Évf. 13 Szám 1 (2021): Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció
Tanulmányok

Pihon yŏsŏng – New Lifestyle and New Choices for Marriage and Unmarried Life in South Korea

Ramóna Kovács
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
Megjelent december 15, 2021
Kulcsszavak
  • Pihon yŏsŏng,
  • pihon,
  • házasság,
  • dél-koreai társadalom,
  • tradíció
Hogyan kell idézni
Kovács, R. (2021). Pihon yŏsŏng – New Lifestyle and New Choices for Marriage and Unmarried Life in South Korea. Távol-Keleti Tanulmányok, 13(1), 107–128. https://doi.org/10.38144/TKT.2021.1.7

Absztrakt

Az elmúlt években a pihon terminus széleskörben elterjedtté vált a koreai fiatalok között. A fogalom egy erősődő tendenciára reflektál: egyre több férfi és nő dönt úgy, hogy nem házasodik meg, annak ellenére, hogy ez szembemegy a hagyományos társadalmi normákkal és a társadalom elvárásaival. A döntést társadalmi, gazdasági és pszichológiai tényezők befolyásolják. A húszas éveikben járó koreaiak számára nem egyszerű stabil állást találni, így hajlamosak később házasodni és csak harmincas éveikben vállalni első gyermeküket. A gyermekvállalás kapcsán megjegyzendő, hogy a dél-koreai születésszám rendkívül alacsony, ami a kormányzat szerint is komoly aggodalomra ad okot. A fiatalokat ugyanakkor nem könnyű arra ösztönözni, hogy több gyereket vállaljanak, mivel a foglalkoztatottság bizonytalansága, az anyák kismértékű támogatása, a magas tandíjköltségek és a társadalmi szerepek mind hatással vannak erre az életet meghatározó döntésre. A pihon, vagyis azok, akik úgy döntenek, nem házasodnak meg, egészen más életmódot folytatnak: e csoport tagjai szívesebben összpontosítanak a karrierjükre, független életükre és egyéni életmódjukra. Érdekes, hogy a társadalom megítélése – noha lassan – szintén átalakul, ez a hozzáállás pedig egyre szélesebb körben válik elfogadottá, igaz, az idősebb generáció a hagyomány családszerkezetet részesíti előnyben. Az egyedülállók természetesen szembe kell nézzenek olyan problémákkal, mint a magány, amire azonban hajlamossá válnak inkább "kényelmesként", semmint "szomorúként" tekinteni. A koreai társadalomban szembetűnő paradox figyelhető meg: a hagyományos elképzelések a 21. században még mindig erősek, a körülmények azonban már nem képesek támogatni ezeket. Ez félreértésekhez és a generációk közötti komoly szakadék kialakulásához vezet.