Könyvtári Figyelő http://ojs.elte.hu/kf <p>A <em><strong>Könyvtári Figyelő</strong></em> az Országos Széchényi Könyvtár 1955-ben indult, negyedéves megjelenésű, lektorált szakfolyóirata. A könyvtár- és információtudomány területéről közöl hazai és nemzetközi<span data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">,</span> (főként) elméleti írásokat, kutatási eredményeket, műhelymunkákat, a tudás és ismeretek szervezésre<span data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">,</span> reprezentációjára figyelemmel érintve más tudományágakat és azok határterületeit is. Fontos helyet kap a meghatározó szakmatörténeti események, kiemelkedő szerepű régi szakemberek bemutatása. A külföldi könyvtár- és információtudományi trendekre szemlék, tömörítések, fordítások, recenziók, referátumok formájában ad széles spektrumú rálátást. Számonként 60<em>–</em>70 referátumot és/vagy autoreferátumot ad közre tíz átfogó témában, a vezető külföldi szaklapok cikkeiből válogatva. A dokumentációs bázist az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára külföldi könyv- és folyóiratgyűjteménye képezi.<br> Archívum: Az OJS felületén a 2020/1. számtól archiváljuk a lapot. <br>A korábbi lapszámok az Elektronikus Periodika Adatbázisban találhatók meg, itt az indulástól napjainkig kereshető teljes szöveggel a lapszámok tartalma:<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; - az 1955–1957 évfolyamok <em>Könyvtári tájékoztató </em>címen <a href="https://epa.oszk.hu/04000/04003"><span data-ogsc="rgb(146, 48, 31)">https://epa.oszk.hu/04000/04003</span></a><br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; - 1958-tól <em>Könyvtári Figyelő</em> címen <a href="https://epa.oszk.hu/00100/00143"><span data-ogsc="rgb(146, 48, 31)">https://epa.oszk.hu/00100/00143</span></a></p> hu-HU saghi.ilona@oszk.hu (Sághi Ilona) sze, 28 júl 2021 22:41:59 +0200 OJS 3.1.1.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Abstracts http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2458 Péter Kiszl, Georgina Molnár, Lajos Bernáth, Anna Istók, Gabriella Tóth, György Pogány, Szabina Ilácsa, Tibor Koltay ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2458 h, 26 júl 2021 00:00:00 +0200 Fenntarthatóság és társadalmi hasznosság: gazdaságfejlesztés innovatív könyvtári eszközökkel http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2466 <p>A könyvtárak tevékenysége ma már nem szorítkozhat a dokumentumok megőrzésére és rendelkezésre bocsátására, széleskörű funkciórendszerük rugalmasan alkalmazkodik a gyorsan változó társadalmi igényekhez. A könyvtári szolgáltatások komplexebbé válása mellett a rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt a magyarországi gyűjtemények is idomultak a piacgazdasági keretek közötti működéshez. Mindez jelentős, mostanáig is formálódó szemléletváltást követel meg a versenytársak szorításában lévő közintézményektől. A versenyképesség megőrzéséhez öt kritérium teljesítésére van szükség: (1) A könyvtárvezetőknek rendelkezniük kell megfelelő pénzügyi és menedzsment ismeretekkel. (2) A fenntartók számára a könyvtáraknak szükségszerű folyamatosan bizonyítaniuk társadalmi hasznosságukat. (3) A könyvtárak üzemeltetése során a hatéko nyság fokozására egyre jelentősebb hangsúly helyeződik.&nbsp; (4) Az egyes könyvtárak típusához illeszkedő és intenzitású, beágyazott részvétel elvárt a helyi (regionális) gazdaság fejlesztésében. (5) A könyvtárak hagyományos és atipikusnak tekintett szolgáltatásai között egyre inkább kezd a határ elmosódni, ezzel erősödnie kell az oktatási és szociális szerepvállalásnak. A tanulmány napjaink fenntarthatóságra vonatkozó, jellemzően edukációs irányultságú globális és lokális eszközrendszerébe integrálva tárgyalja (1) a digitális műveltség, (2) a pénzügyi kultúra és (3) a vállalkozások fejlesztésének nemzetközi könyvtári innovációit elméleti és gyakorlati megközelítésben. Kitér a könyvtári finanszírozás és a gazdasági értékteremtés összefüggéseire, a könyvtári rendszerre fordított adópénzek megtérülésének számítási lehetőségeire. Az elemzés a kultúragazdaságtannal kapcsolatban, a jelenlegi gyorsan változó körülmények (pl. Covid19 járvány) által előidézett, további kutatásokat igénylő kurrens könyvtár- és információtudományi kérdések megfogalmazásával zárul.</p> Péter Kiszl ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2466 h, 26 júl 2021 00:00:00 +0200 A kiválóság útján, avagy hogyan szabályozzuk folyamatainkat? http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2467 <p>A szerzők az esettanulmányban egy fiktív könyvtár folyamatszabályozására kívánnak példát adni. A könyvtár környezetének vizsgálatából indultak ki, ami alapján meghatározták a fő stratégiai irányokat. Megalkották a könyvtár folyamatleltárát, folyamattérképét. A Balanced ScoreCard (kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer) logikáját használva meghatározták az „<em>Anonymus Könyvtár”</em> stratégiai célrendszerét. A célrendszer alapján választották ki azokat a célokat, amelyeket minőségi céloknak tekintettek. A minőség célokhoz kapcsolódó feladatok alapján lehet meghatározni a kulcsfolyamatokat. A kulcsfolyamatok közül egyet, a „panaszkezelés”-t vették részletesen górcső alá, amely minden könyvtár számára releváns lehet. Elkészítették a kiválasztott folyamat folyamatábráját és alkottak hozzá eljárási utasítást is. A Könyvtárak Minőségi Működésének Értékelési Rendszere (KMÉR) még a legkisebb könyvtárak esetében is kitér a kockázatok elemzésének fontosságára. Ehhez kívántak segítséget nyújtani a kockázatok értékeléséhez és elemzéséhez használt konkrét módszerek bemutatásával a panaszkezelés folyamatának vonatkozásában. A cikkben szereplő módszerek és leírások példaként szolgálnak, nem általános érvényűek, azonban jó kiindulási alapot jelenthetnek minden könyvtár számára, méretüktől függetlenül.</p> Georgina Molnár, Lajos Bernáth ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2467 h, 26 júl 2021 00:00:00 +0200 Zöld városban zöld könyvtár http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2468 <p>A műhelytanulmány szerzői arra keresik a választ, hogyan tudja egy közkönyvtár megtervezni és megvalósítani a zöld szemlélet érvényesítését a mindennapi működésében. Az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó menetrendje (Agenda 2030) 17 fenntartható fejlődési célt</p> <p>jelölt ki. Az IFLA ennek kapcsán 2016-ban elindította a Nemzetközi Támogató Programot (IAP – International Advocacy Programme). Célja a könyvtári szerep előmozdítása és támogatása az SDG-k tervezésében és végrehajtásában, többek között, a könyvtári dolgozók fenntartható fejlesztési célokkal kapcsolatos tudatosságának növelésével. A környezetvédelem és a könyvtár egymástól látszólag távol eső fogalmak, ám ha a könyvtárak alapvető küldetéséből indulunk ki, máris kiderül, hogy a zöld szemlélet valójában ezen intézményeknek is fő építőeleme. Az írás sorra veszi és bemutatja gödöllői városi könyvtár minőségmenedzsment eszközökkel is támogatott ez irányú tevékenységét, kezdve az új könyvtárépülettől a <em>Zöld Könyvtári stratégián </em>át a konkrét programokig, akciókig, amelyeknek során valódi közösség épül. Mi más ez, mint – a nemzetközi trendekkel, szakmai törekvésekkel összhangban – a zöld szemlélet lehető leggyakorlatiasabb megvalósulása?</p> Anna Istók, Gabriella Tóth ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2468 h, 26 júl 2021 00:00:00 +0200 Kôhalmi Béla emlékezete – Életrajz és pályakép I. http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2469 <p>Kőhalmi Béla (1884–1970) a XX. századi magyar könyvtárügy meghatározó személyisége volt. Könyvtárosi pályáját 1909-ben a Fővárosi Könyvtárban, Szabó Ervin közeli munkatársaként kezdte. Tevékenyen közreműködött a nyilvános könyvtárrá átszervezett intézmény megújulásában, ő készítette a decimális szak-, illetve a betűrendes és a földrajzi katalógust. 1913-tól szerkesztője volt megszűntéig a modern könyvtári törekvéseket támogató <em>Könyvtári Szemle</em> című szaklapnak. A baloldali elkötelezettségű Kőhalmi jelentős résztvevője volt az 1919-es Tanácsköztársaságnak, Dienes László mellett a könyvtári ügyek helyettes megbízottja lett. A lázas elképzeléseket igyekezett mederbe terelni, a túlzásokat megakadályozni. A bukás után 1920-tól emigrációba vonult, Bécsben élt, a magyar emigráns sajtó, illetve különféle német nyelvű lapok munkatársaként tartotta fenn magát és családját. 1934-ben tért haza Budapestre, újságíróként működött 1945-ig. Könyvtárosi működésének második korszaka 1945-ben kezdődött, az immár Szabó Ervinről elnevezett Fővárosi Könyvtár munkatársa, helyettes igazgatója lett, majd az Országos Könyvtári Központban dolgozott, komoly szerepet játszott az elkobzott szerzetesi könyvtárak állományának mentésében. A formálódó könyvtári sajtó szerkesztőjeként kamatoztatta tudását, tapasztalatait. Az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága 1954-ben elnökévé választotta, 1956-tól pedig egyetemi tanárként kapcsolódott be a könyvtárosképzésbe, meghatározó szerepet töltött be a felsőfokú könyvtárosképzés megszilárdulásában. Oktató tevékenysége mellett számos szakmai testület tagjaként dolgozott. Tudományos munkásságában elsősorban a bibliográfia és a tájékoztatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, tanulmányai többnyire a Magyar Könyvszemlében jelentek meg, melynek szerkesztőbizottsági tagja, 1957-től főszerkesztője volt. Munkássága elismeréseként elnyerte a Kossuth-díjat, tudományos munkásságát pedig az irodalomtudomány kandidátusa fokozat megítélésével ismerték el.</p> György Pogány ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2469 h, 26 júl 2021 00:00:00 +0200 Beszámoló a BIBFRAME Workshop in Europe 2020 – 4th Annual Meeting rendezvényről http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2470 <p>A 2021-es BIBFRAME workshopra készülve érdemes áttekinteni, mi történt a 2020-as rendezvényen, amelyen 29 országból 275-en vettek részt. Az előadók a Library of Congress, a Stanford University Libraries, az OCLC, az olasz Casalini Libri és az @Cult, a Kungliga biblioteket (svéd nemzeti könyvtár), Kanadából az University of Alberta Library és a Memorial University Libraries in Newfoundland and Labra­dor, valamint az Országos Széchényi Könyvtár képviselői voltak. Az évente megrendezett találkozók célja, hogy a katalogizálást megújítani szándékozó, BIBFRAME formátummal kísérletező intézményeknek és szakembereknek fórumot biztosítson a tapasztalatcserére. A tavalyi, immár negyedik – a járványhelyzet miatt online módon lebonyolított – workshopról szóló beszámoló azért is bírhat különös jelentőséggel, mert az implementációs megoldások széles palettáját vonultatva fel talán az eddigieknél is árnyaltabb képet nyújt arról, hogy a Kongresszusi Könyvtár által a MARC 21 leváltására kidolgozott új kommunikációs formátum „élesben” hogyan is teljesít. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés a kapcsoltadat-alapú egyéb megoldásokba is betekintést engedett. A konferencián megszólalók egyhangú véleménye az volt, hogy több együttműködés és adatcsere lenne szükséges az intézmények között.</p> Szabina Ilácsa ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2470 sze, 28 júl 2021 00:00:00 +0200 Könyv az információs műveltségről és pedagógiai megközelítéséről http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2471 <p>LANDØY, Ane – POPA, Daniela – REPANOVICI, Angela: Collaboration in designing a pedagogical approach in information literacy</p> Tibor Koltay ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2471 sze, 28 júl 2021 00:00:00 +0200 Külföldi folyóirat-figyelő http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2472 <p>Referátumok</p> Piroska Szabó rovatszerkesztő ##submission.copyrightStatement## http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2472 sze, 28 júl 2021 00:00:00 +0200