„Szépen könyörgök, segíts rajtam…”. A kérő ima egészségpszichológiai elemzése
DOI:
https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2025.4.279Kulcsszavak:
ágencia, megküzdés, motiváció, valláspszichológia, adaptivitásAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: Sok kultúrában megfigyelhető, hogy a határhelyzetekben, például a betegség idején a kérő imádság a megküzdési stratégiák része lehet. A betegség kontrollvesztett állapotában az ágencia tapasztalatát jelentheti, hogy a hívőnek a kérő imádságon keresztül önnön állapotának befolyásolására nyílik lehetősége. Tanulmányunkban bemutatjuk a kérő imák pszichológiai recepciójának és klasszifikációjának történetét. Ismertetünk a kérő ima motivációs bázisával kapcsolatos saját faktoranalitikus vizsgálatot (N = 454), melynek fő eredménye, hogy többféle bázishoz kapcsolódhat annak megfelelően, hogy az egyén számára milyen jelentéssel bír. Vizsgálatunkban négy faktor különült el: Önfelismerés Istenben, Elvárás, Közösség, Istenkapcsolat. A misztikusabb Önfelismerés Istenben faktor esetén a valódi, mély szükségletek motívuma jelent meg, míg az Istenkapcsolat esetén a kérés Isten elé tárása, továbbá alacsony faktorsúllyal az Elváráshoz is kapcsolódott, ahol a kérésteljesülés motívumát figyelhettük meg. Továbbá, rámutatunk arra, hogy a Pargament-féle (1997) vallásos megküzdési stílusokat elkülönítő tipológia hogyan kapcsolható a kérő imádságok különböző fajtáihoz, valamint a vallásosság kötődéselméleti megközelítéséből is megvizsgáljuk a kérdéskört. Végül kitérünk a lényeges tanácsadói és terápiás implikációkat hordozó kérdésre, hogy milyen esetben lehet adaptív vagy maladaptív a kérő ima.