Anyanyelv-pedagógia

A felsőoktatás és a tudomány nemzetköziesedésének hatása a magyar anyanyelvű oktatásra és terminológiára

Ágota Fóris — 2024-12-31

A tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy a nemzetköziesedés folyamatai milyen hatást
gyakorolnak a magyar nyelv státusára és a magyar nyelvhasználatra a felsőoktatásban és a
tudományban. A vizsgálat módszere kvalitatív, tartalomelemzés: a releváns szakirodalom és
dokumentáció átvizsgálását tartalmazza. Megállapítható, hogy a tudományos publikációk és a
magyarországi felsőoktatás nemzetköziesedése felgyorsult, és egyre több intézmény tér át az
angol közvetítő nyelvű oktatásra és az angol nyelvű publikálásra. Az Akadémia nemzetstratégiai
jelentőségű témának tartja a magyar nyelv és a magyar szaknyelv ügyét, de az angol nyelvű
tudományosságot is, és a tudományos kétnyelvűség mellett foglal állást. A magyar tudományos
nyelv támogatásának az alapja a diszciplináris terminológia kialakítása és elérhetőségének a
biztosítása, de sem az Akadémiának, sem az egyetemeknek nincs explicit terminológiastratégiája,
bár az Akadémia tervezi egy ilyen dokumentum létrehozását.

Illusztrációval és illusztráció nélkül közvetített mese befogadásának validitásvizsgálata óvodások körében

Henriett Pintér — 2024-12-31

A tanulmányban bemutatott kutatás azt a kérdést vizsgálja, hogy kimutatható-e különbség az
óvodások szövegértésében, ha illusztrációval vagy illusztráció nélkül közvetítenek számukra
meséket. A mese megértését segítő eszközök bemutatása az elméleti megalapozást szolgálja.
A vizsgálatban a gyermekek két csoportban hallgatták a mesét: az egyik csoport illusztrációval,
a másik illusztráció nélkül. A szövegértés ellenőrzése a GMP 12 hallás utáni szövegértési teszttel
történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermekek mindkét csoportban képesek voltak
fenntartani a figyelmüket a mese hallgatása közben. A mese két különböző közvetítése között
azonban a szövegértés teljesítményében szignifikáns különbség mutatkozott: jobban teljesítettek
az illusztrációval kísért mesélésben részt vevő gyermekek, mint azok, akiknek a mesét pusztán
a hangzó beszéddel közvetítették. A kis mintán elvégzett eredmény ugyan nem általánosítható
következtetéseket enged, de megerősíti azokat a nemzetközi kutatásokat, amelyek az illusztráció
szövegértést segítő szerepét támasztják alá.

Schmidt Ildikó: A sikeres iskolai inklúzió tényezői (Gúti Erika)

Erika Gúti — 2024-12-31

Asztalos Anikó: A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban (Schirm Anita)

Anita Schirm — 2024-12-31

Kulcsár-Szabó Zoltán – Simon Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.): Személyjelölés és poétika (Csontos Nóra)

Nóra Csontos — 2024-12-31

A Katedra folyóirat arculata

Gabriella Petres Csizmadia — 2024-12-31

Beszámoló a The Learner – 31st International Conference on Learning, azaz a 31. Nemzetközi Tanulási Konferenciáról

Mária Laczkó — 2024-12-31

Martin J. Ball – Rajend Mesthrie – Chiara Meluzzi (eds.): The Routledge Handbook of Sociolinguistics Around the World (Németh Dominik)

Dominik Németh — 2024-12-31

Ember és szöveg: a Szitakötő folyóiratról

Eszter Brogyányi — 2024-12-31

Könyvtári ötletbörze a magyar nyelv tanításához

Jusztina Bekesné Kovács — 2024-12-31

Kommunikációoktatás a változó társadalmi, technológiai és gazdasági világban

Tímea Tomori — 2024-12-31

15 éves az ELTE alkalmazott nyelvészet doktori programja

Judit Bóna — 2024-12-31

Petőfi Sándor verseinek grammatikai elemzése projektmódszerrel

Péter Libárdi — 2024-12-31

A tanulmány a projektmódszert mint kooperatív tanulási lehetőséget mutatja be Petőfi Sándor
tetszőlegesen válogatott verseinek grammatikai szempontú elemzésével. A leírt munkafolyamat
eltér az osztályszervezésű hagyományos modelltől, lefolyása érdeklődés szerint szerveződő
csoportok tagjainak önálló és interaktív együttes munkálkodására épül. Lezárása önreflexív jellegű,
mindig produktummal végződik, amely további elemzési szempontok bevonásával folyamatosan
alakítható, újabb ismeretek irányába bővíthető. Az eljárás módosult tanári szemléletet kíván, a
tanár a diákokkal egyenértékű partnerként vesz részt a tevékenységben, a tanulók ötleteit szem
előtt tartva iránymutatásaival ösztönzi a résztvevőket a kutatási cél megvalósításának érdekében.
A bemutatott módszer kiegészítő szempontot tesz hozzá az irodalomtanítás széles körű elemzési
és értelmezési aspektusaihoz.