Digitális technológiák a társadalmi totalitásban és a műalkotások közvetítő funkciója
DOI:
https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-01-07Kulcsszavak:
digitális kapitalizmus, totalitásszemlélet, technológiai determinizmus, kultúratudományAbsztrakt
Tanulmányomban a digitális technológiák nem fetisizáló vizsgálatának elméleti és módszertani alapjait fogom tisztázni. Először az idevágó kortárs elméleti diskurzus két jellemző sajátosságának kritikájára fókuszálok. Egyfelől arra, hogy a digitalitás miért nem olyan törés vagy szakítás, amely radikálisan új társadalmi formációt hozott volna létre. Másfelől pedig, hogy a kortárs elmélet hogyan és miért helyezkedik a technológiai megelőzöttség álláspontjára, és mit fed el ez a megközelítés. Mindezt többek között Shoshana Zuboff és Gilles Deleuze idevágó munkásságának kritikáján keresztül tárgyalom, Evgeny Morozov, Christian Fuchs, Alexander R. Galloway és Karl Marx segítségével. A dolgozat utolsó harmadában bemutatom a digitális kapitalizmus e vizsgálatból következő, nem technológiai determinista fogalmát. Végezetül a digitális kapitalizmus e belátásokra támaszkodó vizsgálatára a kulturális megközelítést javaslom mint lehetséges vizsgálati módszert.
Hivatkozások
András, Cs. (2024). Nem természetes: Elidegenítés, naturalizáció és a kultúripar. In Barna, E. & Patakfalvi-Czirják, Á. (Szerk.), Populáris kultúra és politika (pp. 19–30). Typotex.
András, Cs. (2025). Konszenzuális mozi: A kortárs emancipatorikus tömegfilm politikai esztétikája. Napvilág.
B. Kiss, M. (2022). A tőke vámpírtermészete: A politikai gazdaságtan bírálatának irodalmi és popkulturális vonatkozása. In András, Cs. & Hites, S. (Szerk.), Kapitalizmus és irodalomtörténet (pp. 103–116). Reciti.
Berardi, F. (2011). After the future. AK Press.
Cramer, F. (2015). What is “post-digital”? In Berry, D. M. & Dieter, M. (Szerk.), Postdigital aesthetics, art, computation and design (pp. 12–27). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9781137437204_2
Crary, J. (2022). Scorched earth: Beyond the digital age to a post-capitalist world. Verso.
Deleuze, G. (1997 [1990]). Utóirat az ellenőrzés társadalmához. In Ivacs, Á. & Sugár, J. (Szerk.), Buldózer: Médiaelméleti antológia (pp. 11–17). Média Research Alapítvány. https://mek.oszk.hu/00100/00140/html/01.htm
Éber, M. Á. (2023). Antonio Gramsci második kirablása. Eszmélet, 138, 65–88.
Fisher, M. (2021 [2009]). Kapitalista realizmus. Napvilág.
Fuchs, C. (2018). The digital German ideology. tripleC: Communication, Capitalism & Critique, 16(1), 280–289. https://doi.org/10.31269/triplec.v16i1.1010
Fuchs, C. (2020). History and class consciousness 2.0: Georg Lukács in the age of digital capitalism and big data. Information, Communication & Society, 24(15), 2258–2275. https://doi.org/10.1080/1369118X.2020.1759670
Fuchs, C. (2024). Critical theory foundations of digital capitalism: A critical political economy perspective. tripleC: Communication, Capitalism & Critique, 22(1), 148–196. https://doi.org/10.31269/triplec.v22i1.1454
Galloway, A. R. (2013). The poverty of philosophy: Realism and post-Fordism. Critical Inquiry, 39(2), 347–366. https://doi.org/10.1086/668529
Gontrarski, S. E. (2020). The “limits of control”: Burroughs through Deleuze. symplokē, 28(1–2), 65–81. https://doi.org/10.5250/symploke.28.1-2.0065
Haggart, B. (2019). Long review. Journal of Digital Media & Policy, 10(2), 229–243. https://doi.org/10.1386/jdmp.10.2.229_5
Homer, S., & Kellner, D. (2004). Introduction. In Homer, S. & Kellner, D. (Szerk.), Fredric Jameson: A critical reader (pp. xii–xxii). Palgrave Macmillan.
Jameson, F. (1991). Postmodernism, or, The cultural logic of late capitalism. Duke University Press.
Kalmár, M. (2014). Galaxisok vonzásában: Magyarország és a szovjetrendszer (1945–1990). Osiris.
Kellner, D. (2021). Technology and democracy: Toward a critical theory of digital technologies, technopolitics, and technocapitalism. Springer VS. https://doi.org/10.1007/978-3-658-31790-4
Kelly, M. G. E. (2015). Discipline is control: Foucault contra Deleuze. New Formations, 84–85, 148–162. https://doi.org/10.3898/NewF:84/85.07.2015
Kőszeghy, F. (2025). Carquethuit kikötője: A totalitás módszertani nézőpontjáról mint olvasásmódszertanról. In Hamp, G., Hermann, V., Orbán, K., & Bárány T. (Szerk.), A műalkotás a digitális sokszorosíthatóság korszában (pp. 27–46). Typotex.
Kőszeghy, F. (megjelenés alatt). „Az igaz az egész”: A középpont problémája a totalizáló kultúraelméletekben. Replika.
Kovács, G. (2025). A technológia és az emberi állapot. Korunk, 2025(7), 19–29.
Lukács, Gy. (1971 [1922]). Történelem és osztálytudat. Magvető.
Mandel, E. (1975 [1972]). Late capitalism. NLB.
Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.
Marx, K. (1959 [1847/1885]). A filozófia nyomorúsága: Válasz Proudhon úrnak „A nyomorúság filozófiájá”-ra (MEM 4, 59–174). Kossuth.
Morozov, E. (2019). Capitalism’s new clothes. The Baffler, 2019, február 14. https://thebaffler.com/latest/capitalisms-new-clothes-morozov
Morozov, E. (2022). Critique of techno-feudal reason. New Left Review, 133–134, 89–126. https://doi.org/10.64590/13n
Nyíri, S. (2022). Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán: Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez. Metszetek, 11(1), 210–228. https://doi.org/10.18392/metsz/2022/1/13
Nyíri, S. (2024). A gyorsulás eszkatonja: Nick Land akceleracionizmusáról. In Bartha, Á., & Horváth, M. (Szerk.), Polip P (pp. 71–97). Kijárat.
Sipos, B. (2024). A szocializmus esztétikái. Új Szem, 2(2), 6–53. https://doi.org/10.15170/Ujszem.2024.2.2.2
Tamás, G. M. (2021). Antitézis. Kalligram.
Yar, M. (2014 [2003]). A foucault-i tézisre adott kritikai reflexió. Replika, 89, 83–100.
Zuboff, S. (2025 [2018]). A megfigyelési kapitalizmus kora. Osiris.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
