Az agglomerálódás és a szuburbanizáció jellemzői a nyíregyházi településegyüttesben/szuburbiában

  • Erika Bácskainé Pristyák
  • Sándor Kókai

Absztrakt

Nyíregyháza és a hozzá kapcsolódó települések az elmúlt évszázadban kétszer ke­rül­tek a magyar településföldrajz érdeklődésének homlokterébe. Először Simkó Gy. ta­nul­mánya keltette fel a szakma figyelmét, amelyben a városhoz kapcsolódó bo­kor­ta­nyák sajátosságait tárta fel, megalkotva azt az alapművet, mely napjainkig az egyik leg­jobb történeti földrajzi összegzés (Simkó Gy. 1910). Másodszor az 1970-es években, ami­kor Beluszky P. feltárta a város vonzáskörzetét, mintegy két évtizedre irányt mu­ta­tott, megalapozta a hazai vonzáskörzet kutatások metodikáját (Beluszky P. 1974). Nap­jainkban Nyíregyháza és a hozzá kapcsolódó települések ismét a településföldrajz ku­tatási területét képezik, hiszen nincs Magyarországnak még egy olyan nagyvárosa, amely­hez ennyi településföldrajzi aspektusú térfelosztási bizonytalansági tényező tár­sul­na. Tanulmányunkban néhány olyan tényezőcsoportra koncentrálunk, amelyek meg­világíthatják e problémakört, mind funkcionális (pl. vonzáskörzet, agglomeráció stb.), mind igazgatási (pl. kistérség, járás stb.) szempontból.

Megjelent
2020-06-25
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek