Fejezetek az egyházi tanítóképzés magyarországi történetéből

Szerzők

  • László Mészáros Főiskolai docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Tanítóképző Főiskolai Kar
  • Árpád Szenczi Főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem, Tanítóképző Főiskolai Kar

DOI:

https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2019.ksz.02

Kulcsszavak:

keresztén/keresztyén értékrendszer, egyházi szellemiség, egyházi tanítóképzés, keresztén/keresztyén pedagógus, elhívás, elhivatottság, közvetítőművészet, eredeti beálltódás és hagyomány

Absztrakt

Az 1950-es évek végéig működő középfokú egyházi tanítóképzők nevelési rendszerének történeti kutatását a Károli Gáspár Egy etem oktatói immár három évtizede tanulmányozzák. Akkori kutatás céljában a következőket fogalmazták meg: „Az újrainduló egyházi intézmények önálló működéséhez elengedhetetlen feltétel a történelmi múlt feltárása, a hasonló profilú pedagógusképzők szellemiségének, nevelési rendszerének vizsgálata, az elméleti és gy akorlati képzésük összehasonlítása, a tanulságok felhasználása” (Szenczi, 1990). A kutatási eredmények értékelése során bebizonyosodott, hogy az egyházi tanítóképzés szellemisége rekonstruálható, mert van egy szintetizáló erő, amely az intézményeket a történelmi küldetésen felül is „életben tartotta”. Pauler Ákos fenomenológiai gondolkodása világított rá, hogy egyes problémák elveszíthetik eredeti sajátosságaikat, majd belesimulnak egy nagy obb rendszerbe, de amennyiben újra lehetőség nyílik az eredeti strukturális működésére, akkor visszaalakulhatnak.

 

Szerző életrajzok

László Mészáros, Főiskolai docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Tanítóképző Főiskolai Kar

 

 

Árpád Szenczi, Főiskolai tanár, Károli Gáspár Református Egyetem, Tanítóképző Főiskolai Kar

 

 

##submission.downloads##

Megjelent

2019-09-09

Hogyan kell idézni

Mészáros, L., & Szenczi, Árpád. (2019). Fejezetek az egyházi tanítóképzés magyarországi történetéből. Pedagógusképzés, 18, 21–38. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2019.ksz.02