Magyar anyanyelvű gyermekek szókincsének változásairól óvodáskor végétől kisiskolás korig
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.1.63.77Kulcsszavak:
szókincs, szókincsvizsgáló eljárások, óvodás és kisiskolás gyermekek beszédeAbsztrakt
A szókincs fejlődése az anyanyelv elsajátításának egyik fontos területe. Mikor jelennek meg az első szavak a gyermekeknél? Mennyi szót tanul naponta egy gyermek? Mekkora lehet a szókincs nagysága az egyes életkorokban? A kutatók és szakemberek tapasztalata szerint rendkívül nehéz pontosan megállapítani a szókincs nagyságát, leginkább csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A bizonyos helyzetekben használt szavak ugyanis nem fedik le az ismert szavak halmazát; továbbá a szókincs nagysága és elemei az ember egész élete során változnak. A tanulmány magyar anyanyelvű óvodás és kisiskolás gyermekek szókincsét tárgyalja a közelmúlt hazai szakirodalmi eredményeire támaszkodva; kitér továbbá a hazai gyakorlatban legelterjedtebb szókincsvizsgáló eljárások bemutatására is. Az empirikus kutatások hangsúlyozzák, hogy óriási különbségek vannak az azonos életkorú gyermekek szókincstesztekben produkált teljesítménye között, ennek pedig pedagógia vonatkozásai is vannak. Az életkornak megfelelő szókincs, illetve a lexikális aktiválás megfelelő működése alapvetően fontos a tanulási folyamatok szempontjából. A szókincsbeli elmaradással iskolába lépő gyermek hátránnyal indul a tanulásban, ezért fontos a szókincs preventív fejlesztése.
Letöltések
Hivatkozások
Adamikné Jászó, A. (2006). Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó.
Bakonyi, H. (1918). A gyermeknyelvi szókincs fejlődése. A gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye, 12(7–10),337–338.
Bóna, J., Imre, A., Markó, A., Váradi, V. & Gósy, M. (2014). GABI – Gyermeknyelvi beszédadatbázis és információtár. Beszédkutatás 2014, 246–251.
Bóna, J. & Imre, A. (2017). Szójelentések meghatározása 5 és 9 éves kor között. In Gósy, M. (Ed.), Beszédkutatás 2017 (pp.185–203).
Büky, B. (1984). Az anyanyelvi képességek fejlesztése és továbbfejlesztése életkoronként. In Büky, B., Egyed, A. & Pléh, Cs. (Eds.), Nyelvi képességek – Fogalomkincs – Megértés (pp. 5–155). Tankönyvkiadó.
Cs. Czachesz, E. (2014). A szókincs és az olvasás kapcsolata az iskoláskor előtt. Könyv és nevelés, 16(2), 64–72.
Cser, J. (1939). A magyar gyermek szókincse. Gyakorisági és korszótár. Magyar Paedagogiai Társaság.
Crystal, D. (2003). A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó.
Csányi, Y. (1974). Peabody szókincs-teszt. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola.
Csányi, Y. (1976). A Peabody szókincsvizsgálat hazai alkalmazásának első tapasztalatai siket és halló gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 33(3), 242–260.
Csányi, Y. (1990). A Gardner expresszív egyszavas képes szókincsteszt. Kézirat.
Galton, F. (1883). Inquires into human faculty and its developments. Dent. https://doi.org/10.1037/14178-000
Gósy, M. (1981). A beszédhang kialakulása a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 7, 67– 90.
Gósy, M. (1995/2006). GMP-diagnosztika. Nikol.
Gósy, M. (2005). Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó.
Gósy, M. & Kovács, M. (2001). A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében. Magyar Nyelvőr, 125(3), 330–354.
Horváth, V. (2014). Szóidőtartamok gyermekek és felnőttek spontán narratíváiban. In Gósy, M. (2014, Ed.), Beszédkutatás 2014 (pp. 87–97). MTA Nyelvészeti Intézet.
Horváth, V. (2016). Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői. Alkalmazott Nyelvtudomány, 16(1), 1–14. http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2016.1.002
Józsa, K. (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra, 26(4), 59–74. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.59
Juhász, V. & Radics, M. (2019a). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások I. Anyanyelv-pedagógia, 11(1). https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.3
Juhász, V. & Radics, M. (2019b). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások II. Anyanyelv-pedagógia, 11(2). https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.3
Kapitány, D. & Laczkó, M. (2017). A mese a gyermekek szövegértési folyamatában diagnosztikus és terápiás szempontból. Könyv és Nevelés, 11(3), https://folyoiratok.oh.gov.hu/konyv-es-neveles/a-mese-a-gyermekek-szovegertesi-folyamataban-diagnosztikus-es-terapias-szempontbol#main-content (2021.06.03.)
Kas, B., Lőrik, J., Szabóné Vékony, A. & Komárominé Kasziba, H. (2010). A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 38(2), https://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=32&jaid=469 (2018. 11. 29.)
Kas, B., Lőrik, J. & Bertalan, R. F. (2017). A korai nyelvi-kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur–Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA–3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Logopédia, 2(1), 41–56. http://real.mtak.hu/72617/1/Logopedia_2017_1_u.pdf (2021. 05. 25.)
Lengyel, Zs. (2008). Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája I. Tinta Könyvkiadó.
Lengyel, Zs. (2018). Lexikai csoportképzés a mentális lexikonban: generációs és kronológiai szempontok. Alkalmazott Nyelvtudomány, 8(1), 1–25. http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2018.1.005
Lőrik, J., Ajtony, P., Palotás, G. & Pléh, Cs. (2015). Aktívszókincs-vizsgálat (LAPP). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest.
Lukács, Á. (2014). Szótanulás. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 521–550). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630594998
Lukács, Á., Pléh, Cs., Kas, B. & Thuma, O. (2014). A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In Pléh, Cs. & Lukács, Á. (Eds.), Pszicholingvisztika (pp. 167–251). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630594998
Macher, M. (2016). Szóaktiválási és szótanulási folyamatok működése tanulásban akadályozott gyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 4, 257–269. http://epa.oszk.hu/03000/03047/00073/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2016_04_
-269.pdf (2021. 04. 23.)
Meixner, I. (2000). A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. ELTE BGGYFK.
Nagy, J. (1978). A szófajok gyakorisági jellemzői a 8–10 éves tanulók nyelvhasználatában. Magyar Nyelv, 74(1), 186–204.
Nagy, J. (1980). 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó.
Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004a). Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára: DIFER programcsomag. Mozaik Kiadó.
Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004b). Az elemi alapképességek fejlődése 4-8 éves életkorban. Az eredményes iskolakezdés hét kritikus alapkészségének országos helyzetképe és a pedagógiai tanulságok. Mozaik Kiadó.
Neuberger, T. (2008). A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia, 1(3–4), http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=86
Neuberger, T. (2014). A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE Eötvös Kiadó.
Pléh, Cs. (2006). A gyermeknyelv. In Kiefer, F. (Ed.), Magyar nyelv (pp. 753–782). Akadémiai Kiadó. http://dx.doi.org/10.1556/9789630583244
Smith, M. E. (1926). An investigation of the development of the sentence and the extent of vocabulary in young children. University of Iowa Studies in Child Language, 4, 1–22.
Sugárné Kádár, J. (1985). A szókincs és a szófajok gyakoriságának alakulása 3-6 éves gyermekek beszédében verbális feladat megoldás, illetve kommunikáció során. In Sugárné Kádár, J. (Ed.), Beszéd és kommunikáció az óvodás-és kisiskolás korban (pp. 149−158). Akadémiai Kiadó.
Szántó, A. (2016). Beszédfeldolgozási folyamatok változásai a fejlesztés függvényében. Doktori disszertáció. ELTE BTK. https://doi.org/10.15476/ELTE.2016.021
Vakula, T. (2015). Óvodások hallás utáni szövegértésének fejlesztése mesetréninggel. Anyanyelv-pedagógia, 8(4), http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=596 . (2021. 06. 10.)
Vértes, O. A. (1953). A gyermek nyelve. Jegyzet. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola – Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat.
Zsoldos, M. & Fazekas, A. (2005). Az aktív fogalmi szint vizsgálata diszfáziás és nem diszfáziás hallássérült tanulóknál. Gyógypedagógia Szemle, 33(2), 100–112.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
