Csepreg történeti településföldrajza a Kiegyezésig

  • Bódi József
  • Gróf Katalin
  • Németh Sándor

Absztrakt

A tanulmány a Vas megye északi részén, a Répce ment én fekvő, 2015-ben 3241 fős Csepreg középkori történeti településföldrajzi áttekintését nyújtja a Kiegyezésig. Azért esett a választás erre a településre, mert viszonylag kis lakosságszáma ellenére nagy városi múltra tekint vissza, és több évszázada meghatározza a Közép-Répcemente fejlődését.
Az 1950-ig Sopron vármegyéhez tartozó Csepreg első írásos említése 1255ből származik, és már 1348-ban c ivitas -nak említették az oklevelek, a városi címet Károly Róbert vagy Nagy Lajos adományozta. A település a polgári közigazgatás XIX. századi bevezetéséig megőrizte urbán us hagyományait, mezővárosi (oppidum) rangban.
Jelen tanulmány a középkori Csepreg történeti telep ülésföldrajzi áttekintését adja (LENNER 2012, 2013). Ebben az időszakban a nemesi faluból királyi várossá, majd egy-egy földbirtokos uralma alatt álló mezővárossá, egyúttal a Répcemente legerősebb gazdasági, kereskedelmi centr umává vált. A kutatás ennek megfelelően két részre tagolódik. Az első egységben a (mező)város központi funkcióit jelentő, illetve azokat megerősítő közigazgatási, gazdasági és társadalmi folyamatok kerülnek bemutatásra. A dolgozat második részében a bemutatott társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli konzekvenciáinak, azaz a település morfológiai változásainak bemutatása áll a középpontban. Itt foglaljuk össze, hogy ezek a hatótényezők miként formálták Csepreg településszerkezetét, továbbá milyen fellelhető nyomai vannak a mai város egészének, illetve az azt alkotó öt városrésznek a településképén.

Megjelent
2017-06-14
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek