Inclusive kindergarten education
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.3.23.35Kulcsszavak:
kindergarten, inclusive education, longitudinal qualitative research, special educational needsAbsztrakt
The early education of children with special educational needs in kindergarten with their typically developed peers is a great opportunity for the next generation to have experiential knowledge that diversity is a natural, everyday thing at the level of abilities as well. In our longitudinal qualitative research, we describe the integrational process of a kindergarten in Budapest, as we followed the institutional transformation almost from the beginning of the integration. Research methods: recording of semi-structured interviews and then qualitative text analysis using Atlas.ti software; and metaphor method with the target concept of kindergarten and integrated child. The results show that the actors in the process have mobilized their internal reserves to address inclusive education, both at the individual and institutional levels. The initiator and primary force behind the process was the director committed to integrated education, who steered the process along the way. During the process, the interviewees' awareness and critique of the task increased, and the relationship with special education teachers and parents became more important.
Letöltések
Hivatkozások
Artiles, A. J. (2006). A gyógypedagógia változó identitása. Paradoxonok és dilemmák a kultúra és a tér nézőpontjából. Iskolakultúra, 16(10), 3–35.
Bakonyi, A. (2005). Differenciálás, inkluzív pedagógia, integrációs nevelés. In Kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciója. SuliNova Kht.
Baloghné Bakk, A. (2013). Az integrált óvodai nevelés helyzetének vizsgálata az óvodapedagógus-képzésben, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. PhD-theses. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola.
Bánfalvy, Cs. (2008, Ed.). Az integrációs cunami. Tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról. ELTE Eötvös Kiadó.
Békési, K. & Kasza, G. (2008). Integráció az óvodákban az interjúk alapján. In Kőpatakiné Mészáros, M. (Ed.), A küszöbön: Sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodákban (pp. 57–106). Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.
Belmont, B., Pawlowska, A. & Vérillon A. (2012). Partnership with Parents. In Kron, M. (Ed.), Growing up Together (pp. 68–75). Zentrum für Planung und Evaluation sozialer Dienste (ZPE), University of Siegen.
Booth, T. & Ainscow, M. (2011). Index for inclusion; developing learning and participation in schools. Centre for Studies on Inclusive Education.
Csányi, Y. & Perlusz, A. (2001). Integrált nevelés – inkluzív iskola. In Báthory, Z. & Falus, I. (Eds.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből (pp. 314–332). Osiris Kiadó.
Ehmann, B. (2002). A szavak mélyén – A pszichológiai tartalomelemzés. Új Mandátum Könyvkiadó.
European Agency for Special Needs and Inclusive Education (2014). Five Key Messages for Inclusive Education. Putting Theory into Practice. European Agency for Special Needs and Inclusive Education.
Garai, D. & Kron, M. (2009, Eds.). Nőjünk fel együtt. Óvodáskorú gyermekek inkluzív nevelésének lépései. Zentrum für Planung und Evaluation sozialer Dienste (ZPE).
Kókayné Lányi, M. (2007). Könyv az integrációról. Sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.
Kőpatakiné Mészáros, M. (2004). Közben felnő egy elfogadó nemzedék. Új Pedagógiai Szemle, 54(2), 38–48.
Kőpatakiné Mészáros, M. (2008, Ed.). A küszöbön: Sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodákban. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány.
Kron, M. (2006). 25 Jahre Integration im Elementarbereich – ein Blick zurück, ein Blick nachvorn. Zeitschrift für Inklusion-online.net 1. http://www.inklusion-online.net/index.php/inklusion-online/article/view/185/185
Kron, M. (2010). Ausgangspunkt: Heterogenität. Weg und Ziel: Inklusion? Reflexionen zur Situation im Elementarbereich. Zeitschrift für Inklusion-online.net 3. http://www.inklusion-online.net/index.php/inklusion-online/article/view/120/120
Kron, M., Papke B. & Windisch M. (2010, Eds). Zusammen aufwachsen. Schritte zur frühen inklusiven Bildung und Erziehung. Klinkhardt.
Marton, E. (2019). A szülő és az iskola kapcsolata, szerepe a sikeres együttnevelés megvalósításában. PhD-értekezés. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Meilinger, A. (2011). Szülőszerep az integrációban. (Az eltérő fejlődés hatásai a szülőkre). In Papp, G. (Ed.), A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig (pp. 59–71),. ELTE Eötvös Kiadó.
Mesterházi, Zs. (2007), Változik-e a gyógypedagógia identitása? Iskolakultúra, 17(6–7), 150–163. http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20648
Mile, A. E. (2016). Gyógypedagógiai szakértelem, szerepek és kompetenciák az együttnevelés szolgálatában. PhD-értekezés. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Nahalka, I. (2003). A nevelési nézetek kutatása. Iskolakultúra, 13(5), 69–75. https://epa.oszk.hu/00000/00011/00071/pdf/iskolakultura_EPA00011_2003_05_069-075.pdf
Odom, S. L. (2002, Ed.). Widening the Circle. Including Children with Disabilities in Preschool Programs. Teachers College Press.
Papp, G. (1995). Kooperációban a gyógypedagógia és az óvodapedagógia, Befogadó (inkluzív) óvoda. Óvodai Nevelés, 48(4), 114–116.
Papp, G. (2002). Esélynövelés az integrációval. GYOSZE Különszám, 61–69.
Papp, G. (2003). Épség és fogyatékosság a többségi pedagógiában (A tanulási korlátok köre), Óvodai Élet, (4), 30–33.
Papp, G, (2007). A pedagógus megváltozott felelőssége az együttnevelésben. Gyógy-pedagógiai Szemle, 35(2), 114–118.
Papp, G. (2012). Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle, 40(4), 295–304.
Perlusz, A. (2008). Látássérültek iskoláztatása és társadalmi integrációja. In Bánfalvy, Cs. (Ed.), Az integrációs cunami. Tanulmányok a fogyatékos emberek iskolai és társadalmi integrációjáról (pp. 113–129). ELTE Eötvös Kiadó.
Podráczky, J. & Marton, E. (2012). A szülők bevonásának, aktívvá tételének lehetőségei az óvodai nevelésben. In Bodnár, G. (Ed.), Hét aranyalma. Módszertani gyűjtemény óvodapedagógusoknak (pp. 65-–86). Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Reiser, H., Klein, G., Kreie, G. & Kron, M. (1994). Az integráció mint folyamat. In Papp, G. (Ed.), Válogatás az integrált nevelés szakirodalmából (pp. 20–28). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Réthy, E.-né (2013). Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Comenius Oktató és Kiadó Kft.
Sántha, K. (2009). Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Eötvös Kiadó.
Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Kiadó.
Szekeres, Á, (2011a). A szociális kapcsolatok minősége integrált körülmények között – a tanulásban akadályozott gyermekek szemszögéből. In Papp, G. (Ed.), A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig (pp. 73–87). ELTE Eötvös Kiadó.
Szekeres, Á. (2011b). Az integráció és az akadályozott személyek megítélése. In Papp, G. (Ed.), A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig (pp. 89–102). ELTE Eötvös Kiadó.
Szekeres, Á., Perlusz, A. & Takács, I. (2013). „…egy ideális világban csak így szabadna tanítani…” Gyógypedagógusok véleménye az integrációval kapcsolatban. In Zászkaliczky, P. (Ed.), A társadalmi és az iskolai integráció feltételrendszere és korlátai (pp. 201–226). ELTE Eötvös Kiadó.
Szokolszky, Á. (2004). Kvalitatív stratégia közelnézetben. In. Szokolszky, Á. (Ed.), Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat (pp. 386-420). Osiris Kiadó.
Tamás, K. (2017). Inkluzív nevelés az óvodában. Óvodapedagógusok együttneveléssel kapcsolatos nézeteinek változása az integrációs inklúziós folyamat során. PhD.értekezés. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Vámos, Á. (2003). Metafora a pedagógiai kutatásban. Iskolakultúra, 13(4), 109–112.
Zászkaliczky, P. (2002). Az egyéni deficittől a társadalmi felelősségig: gyógypedagógia a közoktatásban és a társadalomban. Új Pedagógiai Szemle, 52(4), 52–63.
Zászkaliczky, P. (2012). Egy ikerkutatás margójára. In. Zászkaliczky, P. (Ed.), A társadalmi és az iskolai integráció feltételrendszere és korlátai (pp. 5–8). ELTE Eötvös Kiadó.
##submission.additionalFiles##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
