@article{Czeglédi_2018, title={A ProQuest megközelítése a zöld könyvtár eléréséhez}, url={https://ojs.elte.hu/hagyomanyok-es-kihivasok/article/view/335}, DOI={10.21862/HagyKihiv_2017.119}, abstractNote={<p>A „Zöld könyvtár” elképzelés többféleképpen is megvalósítható. Ezek közül az egyik a meglévő könyvtári tér jobb és más kihasználása. Amennyiben a könyvtár hagyományos szerepét újragondoljuk és a könyvtárba járókat tartalomfogyasztók helyett alkotóknak tekintjük, akkor egy világszintű pedagógiai változást tapasztalhatunk: a hallgatók, az oktatók és a kutatók nemcsak tanulnak, hanem alkotnak is a könyvtárban. A könyvtárak tökéletesen szolgálnak alkotói központokként, és ez az új funkció hozzájárul a hagyományos tudástár funkciójukhoz.<br>A ProQuest által nemrégiben végzett felmérés kimutatta, hogy a tudományos könyvtárak számára a tér jobb kihasználása egyre fontosabb. A megkérdezett könyvtárak több mint negyede azt mondta, hogy a gyakorlati kutatáshoz több lehetőséget és könyvtári teret kínálnak. A kreatív munka elősegítése érdekében sok könyvtár alkotói helyeket, ún. „makerspaces”-eket alakít ki, ahol 3D-s nyomtatók, médialaborok érhetők el, valamint megpróbálják a kevésbé használt tartalmak (például nyomtatott könyvek és folyóiratok) helyét erre felhasználni.<br>Ez az áttekintés csak néhány, a ProQuest által biztosított módszert vizsgál meg, amelyek segítségével a könyvtárak felmérhetik az állományukat és a könyvtári tér újragondolásának váratlan előnyeit. A felhasználói tapasztalat mellett a ProQuest tanácsadással és digitális szolgáltatással a könyvtári munkafolyamatok zöldebbé tételét is elősegíti.</p>}, journal={Hagyományok és kihívások}, author={Czeglédi, Éva}, year={2018}, month={aug.}, pages={119–122} }