Évf. 13 Szám 1 (2021): Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció
Tanulmányok

An Initiation Rite in Tibetan Historiography

Mónika Szegedi
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
Megjelent december 15, 2021
Kulcsszavak
  • tibeti történetírás,
  • Khri-srong Lde-btsan,
  • átmeneti rítusok,
  • anyasági szertartás,
  • “Kínai krétakör”,
  • “ölbeülés
  • ...More
    Less
Hogyan kell idézni
Szegedi, M. (2021). An Initiation Rite in Tibetan Historiography. Távol-Keleti Tanulmányok, 13(1), 187–209. https://doi.org/10.38144/TKT.2021.1.12

Absztrakt

A tibeti birodalom második „dharmakirálya”, Khri-srong Lde-btsan (Triszong Decen) életrajzában szerepel egy történetiként ábrázolt esemény. Az újszülött trónörököst ellopja édesanyjától egy rivális asszony, ám a kisded egyéves korában egy ünnepi ceremónián anyai nagybátyja ölébe ülve felfedi igazi származását. Az a komplex motívum, hogy az új uralkodó egy férfi rokon ölébe ülve választja ki családját, Ruzsa Ferenc (2016) észrevétele szerint megtalálható Śunaḥśepa indiai legendájában, ám ott sokkal gazdagabb struktúrába ágyazódik. Ruzsa rekonstrukcióját követve további párhuzamokat elemeztem egy tágabb szövegkorpuszban. Úgy tűnik, hogy a gyermekrablás és ölbeülés története valójában egy archaikus rítus maradványa. Feltételezem, hogy eredetileg ez egy átmeneti rítus volt, mégpedig a felnőtté avatás egy speciális változata: a trónörökös felszentelése. Az ind Śunaḥśepa-legendához fűződő kapcsolata összekapcsolja a motívumot az ószövetségi Izsák, sőt a mesebeli Hófehérke történetével, valamint az ókori Görögország számos átmeneti rítusával. A tibeti történeti elbeszélés elemzése során feltűnt, hogy egyes változatai tartalmaznak egy másik fontos elemet: ez egy még homályosabb anyasági szertartásra utalhat, s világos párhuzamban áll az ószövetségi “Salamoni ítélet”, illetve a “Kínai krétakör” történetekkel.