A poszt-szuburbanizáció jellemzői egy hazai agglomerációs alközpont, Gödöllő példáján

  • Levente Halász

Absztrakt

A poszt-szuburbanizáció Magyarország, sőt az egykori Vasfüggönytől keletre fekvő or­szágok metropolisz-térségeinek relatíve új és kevéssé ismert, kutatott vá­ros­e­vo­lú­ci­ós részfolyamata. Célom kettős. Egyrészt komplex, különböző szakirodalmakra tá­masz­kodó leírást kívánok adni a jelenségről, valamint fontosnak tartom összevetését a hoz­zá leginkább hasonlító és gyakran nehezen elkülöníthető városevolúciós sza­kasszal, a szuburbanizációval. Másrészt azon hipotézisemet támasztom alá, miszerint Gö­döllő - a budapesti agglomeráció keleti szektorának egyik legnépesebb és leginkább mul­tifunkcionális városa – hazánk települései közül, Budaörssel egyetemben az a te­le­pü­lés, amellyel kapcsolatban a poszt-szuburbanizáció karakterisztikái leginkább re­le­vánsak. Ezt különböző vonzáskörzet-vizsgálatok (oktatási, munkahelyi, ingázási, ad­mi­nisztratív, kereskedelmi) segítségével és az agglomeráció hasonló népességszámú, funk­ciójú városaival való összehasonlítás alkalmazásával mutatom be.

Megjelent
2020-06-25
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek