Anyanyelv-pedagógia

Folyóirat kisgyermekekkel foglalkozóknak

2024-10-01T10:19:14+00:00

Gondolatok a szóbeli érvelés tanításához

2024-10-01T10:47:37+00:00

MTA–TTK Olvasási Nehézségek Kutatócsoport: Olvasáskutatás és zenepedagógia

2024-10-01T10:02:05+00:00

Beszámoló a Találkozások az anyanyelvi nevelésben 5. konferenciáról

2024-10-01T10:08:43+00:00

A törökországi kurdok nyelvpolitikai helyzetéről

2024-10-01T09:54:31+00:00

A vizuális nyelvhasználat tanulmányozásának élményei egy nemzetközi műhelymunka tapasztalatai alapján

2024-10-01T09:58:15+00:00

Heterogén nyelvi hátterű diákok tudásmérése és értékelése a felső tagozaton és a középiskolában

2024-10-01T09:32:41+00:00

A magyar köznevelésben egyre nagyobb számban tanulnak heterogén nyelvi hátterű diákok, akik
a középiskolát befejezve a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat. A nyelvi erőforrásaikat
illetően a magyar nyelv mellett több nyelv vagy beszédmód párhuzamosan jelenik meg.
A nyelvhasználatukra jellemző, hogy míg a szóbeli kommunikáció során a magyar elsőnyelvi
beszélőkre hasonlító jegyeket mutatnak, addig az írásbeli produkcióikban már megfigyelhetők
eltérések. Ha pedig a különféle tudományterületekhez kapcsolódó szaknyelvekről van szó,
még a szóbeli kommunikáció is gondot okoz nekik, nem beszélve az írásbeli sajátosságokról.
Jelen tanulmány tanári és tanulói páros empirikus adatokon keresztül mutatja be, hogy milyen
nyelvhasználói csoportokba rendeződnek a heterogén nyelvi hátterű diákok a tanulással
kapcsolatos írásbeli és szóbeli kommunikációjuk jellegzetességei alapján, valamint kitér arra,
hogy a tanári értékelés miként kapcsolódik össze a nyelvhasználati sajátosságokkal.

Osztály, vigyázz! – Kapcsolatteremtés a jelenléti osztálytermi diskurzusokban

2024-10-01T09:36:24+00:00

Minden kommunikációs aktus sikerességének egyik alapvető feltétele a felek közötti
megfelelő kapcsolat kialakítása, a kontaktus megteremtése. A kontaktus kialakítása nélkül
a kommunikációban részt vevő felek együttműködése nem jöhet létre, ennek hiányában
a kommunikációs célok nem érhetők el. Különösen fontos a kapcsolat kialakítása az olyan
cél- és eredményorientált kommunikációs kontextusokban, mint az osztálytermi diskurzusoké.
A jelen tanulmány célja, hogy 20 videóra rögzített tanóra alapján képet alkosson az osztálytermi
diskurzusok kapcsolatteremtő epizódjáról. Az elemzések fókuszában a tanári fatikus nyelvi
elemek, a bevezető epizód diskurzusjellemzői és a tanulói aktivitás nyelvi és nem nyelvi formái
állnak. Az eredmények értelmezéséhez diskurzuselemzési, pragmatikai, kommunikációelméleti
és anyanyelv-pedagógiai szempontok is hozzájárulnak. A tanulmány eredményei tanárjelöltek és
gyakorló tanárok számára egyaránt segítségül szolgálhatnak kommunikációjuk tudatosításában,
fejlesztésében.

A morfológiai tudatosság mérésének és fejlesztésének lehetőségei középiskoláskorban

2024-10-01T09:38:45+00:00

A morfológiai tudatosság a szavakat alkotó morfémák felismerésével és manipulálásával
kapcsolatos képesség, amely egyaránt fontos szerepet játszik az olvasáselsajátításban és a
szövegértési képesség fejlődésében. Hazánkban a morfológiai tudatosság kutatása az anyanyelvelsajátítás korai szakaszaira korlátozódik, de relevánsnak látszik a középiskolás korú tanulók
tudatosságának a vizsgálata is. A kutatás célja feltérképezni, hogy milyen eszközökkel mérhető
a 15 éves szakiskolás tanulók morfológiai tudatossága, és felmérni, hogy tanórai keretek között
van-e lehetőség a fejlesztésére. A tanulmány bemutat egy olyan tesztet, amely alkalmasnak
bizonyult a középiskolás tanulók morfológiai tudatosságának a mérésére, és szemlélteti, hogy a
fejlesztés előtt és után hogyan teljesítettek a teszt résztvevői. A kutatás a fejlesztés hatásosságát
kontrollcsoport eredményeivel igazolja, majd összegzi a kutatási és a pedagógiai tapasztalatokat.

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák I–II. (Molnár Gábor Tamás)

2024-10-01T09:47:04+00:00

P. Lakatos Ilona – Minya Károly – Pethő József – Sebestyén Zsolt: Érettségi tételek magyar nyelvből – 96 kidolgozott tétel 8 témakörben (Bodnár Ildikó)

2024-10-01T09:51:12+00:00

Pályaorientáció a Tanítsunk Magyarországért Programban az ELTE partnerintézményeiben

2024-10-01T09:41:42+00:00

Az ELTE 2020 óta vesz részt a Tanítsunk Magyarországért Programban, amely hazai szinten az
egyik legtöbb általános iskolai diákot támogató, országos hálózattal rendelkező mentorprogram.
Az egyetemi hallgatók hátrányos helyzetű régiókban országszerte 104 általános iskola diákjainak
nyújtanak segítséget a tanulásban, tágabb környezetük megismerésében és a pályaválasztásban.
A jelen tanulmány olyan mentori jó gyakorlatokat mutat be, amelyek célja a program kiemelt
eleme, a pályaorientáció, ennek céljaira és a gyakorlati megvalósításra fókuszál. Két nagyobb
tematikus egységben azt járja körül, hogy a program hogyan értelmezi a pályaorientációt mint
pedagógiai fejlesztő folyamatot, és ez hogyan adja a kísérő kurzusok és a mentorálás kontextusát.
Majd az iskolákban a gyakorlatban megvalósuló, kipróbált és a mentorok reflexióival kísért
pályaorientációs tevékenységekre hoz példákat.

A hallott szöveg értését fejlesztő mozgásos gyakorlatok az anyanyelvi órán

2024-10-01T09:44:43+00:00

A jelen tanulmány témája olyan középiskolások számára készített mozgásos gyakorlatok, amelyek a
hallott szövegek értését fejlesztik. Az elméleti bevezető bemutatja az auditív ingerként feldolgozott
szövegek értésének a folyamatát és a mozgásos feladatok csoportosítását. A gyakorlatok a
beszédmegértés hierarchikus felépítésű modelljének a szintjeibe sorolhatók: beszédészlelést,
beszédmegértést és értelmezést fejlesztő feladatok szerepelnek a tanulmányban. A szinteken
belül különböző típusú mozgásos gyakorlatok olvashatók: családkereső, mozdulatkódos és
élőképtípusú mozgásos feladatok. A feladatok könnyen beilleszthetők az anyanyelvi órákba,
ugyanis anyanyelvi témaköröket dolgoznak fel. A bemutatott gyakorlatok a tanóra bármelyik
szakaszában alkalmazhatók; így a ráhangoló, a jelentésteremtő és a reflexiós szakaszban is.
A gyűjteményben szereplő feladatok könnyen módosíthatók, így különböző anyanyelvi témakörök
feldolgozásakor is használhatók.