Az élethosszig tartó tanulás megalapozása óvodás és kisiskolás korban. Óvodapedagógusok és tanítók vélekedésének vizsgálata kvalitatív módszerrel

Absztrakt

Az élethosszig tartó tanulás (LLL), mint oktatáspolitikai cél már az ezredforduló idején megjelent a köznevelés területén is, mely kitér arra, hogy a legkorábbi életszakasztól kezdve olyan kompetenciákkal, képességekkel, és attitűdökkel szükséges felruházni a gyermekeket, amik lehetővé teszik számukra a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodást (Delors, 1996; Majzikné, 1997; European Commision, 1997; Németh, 2005; Farkas, 2013). A kutatás ezen szakaszában óvodapedagógusokat (N=43), valamint tanítókat (N=41) kérdeztem meg arról, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz a tanulás bizonyos dimenzióin hogyan segítik hozzá a gyermekeket. Ennek alapjául az akció-kutatásban Klug és mtsai. (2014) interjú struktúráját használtam fel nyílt végű kérdések segítségével online kérdőív formájában. Kutatási kérdéseimben arra kerestem a választ, hogy a szakirodalom és oktatáspolitikai dokumentumok alapján felállított tényezőkkel összhangban, vagy épp ezektől eltérően hogyan támogatják a pedagógusok a gyermekek élethosszig tartó tanulásának megalapozását (K1), valamint, hogy van-e ebben különbség az óvoda és az általános iskola szintjén (K2). Az eredmények rámutatnak arra, hogy többségében megegyezett a pedagógusok vélekedése a szakirodalom és az elméleti keretrendszer alapján felvázoltakkal, csupán néhány érdekes különbség volt felismerhető (pl.: a szociális kompetencia fejlesztésének fontosságáról).