Agglomerációk jelene és jövője Somogyországban

  • Tibor Kerese

Absztrakt

A szuburbanizáció időszakában kialakuló település-együttesek a fejlődés, a növekedés fő színterei ma is. A poszt-szocialista államokban sajátosan alakuló folyamat a rend­szer­váltás után vett új lendületet (Enyedi Gy. 2011). Versenyképességük révén a tőke, a munkaerő egyre inkább az agglomerációkban koncentrálódik, és a magas nép­sű­rű­ség ellenére elsődleges célpontjai a migrációnak is (Nagy G. 2006). A népességmozgás azon­ban már egy ideje az agglomerációk szuburbán övébe irányul, s a többnyire ma­ga­sabb végzettségű dinamikus munkaerő szelektív vonzásával demográfiai nyereségük mi­nőségi változást is hoz (Bajmócy P. 2010). Somogy azon kevés megyénk egyike, ahol a KSH két agglomerációt is megkülönböztet. Tóth József szerint a somogyi me­gye­szék­helytől Dombóvár felé húzódó urbanizációs tengely még csak a település-együttes fo­kát éri el, míg Bajmócy Péter (2012) migrációs adatok alapján nyolc biztos és közel húsz bizonytalan szuburbán falvat mutatott ki itt (Tóth J. 2008. Bajmócy P. 2012)). Eköz­ben Kaposvár némileg eltérő fejlődési pályán halad, mint a többi hazai centrum. A sokáig alig lakott Balaton parton a 20. században kifejlődő speciális nyaralóövezet a Du­nántúl egyik dinamikus térsége napjainkban is.

Megjelent
2020-06-25
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek