Könyvtári Figyelő http://ojs.elte.hu/kf <p>A <em><strong>Könyvtári Figyelő</strong></em> az Országos Széchényi Könyvtár 1955-ben indult, negyedéves megjelenésű, lektorált szakfolyóirata. A könyvtár- és információtudomány területéről közöl hazai és nemzetközi<span data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">,</span> (főként) elméleti írásokat, kutatási eredményeket, műhelymunkákat, a tudás és ismeretek szervezésre<span data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">,</span> reprezentációjára figyelemmel érintve más tudományágakat és azok határterületeit is. Fontos helyet kap a meghatározó szakmatörténeti események, kiemelkedő szerepű régi szakemberek bemutatása. A külföldi könyvtár- és információtudományi trendekre szemlék, tömörítések, fordítások, recenziók, referátumok formájában ad széles spektrumú rálátást. Számonként 60<em>–</em>70 referátumot és/vagy autoreferátumot ad közre tíz átfogó témában, a vezető külföldi szaklapok cikkeiből válogatva. A dokumentációs bázist az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára külföldi könyv- és folyóiratgyűjteménye képezi.<br> Archívum: Az OJS felületén a 2020/1. számtól archiváljuk a lapot. <br>A korábbi lapszámok az Elektronikus Periodika Adatbázisban találhatók meg, itt az indulástól napjainkig kereshető teljes szöveggel a lapszámok tartalma:<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; - az 1955–1957 évfolyamok <em>Könyvtári tájékoztató </em>címen <a href="https://epa.oszk.hu/04000/04003"><span data-ogsc="rgb(146, 48, 31)">https://epa.oszk.hu/04000/04003</span></a><br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; - 1958-tól <em>Könyvtári Figyelő</em> címen <a href="https://epa.oszk.hu/00100/00143"><span data-ogsc="rgb(146, 48, 31)">https://epa.oszk.hu/00100/00143</span></a></p> Országos Széchényi Könyvtár hu-HU Könyvtári Figyelő 0023-3773 Abstracts http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2950 Noémi Erika Békésiné Bognár Andor Nagy Zoltán Vastagh Krisztina Bergmann Annamária Gombos Katalin Kálóczi Zsuzsanna Vajda Anna Tüskés Márton Németh László Drótos György Pogány Margit Prókai Miklós Bényei Katalin Kovács Péter Sonnevend ##submission.copyrightStatement## 2021-10-31 2021-10-31 67 3 349 352 Innováció vagy kényszerújítás? Digitalizálódó könyvtári szolgáltatáskínálat a koronavírus-világjárvány idején http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2951 <p>A Covid19-járvány jelentős kihívás elé állította a könyvtárakat, amelyek a járványügyi korlátozások miatti kényszerű zárvatartás ellenére törekedtek arra, hogy ebben a krízishelyzetben is teljesítsék küldetésüket. A pandémia magyarországi könyvtárakra gyakorolt hatásáról a Könyvtári Intézet Kutatási és Elemző Osztálya 2021 elején országos online kérdőíves felmérést végzett. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a könyvtárak az épületek bezárása idején nemcsak a könyvkölcsönzési lehetőségeket tudták biztosítani átvételi pontok kialakításával vagy könyv-házhozszállítással, hanem számos intézmény fokozta online kommunikációját, és új elektronikus- és távszolgáltatások fejlesztésébe is bekezdett. A pandémia minden jel szerint felgyorsította a digitalizációt, és a táv- illetve online szolgáltatások terjedését, és olyan új szolgáltatások létrehozására ösztönözte a könyvtárosokat, amelyek csak később vagy soha nem jöttek volna létre. Ezen változtatások segítségével sikerült a könyvtáraknak látogatóik egy részét továbbra is elérniük, de a könyvtárak közösségi funkciója jelentős kárt szenvedett az épületek bezárásával. A kutatás eredményei szerint azok a könyvtárvezetők, akiknek korábban is volt már tapasztalatuk a távoli és online szolgáltatásokra vonatkozóan, döntő többségüket hosszú távon is hasznos, értékes szolgáltatásoknak tartják.</p> Noémi Erika Békésiné Bognár Andor Nagy Zoltán Vastagh ##submission.copyrightStatement## 2021-10-31 2021-10-31 67 3 353 376 Középpontban a minőség – EFQM kiválósági tanúsítás az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatban http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2952 <p>2020-ban, Magyarországon első könyvtárként az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) nyerte el az EFQM <em>„Elkötelezettség a Kiválóságért”</em> tanúsítványt. Az írás röviden bemutatja az EFQM szervezetét, az általuk kidolgozott minőségértékelési modellt és elismerési rendszert. A szerzők bemutatják az EKSZ pályázatát, ismertetik az önértékelés kérdéseit és eredményeit, összegzik a pályázat keretében megvalósított három fejlesztési projekt céljait és megállapításait. A cikk röviden leírja a 2021-től bevezetett, tartalmában és megjelenésében is jelentősen megújult EFQM Modell 2020 legfontosabb változásait. Az új modell bevezetésével az elismerési rendszer is megújult, amely hatással volt a 2021-től újraindult <em>Nemzeti Kiválósági Díj</em> és <em>Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszer</em> kialakítására.</p> Krisztina Bergmann Annamária Gombos Katalin Kálóczi Zsuzsanna Vajda ##submission.copyrightStatement## 2021-10-31 2021-10-31 67 3 377 390 Egy „dél-dunántúli szellemi csomópont” Dedikált könyvek Tüskés Tibor könyvtárából (Tüskés Tiborné hagyatékában) http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2953 <p>Tüskés Tibor (1930–2009) középiskolai tanár, író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő könyvtára több részből rekonstruálható. Első feleségével, Tüskés Tiborné Szemes Annával (1930–2020) közösen több évtizeden át módszeresen gyarapított könyvtárukat az 1989-es váláskor kettéválasztották. Tanulmányomban a 2020. augusztus 23-án elhunyt Nagyanyám, Tüskés Tiborné tulajdonában maradt hagyatéki könyvtárrész 1989-ig megjelent dedikált köteteit mutatom be, ami a maga töredékességében is képet ad Nagyszüleim egykori kapcsolatrendszeréről. Azokat a Tüskés Tibornak és/vagy Tüskés Tibornénak szóló dedikációkat ismertetem, melyek írója vagy a könyvek szerzője, fordítója, szerkesztője, elő- vagy utószóírója (néhány esetben a szerző özvegye) az alkotó, akiről a könyv szól, akinek a képzőművészeti alkotásait a kötet tartalmazza, vagy akihez a kiadvány valamilyen módon kapcsolódik. A dedikációkból megismerhető kapcsolatok és találkozások számos ponton kiegészítik Tüskés Tibor elsősorban írásaiból és levelezéseiből feltérképezhető irodalmi, képzőművészeti tájékozódását. Néhány kapcsolatra kizárólag ezekből az ajánlásokból lehet következtetni. A mintegy százötven dedikáció között vannak olyanok, amelyek személyes találkozást, közösen átélt eseményt említenek, és vannak többé-kevésbé sablonos ajánlások is. A dedikációk általam kialakított hét csoportjának: a pécsi műhely; az 1950-es évek második és a 60-as évek első felében a Jelenkor szerkesztése kapcsán megismert költők, írók, műfordítók, irodalomtörténészek; kapcsolatok pályatársakkal az 1970-es és 1980-as években; magyarországi képző- és fotóművészek, építészek, művészettörténészek; határon túli magyar írók, irodalomtörténészek, képzőművészek; emigráns írók, képzőművészek; külföldi írók, irodalomtörténészek.</p> <p>A kilencven szerzőtől származó mintegy száznegyven, Tüskés Tibornak és néhány Tüskés Tibornénak szóló ajánlást tartalmazó kötet és különlenyomat fontos, máshonnan nem nyerhető információkat tartalmaz az író életrajzához és kapcsolathálózatához. Ezeket a könyveket Tüskés részben ajándékba kapta – néha kiderül, hogy a tőle kapott könyvért cserébe –, részben recenziós példányként jutott hozzájuk. A legtöbb könyvet a megjelenése évében vagy egy-két évvel utána dedikálta a szerzője, fordítója, szerkesztője Tüskésnek. Az 1960-as évek első felében a <em>Jelenkor</em>, majd 1973-tól a <em>Somogy</em> szerkesztésének jegyében számos új kapcsolat és találkozás jött létre. A külföldi utak – például: 1973 Olaszország, 1974 Erdély, 1977 Finnország, 1980 Szlovákia, 1983 Bulgária és Olaszország – találkozásai ugyancsak több dedikációt eredményeztek, elsősorban a határon túli és az emigrációban élő magyar írókkal, képzőművészekkel. A bemutatott dedikációk reprezentatív mintát, azonban töredékes képet adnak Tüskés Tibor kapcsolati hálójáról.</p> Anna Tüskés ##submission.copyrightStatement## 2021-10-31 2021-10-31 67 3 391 410e A webarchiválás oktatásának nemzetközi keretei és hazai tapasztalatai http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2954 <p>A tanulmányban felvázoljuk azokat a körülményeket, melyek miatt már a webarchiválási projekt kísérleti szakaszában is napirendre kerültek az oktatási kérdések. Szót ejtünk arról is, hogy milyen koncepció szerint állítottuk össze a Könyvtári Intézet munkatársaival együtt a továbbképzési programunk anyagát. Az utóbbi egy évben a külső körülmények radikális megváltozása is új helyzetet teremtett, hiszen a járvány miatt az addigi, személyes részvételen alapuló tanfolyami formáról teljesen át kellett költöznünk az online térbe, ennek tapasztalatairól is áttekintést nyújtunk. Emellett újfajta nemzetközi együttműködések, tananyagfejlesztési munkálatok is formálódtak az internet archiválásért felelős nemzetközi konzorcium, az International Internet Preservation Consortium (IIPC) oktatási munkacsoportja keretében, melyben tevékeny részt vállaltunk. Itthon pedig további igényként merült fel, hogy az intézményi webarchiválás megalapozása mellett segítséget nyújtsunk azoknak is, akik a személyes online környezetüket szeretnék valamilyen módon archiválni, így jelen tanulmányt az ezzel kapcsolatos fejlemények összefoglalásával zárjuk.</p> Márton Németh László Drótos ##submission.copyrightStatement## 2021-10-31 2021-10-31 67 3 405 412 Kőhalmi Béla emlékezete – Életrajz és pályakép II. http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2955 <p>Kőhalmi Béla (1884–1970) a XX. századi magyar könyvtárügy meghatározó személyisége volt. Könyvtárosi pályáját 1909-ben a Fővárosi Könyvtárban, Szabó Ervin közeli munkatársaként kezdte. Tevékenyen közreműködött a nyilvános könyvtárrá átszervezett intézmény megújulásában, ő készítette a decimális szak-, illetve a betűrendes és a földrajzi katalógust. 1913-tól szerkesztője volt megszűntéig a modern könyvtári törekvéseket támogató <em>Könyvtári Szemle</em> című szaklapnak. A baloldali elkötelezettségű Kőhalmi jelentős résztvevője volt az 1919-es Tanácsköztársaságnak, Dienes László mellett a könyvtári ügyek helyettes megbízottja lett. A lázas elképzeléseket igyekezett mederbe terelni, a túlzásokat megakadályozni. A bukás után 1920-tól emigrációba vonult, Bécsben élt, a magyar emigráns sajtó, illetve különféle német nyelvű lapok munkatársaként tartotta fenn magát és családját. 1934-ben tért haza Budapestre, újságíróként működött 1945-ig. Könyvtárosi működésének második korszaka 1945-ben kezdődött, az immár Szabó Ervinről elnevezett Fővárosi Könyvtár munkatársa, helyettes igazgatója lett, majd az Országos Könyvtári Központban dolgozott, komoly szerepet játszott az elkobzott szerzetesi könyvtárak állományának mentésében. A formálódó könyvtári sajtó szerkesztőjeként kamatoztatta tudását, tapasztalatait. Az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága 1954-ben elnökévé választotta, 1956-tól pedig egyetemi tanárként kapcsolódott be a könyvtárosképzésbe, meghatározó szerepet töltött be a felsőfokú könyvtárosképzés megszilárdulásában. Oktató tevékenysége mellett számos szakmai testület tagjaként dolgozott. Tudományos munkásságában elsősorban a bibliográfia és a tájékoztatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, tanulmányai többnyire a Magyar Könyvszemlében jelentek meg, melynek szerkesztőbizottsági tagja, 1957-től főszerkesztője volt. Munkássága elismeréseként elnyerte a Kossuth-díjat, tudományos munkásságát pedig az irodalomtudomány kandidátusa fokozat megítélésével ismerték el.</p> György Pogány ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 413 425 „Nem azon múlik...” – ex libris Miskolciensis – egy fejedelmi könyvtárban http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2956 <p>Miskolc közkönyvtárainak története közel százötven éves múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt az intézményi keretek folyamatosan változtak, két időszakra is jellemző volt a kettős, párhuzamos ellátás. A miskolci közkönyvtári működés máig meghatározó pillérét a megyei és városi könyvtári szervezetek jelentik. A társadalmi rendszerek és a jogalkotói szándékok alapjaikban érintették a szétváló, majd újra egyesülő intézmények működését. A könyvtári körülményeket és lehetőségeket a rendelkezésre álló épületek mindig meghatározták, sokáig korlátozták. Miskolcon a könyvtár és a múzeum évtizedeken keresztül közös szervezetben és épületben szolgálta a város lakóit, csaknem az ötven évvel ezelőtti új közkönyvtár megépítéséig. A változó időkben a könyvtár gyűjteménye nemcsak nagyságrendileg gyarapodott, a muzeális és tudományos örökségrész között ritka kéziratok, kódextöredék és ősnyomtatvány is található. A miskolci közkönyvtári gyűjteményi örökség intézményről intézményre történő átörökítése és sokszor csodával határos módon való megmaradása olyan kincseket és unikumokat rejt, amelyek a mai napig őrzik a város írott kultúr- és helytörténeti szellemiségét és rendületlenül várják a város és a megye olvasó polgárait, a távolabbi érdeklődőkkel együtt.</p> Margit Prókai ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 426 431 Dr. Virágos Márta a 2021. évi Kosáry Domokos-díjas http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2975 <p class="x_MsoNormal"><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">2021-ben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egye</span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">tem Szenátusa a Kosáry Domokos-díjat dr. Virágos </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">Márta tudományos főmunkatárs, a Debreceni Egye</span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">tem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár ny. főigazgató</span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">ja, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">egykori elnöke részére adományozta több évtize</span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">den át végzett kiemelkedő oktatói és tudományos </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">munkája, a könyvtár- és információszolgáltatás, a </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">könyvtárosképzés területén elért szakmai eredmé</span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">nyei, az egész magyar könyvtárügyért, kiemelten az </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">egyetemi könyvtárakért tett fáradozásai, példaértékű </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">vezetői és közéleti tevékenysége elismeréseként a </span><span style="font-size: 11pt; font-family: 'Calibri', sans-serif; color: #1f497d !important;" data-ogsc="rgb(31, 73, 125)">Kosáry Domokos-díj Kuratórium javaslatára.</span></p> Erzsébet Koósné Török Szilvia Molnár Adrienn Katona ##submission.copyrightStatement## 2021-11-05 2021-11-05 67 3 432 436 Fülöp Géza (1930–2021) halálára http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2959 <p>Dr. Fülöp Géza vegyész, informatikai szakíró az erdélyi értelmiség és a magyar könyvtárügy egyik legfelkészültebb elméleti szakértőjeként vált ismertté, a magyarországi szakmai közélet eminens tagjaként szerepelt az elmúlt évtizedekben: konferenciák anyagai és folyóiratcikkek őrzik meglátásait. Az információ problematikája visszatérően foglalkoztatta, a témában írt első műve 1973-ban jelent meg Kolozsvárt (<em>Ember és információ</em>). Alapműve, <em>Az információ</em> című pedig 1990-ben, majd átdolgozott, bővített változata egyetemi tankönyvként 1996-ban Budapesten is kiadásra került. A két rövid visszaemlékezés főhajtás Fülöp Géza szakmai munkássága, emberi kiválósága, a <em>Könyvtári Figyelő</em> nagyrabecsült, régi, kedves szerzője előtt.</p> Katalin Kovács p s ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 437 439 Egy kolozsvári magyar könyvtáros életműve: Váczy Leona válogatott írásai http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2960 <p>VÁCZY Leona. 50 év a könyvtár szolgálatában: 50 de ani dedicaţi bibliotecii. Kolozsvár: Argonaut, 2019. 369 [3] p.</p> Miklós Bényei ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 440 443 Borsod-Abaúj-Zemplén megye könyvtártörténeti kronológiája http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2961 <p>Összeáll. Gerő Gyula és Prókai Margit. Miskolc : II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, 2021. 304 p.</p> György Pogány ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 444 446 Külföldi folyóirat-figyelő http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2962 <p>Referátumok</p> Piroska Szabó rovatszerkesztő ##submission.copyrightStatement## 2021-11-01 2021-11-01 67 3 447 507