A reurbanizációs tér kisvárosainak jellemző Északkelet-Magyarországon

Szerzők

  • Kokai Sándor

Absztrakt

A modern urbanizációs folyamat magyarországi szakaszainak általános sajátosságai
(pl. ENYEDI GY. 1988, TÍMÁR J. 1999, TÓTH J. 1988, 1996, 2008 stb.), mind demográfiai (pl.
DÖVÉNYI Z. 2007, BAJMÓCY P. 2003, 2006, CSANÁDI G. – CSIZMADY A. 2002 stb.), mind
gazdasági és infrastrukturális szegmensek alapján ismertek (pl. DÖVÉNYI Z. – KOVÁCS
Z. 1999, KONRÁD GY. – SZELÉNYI I. 2000 stb.), különösen az eddig lezajlott szakaszokat
tekintve. A klasszikus városfejlıdés szakaszainak (városrobbanás, szuburbanizáció) fı
tendenciái hasonlóak, országon és régión belüli sajátosságokkal jellemezhetıek (TÍMÁR
J. – VÁRADI M. 2000), amelyekhez Magyarország sajátos történelmi, társadalmi-gazdasági
fejlıdése, s mindezek megkésettsége társul (pl. ENYEDI GY. 1988, LENGYEL I. –
RECHNITZER J. 2004 stb.). Az elmúlt két évtizedben a szuburbanizációnak különbözı
altípusait, illetve fázisait tárták fel, így például a népesség, az ipar és a szolgáltató szektor
szuburbanizációját (KOVÁCS Z. 2002., TÍMÁR J. 1999). A szuburbanizációs folyamatok
területi és települési sajátosságai is részletes elemzésre kerültek (pl. HARDI T. 2002,
TÓTH J. 2010, SZABÓ J. 2003, SZEBÉNYI A. 2006, KÓKAI S. 2006 stb.). Kevesebb figyelem
irányult azonban a szuburbanizáció utáni elmúlt fél évtized – nagyvárosi reurbanizációhoz
is köthetı – szuburbiákban lezajló differenciált változásainak bemutatására (pl.
EGEDY T. 2007, 2009, DÖVÉNYI Z. 2007, KÓKAI S. 2011 stb.). Különösen kevés a szuburbiák
kisvárosainak szuburbanizáció utáni sajátosságait feltáró tanulmányok száma (pl.
KÖSZEGFALVI GY. 2008, PIRISI G. – TRÓCSÁNYI A. 2006, SCHUCHMANN J. 2008 stb.). Tanulmányomban
e hiányok részbeni pótlására teszek kísérletet Északkelet-Magyarország
három nagyvárosának (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza) szuburbiájában elhelyezkedı
öt kisváros (Alsó- és Felsızsolca, Nyékládháza, Hajdúsámson és Nyírtelek) társadalmi-
gazdasági folyamatainak urbanizációs aspektusú bemutatásával. Sajóbábony kizárását
a vizsgálatból több körülmény indokolta, melyek közül a legfontosabb, hogy 2001-
2008 között a népességszámot a természetes fogyás és az elvándorlás 301 fıvel csökkentette.

##submission.downloads##

Megjelent

2017-11-22

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek