Évf. 10 szám 2018/1 (2019)
Tanulmányok

A terhesség és magzatkép az Edo-kor második felében: törvényeken, ōraimonokon és Kyōden gesakuján keresztül

Andrea Csendom
TKI
Bio

Megjelent 2019-03-30

Kulcsszavak

  • Edo-kor,
  • gyermekkép,
  • mabiki,
  • terhesség,
  • kibyōshi,
  • japán reformok,
  • japán törvények,
  • Santō Kyōden,
  • képeskönyv
  • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Csendom, A. (2019). A terhesség és magzatkép az Edo-kor második felében: törvényeken, ōraimonokon és Kyōden gesakuján keresztül. Távol-Keleti Tanulmányok, 10(2018/1), 119–147. https://doi.org/10.38144/TKT.2018.1.5

Absztrakt

Jelen tanulmányban  elsődleges forrásokon keresztül elemzem a 18. század végi japán terhesség és magzatképet. A téma általános bemutatása mellett a Matsudaira Sadanobu által kiadott, mabiki (csecsemőgyilkosság) csökkentésére vonatkozó rendeletekre koncentrálok. A hivatalos szövegek feltárásából ugyanis nemcsak a korabeli magzatképről, de az emberek terhességgel és magzattal kapcsolatos nézeteiről is képet kaphatunk. A tanulmány rámutat, hogy a Kansei-kor fordulópontot jelentett mind a hatóságok által kiadott rendeletekben, mind az átlagemberek által kialakított terhesség és magzatképben. A feltárt forrásokból következik, hogy a korszak új mabiki politikájának alapjai a Tokugawa sógunátus társadalmi rendszerében és gazdasági problémáiban találhatók. A 18. század második felében a politikusoknak át kellett értékelniük a születésszabályozás és a szociális jólét kérdéseit. Az új politikai légkör egyértelműen befolyásolta az emberek elképzeléseit is. A megnövekedett  érdeklődés a gyermekek iránt Santō Kyōden irodalmi műveiben is megmutatkozik. Noha a magzat vagy az újszülött gyermek elvesztése komoly és szomorú esemény volt a szülők számára, Kyōden nevethető formában tudta átültetni ezt a témát az irodalom síkjára. Ezért az olvasás az Edo-kori japánoknak egyfajta megoldást kínált arra a belső konfliktusra, amely a szülés valódi veszélyei és a mindennapi élet konkrét nehézségei között jelentek meg.