Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 12 szám 2020/2 (2021)
Tanulmányok

„Méltán nevezhetni chinai Homérnak": A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada, II. rész

PDF
  • Zsolt Tokaji
Zsolt Tokaji
Károli Gáspár Református Egyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.2

Megjelent 2021-07-12

Kulcsszavak

  • Kína,
  • Kína-kép,
  • Shi jing,
  • Dalok könyve,
  • irodalom,
  • 19. század
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Tokaji, Z. (2021). „Méltán nevezhetni chinai Homérnak": A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada, II. rész. Távol-Keleti Tanulmányok, 12(2020/2), 31–63. https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.2

Copyright (c) 2021 a szerző(k)

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Az ókori kínai dalgyűjtemény, a Dalok könyve – mint a konfuciánus kánon része – a 18. századtól kezdve vált ismertté Európában. Mivel a 20. század közepéig nem akadt tudományos felkészültséggel és kínai nyelvtudással is rendelkező magyar orientalista, a kezdetben a Kínáról szóló információkat közvetítő nyelveken (német, angol, francia) keresztül interpretálva váltak elérhetővé a nagyközönség számára. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy számos olyan, eddig rejtőzködő forrást tár fel, amelyek gazdagítják a 19. századi magyar nyelvű ismeretanyag tárházát Kínával és a kínai kultúrával kapcsolatban. Ezek közül is különösen értékesek azok a források, amelyek a kínai versek első magyar nyelvű fordításait, műfordításait képviselik. A tanulmány második részében a Dalok könyvével kapcsolatos ismeretek, recepciók és legkorábbi fordítások olvashatók a 19. század 1878-tól a 20. század elejéig.

PDF

Hivatkozások

  1. Ágner Lajos 1907. A kinai nevelés. Jászberény: Jászberény: Vértes Adolf Könyvnyomda.
  2. Ágner Lajos 1937. Száz kínai vers. Budapest: Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt.
  3. Allen, Clement Francis Romilly 1891. The Book of Chinese Poetry being The Collections of Ballads, Sagas, Hymns and other pieces know as The Shih Ching or Classic of Poetry. London.
  4. Arany László (szerk.) 1888. Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. I. köt. Versek. Hátrahagyott versei. Budapest: Kiadja Ráth Mór.
  5. Barrow, John 1804. Travels in China. London: T. Cadell and W. Davies.
  6. Boros Gábor. dr. 1886: „A khinai lyráról.” In Főváros Lapok. 139. sz. (május 20.) 1011–1014.
  7. Cramer, Johann 1844. Schi-King, oder Chinesische Lieder, gesammelt von Confucius. Neu und frei nach P. La Charme’s latinischer Uebertragung bearbeiter. Für’s deutsche Volk herausgegeben von Johann Cramer. Creferd: Funckle.
  8. Ellissen, Adolf 1840. Thee- und asphodelosblüten Chinesische und neugriechische gedichte metrisch bearbeitet. Göttingen.
  9. Erdélyi János 1869. Egyetemes irodalomtörténet. Az ókori irodalom története. Pest: Ráth Mór.
  10. Farkas József (szerk.) 1878. Kelet ősköltészete – Dr. Joliwitz H., Neumann K. F., Erdélyi J. és más kútfők után. Budapest: Első Magyar Egyesületi Könyvnyomda.
  11. Greguss Ágost 1861. Külföldi népdalok. Pest: Kisfaludy-társaság.
  12. Gyulai Ágost 1903. „Egyetemes irodalomtörténet.” In Magyar Pedagógia. 238–243.
  13. Hamvas József 1899. Az egyetemes irodalomtörténet áttekintése. I. rész. A legrégibb időktől az akademizmus koráig. Pozsony–Budapest: Stampfel Károly kiadása.
  14. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1837. Georg Wilhelm Friedrich Hegel’s Vorlesungen über die philosophie der geschichte. Berlin: Verlag von Dunder und Humblot.
  15. Heinrich Gusztáv (szerk.) 1903. Egyetemes irodalomtörténet I. Budapest: Franklin-Társulat.
  16. Hőke Lajos 1881. „A mennyei birodalomról”. In Főváros Lapok 232. sz. (október 12.). 1372–2373.
  17. Jennings, William 1891. The Shi King: The Old "Poetry Classic" of the Chinese. London–New York: George Routledge and Sons.
  18. Jolowicz, Heimann 1853. Der poetische Orient. Leipzig: Verlag von Otto Wigand.
  19. Jónás János (ford.) 1869. „Confucius (Kong-Fu-Cse) élete és főbb tanai.” In Budapesti Szemle. 14. köt. 279–304.
  20. [William Jones] 1774. Poeseos Asiaticæ commentariorum libri sex: cum appendice; subjicitur Limon, seu miscellaneorum liber / auctore Gulielmo Jones. London: T. Cadell. [Repr.] Lipsiae: Apud Haeredes Weidmanni et Reichium. 1777.
  21. Kállay Ferenz 1840. „Tudós egyesületek ’s alapitványok hasznairól.” In A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. IV. 1836–1838. Buda. 98–111.
  22. Kégl Sándor 1895. „Khinai nyelv és irodalom.” In A Pallas nagy lexikona. X. köt. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. 513–516.
  23. Kühnert Ferencz [Kühnert, Franz] – Fiók Károly 1903. „Kínai és japán irodalom.” In Egyetemes irodalomtörténet I. Heinrich Gusztáv szerk. Budapest: Franklin-Társulat. 129–146.
  24. Lacharme 1830. Confucii Chi-King, sive Liber Carminum. Ex Latina P. Lacharme interpretatione. Ed. Julius Mohl. Stuttgartiæ–Tubingæ.
  25. Legge, James 1871. The She king, or the Lessons from the States. The Chinese Classics. Hongkong: Lane, Crawford & Co; London: Trübner & Co.
  26. Lóczy Lajos 1895. „A khinaiak műveltségéről”. In Az eperjesi Széchenyi-kör Évkönyve 1893–94. Eperjes: Kósch Árpád könyvnyomtató-intézete.
  27. Magyar Lexikon X. köt. 1882. Budapest: Wilckens és Waidi.
  28. Molnár János 1760. Molnár Jánosnak Jesus Társasága szerzetes papjának a régi jeles épületekről kilentz könyvei. Nagyszombat.
  29. Molnár János 1783. „Khina”. In Magyar Könyv-Ház, CCXXIX–CCXXX könyv. Posony. 573–584.
  30. Rückert, Friedrich 1833. Schi-king. Chinesische Liederbuch, gesammelt von Confucius. Altona.
  31. Schedel Ferenc (szerk.) 1844. Csokonai Mihály minden munkái. Pest.
  32. Scherr János [Scherr, Johannes] 1880–1885. A világirodalom története. Budapest: Tettey Nándor és társa.
  33. Scherr, Johannes 1851. Allgemeine Geschichte der Literatur von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Ein Handbuch für alle Gebildeten. Stuttgart: Franckh.
  34. Schweiger-Lerchenfeld, Amand 1881. Das Frauenleben der Erde. Wien.
  35. Schweiger-Lerchenfeld Amand 1882. A nővilág. Ford. Brankovics György. Budapest: Mach és Társa Kiadása.
  36. Siebert Gyula 1903. „Kinai irodalom.” In Hazánk. 26. sz. (január 30.): 9–10.
  37. Strauß, Victor von 1880. Schi-king. Das kanonische Liederbuch der Chinesen. Heidelberg.
  38. Székely József 1857. Kelet költészete. Szépirodalmi Közlöny. 1. sz. (október 4): 14–18; 3. sz. (október 11): 65–71; 5. sz. (október 18): 116– 118; 8. sz. (október 28): 186–190.
  39. Szentes István 1872. „A kingek és a biblia”. In Religio. 43. sz. (június 1.) 339–342; 44. sz. (június 5.) 348–349.
  40. Szilágyi István – P. Szathmáry Károly (szerk.) 1860. Szigeti Album. Pest: Ráth Mór.
  41. Táncsics Mihály 1873. Hit, papok, pápák. Első kötet. Táncsics Mihály művei 8. Budapest: Buschmann Ferencz. 79–83.
  42. Tcheng-Ki-tong [Chen Jitong 陳季同] 1884. Les Chinois peints par eux-mêmes. 3. ed. Paris: Calmann Lévy.
  43. Tomori Sándor 1861: „A chinai vallásrendszerek. A mythicus kor és a Kong-fu-tse vallás.” In Sárospataki Füzetek. 5: 551–575.
  44. V. [Winkler József] 1901. „A kinai bölcselkedés eszméi”. In Bölcseleti folyóirat. XVI. évf. 462–488.
  45. Vajda Péter (ford.) 1839. „China történeteinek philosophiája.” In Tudománytár. 6. köt.: 117–133.
  46. Csibra Zsuzsanna 2006. Tenyérnyi selymen végtelen tér. Kínai költők magyar forrásokban. Irodalomtörténeti füzetek 159. sz. Budapest: Argumentum Kiadó.
  47. Csibra Zsuzsanna 2004. „A Dalok könyve (Si king) fordítási problémáról.” In Antik Tanulmányok. 2004, XLVIII., 9–15.
  48. Dalok Könyve (Si King) 1957. Ford. Csanády Imre et al. Budapest: Európa Könyvkiadó.
  49. Ferenczyné Wendelin Lídia 1959. Kínai-magyar bibliográfia. Új Bibliográfiai Füzetek IV. Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár.
  50. Franyó Zoltán 1922. „Kínai antológia. A Shi-King dalaiból”. In Tűz. Bécs–Bratislava (Pozsony), 1922. 1–2–3. sz. 59–63.
  51. Franyó Zoltán 1959. Kínai verses könyv. Négy évezred költészetéből. Bukarest: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó.
  52. Révai Nagy Lexikona. 16. köt. 1924. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság.
  53. Szinnyei József 1893. Magyar írók élete és munkái, II. kötet. Budapest: Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése.
  54. Újvári Péter (szerk.) 1929. Magyar Zsidó Lexikon. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon Kiadása.
  55. Vargha Balázs (szerk.) 1981. Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. Műfordítások. Nagy Klasszikusok. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
  56. Világirodalmi lexikon 1970. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  57. Világirodalmi Lexikon 1992. 13. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  58. Zágonyi Ervin 1991. „Kosztolányi kínai versfordításai.” In Irodalomtörténeti Közlemények. 5–6: 543–578.
  59. Zsoldos Jenő, Dr. 1942–1945. „Bródy Zsigmond pályakezdése.” In Magyar Zsidó Szemle. 59–62. évf.: 259–272.
  60. Voinovich Géza (szerk.) 1952. Arany János Összes művei. VI. Zsengék, töredékek, rögtönzések. Budapest: Akadémiai Kiadó.