy nintsen semmi okosab, mint anyavalyáktol valo félelem. eszerént is tselekesznek tsak nem mindnyájan az emberek. azok az életet vagy tellyeségel elronttyák. vagy meg rövidittik. atestet meg gyengittik, abeteg az után nem foglalatoskodhatik akülsö jó tselekedetekben., szenved, és jajgat, ajoszága fogy, gyakorta még tsak anyira valoja sintsen,, hogy magát segithese. minden tselédgye. és jó akaroja. szomorkodnak. leheté ennél keserveseb állapot?


 E nintsen külömben. az olyanok elött, a kik tsak a testi dolgokot ohajttyák. de akik az 
 Isteni dolgokot ohajttyák, mind más képen tekintik a betegségeket, a melyekben az ember. egészen meg fosztatot magátol. ahajlandosági meg tsökentenek. benne az egész ember meg gyengült, de az elméje egéségeseb. a boszu állás. gyülölség. nagyra vagyás. hivság. tsalárdság. kényeség. torkoság. némelykor. a fösvénység is. el vesztik erejeket. a betegségekben, anagy nyavalyák. mondgya aszent lélek. mértékletesé tészik a lelket, az ember, abban az állapotban. tsak a nyomoruságát láttya. érzi szükséges voltát. az Isten segittséginek. ugyan ahoz is folyamodik, szüntelen valo alkalmatosága vagyon. hogy keresztét visellye. szenvedgyen, magát meg aláza. amaga akarattyát letegye. a szegénységet meg éreze. akár mely gazdag legyen., mivel. mindenben. szüksége vagyon amás segittségire, a kristus Jésus vallásában. mik hagyatnak inkáb meg, mint ezek a jó erkölcsök.? apenitentzia maga mégyen hozája; tsak szenvedgye jó szivel, vagy is leg aláb. békeségel. a mit el nem kerülheti hogy ne szenvedgye. ezel, annál is inkáb tartozik, hogy ha nem akarná is., azal kevesebet nem szenvedne., de söt még. nyughatatlanságával. nevelné szenvedésit. etehát, drága. és üdveséges állapot.


 Ugyan eszerént is tselekedet tobiás, a midön el veszté szeme világát, az irás fel teszi, hogy az Isten meg engedte néki abban a kisértetben esni, azért. hogy minden utánna valoknak példája lenne a békeséges türésben, valamint szent jób. mert mint hogy tobiás gyermekségitöl fogvást. az Isteni felelmet maga elöt viselte. és a parantsolatokot meg tartotta, azért nem is zugolodék az ur ellen. hogy a vakságot reája botsáttá. söt még igen hiven meg marada az Isteni félelemben. és életének minden napjaiban, meg nem szünék. az urnak hálakot adni. a midön pedig az atyafiai. és jó akaroi. azal kezdék boszontani, hogy hová lett aza reménség. a melyért anyi alamisnát adot, és anyi halotat temetet el, ez a szent ember. meg elégedvén állapottyával. azt felelé nékik, ne beszélyetek igy, mindnyájan szenteknek fiai vagyunk. és várjuk azt az életet, a melyet az Isten meg adgya mind azoknak, a kik elnem távoztak, a benne valo hittöl. Rafael angyal meg erösité az után ötet. és mint egy, meg jutalmaztatá. még ez 
 életben tobiást. az ö meg vakulásának. békeséges türésiért. az Isten viszá adgya néked alátást. és atöbb jovakot. mondá néki az angyal, mert mint hogy kedves voltál elötte, szukséges volt hogy a kisértet meg probályon. és hogy bizonyságot tegyen hitedröl. imé mitsoda. haszonra vannak a betegségek a midön azokal jól tudnak élni. hogy ha a szükséges. hogy az igazak meg probáltasanak, miért ne szeretnök a mi nékünk szükséges.? leheté ollyan probánk. amelyet ugy meg érezünk. mint anyavalyákot. miért tehát ne szeretnök azokot.

Mondgyunk még töbet is, az olyanok, akik ezekröl jól gondolkodnak. kivannák azokot. ha szabad volna nékik. de a szent atyák, és mind azok akik alelkiekröl irtanak. azt tanittyák, hogy az olyan kivánságok nem helyesek., azt is akarják. hogy elégedgyünk meg azal. hogy semmitöl ne tarttsunk. és semmit ne kivánnyunk, hanem engedelmeségel élyünk azal. az állapotal. a melyben az Isten tett minket.

Szent theresia igen tsudálatos példát ád a keresztyeneknek, hogy mimodon szenvedgyék anyavalyákot, és hogy azokot mire fordittsak, aki is sok esztendökig igen nagy fájdalmakot szenvedet, és azoknak okát, se maga, se a doktorok nem tudhatták, soha a szenvedésiért nem panaszolkodot. se azt nem kérte Istentöl hogy nyavalyáját meg hoszabittsa, se hogy attol meg szabadittsa. mely tsudálatos példája. atekélletesegel valo engedelmeségnek. az Isten akarattyához.


52

Az emberek, a kiknek bálványok az egésségek. sok olyan dolgokot tselekesznek, a melyek azokot el ronttyák.

A valoságos keresztyén., aki egéségin nem szorgalmatoskodik, arra gondot visel. nyughatatlanság nélkül, de semmit nem is tselekszik annak el rontására.

Igen sok rendeletlenség találkozik töbire az olyanokban. akik anyavalyákot nagy rosznak tarttyák. mert amidön bálványt tsinálnak egésségekböl, ugyan akor azt fel is áldozák, akedv keresésnek. egy kis ideig tarto gyönyörüségnek, vagy a joszág keresésnek., és a mulando betsületnek. és a melyek, az igaz itélet szerént, nem érnek anyit mint az egéség. a nyughatatlanságoktol, álmatlanságoktol, a mértékletlenségtöl. és mind azoktol a fáradságoktol. melyeket okozák arosz kivánságok. ök ezektöl semmit nem tartanak., azonban pedig, anyira megyen a bálványozások. hogy semmit nem szenvedhetnek az Istenért. se böjtöt. se sanyargatást. se penitentziát. azt nem tselekedhetik. hogy a világi. vagy a lelki köteleségek veszedelemre tegye életeket, vagy egy kis változást tegyen egéségekben., se magokot meg nem türköztetthetik valamely ételtöl, vagy italtol. amelyek némelykor láthato képen fogyaszttyák életeket. vagy is leg aláb árthatnak. egésségeknek. és amelyek a kristus tanitása 
 szerént, aszivet meg nehezittik., hogy ha a szükségen felyül valok.

Nem kel tsudálni. ha abban arendeletlenségben. el mulattyák azt. amit leg inkáb kellene kedvelni. hogy ha az okoságal valo rendet követnék. amelyet kel is követni amagokra valo gondviselésben., a bizonyos hogy még nagyob gondgyok volna a lelkek egésségire, mint sem atestekére. alélek sokal drágáb lévén. atestnél. annak egéssége nekünk olyan életet ád, amelynek vége nem lészen. a leg jóbb testi egésség pediglen. ötet továb nem éltetheti. hanem tsak egy kevés számu esztendökig. még is az emberek nem keresik aleg jóbb orvosokot. és aleg üdveségeseb orvoságokot a lelkek számára. valamint tselekesznek atestekért:

Illyen esztelenségre vezet minket a szivnek tévelygése, amidön azt szeretik. amit nem kellene szeretni, és azt nem szeretik amit kellene szeretni. rendeletlenségben esnek. arendet pedig el vesztvén. abékeséget el vesztik. avaloságos keresztyén. aki mindenröl az Évangyélium szerént itél, aki tsak anyira betsülli életét. és egésségit. a menyire kivántatik. és aki tudgya mitsoda igasságos gondal kel azokhoz lenni, azokot nyughatatlanság nélkül meg tartya, és tsendeségel. de semmit soha olyat nem tselekszik. a mi azokot el ronthatná, hogy ha pedig ugy tettzik mint ha ártana egésséginek a böjtökel. és sanyargatásokal. vagy az Isteni. és a felebaráti szolgálatnak szorgalmatoságával. a midön kötelesége azt kiványa tölle. ö elegendö gondot visel arra a mulando egésségre a menyiben tölle lehet. a mely reája bizatatot. és amelyre szüksége vagyon. hogy munkálodhasék., helyre is hoza azt a mértékleteségel., ami fogyatkozás éshetet. apenitentziáért, vagy ajó tselekedeteknek gyakorlásáért. menyi szentek vitték oly mesze a sanyaru életnek sulyát, hogy avilágiak a gyönyörüségeknek terhét anyira nem vihették. remete szent pálnak. és más több remétéknek példájok., nékünk meg bizonyittyák hogy a modgyával valo böjtök. és sanyargatások. anyira atestnek nem ártanak, mint a mértékletlenségek. és amód nélkül valok.

Látunk még ami idönkben is olyan szenteket kik sokáig élnek a sanyaruságokban. amelyektöl irtoznak avilágiak. azonban pediglen amértékletlenek, suhajtoznak. asok számu 
 betegségeknek sulya alat. és fogyni láttyák életeket. a munkás ember. mondgya az ecclesiastes. ha keveset eszik is kedvesen aluszik., de agazdag nem alhatik, mert eltölti magát husal. noha az ád eröt. és a táplállya atestet. egésséges álma vagyon a józan embernek 
 mondgya az Ecclesiasticus. viradtig aluszik, és az ö lelke gyönyörködik véle. de a telhetetlent, a vigyázás. harag. és gyötrelem követik


53

Az emberek tsak nem mindnyájan irtoznak ahaláltol. akár mely tsendes. és tiszteletes legyen az, amidön azt, el kerülhetetlennek láttyák lenni.

A tekélletes keresztyén ohajttya a halált, és az életét, az Isten akarattyához valo engedelmeségböl. tarttya meg.

A midön sokan az emberek. közül a veszedelemre teszik életeket. azért tselekeszik mert reménlik hogy azt meg tartthattyák, ezt az igazságot a leg vitézebbek is meg valották. mások meg, ahalált bizonyosabnak szemlélik. és rend szerént. tsak azért adgyák arra magokot, mert a gyalázattol valo félelem. kéttségben ejti öket., azt nem mondhatni. hogy se egyiké. se a másika. valoságos vitézek legyenek. az olyanok, akik el kerülhetetlen halálra adgyák magokot. ugy tettzik hogy inkáb azok, hogy ha mind azon által. nem okoságbol., hanem vakmeröségböl mivelik. az inkáb illik az oktalan állathoz, mint sem avitézséghez. azért nem is az ollyanokrol akarnak itt szollani.

It tsak az olyanokrol vagyon akérdés, akik ókból, és nem kételenségböl adgyák magokot az el kerülhetetlen halálra. és ugyan ezekröl is mondhatni. hogy a halált nem szemlélik, akár mely tsendes. és tiszteletes legyen. irtozás nélkül. hogy ha pedíg igazán meg akarják vallani. ezen mondást helyben hagyák. minden teremptet állat irtozik amaga el romlásátol, és akár mit mondhattak arégi filosofusok. de senki közüllök ahalálra nem adta magát jó kedviböl. ki veszem az olyanokot, akiknek. a szégyen. a bú. vagy a hivság meg rontotta okoságokot. azért még ezek., nem azok a valoságos vitézek.

Tsak avaloságos keresztyén áldoza fel életét a kristus. és az apostolok. példájára valo nézve. tartalék nélkül. de söt még örömel., amidön arra kénszeritti az Isten ditsösége, és szeretete. vagy a felebarati szeretet, el sem távozik. sohais az igaz uttol, hogy el kerüllye az ilyen halált. mert nagyobra betsülli köteleségit életinél., és örömest is el veszti az ideig tarto életét, hogy meg nyerhese az örökké valot, amelyre tzéloz egyedül. ugyán ezért is ö egyedül a valoságos vitéz, mivel tsak a jó igy, és a jó vég. adgya a valoságos bátorságot., ezért is érdemlették meg a martyirok. a vitezi nevet.


 Az ó testamentum, két nevezetes példát ád elönkben. az el kerülhetetlen halál elött valo 
 bátórságrol. az egyik a samsoné. a másika. Éléázáré. ezek mind aketten. nemesi modon áldozták fel. akarattyokbol életeket, hogy az Isten ellenségit. el veszeszthessék.

A valoságos keresztyén. még többet is tselekeszik. nem várja az olyan nagy alkalmatoságokot. a melyekben. fel találtatik a ditsöség az Isteni szolgálatban. hanem amagához valo mértékletes szeretetnek. indulattyábol. a mely az ö valoságos jovát keresteti véle, ahalált. ugy tekinti mint vegit bujdosásának, mint egyedül valo portusát. a veszedelmes és szélvészes tengernek. mint végit. a lelkiért valo sok viaskodásinak, mint az örökös napnak hajnalát, amely napot a világosittya. aki a napot teremtette., mint szabad, és gyönyörüséges országban valo menetelét. végtire mint olyan orát, amelyben örökösön meg egyezik. az ö ohajtot teremtöjével. ugyan ez is tselekeszi, hogy szent ohajtásal. kiványa ahalált, és ugy tekinteti véle az életnek hoszaságát. mint egy olyan szivnek penitentziáját, a mely tellyes Isteni szeretettel: az illyen gondolatok. hogy ha ö benne tiszták, el veszik tölle, az örökös itéletröl valo tartalékot. mivel azIsten, meg látásának, buzgoságal valo kivánsága. oly tekélletes szeretetnek tselekedete, amely tellyeségel el töröli minden féle vétkeknek nyomdokit.

Ezel nem kivánnyák azt mondani, hogy az ilyen tekélleteség. tellyeségel szükséges légyen a valoságos kereszténységhez. de az is bizonyos, hogy a haláltol igen irtozni. az élethez valo szeretetért. az igen ellenkezö az üdveségel, mivel ugy nagyobra betsüllenék a mulando jókót. az örökösöknél, az élet tsalárd édeségit. az Istenel valo lételnél, egy szoval a teremtett állatot, ateremptönél. a melyben áll a valoságos bálványozás. ugy anyira, hogy ha avaloságos keresztyén. nintsen is mindenkor azon a felsö renden, a melyen atekélletes ahalált ugy szemléli mint egy jót. de leg aláb azal tartozik, hogy ahalált el jövetelekor békeséges türésel. és elegendö engedelmeségel vegye, meg mutatván. hogy az Istent az életnél inkáb szereti, és hogy mindenkor kész. az Isten akarattya alá vetni magát.


54

A mások halálában, vagy szerentsétlenségiben. rend szerént tsak azt tekintik a mitsoda ideig valo károkot okoznak azok egynek, vagy másnak.

A valoságos keresztyén. evilágon. tsak a léleknek, vagy akegyelemnek el vesztésit tarttya nyomoruságnak. atöbbit tsak anyiban tarttya nyomoruságnak. vagy rosznak, a menyiben. ezt akét kárt. okozhattyák.

Az az ember meg holt. mitsoda nagy kár a feleséginek. és a gyermekeinek., az a szerentsétlenség. vagy az az el vesztet perr, mitsoda rendeletlenségeket nem okoznak. mitsoda nyomoruság annak az egész familiának. amely mindenkor bövségben volt. ihon mind tsak illyenböl áll az emberek szánási. azokot szánnyák akik meg maradnak. azért hogy el vesztették gyámolokot. a mulando jovokot. vagy tiszttségeket, de szánnyáké azt a ki meg. holt, aki is avilági szokás szerént töltötte volt el életét.? az olyanokot is szánnyák, a kik a világi jóktól meg fosztattak. noha rend szerént azok akadályi az üdveségnek. és azokot nem szánnyák. akik akülönös, közép szerü, és békeséges életböl, a fent valo. gazdag. és veszedelmes rendekre mennek, de söt még örömel köszöntik ezeket.

Tobiás amint már meg mondottuk. soha sem panaszolkodot. a jovai. vagy a szeme világa el vesztésin. ezekért mindenkor hálákot adot az Istennek. de meg neheztele. és tarta attol. a midön a ketske fiunak rivását hallá hogy a lopot ne légyen. ajó Isten félö sidok. a babiloniai rabságban.. nem panaszolkodtanak anyira azért. hogy joszágokot el hagyták. és rabságban vannak. mint azért. hogy távul vannak jérusálemtöl. és atemplomtol., ök azt nem mondgyák 
 vala, miképen énekelhetnénk. vasban. rabságban, és szegénységben lévén. hanem a babiloniai folyo viz parttyán ülvén. siránkozva emlekeznek vala sionrol. azt felelik vala azoknak akik öket arra kérték hogy énekelyenek sioni énekeket. miképen énekelhetnők mi az urnak énekeit, az idegen földön. az én jóbjóm veszen el ha valaha el felejtelek tégedet ó jérusalem. az én nyelvem meg ragadgyon. ha rollad el feletkezem. és ha ugy nem tekintem jérusalemet. mint örömömnek kezdetit. a menyei jérusálem tehát. elsö oka., örömének. és keserüségének. a valoságos keresztyén tsak annak el vesztesin kesereg, és tsak annak. meg nyerésin örül. azt nem akarják ezel. hogy kemény szivel nézük el vesztésit. mind annak, a mitsak. ideig valo; mivel vannak olyan károk. és esetek. a melyekért szégyen volna egy keresztyénnek nem keseregni, fö képen. a midön atyánk fiai nyomoruságit láttyuk. ajó erkölcs hoza magával a szánakodást. a könyörületeséget. akristus nem feddé meg azokot a kik szeretetböl siraták lázárt, mivel maga is siratá. de mentöl helyesebek. azok a szeretetek. és keserüségek. annél érdemeseb, azokot az Istennek fel áldozni,  és aszent Lélek békeségihez folyamodni. a mely szerzi bennünk. az Isten rendelése ala valo tekélletes ajánlást. de a mi mindenkor igaz, az. hogy a valoságos keresztyének, tsak a menyet tarttyák valoságos jóknak, és a kegyelmet. a mely oda vezeti.

Egy sidó aszony, tsudálkozásal látván. amiket a kristus tselekedet. tsudálván azokot is a miket tölle hallot. fel. kialtá. boldog a méh. mely tégedet hordozot. és az emlök. a melyeket szoptál., 
 de a kristus felelé. néki. mondgyad inkáb azt, hogy azok boldogok, akik az Isten igéjit halgattyák. és azt követik. meg akarván. nekünk mutatni ezekel. hogy a valoságos jó. és haszon. tsak az. amely, az Isten ditsöségire. és az üdveségünkre vezet. amidön pedig meg akarja velünk értetni, tsak rövideden. hogy mitsoda rosztól tarttsunk. és hogy mitsodástol ne tarttsunk. ezen szavaiban. foglallya, amelyeket az apostolinak mondá. ne féllyetek az olyanoktol. a kik tsak atestet ölhetik meg. és a lelket nem. de attol rettegjetek. a ki apokolra vetheti mind atestet. mind a lelket, ezért is retteg a valoságos keresztyén a haldokloért, a kinek az Isten itéletire kel menni. szánnya halála után. vétkeiért valo szenvedésiért, tart attol. hogy a gyermekei rendeletlen életben ne esenek, hogy ha keserüségel láttya másoknak nagy kárban valo eséseket., akor igen tart attol., hogy az ö zugolodások, nyughatatlanságok, haragjok. és kéttségben valo esések. el ne vesztesse vélek, érdemit szenvedéseknek,

Egy szoval más bóldógságot. és nyomoruságot. nem üsmér ez életben. hanem tsak azt, a 
 melyet. a kristus nevezi boldogságnak. és nyomoruságnak, boldogok a szegények, mert 
 övék a menyeknek országa; boldogok akik sirnak. mert meg vigasztaltatnak. jaj neked a ki nevetz, mert még sirni fogsz. jaj néktek gazdagoknak. mert el vettétek vigasztalástokot. imé mely igen ellenkeznek ezek. a világi tudományal, de a valoságos keresztyén. egyedül tsak. ezek szerént itél. ez életben lévö, jók, és nyomoruságok felöl.


55.

Leg többire azok a kik a hadban mennek, oda tsak az emberi tekintetért mennek.

A valoságos keresztyén pedig oda azért megyen, hogy az Istent szolgállya. a fejdelmének képiben. és az hazájának oltalmára, akié. inkáb azö élete, mint sem a magáé.

Mind azok. akiket afamiliájokra valo köteleség viszi arra. hogy fegyvert fogjanak, azt mindnyájan nem egyenlö szándékböl tselekeszik. némelyeket arra viszi. az attyoktol valo örökségül vet bátorság, némelyek hogy fellyeb valok lehesenek mint sem amint vannak. némelyek a fejedelmekhez valo köteleségböl. és szeretetböl tselekeszik. némelyek a ditsöség keresésiért, és meg mások., ahozájok hasonlo rendben lévöknek példájokra tselekeszik, meg gyözvén. agyalázatol valo félelemel. az ellenkezést, melyet arra éreznek természetekben.

Azok pediglen. a kik arra adgyák magokot nem lévén arra kötelesek familiájokra valo nézve. rend szerént némellyek az elö menetelnek reménségiért tselekeszik, mások a szabad életért. némellyek a természet szerént valo bátorságért. nem válalhatván magokra, más féle hivatalokot, de enyi sok számu közöt, alig találkozik olyan. a ki azt keresztényi indulatbol tselekedné. ugyan ezért is oly veszedelmes ahadi rend az üdveségre, mivel az Isten meg bántására valo alkalmatoságokot. ezereket találnak abban. és nem tudgyák azt meg külömböztetni, a mi szent, és érdemes abban a rendben.

A szent historia. sok számu valoságos vitézeket ád elönkben. akik tsak az Isten törvényének. és hazájoknak oltalmáért hadakoztanak, hogy az Isten ditsöségét. és vallásokot meg tarthassák, és akik ezek által magokot el hiresitették. mint a hadak Istenének vitéz szolgai, az Istenségnek. egy nehány bélyegit. viselik akirályok homlokokon, atöbbi közöt, hatalmokban vagyon hadakozást kezdeni. vagy azért. hogy országokot oltalmazák, vagy azért. hogy a koronájokhoz tartozando közt meg tarthassák, a népek. inkáb fiok a fejdelmeknek, mint sem a magok atyoknak. azért, Isten után. tartoznak nékik tiszteletel, és engedelmeségel. ámbár azok 
 a hatalmasok. azal viszá élnénekis. a szent péter mondása szerént. a mi életünk azövék. és a hazánké. minek elötte a miéink legyenek, ez igy lévén. a mind igaságos. mind tartozás képen valo dolog. magunkot fel áldozni, a midön a fejdelmek. és a haza szolgálattya ugy kivánnya., az Isten gyakorta kezdetet hadakozásokot. némelykor azt is akarta. hogy azok könyörületlenek legyenek, hogy az ellenséget mind egyik meg öllyék. meg is bünteté sault. azért. hogy az ilyen parantsolatot meg szegte, ahadakozásokot ö vezérelte. söt még angyalit is küldötte a hartzolok mellé. és magát. ahadak Istenének nevezi; ez igy lévén. abban nem kételkedhetni. hogy az igasságos hadakozás. ugy mondván. Isteni rendelés ne volna, hogy a hadi rend szent hivatal ne lehesen. és hogy meg ne egyezék az üdveségel, tsak azt kövesék. a mit a szent elöl járo. hogy a vitézeknek. akik is a midön azt kérdék tölle hogy mit tselekedgyenek. nem felelé azt nékik, hogy hagyátok el hivatalotokot. hanem tsak azt mondá. nékik, ne eröszakoskodgyatok. senkit meg ne károsittsatok., és elégedgyetek meg fizetéstekel. arendeletlensége tehát. azoknak. kik viszá élvén ezen rendel. tészi ezt oly veszedelmesé az üdveségre. noha a bizonyos. hogy a jó szándék, és az okos maga viselés. ezt érdemesé tehetik.

Ez a kettö teszi a szenteket, és a valoságos vitézeket. ugyan tsak egyedül. ezért is kel. avaloságos keresztyénnek. ahadi rendre adni magát. az Istennek lelke teszi tehát avaloságos 
 vitézeket., valamint a valoságos alázatosokot, Dávid azt meg valya, hogy az Isten adot néki bátorságot. és ö tanitotta meg ötet ahadakozásra. az én Istenem tanitotta meg az én kezeimet a hadakozásra, és az én ujaimot ahadra.


 Salamon azt mondgya. hogy soha sem kel a hartzkor el hagyni az evedzöt, az olyanok. akik okoságal mennek ahadban., eszesen meg tarttyák életeket, nem adván magokot a boszu állásra, haragra, se a vakmeröségre. de aztot nem is kiméllik., valamikor a szükség kivánnya hogy azt fel áldozák, azért, amidön illyen formában életeket el vesztik. a köteleségeknek martyrumi lesznek. és mind anyi aldozatok, az Istenhez, a fejdelemhez. és a hazához valo szeretetért.


56

Nagyob része a biráknak, akik tekélleteségel tésznek igasságot. tsak azért tselekeszik. hogy jó biráknak láttassanak lenni.

Egy keresztyén bironok. pedig. leg elsö igyekezete az, hogy az. Isten elött lehesen igaz

A szent irás abirákrol szolván, Isteneknek nevezi öket. amint valoságal is. vagyon Isteni bélyeg öbennek. mivel hatalmok vagyon. az emberek. joszágirol. betsületiröl és életirol. itéletet tenni, ezért is különös tiszteletel kel lenni az embereknek hozájok. de azért hogy az Isteni hatalomnak egy részettskéje kezeknél vagyon. nem kel nékik magokot fellyeb emelni, se magakot eléb valoknak tartani atöb embereknél. és keveseb alázatoságal lenni. mivel 
 akristus. Isten lévén, leg alázatosab volt minden embereknél. imé mit mond nékik a szent lélek. és minden nagy renden lévöknek. mennél nagyob vagy, annál inkáb meg kel magadot alázni mindenekben, igy is nyersz kegyelmet Isten elött, mert a nagyság. és a hatalom. tsak az Istent illeti. és valoságal. tsak az alázatosok tisztelik ötet. elejekben adgyuk nékik. a szent 
 jakab tanátsát is. atyám fiai ne legyetek sokan mesterek, tudván hogy nagyob itéletet vesztek.

Mind azon által sok birokot látunk olyanokot. akik magokhoz nagy tekintettel vannak. és másokot ugy tekintik mint aláb valokot. amely akevélységtöl származik. ez a hivalkodás vagy attol vagyon. hogy nem hivatattak arrra a hivatalra, vagy hogy az évangyeliumi igasságok meg nem hatották az ö sziveket. ebböl a következik minden kéttség nélkül. hogy a midön szorgalmatoságal tesznek igasságot. azt tsak azért tselekeszik, hogy jó biráknak tartassanak. nem lévén szivekben az a jó erkölcs, a mely az igasságot magáért szereteti. az ö igasságok. tsak az emberi ditséretnek szeretetiböl áll, és igy el mondhatni. hogy nem az igasságot szeretik. hanem a ditséretet.

A midön a kristus a birorol valo példa beszédet hozá elé, a kitöl az özvegy aszony nagy bajal nyerhete igaságot., elönkben adgya. hogy az a biro valo hogy igasságot szolgáltatot, de azért 
 atselekedetiért nem ditséri., mert az Isten asziveket. visgálván. nem a külsökröl itél mint az emberek, ö a szivet itéli. az az. hogy ö az indulatrol itéli a tselekedetet. a mi aranynak láttzot az embereknek., az. az Isten elött tsak szalma lészen. ez igy lévén, ez a külsö igasság melyet a birák tésznek. avalo hogy másoknak igasság. de ö bennek az igaságtalanság. mert olyan ditsöségre figyelmeznek. a melyet nem kel nékik keresni. ettöl is vagyon., hogy nem mindenkor igaságosok. vagy valamely indulat. vagy valamely emberi tekintet. el felejteti vélek az igasságot.

Egy valoságos keresztyén bironak. a szeme mindenkor bé vagyon kötve. hogy a emberek rendit ne tekinthese. azt láttya hogy minden. itélete eleiben az ördög tört hány. azért is kéri annak el kerülésire az Isten segittségit, akiket itél. azokot mind egyaránt ugy tekinti mint 
 atyafiait. vagy is ugy mint a kristust. magát. mivel mindenek az ö tagjai. maga tanyit minket arra. hogy a ki egy kis gyermeket bé fogad azö nevében ötet magát fogadgya bé. a mit 
 tselekesznek aleg aláb valoval, övéle tselekeszik. és amidön jót nem tselekesznek, aleg aláb valoval. ö véle nem tselekeszik.

Az ilyen gondolatok. akeresztyén birot. akegyeségben. és az igasságban tarttyák, belsö képen valo alázatosá teszik, és vigyazová. amaga hatalma. gyakorlásában. valoságos tisztelettel is lesznek hozája mind azok, akik azö birosága alat vannak. és az Isten áldása lészen rajta. 
 boldog az. mondgya dávid. aki igasságot teszen minden idöben. az az. hogy nem tsak minden nap. hanem minden alkalmatoságban, minden féle személyeknek. minden féle dologban. szorgalmatos és felebaráti szeretö igasságot teszen.


57

Száz féle ókót találnak aperlekedésre, a melyeket azt akarják. hogy igaságosoknak tarttsák.

A valoságos keresztyén. akor tarttya a perlekedést igasságosnak. a midön a fele baráti szeretet arra kénszeritti, vagy azt néki meg engedi.

Az emberi okoságnak meg romlása olyan nagy. hogy az emberek gyakorta azt gondollyák hogy jót tselekesznek, a midön nagy igaságtalanságokra adgyák magokot, és igen vétkes indulatokra, az illyen vakság sok féle alkalmatoságokban uralkodik. de fö képen az olyan dologban. a melyröl itt szó vagyon. alig vagyon olyan rosz per. a melyet igasságosnak ne tartanák. se jó, olyan, amelyet ne gondolnák hogy oltalmazhattyák. ártatlanságal. epedig attol vagyon. mert meg nem mérték azokot a felebaráti szeretetnek. igaz mértékiben,

Hagyuk el azokot a véghetetlen sok féle rosz okokat a melyek egyenetlenségeket. és pereket indittanak az emberek közöt. hanem tsak azokot visgállyuk meg. a mellyek szenvedhetök egy valoságos keresztyénben, és ugy könnyen meg üsmérhettyük azokot is. a melyek nem azok, a bizonyos. hogy az olyanok akik közönségesen valo atyák, azok, a kik le tett joszágnak örzöji, a gondviselök. vagy tutorok. kötelesek., az igaságnak, és a szeretetnek törvényi által, a reájok bizatatot just oltalmazni, és viszá kérni, a mit bitangban. vagy igaságtalanul birnak. mind azon által, se ezeknek, se másoknak, nem kel soha is a székek eleiben menni, ha nem elöbször, a kegyeségen. a szép szón. intésen. kérésen kel el kezdeni, hogy meg lehesen nyerni. sziveket azoknak. kik igaságtalanul tselekesznek vélek.

Az olyanok a kik egyedül urai amagok joszágoknak, élhetnek ök is azon jusal. de keresztyéneb dolog volna. valamit el engedni amagokébol., hogy az igaságtalannak lelkét meg nyerhesék. mert a tudni valo dolog, hogy valaki igaságtalanul perel, az. az igaságtalanságán kivül, sok más féle vétkekben esik. illyenek a gyülölségek. gyalázások. irigységek, káromlások. hazugságok. esküvések. árultatások. halált. minden féle veszedelmet. és károkot. egy másnak kivannak. ha nem kivánnyák is, leg aláb örülnek. ha ezek meg történnek. mind azon által. abizonyos, hogy a fele baráti szeretet., azt nekűnk meg nem engedi, hogy nagyobra betsüllyük az ideig valo jókot. a melyekben. tsak egyedül vagyon részünk. a mi leg nagyob ellenséginknek. üdveségeknél, nem elég azt mondani. miért tselekeszik ö roszat; én annak nem vagyok oka. hogy ha szeretetböl ellene mondván jusunknak. meg gátolhattyuk. leg aláb egy részit a rosznak. melyet ellenségünk tselekeszik. a bizonyos hogy tartozunk fel áldozni azt a reszt a mely tsak minket illet. más képen vétkezünk a felebaráti szeretet ellen.

Ugyan ez is egyik értelme a kristus ezen szavainak. ne ály ellene a gonosznak. melyet veled akarnak tselekedni. ha a köntösödöt el akarják venni. ad oda palástodot is. ez olyan parantsolat. a melynek végben vitelére mindenkor készen kel lenni a szivnek., a melyet betü szerént is végben kel vinni. a midön a palást el vesztésivel meg tarthattyuk ellenségunk lelkét, ugyan is mit tudunk mi abban. hogy akedves ne lenne Isten elöt ha valamely részit fel áldozván joszágunknak. meg menttyük atyánk fiát a gonosztol. amelyet tselekednék. ha azt erövel venné el tölünk. az Isten azért. atyánk fiához is irgalmaságal lenne. valamint sok szent atyák tanittyák. hogy a szent István vére. és könyörgese téritették meg szent pált.

De ámbár magunkot óltalmazván. egyebet el nem vesztenénk is tsak a békeséget., a mint is hogy nehéz azt meg tartani a perlekedés közben nem áldozhatnoké fel azért aköntösünköt hogy azt meg tarthasuk? abékeség olyan nagy jó, a melynél nagyobal nem élhetnek eföldön az emberek. akristus fel támadása után békeségit adá az apostolinak. és azt olyan formában. a melyböl meg láthattyuk. hogy drágáb ajándékot nem adhatot nékik. szent pál nékünk azt 
 hagya hogy békeségben élyünk ha lehet. és amenyiben tölünk lehet. minden féle személyekel, az igen vétkes dolog köztetek. mondgya azon apostol, hogy perlekedtek egy más ellen. hogy egy atyafi perel az atyafia ellen, miért nem szenveded el inkáb akárt, miért nem szenveded el inkáb hogy joszágodot el vegyek.? az atyák mindnyájan. azt mondották. magyarázván ezt a részt. hogy nem volna egyébkor szabad perlekedni, hanem a midön a felebaráti szeretet kötelezne arra. vagy a midön a meg nem sértödnék, de ha az árvákot illetö joszágrol vagyon a per. akoron azt oltalmazni kel. keményen, az ellenségektöl. mert ha ezeknek felebaráti szeretettel tartozunk, amazoknak igaságal. a mely eléb valo.


58.

Az emberek, tsak nem mindnyájan. a gyermekeket. tsak emberi tekéntetböl ohajttyák.

A valoságos keresztyének pedig azokot az Isten ditsöségire ohajttyák. és hogy aválasztattak számai szaporodgyék.

Töbire mind azok., kik gyermekeket ohajtanak. vagy abbol a természet szerént hajlandoságbol. ohajttyák. a melyel ohajttya minden teremtet állat a maga szaporodását, vagy azért ohajttyák hogy segittségek legyen. és láthasák maradékokot. vagy azért, hogy gyönyörködhesenek a házasági szeretetnek abban a természet szerént valo gyümölcsiben, azt nem tarttyák, hogy mind ezek az indulatok roszak volnának magokban, mind azon által ha Istenhez nem tzéloznak., roszaknak mondhatni, a mint már ezeket meg bizonyitottuk. a valoságos keresztyén. a házaságban. fö képen azért ohajttya agyermekeket, hogy meg szaporodgyék azoknak számok. kik az Istent ditsérhesék. és nevellyék az ö ditsöségit. azon a szent uton, amelyet rendelt még világ kezdetekor.

A midön az Isten meg tiltá népenek. az idegen aszonyokal valo házaságot, nem tsak azért tselekedé, hogy a pogányok leányi a sidok közi ne vinnék abálványozást, hanem még azért is. hogy meg tarttsa közöttök a hazaságnak. szenttségit, és tisztaságát. a melyekre nem igen alkalmatosak valának. a pogányok leányai. de föképen azért is, hogy a gyermekeknek. elméjek meg ne romollyék. az idegen anyáknak hajlandoságokra, és rosz példájokra valo nézve, 
 valamint ezt fel teszi az Isten törvénye. az ur azt akarván. hogy az ö lelke mindenkor fent maradgyon az ö népin. és hogy az ö gyermekek. még tsets szopó korokban meg tanullyák ötet 
 ditsoiteni, akit gyermekeknek. és a tsets szopoknak szájokbol. vettél leg tekélleteseb ditséreteket, mondgya Dávid.

Még az irot törvény elöt követte ábrahám ezt a parantsolatot. mind a maga, mind a fia Isák. házaságában, mivel ö. és a több szent pátriárkák. a midön meg házasodtanak. tsak azt tekintették. és tsak azért ohajtották agyermekeket., hogy láthasák maradékokot az Istent ditsérni. ugyan ezen okra valo nézve is tiszteletes aházaságnak szenttsége, mivel annak szenttsége nem tsak abban áll, hogy az ö egyesége. jelenti a kristusnak. az anya szent egy házal valo meg egyesülésit. hanem még abban is. hogy annak szaporitása., jelenti a kristusét. és az anyaszent egy házét. kik minden nap gyermekeket szülnek. és nevelnek fel az Istennek. a házaság béli egyeségnek. olyannak kell lenni. valamint akristus egyeséginek az anyaszent egy házal. az az, hogy az Isteni szeretettel. légyen, és nem haszon. vagy testi tekintettel., a melyeket. igen gyakorta hinti az ördög, a világi házaságokban. ugy hasonloképen. a szent házaságal valo élés. és a gyermekeket valo reménség. tsak egyedül. az Isten ditsöségének nagyobitására igyekezék, mivel a kristus, és az anyaszent egy ház. tsak azt tekintik alelki fioknak szaporodásában.

Azt ki ki tudgya. mitsoda vétkes. el kerülni a szent házaságnak tzéllyát. tartván agyermekek szaporodásátol, a mely meg sérti. az Isteni rendelésnek. atyai gond viselésit, szükséges tehát a keresztyének elméjiben oltani azt, aminek leg inkáb kel vélek ohajtatni agyermekeket. tudgyák meg azért. hogy mind ebben, mind másban. minden valamit tsak magunkért tselekeszünk. vagy ohajtunk. a rosz. minden kivánságinknak, és tselekedetinknek. tsak az Isten ditsöségit kel tekinteni. mint utolso végünket., az iffiu tobiás. ilyen lélekben mondá az Istennek imádságiban. hogy soha egyéb végre nem kivánt gyermekeket. hanem hogy az ö maradéki öröké ditsöithesék ötet, ugyan ezért is vévé az áldásokot. a melyeket az angyal meg igérte volt néki. tsak az ur félelmiben venné el sárát. a mint is, mind egyikének, mind a másikanak, tsak az a szent ohajtások volt. hogy olyan maradékok lehesen. akik méltó fiai legyenek ábrahámnak.


59

A keresztyének közönségesen. tsak a világi mód szerént nevelik agyermekeket. és tsak kevés oktatást adnak nekik avalásrol.

A valoságos keresztyén pedig az Évangyéliumi tudományokban neveli, és meg tanittya öket. akeresztyeni köteleségekre

Ennél nagyob rendeletlenség alig lehet avilágban.,  mind annak sokasága miat, mind pedig mitsoda sok rosz következik. abbol, a neveltetés. és a szoktatás oly igen meg hattyák az elmét. hogy gyakorta uj természetté változtattyák. ez igy lévén sokan olyanok lesznek a mitsodásoká teszik öket. és mind mások. mint ha természet szerént valo hajlandoságokra hagyták volna öket, de meg sokan azért rendeletlenek. mert nem üsmértették meg vélek iffiuságokban természeteknek meg romlását.

Mint hogy többire az emberek. tsak emberi tekéntetböl ohajttyák agyermekeket. ugyan tsak emberi modon is nevelik azokot. arra gondgyok vagyon hogy meg kereszteltessék, de a még az okoságnak ideit el érhetik, addig az elméjeket ellenkezö gondolatokal. töltik meg a fogadásokal, a melyeket azok az ártatlanok tettek kereszttségekor. nem szollok arrol hogy a rosz példák mitsoda foganatosok elöttök melyeket nékik adnak, ha szinte azt szán szándékal ne tselekedgyék is, hanem tsak azt mondom. hogy a leg jóbb neveltetésekben is. töbire még sok világi szokás találtatik,

Azt elégé meg hagyák a gyermekeknek, hogy semmit ollyat ne tselekedgyenek a mi illetlen volna rendekhez. amenyiben lehet, szeretetik és vélek az emberi jó erkölcsököt. avalo hogy azok az ösztönök lehetnek nékik valamely hasznokra. mind addig, valamég azt az idöt el nem érik. hogy meg izelithesék. akeresztyéni jó erkölcsököt de emég tellyeségel nem elegendö. azal meg elégednek hogy bizonyos részire a vallásnak. meg tanitassák. de a valoságos Évangyéliumi tudományokot vélek el mulatattyák. arra meg tanittyák, hogy jók legyenek. adakozok. irgalmazok. szánakodok. de leg gyakrabban. ezekre. tsak azemberi ditséretért indittyák. a midön pedig azt azidöt érik. hogy a kristust követhesék, arra nem tanittyák hogy békeségel szenvedgyék Istenért. a gyalázatokot. és a bestelenségeket. hogy a ditséreteket meg vessék. és szeresék. az alázatoságot, anyiban, a menyiben azokoság és arendek azt nékik meg engedi, azt sem olttyák beléjek. hogy magokban. meg fojttsák. a magokhoz valo szeretetet. hogy kivánságokot meg zabolázák, magokot meg vessék. és belsö képen magokot utállyák. hogy az Isteni, és afelebaráti szeretetet. anyira vigyék. amenyire akristus azt hadgya nékunk hogy vigyük.

Tobiás. a törvénynek oktatásában nevelé az ö fiát, valamint mostanában oktattyák avaloságos keresztyének a fiokot. az Évangyéliumi tudományra, ha nékem azt fogják mondani. hogy az illyen tanitások jók a különös személyeknek, de a nagy renden valoknak más jó erkölcsököt kel követni. arra reá állok, hogy ezeknek a magok rendekhez valokot kel követni, rend kivül valo okoság is kivántatik ahoz, hogy meg egyeztethesék az Évangyéliumi tanitásokot azal, a mivel tartoznak rendeknek. és méltoságoknak. de akár mely renden lévök legyenek. ha a kristus bélyegét viselik, tartoznak mindenkor a szivekben viselni azokot a szent tanitásokot. és soha el nem kerülhetik. hogy ne tartozanak azokot lelki képen követni. és hanémelykor fel szabaditatnak. hogy azokot egészen kövesék, atsak akor vagyon. a midön azokot betü szerént vévén. meg nem egyezhetnek az ö rendeknek keresztyéni köteleségekel. mivel lelki képen. soha azoktol fel nem szabaditatnak. Dávid és más töb szent királyok., ugy mint szent István. ezekröl nagy példák. ezek a szentek. mindenben nagyok voltak. és nem szégyenlettek. sok féle alkalmatoságokban. a szenvedö, és meg aláztatot Jésusnak bélyegét viselni. ha a neveltetések keresztyénebbek volnának., az atyák nem látnának anyi hálá adatlan fiakot, és el kerülnék a keserüségeket, a melyeket okoz nekik. a gyermekek rosz magok viselése. a melynek. el mondhatni. hogy ö magok a leg fövebb okai.


60

A világiak. eszteleneknek tarttyák avaloságos keresztyéneket.

A valoságos keresztyének. eszteleneknek tarttyák avilagiakot. mellyik tarttya jóban.?

Mind az eddig valo beszédinkben fel tévén a keresztyennek jeleit. egy részínt fel tettük a vilagiakét is. ámbár nem emlékeztünk is. a lopokrol. gyilkosokrol., fösvényekröl. kevélyekröl. tisztátalanokrol. hazudokrol, a rágalmazokrol. a káromlokrol. se a töb fö vétkekröl. a melyekröl azt mondgya szent pál. hogy a világi elmét követik. mind azon által le irtuk avilági embereket., mivel a kristus szerént. az, avilágbol valo, a ki szereti a tiszteleteket. ditséreteket. a hejában valoságokot. gazdagságokot. gyönyörüségeket. tzifraságokot., maga felöl sokat álitani. másokon uralkodni, két szinü lenni. felelebaráttyához kegyetlen lenni, tsak magát szeretni, egy szoval. nem követni a kristus Jesus nyomdokit.

Szent jános apostol. kevés szokal elönkben adgya. hogy mitsodás avilág. minden valami evilágban vagyon. mondgya, a testnek kivansága. a szemek bujálkodása, és az életnek kevélysége, imé. ezen világ tarttya esztelennek mind azokot. kik szánszándékal ellene mondanak., a tiszteleteknek. ditséreteknek. ahejában valoságoknak. gazdagságoknak. a jovoknak. és a gyönyörüségeknek. a kik magokot fel áldozák. a sanyaruságoknak, meg vetéseknek., és a felebaráti szeretetnek, az a világ neveti azokot, akik magokot. gyülölik. és meg tagadgyák. senki ugy nem adhattya magát. az Évangyéliumi jó erkölcsöknek követésére, hogy a világiak meg ne tsufolyák. és némelykor. ne üldözék. ezt minden nap láthattyuk.

A valoságos keresztyének. más felöl a világiakot tarttyák. eszteleneknek. mert ezek nagyobra betsüllik a mulando jókót. a örökké valoknál. és hogy nem követik azt. a mit hisznek. szent pál azt mondgya hogy eszteleneknek tartatnak azok, a kik az Évangyeliumot követik. de megint. a világi bölcseség. esztelenség Isten elött. már most aza kérdés. hogy mellyik a két rész közül tarttya igazábban.

A világiak azt nem tagadhattyák, hogy a mit az örökké valoságnál. nagyobra betsüllenek, hogy a ne légyen mulandó. azt nem mondhattyák hogy valamely örökös jokot remelhetnek. mivel az örökös jókót. tsak azoknak igérték. akik a mulando joknak ellene mondottanak. azt nem 
 mondhattyák. hogy az Isten vélek legyen. mivel a kristus nyilván mondgya az Attyának, hogy nem könyörög néki a világért. mijek vagyon tehát.? egy nehány szem pillantásig tarto örömök. a melyet meg nem hoszabithattyák. kevés gyönyörüségek. a melyek soha sem tiszták, a kik nem anyira esztelenek. azok anyugodalmat keresik, és soha el nem érik, tsak egyedül avaloságos keresztyén bóldog, ha a maga nyomoruságát meg tekénti. abban valoságos fel magasztaltatását is láttya, azt tudgya hogy az Istenért teremtetett, és még birni is fogja az Istent., és hogy kezei közöt vannak azok a modok, a melyekel. el nyerhese örökösön azt a nagy boldogságot., mivel az Isten meg nem vonya kegyelmét azoktól, a kik tellyeségel azon igyekeznek hogy azt el nyerhesék. és azt viszá sem veszi, hogy ha tsak mi elsöben. elnem mulattyuk azt. a mível néki tartozunk. mondgya a tridentinumi Concilium.

A világiaknak számok. a valo hogy sok, mert kevesen vannak. avaloságos keresztyének. a 
 szent lélek is azt mondgya. hogy az esztelenek száma véghetetlen. de nézük végit a tragediának. az Isten azt mondgya hogy holtokor. nevetni, és tsufolni fogja öket, de a mi leg nyomoruságosab. a hogy, meg fogják üsmérni a magok esztelenségeket. és meg vallyák hogy a valoságos böltseség. tsak a valoságos keresztyének közöt vagyon halgasuk mit mond a szent lélek, hogy ök mit fognak mondani holtok után, látván az igazak boldogságát. Ezek hát azok. akiket valaha tsufnak tartottuk. és szidalom hasonlatoságának, mi balgatagok az ö életeket bolondságnak alittyuk vala. és az ö végeket tisztelet nélkül. imé mint számláltattak az Isten fiai közé. és a szentek közöt az ö sorsok. el tévelyedtünk tehát az igazság utárol. az igazság 
 világosága nem fénlet nékünk, se az értelem napja fel nem támadot nékünk, efféleket mondanak tehát a bünösök pokolban. mondgya a bölcs.

A mint is hogy az ígasságos. hogy a valoságos keresztyének. akik az Istenért élnek. hogy el vegyék a jutalmat amelyet meg igérte nékik az, akiért éltenek, és hogy a világiak jutalom nélkül legyenek. mivel tsak magokért éltenek, és nem lehet magokot meg jutalmaztatni holtok után, már mostanában, itéllye meg akár ki, hogy kik az okosok., és kik legyenek az esztelenek.

Vége.


ENNEK A KÖNYVNEK TÁBLÁJA.

1 Hogy avallás fundámentumi világosak. 1 pag

2. Mi modon kel tekénteni az egész világot. 9

3. szükséges a köteleségekre oktatatni.. 14

4. szükséges az életet meg egyeztetni a kristuséval. 17

5 A törvényröl rövideden. 21

6 A hivataloknak választásárol. 26

7. A szüntelen valo imádságrol. 31

8. A keresztyéní társalkodásrol. 35

9 Mitsoda indulattal kel az Istent szolgálni. 39

10 Mi modon. kel Isten eleiben menni. 42

11 Az akaratunkot a másoké alá kel vetni. 46 

12. A leg hasznosab sanyargatásokrol.. 50

13 Igyekezni kel. a mások üdveségin. 54

14. Az utolso orán valo meg térésekröl. 58

15 A kereszttségben tett fogadásokrol. 62

16 A bünösökhöz valo kegyeségröl. 66

17 Az okoságrol. eröröl. és együgyüségröl. 68

18 A magunkhoz valo szeretetröl. 72  

19 A penitentziának szükséges voltárol. 75

20 A jó erkölcsök követése. kedves. 79

21 Az emberi tekintetnek kárhoztatása 82

22 A tunya életnek kárhoztatása 86

23 A munka. tartozás képen valo 90

24 magát. szeretni, és gyülölni kel. 94

25 mint kel szeretni a felebarátot. 97

26 senkit sem kel itélni. 100

27 Az alázatoságrol. 105

28 A magát meg vetésröl. 109

29 Az alázatosok jutalmokrol. 112

30 A keresztyényi kegyeségröl. 115

31 Az ellenségnek meg kel botsátani. 119

32 nem lehet magunktol jót tselekedni. 124

33 Az emberi ditsöségröl 128

34 A jó hiröl 134

35 A ditséretekröl. 138

36 A meg vetésröl 142

37 El kel titkolni a jó tselekedetet 146

38 A békeséges türésröl. 150 

39 A két nyelvüségröl 153

40 Az igazság szeretetéröl 156

41 tsendeségben vagyon. a ki meg elégszik a maga sorsával. 160

42 nem kel a földi jókhoz ragaszkodni 165

43 nem kel a maga hasznát keresni. 170  

44 Az alamisnárol 174

45 A nyomorultakhoz valo szeretetröl. 180

46 A böségröl. és a szegénységröl. 184

47 Az Isten rendelésiben valo bizodalomrol. 190

48 Az idönek drága voltárol. 195

49 A mulattságrol. 201.

50 Az élethez valo szeretetröl. 207

51 A betegségekröl. 213

52 Az egéségröl. 218

53 A halálrol 222

54 mi légyen avaloságos kár. 226

55 a hadi emberekröl 231

56 A birákrol 235

57 A perlekedésröl 239

58 A gyermekekröl 244

59 A gyermekek neveltetésiröl 247

60 kik a valoságos okosak 251

*

Trájánus császár küldöt haval foldiben molduvaban romai Coloniát annak a feje flaccus volt, ebböl a nevböl idövel valachust tsináltak. mi oláhoknak neveztük.

*

presentia minuit famam

El vesztettem amit el költöttem
másokra hagytam amit birtam
a meg maradot, amit másoknak adtam

Semik tehát az igazak érdemi, igen is nem semi. mert igazak. de hogy igazaká lennének. azt meg nem édemlették. St. Aug

Ezek a jó erköltsök. az alázatoság. türés. kegyeség, el kel szenvedni amások fogyatkozásit. kedv keresés. jo szivüség, szánakodás. másoknak meg botsátás. együgyüség. igasság szeretés

Ezek még fényesebbek. Az okoság. igasság. A buzgoság. kedveskedés, alamisna. tisztaság, a külsö sanyargatás. az engedelmeség., Az álhatatoság, a földi jovak meg vetése. De mindenek felet az Isteni szeretet.

Melyik jóbb. a föld tálat. anyira betsülni valamint az ezüstöt. vagy is az üzöstöt tsak anyira betsülni. valamint a föld. tálat

�	 matth. 7. 13. luk. 13. 24.

�	 rom. 1. 20.

�	 hebr 1. 1.

�	 joan. 15. 22 et 24.

�	 2 cor. 5. 6.

�	 act 4. 20.

�	 1 joan. 1. 1. act. 10 40.

�	 joan. 4. 42.

�	 matth. 12. 39.

�	 joan. 20. 29.

�	 2 Cor. 1. 5.

�	 mark. 16. 2.

�	 luk 16. 31. joan. 1. 5. idem 15. 8.

�	 idem. 1. 5.

�	 joan. 1. 17.

�	 deut. 33. 3.

�	 joan. 3. 19.

�	 jób 38

�	 jób 38

�	 prov. 8. 3.

�	 ps. 108. 8.

�	 rom. 1. 20.

�	 jób. 8. 13. 24. 13. 37. 12.

�	 matth. 13. 29.

�	 joan. 5. 28. et 29.

�	 matth. 17. 10.

�	 1 petr. 5. 8.

�	 joan. 12 31

�	 rom 1. 17.

�	 ps. 28. 18.

�	 jac 1. 23.

�	 prov. 6. 21

�	 deut. 6. 7.

�	 rom. 11. 18.

�	 luk. 23. 11. 19.

�	 matth. 7. 9.

�	 matth. 3. 10.

�	 matth. 25. 41.

�	 matth. 5. 20.

�	 matth. 5. 48.

�	 matth. 23. 10.

�	 eph. 11. 20.

�	 matth. 7. 24.

�	 1 petr 4. 2.

�	 coll. 3. 17.

�	 rom. 12. 14.

�	 matth. 16. 24.

�	 matth. 12. 30.

�	 joan.15. 10.

�	 rom 8. 29.

�	 eph. 4. 7.

�	 1 Cor. 12. 4.

�	 jac. 11. 17.

�	 gal. 5. 6.

�	 tob 4. 16.

�	 matth. 7. 12.

�	 1 petr 4. 10.

�	 ps. 36. 27.

�	 philip 1. 11.

�	 joan. 15. 12.

�	 idem 17. 23.

�	 idem 3. 16.

�	 1 joan 4. 10.

�	 joan. 17. 21.

�	 matth. 13. 44.

�	 11. 10.

�	 éfés. 4. 8.

�	 joan. 8. 42.

�	 idem. 15. 16.

�	 hebr 5. 4.

�	 1. tim 3. 2.

�	 ps. 104. 15.

�	 rom 8. 33.

�	 matth. 5. 13.

�	 luk. 18. 1.

�	 1 Cor. 10. 3.

�	 act. 17. 18.

�	 ps. 103. 25.

�	 rom 11. 4.

�	 ps. 69. 2.

�	 judith 9.

�	 luk 11. 1.

�	 matth. 18. 19.

�	 joan. 14. 15. 16.

�	 matth. 15. 8.

�	 matth. 6. 6.

�	 philip 3. 20.

�	 matth. 17. 34.

�	 joan. 3. 31

�	 philip 3. 20.

�	 matth. 12. 36.

�	 joan. 8. 47.

�	 luk. 14. 32.

�	 ps. 108. 112

�	 2 cor. 4. 17.

�	 rom 9. 3.

�	 rom 8. 15.

�	 1 joan 4. 18.

�	 1 Cor 15. 22.

�	 matth. 15. 8.

�	 phi. 2. 12.

�	 ps. 99. 2. ps. 2. 11.

�	 Coloss. 2. 14.

�	 1 cor. 11. 29

�	 Ecclis 7. 40.

�	 matth. 7. 21

�	 idem 12. 49

�	 joan. 4. 34.

�	 matth. 25. 40.

�	 rom. 15. 2. 3.

�	 eph. 5 21

�	 luk. 12. 47

�	 joan. 6. 38.

�	 luk. 9. 23

�	 matth. 5. 48.

�	 luk. 18. 12

�	 matt. 23. 14.

�	 matt. 6. 16.

�	 matt. 23. 23.

�	 Isai 58. 5.

�	 salézius st. ferentz.

�	 lamen. 3. 30.

�	 matt. 18. 6.

�	 joan. 3. 6.

�	 eph. 5. 2.

�	 1 petr. 4. 8.

�	 joan. 4. 7. 15.

�	 exod 32. 32

�	 1 cor. 13.

�	 ecclis. 17. 12

�	 matth. 25 13.

�	 matth. 24. 38.

�	 thes.5.. 2:

�	 prov. 1. 24.

�	 Isai. 1. 14.

�	 Isai. 1. 13.

�	 ézék. 13. 16.

�	 gal. 3. 27.

�	 rom. 6. 3.

�	 matth. 5. 19.

�	 matth. 18. 17.

�	 idem. 15. 16.

�	 Eccl. 17. 12.

�	 2 Cor. 3. 8.

�	 matth. 9. 12.

�	 ibidem

�	 matth 21. 31.

�	 eph. 4. 15. 16.

�	 joan. 4. 7.

�	 luk. 23. 34.

�	 luk 12. 4

�	 1 petr. 5 .9

�	 rom. 16. 19.

�	 2 cor. 14. 20

�	 matt. 18. 3.

�	 2. tim. 3. 12

�	 ps. 74. 3.

�	 isai 64. 6.

�	 Eccl. 9. 1.

�	 1 joan. 1. 8.

�	 ps. 74. 3

�	 matth. 3. 2.

�	 luk. 13. 3.

�	 1 cor. 4. 4.

�	 ibid. 9. 27.

�	 matth. 11. 12.

�	 ibid. 30.

�	 ibid 28.

�	 matth. 8. 19.

�	 cant. 8. 6.

�	 hebr 12.

�	 joan. 12. 24.

�	 luk. 17. 10.

�	 luk. 14. 18.

�	 mark. 8. 38

�	 ps. 68. 8

�	 act. 7. 51.

�	 éfés. 4. 30. rom. 1. 16.

�	 II tim. 1. 7.

�	 matth 10. 32.

�	 1 petr. 4. 16.

�	 act. 5. 41

�	 filip. 3. 8.

�	 hebr. 12.

�	 matth. 10. 38 mark. 8. 34.

�	 luk. 9. 23.

�	 act. 5. 41.

�	 act. 16. 25.

�	 2 cor. 8. 2. colos 1. 24.

�	 hebr. 10. 34.

�	 jac. 1. 2.

�	 1 petr. 4. 12. 14.

�	 matth. 5. 10. 11 12.

�	 luk. 6. 24.

�	 luk. 16. 25.

�	 filip. 1. 29.

�	 luk. 24. 26

�	 Col. 1. 24.

�	 gen. 3. 17.

�	 rom. 5 12.

�	 tracta. a barátok munkájárol.

�	 2 thes. 3. 10.

�	 ps. 16. 15.

�	 joan. 12. 25

�	 luk. 16. 10.

�	 matth. 22. 39.

�	 joan. 15. 12.

�	 matth. 7. 12.

�	 luk. 14. 25.

�	 matth. 7. 1.

�	 luk. 6. 37.

�	 hebr. 10 31.

�	 ps. 38. 2

�	 matth. 11 29.

�	 filip 11. 8.

�	 Isai 53. 2.

�	 hebr. 12. 2.

�	 matth. 13. 31.

�	 idem. 18. 3.

�	 rom. 12 16.

�	 Eccli. 19. 23.

�	 1 cor 4. 7.

�	 sess. 6.

�	 filip. 11. 13.

�	 luk. 10. 21.

�	 jac. 3. 1.

�	 Eccli. 3. 20.

�	 Eccli. 32 20

�	 matth. 23. 12.

�	 prov. 11. 2.

�	 prov. 29. 23.

�	 luk. 20. 46.

�	 Eccli. 20. 11.

�	 matth. 10. 30

�	 matth. 11. 29

�	 matth. 5. 4.

�	 cor. 13. 4.

�	 prov. 15. 1.

�	 jac. 8. 13.

�	 ephes. 6. 5.

�	 Isai. 42. 1

�	 luk. 1 3. 8.

�	 matt. 6. 14.

�	 eccli. 28. 1. 2.

�	 matt. 5. 23.

�	 Ecclis. 28. 3. 4 : 5. 6. 7. 8.

�	 matt. 18. 35.

�	 rom 7. 19.

�	 ibid. 8. 20.

�	 jac. 4. 13.

�	 ps. 21. 7.

�	 matt. 20. 25.

�	 joan. 5. 44.

�	 joan. 8. 50.

�	 luk. 16. 15.

�	 prov. 15. 30.

�	 filip. 4. 8.

�	 prov. 14. 2.

�	 2 Cor. 6. 4.

�	 matt. 26. 2.

�	 petr. 4. 13.

�	 idem. 14.

�	 matt. 11 12

�	 prov. 27. 21.

�	 Eccli 15. 10.

�	 joan. 5. 44.

�	 luk. 6. 26.

�	 gal. 1. 10.

�	 prov 18. 4

�	 eccli. 11-30.

�	 idem. 24. 8.

�	 idem. 11. 9

�	 rom. 8. 29.

�	 ps. 21. 7.

�	 luk. 9 55.

�	 matth. 8. 32.

�	 petr. 4. 14.

�	 gal. 6. 14

�	 matth. 6. 2.

�	 luk. 14 13.

�	 ecclis. 2. 5.

�	 prov. 14. 29.

�	 prov. 19. 11.

�	 Eccli. 2. 21.

�	 prov. 16. 32

�	 Ecclis. 5. 17. idem 2. 14 idem 28. 14 prov. 8. 13.

�	 ac. 3. 2

�	 jerem 10 10.

�	 1 petr. 2 : 20.

�	 Eccli. 14. 9.

�	 prov. 27. 20

�	 ps. 16. 15.

�	 matth. 6. 24.

�	 matth. 6. 9.

�	 1 tim. 6. 10.

�	 colos. 3. 5. jac. 1 9.

�	 prov. 15. 27.

�	 luk. 6. 3. matth. 5. 42.

�	 rom. 13. 8.

�	 matt. 19. 24.

�	 act. 5. 38.

�	 2 thes. 3. 13. 1 Cor. 10. 33.

�	 deut. 15. 7.

�	 matth. 6. 2.

�	 matth. 6. 3.

�	 matth. 10. 8. luk. 6. 38.

�	 luk. 11. 41.

�	 luk. 16. 9.

�	 tób. 15. 9.

�	 matth 12. 44.

�	 luk. 4. 18.

�	 gal. 6. 17.

�	 sap. 6. 7.

�	 matth. 5. 3.

�	 prov. 30. 9.

�	 luk. 16. 12.

�	 jac. 5. 1.

�	 hebr. 12. 6.

�	 philip 4. 12.

�	 rom. 8. 28

�	 ibidem.

�	 rom 8. 32.

�	 ps. 46. 9. jób. 28. 41

�	 ps. 144. 15.

�	 ps. 36. 21.

�	 matth. 5. 45.

�	 matth. 6. 25.

�	 joan. 6. 27.

�	 matth. 15. 32.

�	 ephes. 5. 15.

�	 matth. 12. 36.

�	 Ecclis. 17. 1.

�	 idem. 4. 23.

�	 matth. 25. 12. matth. 24. 15

�	 jerem. 4. 23.

�	 ps. 75. 6.

�	 matth. 25. 26.

�	 luk 10. 42.

�	 joan. 8. 12. idem 1. 9.

�	 ps. 118. 105.

�	 Eccles. 12. 8.

�	 phi. 4. 4.

�	 tob. 9. 12.

�	 act. 2. 46.

�	 jób. 1.

�	 Ecclis 1 12.

�	 sap. 8. 16

�	 Eccli. 30. 23.

�	 2 Cor. 1. 8.

�	 1 cor. 15. 19. rom. 12. 12.

�	 jób. 7. 1.

�	 idem. 3. 22

�	 ps. 19. 5. phi. l. 21.

�	 matth. 16. 23.

�	 Eccli. 31. 2.

�	 tob. 11. 12.

�	 idem. 12. 13.

�	 luk. 21. 34.

�	 eccles. 5. 2.

�	 Eccli. 31. 23. 25.

�	 jud. 16. 30.

�	 macca. 6. 4.

�	 ps. 137

�	 luk. 11. 27.

�	 matth. 5. 3.

�	 luk. 7. 24. 45.

�	 1 petr. 2. 18.

�	 ps. 143. 1.

�	 prov. 20. 18.

�	 Eccli. 3. 20.

�	 jac. 3. 1.

�	 ps. 8. 10. 1 reg. 16. 7.

�	 matth. 18. 5.

�	 idem. 25. 40. 45.

�	 ps. 105

�	 rom. 12. 18.

�	 deut. 7. 4.

�	 ps. 8. 3.

�	 joan. 17. 9

�	 Ecc 1 15

�	 sap. 5. 3.



