Publikációs stílus

A Modern Nyelvoktatás publikációs stílusa

 

A Modern Nyelvoktatás a 2021. évtől az APA (American Psychological Association, 1984/2019) stílusát követi, elősegítve a tudományok közötti egyszerűbb átjárhatóságot, valamint a folyóirat nemzetközi rendszerekbe történő betagozódását.

 Az alábbiakban az APA 7 Modern Nyelvoktatásban használt hivatkozási rendjét mutatjuk be. Hivatkozások elkészítéséhez javasoljuk a megfelelő referenciakezelő szoftverek (például Mendeley vagy Zotero), valamint olyan szövegszerkesztő programok (például MS Word) használatát, melyek támogatják a hivatkozási jegyzék elkészítését.

 

Hivatkozások a szövegen belül

Szövegen belül a hivatkozás a szerző vagy szerzők nevével, valamint a munkájuk megjelenésének évszámával történik. Minden szövegközi hivatkozást fel kell tüntetni az irodalomjegyzékben, és minden olyan munkának, amely megjelenik az Irodalomban, szerepelnie kell hivatkozásként a szövegben.

  1. Szövegen belüli hivatkozás esetén 1a) a szerző neve lehet szervesen a mondat része vagy 1b) szerepelhet zárójelben. Például: 1a) A lexikográfiai típusú referenciaművek Hartmann (2001) felosztása szerint... 1b) a közoktatásban használt segédanyagként és az oktatás tárgyaként egyaránt (Fóris, 2002).
  2. Két szerző esetén 2a) a szerzők neve lehet szervesen a mondat része, ekkor a szerzők neveit „és” választja el vagy 2b) szerepelhet zárójelben, ekkor a szerzők neveit „&” választja el egymástól. Például: 2a) ... amint azt Medgyes és Nikolov (2000) tanulmányában olvashatjuk; 2b) (Medgyes & Nikolov, 2000).
  3. Három, négy vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásban nem soroljuk fel a szerzőket, kizárólag az első szerző vezetéknevét jelöljük az első idézéskor is. Például: Amennyiben az idézés a mondat része, a következőképpen járunk el 3a) Sárosdy és munkatársai (2006) szerint meghatározó a társadalmi kontextus. Amennyiben zárójelben hivatkozunk, az első szerző vezetéknevét az et al. rövidítés és az évszám követi 3b) (Sárosdy et al., 2020).
  4. Ha a hivatkozott szöveg szerzője valamely szerző nélküli szervezet, akkor annak nevét kell feltüntetni, például: 4a) a WHO (2018) irányelvei szerint...; 4b) ...az elfogadott irányelvek szerint (WHO, 2018).
  5. A szó szerinti idézeteket idézőjelek (a magyar nyelvű írásokban: „”) fogják közre, a hivatkozás – az alábbi formát követve – megjelöli az oldalszámot is: (Csapó, 2007, p. 323).

    Amennyiben teljes mondatot idézünk, a záró idézőjel utána jön a hivatkozás. 40 szavas idézet alatt az idézetet az idézőjelen kívül nem kell külön kiemelni, 40 szó felett azonban tömbként kell kezelni (érdemes egy-egy üres sort tenni az idézet elé és után).
  1. Amennyiben egy szerzőnek azonos évben publikált több írására történik hivatkozás egy tanulmányon, akár egy zárójelen belül, azokat az egyes évszámok után írt betűjel különbözteti meg. A név egyszer szerepel, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva, az évszám után pont nélkül. (Hettinger, 2019a, 2019b) vagy (Hettinger, 2019a)
  2. Egy zárójelen belül több szerző munkájára hivatkozva az egyes tételeket pontosvessző (;) választja el, a tételek ábécésorrendben rendeződnek. (Asztalos & Szénich, 2018a, 2018b; Csizér & Tankó, 2017, Válóczi, 2016)
  3. Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzőjét tüntetik fel, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a nevével, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, ahol olvasható az idézet, például (Cunningsworth, 1995, idézi Kurtán, 2001, p. 134)
  4. Amennyiben teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás. Amennyiben az idézett mondatot idézőjelen belül ponttal zárjuk le, a zárójelben lévő idézett tételek után nem teszünk pontot. A következő mondat mondatkezdő nagybetűvel indul.

    40 szavas idézet alatt az idézetet az idézőjeleken kívül nem kell külön kiemelni, 40 szó felett azonban tömbként kell kezelni (érdemes egy-egy üres sort tenni az idézet elé és után).

 „Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani” (NAT, 2003, p. 36).

A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségűek a nyelvtanulási stratégiák. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon világos/egyértelmű információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről. Legyen alkalma a tanulási folyamat során saját kommunikációs szükségleteit meg- fogalmazni, témákat, tevékenységeket, eljárásmódokat kérni vagy javasolni. Nyíl- jon lehetősége önálló feladatmegoldásra, ismerje meg azon források használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek segíthetik az önálló munkában. (NAT, 2012)

 

Hivatkozások az Irodalomban

Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Irodalom. Az Irodalomban a művek az első szerző vezetékneve szerinti ábécérendben szerepelnek. Azonos szerző több művének felsorolása esetén a publikációk a legkorábbi évszámtól kezdődő időrendben állnak. A felhasznált szakirodalmak adatainál nem kell feltüntetni a kiadás helyét.

A CrossRef-platformon való megjelenés egyik feltétele, hogy az Irodalomban szereplő, DOI-azonosítóval rendelkező tételek esetében a DOI-azonosítók az egyes tételeknél legyenek feltüntetve, ezért kérjük, hogy az irodalomjegyzék minden tételét ellenőrizzék, rendelkezik-e DOI-azonosítóval. Ezek ellenőrzésére például az alábbi oldalon is van lehetőség: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery. A DOI-azonosítók helyes feltüntetésének módja: https://doi.org/10.1109/5.771073 (azaz, https:// karaktersorral kezdődnek).

 

Önálló könyvek

Önálló könyvek esetében az alábbi minta követendő:

Szerző vezetékneve, vessző, szerző keresztnevének első betűje. (évszám). Cím. Kiadó neve.

Ha a szerzőnek több keresztneve van, a pontok közé szóközt teszünk.

Hartmann, R. R. K. (2001). Teaching and Researching Lexicography (Applied Linguistics in Action 2). Pearson Education.

Medgyes, P. (1995). A kommunikatív nyelvoktatás. Eötvös József Könyvkiadó.

E-könyvek esetében, az eddigi formai szabályok megtartásával, szükséges megadni a szerző nevét, a kiadás évszámát, a könyv címét, a kiadót, valamint a DOI-azonosítót, illetve URL-t (ha van DOI-azonosító, nem kell URL).

Bárdos, J. (2002). Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó. https://mek.oszk.hu/18000/18011/18011.pdf

Ha a szerző és a kiadó megegyezik, a kiadót nem kell feltüntetni.

American Psychological Association. (2020). Publication manual of the American Psychological Association (7th ed.). https://doi.org/10.1037/0000165-000

 

Könyvfejezetek

Könyvfejezetek esetében az alábbi minta követendő:

Szerző vezetékneve, vessző, szerző keresztnevének első betűje. (évszám). Tanulmány/fejezet címe. In Szerkesztő/Szerkesztők neve (Ed./Eds.), Könyv címe (Oldalszámok: a fejezet első – fejezet utolsó oldala). Kiadó neve. 

  1. Molnár, É. (2014). Az önszabályozott tanulás pedagógiai jelentősége. In Buda, A. & Golnhofer, E. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete (pp. 29–54). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.

 

Folyóiratban megjelent tanulmányok

Folyóiratban megjelent tanulmányok esetében az alábbi minta követendő:

Szerző vezetékneve, vessző, szerző keresztnevének első betűje. (évszám). Tanulmány címe. Folyóirat címe. Évfolyam(Szám), a tanulmány első és utolsó oldalának száma. 

Heltai, P. (2020). Fordítási normák és fordítási eljárások magyar‒angol szakfordításban. Fordítástudomány, 22(1), 27–45. https://doi.org/10.35924/fordtud.22.1.3

  

Elektronikus hivatkozás

A DOI-azonosítóval nem rendelkező írások esetén, kérjük feltüntetni az elektronikus hivatkozást. Ebben az esetben szükséges megadni a weboldal nevét, az URL elérhetőséget, s zárójelben a letöltés dátumát.

Nemzeti alaptanterv (2012). https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf (2021.01.18.)

Frank, G. (2015). Deutschlehrerausbildung in Ungarn. http://site.magazines.ulbsibiu.ro/gb/GB34/GB34_87_95.pdf (2021.01.18.)

  

Táblázatok, ábrák, diagramok, képek

A táblázatokat, ábrákat, képeket arab számokkal szükséges jelölni, valamint rövid, értelmező címmel kell ellátni. A cím a táblázat, ábrák, diagramok, képek felett kap helyet: A típus és száma, illetve a cím között sortörés van. Kérjük, hogy kerüljék a szövegszerkesztők által nyújtott az automatikus számozást!

1. ábra
Idegennyelv-szegénység

 Felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy a szerkesztőség kizárólag magas színvonalú számítógépes grafikákat fogad el (legalább 300 dpi felbontásban). Az ábra készítésénél alapvető szempont a szöveges tartalom olvashatósága. Amennyiben a szöveghez több diagram tartozik, azoknak egységesnek kell lenniük. A táblázatokat, ábrákat, diagramokat külön fájlban kérjük, mindig csatolva a forrásfájlt, illetve az írás szövegében az ábra számával és címével egyértelműen jelölve annak helyét. A képek szerzői jogok alá esnek. A felhasznált képek forrását mindig pontosan szükséges megadni.

 1. táblázat
A beszédkészséget értékelő skála
(forrás: Bárdos, 1982, p. 8)

 

 

Számok írása a szövegben

A számokat a szövegben egytől tízig betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Statisztikai adatokat minden esetben számmal írunk. Egy mondaton belül egységes írásmódot alkalmazunk.

 

Szerkezeti stílus

A tanulmány címe félkövér, középre szerkesztve. A tanulmány fejezetcímei nem kapnak decimális jelzést, azaz sorszámot. Az alcímek szintezése: az első szint félkövér, második dőlt félkövér, harmadik dőlt, mindegyik balra zárt. Betűtípus: Times New Roman. Egyhasábos szerkesztés, 12-es betűméret, másfeles sortávolság.

Az értelmi kiemelést a szövegben dőlt betű jelzi.

 

Bekezdések, soremelés, felsorolás

A címsorok utáni első bekezdésnél nincs beljebb szedés. A többi bekezdés első sora beljebb kezdődik.

Soremelést alkalmazunk felsorolás, ábrák, képek, valamint táblázatok előtt és után egyaránt. A felsorolás, ábrák, képek, táblázatok utáni bekezdés, hasonlóan a fejezetek és alfejezetek első bekezdéseihez, a sor elején kezdődik.

 

A szerző(k)

A szerző(k) neve az írás címe után szerepel, ahol feltüntetjük munkahelyét (egyetem esetén karig bezárólag), valamint beosztását és e-mail-címét. Az e-mail-cím lehetőséget nyújt a szerzővel való kapcsolatfelvételre, az írásműre való reflektálásra. Több szerzős írás esetén javasolt egy kapcsolattartó személyt feltüntetni, e-mail-címét aláhúzással jelölni. Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzők határozzák meg, a szerzői sorrendet célszerű a szerzőségben játszott szerep szerint vagy betűrendben megadni.

 

Kiegészítés

A folyóirathoz közlésre benyújtott írások esetében magyar és angol címet, rövid, legfeljebb 1000 karakternyi magyar és angol absztraktot, valamint 3–5 kulcsszót is kérünk.

 

2021. 05. 31.