Évf. 11 szám 2019/2 (2020)
Tanulmányok

Az irodalmi többnyelvűség stilisztikai megjelenése Domonkos István: Kormányeltörésben és Tawada Yōko: A követ című műveiben

Julianna Nikolett Tóth
ELTE
Bio

Megjelent 2020-10-30

Kulcsszavak

  • Tawada Yōko,
  • Domonkos István,
  • exofónia,
  • irodalmi többnyelvűség,
  • hibridigás

Hogyan kell idézni

Tóth, J. N. (2020). Az irodalmi többnyelvűség stilisztikai megjelenése Domonkos István: Kormányeltörésben és Tawada Yōko: A követ című műveiben. Távol-Keleti Tanulmányok, 11(2019/2), 153–187. https://doi.org/10.38144/TKT.2019.2.6

Absztrakt

Jelen tanulmány Tawada Yōko 多和田葉子 A követ (eredeti címén: 献灯使, Kentōshi) és Domonkos István: Kormányeltörésben című műveiben megjelenő nyelvi stilisztikai sajátosságok alapján az irodalmi többnyelvűség kifejezőeszközeit és szövegszervező erejét vizsgálja. Rossich az irodalmi többnyelvűségre, mint teljes értékű költői eszközre hivatkozik; a szerző eme stilisztikai eszköz megnevezésére javasolja az exofónia fogalom átvételét. A nyelv jelentésrétegének lebontása során az exofón szövegek szöveghelyeiben a nyelv szemantikai rétegén túlmutató jellemzői válnak hangsúlyossá, amelyek hatására a tanulmány a korpuszelemzés során négy kategóriát különít el: a nyelv dekonstrukciója (agrammatika és a nyelv vizualitása), hangzása (homonímák, elszólások, zaum), két nyelv keveredése és hatásai (neologizmus, tükörfordítás, nyelvi hibriditás), valamint a nyelvi kifejezőképesség korlátozottságának tematikus megjelenítése (kommunikáció sikertelensége, beszédszervek betegsége. A befogadói hatás a befogadó nyelvi hátterétől függően többféle lehet: a humor kifejező eszközévé válik, a globalizálódó világban életszerűséget és relevanciát kölcsönöz a szövegnek, valamint a többnyelvűség belső dinamikáját és a nyelvtanuló nyelvállapotát, küszködéseit érzékelteti.

Hivatkozások

  1. Domonkos István 2015. Kormányeltörésben. Budapest: Napkút Kiadó.
  2. Tawada Yōko 多和田葉子 2003. Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Tokyo: Iwanami shoten.
  3. Tawada Yōko 多和田葉子 2012. Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Második kiadás, Tokyo: Iwanami shoten.
  4. Tawada Yōko多和田葉子2014. Kentōshi『献灯使』[A követ]. Tokyo: Kodansha.
  5. Arndt, Susan – Naguschewski, Dirk – Stockhammer, Robert 2007. Exophonie: Anderssprachigkeit (in) der Literatur. Berlin: Kulturverlag Kadmos.
  6. Aschroft, Bill – Griffits, Gareth – Tiffin, Helen 1989. The Empire Writes Back. London: Routledge.
  7. Béládi Miklós – Bodnár György – Sőtér István – Szabolcsi Miklós 1982. A magyar irodalom története 1945–1975, IV. A határon túli magyar irodalom. Budapest: Akadémiai Kiadó, 124–126.
  8. Bolter, Jay David – Grusin, Richard 2011. „A remedializáció hálózatai”. Ford. Babarczi Katica. Appertúra. Film-Vizualitás-Elmélet. VI/3. (http://apertura.hu/2011/tavasz/bolter-grusin, 2018.12.26.)
  9. Brandt, Bettina: „Scattered Leaves: Artist Books and Migration, a Conversation with Yoko Tawada”. (http://www.jstor.org/stable/25659630, 2018.07.12.)
  10. Brandt, Bettina – Tawada, Yoko 2005. „Ein Wort, ein Ort, or How Words Create Places: Interview with Yoko Tawada”. Women in German Yearbook 21/1: 1–15. (http://www.jstor.org/stable/20688244, 2018. 12.19.) https://doi.org/10.1353/wgy.2005.0009
  11. Cambell, David – Tawada Yōko 2015. „Yagate «kibō» wa modoru: Tabidatsu «Kentōshi» tachi. 「やがて希望は戻る―旅立つ『献灯使』たち」[A vágyaink később visszatérnek: Az útra kelt Küldöttek]”. Gunzō 70/1: 213–224.
  12. Damrosch, David 2003. What is world literature? New Jersey: Princeton Press. https://doi.org/10.1515/9780691188645
  13. Deleuze, Gilles – Guattari, Félix 2009. KAFKA A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsony Judit. Budapest: Quadmon Kiadó.
  14. Eco, Umberto 1984. The Role of the Reader. Explorations in the Semiotics of Texts. Bloomington: Indiana University Press.
  15. Eco, Umberto 1995. Hat séta a fikció erdejében. Budapest, Európa Könyvkiadó
  16. Eőry Vilma 2013. Értelmező szótár+. Budapest: Tinta.
  17. Fischer, Sabine 2001. Kulturelle fremdheit und sexuelle Differenz in Prosatexten von Yoko Tawada. (http://etheses.whiterose.ac.uk/10366/, 2018.12.26.)
  18. Fried István 2012. „István az irodalmi két/többnyelvűség – komparatisztikai nézőpontból”. In: Fried István: Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba. Budapest: Lucidus, 170–188.
  19. Gadamer, Hans-Georg 1991. „A nyelvek sokfélesége és a világ megértése”. Anthenaeum 1991/1. 3-14.
  20. Hites Sándor 2012. „Variations on Mother Tongue. Language and Identity in Twentieth-Century Hungarian Literary Exile”. Hungarian Historical Review 1, 3/4: 454–474.
  21. Hites Sándor 2013. „Anyanyelv és emigráció”. In: Bednanics Gábor – Hansági Ágnes – Vaderna Gábor (szerk.): Az olvasás labirintusában: tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Budapest: Ráció, 604–615.
  22. Kanda Yumiko 神田由美子 2006. „»Ekusofonī –bogo no soto e deru tabi«「『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』」[»Exofónia –Kilépés az anyanyelv határain túlra«]”. Takanezawa Noriko高根沢紀子 (ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子-現代女性作家読本7』[Tawada Yōko –Kortárs női írók olvasókönyve 7.]. Tokyo: Kanae shobo, 134–137.
  23. Kittler, Friedrich A. 1999. Gramophone, Film, Typewriter. Stanford: Stanford University Press
  24. Mazza, Caterina 2016. „(De)constructing Borders: Japanese Contemporary Literature and Translation in the Global Context”. In: Sagiyama, Ikuko – Pedone, Valentina (eds.): Trascending Borders - Selected papers in East Asian studies. 133–148.
  25. McLuhan, Marshall 1994. Understanding Media: The Extensions of Man. New York: The MIT Press.
  26. Mizumura Minae 水村美苗2009. Shishōsetsu –from left to right 『私小説 – from left to right』. Tokyo: Chikuma bunko.
  27. Muroi Mitsuhiro 室井光広 – Tawada Yōko 多和田葉子 2017. „Kotoba sono mono ga tsukuru sekai「言葉そのものがつくる世界」[A szavak által életre keltett világ]”. Gendaishitechō『現代詩手帳』 60/9: 60–68.
  28. Guo, Nanyan 郭南燕 2010. „Nihongo nihonbunka ni yotte hirogaru sōzōryoku to sōzōsei. 「日本語日本文化によって広がる想像力と創造性」[A japán nyelv kultúrának köszönhetően szerteágazó képalkotó ereje és kifejezésmódja]”. In: Guo, Nanyan (szerk.): Sekai no nihonkenkyū 2010. Nihongo de kaku –Bungaku sōzō no yorokobi to kanashimi『世界の日本研究2010.日本語で書く ――文学創作の喜びと苦しみ』16: 49–61.
  29. Numano Mitsuyoshi 沼野充義 2008. „Atarashii sekaibungaku no basho e – Ōkina Yang bungaku ni tsuite no chīsana ron「新しい世界文学の場所へ―大きな楊文学についての小さな論」[Az új világirodalom helye felé –Yang Yi jelentős irodalmáról készült kis tanulmány]”. Bungakkai 『文学界』 62/9: 226–231.
  30. Oshiyama Michiko 押山道子 2006. „Tawada Yōko no nenpu 「多和田葉子の年譜」[Tawada Yōko életének kronológiája]. Takanezawa Noriko 高根沢紀子 (ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子-現代女性作家読本7』. Tokyo: Kanae shobo, 149–155.
  31. Paradis, Johanne 2007. „Early Bilingual and Multilingual Acquisition”. In: Auer, Peter – Wei, Li: Handbook of Multilingualism and Multilingual Communication. Berlin: Mouton de Gruyter, 15-44.
  32. Rībi Hideo リービ英雄 2012. „Ekusofonī no jidai 「エクソフォニーの時代」[Az exofónia kora]”. In: Tawada Yōko多和田葉子: Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Tokyo: Iwanami shoten, 211–218.
  33. Rossich, Albert 2018. „An Overview of Literary Multilingualism”. Comparative Critical Studies 15/1: 47–67. https://doi.org/10.3366/ccs.2018.0259
  34. Shimizu Kōji 清水光二 2007. „Tawada Yōko no «Ekusofonī» taiken 「多和田葉子の<エクソフォニー>体験」[Tawada Yōko exofónia-tapasztalata]”. Kibi kokusaidaigaku shakaifukushigaku bukenkyūkiyō 『吉備国際大学社会福祉学部研究紀要』12/3: 125–131.
  35. Slaymaker, Doug 2007. „Writing in the Ravine of Language”. In: Slaymaker, Doug (ed.): Yoko Tawada. Voices from everywhere. Lanham: Lexington Books, 153–168.
  36. Szegedy-Maszák Mihály 2002. „Hagyomány és (újra)értelmezés”. Alföld 53/6: 86–94. https://doi.org/10.1515/semi.2002.032
  37. Tachibana Reiko 2007. “Tawada Yōko’s Quest for Exophony: Japan and Germany”. Slaymaker, Doug (ed.): Yoko Tawada. Voices from everywhere. Lanham: Lexington Books, 153–168.
  38. Takanezawa Noriko 高根沢紀子 2006. „Tawada Yōko no bungakusekai 「多和田葉子の文学世界」[Tawada Yōko irodalmának világa]”. In: Takanezawa Noriko 高根沢紀子(ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子』現代女性作家読本. Tokyo: Kanae shobo, 8–15.
  39. Tanikawa Michiko 谷川道子 2008. „Nihon kara no »Ekusofonī« –Tawada Yōko no bungakueii no isō 「日本からの<エクソフォニー>-多和田葉子の文学営為の位相」[Exofónia Japánból tekintve: Tawada Yōko irodalmi munkássága]”. Sōgōbunkakenkyū『総合文化研究』 12: 57–73.
  40. Taniguchi Sachiyo 谷口幸代 2010. „Yan Ii no bungaku ni okeru haiburiddosei 「楊逸の文学におけるハイブリッド性」[A hibriditás elemei Yang Yi prózájában]”. In: Guo, Nanyan (szerk.): Sekai no nihonkenkyū 2010. Nihongo de kaku –Bungaku sōzō no yorokobi to kanashimi『世界の日本研究2010.日本語で書く ――文学創作の喜びと苦しみ』16: 49–61.
  41. Tawada Yōko 多和田葉子 1993. Arufabetto no kizuguchi『アルファベットの傷口』[Az ábécé sebes szája]. Tokyo: Kawade Shobōshinsha.
  42. Tawada Yōko 多和田葉子 – Riibi Hideoリービ英雄 1994. „Bokokugo kara tōku hanarete 「母国語から遠く離れて」[Anyanyelvemtől messze távolodva]”. Bungakkai『文学界』 48/5: 138–157.
  43. Tawada Yōko 多和田葉子 – Tanikawa Shuntarō 谷川俊太郎 2010. “Kotoba wa fushigi” 「言葉が不思議」[A szavak furcsasága]. Shinchō『新潮』 107/8: 147–162.
  44. Tawada Yōko 多和田葉子 2018. „Yajirobei no taiwa” 「ヤジロベイの対話」[Lavírozó párbeszédek]. Subaru 『すばる』40/1: 150–158.
  45. Thomka Beáta 2015. „Az expatriálás poétikája”. In: Domonkos István: Kormányeltörésben. Budapest: Napkút, 193–201.
  46. Thomka Beáta 2018. Regénytapasztalat. Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás. Budapest: Kijárat.
  47. Toldi Éva 2013. „Nyelvváltás és regionális hovatartozás-tudat”. In: Balázs Imre József (szerk.): Kortárs magyar kisebbségi irodalmak. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 44–53.¬
  48. Tóth J. Nikolett 2019a. „Tawada Yōko stílusa és kisebbségi irodalmi jellemzői – Az Inu mukoiri bemutatásán keresztül”. In: Doma Petra – Takó Ferenc (szerk.): VIII. „Közel, s Távol” Orientalisztika konferencia kötet, Budapest: Eötvös Kiadó, 117–132.
  49. Tóth J. Nikolett 2019b. „Exofónia a kortárs japán irodalomban Tawada Yōko alkotásainak korpuszában vizsgálva”. In: Doma Petra – Takó Ferenc (szerk.): IX. „Közel, s Távol” Orientalisztika konferencia kötet, Budapest: Eötvös Kiadó, 157–178.
  50. Tsuchiya Masahiko 土屋勝彦 2004. „Ekkyōsuru chūkanchitai wo motomete –Tawada Yōkoron e no kokoromi『越境する中間地帯を求めて一多和田葉子論への試み』[A határokat meghaladó középzóna: Tawada Yōko kutatásának kísérlete]”. (www.ci.nii.ac.jp/naid/110004047609, 2018.06.14.)
  51. Tsuchiya Masahiko 土屋勝彦 2009. „“»Imin bungaku« kara »sekai bungaku« e 「〈移民文学〉から〈世界文学〉へ」[A migrációs irodalomtól a világirodalomig]”. In: Tsuchiya (ed.): 土屋勝彦編: Ekkyōsuru bungaku『越境する文学』. Tokyo: Suiseisha, 238–262.
  52. Yildiz, Yasemin 2012. Beyond the mother Tongue: The Postmonolingual Condition. New York: Fordham University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctt13x0cqr
  53. Yin, Ha 2008. The writer as Migrant. London: University of Chicago Press.
  54. Wright, Chantal 2008. „Writing in the ’Grey Zone’: Exophonic Literature in Contemporary Germany”. German as a foreign language 2008/3: 26–42. (http://www.gfl-journal.de/3-2008/wright.pdf, 2018.12.24.)
  55. Wolff, Lynn L. 2014. W. G. Sebald’s Hybrid Poetics. Berlin: Walter de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110340556
  56. Wright, Chantal 2010. „Exophony and Literary Translation”. Target 22/1: 22–39. https://doi.org/10.1075/target.22.1.03wri
  57. www.yokotawada.de, Tawada Yōko hivatalos honlapja, 2018.12.24.