Részletes szerzői útmutató

a kézirat elkészítéséhez

 

Tartalomjegyzék

A kézirat benyújtásának formai követelményei

Absztrakt

A tanulmány törzsszövege

Címrendszer

Bekezdések

Kiemelések

Felsorolások

Idézések

Ábrák, táblázatok, képek

Hivatkozások

Szövegközi hivatkozások

Szó szerinti idézések

Irodalomjegyzék

Folyóiratban megjelent cikkekre való hivatkozás

Könyvre való hivatkozás

Tanulmánykötetben megjelenő cikkre történő hivatkozás

Webcímeknél

Hatnál több szerző esetén

 

A kézirat terjedelme legfeljebb 20 oldal (40.000 karakter szóköz nélkül) lehet. Az írásokat docx formátumban, 12-es Times New Romain betűtípussal, másfeles sorközzel, és 3-3 cm jobb és bal oldali, valamint 2,5-2,5 cm alsó és felső margóval kérjük elkészíteni.

A könyvismertető cikkek elején fel kell tüntetni a könyv szerzőjét, (szerkesztőjét), címét, (fordítóját), továbbá a könyv kiadóját, a megjelenés helyét (helység), idejét és terjedelmét (oldalszám).

 

A kézirat benyújtásának formai követelményei

 

Absztrakt

A beküldött tanulmányokhoz legfeljebb 1500 karakter (szóköz nélkül) terjedelmű magyar, illetve ugyanilyen terjedelmű, angol nyelvű összefoglalót (absztraktot) is kérünk csatolni, melyekhez mindkét nyelven 4-5 kulcsszót is kérünk megjeleníteni. Az absztrakt felépítésének követnie kell a Háttér és célok, a Módszer, az Eredmények és a Következtetések struktúrát. Ez alól a Gyakorlat műhelyéből című rovatba készülő kéziratok kivételt képeznek, azok esetében a javasolt felépítéstől el lehet térni. A két nyelven elkészített absztrakt tartalma között nem lehet eltérés.

 

A tanulmány törzsszövege

A tanulmány törzsszövegében szükséges az absztraktban is megjelenített alcímek alkalmazása (Háttér és célok, Módszer, Eredmények, Következtetések). A Gyakorlat műhelyéből című rovatba készülő kéziratok esetében ettől el lehet térni. További alcímek használata is lehetséges. Az alcímek számozása, valamint NAGYBETŰVEL vagy kiskapitálissal szedése egyaránt kerülendő.

 

Címrendszer

A tanulmányban a főcímen és az alcímen kívül legfeljebb további három címfokozatot kérünk alkalmazni, és célszerű elkerülni a többszintű listák, felsorolások készítését. Kerülni szükséges a szövegszerkesztő program beépített listakészítő funkciójának használatát is.

 

Bekezdések

A kéziratban szükséges egyértelműen jelölni a bekezdéseket, például sortöréssel és kis behúzással (de üres sor beszúrásával nem!).

 

Kiemelések

A mondanivaló egy-egy elemének kiemelésére legfeljebb kurzív vagy bold formákat kérjük alkalmazni, elkerülendő az aláhúzás vagy a formák halmozása.

 

Felsorolások

A felsorolás elkészítéséhez betűk és számok használhatók, grafikus jelek nem. Többszintű felsorolás esetén a 3 szintnél mélyebb struktúra kialakítása kerülendő. A többszintű lista esetében célszerű a római szám, arab szám, kisbetű szintjelölés alkalmazása (ahol a római szám az első szint jelölése, és így tovább).

Például:

  1. első szint
    1. második szint
      • harmadik szint

 Ha a felsorolás nem egy mondat része, akkor a végére nem kerül pont, azonban mondatba illeszkedő listánál a megfelelő írásjeleket kell alkalmazni.

 

Idézések

A szövegben idézetek jelölésére a „idézett szövegrész” jelölést kell alkalmazni (azaz az idézett szövegrész előtti idézőjel alsó állásban van, és nincs szóköz az azt követő betű előtt, illetve az idézett szövegrész utáni idézőjel felső állásban van, és szintén nincs szóköz a megelőző betű és az idézőjel között). Az idézetek hivatkozásának formai szempontjairól lentebb található részletes információ.

 

Ábrák, táblázatok, képek

A tanulmányba táblázatok, ábrák (diagramok, grafikonok), képek is beilleszthetők. Az ábrákat (diagramokat, grafikonokat) forrásfájllal együtt, illetve képfájlként (jpg) kell csatolni a benyújtáskor. Képek esetén jpg formátum és legalább 300 dpi, legalább 1280x1024 felbontás szükséges. Az ábrák, képek a folyóiratban nem színesben jelennek meg, így kérjük a fekete-fehér ábrák, képek alkalmazását a kéziratban.

A szerző a benyújtáskor egyúttal vállalja, hogy a képek (fotók) szerzőségével ő rendelkezik (saját készítésű képek), vagy birtokolja a kép készítőjének és – ha az személy(eke)t ábrázol – szereplőjének vagy törvényes képviselőjének írásbeli beleegyezését arra, hogy a képet felhasználhatja a publikálásra kerülő tanulmányban.

A képeket, ábrákat, táblázatokat folyamatos arab számozással, egymástól elkülönített módon számozni szükséges, és minden ábrának, táblázatnak és képnek címmel kell rendelkeznie, melyet azok alatt megjelenítve, Times New Romain betűtípussal, 10-es betűmérettel szükséges írni, és balra kell zárni.

A szövegben az ábrára, táblázatra, képre utalni, hivatkozni kell.

Például:

Ahogy ez a 3. táblázatban is olvasható...

Az eredmények (2. ábra) is alátámasztják, hogy...

 

A nem saját készítésű ábra, táblázat, kép mellett a forrást is meg kell jelölni.

Például:

  1. ábra. A személyiség funkcionális modellje (Nagy, 2000)

 

Hivatkozások

A hivatkozási stílus az APA 6. kiadása szabványának megfelelő formátumban szükséges, és annak megfelelően minden felhasznált forrásra pontosan hivatkozni kell. A tanulmány végére irodalomjegyzék kerül, ami csak azokat a forrásokat tartalmazhatja, amelyekre történt szövegközi hivatkozás a tanulmányban. Feltétlenül szükséges a források esetében – ahol van –

a DOI szám jelölése linkeléssel, Például:

Shirley, K., Chamney, S., Satkurunathan, P., McLoone, S., & McLoone, E. (2017). Impact of healthcare strategies on patterns of paediatric sight impairment in a developed population: 1984–2011. Eye, 31(11), 1537–1545. https://doi.org/10.1038/eye.2017.206

 

Szövegközi hivatkozások

Egy szerző esetén:

A szövegben zárójelben az adott munka szerzőjének vezetéknevével, és attól vesszővel elválasztva a forrás megjelenésének dátumával kell hivatkozni.

Például:

Egy közelmúltban végzett vizsgálatban (Győri, 2016)…

Ha a szerző neve a szövegben szerepel (nem zárójelben jelenik meg), akkor a forrás megjelenésének évét zárójelben közvetlenül a szerző nevét követően szükséges jelezni.

Például:

Győri (2016) két csoport teljesítményét hasonlította össze…

Azonos bekezdésen belül, amennyiben az idézett forrást nem lehet összekeverni más forrásokkal, nem szükséges az évszám újbóli feltüntetése az ismételt említéskor.

Például:

Egy közelmúltban végzett vizsgálatban (Győri, 2016) rámutatott… Győri szintén kimutatta, hogy…

 

Két szerző esetén:

Az egy szerzős esettel megegyező módon kell jelölni, ami kiegészül azzal, hogy a két szerző nevét & jellel kell összekötni, és vessző után az évszámot feltüntetni.

Például:

A korábbi vizsgálat (Black & White, 2011) eredményei azt mutatták, hogy…

 

Több, de hatnál kevesebb szerző esetén:

Az első hivatkozás alkalmával az összes szerző nevét fel kell tüntetni, a további hivatkozások során azonban már csak az első szerző nevét kell jelölni, amelyet mondatban az „és munkatársai”, zárójelben pedig az „és mtsai” rövidítés követ.

Például:

Győri, Stefanik, Havasi és Őszi (2015) egy közelmúltban végzett vizsgálatban azt találták, hogy…

Győri és munkatársai (2015) egy közelmúltban végzett vizsgálatban azt találták, hogy…

(Győri és mtsai, 2015) egy közelmúltban végzett vizsgálatban azt találták, hogy…

 

Hatnál több szerző esetén:

A szövegben csak az első szerző nevét és utána az „és munkatársai/és mtsai” rövidítést kell alkalmazni.

 

Több tanulmányra való hivatkozáskor:

Ebben az esetben egy zárójelen belül a forrásokat az irodalomjegyzékben kialakított sorrendnek megfelelően kell rendezni.

Például:

Korábbi kutatások (Illyés, 1976, 1985, 1991) rávilágítottak, hogy…

 

Ugyanazon szerző vagy szerzők ugyanabban az évben megjelent több tanulmányára való hivatkozáskor azokat az évszám után írt a, b, c stb. betűkkel kell megkülönböztetni a szövegben és az irodalomjegyzékben egyaránt. Az évszámok közé vesszőt kell tenni.

Például:

Korábbi kutatások (Illyés, 1976a, 1976b, 1976c) felvetették azt is, hogy…

 

Több szerzőre való hivatkozáskor egy zárójelen belül a különböző szerzőket pontosvesszővel választjuk el egymástól.

Például:

Korábbi kutatások (Illyés, 1976a, 1976b; Mesterházi, 1992, 1993; Tóth, 1926) megállapították, hogy…

 

Szó szerinti idézések

Ebben az esetben a szövegben az idézett részt idézőjelbe kell tenni, illetve zárójelben a szerző neve és az évszám mellett az idézett szöveg fellelhetőségének pontos oldalszámát is jelölni kell. Az oldalszámok között nagykötőjelet (–) kell alkalmazni. A név után vessző kerül, és az évszám után is. Az oldalszám jelzésére a p. jelölést kell használni, ami után pont kerül, és az oldalszám után is pont kerül, még a zárójelen belül.

Például:

A szerzők hangsúlyozzák, hogy „a problémák hátterében… található” (Kiss & Nagy, 2015, p. 156–157.)

 

Irodalomjegyzék

A szövegben megjelölt hivatkozások mindegyikének szerepelnie kell az irodalomjegyzékben, ugyanakkor nem szerepelhet az irodalomjegyzékben olyan tanulmány, amelyre a szövegben nincs hivatkozás. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kell szerkeszteni. Ugyanazon szerző(k) különböző művei a megjelenés sorrendjében kövessék egymást.

Az irodalomjegyzék elkészítésében a következő szabályok követendőek:

Folyóiratban megjelent cikkekre való hivatkozás

Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat címe (teljesen kiírva – a rövidítések nem megfelelőek) és évfolyamszám dőlt betűvel (füzetszám zárójelben, álló betűvel), végül oldalszám.

Például:

Józsa K. & Fazekasné Fenyvesi M. (2006). A DIFER Programcsomag alkalmazási lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél – I. rész. Gyógypedagógiai Szemle, 34(2), 133–141.

 

Könyvre való hivatkozás

Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a könyv címe dőlt betűvel. Kiadó, város.

Például:

Mesterházi Zs. (1998). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Budapest.

 

Tanulmánykötetben megjelenő cikkre történő hivatkozás

Szerző(k) vezetékneve és keresztnevének kezdőbetűi, a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In A szerkesztők neve, zárójelben jelezve, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), vagy (Ed.), (Eds.), majd a könyv címe dőlt betűvel (zárójelben a hivatkozott cikk oldalszáma -tól -ig), kiadó, város.

Például:

Mesterházi Zs. & Gereben F.-né (1998). Tanulási nehézségek – a nehezen tanuló gyermek. In Báthory Z. & Falus I. (szerk.). Tanulmányok a neveléstudomány köréből. (pp. 314–333). Osiris Kiadó, Budapest.

 

Webcímeknél

Az internetről származó források esetében amennyire csak lehet, a nem internetes források hivatkozásának megfelelő adatok (szerző neve, megjelenés éve, forrás címe stb.) megadása szükséges, ugyanolyan sorrendben és jelzésekkel.

Az internetről származó tartalmak felhasználásakor szükséges a megbízható, valid és hiteles források alkalmazása. Előfordul, hogy a szerző és/vagy az évszám nem állapítható meg, ebben az esetben a megfelelő jelölések: szerző nélkül (sz.n.), évszám nélkül (é.n.). (Az alábbi példák nem valós források, csak a példa kedvéért íródtak.)

 

Szerző és évszám nélküli források esetében:

A gyermekkor (é.n.). Letöltve: www.azeletkoriszakaszok.hu/gyermekkor

Szövegközi hivatkozása: Laikus források (Gyermekkor, é.n.) úgy jellemzik ezt a szakaszt, mint…

 

Intézményi szerzőség esetében:

Emberi Erőforrások Minisztériuma (2015). A tanulási esélyek jellemzőinek alakulása Magyarországon. Letöltve: 2017. 01. 01. URL: www.emmi.gov.hu/tanulasieselyek

Szövegközi hivatkozása: Kormányzati források (EMMI, 2015) összefoglalják, hogy…

 

Hatnál több szerző esetén

Forrástípustól függetlenül a 6. szerző neve után az „et al.” (magyar szerzők magyarul megjelent művei esetén az „és mtsai” is alkalmazható) rövidítést használjuk, és a többi szerzőt nem tüntetjük fel.

Például:

Selb, M., Gimigliano, F., Prodinger, B., Stucki, G., Pestelli, G., Iocco, M. et al. (2017). Toward an International Classification of Functioning Disability and Health clinical data collection tool: The Italian experience of developing simple, intuitive description of the Rehabilitation Set categories. European Journal of Physical and Rehabilitation Medicine, 53(2), 290–298.

vagy:

Győri M., Havasi Á., Stefanik K., Csákvári J., Kanizsai-Nagy I., Szabó P. T., és mtsai (2016). Mobilalkalmazások autizmusspektrum-zavarral élő tanulók támogatásában: fejlesztés, beválásvizsgálat, módszertan. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.