A pandémia okozta krízis egzisztenciális vonatkozásainak elemzése interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) alkalmazásával

Absztrakt

Háttér és célkitűzések: Már Frankl (2007) felhívta a figyelmet az élet értelmességének fontosságára az egyének életében. A COVID-19 számos ember életét megváltoztatta, kezdve a karantén időszakától a munkahelyek és szociális kapcsolattartási formák megváltoztatásáig. Ezek a változások egyfajta határhelyzetet (Jaspers, 2008) alakítottak ki sok személynél, mely értékrendjük és identitásuk változását vonja maga után. Az élet értelmességének megélése fontos faktor a krízisek, határhelyzetek során, hiszen adaptívabbá teheti a megküzdésünket (Korkmaz & Güloğlu, 2021; Chao et al., 2020; Yu et al., 2020). Hennekam, Ladge & Powell (2021) kuta­tásában a karantén időszak pozitív elmozdulást idézett elő a résztvevők szakmai és családi identitásában, akár az identitás újradefiniálására is sor kerülhet a krízissel való megküzdéskor. Kvalitatív kutatás során félig strukturált interjúk segítségével sikerült feltárni a pandémiás időszak megélését és hatásait, fókusszal az értékrendbeli változásokra, az identitás újraér­telmezésére, a megküzdési stratégiákra és az élet értelmére.
Módszer: Félig strukturált interjú felvétele 10 kutatási személlyel a pandémia megélésével kapcsolatban, fókusszal a jelentős változásokra (pl.: karrier, szociális kapcsolatok, értékrend és identitásbeli változások). Emellett az adaptív megküzdési módszerek és értelmet adó tényezők feltárására is sor került. Az interjúk átírása után a kutatócsoportban az Interpretatív Fenomenológiai Analízis (IPA) módszerével elemeztünk, mely során létrehoztuk a fő és altémákat (krízis megélése, megküzdési stílus, szociális kapcsolatok, identitás újradefiniálása, változások az értékrendben és az élet értelmében).
Eredmények: Az IPA elemzés alapján a személyek nagyrésze személyiségfejlődésen ment keresztül a COVID-19 krízisből fakadó határhelyzet során, melynek hatásai az élet értelmességének tudatára fellelhetőek voltak. A legtöbb személy kiemelte a szociális kapcsolatok és támogatás fontosságát, a karrierbeli változásokat és a prioritások újrarendeződését, mely legtöbbjüknél egy új értékrend megteremtődéséhez vezetett.
Következtetések: A krízisek egzisztenciális pszichológiai szemszögből való vizsgálata mint határhelyzet, a korábbi eredményeket alátámasztja: valóban az identitás újradefiniálásához és adaptív megküzdési módok kialakításához vezethet. A COVID-19 megélése a korlátozások hátrá­nyai mellett egy mélyebb önismereti szembenézést eredményezett. Adaptívnak bizonyult a szociális támogatás, az egészségesebb életmódra való törekvés és az intrinzik értékekre való fókuszálás, továbbá a krízis a korábbi eredményeket alátámasztva segített a mélyebb értelemtalálásban is.