Sportolói hiedelmek: Az irracionális hiedelmek hatásmechanizmusa a versenyszorongásra
DOI:
https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2025.1.97Kulcsszavak:
sportpszichológia, irracionális hiedelmek, versenyszorongás, REBTAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: A Racionális Emotív Viselkedésterápia (REBT), különösen ennek az intervenciónak az alapját képező irracionális hiedelmek kutatása a sportpszichológiában egyre nagyobb hangsúlyt kap, aminek a fő oka, hogy erős összefüggést mutat számos olyan pszichológiai jelenséggel, mint például a versenyszorongás, amely hatással lehet a sportolók teljesítményére is. Korábbi kutatások leginkább az irracionális hiedelmek és a versenyszorongás korrelációjára összpontosultak, alábbi tanulmány pedig azt vizsgálja, hogy az irracionális hiedelmek (dogmatikus követelések, rettegés, frusztrációs intolerancia, becsmérlés) milyen mértékben és hogyan befolyásolják a versenyszorongást (kognitív szorongás, szomatikus szorongás, önbizalom).
Módszer: A kutatásban 407 magyar amatőr és professzionális sportoló vett részt, akiket a magyar nyelvű Irracionális Teljesítményhiedelmek Leltárral (iPBI-HUN) és az átdolgozott Versenyszorongás Skálával (CSAI-2-HR) vizsgáltunk. Az adatfeldolgozás során IBM SPSS Statistics 27 és AMOS szoftver segítségével leíró statisztikát, Pearson-féle korrelációs elemzést, normalitásvizsgálatot, megerősítő faktoranalízist (CFA) és strukturális egyenletmodellezést (SEM) hajtottunk végre.
Eredmények: A megerősítő faktorelemzések és a belső konzisztencia vizsgálatok mindkét mérőeszköz (iPBI-HUN, CSAI-2-HR) megbízhatóságát és érvényességét alátámasztják. Strukturális egyenletmodellezés során a REBT-I-modell (dogmatikus követelések direkt és indirekt hatása a versenyszorongásra a másodlagos irracionális hiedelmeken keresztül) a mintánkon megfelelő illeszkedési értékeket mutat, míg a REBT-II-modellt (irracionális hiedelmek direkt hatása külön-külön a versenyszorongásra) nem sikerült megerősítenünk.
Következtetések: Eredményeink alapján megállapítható, hogy a másodlagos irracionális hiedelmek (rettegés, frusztrációs intolerancia, becsmérlés) fontos közvetítő szerepet töltenek be az elsődleges irracionális hiedelem (dogmatikus követelés) és a versenyszorongásra gyakorolt hatása között. Következtetésképp kiemelt jelentőséggel bírhat a másodlagos irracionális hiedelmek azonosítása és átstrukturálása a versenyszorongás szabályozását illetően.
