Osztálykoalíció a demokrácia ellen
DOI:
https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-01-06Kulcsszavak:
jobboldali populizmus, a képviselet válsága, világrendszer-elemzés, Polányi Károly, junior partnerekAbsztrakt
A tanulmány a kortárs autoriter és jobboldali populista tendenciák politikai gazdaságtani értelmezésére tesz kísérletet. Kritikával illeti a képviselet válságára épülő magyarázatokat, valamint az azokra alapozott baloldali populista politikai kísérleteket. A világrendszer-elemzés segítségével rámutat, hogy az USA-hegemóniaciklus hanyatlásával együtt járó profitabilitási válság következtében fenntarthatatlanná váltak a nagyobb profitrészesedés kiharcolására fókuszáló baloldali stratégiák. Továbbá Polányi Károly, valamint az ő elméleti keretét kiegészítő Eva von Redecker mentén megmutatja, hogy milyen logikák mozgatják a jobboldali autoriter projekteket támogató osztályfrakciókat, melyeket az köt össze, hogy a ciklus hanyatlásának köszönhetően elvesztették a korábbi relatíve előnyös pozíciójukat a felhalmozási rezsimben.
Hivatkozások
Abou-Chadi, T., & Wagner, M. (2018). The Electoral Appeal of Party Strategies in Postindustrial Societies: When Can the Mainstream Left Succeed? The Journal of Politics, 81(4), 1405–1419. https://doi.org/10.1086/704436
Abou-Chadi, T., & Wagner, M. (2020). Electoral fortunes of social democratic parties: do second dimension positions matter? Journal of European Public Policy, 27(2), 246–272. https://doi.org/10.1080/13501763.2019.1701532
Abraham, J. C. (2020). The 2016 Bernie Sanders Campaign: American Socialist Populism. disClosure: A Journal of Social Theory, 29(10), 74–93. https://doi.org/10.13023/disclosure.29.09
Arrighi, G. (1994). The long twentieth century: Money, power, and the origins of our times. Verso.
Arrighi, G., & Silver, B. J. (2008 [2003]). A Polányi-féle „kettős mozgás”: a brit és az amerikai hegemónia Belle Époque-jainak összehasonlítása. Fordulat, 1, 38–66.
Aspelund, A., Lindeman, M., & Verkasalo, M. (2013). Political Conservatism and Left– Right Orientation in 28 Eastern and Western European Countries. Political Psychology, 34(3), 409–417. https://doi.org/10.1111/pops.12000
Baran, P. A., & Sweezy, P. M. (1966). Monopoly capital. Monthly Review Press.
Beck, L., & Westheuser, L. (2022). Verletzte Ansprüche. Zur Grammatik des politischen
Bewusstseins von ArbeiterInnen. Berliner Journal für Soziologie, 32(2), 279–316. https://doi.org/10.1007/s11609-022-00470-0
Berezin, M. (2019). Fascism and populism: Are they useful categories for comparative sociological analysis? Annual Review of Sociology, 45(1), 345–361. https://doi.org/10.1146/ annurev-soc-073018-022351
Biebricher, T. (2026). Von Poujade über Berlusconi zu Trump. Eine Genealogie des libertären Patrimonalismus. In Oben rechts: Rechtspopulismus als Klassenprojekt (pp. 103–144). Suhrkamp.
Burawoy, M. (2026 [2013]). Marxizmus Polányi után. Ciklus, 2, 175–196. https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-02-07
Collective, M. N. (1990). The new enclosures. Midnight Notes, 10, 1–9.
Cooper, M. (2026). Der Familienkapitalismus und die Revolte der Kleinunternehmer. In Oben rechts: Rechtspopulismus als Klassenprojekt (pp. 145–185). Suhrkamp.
Crouch, C. (2009). Privatised Keynesianism: An Unacknowledged Policy Regime. The British journal of politics and international relations, 11(3), 382–399. https://doi.org/10.1111/j.1467-856x.2009.00377.x
Csányi, G. (2019). Genderrezsim és „nőpolitika” Magyarországon 2008–2018. Fordulat, 26, 115–141.
Csányi, G., Gagyi, Á., & Kerékgyártó, Á. (2018). Társadalmi reprodukció: Az élet újratermelése a kapitalizmusban. Fordulat, 24, 53–87.
Dar, O. (2024). The benefits and limitations of populism for radical-left parties. Capital & Class, 48(3), 357–377. https://doi.org/10.1177/03098168231153348
Debus, M., & Traunmüller, R. (2026). Former social democratic partisanship, working- class background, and support for right-wing populist parties: A research note. Politische Vierteljahresschrift, 67(1), 195–216. https://doi.org/10.1007/s11615-025-00604-y
Dörre, K. (2024 [2018]). Németország demobilizált osztálytársadalma: Az osztályszerkezet jénai kutatócsoportjának kilenc tézise. Eszmélet, 143–144, 24–40.
Du Bois, W. (2014 [1935]). Black reconstruction in America: An essay toward a history of the part which Black folk played in the attempt to reconstruct democracy in America, 1860–1880. Oxford University Press.
Éber, M. Á., Gagyi, Á., Gerőcs, T., & Jelinek, C. (2019). 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon. Fordulat, 26, 28–75.
Federici, S. (2004). Caliban and the Witch: Women, the Body and Primitive Accumulation. Autonomedia.
Federici, S. (2012). Revolution at Point Zero: Housework, Reproduction and Feminist Struggle. Common Notions, PM Press.
Federici, S. (2018). From Commoning to Debt: Financialization, Microcredit, and the Changing Architecture of Capital Accumulation. In S. Federici, Re-enchanting the World: Feminism and the Politics of the Commons (pp. 60–74). PM Press.
Fraser, N. (2017). Against Progressive Neoliberalism, A New Progressive Populism. Dissent. 2017. január 28. https://dissentmagazine.org/online_articles/nancy-fraser-against-progressive-neoliberalism-progressive-populism/
Fraser, N. (2024 [2023]). Kannibál kapitalizmus – Hogyan falja fel a rendszer a demokráciát, a gondoskodást és a bolygót? Bázis Könyvek.
Gagyi, Á. (2019). A válság politikái: Új kelet-közép-európai mozgalmak globális perspektívában. Napvilág.
Gerőcs, T. (2021). Magyarország függő fejlődése: Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában. Napvilág.
Gethin, A., Martínez-Toledano, C., & Piketty, T. (2022). Brahmin Left Versus Merchant Right: Changing Political Cleavages in 21 Western Democracies, 1948–2020. The Quarterly Journal of Economics, 137(1), 1–48. https://doi.org/10.1093/qje/qjab036
Grant, Z., & Evans, G. (2024). A new dilemma of social democracy? The British labour party, the white working class and ethnic minority representation. British Journal of Political Science, 54(3), 793–815. https://doi.org/10.1017/s0007123423000601
Haffert, L. (2026). Staatsabau als Erfolgsformel. Wahlsoziologische Erkundungen im Grenzgebiet zwischen FDP und AfD. In Oben rechts. Rechtspopulismus als Klassenprojekt (pp. 184–222). Suhrkamp.
Harvey, D. (1989). The condition of postmodernity: an enquiry into the origins of cultural change. Blackwell.
Harvey, D. (2003). The New Imperialism. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780199264315.001.0001
Harvey, D. (2005). A Brief History of Neoliberalism. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780199283262.001.0001
Herold, M., & Otteni, C. (2026). Closing the left-conservative gap of political representation? ideological positions and democratic attitudes of ‘Bündnis Sahra Wagenknecht’ (BSW) supporters in Germany. German Politics, 35(1), 1–28. https://doi.org/10.1080/09644008.2025.2497083
Hillen, S., & Steiner, N. D. (2020). The Consequences of Supply Gaps in Two-Dimensional Policy Spaces for Voter Turnout and Political Support. The Case of Economically Left-Wing and Culturally Right-Wing Citizens in Western Europe. European Journal of Political Research, 59(2), 331–353. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12348
Jäger, A. (2023). Hyperpolitik: Extreme Politisierung ohne politische Folgen. Suhrkamp.
Karreth, J., Polk, J. T., & Allen, C. S. (2013). Catchall or catch and release? The electoral consequences of social democratic parties’ march to the middle in Western Europe. Comparative Political Studies, 46(7), 791–822. https://doi.org/10.1177/0010414012463885
Laclau, E. (2005). On populist reason. Verso.
Mair, P. (2023 [2013]). Ruling the void: The hollowing of Western democracy. Verso.
Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.
Mies, M. (1998 [1986]). Patriarchy and Accumulation on a World Scale. Zed Books.
Milkman, R. (2018). Trump and the future of US labor: An intersectional perspective. Novos estudos CEBRAP, 37(1), 99–115. https://doi.org/10.25091/s01013300201800010006
Milner, H. V. (2021). Voting for Populism in Europe: Globalization, Technological Change, and the Extreme Right. Comparative Political Studies, 54(13), 2286–2320. https://doi.org/10.1177/0010414021997175
Moorstedt, T. (2026). Heimat der Weltkleinbürger. In Oben rechts: Rechtspopulismus als Klassenprojekt (pp. 26–56). Suhrkamp.
Mouffe, C. (2018). For a left populism. Verso.
Morgan, S. L., & Jiwon, L. (2018). Trump Voters and the White Working Class. Sociological Science, 5, 234–245. https://doi.org/10.15195/v5.a10
Oesch, D., & Rennwald, L. (2018). Electoral competition in Europe’s new tripolar political space: class voting for the left, centre-right and radical right. European Journal of Political Research, 57, 783–807. https://doi.org/10.1111/1475-6765.12259
Polányi, K. (1986 [1935]). A fasizmus lényege. In Uő., Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom (pp. 295–337). Gondolat.
Polányi, K. (1986 [1934]). A marxizmus újrafogalmazása. In Uő., Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom (pp. 358–366). Gondolat.
Polányi, K. (2025 [1944]). A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Napvilág.
Redecker, E. v. (2020). Ownership’s shadow. Neoauthoritarianism as defense of phantom possession. Critical times, 3(1), 33–67. https://doi.org/10.1215/26410478-8189849
Rennwald, L. (2020). Social democratic parties and the working class. New voting patterns. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-030-46239-0
Rennwald, L., & Evans, G. (2014). When supply creates demand: Social democratic party strategies and the evolution of class voting. West European Politics, 37(5), 1108–1135. https://doi.org/10.1080/01402382.2014.920981
Rennwald, L., & Pontusson, J. (2021). Paper stones revisited: Class voting, unionization and the electoral decline of the mainstream left. Perspectives on Politics, 19(1), 36–54. https://doi.org/10.1017/s1537592720000067
Reuschlein, R. (2017). Military keynesianism. In The SAGE encyclopedia of war: Social science perspectives Vol. 4, (pp. 1115–1116). SAGE. https://doi.org/10.4135/9781483359878.n422
Rorty, R. (1998). Achieving our country. Leftist thought in twentieth-century America. Harvard University Press.
Schuhrke, J. (2024). Blue-Collar Empire: The Untold Story of US Labor’s Global Anticommunist Crusade. Verso.
Silver, B. J. (2003). Forces of labor: workers’ movements and globalization since 1870. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511615702
Silver, B. J., & Slater, E. (1999). The social origins of world hegemonies. In G. Arrighi, & S. J. Beverly (Szerk.), Chaos and governance in the modern world system (pp. 51–216). University of Minnesota Press.
Streeck, W. (2012). A demokratikus kapitalizmus válságai. Fordulat, 20, 72–97.
Streeck, W. (2013). Gekaufte Zeit: die vertagte Krise des demokratischen Kapitalismus. Suhrkamp.
Tamás, G. M. (2017). „Populizmus” nem létezik – Olvasói levél. Mérce, 2017. december 13. https://merce.hu/2017/12/13/tgm-populizmus-nem-letezik-olvasoi-level/
Traverso, E. (2019). The new faces of fascism. Populism and the far right. Verso.
Wagenknecht, S. (2024). Condition of Germany. New Left Review, 146(2), 31–49. https://doi.org/10.64590/xwh
Wallerstein, I. (2010). Bevezetés a világrendszer-elméletbe. L’Harmattan–Eszmélet Alapítvány.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
